Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-16 / 218. szám
1955. SZEPTEMBER 16. NAPLÓ 3 PART és pártépítés « Üzemeink készülnek november 7-re Erősödik a pártszervezet - csökken az önköltség a Tolnai Sertéstenyésztő Vállalatnál Az augusztusi tervet 104'6 százalékra teljesítette a Simontornyai Bőrgyár A dolgozók vállalást tettek vnovember 7 tiszteletére. A Simontornyai Bőrgyár az augusztus havi termelési tervét 104,6 százalékra, teljes tervét pedig 102,9 százalékra teljesítette. Az üzem dolgozói, élen a sztahanovistákkal, november 7-e tiszteletére tovább versenyeznek az élüzem cím megtartásáért. A meszes hasítógépen dolgozók vállalták, hogy a hasítási hozamból terven felül 5 000 kg gerinchasítást, és 10 000 kg vegyeshasítást adnak népgazdaságunknak. A talpgyár részleg dolgozói és műszaki vezetői a harmadik negyedév folyamán ágó, ipari kruppon és a lábas talpbélésnél emelik a tervezett rendementeket és ezáltal 28 000 forint értékű nyersbőrt takarítanak meg. A vixos-gy ár részlegen dolgozó gépi és kézi taszítok jobb kidolgozással vállalják, hogy a vikos gyártmányok rende- mentjét emelik s ezáltal 127 500 forint értékű nyersbőrt adnak. A Paksi Téglagyárban ötvenöt dolgozó tett vállalást A Tolpai Sertéstenyésztő Vállalat tavaly többm 111 lóforintos deficittel zárta a gazdasági évet. Erre természetesen semmiféle elfogadható indok nincs, hiszen körülményei, lehetőségei éppen olyan jók, mint bármelyik jövedelmező gazdálkodást folytató állami gazdaságé. Hogy mennyi re nincs semmi elfogadható magyarázat a nagy deficitre, azt mutatja az idei gazdasági év is amikor új igazgató került a vállalat élére, és jelentősen meg- -erősödött a pártszervezet. A vállalat párt- és szakvezetősége között jó kapcsolat van: a vállalat igazgatója, Szekeres János elvtárs maga Is kommunista, és általában minden nagyobb feladat végrehajtásánál kikéri a pártvezetöség véleményét. A párttitkárral, Nagy elvtárssal megbeszéli a különféle problémákat, a kommunisták vezetőségi és taggyűléseken gyakran számon kérik az igazgatótól, hogy mit tesz a jövedel mező gazdálkodásért, javaslatokat adnak neki és agitációs mun kájukon keresztül mozgósítanak a vállalat előtt álló feladatok végrehajtására. A vállalat kommunistáinak nagy szerepük van a különféle ellenséges cselekedetek leleplezésében. Mindenekelőtt megszilárdították a bérfegyelmet A múlt évben például mintegy 100 beosztott volt a gazdaságban, akik nem szerepeltek a tervezett státuszban és ezeknek a ,,munkája” természetesen ráfizetés volt. Itt már sokezer forint megtakarítást tudott elérni a vállalat. Hatszáz új DISZ-tag két hét alatt megyénkben Megyénkben a DISZ szerveretek jó felvilágosító munkája és az ifjúság rétegeiben egyre mélyülő tömegbefolyása eredményeként nap mint nap több fiatal kéri felvételét a párt tartalékcsapatába. A becsületes, dolgozó fiatalok fokozódó érdeklődésére jellemző; hogy csak az utóbbi két hét alatt 600 új taggal erősödtek a DISZ szervezetek megyénkben. Különösen szembetűnő volt a taglétszám növekedése a gyönki járásban, ahol a szeptember 4-én tartott ifjúsági béketalálkozó után mintegy 140 fiatal lépett a DISZ szervezetekbe. A növénytermesztésben jó tér mésátlagot értek el. Tavaszi búzából például rekordtermésük volt: 18.70 mázsa. Nagyszerű termés lesz a gyümölcsösükben, jövedelmezőbb az állattenyészetük, mint tavaly volt. A társadalmi tulajdon védelmének megszilárdítása is sok tízezer forintot jelent a gazdaságnak. Tavaly és az előző években nagyon sok olyan mun kát végeztek magánembereknél kisebb, nagyobb tételekben, amit saját gazdaságukban is elvégezhettek volna. így aztán itt is, ott is csöpögött, folyt a vállalat, a dolgozó nép pénze, mert a túlsók apró-cseprő tétel megnehezítette az ellenőrzést és csak alkalmat adott az állam pénzének elherdálására. Az Idén, az új igazgató, a kommunistákA vállalati tulajdon mindenki csak azt leste, hol lehet valamivel a maga javára megkárosítani a vállalat sokmillió forint értékű vagyonát. Még a szakemberek között í- akadt, aki elsősorban nem a he lyes gazdálkodásnak, hanem a sikkasztásnak volt a szaktudója A volt főállattenyésztő — neve Csirzó Antal — külön sertéste- nyészetet létesített magának a Sertéstenyésztő Vállalaton belül — természetesen állami költséggel. Volt neki három törzskönyvezett kanja, hízói és igy tovább. Ezeknek építtetett — állami költségen — korszerű ólat. A takarmányozás sem volt prob léma, mert ahol a többezer meg élt, ott jutott annak a ,,néhány” főből álló magán sertésállomány nak is. ... hogy Szekszárd város területén 93 családi ház lett építve, illetve tatarozva, mintegy 2 101 000 forint OTP kölcsönnel. ... hogy az állami házak közül 73 lakóházat újítottak fel 2 484 389 forint összegből. ... hogy á Mészáros Lázár utcai makadám útburkolat 45 000, a Zrínyi utcai makadám útburkolat pedig 500 000 forintba került. ... hogy a Károlyi Mihály út korszerűsítésére és a Mártikat karöltve megszüntette ezt az állapotot és ezzel mintegy 50 00Ö forint megtakarítást tudott elérni ezévben. A tavalyi laza ellenőrzés, a tervszerűtlen gazdálkodás szinte csalogatta a sikkasztókat, zsarolókat. Hosszú ideig nem törődött például senki sem azzal, hogy Klein György búsás pénzért adja kölcsönhasználatra a vállalatnak kúttisztító szerszámait, ugyanakkor a vállalaté a raktárban po rosodott. Klein látta, hogy a vállalat jó fejőstehén, kibővítette a „magánvállalkozását": vásárolt még egy kúttisztító felszerelést, a vállalat pedig azt is kölcsönvette tőle, természetesen pénzért. így aztán Kleinnek szaporodott a tőkécskéje, az állam pénze pedig folyott — feleslegesen, a gyenge vezetés miatt. Csáki-szalmája volt Minden lehetősége adva volc a vállalatnak, hogy példamutatóan gazdálkodjon, de a vállalat gazdasága mégis úgy nézett ki, hogy az arrajáró dolgozó parasz tok csak csóválták a fejüket a sok rossz láttán. A krumplit például úgy ellepte a gaz, hogy ősszel nem találták meg a bokrát, és így a termés jelentős része benn maradt a földben. Az idén nagyon sokat javult a növénytermesztés. Az állattenyésztésben felszámolták a betegségek egy részét, a sertéstenyészetben bevezették a szabadtéri éltetést. Ettől még a szakemberek is idegenkedtek eleinte. A kommunisták ' szívós harcára volt szükség e jó módszer meghonosításához. És sikerült elérők terén az út szélesítésére 160 000 forintot fordítottak. ... hogy a Tárcsái Vilmos utcai makadámút építésére 128 000 forintot fordított államunk, ... hogy a Kablár-köz terméskő burkolata, valamint 3 lépcsős bukógát építése 110 000 forint megyei hitellel készült. ... hogy a Széchenyi utcai Hármashíd építése az alsó meder terméskő burkolata, valamint a korlát építése 1 000 000 forintba került. niök, hogy a sertéstenyészetük megkapta az élüzem címet. Természetesen a hibákért nem csak a régi igazgatóság, hanem a kommunisták is felelősek A gazdaságban lévő párttagok, nem éltek megfelelő szervezeti életet és szemethunytak a nép vagyonának elherdálása felett. Azóta újjáválasztották a vezetőséget, megszervezték a pártcso- porthálózatot, a községi pártbizottság is nagyobb gondot fordít a vállalat pártszervezetére. A pártélet megjavulása é3 emellett a vezetés megváltozása pedig elsősorban azzal mérhető le. hogy a visszaélések, szabálytalanságok jelentős része megszűnt és már az első félévben is jelentősen csökkent az önköltség. Nem arról van szó, hogy a pártszervezet minden tőle telhetőt megtett a jövedelmező gazdálkodás érdekében, mert annak ellenére, hogy jelentős javulás állott be munkája terén, még javítani való is akad.Mindeddig nem sokat törődött a vállalat pártszervezete például a tömegszervezetekkel,, és ez meg is látszik a tömegszervezetek, elsősorban a DISZ munkáján. A DISZ-nek adtak át ugyan fiatal párttagot, de itt aztán meg is szakadt a pártszervezet segítése. Pedig a DISZ és a többi tömegszervezetek megerősítése elsősorban a dolgozók jobb és eredményesebb munkájában gyümölcsözne és nyilván azok Is nagyobb mértékben tudnák segíteni a vállalatnál a még meglévő hiányosságok kijavítását. Boda ... hogy á városhoz tartozó utak, hidak, járdák fenntartására és belvíz rendezésére 3 500 000 forintot fordítottunk. ... hogy a város parkjainak rendezése és felújítása 80 000 forintba került. ... hogy Szekszárd 8 napköziotthonában 395 kisgyereket gondoznak. ... hogy ma már 6 bölcsőde működik 184 férőhellyel. ... hogy a városi sporttelep létesítésére 2 millió forintot | fordított államunk. A páksi téglagyárban a kedvezőtlen időjárás ellenére a nyersgyártók 113, az égetők 112 százalékos teljesítményt értek el augusztus hónapban. November 7-e tiszteletére eddig 55 dolgozó tett vállalást. A nyersgyártók felajánlották, hogy éves tervüket november Kisfiam egészségi állapota anyai gondozásra szorult, miértis az orvos feleségemet július 16-án táppénzre írta ki. Azóta lassan két hónap telik el, de feleségem táppénzt még nem kapott. Egy hónap elteltével, amikor már azt gondoltuk, hogy esedékes a táppénz, egy hivatalos felszólítást kaptunk a következő szöveggel: „Táppénzét csak abban az esetben tudjuk folyósítani, ha a tanács által igazoltatja, hogy családjában 16 éven felüli családtag, aki gyermekét ápolná, nincs.’' Ezt az igazolást sürgősen beszereztük és a szekszárdi SZTK Központ címére ajánlva feladtuk. Megnyugodtunk, hogy ezen igazolás beküldésével a táppénz nemsokára folyósítva lesz. És mi történt? Két hétre rá pénz helyett kaptunk egy újabb hivatalos felszólítást a következő szöveggel: „Táppénzét csak abban az esetben tudjuk folyósítani, ha munkaadója által igazolja, hogy mennyi volt nz utolsó havi keresete.” Ezt is épp úgy, mint az előbbi igazolványt sürgősen beszereztük és ugyancsak az előbbi címnek ajánlva feladtuk. Ez alkalommal már biztosra vettük, hogy most min7-ig 102, az égetők pedig 106 százalékra teljesítik. A vállalás teljesítésének minden feltétele megvan, a mai napig a nyensgyártás 110, az égetés pedig 112 százalékos éves viszonylatiban. den rendben van és a táppénz megküldésének nincsen semmi akadálya. De sajnos, az SZTK még mindig nem ébredt fel. Már személyesen is érdeklődtem az ügy iránt, amikor azt a választ kaptam., hogy a táppénz megküldését eddig a kért igazolványok hiánya akadályozta, de most már min den rendben van és néhány nap múlva folyósítják a táppénzt. Sajnos, azonban máig ezen az ígéreten kívül semmit sem kaptunk. Most már gondo’kozom azon, hogy nem azért akad-e el a táppénz kiutalása, mert egy újabb igazolásra lesz szüksége az SZTK-nak. Nagyon félek attól, hogy a napokban kapni fogunk egy harmadik felszólítást a következő szöveggel: „Táppénzét csak az esetben áll módunkban folyósítani, ha hiteltérdemlően kitalálja, ki az a kartárs az SZTK Központban, aki az aktákon piheni ki fáradalmait s kinek prémiumfeltételként tűzték ki azt, hogy míg egy ügyet lebonyolít, legalább egy tucat levelet kell az ügyfélhez intéznie.” SZABÓ ÁRPÁD Bonyhádi Zománcművek dolgozója. Nem mindenki tudja •.. MEGJEGYZÉS Álomba merült az SZTK — Táppénz helyett hivatalos felszólítás Földművesszövetkezetek a lakosság ellátásáért T ilna megye földművesszövetkezetei 1955. glső félévében az áruforgalmat több költséggel bonyolították le a tervben előírtnál. Különösen ez év első negyedében volt jelentős költségtúllépés, amit a második negyedév sokka! gazdaságosabb működése sem tudott behozni. A földművesszövetkezeti kereskedelem mind a múlt év, mind a folyó év első felében a legfontosabb feladatának tekintette, hogy minél több árut biztosítson a lakosságnak, hogy a megnövekedett keresletet az eddig hiányzó árucikkekben is ki tudja elégíteni. A földművesszövetkezetek jó munkája révén az áruellátás sokat javult és mind kevesebb ma már a lakosság részéről beérkezett olyan irányú panasz, hogy a részére szükséges árut a földművesszövetkezeti boltokban nem kaphatta meg. Az áruellátás megjavulása következtében a földművess/ö- •vetkezeti kereskedelem is több időt fordíthatott a gazdaságosság kérdésére, .'ag\ is arra, hogy az áruforgalmat miként tudja kevesebb költséggel lebonyolítani. A z első félévi eredmények azonban azt mutatják, hogy a földművesszövetkezetek vezetőinek jelentős része még mindig nem törődik a költséggazdálkodással, nem keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel az áruk eladását felvásárlását a jelenleginél lényegesebben kisebb költséggel bonyolíthatják le. Sőt t.cbb földművesszövetkezetnél éppen a vezetők voltak azok, akik komoly károkat okoztak a szövetkezeti vagyonban azzal, hogy saját érdekeiket előtérbe helyezve, indokolatlan leírásokat, költségkifizetéseket engedélyeztek. A szakályi földművesszövetkezet ügyvezetője és vezetőkönyvelője például naponta nagyobb mennyi iágű szeszt fogyasztott az italboltban, arhit kifizetni „elfelejtetitek“ és ezt az értéket a könyvelés hamisításával igyekeztek eltüntetni. A szövetkezet tagságát másfél év alatt csait ezzel az egy ténykedés ükkel 50 000 forinttal károsították meg. A nagykónyi földműves- szövetkezet ügyvezetője pedig sorozatosan engedélyez kólt- ségkifizetéseket, amelynek eredménye, hogy az elmúlt évhez viszonyítva magasabb költséggel bonyolították le első félévi áruforgalmukat. A földművesszövetkezetek részére azonban a szigorú, helyesen szervezett árubeszerzési és eladási költséggazdálkodás eredményei megmutatkoznak. Ezek a földművesszövetkezetek a tervben előírt költségekkel szemben is megtakarítást mutatnak fel. Az udvari földművesszövetkezet például kereskedelmi forgalmát az első félévben 32 000 forinttal kevesebb költséggel oldotta meg, mint a múlt évben. Lényegesen kevesebb költség merült fel az első félévben a tamási, paksi, dunaföldvári, gyönki, felsőnyéki, bátai földművesszövetkezetek áruforgalmánál, a múlt évvel szemben. Nem mondható ugyanez el a zombai hőgyészi, nagykónyi, nagydorogi, decsi, őcsényi földművesszövetkezetekről, ahol a gazdaságos működést semmibe- véve az indokolatlan költségkifizetések sorozata található meg. Pedig ezek a szövetkezetek is, helyes gazdálkodás esetén, terven felül is csökkenthetnék költségeiket. Még mindig sűrűén tapasztalható a forgalommal arányban nem álló felesleges munkaerők foglalkoztatása. Döbröközön például 70 000 forintos forgalom mellett a ruházati boltban 3 alkalmazottat foglalkoztatok. Nem használják ki a saját fuvareszközöket megfelelően és ezért olyan esetekben is, amikor az áruk szállítását a saját fogattal is megszervezhetnék, drága, idegen fuvart vesznek igénybe. Ez a felsőnyéki földművesszövetkezetnél például az első negyedévben többezer forint felesleges költségfizetést eredményezett. A helytelen rendelések következtében egy-egy áruféleségből több évre elegendő készlet halmozódik fel egyes üzletekben, amely indokolatlanul köt le komoly forgóeszközt. Emiatt nem marad elegendő pénz a kelendő áruk beszerzésére, nem is szólva arról, hogy emelkedik a kamatköltség. Sokhelyen tapasztalható a minőségi áruátvétel hiánya, amelynek következménye a hanyag árukezeléssel párosulva, hogy hatalmas összegű áruromlások, törések kerülnek költségként, felelőtlenül elszámolásra. A helytelenül szervezett személyes, rendszertelen árubeszerzések sok felesleges útiköltséget és napidíjat jelentenek, amelyek jelentős mértékben emelik az áruforgalom költségeit. Sok szövetkezetnél az indokolatlan hosszú időt igénybevevő leltározási költségek is elősegítik a terven felüli költségek felmerülését. A z így indokolatlanul kifizetett költségek miatt éppen az olyan kiadásokra nem marad elegendő eszköz, amelyek a kényelmesebb, gyorsabb kiszolgálást, a jobb áru- ' kezelést, az üzlet csinosítását és a vásárlók más, közvetlen érdekeit hivatottak biztosítani. A földművesszövetkezeti kereskedelem gazdaságos működése és a fogyasztók jó ellátása tehát nem két különálló kérdés, hanem a kettő szorosan összefügg. Igen sok lehetőség van valamennyi földművesszövetkezetnél még a gazdaságosabb munka megteremtésére, a költségek csökkentésére. A forgalommal arányban álló létszám foglalkoztatása, a szállítások helyes megszervezése, saját fuvareszközök jó kihasználása, a minőségi áruátvétel és gondos árukezelés biztosítása, az árubeszerzések észszerű megszervezése, a leltározások idejének megrövidítése, a felelős árukezelők hiány nélkül történő elszámolása, mind-mind hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, a költségterv teljesítéséhez. Joó László főkönyvelő.