Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-02 / 206. szám
2 NAPLÓ 1955. SZEPTEMBER 2. Nagygyűlés az 1930 szeptember elsejei tüntetés huszonötödik évfordulója alkalmából A magyar munkásosztály nagyszerű megmozdulása az 1930 szeptember elsejei tüntetés huszonötödik évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottsága és a Magyar Munkásmozgalmi Intézet csütörtökön délután nagygyűlést rendezett a budapesti Sportcsarnokban. A hatalmas termet zsúfolásig meg- töltötték az érdeklődők: a tüntetés egykori résztvevői és a budapesti üzemek, hivatalok, intézmények legjobb pártmunkásai. Hatalmas tapssal köszöntötték a jelénlévők a gyűlés elnökségét. Az elnökségben helyet foglalt a párt és állam vezetői közül Apró Antal, Kovács István, Mekis József, Bata István. Az elnökség tagjai között ott volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács több tagja, az 1930. szeptember elsejei tüntetés számos vezetője és kiváló harcosa. A nagygyűlést Kovács István, az MDP politikai bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Friss István, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja tartott beszédet. A magyar munkásosztály, a győzelmes magyar munkásosztály, az államhatalom birtokosa, ma történelmének egyik nagy seményére, 1930 szeptember 1-ére emlékezik. — Az az út, amelyen a munkásság eljutott a győzelemhez, az elnyomók és kizsákmányolok ellen vívott osztályharc évtizedes, áldozatos útja volt. A munkásság osztályharca összefonódott a magyar nép legszélesebb tömegeinek a jobb életért, majd egyúttal a fasizmus ellen folytatott küzdelmével. E küzdelem fordulópontja volt a Szovjetunió világtörténelmi győzelme a náci Németország és szövetségesei felett. Szabad lett a magyar nép, s a nép vezetője lett a munkásosztály, a munkásosztályé a kommunista párt. — Ebben a fejlődésben és abban, hogy ez a fejlődés viszonylag gyorsan ment végbe, nagy része volt a munkásság több évtizedes osztályharcának, s a kommunista párt huszonqtéves küzdelmének a munkásság bizalmának megnyeréséért, a munkásság vezetéséért, s a munkásság és a kommunisták harcos múltjának volt fontos, nagy eseménye 1930. szeptember 1. 1930 szeptember 1 megmutatta, hogy milyen hatalmas, ellenségei számára félelmetes erő a munkásság, ha egységesen lép fel és a kommunistákat követi. Ezen a napon Budapesten a munkásság óriási tömegei — különböző becslések százötven- ezer, kettőszázezer, kettőszázötvenezer főről beszélnek — tüntettek hangosan, harcosan munkáért, kenyérért, az uralkodó rendszer ellen, az áruló szociáldemokrata vezérek ellen, éltették a Kommunista Pártot, a proletárdiktatúrát, a Szovjetuniót, a második magyar tanácsköztársaságot, énekelték az Internacionálét, szembeszálltak a rendőrökkel és csendőrökkel, lovasattakokkal, bar- rikádokat emeltek. Hallatlan dolog volt ez az akkori Magyarországon. Tizenegy év múlt el azóta, hogy az első magyar munkásállamot megdöntötték, s a Kommunista Pártot betiltották. Az urak, az ezerholdasok és a gyárosok el voltak szánva rá, hogy 1919. megismétlődését bármilyen eszközzel is, megakadályozzák és rendőrko- pók egész hadseregét foglalkoztatták, hogy a kommunista szervezkedési, vagy megmozdu- lási kísérleteknek már a csiráiról is tudomást szerezzenek és azokat azonnal elnyomják. És most mégis százezeres tömegek tüntettek az ország szívében kommunista jelszavakkal. — A munkásság nagy többsége minden rendőrtámadás ellenére kijutott a Városligetbe, közben azonban már valóságos harc fejlődött ki a tüntetők és a rendőrség között. A késő délutáni órákig tartott, míg a Városliget és környékének utcái elcsendesedtek. A munkásság részéről a tüntetésnek egy hősi halottja volt, Darnyik János. Sokszázan szenvedtek golyó és kard ejtette sebeket és mintegy hetvenen igen súlyos sebeket. A munkásság hangulata mégis egy győztes hadsereg hangulata volt. És valóban: szeptember elseje a magyar munkásság és a magyar kommunisták nagy győzelme volt. Nagy tüntetések zajlottak le ezen a napon a vidéki városokban is. Elsősorban Miskolcon és Győrött, azonkívül Szegeden, Székesfehérvárott, Sopronban, Szentesen, Zalae? u.- szegen, Pécsett, Nagykanizsán, Békéscsabán, Debrecenben és Békésgyulán is. De nagy jelentőségre ezt a napot a budapesti tüntetés emelte. Itt Budapesten a magyar munkásság megmutatta, hogy az ellenforradalom évtizede • nem változtatta a vért vízzé ereiben. Hogy hősi harcait a kommunisták vezetésével folytatni tudja és akarja, hogy nemcsak kétségbeesés és elkeseredés él szívében és nemcsak gyűlöli elnyomóit, hanem van benne harcolni kész elszánt akarat is. Ma, huszonöt évvel 1930. szeptember elseje után újból e nagy nap emlékének áldozunk. Huszonöt év távlatából különösen élesen bontakozik ki ennek a napnak jelentősége és tanulsága. 1930. szeptember elseje azért lehetett a munkásság és vele nemzeti történelmünk nagy napjává, mert különböző körülmények találkozása révén ezen a napon egységesen lépett fel egész erejével a munkásosztály és egységes fellépésében a kommunisták vezetését követte. Ennek a napnak nem volt közvetlen folytatása. A szociáldemokrata vezetők árulása és az erőszakszer.vezetek egyre fokozódó terrorja és elnyomó tevékenysége, a kommunisták minden harci készsége és önfeláldozása ellenére hosszabb Időre lehetetlenné tett« az egész munkásság egységes, harcos megmozdulását. De ha nem is volt közvetlen folytatása szeptember elsejének, folytatása mégis volt. Megmutatta az egész világnak, hogy ellenforradalom és terror ellenére a munkásság forradalmi vezetéssel tud harcolni és forradalmi tettekre képes. Friss István befejezésül arról beszélt, hogy 1930. szeptember elsejének huszonötödik évfordulóját úgy ünnepeljük, hogy az ünneplésben részt vesz az egész munkásság, az egész ország. Velünk van — mondotta — ma a volt szociáldemokrácia minden becsületes munkása, az áruló szociáldemokrata vezérek pedig a történelem szemétdombjára kerültek. Szeptember elseje vértanújának, Darnyik Jánosnak három fia felnőtt és ma hasznos polgára szocializmust építő népi demokráciánknak. Darnyik János vére nem csordult hiába. Nem volt hiábavaló annyi más kommunista szenvedése és mártírhalála sem. Ahogy 1930. szeptember elseje nem lett volna lehetséges a munkásság megelőző hősi harcai, 1912. május 23-i és az első Magyar Tanács- köztársaság dicső küzdelmei nélkül, úgy nem tudta volna a Kommunista Párt meghódítani a munkásságot és a népet, és a munkásság kezébe venni u államhatalmat, a felszabadulást megelőző évtizedek nagy iskolája nélkül. 1930. szeptember elseje a magyar munkásság egy lépése volt a hatalom meghódítása felé. Nagy példáján tanulni és' lelkesedni fognak a késő utódok is. (MTI) Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmaitól Dobi István a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Ho si Minh elvtárshoz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökéhez és miniszterelnökéhez. Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Ho si Minh elvtárshoz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökéhez és miniszterelnökéhez, és Boldocki János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Fám Van Dong elvtárshoz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyetteséhez és külügyminiszteréhez üdvözlő táviratot intézett a Vietnami Demokratikus Köztársaság fennállásának tizedik évfordulója alkalmából. (MTI) Befejeződött az Interparlamentáris Unió 44. értekezlete Az Interparlamentáris Unió értekezletének augusztus 30-i esti ülésén megválasztották az Interparlamentáris Unió végrehajtó bizottságának új tagjait. A titkos szavazás során He- lias, Finnország képviselője 407 szavazatot, Mihajlov, a Szovjetunió képviselője 316 szavazatot, Pisianelli, Olaszország képviselője 393 szavazatot, Szana- najaki, Ceylon képviselője 324 szavazatot és Mulla, Irak képviselője 299 szavazatot kapott. Tehát valamennyi jelölt megkapta az abszolút többséget, így az Interparlamentáris Unió végrehajtó bizottságának tagjaivá választották őket. Heliasnak, az értekezlet elnökének beszéde után az Interparlamentáris Unió 44. értekezlete befejeződött. a Koreában tartózkodó Seliigfelő eseporfokat A Koreai Központi Távirati Iroda jelentése szerint a katonai fegyverszüneti bizottság keddi, 66. ülésén megegyezés jött létre abban, hogy a belépő kikötőkben átmenetileg átszervezik a semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelő csoportokat, annak a javaslatok alapján, amelyet a semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelőbizottság terjesztett elő. A titkárok értekezletén is egyezmény jött létre, amelynek értelmében közös levélben hagyják jóvá a semleges felügyelőbizottság javaslatát. Az egyezmény értelmében átmenetileg megszüntetik a felügyelő csoportokat, a két déli és a két északi belépő kikötőben. A fennmaradó felügyelőcsoportokat, amelyek eredetileg négy semleges nemzet képviselőiből állnak, átszervezik olymódon, hogy a csoportok két semleges nemzet képviselőiből álljanak. A jogot fenntartották arra, hogy bármely időpontban, amikor az szükségessé válik, felügyelőcsoportok állomásozzanak az érdekelt belépő kikötőkben. A koreai-kínai fél úgy véli, hogy ezek az átmeneti változások nem sértik a fegyverszüneti egyezmény idevonatkozó feltételeinek szellemét. Ezek az intézkedések nem csökkentik a semleges felügyelőbizottság szerepét és nem akadályozzák meg abban, hogy végrehajtsa a fegyverszüneti egyezmény értelmében ráháruló feladatokat. (MTI) Gondoskodás az iskoláról írta: ADIL NORKULOV, a ,.K. J. Vorosllov“-kolhoz elnöke Az utóbbi esztendőben kolhozunk rendkívül sokat fejlődött. Több gyapotot termeltünk, több volt a bevételünk. Csupán a múlt esztendőben a nyersgyapot beadásából több, mint 11 millió rubel bevételünk volt. Az osztatlan alapból évenként nagy összeget fordítunk a falvak és a majorságok korszerűsítésére. — Klubot, könyvtárat, radiókoz- pontot, lakóházaidat és gazdasági épületeket létesítettünk. A gazdaság megerősödése után a kolhoz területe négyszeresére nagyobbodott. A kolhoz területén négy iskobi épült, egy közülük középiskola. A gyapotkor melók gyermekeinek nagy utat kellett megtenniük az iskoláig. A k Jhoz- tagokkal beszéltünk érrel s néhány esztendővel ezelőtt a középiskolát internátussal bővítettük. Nemcsak a mi kolhozparasztjaink gyermekei tartózkodnak itt, hanem a szomszédos „Malenkov" és „Molotov” kolhozban élő gyermekek is. Évről évre többen akarják elvégezni a középiskolát. Uj iskolára van szükség. A kolhozparasztok egy közös gyűlésen elhatározták, hogy az oszthatatlan alapból 1 200 000 rubelt fordítanak egy új iskola építésére. Tavasszal kezdték meg a munkát. A falakat már felhúzták. Az iskolában tíz nagy, világos tanterem van, három laboratórium, kultúrterem, könyvtár, olvasószoba, büffé, mosdó, torA szovjet mezőgazdasági küldöttség kanadai látogatása A szovjet mezőgazdasági küldöttség megkezdte a mezőgazdaság tanulmányozását Saska Tchewan tartományban, Kanada fő búzatermő vidékén. A szovjet küldöttséget ünnepélyesen fogadták. Augusztus 30-án a küldöttség látogatást tett Reginától délre, harmincöt mérföldre Piterson farmján. A nap második felében Weyburn városa közelében Heebner farmjával ismerkedtek meg. A küldöttség tagjai hosszasan elbeszélgettek Pitersonnal és Heebnerrel a búzatermés agrotechnikájáról, a gépesítés és az állattenyésztés kérdéseiről. A farmerek megjegyezték, hogy nagyon nehezen találnak piacot termésüknek. Este a tartományi kormány Regina város legjobb szállójában estebédet adott a szovjet mezőgazdasági küldöttség tiszteletére. Gardiner kanadai földművelésügyi miniszter pohárköszöntőt mondott a Szovjetunió virágzó életére. Regina városa részéről Robinson polgármesterhelyettes üdvözölte a küldöttséget. Szyy Douglas, Saskatchewan tartomány miniszterelnöke kérte a szovjet küldöttség tagjait, közöljék a Szovjetunió népével, hogy Kanada népe békére es biztonságra törekszik. V. Mackevics, a szovjet küldöttség vezetője köszönetét mondott Saskatchewan tartomány kormányának a szovjet néphez intézett jókívánságaiért. A szovjet mezőgazdasági küldöttség augusztus 30-án tovább tanulmányozta Saskatchewan tartomány mezőgazdaságát. — Pense városa közelében meglátogatta Thompson farmját. Augusztus 31-én a küldöttség programján Swift Current város kísérleti farmjának megtekintése szerepelt. Ilsirban továbbra is feszült a helyzet Algírból érkezett hírek szerint a helyzet változatlanul feszült. Soustelle algíri főkormányzó kedden este Párizsba érkezett és szerdán délután tárgyalt Faure miniszterelnökkel. Egyes sajtóértesülések szerint a főkormányzó újabb csapaterősítéseket kért. A France Soir algíri tudósítója szerint Phillippeville környékén a helyzet rendkívül feszült. A környékről augusztus 20-a óta ezerötszáz muzulmán munkás tűnt el részint, hogy a „lázadókhoz“ csatlakozzék, részint, hogy elmeneküljön a megtorlás elől. A fellaghák valóságos rajtaütéseket rendeznek, hogy fegyvereket zsákmányoljanak — folytatja a tudósító — és fiatal harcosokat toborozzanak. Ügynökségi jelentések szerint Ain-Kechera környékén egy megerősített őrjáratot megtámadtak. Támadást intéztek a Guentis-i őrszoba ellen. Hivatalos közlések szerint a rendőrség Baufarikban a fellaghák egyik „vezérkarának“ öt tagját letartóztatták. (MTI) Szakszervezetek az ifjúság kulturális és szakmai neveléséért A Mezőgazdasági- és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a szakoktatás és a műszaki propaganda fejlesztéséről hozott határozatában külön foglalkozik az ifjú dolgozók szakmai fejlődésének biztosításával. A határozat az üzemi bizottságok feladatává teszi, hogy havonta, vagy negyedévenként találkozókat szervezzenek tapasztalt szakmunkások, sztahanovisták, kiváló mezőgazdasági dolgozók és az ifjúmunkások között. A szakszervezet megyei bizottságai és az üzemi szak- szervezeti bizottságok elősegítik, hogy a gazdaságok mérnökei, kovácsai, ács- és kerékgyártó mesterei védnökséget vállaljanak az MTH intézetekből kikerült fiatalok felett. A patronálásban kiváló eredményt elérő mérnököket, tchnikusokat és egyéb szakembereket esetenként megjutalmazzák. A nagyobb üzemekben és gazdaságokban létrehozzák a szakoktatási és műszaki propaganda-tanácsot, amelynek munkájában a DISZ is résztvesz. naterem, amelynek területe több mint 100 négyzetméter. Ezenkívül szobák a különböző szakkörök számára. Több új szoba épült az inter- nátus számára is. Az irodán, tanári szobán és az igazgató szobáján kívül lakást építettek az iskola igazgatója számára. Gondoskodtunk arról, hogy az új iskolát kellően ellássuk a szükséges felszerelésekkel: padokat, asztalokat, székeket, függönyöket, futószönyegeket vásároltunk. A kémiai és fizikai kísérleti termek részére készülékeket, szemléltető eszközöket szereztünk be és a könyvtár számára több tízezer rubel értékű szépirodalmi, társadalompolitikai ás egyéb könyvet vettünk. Gondoskodtunk arról is, hogy a tankönyveket idejében beszerezzük. Az iskolában két tanműhelyt rendeztünk be. A kolhoz ifjúsága az iskola mellett játszóteret és stadiont épít. ősszel a komszomolisták segítenek egy több hektár területű gyümölcsös létesítésében. A komszomolszervezet kezdeményezésére az iskola rádiót is kap és megkezdik egy úszómedence építését. Az iskolások itt tanulnak majd úszni. Az új iskolában két váltásban körülbelül ezer gyermek tanulhat. Uj tanárok érkeznek. Róluk is gondoskodtunk. Több házat építettünk a tanárok számára. Az iskolásokhoz szoros barátság fűz bennünket. A kolhozvezetőség, a párt- és a komszomolszervezet segíti a tanulókat. De a tanulók is segítenek bennünket. Most részt vesznek a takarmányelőkészítésben a gyomlálásban, küzdenek a mezőgazdaság kártevői ellen. Azt akarjuk, hogy gyermekeink erős, egészséges emberekké váljanak, jól tanuljanak és már az iskolapadban megszokják a hasznos munkát.
