Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-03 / 181. szám

1955. AUGUSZTUS 3. NAPLÓ 3 Amivé! még tartoznak a dombóvári vasutasok AZ ŐSZI FORGALOM már itt 'van. Alig, hogy befejeződött a X. Vasútüzemi értekezlet, — mely megszabta a feladatokat az őszi forgalomban — szállító vállalataink, bányáink termelvé- nyeit és a mezőgazdaság betaka­rított termését egyre nagyobb tömegben kell szállítanunk. Szép eredményeket értek el az állomás dolgozói azóta, hogy csatlakoztak a húsz budapesti ipari vállalat felhívásához. Külö­nösen az anyag- és energiataka­rékosság terén vannak jó ered­ményeink, melyből júniusban 7.235 forint értékkel kevesebbet fogyasztottunk az engedélyezett mennyiségnél. Az egy vasúti ko- 'csira eső tolatási idő csökkenté­sénél 9.200 forintot takarítot­tunk meg, a balesetekből szár­mazó károk 0.25-ről 0.09 száza­lékra csökkentek. Nem teljesítettük ellenben az alábbi igen fontos célkitűzése­ket, melyek pótlása fontos fel­adat. AZT ÍGÉRTÜK, hogy a vona­toknak a bejárati jelzőnél való indokolatlan feltartását 60 száza­lékkal csökkentjük. Mindebből alig 1—2 százalék eredményt mutathatunk fel. A vonatoknak a jelzőnél való feltartását sok­szor nem is a forgalom zsúfolt­sága, hanem a forgalmi szolgá­lattevő, térmesterek és kocsiren­dezők tervszerűtlen munkája idézi elő. Ezen sokat kell javí­tani, hiszen az ilyen hibák aka­dályozzák a vonatok menetrend- szerinti indítását, a mozdonyok újabb kiszerelését. A helyes for­galomirányítással el kell érni. hogy a vonatok a bejárati jelző­nél ne álljanak meg. Nem tettünk eleget a verseny- tényezők teljesítésénél a fegye­lem megszilárdítása és az újítási tervek teljesítése terén sem. A munkafegyelem az elmúlt idő­szakban nemhogy javult volna, hanem romlott. Nőtt az apró balesetek száma, mint például váltófelvágás, kocsikisiklás. Nőtt az igazolatlan mulasztások szá­ma és csökkent az oktatások lá­togatottsága. Hiányzott egyes reszortvezetők és sokszor a kom­munisták példamutatása. Sőt, olyan eset is előfordult, hogy Faggyas Károly párttag, vonat­vezető, két induló vonathoz is Mér épülnek az ünnepi Vásár paviisnjai Néhány nap óta megélénkült a szekszárdi vásártér. Ácsok, asztalosok és egyéb mesterem­berek dolgoznak serényen, hogy időben elkészüljenek az augusz­tus 20—21-én megtartandó Ünnepi Vásár pavilonjai. Külön­böző vállalatok dekorációs cso­portjainál ugyancsak nagy mun­ka folyik, hogy a vásárt minél :szebbé, minél impozánsabbá te­gyék. Készülnek a termelőszövet kezeteink is, hogy szabad ter- melvényeiket és állataikat érté­kesítsék. A kereskedelem dolgo­zói is már most elkövetnek min­dent, hogy a vásárra minél na­gyobb választékot hozzanak fel. Már az előkészületek is megmu­tatják .hogy az idei Ünnepi Vá­sár igen nagy jelentőségű lesz. A dalmandi határ új gazdái Hasznosítom az iskolán szerzett tapasztalataimat II fejlett technika alkalmaiéi és továbbfejlesztői Az alapszabály betartásával még jobb eredményeket érhettek volna el Nagyszékelyben Kliencszáznegyven holdon gazdálkod­nak a nagyszékelyi Dózsa Népe Tsz tagjai. Ha jelenlegi munkájukat, ered­ményüket vizsgáljuk, akkor megállapít­hatjuk, hogy jobban dolgoznak mint ez­előtt bármikor. A tsz tagoknak a mun­kához való viszonya a múlt év őszén vál­tozott meg, amikor soraikból kizártak 11 olyan tagot, mint Horváth János, aki csak akkor ment a tsz-be dolgozni, ami­kor napszám nem volt. Változás történt a vezetőségben is. Az újonnan választott tsz vezetőség megkezdte a dolgozni- akaró tagokkal a munkát. A Központi Vezetőség megjelent márciusi határozata után a munkakedv is tovább fokozó­dott. A tsz-tagok látták, érezték azt, hogy munkájukban nincsenek magukra hagyva, segíti őket a párt. A tagok által felmutatott munka élénk visszhangra talált a község dolgozó pa­rasztsága körében. Ezután kérte felvéte­lét Kiss Imre 7 és fél holdas gazda és még többen. A tavasszal megkezdett jó munka foly­tatódott, 120 hold kukoricájukat teljesen gyomtalanították. Bár csak 78 tagja van a tsz-nek, az elmúlt vasárnap mégis 100 ember aratott. Vannak tehát eredmények, amelyek­nél nem szabad megállni. Még nagyon sokat kell tenni a tsz valamennyi tagjá­nak, pártszervezetének, vezetőségének azért, hogy a most elért eredmény még jobb legyen. Ha valamennyi tag termelő­szövetkezetük gazdagodását, gyarapodá­sát tekinti a legfontosabbnak, akkor nem fordul elő, hogy a nagyszékelyi „Dózsa Népe” Tsz-ben az alapszabályt megsértve gazdálkodjanak. 1952 óta már meg lehetett volna értetni Hegedűs Pál tsz taggal, hogy az alapszabállyal nem fér össze a 3 hold bérelt föld, az egy hold háztáji, meg a 800 négyszögöl kert. A. nagyszékelyi Dózsa Népe Tsz-ben sem engedhető meg, hogy bérelt föld, két fejőstehén és egyik-másik tagnak 3200, meg 2800 négyszögöl háztáji földje le­gyen. Vegyük például Hegedűs Pálék esetét. A család (a férj és a feleség) 1952 óta tsz-tag, de azóta megvan a bérelt föld is. Természetes, hogy a tsz-be csak akkor mentek dolgozni, amikor a bérelt föld nem adott munkát. Ezt bizonyítja az is, hogy Hegedűs Pál áprilisban 16.48, májusban pedig 21.60 munkaegységet szerzett. Feleségének és neki ebben az évben mindössze 119 munkaegysége van. Ugyanekkor Mészáros János egymaga 204 munkaegységet szerzett, pedig ő is a növénytermesztésben dolgozik. Vannak eredmények, de vannak súlyos hibák is, amelyek megszüntetése nem tűr halasztást. Elsősorban a tsz vezetőségé­nek, de a helyi tanácsnak is legfontosabb feladatának kell tekinteni a bérelt föld és a háztáji terület rendezését. A meg­jelent rendelet értelmében visszamenőleg meg kell határozni azt a beadási kötele­zettséget, amelyet a tsz-tag a nagyobb földterület után teljesíteni köteles. „A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztság jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy ... az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövet­kezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését.” (Az Alkotmány 7. paragrafusának 1. pontja.) SÍK VIDÉK EZ, de amerre az ember sza­bad szemmel elló,t az mind Eszterházy „gróf” birodalma volt — így emlékeznek vissza a dalmandiak a 10 évvel ezelőtti időkre. Az ember annyit gyalogolhatott, hogy térdig kop­tak a lábai és még mindig a „grófi” földet taposta. — Ha nem tetszett a cselédnek az egyik pusztán, „elmehetett’’ a másikra — ugyanahhoz a gazdához, ugyanolyan körül­mények közé. Hogy milyenek voltak ezek a Körülmények, arról itt-ott egy régi épület még tanúskodik, a régi cselédlakások — ma már istállónak sem szívesen használják őket. 1945-ben, amikor kiparcellázták a végelát­hatatlan nagybirtokot, annak rendje és módja szerint a dalmandi nincstelenek is a maguk gazdái lettek. Kuppel János és a többi föld- hözjuttatott saját kocsijára ült fel, amikor reggel elindult a határba, saját földjébe ve­tette a magot és saját magának takarította be a terményt. Gyarapodni kezdtek a dal­mandi újgazdák. Erről mi sem tanúskodik jobban, mint az, hogy a dalmandiak nagy többsége a felszabadulás után házat épített. Az egykori dalmandi puszta faluvá nőtt. Uj, korszerű házakból álló utcák hirdetik többek között az éiet megváltozását. AZ ALKOTMÁNY is megerősítette a dalmandiak jogos örökségét: szentesítette a törvényt, azé a föld, aki azt megműveli. Teltek, múltak az évek és a dalmandi gaz­dákban is felvetődött a gondolat: „Jó sorom van, de miért ne legyen jobb, ha egyszer megvan rá a lehetőség.” A termelőszövetke­zetről kezdtek beszélni. Egyre többen azt mondták: „Ha igazi jólétet akarunk, akkor 'termelőszövetkezetet kell alakítani." Nem ment minden könnyen, de végül is 11 család termelőszövetkezetet alakított 18 taggal. — Meginduláshoz ez is elég — mondták az alakuló gyűlésen — majd jönnek utánunk a többiek is. EGY HÓNAPPAL EZELŐTT történt ez. Amint megválasztották a vezetőséget — Kup­pel János lett az elnök — hozzáláttak a gaz­daság megtervezéséhez: mit hogyan akarnak csinálni, milyen üzemágakat akarnak fejlesz­teni, hogyan fogják nagyobb haszonnal ki­használni a nagyüzemi lehetőségeket? Végül elhatározták: a jövő tavasszal öntözéses ker­késve jelentkezett, Szőcs Sándor és Marhauzer Péter brigádveze­tők ittasan jelentkeztek szolgá­latra. A pártszervezet vezetősége által szerkesztett ,.Villám” gyak­ran megbírálja a fegyelemsértő­ket, de szükség volna arra, hogy a pártszervezet fegyelmileg is felelősségre vonja a munkafe­gyelemlazító párttagokat. NAGYOBB SEGÍTSÉGET kell adni az újítási tervek teljesítése terén a dolgozóknak. Kovács Béla elvtárs, az újítási megbízott nem végez mindig kielégítő mun kát. Kovács elvtárs és a szakvo­nali újítási felelős feladata az lesz, hogy az őszi forgalmat aka­dályozó, a forgalmat gátló mű­szaki és szervezési hiányosságok okait felkutassák, a dolgozók újításait elősegítsék. A vonatok terhelésének növe­lésénél is lemaradtunk. Egyedül a Kossuth brigád ért el 99 száza lékos eredményt, a másik két forgalmi brigád csak 95 száza­lékra teljesítette tervét. A többi termelési eredmény viszonylag jónak mondható. De nem lehe­tünk megelégedettek. Már csak pár nap választ el bennünket az V. Vasutas Naptól, amit az eddiginél jobb munká­val kell ünnepelnünk. Potyondy József állomásfőnök, főintéző. A tarlók szélén a termelőszövetkezet tagjai mindjárt tisztítják a kombájnnal learatott gabonát. A Vörös Október fiataljai lelke­sen végzik ezt a munkát, iparkodnak, hogy minél előbb a magtárba kerüljön a bő termés. Molnár László agropropágandista. tészetet létesítenek. Kiválasztották már az al­kalmas területet is, ahol a legkevesebb költség­gel megoldható a barázdás öntözés. Külön bri­gádra bízzák majd a kertészet gondozását. A télen hozzálátnak egy halastó építéséhez. Erre szintén van alkalmas helyük. Duzzasztó­gáttal elzárnak egy völgyet és már készen is van a halastó. A bevitt szarvasmarhaállo­mányt törzsállománnyá fejlesztik. A sertések­nél is egy törzzsel vetik meg az alapját a mi­nőségi tenyészetnek. Nem olyan régen, alig egy hónappal ezelőtt jöttem haza Zsámbékról, ahol a tsz elnökkép­ző tanfolyam hallgatója voltam. Ez a tanfolyam nekem nagyon sokat adott. A tanultak és a lá­togatásokkor szerzett tapaszta­latok megmutatták azt, hogyan és mit kell tennünk, hogy ter­melőszövetkezetünk jövedelme- j zőbb legyen. Hazaérkezésem után közgyűlésen számoltam be j a tsz tagságának az iskolán szer zett tapasztalatokról. Beszámol­tam arról, hogyan tudnánk a ki­segítő üzemágak segítségéve! még gazdagabbak lenni. A szocialista mezőgazdaságban egyrészt azért van mód a többtermelésre, mert a nagyüzemben lehetővé válik a fejlett technika alkalmazása és a jelenlegi technika továbbfejlesztése. Ezt a nemes feladatot bízta pártunk a gépállomásokra. Az a feladatuk, hogy segítsék a termelőszövetkezeteket a magasabb terméseredmények elérésébe::. A bölcskei gépállomás kollek­tívája ezt teszi. Beszéltem a tagságnak arról, hogy mit láttam, tapasztaltam, például a rákoscsabai Micsurin termelőszövetkezetben. A Micsu­rin Tsz-ben például fő üzemág a kertészet. 70 holdon kertészked­nek és ezév első két hónapjában 90.000 forinthoz jutottak. Ezekután én is arra gondoltam, hogy a mi termelőszövetkeze­tünkben nem lehetne-e kisebb te rületen kertészetet létesíteni. Te­rületi adottságunk megvan hoz­zá, ezért jövőre egyelőre 4 holdon megpróbáljuk. Tudjuk, hogy a kertészet ilyen kis terü­leten is nagyon sok munkaerőt igényel, reméljük, hogy e téren nem lesz problémánk, mert nap, mint nap érdeklődnek az egyéni gazdák termelőszövetkezetünk iránt. A tanultak és tapasztaltak alapján kívánjuk állatállomá­nyunkat is feljavítani. A gépállomás vezető mechanikusa, Kertai János, és a műhelyve­zető Tóth Gyula jóval az aratás előtt már azon „törték” a fejü­ké?: hogyan kész'thetnének egy olyan szerkezetet, amellyel gyor­sán Te lehet takarítani a tarlóról a kombájnszalmát. A szerkezet idejében, az aratás megkezdéséig elkészült. Egyszóval nagyon sokat ta­nultam, tapasztaltam ez alatt az egy év alatt és remélem, hogy a tanultak és valamennyi tag se­gítségével termelőszövetkeze­tünk szép eredményeket tud majd elérni. Klárik Imre bölcskei Vörös Október Tsz elnöke. Ezzel a szerkezettel naponta 10—12 hold tarlóról takarítják le a kombájnszalmát, 4 pár lófogat munkáját végzi el. A gép jelen­leg a bölcskei Vörös Október termelőszövetkezetben dolsc-ik. Vaszkó Szilveszter elvtárs, a járási tanács elnökhelyettese a napokban meglátogatta a?: új termelőszövetkezetet és elbeszélgetett a tagokkal. Képünkön Právics János tsz taggal vizsgálják a kicsépelt búzát. ÚGY TERVEZZÜK, hogy sokat dolgozta­tunk a gépállomással, — mondja Ruppel Já­nos, — hogy több erő jusson más munkákra, amelyeket csak kézi erővel lehet elvégezni. Meg hát azért alakítottunk szövetkezetei, hogy élvezhessük a gépi munka előnyeit. Megkezdték a közös munkát. Még nem tud­nak teljes egészében közösen gazdálkodni, mert a gabonát egyénileg kell betakarítaniolc, de a betakarításnál is segítenek egymásnak, közösen, kalákában végzik. A gép először a tsz-tagok gabonáját csépeli el és valameny- nyien azonnal teljesítik beadási kötelezettsé­güket is. A sok munka' mellett jut arra is idejük, erejük, hogy elbeszélgetnek a többi gazda­társaikkal,hogy azok is minél előbb felismer­jék a további boldogulás útját. A meggyőző, okos szó aztán termékeny talajra talál, egyre többen követik példájukat. Egy hónap alatt kétszeresére emelkedett a taglétszám, újabb 17 tag írta alá a belépési nyilatkozatot, köz­tük idős Pálinkás János 13 holdas, Fajcsi Sándor 6 holdas Beihammer József 12 holdas dolgozó parasztok. NÖVEKSZIK tehát a száma Dalmandon is azoknak, akik a jó helyett a még jobbat vá­lasztják, élnek az alkotmánybiztosította lehe­tőségekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom