Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-21 / 222. szám

2 NAPLÓ 1955. SZEPTEMBER 21. Baráti kapcsolataink megszilárdítása és fejlesztése népeink és az európai népek érdeke Otto Grotewohl nyilatkozata a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének záróülésén Otto Grotewohl miniszter- elnök hétfőn a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttségé­nek ülésén zárónyilatkozatot tett: — Bulganyin elvtárs tájékoz­tatott bennünket arról, — mondotta többek között, — hogy a Szovjetunió kormánya határozatot hozott a főbiztosi hivatal megszüntetésére és a korábbi ellenőrző tanács hatá­rozatainak hatályon kívül he­lyezésére. Ezt a Német Demo­kratikus Köztársaság törvény­hozó testületéi iránti bizalom kifejezésének tekintjük. Bulganyin elvtárs joggal utalt arra, hogy tárgyalásaink, amelyek befejezésükhöz köze­lednek, nagy történelmi jelen­tőséggel bírnak. Ugyanezeket a gondolatokat juttatta kifeje­zésre Hruscsov elvtárs is. Mi teljesen egyetértünk ezzel a felfogással, azon a nézeten va­gyunk, hogy az a szerződés, amelyet itt megkötünk, hatá­sában azt a lehetőséget nyújt­ja, hogy a Szovjetunió és Németor­szág közötti baráti kapcsola­tok kérdését a Német De­mokratikus Köztársaságból kiindulva sikeresen kiter­jesszük egész Németországra. Jövő fejlődésünk számára ez az egyik legdöntőbb politikai feladat. Mi is úgy véljük, hogy most nemcsak barátságunk elmélyí­téséről van szó, hanem arról, hogy végérvényesen megszün­tessük ezzel a szerződéssel a népeink között a múltból szár­mazó rossz, kapcsolatokat, és hogy új baráti kapcsolatainkat két elvre építsük fel. Mindkét nép olyan társadalmi kapcsola­tokra törekszik, amelyek nagy s széles perspektívákat követel­nek meg a gazdasági, politikai és kulturális kérdésekben. — Kapcsolatainknak tehát széles perspektívára van szükségük. Éppen ezért reméljük, hogy baráti kapcsolataink megala­pozása minden időkre szól és hogy ezek a kapcsolatok széttéphetetlenek. Ilyen talajról kiindulva meg lehet valósítani azokat a nagy humánus célokat, amelyeket a szocializmus tűzött ki maga elé. Még néhány megjegyzést sze retnék tenni Hruscsov elvtárs fejtegetéseihez. Hálával fo­gadjuk mindenekelőtt azokat a kijelentéseket, amelyeket Hruscsov elvtárs a németor­szági haladó erőkhöz intézett. Amióta azt tűztük célul ma­gunk elé, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságban le­rakjuk a szocializmus alapjait, ezen a talajon találkoztunk va­lamennyi barátunkkal, a leg­szorosabb bajtársi viszonyba | kerültünk. Biztos vagyok abban hogy valamennyi barátom ne­vében beszélek, amikor önök­nek itt azt az ígéretet teszem, hogy nem térünk le erről a sikeres útról. — Hruscsov elvtárs igen me­leg hangon nyilatkozott a szov­jet embereknek német álla­munkba, a Német Demokrati­kus Köztársaság dolgozóiba, s az egész Németország munkás- osztályába, a dolgozó parasz­tokba, s a haladó értelmiségbe vetett bizalmáról. — Engedjék meg nekem, hogy Önöknek mindannyiuk- nak, kedves barátaim, őszin­te köszönetét mondjak mun­kánk megbecsüléséért. — Még egy utolsó szót sze­retnék szólni azokhoz a fejte­getésekhez, amelyeket Ön, Hruscsov elvtárs, a volt hábo­rús bűnösökről tett, akik az^ általuk elkövetett bűncselek­ményekért büntetésüket töl­tik. Erről egészen röviden nyi- latkozhatom, s ezt is csak az­ért teszem, mert a polgári saj­foglalkozott azzal a ténnyel, hogy mi itt nem tárgyaltuk meg a háborús elítéltek kérdé­sét. Miért nem volt erről leg­alább bizonyos mértékben szó? Azért, mert erről Berlinben már teljes mértékben meg­egyeztünk. Ezt az ügyet nem politikai kérdésként kezeljük, hanem emberiességi szempon­tokból ítéljük meg, amint ezt ' -uscsov elvtárs kifejtette. — És még egy utolsó szót. Tanácskozásainkból világosan kitűnt, hogy baráti kapcsolataink megszi­lárdítása és fejlesztése nagy- je’entöségű a jövő szempont­jából, hogy népeink és az európai népek érdekében áll. — A Szovjetunió egyik leg­jobb és legőszintébb barátja egész Németországban államel­nökünk, Wilhelm Pieck. Wil­helm Pieck elvtárs tavaly a következőket mondotta: ,.A német—szovjet barátság ügyéi ' német nép szívügyévé kell tenni.” Biztosíthatom Önöket arról, hogy mi ezen kijelntés szellemében fogunk dolgozni és baráti kapcsolatainkat a né­met nép ^ szívügyévé fogjuk tenni. Walter Ulbricht felszólalása — Ez a szerződéstervezet nagy felelősséget ró a népi ka­marára, a minisztertanácsra és a Német Demokratikus Köz­társaság valamennyi polgárára, — mondotta Walter Ulbricht a hétfői ülésen. A szerződés első cikkelyében kimondja, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság szaba­don dönthet bel- és külpoliká- járól, beleértve a Német Szö­vetségi Köztársasághoz fűződő kapcsolatokat. Ezzel ellentét­ben a bonni kormány a nyu­- a ti hatalmakkal olyan szerző­déseket kötött, amelyek kor­látozzák a Nyugatnémet Szö­vetségi Köztársaság jogait és ^ely által ötven évre ígéretet tettek a nyugati megszálló ha­talmak. hogy csapataikat ott állomásoztathatják és beleszól­hatnak Nyugat-Németország belügyeibe. Az államaink közötti szerző­dés a demokratikus és szocia- 'ista tábor államai közötti új­fajta kapcsolatok kifejezését ’elentik. Abból, hogy szabadon dönthetünk a német ügyekben, elsősorban az a nagyszerű kö­telesség adódik, hogy a Szovjetunióval való őszinte baráti együttműködés so­rán hozzájáruljunk Európa és a világ békéjének meg­szilárdításához és fenntartá­sához. A békeszerető német nép 'sohasem egyezik bele Nyugat- Németországnak az északat- lanti szerződéshez való csatla­kozásába, mivel ez fenyegeti a német nép békés életét, részek re szaggatná Németországot. Nyugat-Németországban — mind szélesebb körök ismerik fel, hogy végzetes hiba volt a párizsi egyezmények megkötése, mi­vel ezek az egyezmények összegyezteihetetienek Né­metország egyesítésével. A Német Demokratikus Köz­társaság és a Szovjetunió kö­zött most kötendő szerződés segítséget nyújt a békeszerető németeknek, hogy megszilár­dítsák a békét és megmutatja I nekik, hogy Németország így í soha nem kerül a NATO és a nyugatnémet militaristák dik­tatúrája alá. Ez a szerződés a Német De­mokratikus Köztársaságnak abból a szabadságából indul ki. hogy maga döntsön bel- és kül- ügyeiben. A nagyjelentőségű szerződés- tervezet azt mondja, hogy mind a német nép, mind a szovjet nép, valamint más európai né­pek érdekeinek megfelel az, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió egyesíti a világbéke és az európai biztonság fenntartásá­ra és megszilárdítására, vala­mint Németország békeszerető és demokratikus államként va­ló egyesítésére és a Németor­szággal való békeszerződés meg kötésére irányuló erőfeszí­téseit. A német nép hálát érez a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Legfelső Tanácsa, vala­mint Bulganyin és Hruscsov elvtárs iránt a nemzetközi helyzet feszültségének enyhí­tése érdekében tett kezdemé­nyezéseket. Ez Németországban is lehe­tővé teszi a feszültség enyhü­lését. Őszintén üdvözöljük a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió kormánya között a diplomáciai kapcsolatok fel­vételét és a gazdasági, vala­mint kulturális együttműkö­dés megvalósítását, mivel ez hasonlóképpen a feszültség enyhülését szolgálja és hozzá­járulhat Németország két ré­szének közeledéséhez. Az európai népek békés éle­tére nyilvánvalóan a német militarizmus újjáéledése jelenti a legfőbb veszélyt. Ezek után tehát csakis egyet­len lehetőség áll fenn az euró­pai béke biztosítására és Német ország egyesítésére: Az európai katonai csoportosulások meg szüntetése, az európai államok kollektív biztonsági szerződése útján a két német állam állam- jogi helyzetéből adódik, hogy a két állam kölcsönös elismerésére és a különböző kérdéseknek n két kormány közötti közvetler megoldására van szükség. Külö nősen most, hogy a Német De mokratikus Köztársaság kor­mányszervei látják el a határ­védelmet és a Nyugat-Németor szág és az NDK területén levő Nyugat-Berlin közötti összeköt tetés ellenőrzését, a vitás kérdések megoldásá­nak nincsen más útja, mini a két kormány közötti hivatalos tárgyalások. Az új szerződés, amely új fe­jezetet jelent a Német Demokra tikus Köztársaság fejlődésében, a német nép és a Szovjetunió népeinek szilárd, megingat­hatatlan bará'ságán alapul. Az NDK dolgozói a szocialista építés útjára léptek N. Sz. Hruscsov felszólalása Teljes mértékben egyetértek mindazzal, amit erről a kérdés­ről Bulganyin elvtárs mon­dott. Arról szeretnék beszélni, hogy véleményünk szerint a Német Demokratikus Köztár­saság fejlődése szempontjából óriási jelentőségű a demokra- s Németország nemzeti frontjába tömörült politikai pár tok szoros .együttműködése. Mi valamennyien jól tudjuk, hogy e pártok és vezetőik k' zös tevékenysége nagy szere­pet tölt be a Német Demokra­tikus Köztársaság gazdaságá­nak és kultúrájának fejlődése, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Szovjetunió kö­zötti baráti kapcsolatok meg­teremtése és e kapcsolatok to­vábbi megszilárdítása terén való jelentős sikerek elérésé­ben. Kölcsönös engedményekre van szükség, de ezek az enged­mények nem mehetnek annak az alapvető célkitűzésnek ro­vására, amelyet a Német De­mokratikus Köztársaság tűz maga elé. Ez a feladat, amely a német nép előtt áll és amelyre a né­metek millióinak figyelme sze- geződik, ez a német nép újraegyesülése egységes, békeszerető de­mokratikus német államban. Moszkva (TASZSZ) Moszkvá­ban a nagy Kreml palotában szeptember 19-én, helyi idő sze rint 16 óra 30 perckor aláírták a Szovjet Szocialista Köztársa ságok Szövetsége és a Finn Köz társaság közti jegyzőkönyvet az 1948 április 6-án megkötött ba rátsági, együttműködési és köl csönös segélynyújtási szerződés érvényének meghosszabbí tásáról, valamint a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsé ge és a Finn Köztársaság közt létrejött egyezményt arra vonat­kozólag, hogy a Szovjetunió le­mond Porkkala-Udd terület haditengerészeti támaszpontként való felhasználásnak jogáról és kivonja a szovjet fegyveres erő két erről a területről. A jegyzőkönyv és az egyez meny aláírásánál megjelentek K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Mint ismeretes, a négy ha­talom külügyminiszterei hama­rosan találkoznak Genf ben, ahol többek között a német kérdés is szerepel majd. Erre vonatkozó álláspontunk vilá­gos. Felmerül a kérdés: hogyan lehet kielégíteni a német nép­nek az újraegyesítésre irá­nyuló kívánságait: vajon a fennálló - helyzet mindörökre így, marad? Erre mi világosan és határozottan válaszoljuk: a németeknek maguknak kell megoldaniok ezt a kér­dést — németek, egy asztal­hoz! A német kérdést senki jobban nem odja meg a németek­nél. Németország újraegyesítésé­nek olymódon kell megtörtén­nie, hogy az egységes német állam békeszerető, demokrati­kus legyen, hogy a német ál­lam erői ne irányuljanak más államok ellen. A német kérdés ilyen megoldását mi minden­képpen elő fogjuk segíteni. Egészen nyilvánvaló, hogy a párizsi egyezmények hatályba lépése, a Német Szövetségi Köztársaság belépése a NATO- ba, komoly akadályt gördített a német kérdés megoldása elé. Mi az egyetlen helyes kivezető utat javasoljuk, adják e kérdés megoldását alnémet nép ke­Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, valamint J. K. Paasikivi, a Finn Köztársaság elnöke. A Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének megbízásából a jegyzőkönyvet és az egyez­ményt N. A. Bulganyin, a Szov jetunió Minisztertanácsának el­nöke írta alá. A Finn Köztársa­ság elnökének megbízásából a jegyzőkönyvet és az egyezményt l’rho Kekkonen miniszterelnök és Emil Skog hadügyminiszter írta alá. A fenti okmányok alá­írásánál resztvettek ezenkívül a Szovjetunió részéről L. M. Kaga novics, G. M. Malenkov, M. G Pervuhin, M. Z. Szaburov. M. A. Szuszlov, N. Sz. Hruscsov elv társak és mások. Finnország ré széről a fenti okmányok aláírá­sán jelen volt: R. Svento miniszter és mások. zébe. a németek megtalálják majd az utat, hogy helyesen döntsenek. Úgy vélem, hogy közös véle­ményünket fejezem ki, ha ezt mondom, hogy a német nem­zetnek és a Szovjetunió né­peinek érdekei fűződnek a bé­kés, baráti kapcsolatokhoz. Meg akarom mondani: bi­zonyos ideig nyilván számolni kell azzal, hogy Németország­ban két állam van: -a Nemei Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kö­zött őszinte baráti kapcsolatok létesültek. A szovjet kormány ezenkívül minden módon arra fog törekedni, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal ba­ráti kapcsolatokat alakítson ki, s azon lesz, hogy előmoz­dítsa Németország két részé­nek közeledését. I Mint kommunista és mint a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának tit­kára, anélkül, hogy álláspon­tomat a jelenlévőkre ráerősza­kolnám, azt kívánom mondani, hogy pártunk előtt, amelyet Marx—Engels—Lenin—Sztálin tanítása vezérel, a legneme­sebb cél áll: a kommunizmus építése. Arra törekszünk, hogy ne legyen kizsákmányolás, hogy áz ember barátja legyen az embernek, hogy a munka gyü­mölcse és a tudomány gyü­mölcse az egész népet szol­gálja. Ha minden nép a fejlődésnek erre az útjára lépne, akkor ez kizárná nem csupán a há­borúk lehetőségét, hanem bárminő fegyveres konflik­tusok lehetőségeit is. A Német Demokratikus Köz­társaság dolgozói a szocialista építés útjára léptek. Ez hatalmas történelmi ese­mény a német nép életében. S ezen az úton Önök a mi tá­mogatásunkat élvezik. Teljes sikert kívánunk az Önök nagy alkotó munkájához. A szocializmus felépítése a Német Demokratikus Köztár­saságban megfelel Németor­szág minden dolgozója érdé keinek. A szocializmusért, a szocialista német állam felépí­téséért folyó harc természete­sen magának a német munkás- osztálynak, a német népnek belső ügye. Aláírták a szovjet-finn barátsági szerződés maghosszabbításáról és a Porkkala-Udd támaszpont kiürítéséről szóló egyezményt Meg kell mondanom, hogy a szovjet állam feladata ab­ban áll, hogy kitűnő, jószom­szédi, baráti kapcsolatokat teremtsen az egész német néppel. Semmi kétségünk aziránt, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság vezetői szintén arra törekszenek. Tudjuk, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság kép­viselőinek szavai és kijelenté­sei — akikkel sikeres tárgya­lásokat folytatunk — nem tér­nek el gyakorlati tetteiktől és bízunk abban, hogy ezután is így lesz. Barátságunk és köl­csönös bizalmunk napról-napra erősödni fog. Szeretnék még szólni egy kér désről, azoknak a volt hadi­foglyoknak kérdéséről, akiket szovjet bíróságok háborús bű­nösökként elítéltek, önök em­lékeznek arra, hogy e kérdés­ről Bulganyin elvtárs és én eszmecserét folytattunk Önök­kel, amikor Géniből jövet át­haladtunk Berlinen. Pieck elvtárs, a Német De­mokratikus Köztársaság elnö­ke e kérdés tárgyában levelet intézett Vorosilov elvtárshoz, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnökéhez. Amikor hozzánk érkezett a Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége, az szintén felve­tette ezt a kérdést, kapcsolatba hozva a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatának fel­vételéről. Leszögeztük Aden­auer úr és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldött­ségének tagjai előtt, hogy en­nek a kérdésnek semmi köze tincs a diplomáciai kapcsola­tok felvételéről folyó tárgyalá­sokhoz és, hogy ezt a kérdést csak a Szovjetunió döntheti el, mivel ezek az emberek a szov­jet néppel szemben követtek el bűntetteket és ezért a szovjet bíróság elítélte őket.' De múlik az idő és az emberek változ­nak. Egyesek jobb irányban, mások rosszabb irányban. Az emberek többsége azonban mégis csak jobb irányban vál­tozik. Ezért úgy véljük, hogy ''levet tehetünk e személyek időelőtti szabadonbocsátására vonatkozó kérésnek. Ezek azok a kérdések, amelye két beszédemben érinteni akar­tam. A szerződés tervezete, ame lyet a bizottsága készített elő. láthatólag mindkét felet kielé­gíti, ami nem olyan gyakran fór dúl elő. Leggyakrabban az tör ténik, hogy a kérdések megoldá­sát kompromisszum útján érik el. Nekünk nincsenek kompro misszumaink, mivel a különböző szempontok nem harcolnak egy­mással, hanem közösek néze­teink, közös a világszemléletünk. Mi hajlandók vagyunk kivon ni csapatainkat Németországból, de. csak azzal a feltétellel, hogy a hitlerista Németország ellen ví vott háborúban volt partnereink is kivonják csapataikat. Van reményünk arra, hogy ez a kérdés a jövőben megoldódik. A genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet szülte ezt a reményt. Reméljük, hogy a genfi szellem tovább fejlődik és erősödik, de nem a láthatatlan és érzéketlen szellem formájában, hanem kön krét akciók formájában, amint az részünkről történt, amikor el­határoztuk, hogy 640 ezerrel csökkentjük fegyveres erőink lét számát, amikor lemondtunk a finnországi Porkkala-Udd hadi tengerészeti támaszpont bérbevé teléről és számos más intézke­dést tettünk. Elvárjuk, hogy genfi tárgyaló társaink kölcsö­nösséggel válaszolnak, s ezután mi újabb javaslatokat terjeszt­hetünk eiő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom