Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-16 / 218. szám

1955. SZEPTEMBER 16. NAPLÓ 3 PART és pártépítés « Üzemeink készülnek november 7-re Erősödik a pártszervezet - csökken az önköltség a Tolnai Sertéstenyésztő Vállalatnál Az augusztusi tervet 104'6 százalékra teljesítette a Simontornyai Bőrgyár A dolgozók vállalást tettek vnovember 7 tiszteletére. A Simontornyai Bőrgyár az augusztus havi termelési ter­vét 104,6 százalékra, teljes ter­vét pedig 102,9 százalékra tel­jesítette. Az üzem dolgozói, élen a sztahanovistákkal, no­vember 7-e tiszteletére tovább versenyeznek az élüzem cím megtartásáért. A meszes hasítógépen dol­gozók vállalták, hogy a hasí­tási hozamból terven felül 5 000 kg gerinchasítást, és 10 000 kg vegyeshasítást adnak népgaz­daságunknak. A talpgyár rész­leg dolgozói és műszaki vezetői a harmadik negyedév folya­mán ágó, ipari kruppon és a lábas talpbélésnél emelik a tervezett rendementeket és ez­által 28 000 forint értékű nyersbőrt takarítanak meg. A vixos-gy ár részlegen dolgozó gépi és kézi taszítok jobb ki­dolgozással vállalják, hogy a vikos gyártmányok rende- mentjét emelik s ezáltal 127 500 forint értékű nyersbőrt adnak. A Paksi Téglagyárban ötvenöt dolgozó tett vállalást A Tolpai Sertéstenyésztő Vál­lalat tavaly többm 111 lóforintos deficittel zárta a gazdasági évet. Erre természetesen semmiféle elfogadható indok nincs, hiszen körülményei, lehetőségei éppen olyan jók, mint bármelyik jöve­delmező gazdálkodást folytató állami gazdaságé. Hogy mennyi re nincs semmi elfogadható ma­gyarázat a nagy deficitre, azt mutatja az idei gazdasági év is amikor új igazgató került a vál­lalat élére, és jelentősen meg- -erősödött a pártszervezet. A vállalat párt- és szakvezető­sége között jó kapcsolat van: a vállalat igazgatója, Szekeres János elvtárs maga Is kommu­nista, és általában minden na­gyobb feladat végrehajtásánál kikéri a pártvezetöség vélemé­nyét. A párttitkárral, Nagy elv­társsal megbeszéli a különféle problémákat, a kommunisták vezetőségi és taggyűléseken gyakran számon kérik az igaz­gatótól, hogy mit tesz a jövedel mező gazdálkodásért, javaslato­kat adnak neki és agitációs mun kájukon keresztül mozgósítanak a vállalat előtt álló feladatok végrehajtására. A vállalat kom­munistáinak nagy szerepük van a különféle ellenséges cselekede­tek leleplezésében. Mindenekelőtt megszilárdították a bérfegyelmet A múlt évben például mintegy 100 beosztott volt a gazdaság­ban, akik nem szerepeltek a tervezett státuszban és ezeknek a ,,munkája” természetesen rá­fizetés volt. Itt már sokezer fo­rint megtakarítást tudott elérni a vállalat. Hatszáz új DISZ-tag két hét alatt megyénkben Megyénkben a DISZ szerve­retek jó felvilágosító munkája és az ifjúság rétegeiben egyre mélyülő tömegbefolyása ered­ményeként nap mint nap több fiatal kéri felvételét a párt tartalékcsapatába. A becsüle­tes, dolgozó fiatalok fokozódó érdeklődésére jellemző; hogy csak az utóbbi két hét alatt 600 új taggal erősödtek a DISZ szervezetek megyénkben. Kü­lönösen szembetűnő volt a tag­létszám növekedése a gyönki járásban, ahol a szeptember 4-én tartott ifjúsági béketalál­kozó után mintegy 140 fiatal lépett a DISZ szervezetekbe. A növénytermesztésben jó tér mésátlagot értek el. Tavaszi bú­zából például rekordtermésük volt: 18.70 mázsa. Nagyszerű termés lesz a gyümölcsösükben, jövedelmezőbb az állattenyésze­tük, mint tavaly volt. A társadalmi tulajdon védel­mének megszilárdítása is sok tízezer forintot jelent a gazda­ságnak. Tavaly és az előző években nagyon sok olyan mun kát végeztek magánembereknél kisebb, nagyobb tételekben, amit saját gazdaságukban is el­végezhettek volna. így aztán itt is, ott is csöpögött, folyt a vál­lalat, a dolgozó nép pénze, mert a túlsók apró-cseprő tétel meg­nehezítette az ellenőrzést és csak alkalmat adott az állam pénzének elherdálására. Az Idén, az új igazgató, a kommunisták­A vállalati tulajdon mindenki csak azt leste, hol le­het valamivel a maga javára megkárosítani a vállalat sok­millió forint értékű vagyonát. Még a szakemberek között í- akadt, aki elsősorban nem a he lyes gazdálkodásnak, hanem a sikkasztásnak volt a szaktudója A volt főállattenyésztő — neve Csirzó Antal — külön sertéste- nyészetet létesített magának a Sertéstenyésztő Vállalaton belül — természetesen állami költség­gel. Volt neki három törzs­könyvezett kanja, hízói és igy tovább. Ezeknek építtetett — ál­lami költségen — korszerű ólat. A takarmányozás sem volt prob léma, mert ahol a többezer meg élt, ott jutott annak a ,,néhány” főből álló magán sertésállomány nak is. ... hogy Szekszárd város te­rületén 93 családi ház lett épít­ve, illetve tatarozva, mintegy 2 101 000 forint OTP kölcsön­nel. ... hogy az állami házak kö­zül 73 lakóházat újítottak fel 2 484 389 forint összegből. ... hogy á Mészáros Lázár utcai makadám útburkolat 45 000, a Zrínyi utcai makadám útburkolat pedig 500 000 fo­rintba került. ... hogy a Károlyi Mihály út korszerűsítésére és a Márti­kat karöltve megszüntette ezt az állapotot és ezzel mintegy 50 00Ö forint megtakarítást tu­dott elérni ezévben. A tavalyi laza ellenőrzés, a tervszerűtlen gazdálkodás szinte csalogatta a sikkasztókat, zsaro­lókat. Hosszú ideig nem törődött például senki sem azzal, hogy Klein György búsás pénzért adja kölcsönhasználatra a vállalatnak kúttisztító szerszámait, ugyan­akkor a vállalaté a raktárban po rosodott. Klein látta, hogy a vál­lalat jó fejőstehén, kibővítette a „magánvállalkozását": vásárolt még egy kúttisztító felszerelést, a vállalat pedig azt is kölcsön­vette tőle, természetesen pén­zért. így aztán Kleinnek szapo­rodott a tőkécskéje, az állam pénze pedig folyott — felesle­gesen, a gyenge vezetés miatt. Csáki-szalmája volt Minden lehetősége adva volc a vállalatnak, hogy példamuta­tóan gazdálkodjon, de a vállalat gazdasága mégis úgy nézett ki, hogy az arrajáró dolgozó parasz tok csak csóválták a fejüket a sok rossz láttán. A krumplit pél­dául úgy ellepte a gaz, hogy ősszel nem találták meg a bok­rát, és így a termés jelentős ré­sze benn maradt a földben. Az idén nagyon sokat javult a nö­vénytermesztés. Az állattenyész­tésben felszámolták a betegsé­gek egy részét, a sertéstenyé­szetben bevezették a szabadtéri éltetést. Ettől még a szakembe­rek is idegenkedtek eleinte. A kommunisták ' szívós harcára volt szükség e jó módszer meg­honosításához. És sikerült elér­ők terén az út szélesítésére 160 000 forintot fordítottak. ... hogy a Tárcsái Vilmos utcai makadámút építésére 128 000 forintot fordított álla­munk, ... hogy a Kablár-köz ter­méskő burkolata, valamint 3 lépcsős bukógát építése 110 000 forint megyei hitellel készült. ... hogy a Széchenyi utcai Hármashíd építése az alsó me­der terméskő burkolata, va­lamint a korlát építése 1 000 000 forintba került. niök, hogy a sertéstenyészetük megkapta az élüzem címet. Természetesen a hibákért nem csak a régi igazgatóság, hanem a kommunisták is felelősek A gazdaságban lévő párttagok, nem éltek megfelelő szervezeti életet és szemethunytak a nép vagyonának elherdálása felett. Azóta újjáválasztották a vezető­séget, megszervezték a pártcso- porthálózatot, a községi pártbi­zottság is nagyobb gondot for­dít a vállalat pártszervezetére. A pártélet megjavulása é3 emellett a vezetés megváltozása pedig elsősorban azzal mérhető le. hogy a visszaélések, szabály­talanságok jelentős része meg­szűnt és már az első félévben is jelentősen csökkent az önkölt­ség. Nem arról van szó, hogy a pártszervezet minden tőle telhe­tőt megtett a jövedelmező gaz­dálkodás érdekében, mert annak ellenére, hogy jelentős javulás állott be munkája terén, még ja­vítani való is akad.Mindeddig nem sokat törődött a vállalat pártszervezete például a tömeg­szervezetekkel,, és ez meg is látszik a tömegszervezetek, első­sorban a DISZ munkáján. A DISZ-nek adtak át ugyan fiatal párttagot, de itt aztán meg is szakadt a pártszervezet segítése. Pedig a DISZ és a többi tömeg­szervezetek megerősítése első­sorban a dolgozók jobb és ered­ményesebb munkájában gyümöl­csözne és nyilván azok Is na­gyobb mértékben tudnák segí­teni a vállalatnál a még meglévő hiányosságok kijavítását. Boda ... hogy á városhoz tartozó utak, hidak, járdák fenntartá­sára és belvíz rendezésére 3 500 000 forintot fordítottunk. ... hogy a város parkjainak rendezése és felújítása 80 000 forintba került. ... hogy Szekszárd 8 nap­köziotthonában 395 kisgyereket gondoznak. ... hogy ma már 6 bölcsőde működik 184 férőhellyel. ... hogy a városi sporttelep létesítésére 2 millió forintot | fordított államunk. A páksi téglagyárban a ked­vezőtlen időjárás ellenére a nyersgyártók 113, az égetők 112 százalékos teljesítményt értek el augusztus hónapban. Novem­ber 7-e tiszteletére eddig 55 dolgozó tett vállalást. A nyersgyártók felajánlották, hogy éves tervüket november Kisfiam egészségi állapota anyai gondozásra szorult, miértis az orvos feleségemet július 16-án táppénzre írta ki. Azóta lassan két hónap telik el, de feleségem táppénzt még nem kapott. Egy hónap elteltével, ami­kor már azt gondoltuk, hogy esedékes a táppénz, egy hiva­talos felszólítást kaptunk a következő szöveggel: „Táp­pénzét csak abban az esetben tudjuk folyósítani, ha a tanács által igazoltatja, hogy család­jában 16 éven felüli család­tag, aki gyermekét ápolná, nincs.’' Ezt az igazolást sürgő­sen beszereztük és a szekszár­di SZTK Központ címére ajánlva feladtuk. Megnyugod­tunk, hogy ezen igazolás be­küldésével a táppénz nemso­kára folyósítva lesz. És mi történt? Két hétre rá pénz helyett kaptunk egy újabb hi­vatalos felszólítást a követke­ző szöveggel: „Táppénzét csak abban az esetben tudjuk fo­lyósítani, ha munkaadója által igazolja, hogy mennyi volt nz utolsó havi keresete.” Ezt is épp úgy, mint az előbbi igazolványt sürgősen beszereztük és ugyancsak az előbbi címnek ajánlva felad­tuk. Ez alkalommal már biz­tosra vettük, hogy most min­7-ig 102, az égetők pedig 106 százalékra teljesítik. A vállalás teljesítésének min­den feltétele megvan, a mai na­pig a nyensgyártás 110, az ége­tés pedig 112 százalékos éves viszonylatiban. den rendben van és a táppénz megküldésének nincsen sem­mi akadálya. De sajnos, az SZTK még mindig nem éb­redt fel. Már személyesen is ér­deklődtem az ügy iránt, ami­kor azt a választ kaptam., hogy a táppénz megküldését eddig a kért igazolványok hiánya akadályozta, de most már min den rendben van és néhány nap múlva folyósítják a táp­pénzt. Sajnos, azonban máig ezen az ígéreten kívül sem­mit sem kaptunk. Most már gondo’kozom azon, hogy nem azért akad-e el a táppénz kiutalása, mert egy újabb igazolásra lesz szüksége az SZTK-nak. Na­gyon félek attól, hogy a na­pokban kapni fogunk egy har­madik felszólítást a következő szöveggel: „Táppénzét csak az esetben áll módunkban fo­lyósítani, ha hiteltérdemlően kitalálja, ki az a kartárs az SZTK Központban, aki az aktákon piheni ki fáradal­mait s kinek prémiumfeltétel­ként tűzték ki azt, hogy míg egy ügyet lebonyolít, legalább egy tucat levelet kell az ügy­félhez intéznie.” SZABÓ ÁRPÁD Bonyhádi Zománcművek dolgozója. Nem mindenki tudja •.. MEGJEGYZÉS Álomba merült az SZTK — Táppénz helyett hivatalos felszólítás Földművesszövetkezetek a lakosság ellátásáért T ilna megye földműves­szövetkezetei 1955. glső félévében az áruforgalmat több költséggel bonyolították le a tervben előírtnál. Különösen ez év első negyedében volt jelentős költségtúllépés, amit a második negyedév sokka! gazdaságosabb működése sem tudott behozni. A földművesszövetkezeti ke­reskedelem mind a múlt év, mind a folyó év első felében a legfontosabb feladatának te­kintette, hogy minél több árut biztosítson a lakosságnak, hogy a megnövekedett keres­letet az eddig hiányzó árucik­kekben is ki tudja elégíteni. A földművesszövetkezetek jó munkája révén az áruellátás sokat javult és mind kevesebb ma már a lakosság részéről beérkezett olyan irányú pa­nasz, hogy a részére szük­séges árut a földművesszövet­kezeti boltokban nem kaphat­ta meg. Az áruellátás megjavulása következtében a földművess/ö- •vetkezeti kereskedelem is több időt fordíthatott a gaz­daságosság kérdésére, .'ag\ is arra, hogy az áruforgalmat miként tudja kevesebb költ­séggel lebonyolítani. A z első félévi eredmények azonban azt mutatják, hogy a földművesszövetkeze­tek vezetőinek jelentős része még mindig nem törődik a költséggazdálkodással, nem ke­resik azokat a megoldásokat, amelyekkel az áruk eladását felvásárlását a jelenleginél lé­nyegesebben kisebb költség­gel bonyolíthatják le. Sőt t.cbb földművesszövetkezetnél ép­pen a vezetők voltak azok, akik komoly károkat okoz­tak a szövetkezeti vagyonban azzal, hogy saját érdekeiket előtérbe helyezve, indokolatlan leírásokat, költségkifizetéseket engedélyeztek. A szakályi föld­művesszövetkezet ügyvezetője és vezetőkönyvelője például naponta nagyobb mennyi iágű szeszt fogyasztott az italbolt­ban, arhit kifizetni „elfelejteti­tek“ és ezt az értéket a köny­velés hamisításával igyekez­tek eltüntetni. A szövetkezet tagságát másfél év alatt csait ezzel az egy ténykedés ükkel 50 000 forinttal károsították meg. A nagykónyi földműves- szövetkezet ügyvezetője pedig sorozatosan engedélyez kólt- ségkifizetéseket, amelynek eredménye, hogy az elmúlt év­hez viszonyítva magasabb költséggel bonyolították le első félévi áruforgalmukat. A földművesszövetkezetek részére azonban a szigo­rú, helyesen szervezett árube­szerzési és eladási költséggaz­dálkodás eredményei megmu­tatkoznak. Ezek a földmű­vesszövetkezetek a tervben előírt költségekkel szemben is megtakarítást mutatnak fel. Az udvari földművesszövet­kezet például kereskedelmi forgalmát az első félévben 32 000 forinttal kevesebb költ­séggel oldotta meg, mint a múlt évben. Lényegesen keve­sebb költség merült fel az első félévben a tamási, paksi, dunaföldvári, gyönki, felső­nyéki, bátai földművesszövet­kezetek áruforgalmánál, a múlt évvel szemben. Nem mondható ugyanez el a zombai hőgyészi, nagykónyi, nagydo­rogi, decsi, őcsényi földműves­szövetkezetekről, ahol a gaz­daságos működést semmibe- véve az indokolatlan költség­kifizetések sorozata található meg. Pedig ezek a szövetkeze­tek is, helyes gazdálkodás ese­tén, terven felül is csökkent­hetnék költségeiket. Még min­dig sűrűén tapasztalható a forgalommal arányban nem álló felesleges munkaerők foglalkoztatása. Döbröközön például 70 000 forintos forga­lom mellett a ruházati boltban 3 alkalmazottat foglalkoztat­ok. Nem használják ki a saját fuvareszközöket megfelelően és ezért olyan esetekben is, ami­kor az áruk szállítását a saját fogattal is megszervezhetnék, drága, idegen fuvart vesznek igénybe. Ez a felsőnyéki föld­művesszövetkezetnél például az első negyedévben többezer forint felesleges költségfize­tést eredményezett. A helyte­len rendelések következtében egy-egy áruféleségből több évre elegendő készlet halmozó­dik fel egyes üzletekben, amely indokolatlanul köt le komoly forgóeszközt. Emiatt nem ma­rad elegendő pénz a kelendő áruk beszerzésére, nem is szólva arról, hogy emelkedik a kamatköltség. Sokhelyen ta­pasztalható a minőségi áruát­vétel hiánya, amelynek követ­kezménye a hanyag árukeze­léssel párosulva, hogy hatal­mas összegű áruromlások, tö­rések kerülnek költségként, felelőtlenül elszámolásra. A helytelenül szervezett szemé­lyes, rendszertelen árubeszer­zések sok felesleges útikölt­séget és napidíjat jelentenek, amelyek jelentős mértékben emelik az áruforgalom költsé­geit. Sok szövetkezetnél az indokolatlan hosszú időt igény­bevevő leltározási költségek is elősegítik a terven felüli költségek felmerülését. A z így indokolatlanul kifi­zetett költségek miatt ép­pen az olyan kiadásokra nem marad elegendő eszköz, ame­lyek a kényelmesebb, gyor­sabb kiszolgálást, a jobb áru- ' kezelést, az üzlet csinosítá­sát és a vásárlók más, köz­vetlen érdekeit hivatottak biz­tosítani. A földművesszövetke­zeti kereskedelem gazdaságos működése és a fogyasztók jó ellátása tehát nem két külön­álló kérdés, hanem a kettő szorosan összefügg. Igen sok lehetőség van valamennyi földművesszövetkezetnél még a gazdaságosabb munka meg­teremtésére, a költségek csök­kentésére. A forgalommal arányban ál­ló létszám foglalkoztatása, a szállítások helyes megszerve­zése, saját fuvareszközök jó kihasználása, a minőségi áru­átvétel és gondos árukezelés biztosítása, az árubeszerzések észszerű megszervezése, a lel­tározások idejének megrövi­dítése, a felelős árukezelők hiány nélkül történő elszámo­lása, mind-mind hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, a költségterv teljesítéséhez. Joó László főkönyvelő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom