Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-03 / 181. szám
1955. AUGUSZTUS 3. NAPLÓ 3 Amivé! még tartoznak a dombóvári vasutasok AZ ŐSZI FORGALOM már itt 'van. Alig, hogy befejeződött a X. Vasútüzemi értekezlet, — mely megszabta a feladatokat az őszi forgalomban — szállító vállalataink, bányáink termelvé- nyeit és a mezőgazdaság betakarított termését egyre nagyobb tömegben kell szállítanunk. Szép eredményeket értek el az állomás dolgozói azóta, hogy csatlakoztak a húsz budapesti ipari vállalat felhívásához. Különösen az anyag- és energiatakarékosság terén vannak jó eredményeink, melyből júniusban 7.235 forint értékkel kevesebbet fogyasztottunk az engedélyezett mennyiségnél. Az egy vasúti ko- 'csira eső tolatási idő csökkentésénél 9.200 forintot takarítottunk meg, a balesetekből származó károk 0.25-ről 0.09 százalékra csökkentek. Nem teljesítettük ellenben az alábbi igen fontos célkitűzéseket, melyek pótlása fontos feladat. AZT ÍGÉRTÜK, hogy a vonatoknak a bejárati jelzőnél való indokolatlan feltartását 60 százalékkal csökkentjük. Mindebből alig 1—2 százalék eredményt mutathatunk fel. A vonatoknak a jelzőnél való feltartását sokszor nem is a forgalom zsúfoltsága, hanem a forgalmi szolgálattevő, térmesterek és kocsirendezők tervszerűtlen munkája idézi elő. Ezen sokat kell javítani, hiszen az ilyen hibák akadályozzák a vonatok menetrend- szerinti indítását, a mozdonyok újabb kiszerelését. A helyes forgalomirányítással el kell érni. hogy a vonatok a bejárati jelzőnél ne álljanak meg. Nem tettünk eleget a verseny- tényezők teljesítésénél a fegyelem megszilárdítása és az újítási tervek teljesítése terén sem. A munkafegyelem az elmúlt időszakban nemhogy javult volna, hanem romlott. Nőtt az apró balesetek száma, mint például váltófelvágás, kocsikisiklás. Nőtt az igazolatlan mulasztások száma és csökkent az oktatások látogatottsága. Hiányzott egyes reszortvezetők és sokszor a kommunisták példamutatása. Sőt, olyan eset is előfordult, hogy Faggyas Károly párttag, vonatvezető, két induló vonathoz is Mér épülnek az ünnepi Vásár paviisnjai Néhány nap óta megélénkült a szekszárdi vásártér. Ácsok, asztalosok és egyéb mesteremberek dolgoznak serényen, hogy időben elkészüljenek az augusztus 20—21-én megtartandó Ünnepi Vásár pavilonjai. Különböző vállalatok dekorációs csoportjainál ugyancsak nagy munka folyik, hogy a vásárt minél :szebbé, minél impozánsabbá tegyék. Készülnek a termelőszövet kezeteink is, hogy szabad ter- melvényeiket és állataikat értékesítsék. A kereskedelem dolgozói is már most elkövetnek mindent, hogy a vásárra minél nagyobb választékot hozzanak fel. Már az előkészületek is megmutatják .hogy az idei Ünnepi Vásár igen nagy jelentőségű lesz. A dalmandi határ új gazdái Hasznosítom az iskolán szerzett tapasztalataimat II fejlett technika alkalmaiéi és továbbfejlesztői Az alapszabály betartásával még jobb eredményeket érhettek volna el Nagyszékelyben Kliencszáznegyven holdon gazdálkodnak a nagyszékelyi Dózsa Népe Tsz tagjai. Ha jelenlegi munkájukat, eredményüket vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy jobban dolgoznak mint ezelőtt bármikor. A tsz tagoknak a munkához való viszonya a múlt év őszén változott meg, amikor soraikból kizártak 11 olyan tagot, mint Horváth János, aki csak akkor ment a tsz-be dolgozni, amikor napszám nem volt. Változás történt a vezetőségben is. Az újonnan választott tsz vezetőség megkezdte a dolgozni- akaró tagokkal a munkát. A Központi Vezetőség megjelent márciusi határozata után a munkakedv is tovább fokozódott. A tsz-tagok látták, érezték azt, hogy munkájukban nincsenek magukra hagyva, segíti őket a párt. A tagok által felmutatott munka élénk visszhangra talált a község dolgozó parasztsága körében. Ezután kérte felvételét Kiss Imre 7 és fél holdas gazda és még többen. A tavasszal megkezdett jó munka folytatódott, 120 hold kukoricájukat teljesen gyomtalanították. Bár csak 78 tagja van a tsz-nek, az elmúlt vasárnap mégis 100 ember aratott. Vannak tehát eredmények, amelyeknél nem szabad megállni. Még nagyon sokat kell tenni a tsz valamennyi tagjának, pártszervezetének, vezetőségének azért, hogy a most elért eredmény még jobb legyen. Ha valamennyi tag termelőszövetkezetük gazdagodását, gyarapodását tekinti a legfontosabbnak, akkor nem fordul elő, hogy a nagyszékelyi „Dózsa Népe” Tsz-ben az alapszabályt megsértve gazdálkodjanak. 1952 óta már meg lehetett volna értetni Hegedűs Pál tsz taggal, hogy az alapszabállyal nem fér össze a 3 hold bérelt föld, az egy hold háztáji, meg a 800 négyszögöl kert. A. nagyszékelyi Dózsa Népe Tsz-ben sem engedhető meg, hogy bérelt föld, két fejőstehén és egyik-másik tagnak 3200, meg 2800 négyszögöl háztáji földje legyen. Vegyük például Hegedűs Pálék esetét. A család (a férj és a feleség) 1952 óta tsz-tag, de azóta megvan a bérelt föld is. Természetes, hogy a tsz-be csak akkor mentek dolgozni, amikor a bérelt föld nem adott munkát. Ezt bizonyítja az is, hogy Hegedűs Pál áprilisban 16.48, májusban pedig 21.60 munkaegységet szerzett. Feleségének és neki ebben az évben mindössze 119 munkaegysége van. Ugyanekkor Mészáros János egymaga 204 munkaegységet szerzett, pedig ő is a növénytermesztésben dolgozik. Vannak eredmények, de vannak súlyos hibák is, amelyek megszüntetése nem tűr halasztást. Elsősorban a tsz vezetőségének, de a helyi tanácsnak is legfontosabb feladatának kell tekinteni a bérelt föld és a háztáji terület rendezését. A megjelent rendelet értelmében visszamenőleg meg kell határozni azt a beadási kötelezettséget, amelyet a tsz-tag a nagyobb földterület után teljesíteni köteles. „A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztság jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy ... az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését.” (Az Alkotmány 7. paragrafusának 1. pontja.) SÍK VIDÉK EZ, de amerre az ember szabad szemmel elló,t az mind Eszterházy „gróf” birodalma volt — így emlékeznek vissza a dalmandiak a 10 évvel ezelőtti időkre. Az ember annyit gyalogolhatott, hogy térdig koptak a lábai és még mindig a „grófi” földet taposta. — Ha nem tetszett a cselédnek az egyik pusztán, „elmehetett’’ a másikra — ugyanahhoz a gazdához, ugyanolyan körülmények közé. Hogy milyenek voltak ezek a Körülmények, arról itt-ott egy régi épület még tanúskodik, a régi cselédlakások — ma már istállónak sem szívesen használják őket. 1945-ben, amikor kiparcellázták a végeláthatatlan nagybirtokot, annak rendje és módja szerint a dalmandi nincstelenek is a maguk gazdái lettek. Kuppel János és a többi föld- hözjuttatott saját kocsijára ült fel, amikor reggel elindult a határba, saját földjébe vetette a magot és saját magának takarította be a terményt. Gyarapodni kezdtek a dalmandi újgazdák. Erről mi sem tanúskodik jobban, mint az, hogy a dalmandiak nagy többsége a felszabadulás után házat épített. Az egykori dalmandi puszta faluvá nőtt. Uj, korszerű házakból álló utcák hirdetik többek között az éiet megváltozását. AZ ALKOTMÁNY is megerősítette a dalmandiak jogos örökségét: szentesítette a törvényt, azé a föld, aki azt megműveli. Teltek, múltak az évek és a dalmandi gazdákban is felvetődött a gondolat: „Jó sorom van, de miért ne legyen jobb, ha egyszer megvan rá a lehetőség.” A termelőszövetkezetről kezdtek beszélni. Egyre többen azt mondták: „Ha igazi jólétet akarunk, akkor 'termelőszövetkezetet kell alakítani." Nem ment minden könnyen, de végül is 11 család termelőszövetkezetet alakított 18 taggal. — Meginduláshoz ez is elég — mondták az alakuló gyűlésen — majd jönnek utánunk a többiek is. EGY HÓNAPPAL EZELŐTT történt ez. Amint megválasztották a vezetőséget — Kuppel János lett az elnök — hozzáláttak a gazdaság megtervezéséhez: mit hogyan akarnak csinálni, milyen üzemágakat akarnak fejleszteni, hogyan fogják nagyobb haszonnal kihasználni a nagyüzemi lehetőségeket? Végül elhatározták: a jövő tavasszal öntözéses kerkésve jelentkezett, Szőcs Sándor és Marhauzer Péter brigádvezetők ittasan jelentkeztek szolgálatra. A pártszervezet vezetősége által szerkesztett ,.Villám” gyakran megbírálja a fegyelemsértőket, de szükség volna arra, hogy a pártszervezet fegyelmileg is felelősségre vonja a munkafegyelemlazító párttagokat. NAGYOBB SEGÍTSÉGET kell adni az újítási tervek teljesítése terén a dolgozóknak. Kovács Béla elvtárs, az újítási megbízott nem végez mindig kielégítő mun kát. Kovács elvtárs és a szakvonali újítási felelős feladata az lesz, hogy az őszi forgalmat akadályozó, a forgalmat gátló műszaki és szervezési hiányosságok okait felkutassák, a dolgozók újításait elősegítsék. A vonatok terhelésének növelésénél is lemaradtunk. Egyedül a Kossuth brigád ért el 99 száza lékos eredményt, a másik két forgalmi brigád csak 95 százalékra teljesítette tervét. A többi termelési eredmény viszonylag jónak mondható. De nem lehetünk megelégedettek. Már csak pár nap választ el bennünket az V. Vasutas Naptól, amit az eddiginél jobb munkával kell ünnepelnünk. Potyondy József állomásfőnök, főintéző. A tarlók szélén a termelőszövetkezet tagjai mindjárt tisztítják a kombájnnal learatott gabonát. A Vörös Október fiataljai lelkesen végzik ezt a munkát, iparkodnak, hogy minél előbb a magtárba kerüljön a bő termés. Molnár László agropropágandista. tészetet létesítenek. Kiválasztották már az alkalmas területet is, ahol a legkevesebb költséggel megoldható a barázdás öntözés. Külön brigádra bízzák majd a kertészet gondozását. A télen hozzálátnak egy halastó építéséhez. Erre szintén van alkalmas helyük. Duzzasztógáttal elzárnak egy völgyet és már készen is van a halastó. A bevitt szarvasmarhaállományt törzsállománnyá fejlesztik. A sertéseknél is egy törzzsel vetik meg az alapját a minőségi tenyészetnek. Nem olyan régen, alig egy hónappal ezelőtt jöttem haza Zsámbékról, ahol a tsz elnökképző tanfolyam hallgatója voltam. Ez a tanfolyam nekem nagyon sokat adott. A tanultak és a látogatásokkor szerzett tapasztalatok megmutatták azt, hogyan és mit kell tennünk, hogy termelőszövetkezetünk jövedelme- j zőbb legyen. Hazaérkezésem után közgyűlésen számoltam be j a tsz tagságának az iskolán szer zett tapasztalatokról. Beszámoltam arról, hogyan tudnánk a kisegítő üzemágak segítségéve! még gazdagabbak lenni. A szocialista mezőgazdaságban egyrészt azért van mód a többtermelésre, mert a nagyüzemben lehetővé válik a fejlett technika alkalmazása és a jelenlegi technika továbbfejlesztése. Ezt a nemes feladatot bízta pártunk a gépállomásokra. Az a feladatuk, hogy segítsék a termelőszövetkezeteket a magasabb terméseredmények elérésébe::. A bölcskei gépállomás kollektívája ezt teszi. Beszéltem a tagságnak arról, hogy mit láttam, tapasztaltam, például a rákoscsabai Micsurin termelőszövetkezetben. A Micsurin Tsz-ben például fő üzemág a kertészet. 70 holdon kertészkednek és ezév első két hónapjában 90.000 forinthoz jutottak. Ezekután én is arra gondoltam, hogy a mi termelőszövetkezetünkben nem lehetne-e kisebb te rületen kertészetet létesíteni. Területi adottságunk megvan hozzá, ezért jövőre egyelőre 4 holdon megpróbáljuk. Tudjuk, hogy a kertészet ilyen kis területen is nagyon sok munkaerőt igényel, reméljük, hogy e téren nem lesz problémánk, mert nap, mint nap érdeklődnek az egyéni gazdák termelőszövetkezetünk iránt. A tanultak és tapasztaltak alapján kívánjuk állatállományunkat is feljavítani. A gépállomás vezető mechanikusa, Kertai János, és a műhelyvezető Tóth Gyula jóval az aratás előtt már azon „törték” a fejüké?: hogyan kész'thetnének egy olyan szerkezetet, amellyel gyorsán Te lehet takarítani a tarlóról a kombájnszalmát. A szerkezet idejében, az aratás megkezdéséig elkészült. Egyszóval nagyon sokat tanultam, tapasztaltam ez alatt az egy év alatt és remélem, hogy a tanultak és valamennyi tag segítségével termelőszövetkezetünk szép eredményeket tud majd elérni. Klárik Imre bölcskei Vörös Október Tsz elnöke. Ezzel a szerkezettel naponta 10—12 hold tarlóról takarítják le a kombájnszalmát, 4 pár lófogat munkáját végzi el. A gép jelenleg a bölcskei Vörös Október termelőszövetkezetben dolsc-ik. Vaszkó Szilveszter elvtárs, a járási tanács elnökhelyettese a napokban meglátogatta a?: új termelőszövetkezetet és elbeszélgetett a tagokkal. Képünkön Právics János tsz taggal vizsgálják a kicsépelt búzát. ÚGY TERVEZZÜK, hogy sokat dolgoztatunk a gépállomással, — mondja Ruppel János, — hogy több erő jusson más munkákra, amelyeket csak kézi erővel lehet elvégezni. Meg hát azért alakítottunk szövetkezetei, hogy élvezhessük a gépi munka előnyeit. Megkezdték a közös munkát. Még nem tudnak teljes egészében közösen gazdálkodni, mert a gabonát egyénileg kell betakarítaniolc, de a betakarításnál is segítenek egymásnak, közösen, kalákában végzik. A gép először a tsz-tagok gabonáját csépeli el és valameny- nyien azonnal teljesítik beadási kötelezettségüket is. A sok munka' mellett jut arra is idejük, erejük, hogy elbeszélgetnek a többi gazdatársaikkal,hogy azok is minél előbb felismerjék a további boldogulás útját. A meggyőző, okos szó aztán termékeny talajra talál, egyre többen követik példájukat. Egy hónap alatt kétszeresére emelkedett a taglétszám, újabb 17 tag írta alá a belépési nyilatkozatot, köztük idős Pálinkás János 13 holdas, Fajcsi Sándor 6 holdas Beihammer József 12 holdas dolgozó parasztok. NÖVEKSZIK tehát a száma Dalmandon is azoknak, akik a jó helyett a még jobbat választják, élnek az alkotmánybiztosította lehetőségekkel.
