Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-09 / 238. szám

1955. OKTÓBER 9. N A PIX) 5 A Bonyhádi Gépállomás fiatal traktorosaira úgy lehet építeni, mint a kősziklára — Én is DISZ-tag vagyok — kiáltott fel Lőrinez Márta a bonyhádi gépállomás legfiata­labb dolgozója. Szavaiból kiér­ződött, hagy nagyra becsüli a Dolgozó Ifjúság Szövetségét, megtisztelésnek veszi, hogy olyanokkal lehet egy szervezet­ben, mint Györki István, Ko­vács István, Müller Adam, akikről azt mondják a környék­be' i termelőszövetkezetek tag­jai: derék gyerekek ezek a mi fiataljaink, úgy lehel rájuk épí­teni, mint a kősziklára. Igen. A Bonyhádi Gépállo- 47 diszistája, valóban megér­demli az elismerést. Annyi kezdeményezés, helytállás, di­cséret fűződik a narcokban megedzett fiatal traktorosgárda nevéhez (azért írtam, hogy fia­tal traktorosgárda, mert a gép­állomás traktorosainak átlagos életkora 21 esztendő), az idő­sebb kommunista és párton- kívüli dolgozóktól nagyon jól megtanulták a fiatalok, hogy szégyen, ha valakire azt mond­ják: „munkakerülő, léhűtő’’. — Az ilyeneket mindenki lenézi, kicsúfolja. Csakugyan így van. S ha valaha igaz volt ez a mondás, most igaz. Hiszen nap­jainkban nem kevesebbről van szó, mint az ország jövő évi ke­nyerének biztosításiról, a ter­melőszövetkezeti tagok boldo­gulásáról. Az a traktoros, aki ennek érdekében nem megfe­Egy állami gazdaság példamutatása Nemrég hangzott el a Tolna megyei pártaktíva ülésen Osztermájer János elvtárs aj­káról a kijelentés: „A Kajmádi Állami Gazdaság ebben a gaz­dasági évben egymillió forin­tot takarít meg.“ Szép, nagyon szép vállalás volt ez a gazda­ság dolgozói részéről, mert az ő nevükben tette ezt a válla­lást Osztermájer elvtárs, a gaz­daság igazgatója és egyben DISZ-titkára. Bárcsak százá­val és ezrével születnének ilyen kezdeményezések az or­szágban ! ff Most már beszámolhatunk arról, hogy a gazdaság en­nek az ígéretének majdnem teljes egészében eleget tett és a hátralévő részét is be­csülettel teljesíti. Érdemes egy kissé mélyeb­ben megvizsgálni a gazdaság terveit. Amikor erre a gazda­sági évre készítették el a ter­vet, pontosan 779 ezer forint ráfizetés mutatkozott. És ho­gyan alakult ez a későbbiek folyamán? Úgy, hogy már az első félévre betervezett költ­ségeknél 16 ezer forintos több­letük volt. Jelenleg meg már majdnem elérték az egymillió forintos megtakarítást. Iiyen óriási összeg megtakarítása szített erővel dolgozik, az le­nézést, gyűlöletet érdemel. Az őszi munkák kezdetén a bonyhádi gépállomáson is vontatottan ment a munka, vagy pontosabban sok huza­vona volt az átállással. Még ma sem dolgozik hiba nélkül a gép állomás kollektívája, de van eredmény, olyan jó munka- módszerekkel dolgoznak, amely bői minden gépállomáson ta­nulhatnak. Mikor a gazdasági és pártve­zetők látták, hogy lassan megy a munka, azonnal intézkedtek. Termelési értekezletet hívtak össze, ahol megbeszélték a ten­nivalókat. A DISZ-tagok kez­deményezték itt, hogy a gépál­lomás kollektívája regyen olyan ígéretet, mely szerint november 15-ig teljesítik az éves tervet. A termelési értekezlet óta job­ban megy a munka. A gépállomásiak látták, hogy elsősorban a kapásnövények betakarításában kell nagyobb segítséget adni a termelőszö­vetkezeteknek. Egy kombájnt és fűkaszát átalakítottak kuko­ricaszár vágásra, illetve napra­forgó aratására, eséplésére. A kombájnnal az őszülő hajú Kovács István bácsi . . iknem éjjel-nappal dolgozik. Kevés­nek bizonyult az univerzális gépek száma is. Ezen pedig a hogyan vált lehetővé? Hiszen ez érdekel mindenkit. Elmond­juk sorjában: A gazdaság kimagasló ter­méseredményeket ért el a ter­vezetekkel szemben és így tör­ténhetett meg, hogy nem ráfi­zetéssel gazdálkodott ebben az évben a Kajmádi Állami Gaz­daság, hanem nyereséggel. A búzából például 15 vagon 38 mázsával, rozsból 360 má­zsával, ősziárpából 632 má­zsával, tavaszi árpából 41 mázsával, zabból 332 mázsá­val, fajtaborsóból 115 má­zsával, takarmányborsóből 398 mázsával, fűmagból 23 mázsával termeltek többet a tervezett mennyiségnél. Ebből a több termelés bői szár­mazó bevétel 485 ezer forint, tehát majdnem félmillió. Ezen­kívül vetettek 140 hold kölest, mely egyáltalán nem szerepelt a tervben és amelyből 175 ezer forint volt a tiszta bevételük, míg a gomboshere termeszté­séből pedig 100 ezer formt. Október elsejével a gazdaság teljesítette a tejbeadási köte­lezettségét, amit ezután fejnek, az már mind az állami gazda­ság haszna. Ez a tejmennyi­fiatalok segítettek. Ifjú Kovács István DISZ-titkár, Pálfi Ist­ván diszista és a többi fiatal traktorosok éjjel-nappal dol­goznak. Ezideig még nem értek el kimagasló eredményeket, hi­szen még mindig lassú a vetés üteme. De eredménynek mond­ható ,hogy az utóbbi 10 napban 700 holdon földbe tették a ma­got a termelőszövetkezetek földjein, őszi tervükből már közel 2000 normálholdat telje­sítettek. Kiváló módszerekkel dolgoznak a bonyhádiak. Mun­kájuk motorja a jó versenyszel­lem. A gépállomás vezetősége minden 10 napban „Villámot” készít, s jaj annak a traktoros­nak, aki mint rossz dolgozó szerepel a Villámban. Legutóbb például Müller Ádám, az egyik jól dolgozó traktorista levélben „üdvözölte” az egyik kipellen­gérezett dolgozót. Azt írta neki: „A Villámból olvastam, hogy az elvtárs rosszul dolgozik. Ideje, hogy alaposan megfogja a mun­ka végét, mert a tsz-tagok előtt valamennyiünket szégyenít”. Aki a levelet kapta, nagyon elszégyelte magát, azért is nem írtuk ide a nevét, mert ma már jól dolgozik. Már odáig fajult ez a nagy virtuskodás, hogy a tsz-tagok is szégyelik, ha a náluk dolgozó traktoroso­kat megszégyeníti valaki. A ség három hónap alatt 135 ezer liter lesz, aminek az érté­ke két forint 60 fillérjével szá­molva, 351 ezer forint. A gaz­daság megtakarítása tehát ezek szerint egymillió 111 ezer forint lesz a vállalt egymillió­val szemben. Minden állami gazdaság cél­jának annak kell lenni, hogy minél többet termelni, minél kevesebb költséggel. Ezt az elvet valósította meg idén a Kajmádi Állami Gazdaság és így vált lehetségessé, hogy nemcsak a tervezésnél mu­tatkozó 779 ezer forint rá­fizetés nem következett be, hanem még ezen az összegen felül is 332 ezer forinttal többet adtak államunknak, vagyis a gazdaságnak ez plusz jövedelme. Ez a megtakarítás csak úgy vált lehetővé, hogy a gazdaság szakemberei követ­kezetesen betartották és meg­követelték a korszerű agro­technika alkalmazását. Csak egy-két példát említünk ennek a bizonyítására. A gazdaság­ban eddig általában minden évben pillangósok és ipari kultúrák után kerültek a ka­lászosok. A talajokat kifogás­talanra elmunkáltatták gé­A kapások betakarításán kí­vül komoly munkát adott a tsz-tagoknak a szilvaszedés is. Mintegy 100 mázsa szilvát szed­tek le, ezzel be is fejeződött a szilvaszüret. A kapások betakarítása mel­lett folyamatosan végezték és befejezték a szálastakarmányok gyűjtését és hordását. A ter­mett szálastakarmány bizto­sítja az állatállomány takar­mányellátását, sőt, 2 és fél kiló szálastakarmányt tudnak munkaegységenként osztani. A betakarítással egyidőben végzik a Vörös Sugár TSZ tag­jai a legfontosabb őszi munkát a vetést. minap Fábián elvtárs, a majosi Kossuth TSZ elnöke tette tisz­teletét a gépállomás vezetőjé­nél. Vádolta az igazgatót, hogy igazságtalanul értékelik a traktorosok munkáját, nem igaz, hogy van a gépállomáson jobb dolgozó, mint Szabó Mi­hály és Galambos János, az ő sztahanovista traktorosai. A gépállomás igazgatója, Brück­ner Ferenc elvtárs, erre azt mondta: „Jobban iparkodjanak a betakarítással, hogy munká­juk legyen a traktorosoknak, hogy magasabb legyen a telje­sítmény. A majosi Kessuth TSZ tagjai ezt is tették, meg­gyorsították a betakarítást, ma már magasabb a traktorosok teljesitménye. A bonyhádi gépállomás fiatal traktorosai erejüket nem kí­mélve, dolgoznak, hogy hozzá­járuljanak az őszi munkák meggyorsításához. Eközben a szellemi munkával foglalkozó diszisták (a fent említett Lő- rincz Márta is ide tartozik), rendezik be a gépállomás klubhelyiségét, amelyet szom­baton avattak. A klub avatásához jó szóra­kozást, az őszi munkák meg­gyorsításához pedig jó munkát, sok sikert kívánunk a bonyhádi gépállomás minden dolgozójá­nak. pekkel, a pillangósok után ke­rülő búzával együtt csak szu­perfoszfátot szórtak ki, a nit­rogénszegény talajokra viszont az ősz folyamán adagoltak 50 kiló pétisót és 125 kiló szuper­foszfátot, tavasszal pedig a ta­lajra fejtrágyánként 50—60 kg pétisót juttattak két-három részletben. És egyik fontos dolog: ko­rán vetni. Ehhez tartották magukat. Tavaly is például elég volt holdanként 79 kiló búzát a talajba juttatniok. A tehenészetük is jó. Az ál­latok részére minden évben elegendő és jóminőségű ta­karmányt termelnek. Alkal­mazzák az egyedi takarmányo­zást, a napi háromszori fejést, tisztán tartják az állatokat, így azután nem csoda, ha te­henészetük is plusz haszonnal fizet. Nagyszerű kezdeményezés volt ez a gazdaság részéről, de az eredmény még nagyobb lenne akkor, ha a többi állami gazdaság is követné a kajmá- diak példáját. Kovács A 40 holdon elvetett őszi árpa szépen sorol már. Befejezték 5 holdon az őszi takarmánykeve­rék és 80 holdon a búza veté­sét. Még 100 holdon vetnek bú­zát .amelyet november 10-ig befejeznek. A nagyobb búza­termés elérése érdekében vetés előtt holdanként 60 kiló szu­perfoszfátot szórnak a talajra. A következő napok, hetek munkáinak jó megszervezésé­től, tehát nagyon sok, jövő évi gabonatermésük függ. Ezért szervezik meg a lehető legjob­ban a munkát Pakson és erre törekedjen megyénk valameny- nyi termelőszövetkezete és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztja is. Szervezetten végzik a munkát a paksi Vörös Sugár TSZ-ben Ilyenkor ősszel bizony job­ban összetorlódik a munka, ez­ért úgy kell megszervezni azt. hogy a kapások betakarítása mellett haladjon a gabonafélék vetése is. De most kell meg­oldani a másodvetésű növények betakarítását, elérkezett a gyümölcsszüret ideje és ma­holnap kertek alatt lesz a szőlők szüretelése is. Ezeknek a mun­káknak a zökkenőmentes elvég­zése elsősorban a jó szervezé­sen múlik. Erről érdeklődtünk a paksi Vörös Sugár TSZ-ben. A termelőszövetkezet tagjai­ból 5 növénytermesztési, egy kertészeti és egy kőműves munkacsapatot állítottok ki. — Valamennyi munkacsapathoz fogatos van beosztva, aki csak annál a munkacsapatnál vég­zi, illetve látja el a fogatos munkát. A munkacsapatok kö­zött felosztották a betakarítás­ra váró területet. Mindegyik munkacsapat felelős azért, hogy a saját területükön a mun ka a legjobban menjen. öt holdon befejezték a cukor­répa szedését. Holdanként 159 mázsa átlagtermést értek el. A munka jó megszervezésével két nap alatt letakarították egy holdról cikóriát is. Húsz holdon felszedték a burgonyát és a jö­vő héten megkezdik a kukorica törését. E munkát úgy szerve­zik meg, hogy a töréssel egy­időben végezzék a szárvágást is. Levél Szálkáról... Bebizonyítottuk; rossz föld nincs.•• A nevünknek megfelelően nagy a fejlődés ebben az évben tsz-ünkben. Az év elején 18 taggal, 139 hold területen gaz­dálkodtunk. Azóta taglétszá­munk 31 főre, földünk pedig •728 holdra szaporodott. A szálkai Fejlődés TSZ tag­sága elsősorban jó munkájának köszönheti ezeket az eredmé­nyeket. Elmondhatjuk, hogy 15 főből álló pártszervezetünk minden tagja, de a pártonkívü- liek is valamennyien jó mun­kát végeztek. Földjeinket példa mutatóan műveltük meg, így elértük azt, amiről a kívülállók mint csodáról beszélnek. Szál­kán, ezen a dimbes-dombos vi­déken búzából 14 mázsát, ár­pából 16.30 mázsát tatarítot- •tunk be. A tavasz búzaveté­sünk is megadta a 7 mázsát. Terméseredményeinkkel bebi­zonyítottuk azt az igazmondást, hogy rossz föld nincs, csak rossz gazda. Eredményeinket nem rejtet­tük véka alá, s a község egyé­nileg dolgozó parasztjai egyre nagyobb érdeklődéssel fordul­tak tsz-ünk felé. Előfordult, hogy egy taggyűlésünkön 8—10 dolgozó paraszt kérte felvételét a tsz-be. Az új tagok közül Bo­ros József, ifj. Nagy Ferenc, Nagy Dénes már résztvesznek abban a munkában, amely a jö­vő évi jó termésünk alapját ké­pezi. Segítenek a trágyahordás­nál, a magágy és a vetőmag előkészítésénél. Dulai elvtárs, Boros elvtárs és a többiek már beadták földjük arányában reá­juk eső vetőmagot, a búzát, őszi árpát. A legutóbbi taggyűlésünkön már azt is megbeszéltük, ki, hol fog dolgozni. Az új tagok közül ifj. Nagy Sz. Józsefet az intézőbizottságba, Borbás Já- nosnét a növénytermesztő mun­kacsapat vezetőjének, Nagy Ferencet pedig brigádvezetőnek választottuk meg. Mint egyéni gazdák jól dolgoztak, úgy gon­doljuk, a közösben végzett munkában is megállják helyü­ket. A megnövekedett családnak nagyobbak a mindennapi gond­jai. De a gondok leküzdése is könnyebben megy, ha többen vagyunk. Több gondolat, több ötlet, s új tagjaink már a jövő tervezgetéséből is kiveszik ré­szüket. Jövőre, miután már er­re is futja erőnkből, baromfi­tenyészetet, méhészetet és ha­lastavat létesítünk. Szívesen foglalkoznánk a cukorrépa ter­mesztésével is, ha községünk a legközelebbi vasútállomáshoz bekötőutat kaphatna. Bízunk abban, hogy rövidesen ez is meglesz, hisz eddig is számta­lan esetben tapasztaltuk kor­mányzatunk segítségét. MURÁNYI GYÖRGY, TSZ-elnök, Szálka. Asszonyok a jövő évi kenyerünkért M ezogazdaságunknak első és legfontosabb feladata az or­szág kenyerének biztosítása. Ahhoz, hogy gazdag termést adja­nak búzaföldjeink, már most munkához kell látni, hiszen itt a búzavetés ideje. Az idei ősz különösen nehéz feladat elé állít va­lamennyiünket, akik a földet műveljük. A sok eső miatt szántó­földi növényeink most később érnek be mint máskor. Ez azt jelenti, hogy később kerül le a földről a termés. Nem nézhetjük csupán ölhetett kézzel, hanem úgy kell dol­gozni, hogy lehetőleg már október első felében földbe kerüljön a vetőmag zöme és október végéig befejezzük a vetést. Ehhez meg kell gyorsítani a betakarítást, mivel a gabona zöme kapá­sok után kerül a földbe. Ha végignézünk a mezőn mindenhol lehet látni, hogy sze­dik a cukorrépát, burgonyát, törik a kukoricát. Bár vannak olyanok is, akik arra hivatkoznak, „nyers még a kukorica”. Igaz, van még olyan terület Is, ahol később érik be a kukorica de azokat a táblákat kell először betakarítani és előkészíteni vetésre amelyik legkorábban beérett. A termés betakarításának nem szabad késlekedni egyet­len percet sem. Dolgozzon most minden asszony, hogy gyorsan lekerüljön a földről a vetemény és munkához láthasson az eke. Mi a szedres! Petőfi Termelőszövetkezet, asszonyai már ko­rábban egy 5 tagú MNDSZ termelési bizottságot alakítottunk az­zal a céllal, hogy a tsz területén lakó összes asszonyt mozgósít­juk a termények betakarítására. Nem is volt hiba eddig, hisz azt lehet mondani, úgy a nyári mint az őszi mezőgazdasági munkáknál mindig ott voltunk. Ezért nem egy esetben meg is dicsért bennünket a párt és a tsz vezetősége. M ost szedjük a cikóriát, sárgarépát, burgonyát, amiből olyan termésünk van, melyre nem volt még példa. Egy egy fészekből egy kerek kosár burgonyát szedtünk fel. Arra gon­doltunk, mi jel dolgozunk, hát nincs is hiba sehol. Erre bizony élesen rácáfolt a rádió. Igen szégyenkeztünk mikor halljuk ám „Tolna megye az utolsók között kullog az őszi vetésben”. Erre gyorsan összejöttünk ml a bizottság tagjai és elhatároztuk, meg­gyorsítjuk a munkát. Bálái Istvánná bizottsági tag javaslatára úgy határoztunk mivel a terület mindenkinek ki van osztva, segítünk az időseb beknek is, nem azért mert ők nem tudják elvégezni, hanem hogy gyorsabban legyen egy-egy tábla kész, amit aztán már szánthat is az eke, készítheti a jó magágyat. Kérünk minden tsz és egyénileg dolgozó parasztasszony! a kukorica gyors letörésével, a szár azonnali letakarításával biz­tosítsák a mielőbbi vetést. A sszonyok! Fogjunk össze jövő évi kenyerünkért. Nekünk asszonyoknak nem mindegy az, milyen termésre szá­míthatunk a jövő esztendőben. Ha rossz a termés, kevés terem, mi asszonyok érezzük azt elsősorban, hisz nekünk kell férjünk tarisznyájába a napi élelmet elkészíteni, ha az dolgozni megy. Biztassuk mi asszonyok férjeinket is, családon belül, de még a szomszédban is sürgessük a búza vetését, mert ebből lesz jövő esztendőben hófehér cipó, pántlikás fánk. Radványi Ferencné Bíró Ferencné Sovány Mlhályné Nagy Gyuláné Bátai Istvánná MNDSZ termelési bizottság tagjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom