Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-02 / 206. szám

2 NAPLÓ 1955. SZEPTEMBER 2. Nagygyűlés az 1930 szeptember elsejei tüntetés huszonötödik évfordulója alkalmából A magyar munkásosztály nagyszerű megmozdulása az 1930 szeptember elsejei tün­tetés huszonötödik évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottsága és a Magyar Munkásmozgalmi Intézet csütörtökön délután nagygyűlést rendezett a buda­pesti Sportcsarnokban. A ha­talmas termet zsúfolásig meg- töltötték az érdeklődők: a tün­tetés egykori résztvevői és a budapesti üzemek, hivatalok, intézmények legjobb pártmun­kásai. Hatalmas tapssal köszöntöt­ték a jelénlévők a gyűlés elnök­ségét. Az elnökségben helyet foglalt a párt és állam vezetői közül Apró Antal, Kovács Ist­ván, Mekis József, Bata István. Az elnökség tagjai között ott volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács több tagja, az 1930. szeptember elsejei tüntetés számos vezetője és kiváló harcosa. A nagygyűlést Kovács István, az MDP politikai bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Friss István, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetősé­gének tagja tartott beszédet. A magyar munkásosztály, a győzelmes magyar munkásosz­tály, az államhatalom birtoko­sa, ma történelmének egyik nagy seményére, 1930 szeptem­ber 1-ére emlékezik. — Az az út, amelyen a mun­kásság eljutott a győzelemhez, az elnyomók és kizsákmányo­lok ellen vívott osztályharc év­tizedes, áldozatos útja volt. A munkásság osztályharca össze­fonódott a magyar nép legszé­lesebb tömegeinek a jobb élet­ért, majd egyúttal a fasizmus ellen folytatott küzdelmével. E küzdelem fordulópontja volt a Szovjetunió világtörténelmi győzelme a náci Németország és szövetségesei felett. Szabad lett a magyar nép, s a nép ve­zetője lett a munkásosztály, a munkásosztályé a kommunista párt. — Ebben a fejlődésben és ab­ban, hogy ez a fejlődés viszony­lag gyorsan ment végbe, nagy része volt a munkásság több évtizedes osztályharcának, s a kommunista párt huszonqtéves küzdelmének a munkásság bi­zalmának megnyeréséért, a munkásság vezetéséért, s a munkásság és a kommunisták harcos múltjának volt fontos, nagy eseménye 1930. szeptem­ber 1. 1930 szeptember 1 megmutat­ta, hogy milyen hatalmas, ellenségei számára félelmetes erő a munkásság, ha egységesen lép fel és a kommunistákat követi. Ezen a napon Budapesten a munkásság óriási tömegei — különböző becslések százötven- ezer, kettőszázezer, kettőszáz­ötvenezer főről beszélnek — tüntettek hangosan, harcosan munkáért, kenyérért, az uralko­dó rendszer ellen, az áruló szociáldemokrata vezérek ellen, éltették a Kommunista Pár­tot, a proletárdiktatúrát, a Szovjetuniót, a második magyar tanácsköztársaságot, énekelték az Internacionálét, szembeszáll­tak a rendőrökkel és csend­őrökkel, lovasattakokkal, bar- rikádokat emeltek. Hallatlan dolog volt ez az akkori Ma­gyarországon. Tizenegy év múlt el azóta, hogy az első magyar munkásállamot megdöntötték, s a Kommunista Pártot betil­tották. Az urak, az ezerholda­sok és a gyárosok el voltak szánva rá, hogy 1919. megismét­lődését bármilyen eszközzel is, megakadályozzák és rendőrko- pók egész hadseregét foglalkoz­tatták, hogy a kommunista szervezkedési, vagy megmozdu- lási kísérleteknek már a csirái­ról is tudomást szerezzenek és azokat azonnal elnyomják. És most mégis százezeres tömegek tüntettek az ország szívében kommunista jelszavakkal. — A munkásság nagy több­sége minden rendőrtámadás ellenére kijutott a Városliget­be, közben azonban már va­lóságos harc fejlődött ki a tüntetők és a rendőrség kö­zött. A késő délutáni órákig tar­tott, míg a Városliget és kör­nyékének utcái elcsendesed­tek. A munkásság részéről a tüntetésnek egy hősi halottja volt, Darnyik János. Sokszázan szenvedtek golyó és kard ej­tette sebeket és mintegy hetve­nen igen súlyos sebeket. A munkásság hangulata mégis egy győztes hadsereg hangulata volt. És valóban: szeptember elseje a magyar munkásság és a magyar kommunisták nagy győzelme volt. Nagy tüntetések zajlottak le ezen a napon a vidéki városok­ban is. Elsősorban Miskolcon és Győrött, azonkívül Szege­den, Székesfehérvárott, Sop­ronban, Szentesen, Zalae? u.- szegen, Pécsett, Nagykanizsán, Békéscsabán, Debrecenben és Békésgyulán is. De nagy je­lentőségre ezt a napot a buda­pesti tüntetés emelte. Itt Buda­pesten a magyar munkásság meg­mutatta, hogy az ellenforra­dalom évtizede • nem változ­tatta a vért vízzé ereiben. Hogy hősi harcait a kommu­nisták vezetésével folytatni tudja és akarja, hogy nem­csak kétségbeesés és elkese­redés él szívében és nemcsak gyűlöli elnyomóit, hanem van benne harcolni kész elszánt akarat is. Ma, huszonöt évvel 1930. szeptember elseje után újból e nagy nap emlékének áldo­zunk. Huszonöt év távlatából különösen élesen bontakozik ki ennek a napnak jelentősége és tanulsága. 1930. szeptember elseje azért lehetett a munkásság és vele nemzeti történelmünk nagy napjává, mert különböző kö­rülmények találkozása révén ezen a napon egységesen lépett fel egész erejével a munkásosztály és egységes fellépésében a kommunisták vezetését követte. Ennek a napnak nem volt közvetlen folytatása. A szociál­demokrata vezetők árulása és az erőszakszer.vezetek egyre fokozódó terrorja és elnyomó tevékenysége, a kommunis­ták minden harci készsége és önfeláldozása ellenére hosszabb Időre lehetetlenné tett« az egész munkásság egységes, harcos megmozdulását. De ha nem is volt közvetlen folytatása szeptember elsejé­nek, folytatása mégis volt. Megmutatta az egész világ­nak, hogy ellenforradalom és terror ellenére a munkás­ság forradalmi vezetéssel tud harcolni és forradalmi tettekre képes. Friss István befejezésül ar­ról beszélt, hogy 1930. szep­tember elsejének huszonötö­dik évfordulóját úgy ünne­peljük, hogy az ünneplésben részt vesz az egész munkásság, az egész ország. Velünk van — mondotta — ma a volt szociál­demokrácia minden becsületes munkása, az áruló szociálde­mokrata vezérek pedig a tör­ténelem szemétdombjára ke­rültek. Szeptember elseje vér­tanújának, Darnyik Jánosnak három fia felnőtt és ma hasz­nos polgára szocializmust épí­tő népi demokráciánknak. Darnyik János vére nem csordult hiába. Nem volt hiá­bavaló annyi más kommu­nista szenvedése és mártírha­lála sem. Ahogy 1930. szeptem­ber elseje nem lett volna le­hetséges a munkásság meg­előző hősi harcai, 1912. május 23-i és az első Magyar Tanács- köztársaság dicső küzdelmei nélkül, úgy nem tudta volna a Kommunista Párt meghódítani a munkásságot és a népet, és a munkásság kezébe venni u államhatalmat, a felszabadu­lást megelőző évtizedek nagy iskolája nélkül. 1930. szep­tember elseje a magyar mun­kásság egy lépése volt a hata­lom meghódítása felé. Nagy példáján tanulni és' lelkesedni fognak a késő utódok is. (MTI) Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmaitól Dobi István a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke Ho si Minh elvtárs­hoz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökéhez és mi­niszterelnökéhez. Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Ho si Minh elvtárshoz, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnö­kéhez és miniszterelnökéhez, és Boldocki János, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere Fám Van Dong elvtárs­hoz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhe­lyetteséhez és külügyminisz­teréhez üdvözlő táviratot in­tézett a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság fennállásá­nak tizedik évfordulója alkal­mából. (MTI) Befejeződött az Interparlamentáris Unió 44. értekezlete Az Interparlamentáris Unió értekezletének augusztus 30-i esti ülésén megválasztották az Interparlamentáris Unió végre­hajtó bizottságának új tagjait. A titkos szavazás során He- lias, Finnország képviselője 407 szavazatot, Mihajlov, a Szovjet­unió képviselője 316 szavaza­tot, Pisianelli, Olaszország kép­viselője 393 szavazatot, Szana- najaki, Ceylon képviselője 324 szavazatot és Mulla, Irak képvi­selője 299 szavazatot kapott. Tehát valamennyi jelölt meg­kapta az abszolút többséget, így az Interparlamentáris Unió végrehajtó bizottságának tag­jaivá választották őket. Heliasnak, az értekezlet elnö­kének beszéde után az Inter­parlamentáris Unió 44. értekez­lete befejeződött. a Koreában tartózkodó Seliigfelő eseporfokat A Koreai Központi Távirati Iroda jelentése szerint a kato­nai fegyverszüneti bizottság keddi, 66. ülésén megegyezés jött létre abban, hogy a belé­pő kikötőkben átmenetileg átszervezik a semleges nem­zetek képviselőiből álló fel­ügyelő csoportokat, annak a javaslatok alapján, amelyet a semleges nemzetek képvise­lőiből álló felügyelőbizottság terjesztett elő. A titkárok értekezletén is egyezmény jött létre, amely­nek értelmében közös levélben hagyják jóvá a semleges fel­ügyelőbizottság javaslatát. Az egyezmény értelmében átmenetileg megszüntetik a felügyelő csoportokat, a két déli és a két északi belépő kikötőben. A fennmaradó fel­ügyelőcsoportokat, amelyek eredetileg négy semleges nem­zet képviselőiből állnak, át­szervezik olymódon, hogy a csoportok két semleges nemzet képviselőiből álljanak. A jogot fenntartották arra, hogy bármely időpontban, ami­kor az szükségessé válik, fel­ügyelőcsoportok állomásozza­nak az érdekelt belépő kikö­tőkben. A koreai-kínai fél úgy véli, hogy ezek az átmeneti válto­zások nem sértik a fegyver­szüneti egyezmény idevonat­kozó feltételeinek szellemét. Ezek az intézkedések nem csökkentik a semleges fel­ügyelőbizottság szerepét és nem akadályozzák meg abban, hogy végrehajtsa a fegyverszü­neti egyezmény értelmében rá­háruló feladatokat. (MTI) Gondoskodás az iskoláról írta: ADIL NORKULOV, a ,.K. J. Vorosllov“-kolhoz elnöke Az utóbbi esztendőben kol­hozunk rendkívül sokat fejlő­dött. Több gyapotot termel­tünk, több volt a bevételünk. Csupán a múlt esztendőben a nyersgyapot beadásából több, mint 11 millió rubel bevéte­lünk volt. Az osztatlan alap­ból évenként nagy összeget fordítunk a falvak és a ma­jorságok korszerűsítésére. — Klubot, könyvtárat, radiókoz- pontot, lakóházaidat és gazda­sági épületeket létesítettünk. A gazdaság megerősödése után a kolhoz területe négy­szeresére nagyobbodott. A kol­hoz területén négy iskobi épült, egy közülük középisko­la. A gyapotkor melók gyerme­keinek nagy utat kellett meg­tenniük az iskoláig. A k Jhoz- tagokkal beszéltünk érrel s néhány esztendővel ezelőtt a középiskolát internátussal bő­vítettük. Nemcsak a mi kol­hozparasztjaink gyermekei tartózkodnak itt, hanem a szomszédos „Malenkov" és „Molotov” kolhozban élő gyermekek is. Évről évre többen akarják elvégezni a középiskolát. Uj iskolára van szükség. A kolhozparasztok egy közös gyűlésen elhatározták, hogy az oszthatatlan alapból 1 200 000 rubelt fordítanak egy új iskola építésére. Ta­vasszal kezdték meg a mun­kát. A falakat már fel­húzták. Az iskolában tíz nagy, világos tanterem van, három laboratórium, kultúr­terem, könyvtár, olvasó­szoba, büffé, mosdó, tor­A szovjet mezőgazdasági küldöttség kanadai látogatása A szovjet mezőgazdasági kül­döttség megkezdte a mezőgaz­daság tanulmányozását Saska Tchewan tartományban, Ka­nada fő búzatermő vidékén. A szovjet küldöttséget ünne­pélyesen fogadták. Augusztus 30-án a küldöttség látogatást tett Reginától délre, harmincöt mérföldre Piterson farmján. A nap második felé­ben Weyburn városa közelé­ben Heebner farmjával ismer­kedtek meg. A küldöttség tagjai hosszasan elbeszélgettek Pitersonnal és Heebnerrel a búzatermés agro­technikájáról, a gépesítés és az állattenyésztés kérdéseiről. A farmerek megjegyezték, hogy nagyon nehezen találnak piacot termésüknek. Este a tartományi kormány Regina város legjobb szállójá­ban estebédet adott a szovjet mezőgazdasági küldöttség tisz­teletére. Gardiner kanadai földműve­lésügyi miniszter pohárköszön­tőt mondott a Szovjetunió vi­rágzó életére. Regina városa részéről Ro­binson polgármesterhelyettes üdvözölte a küldöttséget. Szyy Douglas, Saskatchewan tartomány miniszterelnöke kér­te a szovjet küldöttség tagjait, közöljék a Szovjetunió népével, hogy Kanada népe békére es biztonságra törekszik. V. Mackevics, a szovjet kül­döttség vezetője köszönetét mondott Saskatchewan tarto­mány kormányának a szovjet néphez intézett jókívánságaiért. A szovjet mezőgazdasági kül­döttség augusztus 30-án tovább tanulmányozta Saskatchewan tartomány mezőgazdaságát. — Pense városa közelében meg­látogatta Thompson farmját. Augusztus 31-én a küldöttség programján Swift Current vá­ros kísérleti farmjának megte­kintése szerepelt. Ilsirban továbbra is feszült a helyzet Algírból érkezett hírek sze­rint a helyzet változatlanul feszült. Soustelle algíri főkor­mányzó kedden este Párizsba érkezett és szerdán délután tárgyalt Faure miniszterelnök­kel. Egyes sajtóértesülések szerint a főkormányzó újabb csapaterősítéseket kért. A France Soir algíri tudósí­tója szerint Phillippeville kör­nyékén a helyzet rendkívül fe­szült. A környékről augusztus 20-a óta ezerötszáz muzulmán munkás tűnt el részint, hogy a „lázadókhoz“ csatlakozzék, részint, hogy elmeneküljön a megtorlás elől. A fellaghák valóságos rajtaütéseket ren­deznek, hogy fegyvereket zsákmányoljanak — folytatja a tudósító — és fiatal harco­sokat toborozzanak. Ügynökségi jelentések sze­rint Ain-Kechera környékén egy megerősített őrjáratot megtámadtak. Támadást in­téztek a Guentis-i őrszoba el­len. Hivatalos közlések szerint a rendőrség Baufarikban a fellaghák egyik „vezérkará­nak“ öt tagját letartóztatták. (MTI) Szakszervezetek az ifjúság kulturális és szakmai neveléséért A Mezőgazdasági- és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerveze­tének elnöksége a szakoktatás és a műszaki propaganda fej­lesztéséről hozott határozatá­ban külön foglalkozik az ifjú dolgozók szakmai fejlő­désének biztosításával. A ha­tározat az üzemi bizottságok feladatává teszi, hogy havonta, vagy negyedévenként találko­zókat szervezzenek tapasztalt szakmunkások, sztahanovisták, kiváló mezőgazdasági dolgo­zók és az ifjúmunkások kö­zött. A szakszervezet megyei bizottságai és az üzemi szak- szervezeti bizottságok elősegí­tik, hogy a gazdaságok mér­nökei, kovácsai, ács- és kerék­gyártó mesterei védnökséget vállaljanak az MTH intézetek­ből kikerült fiatalok felett. A patronálásban kiváló ered­ményt elérő mérnököket, tchnikusokat és egyéb szakem­bereket esetenként megjutal­mazzák. A nagyobb üzemek­ben és gazdaságokban létre­hozzák a szakoktatási és mű­szaki propaganda-tanácsot, amelynek munkájában a DISZ is résztvesz. naterem, amelynek területe több mint 100 négyzetméter. Ezenkívül szobák a külön­böző szakkörök számára. Több új szoba épült az inter- nátus számára is. Az irodán, tanári szobán és az igazgató szobáján kívül lakást építet­tek az iskola igazgatója szá­mára. Gondoskodtunk arról, hogy az új iskolát kellően ellássuk a szükséges felszerelésekkel: padokat, asztalokat, székeket, függönyöket, futószönyegeket vásároltunk. A kémiai és fizi­kai kísérleti termek részére készülékeket, szemléltető esz­közöket szereztünk be és a könyvtár számára több tíz­ezer rubel értékű szépiro­dalmi, társadalompolitikai ás egyéb könyvet vettünk. Gon­doskodtunk arról is, hogy a tankönyveket idejében besze­rezzük. Az iskolában két tan­műhelyt rendeztünk be. A kolhoz ifjúsága az iskola mellett játszóteret és stadiont épít. ősszel a komszomolisták segítenek egy több hektár te­rületű gyümölcsös létesítésé­ben. A komszomolszervezet kez­deményezésére az iskola rá­diót is kap és megkezdik egy úszómedence építését. Az is­kolások itt tanulnak majd úszni. Az új iskolában két váltás­ban körülbelül ezer gyermek tanulhat. Uj tanárok érkez­nek. Róluk is gondoskodtunk. Több házat építettünk a ta­nárok számára. Az iskolásokhoz szoros ba­rátság fűz bennünket. A kol­hozvezetőség, a párt- és a komszomolszervezet segíti a tanulókat. De a tanulók is se­gítenek bennünket. Most részt vesznek a takarmányelőkészí­tésben a gyomlálásban, küz­denek a mezőgazdaság kár­tevői ellen. Azt akarjuk, hogy gyerme­keink erős, egészséges embe­rekké váljanak, jól tanulja­nak és már az iskolapadban megszokják a hasznos mun­kát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom