Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-09 / 212. szám
TOLNAI & PLO Világ proletárjai egyesüljetek r A MAI SZÁMBAN: A Német Szövetségi Köztársaság Kormányküldöttsége Moszkvába érkezett (2. o.) — A bátai népnevelők sikeresen harcolnak a tsz-mozgalom fejlesztéséért (3. o.) — Jegyzetek két DISZ-szervezet munkájáról (3. o.) — Híradás Fadd- ról (4. o.) XII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM. AZ MDP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTTJA'CA'NAK LAPJA ÁRA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1955. SZEPTEMBER 9. Uj tsz-eink megszilárdításáért Tolna megyében a Központi Vezetőség márciusi határozata óta 17 új termelőszövetkezet alakult. A tagok száma ekkor 313 volt, a bevitt földterület pedig elérte az 1906 katasztrális holdat. Új termelőszövetkezetek alakultak: Németkéren három, Felsőnánán, Kalaznón 2—2, Pálfán, Dalmandon, Pakson, Bikácson, Bölcskén, Mucsiban, Mucsfán, Bogyiszlón, Bátán és Fürgédén 1—1. Mindössze három hét választja el ezeket a termelőszövetkezeteket az új gazdasági évtől, október 1-től, amikor közösen megkezdik a gazdálkodást. Addig még nagyon sok a tennivaló. Pártszervezeteinkre, tanácsainkra, gépállomásainkra és mezőgazdásági szakembereinkre vár az a feladat, hogy október 1-re lerakják e gazdaságok alapjait. Nagy feladatok előtt állanak járási pártbizottságaink, járási tanácsaink, a községi alapszervezetek, a községi tanácsok és a gépállomások szakemberei. Melyek azok a feladatok, amelyeket végre kell hajtaniok annak érdekében, hogy az új termelőszövetkezetek már a kezdet-kezdetén helyes kerékvágásban kezdjék meg a közös gazdálkodást. Járási szerveinkre vár az a feladat, hogy mégegyszer ismertessék a tagsággal az alapszabályt, mert az az általános tapasztalat, hogy erre nem fordítottak kellő gondot. Jelen kell lenniök minden újonnan alakult termelőszövetkezetnél, hogy a megindulás az alapszabály szerint történjék. Gondot kell fordítaniok arra, hogy mindenhol megtörténjen az állatállomány összevonása, a vezetés kialakítása, hogy helyesen történjék a brigádok és a munkacsapatok összeválogatása, mert ez is egyik biztosítéka annak, hogy zökkenőmentesen kezdjék meg új termelőszövetkezeteink az őszi munkákat. El kell készíteni minden termelőszövetkezetben a szántási és a vetési tervet, gondoskodni kell arról, hogy a talajokat már az őszön — amennyire csak lehet — megtrágyázzák, műtrágyát is kell igényelni. Fordítsanak gondot arra is, hogy a bevitt állatok mellé a földterülethez mérten vásároljanak elegendő és jó állatokat a tagok, egyrészt azért, hogy igaerőben ne mútatkozzék hiány, másrészt pedig azért, hogy ezek termékeiből már a tél és a tavasz folyamán előleget oszthassanak ki a tagságnak. Segítsék járási szerveink az új termelőszövetkezeteket abban is, hogy az állatállomány részére legyen megfelelő hely, készítsenek takarmánymérleget, hogy a tél folyamán ne mutatkozzon takarmányhiány, segítsenek jóminőségű vetőmagot beszerezni. A gépállomásainkon ki kell jelölniök az új termelőszövetkezetekbe szánt mezőgazdászokat. Létre kell hozni a szövetkezetek, párt- és DISZ-szervezetét, amelyek már az első naptól kezdve motorja kell, hogy legyenek a termelőszövetkezetek életének. Dalmandon a nyár folyamán alakult meg a Szabadság Tsz. A dombóvári járási tanács a dalmandi gépállomással egyetemben szakbizottságot szervezett melyben résztvett egy szervező, egy állattenyésztési szakember, egy építési előadó, egy könyvelő és egy szakember a gépállomásról, akik segítettek elkészíteni a termelőszövetkezet termelési tervét, jóminőségű 15 szarvasmarhát és 10 sertést vásároltak. Ezenkívül segítettek összevonni az állatállományt. A gépállomás részéről részt vett elvtárs, különösen a tervkészítésben és a szervezésben segített, melynek eredményeképpen azóta már a taglétszám mintegy háromszorosára növekedett. Hasonlóan jól foglalkoznak az új termelőszövetkezetek megszilárdításában a gyönki járásban. A iárési tanács minden segítséget megadott és megad a kalaznói Üj Élet és a felső- nánai Rákóczi és Zöldmező Termelőszövetkezeteknek. A varsádi gépállomás párttitkára, Zey Antal elvtárs például nap mint nap kint van Felsőnánán és Kalaznón. Tanácsaival állandóan segíti az új termelőszövetkezeteket és irányt mutat nekik a meginduláshoz. A dombóvári és a gyönki járási tanács és járási pártbizottság elvtársai erejükhöz és tudásukhoz mérten mindenben támogatják az új TSZ-eket. Ez azonban nem mondható el a paksi járási tanácsról és járási pártbizottságról, mert vajmi kevés az a segítség, amelyet a németkéri, a bölcs kei és a bikácsi termelőszövetkezeteknek nyújtottak. A legrosszabb a helyzet a tamási járásban. Mindössze egy új termelőszövetkezet alakult, a fürgedi Vas Gereben TSZ, de ez sem az ő munkájuknak köszönhető. Nem tudtak a járás vezetői például arról, hogy a faluban új termelőszövetkezet volt alakulófélben. A főag- ronómus véletlenül járt kint Fürgédén és ekkor szerzett tudomást arról, hogy estére a gazdák megalakítják a termelőszövetkezetet. Ekkor mentek csak ki a járási tanács és a járási pártbizottság részéről, hogy részt vegyenek a megalakuló gyűlésen, de azóta sem látta őket senki a faluban, pedig szükségük lenne a tsz-tagoknak nagyon is a segítésre, hiszen még mindig nem kapták meg a működési engedélyt, mivel nftes meg a megalakuláshoz szükséges 10 család. Minden kezdet nehéz, de jó szervező munkával át lehet és át is kell segíteni új termelőszövetkezeteinket a kezdeti nehézségeken. Az idő sürget. Az vezesse tehát járási tanácsainkat és járási pártbizottságainkat, hogy „amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra,“ mert igyekezetük, fáradozásuk megtérül a termelőszövetkezetek jó megindulásában és későbbi működésében. De nemcsak a járások vezető szerveinek a feladata az, hogy most a kezdet kezdetén mindent megtegyenek az új termelőszövetkezetek sikeres megindulásáért, hanem a szövetkezet kommunistáinak és DISZ tagjainak is a feladatuk kell, hogy legyen. Teng diri Petőfi TSZ t Közel 250 holdon fejezik be szeptember 25-ig a vetést Termelőszövetkezeteink tagjai újult erővel látnak az őszi mezőgazdasági munkák végzéséhez. Munkájukban arra törekednek, hogy jó magágyba, időben vessenek, mert ez az egyik legfontosabb feltétele a jó terméseredményeknek. Wiedermann Ferenc elvtárs a tengelici Petőfi TSZ agronómusa mondotta legutóbb lapunk munkatársának, hogy a jelenlegi szénagyüjtésen és hordáson kívül hozzákezdtek az őszi vetési munkákhoz, sőt, 8 holdon megkezdték a lucerna vetését. A jövő héten megkezdik a 30 hold őszi takarmánykeverék és 60 hold rozs vetését, szeptember 25-ig pedig 150 hold őszi árpa vetését fejezik be. Faddi Búxakalásx TSZ: 13 család lépett be szövetkezetünkbe A faddi Búzakalász Termelőszövetkezetbe eddig 13 dolgozó parasztcsalád kérte felvételét. Behozott földterületük 57 hold, melyből hold gyümölcsös és kertészet. A célunk az hogy ezt a területet a jövőben 10 holdra növeljük. Népnevelőink derekas munkát végeznek és így reméljük, hogy a jövőben még számíthatunk új belépőkre. Termelőszövetkezetünkben most az őszi munkákat végezzük, a trágyahordást, szántjuk a földet az ősziek alá. 15 hold káposzta- repcét már elvetettünk téli birkalegelőnek. Hozzákezdünk az őszi vetési munkák mellett a téglaégetéshez is, mert rendbehozzuk az istállót és más épületeinket. KOVÁCS SÁNDOR tsz-elnök. Állataival etette fel a kenyérgabonát A Tolnai Napló korábbi számában hírt adott már arról hogy. Böde György dunaföldvári kulák ellen a paksi járásbíróság megindította az eljárást, mert bűntettével a közellátást veszélyeztette. A járásbíróság most meghozta az ítéletet. Nevezett jelenleg két hold saját és 16 hold bérelt földön gazdálkodik apjának azonban még 65 hold földje volt. A paksi járásbíróság Böde György kulákot 3 évi és négy hónapi börtönbüntetésre, ötezer forint vagyonelkobzásra ítélte, mert 1955. augusztus első felében megközelítően 10 mázsa el- csépeletlen rozsot és öt mázsa elcsépeletlen tavaszi búzát részint állataival etette fel, részint pedig az állatok alá almozásra használta, ezenfelül 771 kilogramm kenyérgabonát a forgalmi korlátozás megszüntetése előtt idegen személyeknek adott el. Böde ezzel a közellátást veszélyeztette. Az ítélet ellen fellebbezett. Böde György Megértjük egymást... Felsőnána jellegzetes tolnai falu. Egy utcája arra kanyarog, amerre a völgy hajlik. Típusa szerint kisközség — kétszázhetven házzal és körülbelül ezernégyszáz lakossal. A falu nagyrésze, mintegy nyolcvan százalékban, tíz esztendővel ezelőtt települt. Lakói székelyek, felvidékiek és németek. Róluk szól a következő történet. A ” minap találkoztam én egy felsőnánai emberrel. Nagy ügyben sáfárkodott, pereskedés hajtotta Gyönkre, a járási székhelyre. Tolvajt fogtak a szövetkezet földjén... Ravasz, sokat látott apró szemével szúrósan vizsgált. Érezni rajta, erősen méregette, barátot vagy ellenséget lásson bennem. Rezes arca két mély barázdába hajlott. Szerencsére a gépkocsivezető régi ismerőse volt és így hamar összebarátkoztunk. A bemutatkozásnál nem értettem jól a nevét újra kérdeztem. — Schmidt Henrik vagyok, Felsőnánáról, hetven esztendőt adott eddig az isten, de azért a nyáron a borsóban kikaszáltam olyat, aki ötven *vvel fiatalabb volt nálam. — így mutatta magát, elsorolva mindazt, ami az idegent érdekelheti. Vidám volt a kedve, láthatóan a hivatalos dolog után megkóstolta milyen bort mérnek Gyönk „városában'. — Szép idő a hetven esztendő ... — A bizony gyerekem és ha íó lesz a szőlő, jó boron elél a szegény ember... — Kívánom, hogy a százat is jóerőben élje ... — Köszönöm., magának es ■nőm... de hát mi járatban ... — Felsőnána dolgával szeretnék megismerkedni... — Azt lehet, de inkább szüret tálán tartson felénk, egyéb ként szerencséje, hogy velem találkozott, mert hivatalos ember lennék én es Nánán, mint a Legeltetési Társulat elnöksége ... Szívesen, részletesen mesélt. Rövidesen megismertem a falu legjobb gazdáit. Név és idő szerint elsorolta, ki mikor lépett közösre és mikor lesz szocialista község Nána. — _Mert az lesz, tán még a héten ... Van ám nálunk három csoport is, a „Zöldmező’’, a „Rákóczi”, meg az „Uj Barázda”, amelyikbe én is beléptem ... —"Szóval megértik egymást a faluban. — Az biztos ... ... És számomra ez volt a legkellemesebb hír. Olyan sokat hallottam már egymásra panaszkodó embereket, akik egy faluban éltek és az „ősi” gyanakvással nézegették a kü lönböző nemzetiségűeket. Felsőnána előbbre lépett-e a tíz év alatt? — Mi falunkban háromféle nép lakik, székelyek, felvidékiek és „svábok”. Három szövetkezet is alakult, de elhiheti nekem, nálunk az összetartással nincs semmi hiba, ma közös a gondunk és mint testvér dolgozik össze a falu. Nem számít sváb vagy székely ... Én öreg fejjel hét holddal léptem a szövetkezetbe az idei ta vászon ... Aki nemzetiségi ellentétekről beszél, az azt szeretné, hogy amíg mi egymásra aesarkodunk, ne jussunk előbbre a boldogulásban, mert amíg mindenki külön-külön megának húzza az igát, a falu összetartása se lehet olyan nagy. A közös érdek meg egy házba húzza az embereket ... egy nagy család lesz... Én hetven esztendőt megér, tem, elhiheti, nincs ennél szebb. C chmidt bácsi hova tartozik? — Én nem szégyellem, hogy svábnak születtem, nincs Okik a jobb élet étjét választották Müller Gyula elvtárs, a nagyszékely! alapszervezet titkára a múlt héten belépett a helyi termelőszövetkezet be. miért szégyenkezni... Nem sajnálom a „Volksbundistá- kat”, maguk keresték azt, amit kaptak ... Elhiheti, én ma, tíz esztendő után nagyobb tiszteletet kapok a bukovinaiaktól, mint régen a sváboktól, amikor a „Bund” szédítette erre az embereket, pedig azokkal még rokonságba is voltam. A fiam székely lányt veit feleségül, a családba senkinek se jut eszébe svá- bozni vagy csángózni... A szövetkezeiben is nagy barátságban vagyunk. Egyformán ■r a föld — mi mindannyian magyarok vagyunk, egyformán kell összefognunk, mert csak így bqldogulha- tunk. Aki a mi egységünket akarja megbontani, az a mi szövetkezeti gazdaságunkat akarja megbontani.. Ezt meg vem engedjük. ^ demes ezen gondolkozni. Milyen nagy igazságot mondott Schmidt Henrik bácsi. Hogy mennyire igaz a szava, azt beszédkiejtésén is észrevehettem. Akaratlanul már székelyesen ejti a kötőszókat, az „is" helyett „es"-t mond. így erősödik a nép. A közös munka meghozza az egy mást segítő összefogást. Azt is megkérdeztem tőle, őszintén megmondaná-e, melyik jobb — ha magának él az ember, vagy ha összefog. — Ha összefog közösen a nagy gazdaságban. Ezt nemcsak úgy beszélem ám a nagyvilágba, mert huszonkétéves koromtól én a magam gazdája voltam. Sok „formát” megéltem, de ma igazán nyugodtan heitom álomra a fejem, engem nem izgat az adódobolás, a meg élhetésem megvan és ha úgy fordul, hogy nem bírom már a munkát, akkor is meg lesz a kenyerem, mert a szövetkezet segít engem. SZAMOS RUDOLF Aláírta a belépési nyilatkozatot Müller Gyuláné elvtársnő is és elhatározták o‘thcn, hogy az ősz folyamán o* honi munkájuk elvégzése mellett segítenek a tsz- ben is. j; Mácsik József 7 holdas dolgozó paraszt a faddi Búzakalász Termdezzövetkezotbe kérte felvételét. Páncél József 287. házszámú dolgozó paraszt öt hold földjével a faddi Uj Élet Tsz tagjai sorába lépett.
