Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-18 / 194. szám

1955. AUGUSZTUS 18.

lV aplo

3

Párt és pártépítés

Tervszerűen, személyhez szóló érvekkel segítse e pállai pártszervezet a tsz erősödését

Közel két hónappal ezelőtt örömmel adtunk hírt arról, hogy Pálfa községben is „megtört a jég”. A kommunisták kezdemé nyezése példamutatásuk nyomán hosszú hónapok, sőt évek erőfeszítései után a dolgozó parasztok egy kis c.soportja rátért az igazi felemelkedés útjára: megalakították az első termelőszövetkezetet.

Akkor is hangoztattuk, s a pártszervezet vezetői ezzel egyet is értettek, hogy mily nagy feladat vár rájuk, hiszen a megkezdett munkát tovább kell folytatni, s tovább kell erősíteni a falu szebb, boldogabb életének első hírnökét. Bizonyos mértékig ezt meg is fogadták. Hiszen azóta a 11 taggal megalakult termelőszövetkezet létszáma 16-ra emelkedett. A belépők között van Böröcz Lajos, a tanácselnök felesége Csike Józsefné és mások ök megértették pártunk idei márciusi és júniusi határozatának jelentőségét, amelynek végrehajtása során biztosíthatjuk, 'hogy a következő ötéves terv soMlre van most szükség?

Mit kell tennie a pálfai párt- szervezet vezetőinek? Továbbra is elsősorban a kommunisták példamutatására van szükség, hiszen enélkül meggyőző, haté kony, tervszerű agitációs munkát nem is tudnak végezni. A köz ponti Vezetőség határozatai nyomán világos, hogy Pálfán is a

S mezőgazdasági kiállításra készül Gyalus Ferenc

Érdemes a tsz-ben dolgozni..

rán az úttörők nyomán lerakjuk a szocializmus alapjait mezőgazdaságunkban is.

Ez az eredmény azonban nem kápráztatja el Pálfa község vezetőit. s elsősorban nem a kommunistákat, a pártszervezet vezetőit.

Ugyanis a legfontosabb területen a kommunisták példamutatásának további fejlesztésében egyhelyben topogás észlelhető. Az új belépők körében ugyanis egyetlen párttag sem található.

Mint minden feladat végrehajtása, úgy ez is harc kérdése. Harc a maradi, sőt néhol ellenséges nézetek hangoztató!, terjesztői ellen. Ez a munka nagy körültekintést, s elsősorban terv- szerűséget követel. Ezt tévesztette szem elől a pártszervezet vezetősége. Lehet, hogy úgy gon dolták: megvan a termelőszövetkezet, most már különösebb erőfeszítések nélkül is majd csak mindenki belátja, hogy ez p legjobb út a felemelkedésre Pálfán is.

kommunistáknak, s elsősorban a pártszervezet vezetőinek igenis küzdeniük kell azért, hogy ml nél több dolgozó paraszt válasz- sza a közös gazdálkodás útját. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy a lenini szövetkezeti elv megsértésével „ha törik, ha szakad” módon fejlesszük Pálfán a termelőszövetkezetet.

A meggyőzés, az önkéntesség elvének szigorú betartása itt is múlhatatlanul kötelező.

Ehhez azonban feltétlenül szűk séges, hogy elsősorban a párt- szervezet vezetői egységesen álljanak ki a termelőszövetkezet továbbfejlesztése mellett. Má- nyoki Lajos elvtárs, a pártvezetőség tagja arról beszél: garantálom, hogy ha a termelőszövetkezet megindul az első kapavágást én teszem a földjén.” De ez a „ha” szócska is ott van, s ennek hatására még mindig nem írta alá a belépési nyilatkozatot.

Második fontos feladat.

hogy a felvilágosító munkát? a tsz fejlesztése érdekében jól megala pozottá és tervszerűvé tegyék. Erre azonban jó két hónap után csak most gondolnak. Elhatározták, hogy a tsz legjobb tagjaival és a népnevelők bevonásával házi agitációt szerveznek. Ehhez azonban az eddigieknél nagyobb segítséget kell nyújtani a pártvezetőségnek.

Meg kell tanítanlok ezeket a népnevelőket papírral, ceruzával is agitálni.

A környező falvakban számtalan jól működő termelőszövetkezet van. A faluban is több jó eredménnyel gazdálkodó dolgozó paraszt él. A termelőszövetkezeti mozgalom, a közös gazdái kodás fölényét csak úgy tudják bemutatni a népnevelők eredményesen, ha a pártszervezet vezetői hozzásegítik őket, hogy e

mondván: még azt találnák hi- resztelni a faluban, csak azért lépek be a szövetkezetbe, mert elnök akarok lenni. Nem méltó kommunistákhoz az ilyen aggályoskodás, de a becsületes emberek nem is hiszik ezt. Igenis szűk ség van rá, hogy azok a kommunisták, akik 'becsületbeli ügyüknek tartják a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtását, a falu jobb életének megteremtését az első pillanattól kezdve harcosan, bátran álljanak ki mellette, aláírásukkal is, de majd munkájukkal is.

két gazdálkodási forma közötti óriási különbséget papíron, pénz értékben is be tudják mutatni a kétkedőknek. Az ilyen számvetés győzheti meg csak igazán a kétkedőket. Csak ezután lesznek egyre többen olyanok a faluban, mint Patkós Lajosné, akinek az a véleménye:

„Nekem beszélhetnek, amit akarnak egyesek, engem nem tudnak letéríteni erről az útról.”

Az a néhány kommunista, akinek erőfeszítései nyomán az új élet hírnöke megjelent a községben úttörő munkát végzett. Most arra van szükség, hogy szé lesedjen, terjedjen, erősödjön e nagy munka gyümölcse. De előfeltétele, hogy a pártvezetőség a lehető legtöbb segítséget adja meg további munkájukhoz. Megvan a lehetősége ennek Pálfán is, csak munkához kell látni.

Teremtsenek rendet

Dunaszentgyörgyön!

A dunaföldvári földművesszö •vetkezet vezetősége és tagsága ez év végén 34 taggal 12 hold földterülettel szőlőtermelő szak csoportot alakított, hogy a szőlőtermelő gazdák közös erővel gyorsabban, előnyösebben juthassanak növényvédő szerekhez a szőlőtelepítéshez szükséges anyagokhoz és jobb áron értékesíthessék terményeiket. A szakcsoport tagjai ebben az évben is több, mint 160 mázsa ■csemegeszőlőre kötöttek szállítási szerződést a földművesszövetkezettel. A télen ezüstkalászos gazdatanfolyamon sajátították el az eredményes termelés ismereteit, és csoportgyűléseken rendszeresen megbeszélik a szőlőmunkákkal kapcsolatos teendőket.

A szakcsoport tagjai szép eredményeket érnek el a szőlő- termelésben, de a legjobbak közül is kiválik Gyalus Ferenc dolgozó paraszt mintaszerűen kezelt 1300 négyszögöl szőlője. A tél folyamán jó eredménnyel végezte el az ezüstkalászos gazdatanfolyamot, rendszeresen tanulmányozza a szakkönyveket és a szakcsoport több tagját szívesen ellátja jó tanácsokkal. Gyalus Ferenc már az előző években is szép eredményeA 25. sz .AKÖV Vállalat forgalmi osztályának homlokzaJ tán tábla hirdeti: szeptember -1-től őszi csúcsforgalom. Egy másik tábla pedig a gépkocsik karbantartására hívja fel a figyelmet. Az őszi csúcsforgalom a közlekedési vállalatok legnagyobb erőpróbája. Ennek sikeres lebonyolításától függ -ob- bek között, jövő évi kenyerünk biztosítása. Az első lépés, amit ennek érdekében a vállalat megtett — mondja Radnai elv- társ az volt, hogy a műszaki és forgalmi dolgozók karöltve hozzákezdtek a gépkocsik kijavításához. Szoros kapcsolatot létesítettek megyénk termelőszövetkezeteivel s az állami gazdákét ért el a szőlőtermelésben. Tavaly 25 százalékos jégkár ellenére is 45 mázsa termése volt. Ebben az évben pedig 80 mázsa termésre számít. Ö is jelentkezett a tavasszal az országos mezőgazdasági kiállításra és most úgy gondozza szőlőjét, hogy ne valljon szégyent. Alacsony kordonműveléssel munkálja a szőlőt, amelynek tőtávolsága 100 centiméter, sortávolsága pedig 160 centiméter. Három évenként istáliótrágyá- val szakaszosan trágyázza a szőlőt. A közbeeső években pedig kálisó, szuperfoszfát és pétisó műtrágyát használ. A szőlő nyitását, metszését időben megkezdte. A permetezést már akkor elkezdte egy százalékos bordóilével, amikor egy arasznyi hajtások voltak. A tisztogatást is időben elvégezte, hogy a felesleges hajtások ne vonják el a tápanyagot. Háromszor kapálta, többször sarabolta és kötözte a szőlőt, hogy állandóan tiszta legyen. Hatszor végzett permetezést és kétszer porozást így meg tudta védeni a betegségek ellen. Több, mint 200 szőlőtőkét választott ki, amelyekről 1.8—2 kilós szőlőfürtöket vár. Ezekkel vesz részt a mezőgazdasági kiállításon és szőlőt is árusít majd.

Ságokkal. A kocsik elosztásánál a legfőbb hangsúly a begyűjtésen van. A legfontosabb feladat, hogy a gabonaneműeket za vartalanul odaszállítsuk, ahova azt az illetékesek irányítják. De nemcsak erre gondolunk mi. Az őszi csúcsforgalom időszakában éppen a termékek értékesítése eredményeképpen megélénkül a vásárlási kedv és az állami, valamint a szövetkezeti kereskedelem árukészletét biztosítandó 7 kocsi beállítását terveztük. Ez a hét kocsi lesz hivatva eljuttatni iparunk termékeit a falvakban dolgozó parasztságunkhoz.

A felszabadulás meghozta a paraszti jólét lehetőségét. S mióta a dolgozó parasztság jelentős része a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett, azóta egyre több azoknak a száma, kiknek olyan reménységeik váltak valóra, melyekre gondolni is csak félve mertek.

Most egyetlen tsz maroknyi csoportjáról szeretnék megemlékezni, hogy mi mindent vásároltak tagjai a közelmúltban. A bonyhádi Szabad Föld termelőszövetkezet tagjai közül

A GYÖNKI PETŐFI termelőszövetkezetben látszatra sok szép eredményt értek el. Építkeztek, fejlesztették állat állományukat és saját erejükből is sok beruházásra voltak képesek.

Kezdetben nem is volt baj a szövetkezetben: ment minden a legnagyobb rendjén,a tagság közös erőfeszítéssel küzdött a nagyobb eredményekért. E kezdeti jó eredmények azonban akkoriban elbizakodottá tették a községi pártszervezetet és a tanácsot. „A Petőfi tagjai jól dolgoznak” — mondogatták, ha erről a tsz-ről jött elő a szó és közben megfeledkeztek még arról is, hogy a termelőszövetkezetben közvetlenül nem él ott a párt, mert nincs sem pártszervezet, sem kommunista a tsz-ben. Ennek aztán természetesen következményei lettek. Először is otthonra talált a szövetkezetben olyan „dolgozó paraszt”, mint Kelesy Dezső volt alispán. De otthonra talált Steitz János „gazduram’, is, nászával, Gál Sándor volt bíró úrral együtt. Ők is régi „ismerősök”, mert már a ku- láklistán is találkoztunk velük.

ez a díszes társaság aztán egyre' inkább hangadóvá vált a szövetkezetben. Kelesy urat megbízták azzal, hogy intézze a szövetkezet adminisztratív dolgait.

I ‘Megmondták neki: „Aztán

ebben a gazdasági évben Szipli János egy szobabútort és egy világvevő rádiót vásárolt. Cmacht Józsefné ugyancsak szobabútort, de miután rádiója már volt, varrógépet vásárolt. De varrógépet vett Wagner Györgyné, Háhner József is. Magyari Mártonék egy asztali tűzhelyt, Bőte Gáspáréit egy konyhabútort, Kring Pálné asztali tűzhelyet, szőnyeget és ágyneműt vett abból a pénzből amit munkaegységei után kapott. Arató

tudd ám, milyen jelentéseket kell küldeni..Kelesy úr tudta is ... Sorra küldözgette a felsőbb szervekhez az olyan jelentéseket, hogy aki azt elolvasta, még csak álmában sem mert gondolni arra, hogy ebben a szövetkezetben neta- lántán valami hiba is akad ... Hiába, az alispáni gyakorlat sok mindenre jó ...

Mindenekelőtt úgy igyekeztek beállítani a szövetkezet gazdaságát,, hogy az külsőleg megtartsa szövetkezeti formáját, de a valóságban úgy gazdálkodjon mindenki, ahogyan „hasznosabbnak” tartja és ahogyan jobban ki tudja játszani a törvényeket. A tagok egy része például külön egyéni gazdálkodást folytatott a szövetkezeten belül. Volt egy olyan tag, mint Sebestyén Zsigmond, aki még lovat is tartott, a többi tagnak 2—3— 4—5 hold háztáji földterülete volt. A szövetkezetei tehát főleg arra igyekezett felhasználni ez a díszes társaság, hogy kevesebb beadási kötelezettséget kelljen teljesíteni és adót fizetni.

De mi történt a közössel? A kertészetet például tavaly kiadták résziből és ez nyilván már nem gátolta őket az egyéni „gazdálkodásban”. Ha végeztek a háztájival, akkor „természetesen” megkapálták, megművelték a közös területet is, mert azért onnan Is tudtak maguknak jövedelmet

Ez a rendkívüli esős időjárás bizony kedvezőtlenül hat a ga- bonabehordásra. Megyeszerte az a tapasztalat, hogy az egyéni gazdák igyekeznek kihasználni a legkevesebb jó időt is, hogy mielőbb befejeződjön a csép- lés, hogy mielőbb zsákban legyen a búza.

Ez az igyekezet azonban nem tapasztalható Dunaszentgyörgyön. A helybeli gépállomáson Faludi igazgató elvtárs arról beszélt, hogy a gépállomás körzetébe tartozó négy község közül

egyedül Dunaszentgyörgy az, ahol nem megy a behordás, ahol nem törődnek a gazdák azzal, hogy már egyes helyeken csíráznak a gabonakévék.

Természetesen ennek a sajnálatos ténynek is megvan az oka, hogy miért nem hordanak a gazdák, hogy miért nem törődik ezzel a kérdéssel a helyi tanács és a községi pártszervezet.

Rákosi elvtárs a Csepelen megtartott képviselői beszámolójában mondotta, hogy „a reakciós körök, nálunk az utolsó hetekben azt hirdették, hogy meg kell várni a genfi értekezlet kimenetelét, mert utána „megfordul a világ“.

Ezt a helytelen nézetet terjesztette Dunaszentgyörgyön a reakció, a kulákság, akik köztudatba dobták azt, hogy „megfordul a világ“, és akkor nem lesz beadás. Ez a hír minden házba eljutott és hiába volt jó idő, hiába álltak a kijelölt közös szérűkön a cséplőgépek, nem hordtak a gazdák.

A tanácsapparátus, a helyi pártszervezet pedig tétlenül nézte és tűrte azt, hogy P. Dömötör József kulák ezt úton útfélen terjessze és ezzel „fertőzze“ a községet.

De más hiba is van Dunaszentgyörgyön. Halász Lajos elvtárs a gépállomás párttitkárának szava szerint valamikor

biztosítani. Ettől függetlenül, ha valaki megkérdezte a szövetkezet vezetőit, hogy a családtagok kiveszik-e részüket a közös munkából, a válasz mindig az volt, hogy dolgoznak. Azt már nem tették hozzá, hogy hol dolgoznak, de elsősorban a túlméretezett háztáji gazdaságban. Talán csak egyedül Steitz János kulák volt ez alól kivétel, aki elővigyázatosabb volt mindenkinél. Neid volt régóta egy cselédje, akit a szövetkezetben úgy mutatott be, mint családtagját és ezt küldte „családtagként” állandóan a szövetkezetbe dolgozni.

NEM AKADT A SZÖVETKEZETBEN senki sem, aki szót emelt volna a kulákga- rázdálkodás, az alapszabály nagyarányú megsértése ellen, mert rövid idő alatt elérték, hogy rossznak részese lett a tagság egy jelentős része és „kéz kezet mos” alapon próbálták ugródeszkának, lepelnek felhasználni a termelőszövetkezetet. Arra ügyeltek, hogy új tag és főleg kommunista véletlenül bekerüljön a szövetkezetbe és maga az elnök, Zengő Konrád is csak olyan „bólogatójános”. Ha felsőbb szervektől figyelmeztették a hibákra, elvileg egyetértett velük, megígérte kijavításukat, de nem tett semmit, mert a valóságban maga is az alapszabály megsértésének a híve.

pünkösdtáján megtartott tanácstagi beszámolóján volt szó arról, hogy a közösszérűre való hordást meg kell szervezni. Ez a kérdés azóta már gazdagyűlésen is szóbakerült. Sajnos erről csak beszéltek és nem cselekedtek.

A község 600 gazdája közül körülbelül csak 70 gazda takarodott közös szérűre: azért történhetett meg, mert a községi tanács, a községi pártszervezet nem tartotta fontosnak a gabonakérdést.

Felelőtlenül járt el a tanács, amikor a rengeteg behordás! engedélyt kiadta, de ugyanez mondható el a tűzoltóság helyi képviselőjéről, aki nem vizsgálta meg, hogy a gazdák szérűje az előírt tűzrendészeti követelményeknek megfelel-e. A hivatalos utasítást félre rúgva kiadták a behordási engedélyt. Kiadták a 91 kulák zömének, közöttük Oláh Lajos 12. házszám alatti kuláknak is. Megengedte a tanács azt is, hogy az egyéni gazdák a kulákhoz takarodjanak.

Ugylátszik megszűnt, teljesen elhalt a kulák elleni osztályharc Dunaszentgyörgyön. A tanácsvezetők, a pártvezetők, a kommunisták belenyugodtak és tétlenül nézik, hogy a kulákság, a reakció hatalmába kerítse az embereket. Nem esett mindig az eső, volt jó idő is, de akkor is álltak a gépek, mert nem takarodtak a parasztok.

120 vagon gabona vár elcsép- lésrc a dunaszentgyörgyi határban, és eddig körülbelül 47 vagonra valót csépeltek el, pedig már a duplájánál is tarthatnának.

Sürget az idő, minden perc drága, tegyenek hát már valamit Dunaszentgyörgyön is, hogy ne érvényesüljön a kulákság hangja, hogy hordják a gabonát, hogy a cséplés folyamatos legyen.

A községi pártvezetőségek és pártbizottságok megválasztása óta változás következett be a szövetkezetbe. A községi pártbizottság a tanács segítségével, hozzálátott a hibák felszámolásához. Azoknak a tagoknak, akik nem hajlandók betartani az alapszabályt, szigorúan kivetették területük után azt a beadási kötelezettséget, ami az egyéni gazdaságokra érvényes. A túlzott háztáji gazdaságok után járó sza- badgabonabeadási terv megállapításánál is ragaszkodnak a rendeletekhez.

TERMÉSZETESEN ez csak kezdetnek jó, mert mindez még nem szünteti meg az ösz- szes hiányosságokat. Biztosítani kell mindenekelőtt a nem odavaló elemek eltávolítását'és azt, hogy a szövetkezet életét a kommunisták köz vétlenül irányítsák, hogy a jelenlegi hibák felszámolásával a szövetkezet tovább haladjon a fejlődés útján és ne forduljanak elő olyan hiányos ságok, amelyek jelenleg még fennállnak. Ennek a szövetkezetnek sem kisebbek a lehetőségei, mint a többinek, ez is éppúgy képes nagy eredményeket elérni a szövetkezeti gazdálkodás terén, mint a többi, de természetesen csak úgy, ha a kommunisták bizto-. sítják az alapszabály pontos betartását.

Felkészült az AKÖV az őszi csúcsforgalomra

A község kommunistái felelősek a gyönki Petőfi Tsz hibáiért