Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-12 / 240. szám
íolnai ll T< Egyetemi KÖüyvtgr jMAPLO Világ proletárjai egyesüljetek ! r A MAI SZAMBÁN: A. A. Szoboljev nyilatkozata az ENSZ leszerelési albizottságának október 7-i ülésén (2. o.) — A sárpilisi gépállomás kollektívája aktívaülésen beszélte meg az őszi mezőgazda- sági munkák meggyorsításának feladatait (3. o.) — A bakkecske (2—3. o.) — Esti beszélgetés (4. o.) V. J AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJAGAN A K LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1955. OKTOBER 12. A kultúrotthonok téli terveiről Az ősz előrehaladtával, a hosszú téli esték eljöttével egyre többen és többen keresik fel falvakban és városokban a községi, üzemi kultúrotthonokat. Egyelőre még csak a fiatalok száma szaporodik, esténként a ping-pongasztal, vagy rádió körül, de jelentkezik már néhány idősebb ember is, aki eljön, hogy újságot, vagy jó könyvet olvasgasson, elbeszélgessen a rádió mellett, vagy megnézze a fiatalok készülődését valamilyen műsoros estre. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kultúrotthonok vezetői elhanyagolták a dolgozók politikai nevelését, szakelőadások szervezését, melyek a termelőmunkában hasznossá váltak volna azok számára, akik résztvesznek a tanfolyamokon. A szórakoztatást elsőbbrendű feladatnak tekintették a politikai és szakmai nevelésnél. Az idei őszi és téli terveket e hiányosságok figyelembevételével kell elkészíteniük kultúrotthonaink vezetőinek. Szinte minden ember, — de különösen a dolgozó parasztok — figyelemmel kísérik falun a nagyüzemi gazdálkodás eredményét és a termelőszövetkezeti mozgalom állarfdó fejlődését, térhódítását. Nap mint nap megyénkben is többen és töb ben írják alá a belépési nyilatkozatot. S falusi kultúrotthonaink nem álmodhatnak szebb feladatról, mint a nagyüzemi gazdálkodás népszerűsítéséről, mely az emberek boldogságát, nyugodt életét rejti magában. Igen sok mód, alkalom kínálkozik, csak a kultúrotthon vezetőinek észre kell venni ezeket a lehetőségeket. A kultúrotthonok ismeretterjesztő politikai és nevelő munkája a mezőgazdasági szakkörök tevékenységén keresztül közvetlenül segítheti elő a szövetkezeti mozgalom sikerét. A jó munkatervnél nélkülözhetetlen az ismeretterjesztő előadások tervszerű elosztása, nem pedig a véletlenre bízása: hogy majd tartunk egyet, ha a dolgozók úgy kívánják. A helyes munkához például hozzátartozik az is, hogy amikor a modern gépekről és agrotechnikáról beszélünk, okvetlen megemlítsük, hogy ezek használata és alkalmazása szövetkezeti, vagy nagyüzemi gazdaságban sokkal kifizetőbb és előnyösebb. Az előadástervezetbe feltétlenül vegyenek be a kultúrotthonok olyan ismeretterjesztő előadásokat, melyek a dolgozók látókörét, általános műveltségét szélesítik, gazdagítják: például földrajzi, történelmi, irodalmi, egészségügyi előadásokat, figyelembevéve természetesen a község lakosságának érdeklődési körét. S hogy az előadás élvezetes, színes legyen, lekösse a hallgatók figyelmét, okvetlen kössék össze filmvetítéssel (a témakörrel kapcsolatban) a rajzbemutatóval vagy kiállítással. Az előadások lehetőleg helyi adatokra, problémákra épüljenek és ezekre adjanak választ. A sokat kifogásolt öntevékeny műkedvelő csoportok műsorösszeállításában némi javulás már tapasztalható. Példának említhető a paksi járási kultúrház színjátszó csoportja, ahol egyfelvonásosok bemutatására készül az együttes. Érzik már a színjátszó csoportok, hogy nemcsak a szórakoztatás a feladatuk, hanem elsősorban a nevelés. Természetes, hogy egyes együttesek még mindig olyan darab előadását tűzik ki célul maguk elé, melynek sem művészi, sem színpadtechnikai követelményeit nem tudják megoldani. S belátják azt, hogy színvonalas műsorral szórakoztathatják a dolgozókat a műsorcserék folytán. Ugyancsak jó műsort hoz minden esetben a járási kultúrotthon együttese és a Falu Színház művész csoportja. A falu dolgozó parasztjai ma már mindinkább közelebb érzik magukhoz a kultúrotthont, szívesen mennek oda szórakozni, tanulni. Csak arra kell ügyelni a kultúrotthon vezetőinek, hogy ott megtalálják a maguk társaságát, s a megfelelő szórakozási formát. Az ilyen esti beszélgetések, összejövetelek közelebb hozzák egymáshoz az embereket: a dolgozó parasztokat a termelőszövetkezeti tagokhoz. S ezek a beszélgetések különböző gondolatoknak lehetnek indító okai, melyek nyomán az egyénileg gazdálkodók eljutnak a szövetkezés gondolatához. Ügyelni kell a kultúrotthonok vezetőinek arra, hogy a műsor legyen színes, vonzza a falu lakosságát, s biztosítsa a dolgozók művelődését, politikai, szakmai képzését és szórakozását. Több kultúrotthonban már megkezdődtek az előkészületek a tavasszal meghirdetett ifjúsági ének- és zeneVerseny felújítására, most a Bartók-évforduló alkalmával. Másutt tánctanfolyamokat szerveztek, hogy a fiatalok megtanuljanak szépen, helyesen táncolni, s elsajtítsák az illő, helyes magatartást. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához hathatós segítséget nyújthat, s kell, hogy nyújtson minden kultúrotthon. 99 Közös akarattal felszámoljuk a meglévő hibákat“ A sárpilisi gépállomás versenyre hívja a szedresi gépállomást és a körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteket. A sárpilisi gépállomás pártvezetősége és gazdaságvezetői a járási pártbizottsággal együttesen aktivaülést hívott össze, melyen a gépállomás körzetéhez tartozó tsz-ck elnökei, párttitkámi, képzett mezőgazdászok és gépállomási brigádvezetők vettek részt. Az aktíva megtárgyalta a gépállomás körzetéhez tartozó tsz-eknél az utóbbi időben megmutatkozó lemaradás és hiányosság okát, megmutatta a változtatás módját és intézkedéseket tett a lemaradás sürgős felszámolására. Az aktíva elhatározta, hogy a legrövidebb időn belül felszámolják a lemaradást, a gépállomás és a tsz mindent megtesz annak érdekében, hogy közös akarattal eleget tegyenek a párt és a kormány által beléjük helyezett bizalomnak, Az őszi munkák sikeres elvégzése érdekében november 1-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére versenymozgalmat indítanak a gépállomás és a körzetéhez tartozó tsz-ek között az alábbi szempontok alapján és egyben versenyre hívják a szedresi gépállomást és a körzetéhez tartozó tsz-eket. VETÉS, SILÓZAS. A vetőmag tisztítását úgy szervezzük meg, hogy csak tisztított és nedvesen csávázott vetőmagot vetünk. Az őszi kalászosokat 20 centiméter mély kifogástalan, apró, morzsalékos földbe vetjük. Biztosítjuk, hogy a gépállomás által végzett talajmunkában 2 százaléknál több rossz munka ne legyen. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél az őszi búza vetését 35 százalékban ke- resztsorosan végezzük. A gépállomás és a termelőszövetkezetek munkáját úgy szervezzük meg, hogy az őszi búza vetését október 25- ig befejezzük. KUKORICA ÉS RÉPABETAKARÍTAS A kukoricaszedést a termelőszövetkezeteknél úgy szervezzük meg, hogy a koránérő kukoricát, valamint a vetésre kerülő területeket október 15-ig letakarítjuk. A szár letakarítására a gépállomás által átalakított szár- vágógépeket (zetoros fűkaszákat, kenderkombájnt, járva silózó gépet) használjuk fel, amelynek alapján a termelő- szövetkezetek kukorica szár vágását 35 százalékban gépi erővel biztosítjuk. További kukcricaszár letakarítását november 10-ig végezzük el. A termelőszövetkezeteknél a cukorrépa szedését a gépállomásunk 45 százalékban géppel végzi el. Október 20- ig a répafejeket és a levelet silózásra használják fel a termelőszövetkezetek. mélyszántás A gépek folyamatos üzemeltetésével biztosítjuk, hogy az őszi mélyszántás a termelőszövetkezeteknél eléri a 25 centimétert és a minőség ellen a kifogás 2 százaléknál több ne legyen. A termelő- szövetkezeteknél a mélyszántást december 1-ig befejezzük, az egyéni dolgozó parasztoknál a gépállomások erőgépjeínek szabadkapacitását biztosítjuk. TRÁGYÁZÁS A termelőszövetkezeteknél a szántóterületek 25 százalékára hordjuk ki a trágyát a mélyszántás előtt. BEGYŰJTÉS A kukorica, burgonya, napraforgó, állati termékek begyűjtését november 7-e tiszteletére biztosítjuk az alábbiak szerint; a burgonya begyűjtését termelőszövetkezeteink október 20-ig 100 százalékban teljesítik; a napraforgó begyűjtését a beadási terv teljesítésével október 25-ig biztosítjuk; a kukorica begyűjtését a termelőszövetkezetek között a versenymozgalom kiszélesítésével november 5-íg fejezzük be. A fentemlített termények és állati termékek begyűjtésében a legjobb eredményt elért termelőszövetkezetet versenyzászlóval jutalmazzuk meg. A verseny értékelésére a járási tanács végrehajtóbizottságát kérjük fel. Gaál Dezső igazgató. Szili Péter párttitkár. Miklós János főagronómus. Fillér István vezető mechanikus. Vetnek tsz-eink A gyönki Vörös Csillag Termelőszövetkezet már régen befejezte a 65 hold őszi árpa vetését. Utána nyomba megkezdték a búza vetését. Eddig mintegy 80 kataszteri búzát vetettek. A kistormási Dózsa Termelő- szövetkezetben már kikelt a 30 hold őszi árpa és 20 hold rozsvetés. (Moos lottepmelÉsi uepsenu indul November elsejével új, országos tejtermelési verseny kezdődik. A versenyben — ugyanúgy, mint az elmúlt évben — résztvesznek külön a nagy- és kis tehénállománnyal rendelkező állami gazdaságok, illetve termelőszövetkezetek. A versenyre a megyei mezőgazdasági igazgatóságnál és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályán október 31-ig szóban vagy írásban lehet jelentkezni. Mezőgazdasági kiállítás Pakson Október 9-én, vasárnap mezőgazdasági kiállítást rendeztek Pakson. A járásból 18 termelő- szövetkezet, három állami gazda ság és nyolc egyénileg dolgozó paraszt vett részt a kiállításon. A dunaszentgyörgyi és a bölcskei gépállomás bemutatta korszerű mezőgazdasági gépeit Többek között láthatták a látogatók a 30 soros üj vetőgépet, a nagyteljesítményű kultivátoro- kat, a szalmalehuzógépeket, a kombájnokat. A földművesszó- vetkezetek kisgéplerakata szintén résztvett a kiállításon és a hélyszínen árulta a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok részére szükséges kisgépeket. A járási mezőgazdasági osztály a kiváló terménnyel és állat tál megjelent termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat és egyéni termelőket jutalomban részesítette, összesen 12 ezer forint értékben osztottak szét jutái makat. Az első díjat a paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezet kapta kiváló termelvényeiért. Jutalmuk egy szőlődaráló és ezüst serleg volt, ezenkívül a kiállítás jelvényét kapták. Az egyéni gazdák közül jutalomban részesült Bán István madocsai és Schönhercz Mihály németkéri dolgozó paraszt. Szepesi Istvánt személyes elismeréssel jutalmazták. A Kanacsi Állami Gazdaság kiváló állataiért díszoklevelet kapott. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyéni termelők megismerhették egymás eredményeit, termelvényeit és ki cserélhették tapasztalataikat. A kiállítás sikerét igazolja, hogy mintegy 2500 látogatója volt. Nemcsak a fiatalok ügye... „Nézze meg ezt a lábrácsob Egy éve vettem és már szétment. Vgy-e, maguk csinálják ezt?” — így szólította meg egyik reggel, amikor munkába indult, Szép Ferencnét a szomszédasszonya. Szép néninek rosszul esett ez, igaz, ő nem nagyon ludas a dologban, ő csak festi bent az üzemben ezeket a rácsokat, attól még igazán jók lehetnének. Mégis bántotta a dolog. Az üzemről volt szó, ahol ő már négy éve dolgozik. Igaz, öreg már, hatvanéves lesz az idén, nem bíznak rá nehezebb 'munkát, de a dolgát, a szeneskannák, lóvakarók, lábtörlőrácsok festését rendesen elvégzi. De ő bizony nem venne ezekből a lábrácsokból. Már csak azért se, mert neki van egy, mivel még jó 20 évvel ezelőtt lepte meg a fia, amikor Pesten felszabadult. Azóta pedig ez ,állja a sarat’, kicsit rozsdás már, de különben olyan erős, mint újkorában. — De mégis tenni kéne valamit... de hogyan, ö már egyszer — még tavaly — mondta bent, hogy elhozza, nézzék meg, hátha tudnak ilyet csinálni. Jó, jó — mondták, mégse lett a dologból semmi. Mit is törődnek a mai fiatalok az öregek véleményével. Egy értekezlet után történt. Arról volt szó, hogyan lehetne javítani a munkán, hogyan lehetne mindenből jobbat gyártani, mint eddig. „Elvtársak, — mondta a párttitkár, — most azt várja a várt tőlünk, hoav fejlesszük a technikát, jobbminőségű árut gyártsunk a dolgozóknak. Nemcsak a vezetők feladata ez, törje a fejét mindenki, mit lehetne tenni.” — Szép néni résztvesz minden értekezleten, meghallgatja, miről beszélnek, de ő maga nem mer felszólalni. — „Hátha nem tudom jól elmondani, aztán kinevelnek” — gondolja ilyenkor. „Talán megint úgy járok, mint tavaly.” De az értekezlet utáni reggel csak odament a művezetőhöz, kezében a hazulról hozott ráccsal. Azóta már készülnek az „újfajta” lábtörlőrács sorozatgyártására a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál. Nem kellett hosszú idő annak megállapítására, hogy ez sokkal jobb lesz, mint amit eddig gyártottak. A rács részei nem szegecseléssel, vagy ponthegesztéssel vannak összeerősítve, hanem azokat úgy sajtolják, hogy az egészet három vaspálca tartja össze. Sok munkát lehet megtakarítani vele és anyagot is, hiszen a szegecset nehéz beszerezni. Készülnek a szerszámok a sajtológéphez és az új lábrácsok bizonyára olyan tartósak lesznek, mint Szép nénié, aki az övét fiától kapta még 1932-ben.
