Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-08 / 211. szám

1955. SZEPTEMBER 8. NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Nagyszokolybcm is a kommunisták felelősek az ifjúságért Nagyszokoly községben több­száz fiatal van és ez nyilván nagy erőt képvisel, de ennek az erőnek a feltárásával eddig nem törődtek a helyi kommunisták és a község vezetői, annak elle­nére, hogy a Központi Vezető­ség ifjúságra vonatkozó májusi határozata a kommunistákat, a pártszervezeteket teszi felelőssé az ifjúsági munkáért. Nagyszo- kolyon, ha a pártszervezetben szó is esett a fiatalságról, leg­feljebb megállapították, hogy nem megfelelő a DISZ-titkár, mert vidéken dolgozik és nem tud törődni a DISZ-szervezettel. így aztán teltek a hónapok, de a községi DISZ életében nem tör­tént változás, maradt minden a régi. Hetek, hónapok telnek el anélkül, hogy a helyipártszerve­zet titkára és a DISZ titkár talál­koznának. Júniusban beszámol­tatták a DISZ-titkárt munkájá­ról, feladatokat is adtak neki, de ennek sem volt eredménye, mert a pártszervezet nem nézte meg, hogy a DISZ-szervezet és a vezetőség az akkori formájá­ban képes-e megoldani a fel­adatokat és segítséget sem ad­tak a DISZ-vezetőség megerősí­téséhez. A DISZ-kongresszus óta egyet len egy fiatalt sem vettek fel a DISZ-be, noha a község fiataljai nak csak mintegy 30 százaléka tagja a DISZ-nek. Mindezért komoly felelősség terheli a pártszervezetet annál is inkább, mert ez egyet jelent a Központi Vezetőség ha­tározatának a semmibevevésé­vel. Alapvető, hogy amikor az irányító szerv, mint a Központi Vezetőség, határozatot hoz, an nak végrehajtása érdekében minden pártszervezetnek a ma­ga területére vonatkozóan ter­vet kell készítenie, mert ahol ez nincs meg, ott tevékenykedni sem tudnak végrehajtásáért. Nagyszokolyon még taggyűlési határozatban sem foglalkoztak a Központi Vezetőség határoza­tával. A felsőbb szervek munkája nyomán a közelmúltban már tett lépéseket a pártszervezet a köz­ségi DISZ-élet fellendítésére. Gyakorlati segítséget adtak a vezetőség megerősítéséhez. Ez helyes lépés volt, mert enélkül nem lehetne megerősíteni a DISZ-t, de csak kiindulásnak jó. A pártszervezet továbbra is fog lalkozzon rendszeresen a fiatal Sággal. Adjanak feladatokat a DISZ-nek ellenőrizzék és gyakorlatban is segítsék a vezetőség munkáját. Hiába kerül jó kezekbe a DISZ- szervezet vezetése, ha a párt- szervezet nem törődik vele, mint eddig. A Központi Vezetőség határozatának végrehajtása alap vető biztosítéka annak, hogy Nagyszokoly községben megfe­lelő DISZ-élet legyen. Sok tennivaló van a helyi Béke Termelőszövetkezet Dísz­munkájának megjavítása terén is. A tsz fiataljai a tavaszi és nyári munkák során sok esetben tanujelét adták áldozatkészsé­güknek és jó munkájukat a tsz vezetősége több esetben jutal­mazta is. Nem egyszer majálist, táncmulatságot rendezett szá­mukra. A fiatalok nagy lelkese­déssel dolgoznak most is. Szó van jelenleg a tsz-ben egy ifjú­sági silózóbrigád létrehozásáról is. A DISZ-szervezet azonban mégsem életképes: nem tud ön­álló feladatokat megoldani. En­nek több oka van. Fő ok az, hogy a járási DISZ bizottság szinte teljesen megfeledkezett erről a DISZ-szervezetről, hó­napok óta például még tagbélye get sem küldött a tsz-be. De nem törődik a DISZ-szervezettel a tsz pártszervezete és vezetősége sem. A tsz elnöke és a pártszer­vezet tagjai még annyira sem veszik a DISZ-t, hogy elmenné­nek rendezvényeikre és ezáltal is növelnék a DISZ tekintélyét. Nem adnak segítséget a DISZ- nek a tagszervezés terén sem és tűrik, hogy problémáik legyenek a tagkönyvek szétosztása körül. Alig lehet elhinni, hogy ez a fiatalember már közel két év­tizede dolgozik egy munkahe­lyen, a Bonyhádi Zománcgyár­ban. Még csak harminchat éves és már tizenkilenc éve készíti a különböző szerszámokat a gyár műhelyei részére. Plesz János, a gyár szerszámműhe­lyének dolgozója. Ez idő alatt alaposan megis­merte a gyárat, a különböző •munkákat, sok szakmai tapasz­talatra tett szert. De nemcsak a rábízott munkákat végzi el, a szerszámokat készíti el, ha­nem állandóan azon gondolko­dik, hogyan lehetne ésszerűbbé tenni a munkát, hogyan lehet­ne kevesebb erőkifejtéssel töb­bet termelni. Plesz János, a Bonyhádi Zománcgyár egyik legjobb újítója. Augusztus 20-ra, a kettős ün­nep előtti napon tíz újítási la­pot kért Kutas elvtárstól, a gyár újítási felelősétől. Elkér­te a műszaki fejlesztési tervet is. Az ünnepekben aztán meg is születtek az újítások. Igaz, nem tíz, hanem csak nyolc, de biztosan szükség lesz még a két megmaradt papírra is. Né­hány a benyújtott újítások kö­zül: Emelőszerkezet a húzószer számok emelésére húzóprések­hez. Automatikus adagolóké­Plesz János újító... szülék húzóprésekhez. Zománc­égetőkemencék kiszolgálásának automatizálása. Üstfül gyártá­sának gépesítése. Lágyítás só­fürdővel. Mind-mind olyan el gondolás, aminek megvalósító sával könnyebb lesz a munka javul a minőség a gyárban, gél dolgozik az ember helyett. / sófürdőbeni lágyítás például ki küszöböli a sok selejtet, amit í kemencében végzett lágyítás okozott. A kemencében a sol ■edényt ugyanis egymásbarak ták és sok behorpadt közülük A felolvasztott sóba csak eg3 A paksi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya jelenti pillanatra kell mártani az edény peremfelőli részét és az kilágyul. Eddig ötvennyolc újítást dol­gozott ki. Sokat alkalmaznak most is belőlük a gyárban, több elkallódott. Legjobban az 'áj Plesz elvtársnak, hogy a zománcozógépét nem használ­ják. Még 1952-ben született az ötlet egy olyan gép szerkeszté­sére ,amely a zománcozást ma­ga végzi, teljesen kiküszöböli az ember munkáját. Csak az anyagot kell odahordani. El is készítette kicsiben a gépet, fel­figyeltek rá a minisztériumban is, megbízták egy nagyobb tel­jesítményű gép megszerkeszté­sével. Több, mint egy évig járt fel Plesz elvtárs a Kőbányai Zománcgyárba, ahol készítették az új gépet. A próbát fényesen kiállta. Itt. Bonvhádon esv so­rozat, 3—400 darab 25 literes lábost zománcoztak vele. Majd visszavitték Pestre, most is ott lepi a por Kőbányán. A Talál­mányi Hivatal még nem dön­tött sorsáról. Van egy jó néhány munkavé­delmi utasítása is. A húzóprés­hez készített egy olyan szerke­zetet, amely abban a pillanat­ban leállítja a gépet, amikor a dolgozónak a keze túlközel kerül a gép veszélyes részéhez. .,Minden erőmmel arra törek­szem — mondja ,amikor mun­kájáról .terveiről beszélgetünk. — hogy a gyárban könnyebbé, termelékenyebbé tehessük az ember munkáját. Minél több munka végzését vegye át az embertől a gép.” Egyre szebben, jobban élünk... Elmondja: Bokros József tsz elnök 1950-ben alakult termelőszö­vetkezetünk a faddi Uj Élet TSZ. Akkor öt évvel ezelőtt alig 315 hold földet mondhat­tunk magunkénak, amelyen 34-en gazdálkodtunk. Közös va­gyonúnkat még három pár ló egészítette ki. Ma öt év távla­tából hatalmas fejlődésről, gya­rapodásról számolhatunk be. Nem szégyen arról beszélni, alakulásunkkor kevés volt a közös vagyon. No, de meg volt a föld, az emberek, akik hatal­mas lelkesedéssel láttak az új élet kialakításához és valóban névhez méltóan új életet, új világot alakítottunk, formál­tunk. Valahányszor végigme­gyek termelőszövetkezetünk portáján, istállóján az jut eszembe, de régen is volt, ami­kor az állami kölcsönből vett 10 darab tehenet jászol elé kötöttük. öt éve vagyunk már együtt a közös családban és örömmel mondhatom azt, hogy egyre szebben, jobban élünk. Ma már 50 darab szarvasmarha, 8 pár ló, 8 .növendékcsikó és közel 200 darab sertésünk van. Termelő- szövetkezetünk közös vagyona ma már közel másfélmillió fo­rintot tesz ki. Fejlődött állat- állományunk és ez szükségessé tette a nagyobbmérvű építke­zést is. Termelőszövetkezetünk portáján új baromfiól, sertésfiaz tató, 50 vagonos magtár, a te­hénistállóban 100 méter hosszú be tón jászol és 4 darab 100 köb­méteres silógödör épült. Joggal mondhatom tehát, hogy az elmúlt pár év alatt forradalmi átalakuláson men­tünk keresztül, amely tagsá­gunk életében is döntő válto­zást idézett elő. Fehér János alapító tagunk annak idején 7 hold földdel lett tsz-tag. összes vagyonát akkor, 2 darab egy­éves borjú és egy hízónak való sertés képezte. Ma pedig egy fejőstehenet éves növendéké­vel, ezenkívül 6 darab egyéves süldőt, 2 anyakocát és 10 darab 4 hónapos süldőt mondhat ma­gáénak. Fehér János nagy csa­láddal hatodmagával él. Az el­múlt években mégis tellett szo­babútorra, kerékpárokra, rádió­ra és valamennyieknek téli, nyári ruhára. Most pedig azt tervezi, hogy jövőre megveszi azt a házat, amelyet már olyan régóta szeretett volna meg­venni. Tagságunk jólétét fényesen bizonyítja az a tény, hogy csak ebben az évben 17-en építenek kukoricagórét, félszert és is­tállót a háztáji tehén számára, mert a 34 régi tag közül 31-nek van tehene. Az a három is ve­hetett volna, de nem akartak, a helyett inkább sertéseket tar­tanak — mondják. Például Csehák György tagtársamnak most is van négy süldője, egy anyakocája és hízónak valója. Jövőre két anyakocát és két darab hízónak valót állít be. Termelőszövetkezetünk gya­rapodása, gazdagodása még nem érte el tetőfokát. Napról- napra gyarapodunk taglétszám­ban és földterületben is. Ma az újonnan belépőkkel együtt 625 hold földet és 78 tagot számlál­hatunk. Az elkövetkezendő idő­ben is az a célunk, hogy szám­ban és területben egyaránt nö­vekedve, még szebb eredménye két érhessünk el, hogy vala­mennyiünknek az eddiginél is jobb élete legyen. Helyi adott­ságunknál fogva, jövőre vizi- szárnyastenyésztéssel is kívá­nunk foglalkozni, ezenkívül sertés- és szarvasmarhaállomá­nyunkat számban növeljük, foglalkozunk sertés- és nö­vendékmarha hizlalással de nevelünk tenyészanyagot is. Nem lehet egyetlenegy cikk­ben elmondani, leírni azt a ha- •almas változást, amelyen ter­melőszövetkezetünk keresztül­ment. Reméljük, hogy ezek az eredmények az új tagokkal karöltve, a közeljövőben még szebbek lesznek. Beszélő számok Nemcsak a Mezőgazdasági Kiállításon bizonyítják be terme­lőszövetkezeteink a szocialista nagyüzem fölényét a kisparaszti gazdaságokkal szemben, hanem megyénkben is bármerre járunk mindenütt erről győződhetünk meg. Rohamos fejlődésüket a sokoldalú állami támogatás kö­zül nagyban elősegítik azok a hitelek Is, amelyeket beruhá­zásra kapnak termelőszövetkeze­teink. Ragadjunk ki a sok közül pár példát. A tengeltci Petőfi Tsz 600 ezer forint állami hitelből 100 férőhelyes csikóistállót létesít. A nagyszokolyi Béke Tsz 50 fé­rőhelyes szarvasmarha istállóra 180 ezer forint állami hitelt ka­pott. A sárpilisi Márciusi Ébre dés Tsz 50 férőhelyes marha­istállót épít vasbeton padlásfö­démmel, így a padlást gabona- tárolásra is használhatja. Erre 200 ezer forint hitelt kapott államunktól. Kisvejkén a Boldog Szabadság Tsz 100 férőhelyes szarvasmarhaistállót épít ugyan csak vasbeton padlásfödémmel 350 ezer forint állami hitelből. A kisvejkel tsz tagok maguk kö­zül építőbrigádot szerveztek, így kevesebb állami hitelből tud­ják megoldani beruházásukat, mert csak anyagra kell külön hi­telt kérni, munkabérre nem. így épít a tamási Vörös Szikra Tsz 40 férőhelyes lóistállót, 100 ezer forint állami hitelből és a bölcs­kei Vörös Október Tsz is 36 férő helyes sertésfiaztatót. 100 férő­helyes süldőszállást és 200 négyzetméter kocsiszínt 100 ezer forintos állami hitelből. Megyénkben 1954-hez képest 20 százalékkal növekedett idén a tsz-eknek nyújtható állami hi­telkeret. így valósítja meg álla­munk a szövetkezetek állatni támogatásának lenini elvét hogy szövetkezeti parasztságunk mi­nél hamarabb válthassa valóra a nagyüzemi gazdálkodáshoz fűzött terveit. Járásunk több községében az T. típusú termelőszövetkezetek ■tagjai úgy határoztak, hogy a gazdálkodás fejlettebb formáját a III. típusút választják. Németkéren a Béke TSZCS tagjai az elmúlt napokban köz­gyűlést tartottak. A gyűlésen résztvevő 21 tag úgy döntött, 164 hold földdel a betakarítás után a mezőgazdasági termelő- szövetkezet alapszabálya sze­rint dolgoznak. A tagok közös­ségüknek új nevet adtak, s a működési engedélyt Kossuth- névre kérték. Az újonnan alakult mező- gazdasági termelőszövetkezet tagjai közül tizenkét 7 holdon felüli, öt 7 holdon aluli dolgozó paraszt van, s elnöküknek egy­hangúlag Balogh Lajos 9 hol­das gazdát választották. * Bölcskén Uj Világ néven mezőgazdasági termelőszövet­kezet alakult a Béke I. típusú TSZCS-ből. A termény beta­karítása után a tizennégy csa­lád 176 hold földön kezdi meg működését. Különös gonddal ügyeltek a vezetőség összeállítására. A leg­jobb gazdákat választották be: Gelencsér Sándort és István Lászlót, s a szervezésben nagy segítséget adnak Mihálovics Pál elnöknek. Az alakuló gyűlésen többek között megbeszélték azt is, hogy az 1 holdas háztáji terü­letet minden családnak kiad­ják, ugyanakkor megkövetelik és ellenőrzik, hogy a tsz mun­kájából a családtagok is kive­gyék részüket. • Bikácson az I. típusú Béke TSZCS alakult át Uj Élet né­ven mezőgazdasági termelőszö­vetkezetté. A 42 tag több, mint 300 hold földön kezdi meg a munkát. A tsz tagjai azonban nem pihennek meg a babéro­kon, hanem nagy buzgalommal végzik a felvilágosító munkát, mert elhatározták, hogy földte­rületüket még ez évben leg­alább 400 holdra növelik. Elvtársi segítség a gyengébbeknek... PÉTI JÁNOS ELVTÁRS, a tamási Vörös Szikra TSZ „Szocialista Munka Hőse’’ címmel kitüntetett elnöke fontos pártmegbízatásnak tartja a járásában működő kisebb és gyengébb termelőszö­vetkezetek patronálását, segítését. — Rendszeresen látogatja ezeket a tsz- eket és mindig akad probléma, mely­nek megoldásához kell a segítség, ahogy a tsz-ek elnökei mondják, „soha jobbkor nem jöhetett volna”. így fogadta Biró elvtárs is a Megy- gyespusztai Uj Élet TSZ elnöke, akinek ugyancsak nagy gondot okozott a pré­mium helyes kiszámítása, elosztása. Péti elvtárs segített. Elmondta, náluk úgy oldották meg, hogy a vetésben, növény ápotísban,, 'betakarításban szer­zett munkaegységek arányában része­sülnek a brigád, illetve munkacsapat tagjai a prémiumból... „Nem rossz, ezt mi is megpróbáljuk”, — fogadta meg a tanácsot Bíró elvtárs. — „Más problé­mánk is van, ha már itt van, segítsen ebben is ...” — kérte Péti elvtársat. — Szívesen, mi a hiba? — Tudja, igen sok a beszerzési problémánk. — Ezt nem nehéz megoldani... segít a mi anyag- beszerzőnk és adok egy jónéhány címet is. — Azóta ez sem probléma már az Uj Élet-ben. A FELSÖNYÉKI VÖRÖS CSILLAG­BA is „éppen jókor” érkezett Péti elv­társ. A közösben összegyűlt trágyát rakták a tsz fogatosai, hogy a háztáji szőlőbe hordják. Péti elvtárs megma­gyarázta, mennyire helytelen ez, hogy sínyli meg a közös, melyből a jövedelem túlnyomó többsége várható. Megfogad­ták a tanácsot, a közös táblákra került a trágya és holdanként két . mázsával adott többet így a föld ... dicsérik is érte Péti eívtársat, de nemcsak ezért. A Vörös Csillag vezetői, tagjai úgy hatá­rozlak, eladnak néhány tucat választási malacot. Péti elvtárs nem helyeselte. — Ha leszerződitek, felnevelitek, sok­kal jobban jártok. Csák a szerződésre járó előleg kiteszi azt a összeget, melyet a malacokért kapnátok. Elfogadták a tanácsot, nem bánták meg. „Még soha nem adott rossz tanácsot Péti... fogadjuk el — mondták a veze­tők a pincehelyi Rákóczi TSZ-ben, ahol a gazdasági terv elkészítésével volt hiba. Úgy terveztek, hogy a közös va­gyon gyarapítására nem sok jutott vol­na.. Péti elvtárs azt tanácsolta, állítsák be a sertéseket szerződéses hizlalásra, növeljék a jószágállományt, ez emeli a jövedelmet, növekszik a közös vagyon... mondani sem kell, hogy a terményen kívül a várható 10 forint készpénz munkaegységenként és állatenyésztés- ből származik... érdemes volt hallgat­ni az okos szóra. NEM EGY ESETBEN fordul elő, hogy Péti elvtársat Tamásiban keresik fel. A nagyszokolyi Béltének szüksége volt egy vízszivattyúra. Eladták nekik. A tolnanémedi tsz egy tejszeparátort kért kölcsön... megkapta. Segít a Vö­rös Szikra TSZ és segít, személy sze­rint, az elnök Péti elvtárs, hogy a ta­mási járásban is valamennyi tsz virág­zóvá, gazdaggá váljék, hasonlóan a Vörös Szikrához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom