Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-12 / 189. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! TO* Mr r A MAI SZAMBÁN: Adenauer szeptember elején akar Moszkvába utazni (2. o.) — A genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezelet összehívásáról (2. o.) — A Bonyhádi Gépállomás fiataljai­nak példája (3. o.) — Uj műsorral készül a simontornyal kultúrotthon Alkotmányunk ünnepére (3. o.) — Falusi hétköznapok 4. o.) — AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJAGANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 189. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1955. AUGUSZTUS 12. Kétezernégyszázpársral több elsőosztályú cipőt gyártanak az Alkotmány-műszakban a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói A Bonyhádi Cipőgyárban röpgyűlésekcn beszélték meg a dolgozók, milyen vállalásokat tesznek Alkotmányunk ünne­pére, mit végeznek el a kéthe­tes Alkotmány-műszakban. Az aljaüzem „Béke“-körének dolgozói vállalták, hogy az ed­digi 4 százalékos műszaki hi­bákat 3 százalékra csökkentik. Az alja Szabadság-kör 7 száza­lékról 6 százalékra csökkenti a műszaki hiba miatt leminősí­tett cipők arányát, míg a Petőfi kör 8,5-ről 6 százalékra fogja csökkenteni. E vállalásokhoz csatlakoztak a „szolgáltató“ üzemrészek is, így aztán kiala­kult az egész gyár vállalása. A kéthetes műszak alatt 2,400 párral több elsőosztályú cipő készül a fogyasztóknak, mint amit a terv előír, ami 25,000 fo­rint többletbevételt jelent a vállalatnak, valamint prémium emelkedést a dolgozóknak. A mennyiségi termelést is emelik az üzem dolgozói, mi­vel az elmúlt hónapban az áramszünetek miatt kiesés volt. ezt kell pótolni. Vállalták a dolgozók, hogy az Alkot­mány-műszak idején egyetlen igazolatlan mulasztó és későn- jövö sem lesz Határidő megrövidítéseket vállaltak az építőipar dolgozói augusztus 20 tiszteletére A Tolnamegyei Tatarozó- és Építő Vállalat dolgozói kis- gyűlésen beszélték meg, mi­lyen vállalásokat tesznek augusztus 20-ra, Alkotmá­nyunk Ünnepére, milyen mun kát végeznek el annak érde­kében, hogy az éves tervet határidő előtt teljesíthessék. A vállalat dolgozói az augusztus havi tervnek augusztus 27-re való befejezé­sét vállalták és azt, hogy a havi tervét 111.5 százalékra teljesítik. Vállalták egyes építkezések határidő előtti befejezését. A paksi vízmosás munkáit augusztus 20-ra befejezik. A dombóvári építésvezető­ség vállalta, hogy az alsó­leperdi cséplőgépszín és a dombóvári mozi építkezésénél mutatkozó lemaradást augusz­tus 20-ig pótolja. A tamási építésvezetőség a szakadáti gyalogjáróból aug. 20-ig 400 négyzetmétert elké­szít. Az asztalos részleg a tamá­si fiú diákotthon asztalosmun­káit augusztus 14-re befejezi. A festő részleg az újbereki és gerjeni tehénistálló festő és mázoló munkáit augusztus 20-ra elvégzi. A vízvezeték­szerelő részleg a Juhé-pusz- tán, valamint a tamási fiú diákotthonnál lévő vízszere­lési munkákat készíti el Al­kotmányunk Ünnepére. II húsellátás megjavításáért A kocsoloi Vörös Csillag Tsz vezetősége és tagjai közösen hallgatták meg Rákosi elvtárs beszámolóját, majd olvasták a dombóvári Rákóczi Tsz felhívá­sát a Tolnai Naplóban a hús­ellátás megjavításával kapcso­latban. A cikk elolvasása után rövid megbeszélést tartottak a brigádvezetőkkel, állattenyész­tőkkel és az alábbi vállalást tették: „Az ország dolgozó népének hús- és zsírellátásának megja­vítására a mai napon 20 da­rab süldőt állítunk be hizlalás­ra, s ezeket ez év novemberében közellátás céljára adjuk. Ezen­kívül vállaljuk azt, hogy 1956 március végéig még 40 darab hízottsertést adunk a lakosság ellátására. A szövetkezet pártszervezete a jó kukoricatermésre számít­va úgy határozott, hogy ezeket a sertéseket 130 kilogramos súllyal adjuk át. A tagság, az intézkedést nagy örömmel fo­gadta, mert ez emeli a tsz jö­vedelmét is. A Rákóczi Tsz felhívásához nemcsak lelkesen csatlako­zunk, hanem a vállalás teljesí­téséhez már hozzá is fogtunk. Szeretnénk, ha példánkat me­gyénk többi termelőszövetke­zete is követnék, hogy a még meglévő húsellátás problémá­ját, amelyről Rákosi elvtárs be­szélt, sikeresen oldhassuk meg.” TÓTH JÓZSEF párttitkár TÓTH JÓZSEF tsz elnök, OSZTOPÁNI ISTVÁN állattenyésztési brigádvez. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Az aparhanti Március 9 Tsz Aparhant község két termelő szövetkezete a Március 9 Tsz és a Felszabadulás Tsz régi ver­senytársak. Rákosi elvtárs be­széde után a két tsz úgyszólván egyszerre tette meg vállalását. „Mi, a Március 9 Tsz tagjai vállaljuk, hogy még ez évben terven felül 12 darab hízottser­tést és 25 darab baconsüldőt adunk közellátás céljára, hogy több hús és zsír kerüljön a dolgozók asztalára.” DÖME ANTAL tsz párttitkár, MÓZES ANDRÁS tsz elnök. A Felszabadulás Tsz tagságának vállalása a követ­kezőképpen hangzik: „Megértettük pártunk útmu­tatását. A húsellátás megjaví­tása érdekében felajánljuk, hogy évi kötelező szerződéses hízottsertés tervünket 25 darab hízottsertéssel túlteljesítjük. ’ KAJOS ZSIGMONDNÉ tsz. párttitkár LÄUFER JÓZSEF tsz elnök. Ha az idő engedi, éjjel is takarodnak a bölcskei gépállomás körzetében Az 1955-ös gazdasági évben sokkal jobban végrehajtottuk feladatainkat, mint az előző években. A gépállomás dolgo­zói már tavasz kezdetén azzal az elhatározással álltak munká­hoz, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a párt és a kormány elénk tűzött ki, végrehajtsák. Ezt sikerült is elérni. A ter­melőszövetkezeteknél a terve­zettnél magasabb termésered­ményeket tudtunk elérni. Búzá­ból, árpából, rozsból és zabból is magasabb a termés, tehát be­bizonyítottuk a gépi munka fö­lényét elsősorban a termelő- szövetkezeteknél, de az egyéni dolgozó parasztságnál is, ahol géppel szántottunk. Bölcskén az I. típusú terme­lőcsoportnak 23,14 mázsás át­lagtermése volt árpából, 11 má­zsás búzatermést mértünk le holdanként, de mindenféle nö­vényünkből több terem a ter­vezettnél. Ugyanakkor elmond­hatjuk azt, hogy a termelőszövetkezeteknél át­lagosan 18 mázsa árpa és 11,5 mázsa búzatermést taka­rítottunk be. A kapásnövé­nyek is igen jónak ígérkez­nek, habár jobb eredménye­ket is elérhettünk volna, ha munkánkat jobban megszer­vezzük. A cséplést most mór folya­matosan tudjuk végezni, amennyire az időjárás engedi. A bölcskei dolgozó parasztok közül igen sokan takarodtak vasárnap is, sőt éjjel is, amelyben a gépállomás dol­gozói segítenek. Kiszli János, Molnár István, Pálinkás Já­nos és Kiszely Károly vonta­tósok éjjel nappal segítik a hordást. A gépállomás körzetében 23 cséplőgép dolgozik. A cséplő­gépkezelők közötti versenyben szép eredmények vannak. Fe­hérvári Mihály 1070-es gépével 226 mázsás napi teljesítményt ért el. Bán Sándor traktoros, aki az ifjúsági versenyben részt- vesz, őt is felülmúlta. Szom­baton este 8 óráig 249 mázsa gabonát, hétfőn pedig 258 mázsát csépelt el. A gépnél dolgozó munkacsapat Méhes József vezetésével nagy szorgalommal dolgozik. Megáll­ják helyüket a többi traktoro­sok is, Baranya Sándor, Oláh József és Fehérvári János is, akik állandóan 200 mázsa fe­letti teljesítményt érnek el. Ezekben az eredményekben igen nagy része van a gépállo­más pártszervezetének, amely állandóan segíti a gazdasági munkákban a vezetőséget, és felvilágosító munkával neveli a traktorosokat. Stier István igazgató, Bölcske. Nyolcvannégyre szaporodott az új belépők száma Szinte naponta emelkedik azoknak a dolgozóknak a szá­ma, akik úgy határoznak, hogy a szövetkezeti gazdálkodás út­jára lépnek. Ez év július 1-től összesen 84 egyéni gazda 150 hold földdel választotta a szö­vetkezeti gazdálkodást Faddon. Auguszivs 7-én, vasárnap a Kossuth Tsz-be kérte felvételét Pesti György, Pesti Györgyné 9 és félholdas egyéni gazdák, Ménesi Józsefné, Lohoda János 8 holdas cs Horváth Sándor dolgozó parasztok. A < '■> űzelcm Tsz-be lepett Boross János, Bo- í oss Jánosáé. Vasárnap óta ú jabb belépők­kel gyarapodott a két tsz. Eig­ner László 3 holdas egyéni gaz­da a Kossuth Tsz-be kérte fel­vételét. Szűcs János, Nagy Sán­dor 4 holdas, idős Forris Fe­renc és fia 8 és félholdas dol­gozó parasztok és Raáb Lász- lóné a Győzelem termelőszövet­kezetbe lépett. A Tolna Megyei Tanács Végrehaj tóbizottságának felhívása A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága felhívja a köz­ségi tanácsok V. B. tagjait, a termelőszövetkezeti vezetőket és az egyéni gazdálkodó dolgozó parasztokat, hogy a kedve­zőtlen időjárás miatt elhúzódó munkák meggyorsítása céljá­ból minden órát használjanakki a gabona szállítására, behor- dására és cséplésére. Csak így tudjuk megmenteni a gabonát a dolgozó nép és az egész ország javára. Az átázott kereszteket a kévék szétrakásával — a nedves­ségfokától függően — azok szétbontásával szeles, napos idő­ben szárítgassák. Ehhez a munkához a helyi tanácsok kérjék a tömegszervezetek és a lakosság segítségét. A behordás meggyorsítása érdekében a gépállomások szállítóeszközeit a nappali és éjjeli munkánál is vegyék igény­be és ehhez a szükséges kézierőt a dolgozók biztosítsák. A cséplőcsapatokban dolgozók figyelmét felhívjuk, hogy kedvező idő esetén használják ki a késő esti és kora hajnali órákat, ezzel is segítsék a cséplés mielőbbi befejezését. Gon­dosan ügyeljenek arra, hogy csak tárolásra alkalmas szá­raz gabonát csépeljenek el. Használják ki a kedvező időt, a tarlóhántás és másodvetés gyors elvégzésére. Ezzel a jövő évi termés alapjait rakják le. A tarlóvetésű takarmányt pedig fel tudják használni az állat- tenyésztés fejlesztésére. Alig állt el az eső, megkezdődött a cséplés Palánkon Úgyszólván két napon ke­resztül zuhogott egyfolytában az eső Szekszárd környékén a hét első napjaiban. Megállt a cséplés. Csütörtökön, amint egy kissé kiderült az idő, a tangaz­daságban Bagosi Zoltán cséplő­csapata azonnal újból meg­kezdte a cséplést. Amint az esőzés megkezdődött, ponyvát húztak az asztagra. így meg­akadályozták az asztag beázá­sát. Az asztag oldalai átáztak ugyan és megnyirkosodott a gabona, gondosabb etetéssel mégis megkezdődött a cséplés. A megázott kévéket szétrakták az asztag körül száradni, hogy azokat is el lehessen csépelni. A munkacsapat azon dolgozik, hogy ígéretét megvalósítsa. Vállalták, hogy túlteljesítik cséplési tervüket, s addig dol­goznak, míg csak elcsépeletlen gabona lesz. Habár az időjá­rással kell dacolniok, mindent elkövetnek, hogy kitűzött cél­jukat megvalósíthassák. Ahol az öregeket is megbecsülik öszhajú, kissé ráncos arcú, de nagyon kedves ember Volf János bácsi, a faddi Búzalca- lász Tsz egyik tagja. Vele beszélgettem az elmúlt napok egyikén. Lassan, öregesen mondotta el a tsz-be lépésé­nek történetét. — Nem olyan régen, ez év június elején lettem tagja a Búzakalász Tsz-nek. Jogosan kérdezheti bárki, miért csak most léptem be, hiszen régóta lakom a Fadd várszegi szige­ten. Miért? Hát azért, mer£ sokan felelőtlenül beszélnek a világba és megtévesztik az embert, azzal, hogy: „Jajj, Já­nos bácsi bárhová, csak a tsz-be ne menjen.” Én itt él­tem közöttük, láttam hogyan dolgoznak és csak azért nem mertem szólni, mert idős em­ber vagyok. Gondoltam, hogy milyen munkát is adhatnak ők egy 70 éves embernek? Zsákolni, lépcsőt járni nem tudok, meg aztán nem akar­tam, hogy valamelyik tag azt mondja: „Na, vén öreg, magának is én keressem meg a kenyeret?” Azt gondoltam, hogy ezzel válaszolnak és ezért nem mertem kérni fel­vételem, pedig nagyon sokat gondoltam rá. Múltak a napok és én egy évvel mindig öregebb lettem. Egyszer megszólított Gyulai János, a tsz párttitkára, mond ván, hogy János bácsi, miért nem áll be közénk, nem élet ez így egyedül. — Hej, János fiam — mon­dottam neki, — öreg vagyok én már, nem veszitek haszno­mat. — Nem baj az, János bácsi, m tudunk mi olyan munkát ad­ni magának, amit könnyen el­végezhet, a részesedésből pe­dig szépen megélhet. — Beszéltem a tsz-ben több taggal, mindegyik örömmel és szeretettel hívott, így lettem én 70 éves létemre szövetke­zeti tag. Lassan három hónap­ja már, hogy itt vagyok, sze­retnek és megbecsülnek a tagok. Igaz, nagyon későn léptem be, már előbb, az ala­kuláskor ezt kellett volna ten­nem, akkor már lenne egy te­hénkém, egyszóval már több mindenem. — Azért mondottam el én mindezt, hogy lássák az em­berek, hogy a tsz-ben az öre­geket is megbecsülik és élete végéig tisztességes megélhe­tést nyújtanak neki. B. R. A Mezőgazdasági Kiállításon borverseny is lesz A szeptemberben megrende­zésre kerülő Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron a többi mezőgazdasági terméken kí­vül az idei évben először bor­versenyt is rendeznek. Az or­szág bortermelő vidékéről két­szer egyliteres különböző év­járatú bormintát küldenek fel a termelők. Megyénkből kilenc egyéni dolgozó paraszt nevezett e ne­mes versenybe. Prantner István szekszárdi szőlőtermelő gazda 1953-ban termett kadarkájával nevezett. Holdanként 16 hektóliteres bor­termést ért el. özv. Baka Ist­vánná (Szekszárd) 1954. évi kadarka, Klézli József (Szek­szárd) 1952. évi olasz rizling, Kilián Mihály (Sióagárdi) 1953. évi kadarka-fehér, Navraczki János (Sióagárd) 1948; évi ka­darka-siller, Nancsi József (Sió­agárd) 1953. évi kadarka-fehér, Schöllei János és Schöllei Sándor (Tamási) gazdák pedig 1954-es évjáratú olasz rizling boraikat küldik fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom