Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-20 / 221. szám

1955. SZEPTEMBER 20. NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS I pártoktatási év előkészületeinek tapasztalataiból Az ötéves hirlapszolgálat tiszteletére A JÖVÖ HÓNAPBAN indul még a pártoktatás. Az előkészü­letekre tehát már nem sok idő van, tennivaló azonban annál több. A propagandistákat már kiválogatták, a hallgatókról is készítettek nyilvántartást, de ennéí többet nem igen tettek, annak ellenére, hogy rohamo­san közeledik az oktatási év megindulása. Szeptember 15-én lejár pél­dául a propaganda anyag meg­rendelésének ideje, de sok he­lyem még mindig nem rendel­ték meg. Még olyan helyen is megkéstek a megrendeléssel, mint Tolna, ahol egyébként a pártbizottság jól foglalkozik ez­zel a kérdéssel, A szakosított és a marxizmus-leninizmus tan folyamain előre össze kell szed­ni a propagandaanyagok árát. Ez legtöbb helyen még nem tör­tént meg. Aparhanton, Nagy- vejkén és még néhány község­ben összeszedték a propaganda­anyagok árát, de sok helyen ez­zel nem törődtek. Nagykónyi- ban a propagandista még azt sem tudta, hogy össze kell szedni. A PROPAGANDAANYAGOK árának összeszedésével párhu­zamosan a beindulás előtt el kellene beszélgetni mégegyszer a hallgatókkal, ezzel is bizto­sítani, hogy már a megindulás eredményes legyen. A pártszer­vezetek egy részénél a többi feladat végrehajtása mellett, nem sokat törődnek az oktatási előkészületekkel: megelégsze­nek azzal, hogy nyilvántartás­ba vették a politikai iskolák hallgatóit és a kiválogatás ide­jén beszélgettek velük. Tovább- menve, van még olyan hely, ahol még azt sem tisztázták, hogy ki lesz a propagandista. Páriban például még vitáznak azon, hogy Sógorka elvtárs le­gyen a propagandista, vagy „valaki” más ... A politikai iskolák megindu­lása előtt a járási székhelyeken rövid tanfolyamokon vesznek: részt a propagandisták. Ezektől a tanfolyamoktól nagymérték-, ben függ, hogy a propagandis-; ták milyen eredménnyel tudják ellátni fontos pártbizatásukat. A tanfolyamok sikerének pedig az az egyik legfontosabb elő­feltétele, hogy a propagandisták megfelelően felkészüljenek, ta­nuljanak a tanfolyamra. Itt is azt kell mondani, hogy propa­gandisták munkája nem kielé­gítő. Némelyik propagandista „belenézett” ugyan az anyag­ba, de a valóságban nem tanult, még jegyzetet sem készített be­lőle. A propagandisták többsége még ennyit sem tett meg. Egy ellenőrzés alkalmával a tamási járásban megkérdezték több propagandistától, hogy tanul­tak-e valamit a tanfolyamra. Kiderült, hogy alig készültek fel. Köztük Bélecki János kop- pányszántói és Kovács Ferdi­nand értényi propagandista semmit sem tanult. Itt beszélni kell a párttitká­rok példamutatásáról, mert nekik nemcsak az a feladatuk, hogy irányítsanak, szervezze­nek, hanem az is, hogy példát mutassanak a gyakorlati fel­adatok végrehajtásában — még a pártoktatás terén is. Az ered­mény nem kielégítő a párttitká­rok példamutatása terén. Far­kas János regölyi és Andirkó Sándor szakályi függetlenített párttitkárok is azok közé tar­toznak, akik bele sem néztek az anyagba, tehát nem készül­tek a tanfolyamra. A TANFOLYAM MEGKEZ­DÉSÉIG két hét sincs hátra. Ez nem sok idő. de kellő aka­rással, még ez idő alatt is sokat lehet és kell is pótolni a mu­lasztásokból. Minden propagan­distának elemi feladata, hogy kellően feldolgozza, megtanulja, kijegyzetelje a megfelelő anya­got. Ez vonatkozik a járási pro­pagandistákra is, mert a ta­pasztalat, sajnos az, hogy ők is csak addig jutottak el, hogy el­osztották maguk között a fel­adatokat és megkezdték az iro­dalom összeválogatását. A köz­ségi és járási könyvtárakban lévő pártirodalom nagy segítsé­get nyújthat a propagandisták­nak, de csak úgy, ha élnek ez­zel a lehetőséggel: használják a könyveket, különösen most, a járási tanfolyamokra való fel­készülésnél. Különösen sok tennivaló van még a DISZ-oktatás előkészüle­teinél és ez is éppen olyan fe­lelősségteljes feladatuk párt- szervezeteinknek, mint a párt­oktatás előkészítése. Hozzá kell tenni, hogy ez nem kizárólag pártfeladat, mert a gyakorlati végrehajtás főrészét a DISZ- nek kell megoldania. A tapasz­talat azt mutatja, hogy a fiata­lok nagy kedvet éreznek a ta­nulásra, nem egy helyen maguk a fiatalok kérik a Petőfi-iskola megszervezését. — Nemrégiben például a várdombi DISZ-tit- kár reklamálta, hogy náluk miért nem szerveznek Petőfi- iskolát, akkor, amikor a fiata­lok nagy kedvvel tanulnának. A decsi Bogra-pusztán a közel­múltban alakult meg 28 taggal a DISZ-szervezet és minden fiatal jelentkezett a Petőfi-isko- lára. Az ilyen példák sorozata azt igazolja, hogy csak ott megy rosszul a Petőfi-iskolák előké­szítése. ahol a vezetőség nem törődik vele. így van ez Fad- don egy-két termelőszövetke­zeinél, Bátaszéken, ahol propa­gandista ugyan van, de hallga­tó nincs és számos helyen. De bizonyítja a bonyhádi járás pél Iája is, ahol viszonylag jó az arányszám a Petőfi-iskolák hallgatóinak kiválogatásánál, mert a járási DISZ-bizottság és ennek nyomán az alapszerve­zetek vezetői is kellő felelős­séggel foglalkoznak ezzel a fel­adattal. Ugyanezt elmondhat­juk a gyönki járásról is. SZÜLNI KELL a pártszerve­zetek felelősségéről is. Nem egy felelős pártfunkcionárius nincs még azzal sem tisztában, hogy mi a célja, szerepe a Petőfi-is- kolának és hogyan folyik az le A DISZ-oktatás terén viszony­lag több teendő van a megindu­lásig, mint a pártoktatás terén, mert itt még a hallgatók egy- részét sem válogatták ki. A mulasztásokat azonban csak ak­kor lehet pótolni a még hátra­lévő rövid idő alatt, ha a párt- szervezetek és szervek nagyobb felelősséggel dolgoznak a Petőfi iskolák sikeréért s a DISZ-veze tők is körültekintőbb, lelkiis­meretesebb munkát végeznek ezen a téren. A Magyar V ilágszö vétség közleménye A Tolna megyei Tanács Vég­rehajtóbizottsága felhívja Tolna 'megye lakoságának figyelmét, hogy a Magyar Világszövetség Tájékoztató Irodája szept. hó 24-től minden szombaton dél­előtt 10-től 12 óráig felvilágo­sítással szolgál a nyugati álla­mokban lévő magyarok haza- településével kapcsolatban. A Felvilágosító Iroda a Me­gyei Tanács épületében, Szek- szárd, Mártirok-tere 11—13. sz. alatt fog működni. Október 1-én lesz öt éve an­nak, hogy pártunk és kormá­nyunk azzal bízta meg a postát, hogy a párt szavát, a sajtót ter­jessze a dolgozók körében. Mun kálkodjon azon, hogy pártunk egyik éles fegyvere, amelyen keresztül a leghatásosabbban mozgósítja a dolgozókat a fel­adataik megoldására, a sajtó minél több dolgozóhoz eljusson. A postahivatalok dolgozói, a kézbesítők, eredményes jó mun kát végeznek ezen a területen, elmondhatjuk, hogy megállták a helyüket. Böjtös György elv­társ is jó munkát végez. Alig 5 hónapja, hogy a györei hiva- al vezetését átvette. Azóta hír­lap tervek teljesítése, sőt, túl­teljesítése vált jó szokássá Győ­rében, ami azelőtt nem volt ta­pasztalható. Böjtös elvtárs Bu­dapestről került falura, hogy munkájával a falu felemelke­dését közvetlenül segítse. Böj­tös elvtárs kézbesítője, a fiatal Batai Ferenc a hírlapszolgálat 5 éves évfordulójának meg­ünneplésére úgy készülnek, hogy október 1-ére négy Tolnai Napló, négy Szabad Nép és négy Szabad Föld előfizetőt szerveznek. — Vállalásukkal újabb tizenkét dolgozóhoz jut­tatják el pártunk szavát. A györei elvtársaknak jó egészséget kívánok ebből az al­kalomból. Arra kérem őket, hogy továbbra is harcoljanak azért, hogy pártunk egyre mész szebbhangzó szava a sajtón ke­resztül minél több dolgozóhoz jusson el. BLÉNESI KÁLMÁN. Új iskolát avattak Simontornyán Simontornyán vagyunk. Derűs, verőfényes nap. Szeptember 1. Az új iskola udvarán már a reggeli órákban nagy a nyüzsgés. Ta­nárok, tanulók szépítik, díszítik azt az épüle­tet, amely tíz hónapon keresztül otthonuk lesz. Eddig is megtörtént ez minden évben. Azonban ez az évnyitó különbözik a többitől. Hogyne, hiszen ma iskolaavatás is lesz. Tudni kell azt, hogy közel egymillió forint beruhá­zással új iskola épült a simontornyai gyere­keknek. S ezt a gyönyörű, emeletes, tornater­mes újonnan felszerelt iskolát ma fogja a tanács kiküldötte átadni. Szalad az idő, dél­után van. Bár az évnyitó ünnepély öt órakor kezdődik, négy órakor már élénk az iskola. Tanulók, nevelők az utolsó simításokat vég­zik. Kikerül a zászló, virágok díszlenek, pi­ros nyakkendős úttörők állnak őrt. Mire felcsendülnek a Himnusz hangjai, már tele az iskola szülővel. A tanács, a Bőr­gyár, a DISZ szervezet küldöttei derűs arccal szemlélik a sok várakozással teli, csillogó­szemű gyermeksereget. A műsorszámok gyor­san peregnek. Az igazgató beszéde után a tanácselnök átadja az iskola kulcsait. Tehát a gyerekek birtokukba vették a modern, szép iskolát. Boldog a gyermeksereg. Szép ez a má­sodik otthon, szinte minden elképzelést felül­múl. S mi lehet erre a válasz? Jobb tanulás, hogy így háláljuk meg államunk gondosko­dását. S ezután jön csak a meglepetés. A Bőrgyár DISZ-szervezeténjek szép selyem­zászlója, melyet az úttörőknek ajándékoz. Meghatva mondanak köszönetét, s ígéretet tesznek, hogy hűek lesznek a zászlóhoz, a piros nyakkendőhöz. ígéretet tesznek pár­tunknak, kormányunknak, hogy megállják helyüket az új épület falai között. Tanárok, tanítók pedig azt ígérik, hogy szívből dolgoz­nak. Ez lesz az ő mindennél többet mondó köszönetük. Vége az ünnepélynek. Szétszéled­nek a szülők, tanulók, nevelők. Szívük tele van örömmel. A múltra gondolnak s a jelen­re. A jelenre, melyben lehet és érdemes tanulni.,. Várakozni nem érdemes... — BAJ VAN ELVTÁRS, baj van. És ha már itt van, írja meg, hogy a pártvezetőség és a termelőszövetkezet vezetősége „nem áll hivatása magaslatán” — ezekkel a szavakkal fogad­tak nóhányan a keszőhidegkúti Uj Élet Termelőszövetkezetben. Kevesen vannak és majdnem 400 hold földjük van, de szor­galmasak. Szorgalmasak? Hol van tehát akkor mégis a hiba? Mert ahol megvan a termelő­szövetkezeti tagok szorgalma, ott az eredmény sem marad­hat el. A történet még az éveleji ■eseményeknél kezdődik. A ter­melőszövetkezetben ebben az esztendőben is 25 tag kezdte meg a munkát 393 hold földön. A területeket kikarózták, min­denki megkapta a ráeső részt burgonyából, répából és kuko­ricából egyaránt. De hogyan, hogyan nem, egyszercsak el­tűntek a kitűzött karók a föld végéből, a termelőszövetkezet tagsága pedig az egyéni és fe- elősségteljesebb munka helyett a könnyebb megoldást válasz­totta — a továbbiakban egyben művelték a földet, közösein. így aztán felelős volt mindenki mindenért, jobban mondva, senki semmiért sem. Ebből adódtak azután olyan ferdesé- gek is, hogy a reggeli gyüleke­zéseknél mindaddig várakoz­tak, amíg mindenki meg nem érkezett, nem gondolva arra, hogy ezzel rengeteg idő megy kárba, amit hasznosabb célok­ra is fel lehetett volna használ­ni, mint álldogálásra. A TERMELŐSZÖVETKEZET a Kapos völgyében halastavat akart létesíteni, de az öregek hajthatatlanok voltak: „Nem kell adósság a nyakunkba.” Gsortos elvtárs javasolta, hogy telepítsenek legalább fél hold füzet, mert szüksége lenne rá a termelőszövetkezetnek és jól le­hetne belőle pénzelni is, de az öregek ezt is elutasították, mondván: „Úgyse hajt az ne­künk hasznot.” Van egy agro- nómusuk, Horváth József, de nem fogadják meg a szavát, pe­dig csak jót akar a termelő- szövetkezet tagságának. Például javasolta, hogy vezessék be a fejést a birkáknál. Nem tették meg. Csak hozzávetőleges szá­mítás szerint 95.000 forint jö­vedelemtől estek el a termelő­szövetkezeti tagok. És mindezt miért? Csupán azért, mert Hor­váth elvtárs fiatal és az öregek azt tartják, hogy őket ne irá­nyítsa egy fiatal, ráadásul még azt vágják a szemébe, hogy: „Te is csak a prémiumért beszélsz.” Mostanában meg az „elégedett­ség hangulata” uralkodott el a termelőszövetkezetben, mert jól részesedtek már így előlegként is és most mindenki hanyagolja a munkát. Pedig várakozni nem érdemes, mert a gazdasági év jnég a keszőhidegkúti Uj Élet Termelőszövetkezetben sem fe­jeződött be, ami annyit jelent, hogy mégJiátra van a burgo­nya, napraforgó, a répa, a ku­korica betakarítása és ami most a legfontosabb munka: vetni kell, hogy jövőre is meg legyen a termelőszövetkezet minden tagjának a kenyere és jusson az államnak is. Vajon olyan hibák ezek, ame­lyeket nem lehet kijavítani? Nem! Egyáltalán nem. Erről szó sincs. De ahhoz, hogy ezeken a a hibákon sürgősen változtassa­nak, az kell, hogy a termelő- szövetkezet pártszervezete és a termelőszövetkezet vezetősé­ge álljon a talpára és teremtsen rendet. Elsősorban az elnök, Bogos elvtárs feladata ez. Szám tálán munkát kell még a kesző­hidegkuti termelőszövetkezet tagjainak elvégezniük. A leg­elsők: a napraforgóbugák le­szedése, mert pereg és már így is sok veszendőbe ment belőle és mindennél fontosabb a ve­tés. Az őszi árpa földbe tétele. Eddig még egy szemet sem ve­tettek el. KÉSŐBB MEGVALÓSUL­HAT a halastó létesítése is. Csak meg kell magyarázni a termelőszövetkezet tagjainak, hogy a ráfordított költség ha­marosan kamatostól vissza­térül, mert egy 15 hol­das halastó évente tízezreket jövedelmez. Ugyanakkor a fűz telepítése is hasznothajtó fog­lalkozás. Meg lehet és meg kell magyarázni a tagságnak, hogy Horváth agronómus fiatal kora ellenére csak az ő hasznukat akarja, a termelőszövetkezet tagságának a jövedelmét akar­ja emelni javaslataival. Példa erre a birkák fejése. Évente több, mint 100 juhot csak a gyapjáértJurtának, holott a tej­termelése is jövedelmező. Most a napokban olyan do­lognak lehettek szemtanúi a felsőbb szervek, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie. Osztottak előlegbe három kiló búzát. A tagság nem elégedett meg ennyivel, hanem még két kilót követelt. Mi maradt a raktárban? Mindössze 24 mázsa a vetőmagon kívül. Ez nem elég, ha figyelembe vesszük, hogy a termelőszövetkezetükbe is lépnek be olyanok tagnak, akiknek biztosítani kell előleg­ként a fejadagot, mert nincs ne­kik gabonájuk. Miből biztosít­ják, ha ez a 24 mázsa elfogy? Pedig nagyon nagy szükségük van az új termelőszövetkezeti tagokra, mert létszámukhoz ké­pest sok a földterület, gázosán meg nem maradhat, mert ak­kor nem terem. Márpedig ezt nem szeretné a tagság sem, mert az idén szépen termett, búzából és árpából is 10 má­zsán felül. Az osztalék is jó volt, mert takarmány és kenyér gabonából majdnem hét kilót kaptak a tagok együttesen, pénzből meg 10 forintot előleg­ként minden munkaegységre. ÉS MIBŐL BIZTOSÍTJÁK az öregek megélhetését, mert azoknak is csak osztani kell, meg aztán szükség van orvosi és egyéb költségekre is, ha va­laki megbetegszik a termelőszö­vetkezetben. A termelőszövet­kezet alapszabálya megállapít­ja azt, hogy mennyit kell visz- szahagyni a szociális alapra. Ezt a keszőhidegkúti Uj Élet Termelőszövetkezet vezetősége úgy látszik, hogy nem vette figyelembe. S az árpából visz- szatartott mennyiség sem ele­gendő a juhokkal együttesen a majdnem 400 darab állatnak. A termelőszövetkezet vezető­sége helytelenül cselekedett, amikor mindezzel nem számolt. Helytelenül, mert feltétlenül szükség van annak a mennyi­ségnek a visszatartására, amit az alapszabály előír. Ebből le­het aztán fordítani kulturális és sportcélokra. A takarmány- gabona elegendő visszatartásá­ra pedig azért van szükség, hogy a tél folyamán elegendő abraktakarmánnyal lássák el a jószágállományt, mert Kesző- hidegkúton is igaz az, hogy a termelőszövetkezet egyik leg­jobb pénzbevételi forrása az állattenyésztés. FELADAT: az elégedettség hangulatát meg kell szüntetni a termelőszövetkezetben, mert ezzel csak saját maguknak okoz nak kárt a termelőszövetkezet tagjai, mert kárba megy a nap­raforgó, késlekednek az ősziek vetésével, pedig ha jobban akar nak részesedni, mint az idén, akkor vetni kell. Meg kell épí­teni a halastavat, Horváth agro­nómus útamutatásait tartsák be. A termelőszövetkezet javát akarja. Jövőre pedig osszák ki a területet (de ne úgy, mint az idén), hogy minden tag maga művelhesse a ráeső részt és ez­ért tartozzon felelősséggel. Ezek ellenére nem mondható, hogy eredménytelen volt ré­szükre ez az esztendő, mert ez nem igaz. Az eddig betakarított termények jól fizettek és a még betakarításra várók is jóknak ígérkeznek. Csupán a szervezés és vezetés terén voltak hibák és még vannak is. Éppen ezért minél előbb meg kell javítani a vezetést. Várakozni nem érdemes ... KOVÁCS JÓZSEF.

Next

/
Oldalképek
Tartalom