Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-03 / 181. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! r A MAI SZAMBÁN: A genfi kínai-amerikai tárgyalások (2. o.) — Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának ülésszaka (2. o.) — Ami­vel még tartoznak a dombóvári vasutasok (3. o.) — A dal- mandi határ új gazdái (3. o.) — Az alapszabály betartásá­val még jobb eredményeket érhettek volna el Nagyszékely­ben (3. o.) — Látogatás Csillebércen (4. o.) — Falusi hét- ___________________köznapok t4. o.)______________________J A Z MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJA'GA'NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 181. SZÄM. ÄRA; 50 FILLÉR. 1955. AUGUSZTUS 3. Nemcsak a tarlóhántássaL de a másodvetéssel is végestek a murgai isz-ben A murgai Petőfi és a kétyi Alkotmány Tsz még a tavaszi munkák idején versenyszerző­dést kötöttek. A murgaiak el­küldték a szerkesztőségünkhöz a jelentést: Június hónapban 30 hold ku­korica háromszori kapálásával, 8 hold burgonya kapálással s töltögetésével végeztünk. Még ebben a hónapban 25-ig elvetet­tünk 5 hold másodvetési. Júliusban az aratás megkezdé­se előtt végeztünk a cukorrépa 3 kapálásával. Az aratást az őszi árpával kezdtük, július 6-án már 18 hol­dat levágtunk, sőt részben el is csépeltük. A 70 hold búza aratá­sával 7 nap alatt végeztünk. Termelőszövetkezetünk július 20-ig eleget tett beadásának, s így gyorsbeadási jutalomként közel 2.000 Ft-ot kaptunk. Az állami szerződésre leszállított bú­záért pedig 6 mázsa korpát és 13.000 Ft-ot kaptunk. Az aratással egyidőben július 25-ig 60 holdon a tarlóhántással, 25 holdon pedig a másodvetés­sel is végeztünk. A versenyszerződés úgy szól, hogy a két tsz egymást értesíti az eredményekről, s a tapaszta­latokat kölcsönösen kicseréljük. A tsz tagsága szeretné tudni, hogy a kétyi Alkotmány Tsz-ben hogyan folyik a verseny. Fel­kérjük a-tsz vezetőségét, hogy a Tolnai Naplón keresztül adjanak hírt munkájukról. A murgai Petőfi Tsz tagsága nevében: Villányi Pál tsz elnök. 1 «Minkarend betartásáért... ,,A munkafegyelmet g a közgyűlés által megállapított munkarendet minden termelő­szövetkezeti tag köteles betar­tani.. A munkafegyelem meg­sértése, a munkából való iga­zolatlan távolmaradás a rossz minőségi munka és az alapszabálynak bármely más megszegése esetén a vezető­ség nevelőhatású fegyelmi rendszabályt alkalmazhat.” A dunaszentgyörgyi Szabad­ság Tsz-ben az elmúlt években hiba volt a munkafegyelemmel. A hibákat, melyek évek óta felgyülemlettek nem lehet máról holnapra megszüntetni, azonban a korábbiakhoz viszonyítva összehasonlíthatatlanul sokat ja­vult a tsz munkája. Sebők elv­társ tsz elnök a pártszervezetre támaszkodva irányítja a tsz-t és nem az úgynevezett „házi törvé­nyek” érvényesülnek, hanem szi­gorúan az alapszabály szerint működnek. Ennek szellemében hozták lét­re ez év májusában a fegyelmi bizottságot is, mely azóta 6 ügyet tárgyalt és hathatósan hozzájárult a munkafegyelem megszilárdításához. Legutóbb az elmúlt héten ült össze a fegyelmi bizottság Rózsa­völgyi fogatos ügyében. Rózsa­völgyi nem hajtotta végre a reá bízott feladatot, az üzemanyag szállítást, s a legnagyobb mun­kák idején hibájából 9 ember 2 fogat és két erőgép állt. A fe­gyelmi bizottság úgy döntött, hogy Rózsavölgyi elvtársat 2 munkaegység levonással bünteti. Hasonló rendszabályokat alkal­maztak Simon Károly a kerté­szeti csoport vezetőjével szem­ben is. Simon elvtársat arra kérte a vezetőség, hogy adja át a ker­tészet „Mia motorját” elevátor meghajtásra, mivel az esős idő sürgeti az aratást. Simon elvtárs — bár a kertészetben motorra azokban a napokban nem volt szüksége, kereken megtagadta annak kiadását — hivatkozva arra, hogy a kertészeti munka­csapat rendelkezik a motorral: Ténykedésével 11 ember és 4 fo­gat munkáját gátolta. A fegyelmi bizottság döntése alapján Simon elvtárs teljesítmé­nyéből 3 munkaegységet vontak le. A tsz tagok nagyrésze helyes­léssel fogadta a fegyelmező rendszabályokat, amelyek erősí­tik a tsz-ben a munkafegyelmet. Azóta a tsz minden tagja, azok is akik azelőtt többször távolma­radtak a munkából, most rend­szeresen dolgoznak. Ennek kö­szönhető, hogy már befejezték az aratást, s ezzel egyidőben a tarlóhántást és a másodvetést is. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Már a 24. vagonnál tartanak... Az utolsó villanyoszloptól karvastagságú kábel kígyózik a cséplőgépig. A Palánki Tan­gazdaság szérűjén emeletmcgas szalmakazlak arról tanúskod­nak, hogy a Bagosi cséplőcsapat már a 24. vagon gabona csép- lésénél tart és derekasan küzd az általa indított megyei csép- lési versenyben. — Géza bácsi, rendeljenek még több fogatot a hordáshoz, nehogy le kelljen állnunk a géppel asztaghiány miatt — lép a gazdaság főagronómusá- hoz a barnára sült munkacsa­patvezető, törölgetve a homlo­kára ragadt toklászokat. Az Ágoston pusztai dűiőútról szekérsor billeg elő terjedelmes rakományával. Mint pajkos gyermek úgy fésülik végig a kévéket az eperfaágak aranyló kalászdíszt szeretnének lopni. De nem olyan könnyű a nyomó rúddal leszorított kévéket mej- vámolni. A mozgó asztagok a cséplő mellé sorakoznak. Sza­porán forognak a kétágú kéve­hányó villák, kéveeső hull a gépre. A kévevágó kés szinte levegőben érinti a repülő kéve kötelét és az elszabadult szá­lak fejjel lefelé hullanak i dobba. Az etető már csak a kuszalékot egyengeti a gép éhes szájába. A kévevágó Bagosi Zoltánnó- nak ugyancsak melege van. Nem csoda, amikor a szekérről ketten is zúdítják kése alá a kévéket. — Nézd, az uradról már lekí­vánkozik az ing is — int fejé­vel Kiss Balázs, az etető, a vetkőzéssel bajlódó Bagosi felé. — Mi az, ember? Csak nem dőltél ki? — gyerünk azokkal a kévékkel — kacag a menyecs­ke. Megfeszülnek a verejtékben fürdő izmok és ismét megindul a kévezápor az asszony felé. — Nesze, ne panaszkodj A dob néha panaszosan fel- gajdul, fulladozik a nagy fala­toktól. Az acélos rozs ömlik % testes zsákokba, melyek lom­hán dőlnek a mázsára. — Hét zsák 486 kiló — csat- tantja fel Papp József gépke­zelő a m'ércét. A mezítelen vállakról teher­autókra, vontatókra perdülnek a zsákok és megindul a pirosló magfolyam a magtárak felé. — Harmadfokú nemesített vetőmag ez mind, — int fejével t tovapördülő szállítmány után a főagronómus. Az ősszel ismét a földbe ke­rül, hogy jövőre még több ke­nyere legyen az országnak. Vajat készítenek a várdomb! Gábor Áron Tsz-ben A várdombi Gábor Áron ter­melőszövetkezetben a napokban megkezdték a visszamaradó tej feldolgozását. A nyolc fejős te­héntől naponta mintegy 60—70 liter tejet fejnek, ebből a tag­ság között 25—30 litert osztanak szét. A fennmara­dó mennyiségből pedig vajat készítenek, melyet a helybeli sző vetkezeti bolt vesz át tőlük 58 forintos kilogrammonkénti áron. A tervük az, hogy a most meg­lévő egyedek közül sokat kicse­rélnek és jobb tejelőket vásárol­nak helyettük, hogy még több tejet dolgozhassanak fel. mert az így szerzett pénzből fedezni tudják a szükséges kiadásokat és havonként előleget Is oszthat­nak szét a tagság között. A tej­szín után maradt soványtejet a sertésekkel etetik fel. Az ősszel 12 hízót értékesítenek a piacon. Á Gépállomások Megyei Igazgatósága jelenti: Aratásban: 1, Iregszemcsei gépállomás 2. Bonyhádi „ 3. Sárpilisi „ 14. Dalmandi „ 97,9 százalék 87,6 86,1 „ 52,5 ,, Tarlohiíntásban: 1. Pincehelyi gépállomás 2. Tamási „ 3. Teveli „ 14. Sárpilisi „ A talajmunkában: 1. Kovács István 61,4 mű­szak, 2. Benke István 50,7 mű­szak (szedresi gépállomásról), 3. Takács József 48,3 műszak (dalmandi gépállomás). Mind­hárman résztvesznek az ifjúsá­gi versenyben. A legjobb aratógépvezetők: 1. Ág Mihály 189 hold, 2. Benke István 187 hold. 3. Schmidt Gál József 182 hold. A legjobb kombájnosok: 1. Fritz Ferenc 153 holdról 1826 mázsa szem, 2. Tibai Sán­61,7 százalék 54,6 „ 39.5 „ 13.5 „ dór 126 holdról 2034 mázsa szem, 3. Fehérvári János 130 holdról 1871 mázsa szem. A cséplögépesek versenyé­ben: 1. Takács Ferenc 2 440 má­zsa, 2. Becsű István 1922 má­zsa, 3. Végh György 1841 má­zsa gabonát c-épeit el. A nyári tervét eddig tizen­két traktoros teljesítette, az eves tervével pedig Béndek István és Uj László (iregszem­csei gépállomás), valamint Szó» kodi Ferenc (szedresi gépállo­más) végzett. Iregszemcse készül a falunapra Nagy érdeklődés előzi meg az augusztus 7-én Iregszem- csén megrendezésre kerülő fa­lunapot. A járási tanács mező- gazdasági osztálya, kereske­delmi csoportja a JTSB-vel, valamint a népművelési cso­porttal összefogva hatalmas megmozdulást rendez Ireg- szemcsén. Nagyszokoly és Iregszemcse községek termelőszövetkezeti és egyéni dolgozóinak legszebb állatai kerülnek kiállításra. A kiállítást a mezőgazdasági osz­tály dolgozói szervezik meg. A kiállításon a termelőszövetke­zetek és egyéni dolgozó parasz­tok, valamint a kísérleti in­tézet növényeiből lesz bemu­tató. A falunap délelőtt 9 órakor ünnepséggel kezdődik. A ven­dégek meglátogatják a kiállí­tás anyagát. Délután az ered­ménykihirdetés és díjkiosztás lesz. A mezőgazdasági osztály már gondoskodott arról, hogy a kiállításon résztvevő cso­portok és személyek értékes állataik és növényeik után ko­moly jutalmat kapjanak. Ok­levelek és mezőgazdasági gé­pek (kisgépek) kerülnek kiosz­tásra. Délután villámtorna lesz, amelyen röplabda és lab­darúgócsapatok mérik össze erejüket. Ugyancsak délután kerül műsorra a népművelési csoport által beszervezett kultúrcso- portok bemutatója. A szóra­koztató műsorban részt vesz: Nagykónyi DISZ és úttörő tánccsoportja, továbbá a kop- pányszántói népi tánccsoport a kanásztánccal. Hangulatos zenét fog nyújtani a megyei seregszemle egyik legjobb he­lyezettje a nagyszokolyi úttö­rőzenekar. A nagykónyi cso­port rigmus brigádot rögtön­zött és külön számmal lép fel. A kultúrműsor ajándékmű­sor lesz a termelésben élenjáró egyéni dolgozók, termelőszö­vetkezeti és a gépállomási dol­gozók részére. Az Iregszemcse és Nagykónyi között közleke­dő gazdasági vasút ekkor kü- 1 ön járatot indít. Ezen a napon az egyéni dol­gozók, a tsz tagok, valamint a gépállomás dolgozói együtt ün­nepelnek. Szépnek ígérkezik ez a találkozó. Magyarszéki József Csaknem 100.000 forint jövedelem A csibráki Viharsarok Tsz életéből A csibráki Viharsarok Ter­melőszövetkezet tagsága az aratás kezdetén nagy szorga­lommal látott munkához. Még a családtagok is arattak. De nemcsak a családtagok szor­goskodtak itt a búzatáblán, ha­nem a Budapesti Kőbányai Sörgyár doljpzói is. Eljöttek segíteni a termelőszövetkezet­nek, hogy minél előbb végezze­nek az aratással. Most az aratás befejezése után a sörgyár dolgozói átad­ták a termelőszövetkezetnek ajándékukat, mely egy komp­lett nagy teherbíró képességű hídmérleg és két hektoliter sör volt. A termelőszövetkezet tag­sága a sörgyár dolgozóit jó munkájuk elismeréséül piros, hímzett selyemzászlóval aján­dékozták meg. Viszti György levelező. AMERRE JÁR-KÉL az ember a termelőszövetkezetek határában, mindenhol szorgal \mas emberekkel találkoz­hat. Bonyhádon elnézegettem a helybeli Szabad Föld és a Dózsa Népe termelőszövetke­zetek határát és az ott dolgo­zó tagokat. Most e rövid írá­somon keresztül azt szeret­ném bemutatni, hogy a tsz-ek egy-két tagja milyen részese­dést kap teljesített munka­egységeire. MAGYARI MÁRTON és családja a Szabad Föld Tsz tagja. A család teljesített munkaegysége 810. Ha az ez­után járó búza, árpa, zab, ku­korica, burgonya, cukor, olaj, takarmány és készpénz forint összegét kiszámítjuk, az idén az előrelátható számítások szerint 40.257 forint jövede­lemre tesz szert, amihez még a háztáji gazdaságból szárma­zó jövedelem is hozzájárul. Ez azt jelenti, hogy a havi át­lagkeresete 3350 forint. Ha pedig érzékeltetni akarjuk azt, hogy a Szabad Föld Tsz tavaly óta milyen fejlődésen ment keresztül, elég ha any- nyit mondunk, hogy ugyanaz a család ugyanennyi munka­egység mellett tavaly 20.420 forintot keresett, tehát az idén jövedelme megduplázó­dott. Nézzük csak tovább. Kiing Pálné egyedül dolgozik a Szabad Föld Tsz-ben. Az ő munkaegységének száma 333. Idén előreláthatólag 16.550 forintot kap a teljesített mun­kaegysége után és körülbelül 3000 forintot tesz ki a háztáji jövedelme. Ez összesen 19.550 forint, a tavalyi 11.395 forint­tal szemben. Kiing Pálné ezen kívül prémiumként 220 kilo- gram burgonyát, 123 kilogram tengerit és 5 és fél liter olajat kap. HASONLÓ A HELYZET a Dózsa Népe Tsz-ben is. Ott is kimagasló eredményeket találunk. Hosnyánszky János háromtagú családja az idén 1440 munkaegységet teljesí­tett, ami háromszorosa a ta­valyinak. A jövedelme azon­ban nem megháromszorozó­dott, hanem megtízszereződött a tavalyival szemben, ugyanis amíg tavaly Hosnyánszky Já­nos családjával közel 10.000 forintot keresett, az idei előre látható jövedelme majdnem eléri a 100.000 forintot. Ezen egészerj, kiemelkedő teljesít­mény mellett azonban akad még sok tag, akiknek jöve­delme meghaladja az egyéni­leg dolgozó parasztok évi jö­vedelmét. Például We'ner József 532 munkaegység után 34.825 forintot fog keresni. Pál Sándor családjával 954 munkaegységgel 60.340 forint keresethez jut. AKI MÉG ENNÉL IS több adatot akar megtudni, akkor ha Bonyhádon jár, nézze meg a kirakatok ablakaiban elhe­lyezett színes táblákat, me­lyek sok ilyen példáról tesz­nek bizonyságot. Mindez azt mutatja, hogy azok a dolgozó parasztok, akik megtalálták a boldoguláshoz vezető helyes utat, azoknak az élete egyre gondtalanabbá, egyre szebbé válik. ARATÓ FRIGYES Aratnak és csépelnek a Sárközben A Sárközi Állami Gazdaság­ban több mint 2 200 hold ga­bona aratásáról kellett gondos­kodni. Összesen hét kombájn és nyolc aratógép vágja napról napra a beérett gabonát. Eb­ben a munkában különösen jól dolgozik Balogh József kéve­kötő-aratógépkezelő, aki eddig összesen 175 hold búzát és ár­pát aratott le vasárnap estig bezárólag. Ugyancsak jóval túl­teljesítette tervét Kishonti Já­nos is, aki már 123 hold gabo­nát vágott le aratógépével. A Sárközi Állami Gazdaság­ban az aratás mellett megkez­dődött a cséplés. Ebben a mun­kában idős Bogdán Lajos ve­zet, aki 1 200-as cséplőgépével eddig 22,5 vagon gabonát csé­pelt el. A sárközi vizenyős földek az idén jól fizettek: bú­zából 12 mázsa, árpából meg 15 mázsa az átlagtevmés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom