Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-17 / 193. szám

1955. AUGUSZTUS 17. NAPLÓ 3 Párt és pártépítés Az aratásban, csépiésben legjobb eredményt elérő dolgozókat vettek fel a pártba Nagy volt a forgalom a na­pokban a Sárpvlisi Gépállomás környékén. A gépállomás dol­gozói ki motorral, ki kerékpár­ral, de volt olyan is, aki a kö­zeli munkahelyről gyalogosan igyekezett a gépállomás felé. — Rendkívüli taggyűlés lesz — adják meg a felvilágosítást a kérdezősködőnek. Az időjárás miatt úgy sem tudunk dolgozni, de mindenképpen ma eljöttünk volna. Oláh elvtárs, Schmit- gál János, Gyalog János és Be­recz Imre tag, illetve tagjelölt felvételéről tárgyalnak a gépál­lomáson dolgozó kommunisták. — Elvtársak — kezdi beszé­dét Szili elvtárs, az üzemi párt- szervezet titkára. — A jó időt alaposan kihasználtuk, arat­tunk,■ csépeltünk. Most, hogy az időjárás közbeszólt az esőzések miatt nem tudunk kint dolgoz­ni. A pártvezetőség úgy hatá­rozott, összehívja a birgádterü- leteken dolgozó kommunistá­kat, hogy a párttaggyűlés ■döntsön néhány jól dolgozó elv­társunk tag, illetve tagjelölt fel­vételéről. A rövid bevezető után a tit­kár egymásután ismerteti a tagfelvételi kérelmet. Elsőnek Oláh Mihály elvtárs kérelmét tárgyalják. Oláh elvtárs egyik ajánlója Bárány elvtárs, brigád vezető. — Néhány év óta a közös munka alapján ismertem meg Oláh elvtársat, aki brigádom egyik traktorosa — kezdi fel­szólalását a brigádvezetö. — Oláh elvtárs az alsónánai Dózsa Tsz-ben dolgozik, jó munkát végzett, brigádom első traktorosa dolgozott volna. A gépállomás, de a tsz tagsága biztosan szá­míthat munkájára. Mint brigá­dom kiváló dolgozó jelvénnyel kitüntetett traktorosát felelős­ségem tudatában javaslom pártunk tagjai sorába. A következő Gyalog János volt, aki tagjelölt felvételét kérte. Gyalog elvtárs jó mun­káját a gépállomás valamennyi dolgozója elismeri. Mint párton kívüli magatartásával, és a ne­hézségek leküzdésében több­ször példát mutatott. A gépállo más traktorosai között folyó aratási versenyben megszerezte az első helyet, 180 hold kalászost aratott le gépével lósí. Folytatjuk a versenyt és meglátjuk ki lesz az első. A harmadik tagjelölt Berecz Imre volt, aki zetorával most a behordást végzi. A tagjelöltek között ő látszik a legfiatalabb- nak, pedig már letöltötte ka­tonaidejét. Meghatottságában nem is tud szólni, de minden szónál ékesebben beszél az örömtől ragyogó szem, az arc és a hang, mely a taggyűlés be­fejezésével,kezdetben kissé el- fogódva, majd egyre erősödve énekli az Internacionálét. Jól sikerült a zombai községi mezőgazdasági kiállítás A mezőgazdaságunk fejlődésének jól sike­rült tanulságos, hangulatos bemutatója volt a vasárnapi zombai községi mezőgazdasági kiállítás. Az állattenyésztés, a növényter­mesztés és gépesítés eredményeit tükrözte a felvezetett jószágállomány, a bemutatott növényfélék tömege és a gépállomási gépek sokasága. A három zombai termelőszövetkezeten: a Szabadságon, a Békén és a Vörös Csillagon kívül a kétyi Alkotmány és a bonyhádi Sza­bad Föld termelőszövetkezetek mutatták be állataikat, szántóföldi és kertészeti növényei­ket. A termelőszövetkezetek kiállítási anya­gán kívül a nagyszámú látogató közönség nagy érdeklődéssel szemlélte az országos hírű Juhépusztai Törzsállattenyésztő és a Nagytor­mási Állami Gazdaság bemutatott állatanya­gát és növényféleségeit. A kiváló egyénileg gazdálkodó zombai dolgozó parasztok közül is többen vettek részt állataikkal a kiállításon. A Teveli Gépállomás felvonultatta a pom­pás gazdasági gépeit, a talajmunkáló és erő­gépeket, silótöltőgépet stb. Az állattenyésztési anyag értékelésére két bírálóbizottság alakult. Az egyik a termelő- szövetkezetek jószágait, a másik az egyéni állattenyésztők állatait bírálta el. Az ötvennél több bemutatott jószág közül a zombai Béke termelőszövetkezet 37. sz. Viola nevű bonyhádi tájfajta vörös-tarka tehene nyerte az első díjat. Viola 218 ■nap alatt 3475 kilogramm 3.7 százalék zsírtartalmú tejet adott a termelőszövet­kezetnek. Az egyéni állattenyésztők közül özv. Lippa Ambrusné 325-ös Rezeda nevű tehene lett az első helyezett. A tehén 300 napi tejtermelése 5977 kilogramm, 3.8 százalékos zsírtartalmú tej volt. A lelkes zombai állattenyésztő asz- szony gondozott, értékes tehene és bikája! méltán érdemelte ki az első helyezést. A növénytermesztési eredményeivel vala-' mennyi részvevő termelőszövetkezet ki­tűnt. A bonyhádi Szabad Föld termelőszö­vetkezet kertészeti terményei a jövedel­mezőbb kertgazdálkodás eredményeiről tanúskodtak. Általános tetszést váltott ki a kiállítás résztvevőiből a zombai Béke termelőszövetkezet virágokból készült, terményekkel, mézzel stb. töltött bőség­szaruja. A növénytermelésben az idei bőséges és kitűnő minőségű búzaterméséért a zom­bai Béke termelőszövetkezet kapta az első díjat. A látogatók, a járási pártbizottság, a járási tanács, a megyei mezőgazdasági igazgatóság és a bírálóbizottságok egyöntetű véleménye alapján az állattenyésztési és a növényter­mesztési eredményekért a kiállítási serleget, az első helyezést a zombai Szabadság ter­melőszövetkezet érdemelte ki. A kiállítási időtartama alatt a zombai úttörők kultúrgár- dája táncszámokkal szórakoztatta a kiállítás látogatóit. Tsz előkészítő bizottság alakult Dúzson Néhány nappal ezelőtt Dúzs községben is megalakult egy tsz előkészítő bizottság. A község vezetői már alá is írták a belé­pési nyilatkozatot, gondolván azt hogy ezzel eleget is tettek köte­lezettségüknek. A személyes agitáció azonban, melyet már meg kellett volna kezdeni, nem mégy. A dolgozó parasztok Dúzs községben is csak akkor látják világosan a termelőszövekezeti mozgalmat, ha előbb megmagya­rázzuk a tsz jelentőségét. Helyes volna tehát, ha azok a vezetők, akik aláírták a belépési nyilatkozatot meglátogatnák az egyénileg dolgozó parasztokat cs elbeszélgetnének velük, mert a felvilágosító munkát várják a dúzsi dolgozó parasztok. Viszti György levelező. Szakadat múltja és jelene Szakadat . .. 'Csendes kis község a gyönkl dombok között. A kis községben szorgalmas nép lakik. Szinte fá­radtságot nem Ismerve dolgoz­nak azon, hogy dombos földjeik­ről minnél nagyobb termést ta karíthassanak be. Nemcsak föld- mlveléssel foglalkozik a község lakossága. Valóságos hagyomá­nyai vannak itt már a kőműves­mesterségnek. Már emberöltők óta űzik ezt a foglalkozást. Be­járták az országot, mindenütt megfodultak, ahol csak építkezés volt. Sokfelé jártak, sok mindent láttak, sokat tapasztaltak. Amikor a községre köszöntött a tavasz, felkerekedett a férfi­nép. Köművesszarszámaikat háti­zsákba rakták, melléje egy kis útravalót és elindultak szerencsét próbálni. Nehéz volt akkoriban munkát kapni. Napokig, sőt he­tekig ődöngtek sokszor a főváros utcáin, vagy szerte az országban. A szerencsések azok voltak, akik munkát kap­tak. De milyen volt akkoriban a "kőművesmunka? A toronvdarú. betonkeverőgép, szállítószalag ismeretlen fogalom volt. Szállás­hely — zsúfolt, nyomorúságos barakk. A fizetés — még nyomo ruságosabb. S akiknek még ennyi sem jutott? ,,S kitántor­gott Amerikába másfélmillió em­berünk” — írja József Attila ró­luk. A szakadátiak közül is nem egy hajózott a tengeren túlra sze rencsét próbálni. Krémer János, Rajczi Ferenc, Fritz András, Schlitt Adám sajátmagukon ta­pasztalták, hogy a „korlátlan le­hetőségek hazájában” Is csak olyan keserves a munkásember élete, mint nálunk volt. Ezalatt otthon az öregek, asz- szonyok a dombokkal küzködtek sovány kis tehénkéikkel túrták a földet, amely azonban mostoha volt hozzájuk. Műtrágyának hire sem volt, a fagerendelyes ekével csak túrni lehetett a földet, bi­zony soványan hullott a zsákba a mag. A község lakosságát | annyira lefoglalta a megélhetés nehéz gondja, hogy egyébbel nem is tudtak törődni. A község élte a maga egyszerű életét, bele temetkezve a nehéz munkába. A művelődés, szórakozás elérhetet­len valami volt számukra, csu­pán a gazdagok kiváltságának tartották. Villany, rádió nem volt a faluban — csupán két-három detektoros készülék, az is csak a papnál és a többi „előkelősé­geknél”. A jelen ... A szakadátiak most Is folytatják a régi mesterséget, de munkájuk már biztos megélhetést nyújt a családnak. Mostmár nem kell a városok utcáin, országutakon csatangolni, az épülő ország sok munkalehetőséget ad. Krémer János, Schlitt Adám s a többi öregek összehasonlíthatják életü­ket a mostani fiatalokéval, akik helyükbe léptek. A szakadáti kő­műveseket most is meg lehet ta­lálni a különböző építkezéseken. Komlón, Székesfehérváron. Mun­kájukat számtalan gép segíti, te­szi könnyebbé. Munkahelyükön egészséges szállás, jó ellátás van biztosítva. És jól öltözködnek. • /Nemcsak a munkalehetőségek változtak meg, hanem a falu is. 1949-ben, a három éves terv ide­je alatt megvilágosodtak az es­ténként eddig petróleumlámpa mellett pislogó ablakok, — vil­lanyt kapott a falu. Csaknem minden házban szól már a rádió, mert erre is telik a keresetből a biztos megélhetés mellett. A felszabadulás előtt 18 kerékpár volt a faluban, számuk ma meghaladja a százharmin­cat. Üde színfoltja a községnek az új iskola, virágos, zöld abla­kaival, amelyben fizikai, kémiai, természetrajzi felszerelés segíti a gyermekeket a nagyobb tudás elsajátításában. Többet terem a föld | * 30 * 30 is, egyre több földet szánt fel a gépállomás traktora, jobb ter­mést takarítanak be a gazdák. A község lakosságának mintegy 30 százaléka választotta eddig a szövetkezeti gazdálkodást, s teszi egyre jobbá az életét. Az iskola környékén épül az új betonjárda^ vasárnaponként a moziban szóra­kozik a község apraja-nagyja. És évről-évre több fiatal tanul ma­gasabb iskolában. Ez Szakadat múltja és jelene. B. I. A műszaki fejlesztés feladatait beszélik meg az üzemek dolgozói A megye ipari üzemeiben párttaggyűléseken, üzemi érte­kezleteken beszélik meg a dol­gozók a műszaki fejlesztés fel­adatait. E megbeszéléseken már eddig is sok javaslatot tettek a dolgozók a munka megjavítására, újítások alkal­mazására, melyek közül már többnek a megvalósításához hozzá is fogtak. A TOLNAI TEXTILG YÄR- BAN sok problémát okozott már eddig is az irelőgép alacsony teljesítménye, nem tudta kielé­gíteni a szövődé szükségletét. Szűcs György irelőmunkás egy olyan megoldást javasolt, amellyel mintegy 10 százalék­kal lehet emelni az irelőgép teljesítményét. A gépnek ugyanis naponta több órát kell állni azért, mert ha a henge­rekről lefogy a fonál, azok le­szerelése és új hengerek elhe­lyezése esetenként másfél órát is igénybevesz. Szűcs György javaslata az, hogy a géphez készítsenek egy kétrészes, elfordítható állványt, ahol a hengereket elhelyezik. Amíg az állvány egyik részén lévő hengerek­ről lefogy a fonál, a másik részére felszerelik az új hen­gereket. Napi két órával csökkentik így a gép állás­idejét. A gyár műhelyében már dol­goznak az állvány elkészítésén. Az értekezleten állást foglal­tak a dolgozók a technológiai fegyelem megszilárdítása mel­lett. Sok bosszúságot okozott a szövőknek az, hogy az előké­szítőben a vetülékcsévéket néni készítették egyformára, sok volt köztük túl vékony, amiről hamar lefogyott a fonál, így a szövőgépet gyakran kellett le­állítani, cserélni a vetüléket. Ez bizony fékezte a szövők mun­káját, akik négy gépen dolgoz­nak, sokat kellett kapkodniok. Az értekezleten határozták el, hogy a jövőben rendszeresen ellenőrzik a vetülékcsévék vas­tagságát. A PAKSI KONZERVGYÁR­BAN sokszor akadályozta a vákumüstök folyamatos mun­káját a paszirozógép gyakori üzemzavara. Gyakran szakadt ef a gép szitája, tört el egyik vagy másik csapágya, ami az ilyen gépnél — az erős terhelés miatt — sokszor előfordul. Ilyenkor — a javítás idejére — a vákumnak is le kell állnia, hisz nem kap folyamatosan anyagot. Heiszler Ferenc vákumfőzö javaslatára most megjavíta­nak egy régi, használaton kí­vüli paszirozógépet, majd üzembehelyezik. így a két gép — felváltva — biztosí­tani fogja a vákumüstök fo­lyamatos munkáját. A gyár műhelyében — a ká­dárok kérésére — egy gyalu­gépet készítenek el házilag. Eddig csak egy gyalugép volt az üzemben és a harminc ká­dár ezért nem tudott folyama­tosan dolgozni. Rövidesen elké­szül az új gép, így a kádárok zavartalanul tudják javítani majd a sok hordót. Szederkényi Ferenc műveze­tő javaslatára egy üzemlakato­sokból álló’ háromtagú újítóbri­gád alkuit a gyárban. A bri­gád a dolgozók által benyújtott újítások kivitelezésével foglal­kozik; Jog és kötelesség f Ragyogóan, fényesen csil­log felszabadult népünk tör­ténetében e dátum: augusztus 20. 1949-ben, e napon jutott végre alkotmányhoz népünk. Olyan alkotmányhoz, amely­ről a szó legigazibb értelmé­ben állapíthatjuk meg, hogy a dolgozók alkotmánya. Azt mondja Alkotmányunk: „A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai. számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségé­nek és minőségének megfelelő díjazást.” Nem akarunk itt szólni, hogy a múlt rendszer­ben hogyan nézett ki a díja­zás, a bérezés azok számára, akik kénytelenek voltak mun­kaerejüket áruba bocsátani profitéhes tőkések és vérszívó földesuraknak. De megállunk egy pillanatra ezeknél a sza­vaknál „biztosítja a munká­hoz való jogot”. Mily sokan vannak, akik keserű szájízzel gondolnak vissza a munkanél­küliség idejére. Arra az időre, amikor a gyárak és üzemek csukott kapui előtt ácsorogtak reménytelenül, sokszor em­beri méltóságukat is megta­gadva, esedeztek a betevő fa­latot jelentő munkáért. Ma joga van mindenkinek dolgoz­ni, becsületes munkát végez­ni és elvégzett munkája ará­nyában tisztességes megélhe­tést biztosító keresethez jutni. E jogot azonban csak akkor biz tosíthatja Népköztársaságunk, ha a dolgozók százezrei kö­telességüknek érzik a nép­gazdaság termelőerőinek terv­szerű fejlesztését és a nép­gazdaság terven alapuló mun­kaerőgazdálkodást magukra vonatkozva kötelezőnek is­merik el. Jog a pihenéshez, az üdü­léshez, jog a művelődéshez és a törvény előtti egyenlőség­hez. Szólásszabadság, sajtó­abadság, gyülekezési sza­badság, lelkiismereti szabad­ság és a polgárok vallássza­badságának jogát hirdeti az alkotmány. És dolgozó né­pünk él ezekkel a jogokkal. Ezt bizonyítják azok a derűs mosolyok, melyek az üdülés­ből visszatért dolgozók lebar­nult arcáról sugároznak. Ezt a tényt bizonyítják a sokszo­rosan megszaporodott iskolák, főiskolákban tanuló . diákok. De bizonyítéka ennek az is, hogy életszínvonalunk állan­dóan emelkedő tendenciát mutat, amely nem lehetett volna elérhető máskép, mint azzal, hogy a dolgozók éltek a munkához való jogukkal. E jogok teljesítésében igen nagy feladat hárul Népköztársasá­gunkra. De kormányzatunk és pártunk feladatainak ellá­tásában méltán támaszko­dik az öntudatos dolgozókra, akik nemcsak jogokat vindi­kálnak maguknak, hanem részt vállalnak hazafias kö­telességek egész sorában. Részt vállalnak népi demo­kráciánk rendjének megvédé­sében, a szocialista hazánk felépítésében, a kulturális ne­velőmunka kiszélesítésében, a nép vagyonának megvédésé­ben, a társadalmi tulajdon megszilárdításában, a Magyar Népköztársaság gazdasági ere­jének fokozásában, a dolgo­zók életszínvonalának emelé­sében és részt vállalnak Nép- köztársaságunk minden pol­gárának szent kötelességében, a haza védelmében. Íme, így válik eggyé a jog és kötelesség, így képez meg­bonthatatlan egységet az al­kotmánybiztosította jogokkal való élés, az alkotmányban le­fektetett kötelességekkel. Jog és kötelesség. Alkotmá­nyunk gerincét képező két té­nyező világítja meg további fejlődésünk útját. A lefekte­tett jogokra csak az tarthat igényt a jövőben is, aki a kö­telességeknek is eleget tesz. Alkotmányunk ünnepén Vi­gadjuk meg belső meggyőző­déssel és szilárd elhatározás­sal, hogy elsők leszünk a kö­telességek teljesítésében, hogy mindenütt és mindenkor elsők legyünk a jogok élvezé­sében, ARATÓ. I traktoros, aki azon a dimbes- I dombos területen ennyi ideig Elfogultság nélkül dicsérhetem meg, mert nem volt még olyan úgyszólván éjt-napallá téve dol­gozott. Nevét a megye legjobb aratógépkezelőinek sorában emlegetik. A taggyűlés alaposan meg­vitatta egy-egy elvtárs felvételi kérelmét, akik elmondták miért akarnak pártunk tagjai lenni. Schmitgál János, a második tag jelölt, most is további jó mun­kára tett felajánlást. — Igyekeznünk kell nagyon a csépléssel — mondja, — ha minden erőnket megfeszítve dolgozunk, teljesíthetjük az Alkotmány ünnepére tett vállo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom