Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-30 / 230. szám

1955. SZEPTEMBER 30. NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « A propagandista pártmegblzatása MILOS ISTVÁN, a gyulaji Uj Barázda TSZ elnökének ab­lakából még késő este is fény szűrődik az utcára. Az egy­két késői arrajáró először ügyet sem vet rá, de amikor minden este az egész környé­ken csak ebből az egy ablak­ból szűrődik fény, megállnak egy pillanatra, figyelnek, arra gondolnak, hogy talán beteget virrasztanak Milosék, mert faluhelyen csak ilyenkor ége­tik későig a villanyt... Nem beteget virrasztanak... Az egész család nyugodtan al­szik, mindenki elbújt a takaró alá, hogy ne zavarja őket az erős fény, csak Milos István van ébren, az asztalnál ül, kékkarton-fedelű könyv fölé hajol, olvas és közben jegyze­tel. Talán Milos István éjsza­kánként nem tud aludni? De hogynem tudna, hiszen sok­szor jobban elfárad napköz­ben, mint aki egész nap ka­szál. Több mint ezer holdas gazdaságot irányít, egyszer ide, egyszer oda kell sietnie, az elnöknek mindenütt ott kell lennie, a sok gond elsősorban az ő vállán van, a problémá­kat neki kell megoldania és egy-egy ilyen mozgalmas nap után még a legerősebb fizi­kumú és idegzetű ember is elfárad, vágyódik a pihenés után. Milos István azonban pártmegbízatást kapott és a kommunistának elsőrendű fel­adata, hogy azt végrehajtsa. JEGYZETFÜZETÉN ott áll a főcím: „A marxizmus—leni- nizmus alapjai“, alatta- „Az I. hét anyaga.“ A cím alatt a kiadott irodalom részletes, megfelelően tag .,lt jegyzete. Néhol a betűk ákom-báko- mokká válnak, majd pedig egy megcsúszott vonal követ­kezik. Ez azt jelzi, hogy írója itt már nem bírt megküzdeni a fáradtsággal, álmossággal és kiesett az írószerszám a kezé­ből. Másnap este ugyanez is­métlődik ... ESTE TANUL, „egyzetel, másnap szinte már hajnalban kel, hogy ott legyen a munka megkezdésénél, mert az őszi vetés, betakarítás nagylontos­ságú feladat, jó végrehajtá­sától nagymértékben függ a tagság részesedése és ha az elnök nem látja el megfelelően teendőit, nagyon sok hiba csúszhat be a munkába. A sok munka közben is szakít azonban arra időt, hogy be­szélgessen egyik-másik hozzá­ja beosztott hallgatóval, mert tapasztalatból tudja, hogy ha már most nem foglalkozik a hallgatókkal, nincs biztosítva az oktatási év zökkenőmentes beindítása. Megismerkedett már mind a 25 hallgatójával, közülük több­nél komoly problémát kellett és kell majd a jövőben meg­oldani. A párttag Varga Ist­ván elvtárs egyszer ezt mondta neki: — Tanulnék én szívesen, de öreg vagyok, nem látom el­olvasni még szemüveggel sem a betűket. — Majd segítek — vigasztal­ta Milos elvtárs — még a fog­lalkozáson kívüli időben is el­beszélgetünk az anyagról és majd nem könyvből tanulja meg, hanem magyarázat után. A 60 éves pártonkívüli Kosz- szu János bácsi egyenesen ki­jelentette: — Nincs nekem szükségem a tanulásra, leélem én az éle­temet anélkül is ... Milos elvtárs hirtelen nem is ■ tudta, hogy mivel érveljen, de aztán elkezdte: — HOSSZÚ BÁCSI, az ilyen tanulásra mindenkinek szük­sége van. Itt a saját életünket tanulmányozzuk, azt, hogy hogyan éltünk a múltban, ho­gyan élünk most és hogyan élünk majd a jövőben. Maga természetesnek veszi, hogy most 60 éves létére 4000 fo­rintja van a takarékban, pe­dig pzelőtt nem tudott boldo­gulni, de nem érti, hogy mi­nek köszönheti. A tanfolya­mon ilyen dolgokat fogunk megtanulni... Erre Hosszú bácsi csak annyit mondott: — Jól van fiam, ott leszek én is azon a „szemenáriu- mon...“ Boda A 25-ös Autóközlekedési Vállalat Szekszárd... Szekszárdon hosszú évek óta dolgozik egy vállalat. Ami­kor neve először jelent meg a pecsétes nyugtákon, kevesen gondolták, hogy évek múltán nemcsak a város, hanem Tolna megye egyik legjelentősebb vállalata lesz. Ha valaki hűen akarja szemlélni azt a változást, amit a felszabadulás utáni tíz esztendő Szekszárd városának és Tolna megyének adott, az ki­csinyben hűen végig kísérheti a fejlődés útját ennél az egy vál­lalatnál. Jelentőségét magam is csak a közelmúltban ismertem meg, egészen pontosan néhány napja, mert úgy van ezzel az ember, mintha fényes kiállítási terembe lépne, ahol egymás mellett sora­koznak a szebbnél szebb tárgyak a figyelmet lekötő érdekes dol­gok és ilyen esetben — ez terme szetes, csak a legnagyobbakat, a legérdekesebbeket vesszük észre. Az elmúlt öt év során gyors ütemben változó, épülő szép hazánkban hasonlóképen járt az, aki a szocialista átalaku­lás történelmi napjait figyelte. ANNYI MINDEN ÉPÜLT máról holnapra, hogy csak a leg nagyobbakat tartottuk meg érti Tékezetünkben. Pedig „kicsiny­ben” is nagyot változott a világ, így bizony sokan, még Szek­szárdon sem vették észre, ho­gyan növekedett, alakult egyik évről a másikra „naggyá" a Szekszárdi Autóközlekedési Vál­lalat. Csupán egyszerűen termé­szetesnek vettük, hogy megsza­porodtak az autóbusz járatok és a szekérfuvart lassan felváltotta a teherautó. Nem is olyan régen mindössze öt autóbusz és három teherautó jelentette számunkra a technika könnyebbségét. Ez a kis „mag” hirdette, milyen lehetőségek nyílnak az előtt a nép előtt,, amely lerázta a szolgaság láncait és szabadon, saját erejéből új életet, új társadalmi formát épít magának, öt, vagy hat évvel ezelőtt, amikor az első tervköl- csön jegyzésére kérte kormá­nyunk és pártunk a magyar dol­gozó népet, még csak terveink voltak ... A kommunisták veze­tésével kilencmillió magyar dől gozó tervezett, álmodott szebb •életet, szabad, független nemzet! létet a Duna-Tisza két partján Ma, öt év után, a megvalósult álmokról, tervekről beszélhe­tünk ... Jól tudja a sofőr, mi a különbség az elsőosztályú beton út és a gödrös, esőben nem jár­ható földút között.. . Megyénk­ben öt év alatt száz kilométer hosszú elsőosztályú kiváló be­tonút épült, ezzel összekapcsolt i a terv Szekszárdot az ország más részeivel, elsősorban a főváros­sal és a Dunántúl más vidékeivel Az utakkal együtt fejlődött a magyar közlekedés. Egyszerű számok beszélnek erről minden­nél világosabban. Ma harminc autóbusz és hatvannégy három és öttonnás teherkocsi dolgozik a szekszárdi autóközlekedésnél — munkát és megélhetést biz­tosítva közel háromszáz dolgo­zónak. A fejlődés, ÖT ÉV MÉRLEGE így is mutatkozik és mivel a szo­cialista gazdaság láthatatlan szá lai egyre erősebben kapcsolód­nak egymáshoz, a dolgozó pa­raszt szemével figyelve a megyei közlekedés fejlődését, ez úgy mutatkozik, hogy a határból te herautók hordják olcsón és gyor san a gabonát, szalmát, kendert, kukoricát és teherautók szállít ják a trágyát. Egys terű össze hasonlítás és benne tükröződik a változó hétköznapok tartalma, mert amit lovas kocsival egy hé­tig szállítana a dolgozó paraszt, azt egy teherautó egy nap alatt elszállítja. így nem csoda, hogy egyre többen igénylik a vállalat teherautóit, hiszen a mindennapi munka könnyebbségét hozta a teherautó városnak és falunak egyaránt A MI CÉLUNK, hogy az elkövetkező öt év so rán még több teherautó és más gép segítse, könnyítse a paraszti munkát. Már komoly telep épült Szekszárdon, ahonnét naponta munkába indulnak az autók (csak a közelmúltban épült a \ál lalat dolgozóinak fürdő, öltöző, szálló)... A cél az, hogy mmd- annyiunk kényelmére tovább fej lődjön a közlekedés megyénkben is... Erre is gondoltak az „AKÖV” dolgozói, most amikor újból kölcsönadták forintjaikat az államnak.. A munkás-paraszt szövetség erősítésének szép példáját ad­ják nap mint nap a vállalat gép­kocsivezetői és forgalmi szolgá­latának irányítói.. . A száznál több kocsivezető közül szeretném megemlíteni Czvvenk, Ihos és Tóth Sándor elv társak nevét, akik nemcsak lelki ismeretes munkájukkal vívták ki társaik elismerését, nai'iem az áldozatkészségből is azt mutat ták, amit minden dolgozótól joggal vár a nép áll ima ... EGY BESZÉLGETÉS SORÁN Ihos Ferenc gepüocslvezető a következőket mondotta: „Azért jegyzek ezer forint békekölcsönt mert az elmúlt öt év alatt szemé lyesen győződtem meg, mennyi­re helyesen, mindannyiunk érde­ben haszhálta fei államunk a köl csönadott pénzt. Elég csak o mi vállalatunk példáját említeni . . A termelőszövetkezetekről az újonnan épült városokról nem is beszélve ... Meggyőződésem, hogy ez az újabb kölcsön a má sodik ötéves tervben gazdag ka­matokkal ’ térül meg : z én hasz­nomra is ... Egy év alatt közel félmillió fo rintról számolhatnak el a válla­lat vezetői, amit szociális beru házásokra fordítottak, és újabb félmillió az az összeg, amit új kocsik vásárlására költöttek . . Minden új kocsi, újabb munka lehetőség és felmérhetetlen köny nyebbség a dolgozó parasztság nak. A gépkocsivezetőkhöz hason­lóan a munkás-paraszt szövetség erősítésén fáradoznak a vállalat vezetői is. _ A forgalmi osztály vezetője Radnai Mátyás, aki ka­lauzból lett a meglehetősen naggyá nőtt vállalat egyik vezető je, Matók Lajos a párt alapszervi titkára és a műhelyben a még hiányos felszereléssel is legko­molyabb műszaki munkákat meg oldó szerelők, mind, mind azért dolgoznak becsülettel, hogy az „AKÖV” jó neve, tekintélye, a pontos, gyors szállításokkal to­vább erősödjön. A munkásosztály falusi élhar­cosai ők ... és «mikor egy-egy nehéz feladatot megoldanak — műszakiak és munkások — jól­eső érzéssel gondolhatnak arra: A közös ügyért, mindannyiunk jobb életéért, derűsebb holnap­jáért tették. K Tolnai Napié a dolgozok szolgálatában Hüber Katalin DISZ fiatal, a bonyhádi tanács hangoche- mondóján keresztül rendszeresen ismerteti a Tolnai Napló leg­frissebb közérdekű híreit. A községi tanácsok dolgozói kövessék a bonyhádiak példáját, segítsék a lap terjesztését, hogy a párt szava a sajtón keresztül is eljusson a dolgozókhoz. Korai vetés-jó talaj munka - bő termés Vetnek és silóznak a Gerjeni Állami Gazdaságban A Gerjeni Állami Gazdaság­ban a jól előkészített talajba ecl dig elvetettek 180 hold ősziár­pát. Őszi takarmánykeverékből pedig 80 holdat. A gazdaság búza vetési terve, több mint ezer hold melynek megvalósítását meg kezdték. Eddig mintegy 600 hold vetőszántást végeztek. A Gerjeni Állami Gazdaság bán a vetések mellett megkezd­ték a silónövények silózását. Ed­dig mintegy 4058 köbméter jó- mir.őségű sziláz anyagot készí­tettek. A tervük az, hogy a ter­vezett silómennyiség helyett mintegy 1500 köbméterrel töb­bet készítenek, hogy elegendő legyen belőle a tél folyamán az állatok részére. Veinek, cukorrépái szednek és silóznak Az Alsóleperd! Állami Gazda Ságban mintegy 113 százalékra teljesítették az őszi árpa vetés tervét. Az őszibúza vetéstervül; kel eddig 12 százalékban végez tek, a gazdaságban mintegy 80 százalékban készen van a vető­szántás. Emellett még megszán tottak ezer holdat, melybe már tavasziak kerülnek. Mélyszántás! tervüket 28 százalékban teljesi tették. Az ősziek elvetése mellett szeptember 21-én megkezdték a 476 hold cukorrépa felszedését Eddig mintegy 100 hold kieme lésével végeztek. Átlagos holdan kéntl termésük 150 mázsa. Nem nagy eredmény, de a tavalyihoz viszonyítva jó, mert kétszerese tavalyi cukorrépatermésüknek. A gazdaságban jó ütemben fo lyik a silókészítés. Eddig mint egy 4500 köbméter silót készí­tettek. Silózási tervük teljesítése eddig 30 százalékos. Egy-egy számosállatra 10 köo méter silót terveztek. A gazda­ságban úgy végzik a silózás: — egy részével kísérletképpen —, hogy a kukoricát tejesérés­ben silózzák és így 68.5 mázsa cső és 129.1 mázsa szártermést nyernek. Ezt a kísérletet két esetben ismételték meg. így na gyobb tömeget kapnak és fehér jeértékben gazdagabb a sziláz- anyag. Néhóíiy szó gépállomásaink munkájáról Járásunk területén, a szedres! és a mözsi gépállomások körze­tében, a tsz-eknél jó ütemben folynak az őszi munkák. Ezideig a két gépállomás körzetében el­vetettek 380 hold őszi árpát. Jól halad a vetőszántás és az őszi mélyszántás is. A mözsi gép állomás már elvégezte a talajfor gatást szőlő alá a mözsi Úttörő TSZ-nél három holdon, a faddi Szabadság Földje TSZ-nél hét holdon. A legtöbbet silózott ed­dig a faddi Kossuth TSZ, ahol már 200 köbméter silóanyag készen van, A sárpilisl gépállomás körze­tében nagyon gyengén halad az őszi munka. Ezideig csak 40 köbmétert silóztak. őszi árpát pe dig csak 100 holdat vetettek a 14 termelőszövetkezetnél egyűtt- véye. A szedresi gépállomás körze tében az őszi árpa elvetésében a szedresi Petőfi Termelőszövetke­zet vezet, a mözsi körzetben a faddi Szabadság Földje TSZ, a sárpilisi körzetben pedig a sárpi­lisi Uj Élet Termelőszövetkezet Fejős Mihály járási föagronőmus Mi iirefclsaezett a borsétermelés Elmondja: Pécsi András, a bátaszéki Búzakalász TSZ növénytermesztési brigádvezetője. Termelőszövetkezeti tagtágunk évek óta foglalkozik a borsó termelésével. Az előző években termelési eredmé­nyeink nagyon gyengék voltaik. A borsótermeléshez nem választottuk ki a legalkalmasabb területet, nem trágyáztunk megfelelően, sajnáltuk a növénytől a műtrágyát, évközben nem gondoskodtunk kellő időben a gyomirtásról, a mag­kötés sem sikerült jól. Természetesen ilyen körülmények között gyenge lett termésünk is. A múlt év őszén elhatá­roztuk, hogy ebben az évben 10 holdon termelünk borsót, de nem úgy, mint eddig, hanem a jó gazda gondosságával fogunk hozzá. Ahogy a borsó előveteményét, a 10 hold búzát, learat­tuk, nyomban elvégeztük a tarlóhántást. Az őszi mélyszán­tás előtt holdanként 50 kilogramm kálil és 1 mázsa szuper- foszfátot adtunk a borsó alá. Tavasszal, amikor a földeken meg lehetett kezdeni a talajmunkákat, azonnal elvégeztük a simítózást. Ezt követően 3 hét múlva kultivátoroztuk a földet, öt hold területet kifejtő borsóval, öt holdat pedig étkezési borsóval vetettünk el. A kifejtő borsót 24 centiméter, az étkezésit gabona­sortávolságra vetettük. Holdanként 105 kilogramm vető­magot használtunk fel. A borsó kelés után kapott egy foga­solást. Amikor a növény az ötödik levelét hozta, akkor sara- boltuk és május végén, mivel dúsan, buján fejlődött a borsó, kézzel irtottuk ki a gyomot a vetésből. Az aratást túlnyomórészt nyüvéssel végeztük, de a kora reggeli órák­ban kézikaszával is arattuk. A termést az utóérés után azonnal elcsépeltük. Az öt hold kifejtő borsó vetésterüle­tünkről 78.56 mázsás magtermést takarítottunk be. Az öt hold termésért 58.000 forintot fizetett a vállalat. A hasonló körülmények között termelt 5 hold étkezési borsó 68 mázsás magterméssed fizetett. A leszállított borsóért 48.000 forintot kaptunk. A 10 hold borsó terméséért végeredményben 106.000 forintot kapott termelőszövetkezetünk. A pénzből a munka­egység értéken felül 25.000 forint prémiumot osztottunk szét a tagok között. Amilyen nehezen fogtunk hozzá az előző évek balsikerei után, ebben az évben a borsó termeléshez, a jó terméseredmények és jövedelem után most olyan kedv­vel és lelkesedéssel határoztuk el, hogy a következő gazda­sági évben 20 holdon termelünk borsót. A munkánk nyomán jelentkező jó eredményeink a tagságunknak és új vezetőségünknek összefogásából, gaz­dálkodásunk gondos szakirányításából és nem utolsósorban a túlnyomórészt DISZ-fiatalokból álló 20 tagú lelkes nö- nénytermesztési brigádunk példamutató helytállásából szü­lettek meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom