Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-29 / 229. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! m kl HPP TO lHANE8Y«I PÁBTBUOTTSÁSXHAK IAPJA I XII. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1955. SZEPTEMBER 29. Lelkesen jegyeznek megyénk dolgozói A dombóvári vasutasfiatalok példamutatása A dombóvári vasútállomás DlSZ-ftataijai példamutatóan vettek részt a VI. Békekölcsön jegyzésében. Kedden reggel 8 óra 10 perckor már lejegyzett a DISZ-brigádnak mind a har­minchat tagja. Köztük is kiemelkedik Bank Rozália, aki 600 forintot jegyzett és maga is résztvett a jegyzés gyűjtésben. Becsületesen tettek eleget hazafias kötelességüknek az üzemi bizottság tagjai is. Bódog Mihály vonatvezető és Varga István kezelő 1500—1500 forintot adnak kölcsön államunknak. Erdős Gábor pártonkívüli vonatvezető is 1500 forintot, jegyzett. A fűtőháznál Musitz Ferenc ifi mozdonyvezető, „Kiváló vasutas” címmel kitüntetett ifi mozdonyvezető — miután 1700 forintot jegyzett, brigádjával egy 500 tonna túlsúllyal meg­terhelt irányvonatot továbbított rendeltetési helyére. Szombat György kcmimunista fűtő — akinek négy gyermeke van — 1800 forint békekölcsön lejegyzésével járul hozzá az új ötéves terv megvalósításához. Minden tanácstag jegyzett békekölcsönt Bölcskén R Simontornyai Bőrgyárban A Simontornyai Bőrgyárban szerda reggelig 459 dolgozó 259.600 forint békekölcsönt jegyzett. Nemcsak azok a dol­gozók vették ki részüket példa­mutatóan a jegyzésből, akik már évtizedek óta dolgoznak a gyárban, hanem a fiatalok is. Szabó Sándor lakatos, DISZ- tag 900 forintos keresete mel­lett 600 forintot, Csapó Teréz és Zsiga Ilona 500—500 forintot jegyeztek. Tanácstagok példamutatása Kedden, a kora reggeli órák­ban tettek eleget hazafias kö­telességüknek a naki tanácsta­gok, akik valamennyien, szám- szerint harmincán, elsőnek je­gyeztek békekölcsönt a falu­ban. A tanácstagok közül Töl- lősi Antal, a helybeli Ut a Szocializmus Felé TSZ elnöke és a tsz tagjai mutattak példát. Töllősi Antal 1200, Farkas Márton szintén 1200, Gellér Jó­zsef ugyanannyit, Váraljai De­zső pedig 700 forintot jegyzett. Bölcskén hazafias tettekkel válaszoltak a kormány felhívá­sára, amelyben békekölcsön­jegyzésre szólítja fel a dolgo­zókat. Elsősorban a tanácsta­gok írták alá nevüket a béke­kölcsönjegyzési ívekre. Dél­előtt 9 órára már mind a 48 tanácstag jegyzett békekölcsönt Szendéi László tanácstag, köz­ségi orvos 2500 forintot írt a neve után. Gelencsér Sándor termelőszövetkezeti tag 400 fo­rintot jegyzett azzal a tudattal, hogy majd többszörösen vissza­kapja más formában államunk­tól. Bacs Sándor egyéni dolgozó paraszt 600 forintot jegyzett és azonnal be is fizette a tanács­házán. Cséder Miklós kisipa­ros 1000 forintot jegyzett. A pedagógusok is elég szépen je­gyeztek. Módos István igazgató tanító 1400 forintot, Takács Jenő tanító 1200 forintot jegy­zett. A tanácstagok ezután fel­osztva egymás között a község utcáit, kezükben a kölcsön jegy­zési ívekkel, népnevelő mun­kára indultak. Éjszakai békeműszak a Hatodik Békekölcsön tiszteletére A nagydorogi gépállomás dolgozói hétfőn este a rádió­ban hallották a Miniszterta­nács felhívását a VI. Béke­kölcsön jegyzésére. Kishonti Jenő traktoros és testvére, aki váltótársa is, Kishonti Béla elhatározták, hogy a békekölcsönjegyzés tisztele­tére éjszakai békeműszakot tartanak. G. 35-ös trakto­rukkal még az éjjel meg­kezdték a munkát a kajda- csi November 7 TSZ-ben. S míg előző napon G. 35~ös traktorukkal egész nap 6 hold mélyszántását végezték el, az éjszakai műszakon 10 holdat szántottak meg. irta­na pedig a gépállomásra mentek, s a többi dolgozók­kal együtt példamutatóan lejegyeztek. Példájukat kö­vetve a többi traktoros is jegyzett békekölcsönt: Ta­kács István 1700 forintot, Sánta Éva 509, Csuprik Jó­zsef 500, Török János 400 és Szendi József Traktoros Ezer forintos átlaggal jegyeztek a Tamási Erdőgazdaság dolgoséi 1300 forintot jegyzett. Gyermekeim jövőjét segítem megalapozni a kölcsönnel Megyénkben a mezőgazda- sági üzemekben is röpgyűlése- ken ismertették' kedden reggel a VI. Békekölcsön jegyzésre szó­ló felhívást. A Tamási Erdő- gazdaságban megtartott röp- gyűlésen a részvevők valameny- nyien lejegyezték az állaimnak adott forintjaikat, 19 dolgozó összesen 17.900 forintot adott a második ötéves terv megalapo­zásához. Az egyes személyre eső átlag 942 forint. Dicséretes ma­gatartást tanúsított az üzemve­zetőség: Lux Barna igazgató és Bence Lajos főmérnök túlje­gyezték havi fizetésüket. Lelkes hangú röpgyűlés zaj­lott le a tamási gépállomáson is. Ezen az összes dolgozónak mintegy fele, 42 személy vett részt és a kormány felhívásá­nak ismertetése után, vala­mennyien jegyeztek kölcsönt jövedelmük arányában. Össze­sen 23.100 forintot jegyeztek 42-en s a népnevelők utana kerékpáron keresték fel a szán­tóföldeken dolgozó társaikat felvilágosító szóval és kölcsön- jegyzési ívekkel. — Jókai István sertésgondozó nyilatkozata A nagytormási állami gazdaságban a legnagyobb összege­ket jegyzők között van Jókai István sertésgondozó, hétgyer­mekes családapa. Amikor felkeresték a népnevelők, azonnal ráírta nevét az ívre és utána 1300 forintot is bejegyzett. Szíve­sen adom kölcsön ezt az összeget, — mondta a népnevelőknek, — mert tudom, hogy ezzelaz ötéves terv mellett gyermekeim jövőjét is segítem megalapozni. Az elmúlt években több eset­ben személyesen is tapasztaltam, hogy államunk ,a nagy célok megvalósítása mellett közvetlenül is segítséget nyújt, ha szük­ségünk van rá. Magam például amióta állami gazdaságban dolgozom, több, mint négyezer forintot kaptam családommal különböző juttatások címén s a napokban is, hetedik gyerme­kem születése után többszáz forint családi segélyben része­sültem. A Simontornyai Bőrgyárban az elsők közt jegyzett béke­kölcsönt Lukács László DISZ titkár. Nemcsak a jegyzésben mutatott példát — 500 forintot jegyzett —, hanem mint jegy­zésgyűjtő is, jó felvilágosító munkával segíti elő a Hatodik Békekölcsön sikerét. A nép hadserege „Fut Bécs felé Jellasics a [gyáva, Seregének seregünk [nyomába,...“ írta Petőfi Sándor 1848. szep­temberében Jellasics seregé­nek futását megörökítve. Ötödik éve ünnepeljük a pákozdi csata évfordulóján néphadseregünk ünnepét. Ma 107 éve annak, hogy a Fehér megyei Pákozdnál a fiatal ma­gyar honvédsereg szétverte a kétszeres túlerővel támadó Jellasics seregét. A pákozdi csata az új magyar honvédse­reg első hatalmas győzelme volt. A történelem folyamán számtalan példa, harci siker bizonyítja a szabadságharcok erejét. A mi hazánk a békés, építő munka országa. Hazánk az új, szabad emberek, a modern ipar, a fejlett mezőgazdaság hazája, melyet a szovjet nép segítségével építünk, fejlesz­tünk tovább: szebbé, gazda­gabbá. Munkánkat az ország, világ figyeli, látja, s büszkék vagyunk arra, hogy építőmun- kánkkal érdemeljük ki a vi­lág dolgozóinak figyelmét. S az új országot, ezt a munkát őrzi és védi hadseregünk. „Fegyvertelen ország, valóság­gal csábít a provokációkra és kalandokra. És mert mi nem akarjuk hogv hazánk imne- rialista kalandorok iáték- szere legyen, hadseregünket éppen a béke érdekében igyekszünk olvanná tenni, hoev dolgozó népünket szö- vetségpseinkkel vállvetve megtudjuk védeni“ — mon­dotta Rákosi elvtárs. Kossuth ezt így fejezi ki: „Ha készü­lünk nem fogunk megtámad- tatni, ha nem készülünk, meg- támadtatunk. A gyengék bé­kéje a kegyelemtől függ. Az erős, békéje biztosítékát ön­magában hordja.“ A jelen napjai az enyhülés, a hidegháború megszüntetésé­re igyekvő politika napjai. Nem szabad azonban pacifista módon abban a hitben ringat- | nunk magunkat, hogy már minden rendben van, nincs szükség hadseregre, nincs szük­ség éber helytállásra. Hogy hadseregünk létszámát csök­kentjük, ezzel nem kisebbít­jük erejét. Ereje megmarad nagynak és hatalmasnak, mert a nép érdekeit képviseli. Hadseregünk erejének leg­főbb forrása az az eltéphetet- lenül szoros kapocs, mely a néphez köti. A mi katoná­ink szeretik hazájukat, szere­tik a dolgozó népet, mely sza­badságunk őrzésével bízta meg őket. Nincs is szebb feladat, mint a nép ügyét szolgálni. De büszkeségtől telt szívvel szereti a dolgozó nép is kato­náit, érzi, tudja, hogy azt vé­dik, amiért ők dolgoznak. Népünk tudja azt is, hogy Néphadseregünk is a Párt mutatta úton halad, azt a célt szolgálja, amely a boldogságot jelenti. Hadseregünk erejét tovább fokozza az a tény, hogy a Szovjetunió Vörös Hadserege példáján halad, s fejlődik hadi tudománya. A magyar dolgozók azt várják hadsere­gük katonáitól, hogy úgy sze­ressék hazájukat s ha kell úgy harcoljanak érte, mint a szovjet katonák. A Néphadsereg katonája előtt világos a cél, amelyért fegyvert tart a kezében. S énpen ez alapozza meg azt a sziklaszilárd öntudatos vasfe- eyelmet, amely megbonthatat­lan egységű hadsereggé for­rasztja katonáinkat. A Nén- hadsereg minden katonája tudja, hogy feletteseinek pa­rancsa a nép parancsa, melyet teljesíteni halaszthatatlanul szent kötelessége. Tisztjeink — akikre az ország a fiatal katonák nevelését bízta — tisztában vannak azzal, hogy a nép lelkiismeretes munkát követel tőlük, s ezért a fegye­lem szigorú megkövetelése mellett szeretettel gondoskod­nak a rájuk bízott fiatal ka­tonákról. A pákozdi győzelem emléke, Néphadseregünk napján idézze emlékezetünkbe katonáinknak a 48-as hősöket, akik a nép érdekeiért és szabadságáért harcoltak. A Madocsai Igazság válasza A madocsai Igazság Termelő- szövetkezet kommunistái hét­főn este taggyűlésen határozták el, hogy a kormány felhívásá­ra a békekölcsön jegyzés sikere érdekében munkaegységük után egy-egy forintot jegyeznek. A kommunisták határozatát a pártonkívüliek is elfogadták és kedden délre már minden tag, összesen harmincnégyen, 6300 forint békekölcsönt jegyeztek. A jegyeztető párok kint a földeken keresték fel a tagsá­got s ott nemcsak a tagok, ha­nem azok ott dolgozó családtag jai is valamennyien jegyeztek békekölcsönt. Aracki Antal, aki harmadmagával dolgozik a tsz- ben, 750 forintot, Törjék Ferenc 580 forintot és Mihalidesz Béla, aki nemrég lépett be a tsz-be, s csak 150 munkaegysége van el­határozta, hogy munkaegysé­genként 2 forintot jegyez. A DISZ-tagok is példamuta­tóan kivették részüket a jegy­zésből. Szalai Zsuzsanna 500 forintot, Törjék István 200 fo­rintot, ifj. Arácki Antal 200 forintot, Elek István 200 fo­rintot és Varga Erzsébet 200 forintot jegyeztek. Hat ktsz-ben fejezték be az első napon a békekölcsönjegyzést Kedden reggel megkezdték a VI. Békekölcsön jegyzését a megye kisipari szövetkezetei­ben is. A KISZÖV dolgozói már reggel 7 órára valamennyien lejegyeztek. — Huszonhármán 21.450 forintot jegyeztek. A KTSZ-ek közül elsőnek a Szek­szárdi Fodrász KTSZ-nél fejez­ték be a jegyzést, ahol reggel fél 9-kor már minden dolgozó lejegyzett. Az első napon fejez­ték még be a jegyzést a Döbrő- közi Vegyes, a Dombóvári Fa­ipari, a Dombóvári Ruházati az Iregszemcsei Vegyes és a Tárná si Épületkarbantartó KTSZnél. A megye kisipari szövetkezetei­ben kedd estig 848 fő 414.250 forintot jegyzett. SZOKATLANUL nagy a forgalom kedden reggel a bá- taszéki állomáson. Most nem az utas több. mint szokott len­ni, a vonatok is ugyanolyan sorrendben jönnek, mint más­kor. A feltűnő az, hogy sokkal több egyenruhás vasutast le­het látni. Folyik a kölcsön- jegyzés. Jegyeznek a vasuta­sok. Szebb, boldogabb életük­re, gyermekeik jövőjére ajánl­ják fel forintjaikat. Nem csak a szolgálatban lé­vők vannak itt, hanem sokan azok közül is, akik ma szabad­naposak. Közben a hangszóró újabb és újabb neveket mond be, nótát küldenek azoknak, akik példamutatóan tettek ele­get hazafias kötelezettségük­nek. Bíró Lajos vonatvezető már fél nyolc óta keresi, kinél je­gyezhet. Érdeklődik minden­kitől, csak nem találja embe­rét. „Várjon egy kicsit, Bíró evtárs — mondja neki a párt­titkár — maga Zerényi Lajos­nál fog jegyezni, de Zerényi elvtárs még úton van, nemso­kára megjön.“ — „Hogyne, hogy utolsó legyek, hiába jöt­tem volna be ilyen korán.“ Megkeresi az állomásfőnököt, Vajda elvtársat. „Hát jó. Ha Jegyeznek <s vasutasok... olyan nagyon akar, jegyezzen le nálam. — Mennyit gon­dolt?“ — „Három gyermekem van, mindegyiknek akarok je­gyezni. írjon tehát főnök elv­társ három nullát, azután meg írjon eléje egy egyest.“ — „Nem lesz kicsit sok? — 1285 forint havi fizetésére? — „Eb­ből nem engedek. Tudom hova adom a pénzem.“ ITT VAN az Erdélyi brigád is. Bejöttek mind a tizenket- ten, bár csak holnap jönnek szolgálatba. Félkilencre vala­mennyien lejegyeztek. Nagy az izgalom az Ü. B. irodában, a „főhadiszálláson.“ Kutatják a névsorokat, csak nem akadnak Gering József DISZ fiatal nevére. Pedig szeretne ez a fiatalember is jegyezni. „Maga ugye új em­ber?“ — kérdezik tőle. — Két hete léptem be a vasút­hoz.“ — „Akkor azért nincs bent a névsorban.“ Kis vára­kozás után fizetéséhez mérten leiegyez ő is. Kilenc óra lehet, amikor bol­dogan jelentkezik Kovács La- josné MNDSZ titkár az iro­dában. „Készen vagyok elvtár­sak, a hozzám beosztott ki­lenc dolgozó lejegyzett, össze­sen 5700 forintot. Ugye első lettem?“ Megnyugtatják, első­nek végzett a jegyzéssel. Közben befut az állomásra egy hosszú szerelvény. Az 5273-as irányvonat. Hidasról jön, Inotára viszik a szenet az erőműhöz. Míg kezelnek, oda­mennek a mozdonyhoz a jegy- zésgvűjtők. Csókás elvtárs nyitja meg a sort: 1800 forint. Fűtője. Kövesdi János 900-at jegvez. Szűcs János vonatve­zető ezer forintot. Mielőtt to­vább indulna a szerelvény, hozzákapcsolnak hat bocsit, túlsúllyal továbbítják Sárbo- gárdra. A FÜTÖHAZNÁL már majdnem mindenki jegyzett. Bodaki István mozdonyvezető útra készülődik, tisztogatja gé­pét. Büszkén újságolja, hogy reggel ő volt az első. Persze, nemcsak időrendben, hanem az összegnél is. Háromezer­egyszázat jegyzett. Igaz, van miből. Nem egy versenysza­kasznak volt ő már a győztese, a legutóbb is országos második lett a mozdonytisztasági ver­senyben. Múlt hónapban 2700 forintot keresett. Fűtője, Boros János pedig 1600 forintot ad kölcsön államunknak. Az iroda előtt kis csoporto­sulás. Négy fiatalembert vesz­nek körül a lakatosok, moz­donyvezetők. Szabó Sándor, Pálfi József, Somogyvári Já­nos és Korpádi István most jöttek meg héthónapos tanfo­lyamról. mind a négyen siker­rel tették le a mozdonyvezetői vizsgát. Mesélik élményeiket, tapasztalataikat. Közben egy- egy megjegyzés az idősebb mozdonyvezetők részéről: A régi időben vizsgabizonyít­vánnyal a zsebünkben hét­nyolc évig is csak fűthettünk, ti pedig már vezethettek is ... Hamarosan lejegyeznek mind a négven, ki hét, ki nyolcszáz forintot. ÜNNEP volt ez a nap a bátaszéki vasutasoknak. Most azt is bebizonyították, hogy nem csak a termelésben, a szállítási feladatok pontos végrehajtásában lehet rájuk számítani, hanem akkor is, amikor forintjaikkal kell se­gíteni országépítő terveink megvalósítását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom