Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-28 / 228. szám

1955. SZEPTEMBER 28. NAPIZÓ 3 Erről beszélnek az iregszemcsei népnevelők Ha a közelmúlt évek során csak az utóbbi sikeres eszten­dőket nézzük, szépen kibon­takoznak a párt, a kormány megvalósult ígéretei itt hely­ben, mint szerte az országban. A nekünk oly kedves szülő­falunkban, Iregszemcsén e rö­vid pár évben több minden lé­tesült, mint azelőtt évtizedek alatt. A gondos embert érdek­li, hova lett az a pénz, amit kölcsön adott az államnak. Hogyan nézett ki az „állam­kölcsön“ negyven évvel ez­előtt? Nem árt, ha vissza­emlékezünk! Ügy, hogy a há­ború meghosszabbítására for­dították, hogy minél több dol­gozó ember pusztuljon (mert a vagyonos dolgoztatónak jutott felmentésre). A visszafizetést szentül ígérték, de abból nem lett semmi. Ellenben az általunk pár éve jegyzett első kölcsönöket már visszafizette államunk, sőt a nyereményekkel együtt töb­bet adott, mint amennyit be­fizettünk. Az életszínvonal jelentős emelésének tárgyi alapot ad­tak A SZOCIALISTA SZEKTO­ROK BERUHÁZÁSAI. Az Uj Élet Termelőszövetke­zet például rövid egy év alatt 24 kalapácsos darálót, 20 ló­erős villanymotort, 3 új kocsit, 100 négyzetméter vízhatlan ponyvát, 500 férőhelyes ba­romfiólat szerzett be, illetve létesített 98 000 forint érték­ben. Emellett gyarapodott ál­latállománya. Ilyen, vagy még nagyobb lesz a következő évi eredmény. A helyi földművesszövetke­zet korszerűsítésekre, cuk­rászda létesítésére, ennek leg­modernebb felszerelésekkel - ellátására mintegy 100 000 forintot költött már ez évben. Az elkövetkező évben az 5. számú és a szőlőhegyi boltok kerülnek átépítésre. Az új hentesüzemre 50 darab hízó kerettel, tüzelőszer és építke­zési anyag nagyobbmérvű be­szerzésére és ezekhez tárolás­ra alkalmas fedett, bekerített helyiségek létesítésére ösz- szesen mintegy 250 000 forint összeget fordítanak. Azelőtt falun rádiót, motor- "rékpárt nem árusítottak, és arra sem volt példa, hogy fi­zikai dolgozó vadonatúj mo­torkerékpárt tudjon vásárolni, míg most az ilyen adásvétel nálunk is gyakori jelenség. Gépállomásunk ez évben kapott 3 darab univerzális és 8 darab kormos traktort, 9 darab cséplőgépet és több, ezeknél kisebb gépeket, együt­tesen 800 000 forint értékben. A következő évi gépbeszerzés értéke 1 000 000 forint lesz. (Például répaszedő kombájn, krumplirakó.) Ezekkel még nagyobb és a kézierőnél ol­csóbb segítséget nyújt falun a lakosságnak. Kezdetben alig kértek von­tatót az egyéni gazdák, most pedig a megnövekedett számú vontató is alig győzi az igény- bevételt. Miért? Mert sokkal olcsóbb az igás állatnál, amel­lett, nagy terhet gyorsan szál­lít. Embert, állatot egyaránt kímél. A speciális gépek még jobban mentesítik a dolgozó­kat a nehéz testi munkától. KÍSÉRLETI INTÉZETÜNK ezévi beruházásai közül a műút építése a faluban és Csehi-pusztán 1 000 000 fo­rintba, a kísérleti laboratóri­um korszerűsítése 100 000 fo­rintba, istállók és szárítók épí­tése 55 000 forintba került. Sertésólakra 560 000 forint lett fordítva. A dolgozók ré­szére 8 lakást építetettek 600 000 forint értékben. * Mindezeken felül a dolgo­zóknak, akiknek legnagyobb része iregszemcsei lakos ez év­ben 4 500 000 forint munka­bért fizettek ki. A nagy össze­geknek csak kis része az ire- giek kölcsöne. Tehát inkább kaptunk eddig, mint adtunk. A következő évben modern magtár megépítésére, vízmű­re, gyümölcsös létesítésére, fásítására külföldi apaállatok­ra, újabb gépek beszerzésére több millió forint lesz for­dítva. Iregszemcse az elmúlt év­ben a békekölcsön részese­désen kívül 100 000 forint ösz- szegű támogatást kapott álla­munktól a villanyhálózat ki­bővítésére, hogy a fény és kul­túra oda is eljusson, ahová a múltban azért nem vezették el az áramot, mert nem volt „kifizetődő.“ A tanácson keresztül a ne­velői lakás létesítésére 35 000 forintot, a II. sz. óvoda át­helyezésére és az új épület célszerű átépítésére 30 000 fo­rintot kapott az államtól. Ezenkívül 4 000 forint értékű felszerelést. AZ IREGSZEMCSEI NAGYMALOM most községi kezelésben van. Vezetősége törődik a dolgo­zókkal, amit az igazol, hogy emberi erő helyett felvonó csiga viszi fel a garatokra a gabonát, pihenőkamrát lé­tesítettek, hogy a liszt minő­ségileg még jobb legyen és cserekamrát, ahol kellő tér áll rendelkezésre és könnyebb a lisztcsere lebonyolítása. Álta­lában most az iregi malom az elsők között szerepel minőségi munkában és önköltségcsök­kentés tekintetében. Az ipar­vasút is híven teljesíti olcsó szállítási vállalását a személy- szállításokkal együtt. Egyszerű emberek igazsága ESZEMBE JUTOTT egy régi magyar mondás ahol nincs, ott ne keress. — Miért idézem ezt a mondást — joggal kérdez­hetik olvasóink. A történet egyszerű, mondhatnám hétköz­napi ... Ma reggel az egyik szekszárdi vállalatnál találkoztam egy gyermekkori ismerősömmel. — No, öcskös, hogy vagy? — kérdezte. — Csak, csak ... és maga? — Itt voltam bent — mutatott az irodára. — Jegyez­tem ... Olyan természetes egyszerűséggel mondta a szót — je­gyeztem, hogy magam is meglepődtem s azután így beszélt. — Ha van miből, a „vanból’’ könnyebben adhat az ember, mint a „nincsből’’. AZ MÁR IGAZ — gondoltam magamban és láttam be­szélő kedve kerekedett, csaik vártaim, s ő folytatta — ... Negy­venhat esztendős múlottam és bizony az én életemben akadt •olyan idő, mikor „nesze semmi, fogd meg jól’’ volt a fizetsé­gem ... Az egyik nap téglát hordtam, a másik nap „faluzni” mentem. Az abból állt, hogy a mesteremberek a harmincas években a városból elmentek falura és egy kis babért, kenyé­rért megjavították a lábosokat, a szecskavágógépeket, meg mindent, ahogy jött... No, ha akkor próbált volna valaki tőlem kölcsön kérni húsz fillért, azám öcskös, tudod mi az? Húsz. fillért. De nagy pénz volt az nekem. Ha rágondolok, összeszorul a szívem, meg nevetnem is kell, olyan nagy volt a szegénység, hogy azt a mai fiatalok... a hozzád hasonló­korúnk már el sem hiszik... Azt mondjátok erre — rém­mese ... pedig igaz volt. Szóval kenyérrevalóm se volt akkor, nemhogy kölcsönözni tudtam volna valakinek ... NAGYON PASSZOLT ránk az a mondás, hogy ahol nincs, ott ne keress... A végrehajtó mégis mindig nálunk kereskedett. Kis gyerek lehettél akkoriban, nem emlékszel rá, pedig a ti utcátokban, meg az egész alsóvárosi, meg új­városi paraszt negyedben, nem volt olyan nap, hogy a végre­hajtó ne jelentkezett volna adótartozásért, meg bajpkhjtelért, mert perelt a bank, ha az ember nem tudta á kamatot fizetni... - . . ■. .L EGY PILLANATRA megszakítottam az elbeszélést. A végrehajtót említette. Igaz, még kis gyermek voltam, de mi gyerekek a városi „tiszt urak” közül, ott a városszélén egyet­len egyet ismertünk csak és ez a végrehajtó volt... — No, látod, te még homályosan emlékszel rá, de akik náladnál is fiatalabbak? ... Mit tudnak azok az „életről”? ... Elég az hozzá, így álltunk mi anyagilag, mi akik sokan vol­tunk, hát többen a pénztelenek, mint akiknek bankó ropogott a bugyellárisában ... most meg kölcsön adhatok fiam. Tudod mit jelent ez? Hogy nekem van pénzem, tisztességes havi ke­resetem, ami biztos, amire tíz év alatt építhettem. Lassan már én is elfelejtem a „nincs” szót, pedig abban a másik korban, de sokat gyakoroltam, csak ezt ismételhettem jóformán állan­dóan, hogy nincs ... most meg elfelejtem mert „van” ... Van munkám, van kenyerem és van pénzem és ebből a biztos „vanból” jegyeztem most hétszáz forintot... ELÉGEDETTEN mosolygott, persze ő is többet szeretne a „vanból”, mint minden dolgozó ember és azt is jól tudja, hogy amit ma ő saját állama, hazája gondjára, bíz az jó befektetés, mert a ma kölcsönadott forintok holnap néki is gazdagon visszafizetődnek ... Készpénzben is, ha szerencsés nyeremény­ben is és abban a sok-sok új gyárban, mezőgazdasági gépben, lakásban, jó útban iskolában és óvodában, a piacra hozott áruk bőségében, ami mind mind, gyarapodó életünk biztos alapja lesz. Köszönöm a kedves imerős tanítását és majd igyekezünk mi „fiatalok” is, hogy ne maradjunk az „öregek” mögött. (— számos —) A Bonyhádi Zománcmíívekbsn is jó eredmények születtek a 20 budapesti üzem felhívásához ■való csatlakozás következtében Éves termelési tervük eddig esedékes részét 107.8 százalékra teljesítették a vállalt évi 103.7 százalékkal szemben. Az egy főre eső termelési érték muta­tója az éves vállaláshoz képest edd'g 2.5 százalékos túlteljesí­tést mutat. Túlteljesítették ezenkívül TMK vállalásukat 2 százalékkal és az energiafel- Tiasználás terén tett vállalásu­kat. A technológiai fegyelem megszilárdítása érdekében vál­lalták, hogy 1955. évben 100 cikk termelési technológiáját kidolgozzák. 1955. augusztus 31-ig 66 cikk kidolgozása vált esedékessé. Ezzel szemben 77 cikk termelési technológiáját •dolgozták ki. 20 milliót költött államunk Szekszárd fejlesztésére Hogyan értünk el kimagasló rosstermést? Elmondja: Pintér Ferenc a inözsi Úttörő TSZ növényter­mesztési br igádvezetője. A mözsi Úttörő Termelőszövetkezet a budapesti Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításon kiváló rozstermésével a har­madik díjat nyerte. Nemcsak a termelőszövetkezet, de az egész megye dolgozó parasztsága büszke lehet erre a szép eredményre. Pintér Ferenc elvtárs, a termelőszövetkezet növényter­mesztési brigádvezetője elmondja, hogyan érték el kivaló eredményüket. — Ebben a gazdasági évben 13 holdon termeltünk rozsot, és holdanként 18 mázsás átlagtermést értünk el. Termelőszö­vetkezetünk már az előző években is foglalkozott rozsterme­léssel, de terméseredményeink ez év kivételével, közepesek voltak. Talán abból indulnék ki — folytatta Pintér elvtárs, — hogy van egy eléggé elterjedt téves felfogás a gazdák körében, többen azt mondják, hogy a rozs igénytelen növény és bár­milyen sovány, elhanyagolt földben is terem. Ez a felfogás nagyon helytelen, mert a rozs éppen úgy, mint a többi kalá­szos, megkívánja azt, hogy ugyanolyan jó agrotechnikát al­kalmazzunk a termelésénél, mint bármelyik egyéb gabona­félénél. Mi a rozsot a múlt év őszén dinnye és borsó után vetet­tük. Az elővetemények letakaritása után alaposan megtrá­gyáztuk a vetés alá kerülő földeket. 160—180 mázsa érett istállótrágyát szórtunk ősszel a rozsvetés alá. Az elővete­mények elég korán lekerültek a talajról, így azt kellő időben, megfelelő módon elő tudtuk készíteni vetéshez. Az elővete­mények letakaritása után 10—12 centiméter sekélyszántást alkalmaztunk. A szántás után egy hónap múlva a gyomo­kat keverőszántással leszántottuk. A vetőszántást közvet­lenül a vetés előtt végeztük el. Lényegében tehát három­szor szántott földbe, jól előkészített magágyba vetettük a rozsot. Szeptember 21-re már földbe került a mag. A korán földbe kerülő vetőmag hamarosan kikelt és a vetés még a téli fagyok beállta előtt megerősödött. A vetéshez saját ter­mesztésű vetőmagot használtunk. A vetőmagot alaposan meg­tisztogattuk és belőle próbacsíráztatást végeztünk. A vető­mag csíraképessége 96 százalék volt. A vetéshez előkészített rozsot Higosan nedvescsávázási módszerrel csáváztuk. A vetéssel egyidőben magtakaró fogassal fogasoltuk. Nem hengerezíünk, hogy az egyenetlen talajon a hófogást elősegítsük. A rozsvetésünk szépen, egyenletesen kelt és jól telelt át. Jégpáncél nem képződött a vetésen és így a tél folyamán a levegőztetésre nem volt szükség. Tavasszal, ami­kor a föld fagya kiengedett és rá lehetett menni a földekre, nyomban elvégeztük a hengerezést és a fogasolást. Rozsveté­sünket kétízben mútrágyáztuk. Először márciusban 25 kilo­gramm pétisót szórtunk el holdanként, másodszor május vé­gén, ugyancsak 25 kilogramm pétisót adtunk a növénynek holdanként. Az utóbbi fejtrágyázást már a szár fnegerő- södése miatt alkalmaztuk. Ügyeltünk arra, hogy vetésünk gyommentes legyen és ezért az acatolással megfelelő idő­ben végeztünk. A rozs virágzásakor pótbeporzást alkalmaz­tunk. Rozsvetésünk gazdag termést ígérőén várta az aratást. Mindent összefoglalva a bőséges termés titka abban van, ha jól trágyázott, megfelelően előkészített földbe, a jó csíra­képes vetőmagot korán elvetjük — fejzte be Pintér Ferenc elvtárs, a mözsi Úttörő Termelőszövetkezet növénytermesz­tési brigádvezetője. Városunkban kevés olyan ember van, aki ne hallott, vagy olvasott volna azokról a hatalmas beruházásokról, amelyekkel lépten-nyomon ta­lálkozunk. Szekszárd, mint az ország többi városa, községe, sok új létesítményt kapott az ötéves tervtől. Az öt év alatt 20 millió forintot költött álla­munk a város fejlesztésére, utcák rendezésére, bölcsődék, napközi otthonok létesítésére. Ma már természetesnek találjuk, hogy a Balassa János Kórházat 100.000 forint beruházással bő­vítették, hogy létrehozták a tüdősebészetet, melyet 150.000 forint költséggel szereltek fel. Közel félmillió forintot fordított államunk kor­szerű gépekre, műszerekre és egyéb kórházi felszerelésekre, a gyermekoszály létesítése pe­dig 150.000 forintba került. A beruházás össze­ge állandóan szaporodik, így befejezés előtt áll a koraszülött osztály, melynek költsége fél- milió forintot tesz ki. Államunk nagy gondot fordít a fiatalság ne­velésére, új iskola épül, de bővült a leány diák­otthon is 180.000 forint költséggel. Csaknem egymillió forintot költöttünk utak, hidak építésére, valamint a belvizek levezeté­sére, az árkok rendezésére. Az Előhegyen új városrész épül mostanában az államtól kapott kölcsön segítségével. Ezenkívül egy 36 lakásos bérház tervezése van most folyamatban, mely­nek építését még ez évben megkezdik. A víz­ellátás megjavítására és a vízvezeték hálózat bővítésére több, mint félmillió forintot, a fürdő fejlesztésére pedig közel 100.000 forintot - fór dítottunk. A város vállalatainak fejlesztésére és korszerűsítésére 2 millió forintot ruháztunk be, mely csakis a város dolgozóinak kényelmét és ellátását szolgálja. Ezek a beruházások államunknak, a dol­gozó népnek köszönhetők. Államunk most azt várja minden dogozótól, segítse a felemelkedés útját, példamutatóan tegyen eleget hazafias kötelességének. Megkezdték a kukorica törését Három állami gazdaság teljesítette őszi árpa vetési tervét. Tolna megye hűvösebb éghaj­latú, dombos területein később kezdtek az őszi munkákhoz, mint az ország más vidékein. Idén pedig a nyárvégi esőzések is akadályozták a korai munkát. Ezt a késedelmet a jó időben kettőzött szorgalommal pótolják az állami gazdaságokban. Leg­több helyen két műszakban és vasárnaponként is dolgoznak a gépek, hogy mielőbb földbe ke­rülhessen az őszi vetőmag. Ki­elégítő ütemben halad a talaj­előkészítés és a koraősziek ve­tése. Szeptember 21-én már há­rom helyről, Juhé pusztáról, Alsóleperdről és Alsópélről jelen tették a gazdaságok, hogy tel­jesítették őszi árpa vetési ter­vüket. E héten több helyen megkezd ték a kapásnövények betakarí­tását. A cukorrépát, burgonyát már hat gazdaságban szedik és csütörtökön a mintegy 400 hold kukorica törését is megkezdte a gerjeni állami gazdaság. Építkezés a Szekszárdi Nyomdánál Múlt hónap elején kőműve­sek jelentek meg a Szekszárdi Nyomdánál. Hozzáláttak a sö­tét, egészségtelen, nedves rak­tárhelyiség lebontásához, hogy helyébe korszerű öltözőt, für­dőt és készárucsomagolóhelyi- r.éget építsenek. Megérdemelten kapják ezt a beruházást a nyomda dolgozói. Évek óta rendszeresen teljesí­tik a tervet, évenként 2—3 szá­zalék önköltséget takarítanak meg. A második negyedéves terv sikeres túlteljesítéséért már harmadszor kapta meg a vállalat a büszke „Élüzem” címet. Az építkezésre — amelynek keretében a fürdő, öltöző és csomagolóhelyiség építésén kí­vül új lakás készül a gondnok részére is —- még ebben az év­ben 170 000 forintot fordítanak. A Tolnamegyei Tatarozó és Építő Vállalat — mely az épít­kezés munkáját végzi — a ter­vezett augusztus 7-i határidő helyett augusztus 1-én kezdte meg a munkát, biztosította a jó szakmunkásokat és a szüksé­ges anyagot. A falakat már fel­húzta a Vörös Csillag brigád, pénteken már elkészültek a fö­démbetonozással is. Az épületet október 1-ig akarják tető alá hozni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom