Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-31 / 204. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! .Zffmtmml könyvtár f--------------------------------------------------------------A MAI SZAMBÁN: Az Interparlamentáris Unió negyvennegyedik értekezlete (2. o.) — A Román Népköztársaság negyvenezer fővel ősök kenti fegyveres erőinek létszámát (2. o.) — Az iregszem csei gépállomás vezetőinek nagyobb segítséget kell adniok a DISZ-munka megjavításához (3. o.) V. ____________T_______________J A ZMDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJÄGANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM 204. SZÄM. ÄRA: 50 FILLÉR. SZERDA, 1955. AUGUSZTUS 31. Ax őszi munkák sikeréért Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, egyéni dolgozó parasztságunk jó gabonatermést takarított be. A gabona túlnyomó része a magtárakban van már, letettük róla a gondot. „Jólvégzett munka után jólesik a pihenés” — mondhatná valaki. A pihenésre azonban még nincs idő. Hiszen a most következő munkák éppen olyan erőfeszítést, kemény, szervezett munkát követelnek meg, mint az aratás, a behordás, a cséplés. A jövő évben is jó termést akarunk betakarítani — még jobbat, mint ebben az évben — s ehhez a feltételeket már most az ősz folyamán meg kell teremteni, elsősorban a jó talajelőkészítéssel, majd az ősziek időben való elvetésével. A talaj most elég nedves ahhoz, hogy a lehető legjobb magágyat lehessen készíteni, ugyanakkor trágyázni is kell, ahol a talaj állapota azt megkívánja. Az őszi vetések elvégzése mellett be kell takarítani kukoricatermésünket, a cukor- és takarmányrépát és más növényeket. A szőlőtermő vidékeken szüretelni kell. Ugyanakkor a jószágállomány részére be kell teremteni a télire szükséges takarmányt. Mindezeket a munkákat annak rendje-módja szerint időben, veszteség nélkül el kell végezni. Van tehát bőven tennivaló. Ha számbavesszük, milyen munkákat kell az ősz folyamán elvégezni, megállapíthatjuk, nem kis munkát kell végeznünk. A kapások jó termést ígérnek. Igen szépek a kukoricák szerte a megyében, bő termést mutat a répa és bő szüretre van kilátás. Vigyáznunk kell arra, hogy megfelelő szervezettség hiányában nehogy veszteséggel kelljen betakarítani ezt a gazdag termést. Nem egy helyen számítanak 40 mázsa körüli kukoricatermésre, erről a körzeti mezőgazdasági kiállítások is tanúskodnak. Számítanunk kell arra is, hogy később tudjuk betakarítani a kapásokat, ez pedig az őszi szántást-vetést is befolyásolja. Hogyan biztosíthatjuk tehát a kapások időben való betakarítását, a vetések időben való elvégzését? Mindenekelőtt azzal, hogy minden időt kihasználunk — mindenütt alkalmazkodunk az adott viszonyokhoz. Mivel a kukorica és a répák betakarítása csak később kerül sorra, ahol lehet, most el kell végezni a vetéselőkészítést és a többi munkákat. így nem torlódnak majd össze a munkák. Az ősziek betakarítása is éppen olyan szervezettséget követel meg, mint a gabonaféléknél. Vetéseink egy- része kapások után kerül a talajba. Tehát, először azt a kukoricatáblát szedjük meg, amelybe gabona kerül majd. A törés után azonnal le kell vágni a kukoricaszárat és nyomban el kell végezni a talajelőkészítést, hogy mire a vetésre kerül sor, a talaj megfelelően megülepedjen. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok helyesen teszik, ha azonnal megkezdik a szedést, ha a tábla jelentős része beérett, ne várják meg az egész tábla érését, — ezzel is jelentékeny időt lehet nyerni. Az őszi munkákról szóló miniszteri utasítás megköveteli a tanácsoktól és a gépállomásoktól, hogy gondosan készítsék el az őszi munkák elvégzésének tervét. Ott kifogástalanul halad majd az őszi munka, ahol most felmérik, mennyi munkáskézre, fogatra van szükség. Ez különösen állami gazdaságainkra és termelőszövetkezeteinkre vonatkozik. Az őszi munkák során komoly feladat hárul a fiatalokra is. A DISZ védnökséget vállalt a silózás felett. Több helyen már megalakultak az ifjúsági silózóbrigádok, — így a szekszárdi Béke Tsz-ben és még több helyen, — azzal a célkitűzéssel, hogy az állatállomány részére elegendő meny- nyiségű takarmányt biztosítsanak. Ahol jól kihasználták a másodvetés lehetőségét, a törés után pedig azonnal letakarítják. a kukoricaszárat, elegendő alapanyagot tudnak biztosítani a silózáshoz. Az őszi munkák sikeres elvégzése nagy felelősséget ró a mezőgazdaság szakembereire, az agronómusokra. Szak- képzettségükön, rátermettségükön múlik, hogyan vetik meg a jövő évi bő termés alapjait. Gondoskodni kell arról, hogy megfelelően tisztított, jó minőségű vetőmag kerüljön elvetésre, megfelelően előkészített talajba. Nem kisebb a felelőssége a földeken dolgozó traktorosoknak sem. Az ő munkájukon is múlik, milyen termés kerül betakarításra a jövő évben. A gépállomások a felelősek elsősorban azért, hogy a termelőszövetkezetekben idejében elvégezzék a vetést, ugyanúgy a többi munkákat. A traktorosoknak érezniök kell a felelősséget munkájuk iránt, ne történjen meg, hogy az elvégzett munka után minőségi kifogás forduljon elő. Az őszi szántásivetési munkákat azért is kell a legjobb minőségben elvégezniük, mert a saját munkájukat is segítik vele. Ugyanis arra is kell gondolniok, hogy jövőre, a termés betakarításakor könnyebb lesz a kombájnnal, aratógéppel az egyenletesen jól elmunkált talajon dolgozni. Természetesen a traktorosok csak jóállapotban lévő gépekkel tudnak megfelelő munkát végezni. A gépállomások vezetőinek biztosítani kell tehát, hogy jól kijavított gépekkel lássanak munkához a traktorosok. A szükséges javításokat úgy kell elvégezni, hogy a lehető legkisebb legyen az időveszteség. A cséplés most befejeződik ezekben a napokban, utána azonnal hozzá kell látnunk az őszi munkákhoz minden erőnkkel. így biztosíthatjuk azt, hogy terményeinket időben betakarítsuk, s az őszi vetések időben való elvégzésével gondoskodjunk jövő évi kenyerünkről. fiz eszi munkák hírei Megyénkben egyre több helyen fejezik be a cséplést és kezdik meg az őszi talaj munkákat. Termelőszövetkezeteink tagjai és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok már most gondolnak arra, hogy csak az időben jól előkészített magágyba vetett mag fizet jól a következő esztendőben. Éppen ezért a megye egyre több községében kezdték meg a vetőszántást a repce és az őszi árpa alá, sőt, néhány helyen már megkezdték a repce vetését is. A dombóvári járásban a járási mezőgazdasági osztály jelentése szerint eddig mintegy 80—85 százalékban készítették elő a magágyat az ősziárpa és a repce alá a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok. A járás termelőszövetkezetei mintegy 250 hold repcére kötöttek termelési szerződést. A talaj előkészítése javarészben megtörtént a repce alá, sőt a kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet már el is vetette. Jól halad még az őszi talajelőkészítés árpa alá a dombóvári Rákóczi és a Vörös Sugár Termelőszövetkezetekben. Ezekben a tsz-ekben és a nakiüt a Szocializmus Felé termelőszövetkezetben már a múlt hét végén megkezdték a vetőszántást. A gyönki járásban — Fodor főagronómus elvtárs jelentése alapján — mintegy 40 százalékban történt meg a magágyelőkészítés árpa és repce alá. A gyönki Vörös Csillag termelőszövetkezetben például már a múlt hét végén megszántották a talajt az 5 hold repcének és a közeli napokban befejezik annak vetését.. Ezenkívül mintegy 20 holdat szántottak fel őszi árpa alá. Ennek vetését szeptember 5-ig fejezik be. Az ezen a területen termelt árpát tömegszaporítás céljából termesztik. A tamási járásból Kovács főagronómus jelenti: Az őszi árpa és a repce alá eddig több termelőszövetkezet megkezdte a vetőszántást. így többek között a tamási Vörös Szikra, a nagykónyi Űj Élet és az Alkotmány, a pári Béke, a nagyszokolyi Béke és az Iregszemcsei Űj Élet. A nagykónyi Űj Élet termelőszövetkezet szeptember 5-ig 10 hold repcét vet el. De nem minden községben halad ilyen jól az őszi vetések talajelőkészítése. Vannak községek, mint például Regöly és Ozora, ahol egyáltalán nem sürgették és még ma sem sürgetik a község vezetői a vetőszántás megkezdését. Ideje lenne, ha a két község tanácsa mozgósítaná a falu lakosságát, mert az idő sürget, az őszi árpa és a repce vetése nem várhat halogatásra. Nyolc űj belépő Augusztus 20-án, amikor az egyéni dolgozó parasztok látogatóba jöttek szövetkezetünkbe, csodálkozva hallgatták, milyen eredményeink vannak, 5 hold borsó után 40.000 forintot kaptunk. A tehenészetben is volt látnivaló. Teheneink, 8 hetes, 250 kiló súlyú növendékbikánk elismerésre késztette őket. Eredményeink nem régi keletűek, de azon dolgozunk, hogy az egyéni dolgozó parasztok előtt még meggyőzőbbé tegyük a szövetkezeti gazdálkodást. Arra törekszünk, hogy gépi munkát alkalmazzunk lehetőség szerint minden munkában, hogy a tagság munkáját köny- nyebbé tegyük, és még nagyobb jövedelmet tudjunk biztosítani. Eddigi eredményeink is biztatóak. Ha a tagság részesedését számítjuk, azt állapíthatjuk meg, hogy a tagság átlagos jövedelme meghaladja a havi 2000 forintot. A zárszámadáskor körülbelül 50 forint lesz egy munkaegység értéke. Kunt- ler Ignácnak például 25.000 forint lesz az évi jövedelme. Nem cserélne egy középparaszttal. Az eredményeinket , látva, több dolgozó paraszt kérte felvételét szövetkezetünkbe. Nyolc tagot vettünk fel legutóbb: Márton Jánost, Budai Györgyöt, Németh Lászlót, Ungvári Jánost, Bállá Lajosnét, Kulbec Istvánt, Szabó Györgyöt és Safrankó Sándort. A tsz-tagok felkeresik a dolgozó parasztokat, igyekeznek meggyőzni őket a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Több dolgozó paraszt nyilatkozott úgy, hogy az ősz folyamán be fognak lépni a szövetkezetbe. HORVÁTH GYÖRGY Meggyőződés Tsz, Tolnanémedi. Erősödünk... fejlődünk ! A kajdacsi November 7. Tsz. tagsága mindent megtesz fejlődése érdekében. Úgy végzi munkáját, hogy vonzóvá tegye a szövetkezetét a kívülálló dolgozó parasztok között. A napokban új elnököt is választottunk Bräutigam András személyében, amely újabb feltételt jelent termelőszövetkezetünk megerősítéséhez. Eredményeink nyomán újabb öt taggal szaporodott szövetkezetünk tagsága. Szabó Lajos 7 hold földterülettel, Dombi Jő- zsefné 6 hold földterülettel, azon kívül Borbély József, Zsámboki' László és Kiss István kérte felvételét. Kis István könyvelő o4 (kőáűhted em&ebelt {öo&j&iöl uan díá Erik a faddi dolgozó parasztok között a szövetkezés gondolata. Nap, mint nap gyarapodik azoknak a száma, akik a jobb. a gondtalanabb életet választják.. Az elmúlt napok egyikén Király Kálmán 4 holdas gazda a helybeli Kossuth termelőszövetkezetbe kérte felvételét. Király Kálmán elvtárs nyilat kozatában a következőket mondotta lapunk munkatársának: — Nem olyan régen, alig pár napja, hogy a termelőszövetkezeti életet választottam. Azelőtt állami gazdaságban dolgoztam és később visszajöttem, hogy a 4 hold földemen dolgozzam tovább. Azt a munkát, amit végeztem nem gazdálkodásnak, csak kínlódásnak lehet nevezni. Kora reggeltől késő estig dolgoztam és mégsem volt, nem termett annyi, ami biztosította volna a gondtalan megélhetést. Nem tagadom, amikor először beszélgetett velem Takács elvtársnő, kereken azt válaszoltam neki, hogy már pedig én nem leszek termelőszövetkezeti tag. Hirtelen, meggondolatlanul mondottam akkor e szavakat. Később, mikor még- egyszer beszélt velem, aláírtam a belépési nyilatkozatot. Nem kényszer, hanem meggyőzés e zköze volt az, ami a helyes útra vezetett. Az én elhatározásom végleges. És remélem, hogy rövid időn belül valameny nyi dolgozó paraszttársam meg fog győződni arról, hogy minden becsületes embernek termelőszövetkezetben van a helye. — Vasárnap, de a többi napokon is szívesen megyek el agitálni. Ebben a munkában nem lehet, nem szabad elfáradni, mert nem egy, hanem a becsületes emberek jövőjéről van szó. Személyhez szóló érveket ad a bonyhádi községi pártbizottság a népnevelőknek A kommunista és pártonkí- vüli népnevelők járják esténként Bonyhád községben is a lakóházakat, az utóbbi hetekben sűrűbben, mint azelőtt. Beszélgetnek az emberekkel, s elsősorban a dolgozó parasztokkal a termelőszövetkezetekről, azok nagyszerű eredményeiről. E példákkal meggyőzően be tudják mutatni, hogy a nagyüzemi gazdálkodás valóban egyetlen út a dolgozó parasztságunk számára az igazi felemelkedéshez. A pártbizottság szervezetten fogott e nagy munkához. Népnevelőpáronként a párt- bizottság 3—4 dolgozó parasztot bízott az agitátorokra, hogy rendszeresen látogassák őket s beszélgessenek velük, győzzék meg őket a társasgazdálkodás előnyeiről. Van mit mondaniok a népnevelőknek, hiszen a tsz-ekben az idén nemcsak az egyénieket jóval meghaladó jövedelemhez jutottak a tagok, hanem messze túlszárnyalták tavalyi eredményeiket is. Elmondják például, hogy Pál Sándor a Dózsa Népe Tsz tagja családjával tavaly 935, az idén már eddig 954 munkaegységet teljesített. Erre 1954 évben 20 mázsa 70 kg búzát kapott, az idén azonban 52 mázsa 47 kilót, s majdnem mégegyszer annyi árpát, mint tavaly. De ugyanilyen arányban lehet sorolni a több) várható eredményt is, nem beszélve a pénzről. A Szabad Föld Tsz is jó eredményekkel dicsekedhet. Magyari Márton és felesége augusztus 1-ig 655 munkaegységet szereztek. Erre közel (8 kg híjján) 40 mázsa búzát, prémiumként még 201 kg-t kaptak, s árpát 665 kg-t. Készpénzt pedig 5653 forintot s a borsóból is 2487 forintot. Az is jól járt a tsz-ben, aki mint Szász András, csak egyedül dolgozott; 28,77 mázsa búzát kapott 479 munkaegységére s prémiumként még 336 kg-t. Árpát 479 kg-t vitt haza. A borsóból 814 forint jutott neki, míg készpénzben 4075 forint ütötte a markát. De így lehetne sorolni a többi tagok jövedelmét is. Nem csoda, hogy örömmel mutogatják mindkét tsz tagjai az elmúlt napokban vásárolt rádiókat, kerékpárokat, s a különböző ruhaneműeket, cipőket, csizmákat. A pártbizottság a tanáccsal együtt azonban nemcsak a népnevelőkön keresztül igyekszik meggyőzni a község dolgozóit a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. A fent említett beszédes számokkal alátámasztott példák egész sora hirdeti ezt nagy plakátokon szerte a községben. Mindezeknek tudható be, hogy az elmúlt hetek során a Dózsa Népe Tsz-ben 19, a Szabad Földben pedig 9 új tag lépett be. A Dózsa Népébe lépők között vannak Keserű János 10, Szabó Jenő 9, Tóth Gyula 7 holdas dolgozó parasztok is. A Szabad Föld pedig Rózsa Im- réné, a járási pártbizottság titkárának felesége és Végvári Pál 13, Szőcs János 7, László Béla 9 holdas dolgozó parasztok léptek be legutóbb a többiek között. A két tsz tehát összesen 28 új taggal erősödött az elmúlt hetek során.
