Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-14 / 191. szám

2 NAPJLO 1955. AUGUSZTUS 14. fi Szovjetunió december 15-ig 840 ezerrel csökkenti fegyveres erőinek létszámát Az utóbbi idők tényei, különösen -pedig a genfi néghataimi kormányfői értekezlet eredményei arról tanúskodnak, hogy a nemzetközi viszonyokban fennálló feszültség bizonyos mértékben csökkent. A szovjet kormány a nemzetközi feszültség további csökken­tése, valamint az államok közötti bizalom megteremtése érdeké­ben elhatározta, hogy 1955. december 15-ig 640 ezer fővel csök­kenti a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát. A fegyveres erőknek a hadseregből és a hajóhadból elbo­csátott személyi állománya számára lakóhelyükön a vállalatoknál, a szovhozokban és a kolhozokban munkát biztosítanak. Adenauer szeptember 9-én utazik Moszkvába Berlin (MTI). Lapközlések szerint Maltzan, a Német Szövet­ségi Köztársaság párizsi nagykövete pénteken átnyújtotta Vino- gradovnak, a Szovjetunió párizsi nagykövetének a bonni kor­mány válaszát a Szovjetunió augusztus 3-i jegyzékére. A bonni kormány válaszában közölte, hogy Adenauer szep­tember 9-én szándékozik Moszkvába utazni és kérte a szovjet kormány hozzájárulását látogatásának’ ehhez az időpontjához. A nyugatnémet jegyzék szövegét a jövő héten hozzák nyil­vánosságra. Meghalt Thomas Mann Thomas Mann, a nagy német író, 1955 augusztus 12-én húsz órakor nyolcvanéves korában a zürichi kantoni kórházban meg halt. Thomas Mann érgyulladás­ban szenvedett. Betegsége ele­inte normális lefolyású volt. Pénteken reggel váratlanul ke­ringési zavarok léptek fel. Az orvosok eredménytelenül pró­bálták megakadályozni álla­potának kritikussá válását. A halál órájában az író be­tegágyánál felesége és két gyér meke volt jelen. Az ADN hírügynökség Tho­mas Mann halála alkalmából ezt írja: „Thomas Mannban a német nép a humanizmus és a béke nagy íróját vesztette el. Thomas Mann a német irodal­mat örökbecsű művekkel gaz­dagította, élete végéig bátran küzdött az oszthatatlan német kultúráért és hitet tett az egy­séges, békeszerető Németország mellett.” Elutazott a román parlamenti küldöttség A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése küldöttsé­gének tagjai: Gheorghe Vidrascu a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének tag­ja, a küldöttség vezetője, Nico- lae Salajan akadémikus, Cos- tache Antoniu népművész, Nico- lae G. Lupu akadémikus, Elena Lascu, a Román Munkáspárt bu­karesti Lenin-kerületi pártbizott ságának első titkára, Gheorghe lonescu, a bukaresti Tudor Vla- dimirescu” üzemek igazgatója, Alexandru Bulmez, az egyik ro­mán kollektív gazdaság tagja, nemzetgyűlési képviselők', akik az országgyűlés meghívására baráti látogatást tettek hazánk­ban, pénteken éjjel elutaztak Budapestről. A román parlamenti küldött­ség búcsúztatására a Nyugati­pályaudvaron megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Darabos Iván a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára Nagyistók József és Vass István­ná, az országgyűlés alelnökei, Sík Endre, a külügyminiszter első helyettese, Mihályfi Ernő, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, az ország gyűlés külügyi bizottságának el­nökhelyettese és a társadalmi élet több más képviselője. Ott volt a búcsúztatásnál Ste­fan Cleja, a Román Népköztár saság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A román parlamenti küldött­séget utazása előtt Rónai Sándor az országgyűlés elnöke búcsúz­tatta. A búcsúszavakra Gheorghe Vidrascu, a román parlamenti küldöttség vezetője válaszolt Gheorghiu-Dej nyilatkozata Gheorghe A szovjet csapatoknak Ausz­tria területéről való kivonásá­val kapcsolatban egyes nyugati lapok azt a hírt közölték, hogy a szovjet csapatokat október 1-ig Romániából is kivonják. A. L. Bradford, az United Press hírügynökség alelnöke ezzel a hírrel kapcsolatban kér­déssel fordult Gheorghe Gheor- ghiu-Dejhez, a Román Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökéhez. Gheorghe Gheor­ghiu-Dej a következő választ küldte Bradfordnak: — A Szovjetunió fegyveres erői — mint ismeretes — a békeszerződés értelmében állo­másoznak román területen, hogy biztosítsák az Ausztriában állomásozó szovjet csapatokkal való összeköttetést. Az osztrák szerződés megkötése után, a jelenlegi viszonyok között te­kintetbe kell venni azt a tényt, hogy az elmúlt időszakban nagy változások történtek az európai helyzetben. Nyugaton katonai csoportosulások jöttek létre, számos külföldi támasz­pontot létesítettek és ratifikál­ták a párizsi szerződéseket, amelyeknek értelmében Nyugat Németországot remilitarizálják és bekapcsolják a nyugati ha­talmak katonai szervezeteibe. Mint ismeretes, ennek a tény­nek következtében jött létre a varsói szerződés, amely gondos­kodik az európai demokratikus államok, köztük Románia biz­tonságának védelméről. Termé­szetesen, ha a nyugati államok saját határaik mögé vonnák vissza a más nyugateurópai or­szágokban állomásozó csapatai­kat és felszámolnák a nyugati katonai csoportosulásokat, ak­kor megváltozna az európai helyzet, nem lenne szükség Peking, (Uj Kína). Tokiói sajtójelentések szerint Kendzi Miamoto, a Japán Kommu­nista Párt központi vezető szer­vének tagja augusztus 12-én kijelentette, hogy augusztus i 1-én törvénytelenül letartóz­tatták a Japán Kommunista Párt három vezető tagját. A három letartóztatott sze­mély Szandzo Nodzaka, Sigeo Sida és Jozsiro Konni, a Japán Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagjai, akik nem­régen léptek ki az illegalitás­ból, hogy az ország népével együtt harcoljanak a függet­lenségért, a demokráciáért, a lakosság megélhetésének meg­javításáért és a Japán Kommu­nista Párt 6. országos értekez­többé a varsói szerződésre és azokra az intézkedésekre sem, amelyeket ez a szerződés a biz­tonság védelmére hozott. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben nem lenne többé szük­ség arra sem, hogy szovjet csa­patok állomásozzanak Romaniá bán és akkor ezeket a csapato­kat kivonnák Románia terüle­téről. lete határozatainak megvalósí­tásáért. Kendzi Miamoto a Központi Bizottság nevében tett nyilat­kozatában kijelentette, hogy a három személynek „a szerve­zetek ellenőrzéséről szóló rende­let” alapján történt letartózta­tása törvénytelen, mivel ezt a rendeletet öt évvel ezelőtt kül­földi parancsnok utasítására léptették életbe. Nyilatkozatá­ban rámutatott arra, hogy ez az öt évvel ezelőtt hozott rendelet Japánt külföldi uralomnak ve­tette alá és megtagadta függet­lenségét. Miamoto hangsúlyozta a párt elhatározását, hogy harcolni fog a három vezető szabadonbocsá- tásáért. Letartóztatták a Japán Kommunista Párt három vezetőjét Bebrits Lajos közlekedési és postaügyi miniszter köszönti a vasutasokat vasárnap a rádióban Vasárnap, augusztus 14-én az V. Vasutas Nap alkalmából Bebrits Lajos közlekedési és postaügyi miniszter köszönti az ország vasutasait a Kossuth- adón 11 órakor. Utána 11.10 órától ajándékműsort közvetít a rádió a vasutas dolgozóknak. Megemlékezés Korea felszabadulásának évfordulójáról Hétfőn, augusztus 15-én lesz 10 éve, hogy a Szovjet Hadsereg felszabadította Koreát a japán uralom alól. A koreai nép nem­zeti ünnepe alkalmából ezen a napon An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ma­gyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetének nyi­latkozatát közvetíti a rádió a Kossuth-adón 21 órakor. Utána 21 óra 10 perckor „Koreai augusztus” címmel zenés irodal­mi műsort sugároz a Kossuth-adó. Holland lap a genfi atomértekezletröi Hága (TASZSZ) A Hetvri- je Volk című holland lap genfi különtudósítója írja a nemzetközi atomértekezlettel kapcsolatban: „Az oroszok messze jutottak! Ezt a tényt a nyugati tudósok most nyíltan elismerik, miután tanulmá­nyozták az orosz kiállítást a reaktormodellekkel és megis­merkedtek az orosz dokumen­tumokkal. Természetesen van néhány olyan dolog, amellyel a a nyugat rendelkezik és ami nincs az oroszoknak. Az oro­szok azonban a maguk részéről olyan típusú reaktorral dolgoz­nak, amelyet igen kevéssé is­mer a nyugat. Kétségtelen, hogy az oroszok mindazonáltal számos új értesülést visznek haza Genfből. Az amerikai és angol tudósok viszont elisme­rik, hogy ők már sokat tanul­tak az oroszoktól.“ SfÄÜÄMÄf* Irta: WIECH Mi '«««•* — Hallja, Karaluch úr, mi­lyen haszontalan emberekkel van tele a világ. Hallatlan, mik fordulnak elő. —Miről beszél uraságod? — Arról beszélek, ha vala­milyen incidens fordul elő a huligánokkal (lengyelországi vagányok), az ember nem szá­míthat senki fia segítségére. — No, jó, jó, tulajdonkép­pen miről is van szó? — Az úgy volt, hogy a Stalowa-Ulica egyik házában a házmesterné este ll-kor be­zárta a kaput és nyugovóra készült. Egyszer csak valami­lyen gyanús neszt hallott a lépcsőház felől. Nyilván rab­lók törtek be a házban lévő kisipari szövetkezetbe — gon­dolta magában a házmester­né. Nagyon megijedt tőlük, nem akarta kockáztatni az életét, a lakók segítségéhez folyamodott. A földszinten, nem messze a kaputól lakik Korytko, katonaviselt ember. — Korytko úr — szólt be a lakásba a házmesterné —, rahlók vannak a lépcsőház­ban. — Ha rablók vannak, ak­kor riassza el őket. — Igen ám, de félek tőlük. Talán uraságod velem jönne? — Miért éppen én? — Hát azért, mert uraságod katonaviselt ember... — Ö katonaviselt ember az én számomra — kiabált ki a dunyha alól Korytko asszony­ság —, de nem kegyed számá­ra. Az én férjem sohasem ment idegen asszonnyal. — Egyébként is az uram a hu­szároknál szolgált és csak lovon tud harcolni. Tekintettel arra, hogy ló nem akadt a házban, a ház­mesterné bekopogott Zieba úr lakásán. Zieba nehézsúlyú ökölvívó, testvérek között is megvan 90 kiló. Amikor Zieba meghallotta, milyen komoly vállalkozásról van szó, gyo­moridegességre kezdett pa­naszkodni, kivonult oda, aho­vá a király is gyalog jár és virradatig nem mert onnan előjönni. Hasonlón érveltek a ház más lakói is. Mit tehetett vol­na a szegény varsói házfel­ügyelő, felgyújtotta az összes villanykörtéket a lépcsőház­ban, vasdorongot ragadott a kezébe és elindult veszélyes felfedező útjára. Pillanatok alatt kiderült, hogy szó sincsen rablókról. Az egyik lakónál vendégeskedett hivtalbeli kollégája, búcsúzás előtt megittak néhány korty erős krakkóit és a pityókás vendég nem találta meg a kapuhoz vezető utat, eltévedt a lépcsőházban, jobb híján a lépcsőházban rendezkedett be éjszakára. Vigasztalásul ott a lépcsöházban iszogatott a meg maradt krakkóiból. Egy kicsit mozgolódott, a fiaskót néha a lépcsőkhöz ütögette, s ez ‘ okozta a gyanús neszt. — Na, jól van, most már megértem az egész ügyet. Csak azt nem értem, honnan ismeri uraságod ilyen ponto­san az egész história rész­leteit. — Hogy honnan ismerem? Hisz ott lakom a házban. No és uraságod nem érezte, kötelességének, hogy lovaglás módon a házmesterné segít­ségére siessen? , — Már mint én? Hová gon­dol? Hiszen én gyári őr va­gyok. —Akkor meg még inkább kötelessége lett volna segíte­ni. Mint hozzáértő ember, szakmailag is jól el tudta volna intézni az ügyet. 1 — Elsősorban nem az én területem. Másodsorban pe­dig éppen szabadnapos vol­tam. 1 Thomas Mann életrajza Thomas Mann 1875 június 6-án Lübeckben született, régi patrícius családból. 1893-ban Münchenbe költözött, ahol egy­idejűleg a Simplizissimus szer­kesztője volt, majd egész mun­kásságát az irodalomnak szen­telte. 1901-ben jelent meg „A Buddenbrook-ház” című re­génye, amellyel egy csapásra a német írók első sorába emelke­dett és külföldön is híressé vált. 1903-ban „Tristan” című novellás kötete, 1909-ben „Ki­rályi fenség" című regénye, 1913-ban „Halál Velencében” c. nagy elbeszélése jelent meg. Az első világháború után 1924-ben, fejezte be „A varászhegy” című regényét. 1929-ben Nobel-díjat kapott. A háború után következete­sen síkraszállt a köztársasági és demokratikus eszmékért és szembekerült a náci-mozgalom mai, amelynek uralomraj utása- kor elhagyta Németországot. 1933-ban Svájcba és öt évvel később az Egyesült Államokba költözött. A második világhá­ború alatt rendszeresen rádió­beszédeket intézett a németek­hez. Az emigrációban tette közzé „József és testvérei” című re­gényciklusának utolsó kötetét, a „Lotte Weimarban” (1939), „Doktor Faustus” (1947) és „A választott” (1951) című regé­nyét. 1952-ben Thomas Mann visz- szatért Európába és Svájcban telepedett le. A háború után először 1949-ben látogatott ha­zájába, hogy résztvegyen Maj­na-Frankfurtban és Weirr.ar- ban a Goethe-ünnepségeken. Ebben az évben csatlakozik az atomfegyver betiltását követelő amerikai személyiségekhez. Európában való visszatérése után jelent meg „A megtévesz­tett” című novellája és „Egy szélhámos naplója” című, rész­ben már közölt regényének tel­jesebb kötete. Regényeken és elbeszéléseken kívül számos tanulmányt írt. Schiller halálának 150. év­fordulója alkalmából ünnepi beszédet mondott Stuttgartban és Weimarban és ezzel síkra­szállt a német nép és kultúra egysége mellett. Junius^elején 80. születésnap­ját az egész haladó emberiség ünnepelte. Thomas Mannt a magyar iro­dalomhoz is eleven szálak fű­zik. Majdnem minden műve megjelent magyarul. Novellái­nak most megjelent magyar gyűjteményéhez előszót jrt. Irodalmunkat nagyra becsül­te, amiről Kosztolányi Dezső hagyatékában talált levele ta­núskodik. Ismerte Kosztolányit, Babits Mihályt, Lukács Györ­gyöt, József Attilát, Móricz Zsigmondot, Bartók Bélát. Többször járt Magyarországon. Az idén József Attila születé­sének 50 évfordulója alkalmá­ból Thomas Mann levélben em­lékezett meg a költőről, akinek 1937-ben Thomas Mann buda­pesti látogatása alkalmából írt versét a rendőrség betiltotta. * A Kossuth-rádió vasárnap, augusztus 14-én délután 16.15 órakor — a kiadott műsorától eltérően — Thomas Mann em­lékműsort sugároz. Ünnepség az Országházban az V. Vasutasnap alkalmából Vasárnap, augusztus 14-én ünnepük hazánban országszerte az V. Vasutasnapot. Ez alkalom­ból szombat délután az Ország­ház kupolacsarnokában ünnep ségre gyűltek össze a közleke­dés és postaügyi minisztérium, valamint a MÁV vezetői és élen­járó dolgozói. Az ünnepségen megjelent: Hidas István a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter tanács elnökhelyettese, Bata István a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter, Bebrits Lajos közlekedési és postaügyi miniszter. Katona An­tal a közlekedési és postaügyi miniszter első helyettese, Föld­vári László és Prieszol József miniszterhelyettesek. Ott volt Csanádi György a MÁV vezér- igazgatója, Bognár Imre a vasút politikai főosztály vezetője, Gás­pár Sándor a Vasutas Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A Himnusz hangjai után Csa­nádi György a MÁV vezérigaz­gatója üdvözölte a megjelente­ket. majd Bebrits Lajos közleke­dés és postaügyi miniszter mon­dott beszédet. A Népköztársaság Elnöki T~ nácsa az V. Vasutasnap alkalmá­ból a vasút területén végzett ki­váló munkájuk elismeréséül 165 vasutas dolgozót kormányk'tün tetősben részesített. A kitünteté­seket Bebrits Lajos közlekedés és postaügyi miniszter adta át. az ünnepség során. Ä nyugati külügyminiszterek különtárgyalásai a genfi tanácskozások előtt Az Associated Press amerikai hírügynökség értesülése szerint a jövő hónapban Newyorkban valószínűleg összeül a három nyugati nagyhatalom külügymi nisztere, hogy „elvégezze az alap vető munkálatokat az oroszokkal október 27-én tartandó genfi ér­tekezlet számára.” Lincoln Whlte, a külügyminisz térium szóvivője sajtóértekezle­ten közölte, hogy az ENSz szép tember 20-án kezdődő közgyű­lése alkalmából a három nyugati külügyminiszter Newyorkban lesz „és feltehetőleg akkor majd külön is ülést tart.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom