Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-24 / 173. szám
1955. JULIUS 24. NAPLÓ 7 A laza munkafegyelem akadályozza a termelést a Mázai Téglagyárban A múlt évben még kétmillió téglával maradt adósa az c>- szágnak a Mázai Téglagyár. A kedvezőtlen időjárás m,ellett a munka szervezetlensége, a laza munkafegyelem is okozta ezt a tervlemaradást. Azóta már javult a helyzet a gyárban, az idén, az első félév végéig 900 ezer nyerstéglával és 300 ezer égetett téglával teljesítették túl a tervet a gyár dolgozói. A napokban vezetik be a Duvanov gyorségetési módszert, ami szintén növelni fogja a termelést. Azonban, ha nézzük a többi tervadatot, szembetűnik, hogy — bár sokkal jobb, mint a tavalyi, — de mégsem kielégítő az eredmény, a gyár dolgozói többre is képesek lettek volna. A második negyedéves tervet 122 százalékra teljesítette a gyár, de a 128 százalékos létszámmal Az eredeti tervet egymű- szakos üzemmel kellett volna teljesíteni, ténylegesen két műszakban dolgoztak. Ezzel a létszámmal legalább két-há- romszáz ezerrel több téglát kellett volna gyártani. Erre megvolt minden lehetőség, hiszen a mázai gyár a megye legnagyobb és egyik legkorszerűbben felszereli téglagyára. Baj van a munkafegyelemmel, — ez az oka a hibáknak. Még mindig 4—5 igazolatlan mulasztás fordul elő havonta a gyárban, van kiesés késések miatt is, de a legjellemzőbb lazaság a munkaidő nem teljes kihasználása. Két nyersgyártó brigád dolgozik az üzemben a présgépnél, váltott műszakban. Teljesem egyforma adottságok mellett dolgozik ez a két brigád, mégis az egyik állandóan 5—6 ezer darabbal kevesebbet termel naponta, mini a másik. Ez a lemaradó brigád pedig nagyrészt DISZ-fiatalokból áll, akik két hónappal ezelőtt versenyre hívták ki az „öreg'' brigádot. Ebben a versenyben sorozatosan alulmaradtak. A brigád több tagja nem veszi komolyan a munkál, ezek aztán néha magukkal ragadják a többieket is. Előfordul, hogy egyikük egy „jó viccet" mond, erre aztán összeszalad a brigád, nevetgélnek, versenyeznek, ki tud „jobbat" mondani. Közben pedig a gép ontja a sok selejt téglát, amivel már a „pacalosnak” lesz dolga visszavinni a présbe. Gyakran előfordul, hogy valami miatt leáll a présgép. Egy kődarab kerülhetett a föld közé, vagy figyelmetlenségből valakinek a lapátja esett bele. Ilyenkor otthagyja mindenki a gépet, összeszaladnak, folyik a tere-fere. Az asztalt nem mossák le, mire megint indul a gép, nehéz eltávolítani a rászáradt agyagot, ez újabb időveszteség. „Jó vicc" az is, ha leálláskor nem zárják el a vizet, az a prés szájnyílásánál összegyűlik, induláskor szembefröcsköli az elszedőket, amin aztán jót nevetnek. Persze előfordul ilyen kor már szabályos „sárcsata" is, golyót formálnak a selejt- téglából és azzal dobálódznak. Többen azt tartják, — főkép azok közül, akiket a szüleik tartanak el, és az itteni kereset csak zsebpénzre kell, hogy „elég nekem, amit keresek, minek törjem magam, senkinek semmi köze hozzá, menynyit dolgozom". Nem mindenki van így. Ha brigádban többen nem dolgoznak rendesen, akadályozzák a többieket is a munkában, akadályozzák azt, hogy a gyár több téglát adjon az országnak, gyárak, mező- gazdasági épületek, lakóházak építésére. Joggal szállt szembe e felfogással az üzem legutóbbi termelési értekezletén Jenei Sándor gépész. Az alacsony teljesítmény a fizetéskor látszik meg, amikor sovány a boríték. A gyárban dolgozik Fábián Imre kelleres, aki közel ezerkétszáz forintot keresett a múlt hónapban. Ugyanilyen munkakörben, ugyanilyen feltételek mellett dolgozik Sohonyai Ernő is, az ifibrigád egyik fő „tréfacsináló- ja", a fegyelemlazítók hangadója és mégis alig keresett többet hétszáz forintnál. Persze, elégedetlenkedett a fizetésnél, hogy „érdemes ezért dolgozni?” Tudnak jól dolgozni a fiatalok. Előfordult mér, hogy egy napon 31 ezer nyerstéglát gyártottak, túlszárnyalták az „öreg" brigád teljesít nényét. A napokban megtartott BISZ- gyűlésen, — amelynek előkészítésében a gyárvezető és a párttitkár is résztvett — már megkezdődött az olyan légkör kialakítása, amiben nem tűrik meg a becsületes fiatalok maguk közt a fegyelmezetlenséget, a lógósokat, Sokan helyeseltek Blénesi Sándornak, amikor felszólalt, hogy ki kell közösíteni a brigádból az olya nokat, mint Ficsor Elemér, a leggyakoribb rendbontó, ha nem változtat magatartásán. Többen felszólaltak, hogy nem mehet így tovább a munka. A gyár vezetősége és a párt- szervezet segítségével bizonyára sikerül megszilárdítani a fegyelmet az üzemben és akkor igazán méltó versenytársai lesznek a fiatalok az „öreg" brigádnak. Szeretem a gyárat, szeretem a gépeket lett figyelni, de később már egészen belejöttem." — így emlékszik vissza erre. — „Ide pedig lágy kerültem, hogy lszajev elv- \társ szólt: „Teri, menj át a kis- Ivákuumhoz, vedd át." Először féltem, mert eddig csak nyitott iüstöt, úgynevezett duplikátort kezeltem, de most már megy itt is a munka, naponta két-három adagot is főzök vele.” A Paksi Konzervgyárban sokféle gyümölcsöt, zöldséget dolgoznak fel, ezek — ahogy a földeken megérnek — gyorsan váltják egymást az üzemben. Olyan emberek kellenek a gépekhez, akik mindenhez értenek. Ring Teréz ifjúmunkás egyike ezeknek az embereknek, akire mindig számíthat a gyár. Fiatal lány, de már több, mint három éve dolgozik az üzemben Ring Teréz, a Paksi Konzervgyár gépkezelője. Most éppen az 1000 literes kis vákuum üstön főzi a meggy finomízt, pár nap múlva talán egy nyitott üstben barackízt ■főz, vagy a babvágógépet kezeli, de mindenütt DlSZ-fiatal- hoz méltóan állja meg a helyét. Az üstnél éppen r>alami hiba van, a szívócső szelepe nem zár jól, levegőt enged az üstbe. A cső végét a kezével fogja be addig, míg valaki hoz egy gumilapot, hogy azt tapaszthassa a cső végére. Vigyázni kell, az üstben a szivattyú légüres teret biztosít, hogy az anyag alacsonyabb hőmérsékleten, gyorsabban főjön, tehét ne kerüljön levegő föléje. Nem ijed meg, tudja, hol lehet segíteni, ha valami baj van. Közben a kémlelőablakon keresztül figyeli, mi történik az üstben, hogyan lesz egyre sűrűbb az anyag, mikor lehet csapolni. De nézi a feszmérőt is, hogy a gőz nyomása ne emelkedjék két légkör fölé. — Szeretem a gyárat, de főként a gépeket — mondja. — Régi vágyam volt, hogy gépek mellé kerülhessek, gépekkel dolgozhassak. Itt a gyárban ?.z teljesült is, hiszen talán nincs is olyan gép, aminek a kezelését, működését ne ismerném. Elvállaltam Nemrég egy másik gépcsoportot — ahogy itt mondják — a borsóvonalat — irányította. Eddig a legbonyolultabb munkája volt ez, hiszen míg a hüvelyes borsóból kifejtett, osztályozott borsó lesz, jó néhány gépen, szállítószalagon megy keresztül. Tizenhárom villanymotornak a kapcsolóját kell kezelnie Ring elvtársnőnek, mindig tudni, melyiket kell ki- vagy bekapcsolni, ha indulnak, vagy valami fennakadás van. — „Megkérdezték, elvállalom-e. Csak előbb magyarázzák el, hogyan kell csinálni — mondtam. Azután Ambrus elvtárs sorra mej mutatta, melyik gépnek, mi a szerepe, hogyan megy végig a gépeken az anyag, ha valamelyikkel hiba van, először az elevátort kell leállítani, amelyik a hüvelyes borsót szállítja a borsóbontógépbe. Az első napokMegyénk kisipari szövetkezetei pótolták április havi lemaradásokat A megye kisipari termelőszövetkezetei 19 havi állandó tervteljesítés után áprilisban a havi termelési tervüket csak 92 százalékra teljesítették. Ez a 8 százalékos lemaradás azt jelentette, hogy veszélyben forgott a II. negyedéves terv teljesítése. Szövetkezeteink vezetőire, dolgozóira, a KISZÖV valameny- nyi munkatársára az a feladat hárult, hogy a hátralévő 2 hónap alatt a lemaradást behozzuk A két hónapi munka eredményes volt. Szövetkezeteink június 30-ig 100.6 százalékra teljesítették negyedéves tervüket, 98 százalékos termelői létszám és 98 szá zalékos termelői béralap felhasználás mellett. Ezáltal 141.000 forint béralapmegtakarítást értek el. A termelékenység a tervhez viszonyítva 2.5 százalékkal emel kedett, az előző negyedévinél 5.6 százalékkal magasabb. A negyedéves terv túlteljesítésében élenjárt a Bátaszéki Kádár KTSZ 145 százalékos, a Teveli Vegyes KTSZ 134 százalékos, a Szekszárdi F'odrász KTSZ 132 százalékos és a Faddi Fémipari KTSZ 130 százalékos bán nehezen ment, nagyon ícel-negyedévi tervteljesítéssel. Szépséghibája a tervteljesítés- nek, hogy nem valamennyi szövetkezet 100 százalékos teljesítéséből adódott, mivel 10 KTSZ nem teljesítette tervét, így a többieknek kellett megfeszített munkával pótolni a lemaradók által okozott kiesést. A leggyengébb munkát a Dombóvári Vasipari KTSZ végezte, mely a negyedév folyamán egyetlen hónapban sem teljesítette tervét és 13 százalékkal lemaradt. Most új feladatok állnak szövetkezeteink előtt. Teljesíteni, sőt túlteljesíteni kell a III. negyedévi tervet, hogy a lakosság igényeinek kielégítése hiányt ne szenvedjen a szövetkezetek termelésének csökenése, vagy a tervlemaradás miatt. Értünk el eredményeket az év folyamán de fokozni kell a termelést, szilárdítani a munka fegyelmet és csökkenteni az önköltséget, hogy szövetkezeteink vissza tudják adni a nép államának mindazt a sok-sok segítséget és támogatást, melyben őket részesíti. Biber László KISZÖV tervosztály vezető. Kiváló minőséget a fogyasztóknak! Hogyan javult a minőség a Tolnai Textilgyárban • • ¥ T zemünk munkájának nagy fogyatékossága volt hosz- ^ szú időn keresztül, hogy a minőségi tervet nem teljesítettük. így volt ez az I. negyedévben is, amikor pedig a meny- nyiségi tervteljesítés terén a felszabadulási versenyben komoly eredményeket értünk el. Ezért legfontosabb feladatunknak tartottuk, hogy mindent megtegyünk az áltálunk gyártott áruk minőségének megjavítására. Az üzem vezetősége, a párt- és szakszervezet vezetői tisztában voltak azzal, hogy mi a jelentősége a jóminőségű áru gyártásának, mit jelent az, ha a a dolgozók az üzletekben nem selejtes, hanem kiváló minőségű árut vásárolhatnak, jobban, szebben öltözködhetnek. Az üzem tervteljesítése, gazdaságos tér melése szempontjából sem közömbös, hogy a gyártott textil- anyagik első-, másod-, harmadrendüek, vagy teljesen selejtesek-e, hiszen az alacsonyabb osztályú árunak az értéke Is alacsonyabb, termelési költsége pedig ugyanannyi, mint az első osztályúé. Üzemünk nagyrészt drága, külfölről beszerzett nyersanyagokkal dolgozik, tehát igen fontos, hogy a rendelkezésre álló anyagból minél több, jóminöségű árut gyártsunk. Exportra is dolgozunk, ami különös felelősséget ró ránk, hiszen ha jóminőségű árut gyártunk, ezzel öregbíteni tudjuk a külföldi országokban is hazánk iparának jó hírnevét. A minőség megjavítása első feltételeként a megfelelő ^ gépi állapotok megteremtését jelöltük meg, ezért a javítóműhely munkáját tervszerűen megszerveztük. Egy gene- rálozó és két kisjavító brigádot alakítottunk, melyek előre havonta meghatározott tervek alapján végezték feladatukat. Az azonos típusú gépeket — amennyiben azokon egyforma áruk készülnek — egységesen, sablon szerint beállítottuk, de a többi árukon is megfelelő gyártás technológiát dolgoztunk’ ki és ezeknek a betartását a technológiai csoport ellenőrzi. A művezetők részére napi gépellenőrzést, megelőző karbantartást írtunk elő és annak végrehajtását naponta ellenőrizzük. Nagy súlyt helyeztünk a fonalak előkészítésére, ezért az irézőknél új eljárást vezettünk be. Az irező üzemrész dolgozóinál minőségi bérezést léptettünk életbe, de a vetülék csévék méreteire, alakjára is nagy súlyt helyeztünk, hogy ezzel a gyár tás folyamatosságát biztosítsuk, a hiba lehetőségeket csökkentsük. Szaporítottuk a láncfonal szakadása esetén a gépet leállító lamella-szerkezeteket, ezek a dolgozóknák igen nagy segítséget adnak, nyugodtabbá és biztosabbá teszik a dolgozók munkáját. ÍV’agy segítséget adott a minőség megjavításához az üzemi pártszervezet is, mind a vezetőségi, mind a népnevelő értekezleteken, taggyűléseken sokat foglalkozott a minőség megjavításának feladataival. A vezetőség tagjai és a népnevelők állandó felvilágosító munkát végeztek a dolgozók között. Erős harcot kellett folytatni a megalkuvókkal szemben. Akadtak a dolgozók, de a művezetők között is olyanok, akik nehezen akarták megérteni, hogy a termelésben nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is fontos. Komoly eredményeket hozott a minőség javításánál a munkaverseny. Az első negyedévben különösen említésreméltó az ifjúsági brigádok kezdeményezése, amikor — vállalásaikban — a mennyiség emelése mellett a minőség megjavítását is célul tűzték ki. Már a felszabadulási versenyben is szép eredményeket értek el az ifi brigádok, köztük a legjobb Schalli János brigádja. A múlt évben az üzembe került fiatal dolgozók munkájú nak megjavítására az idősebb és élenjáró dolgozóink közül sokan adták át munkamódszerüket. Az állandóan rossz minőséget gyártó dolgozókkal először elbeszélgettünk, igyekeztünk a jóminőségű munka fontosságát velük megértetni, de egyes esetekben — amikor ez nem járt eredménnyel — alkalmaztuk a selejt rendeletet is. |> endeztünk különböző tanfolyamokat az üzemben. A fiatal tanulók részére új munkásképzö tanfolyamot szerveztünk, ahol a legszükségesebb szakmai ismeretekre oktattuk ki őket. Az élenjáró munkamódszerek elterjesztésére a régebbi dolgozók részére is rendeztünk tanfolyamot, ahol a legjobb munkafogásokat elméletileg is megmagyaráztuk, gyakor Iatilag is bemutattuk. A dolgozók nagy része szívesen látogatta e tanfolyamokat és az elért eredmények igazolják, hogy érdemes volt ezeket megrendezni. A szakszervezet a műszakiakból és fizikai dolgozókból minőségi őrjáratot szervezett, ennek tagjai naponta átvizsgálták gépenként a készülő árukat és a szükséges intézkedéseket a helyszínen azonnal megtették. Hozzájárult a minőség javításához a műszaki normákkal egyidejűleg bevezetett minőségi bérezés. Próbaelszámolásokon keresztül állandó felvilágosító munkát végeztünk dolgozóink között és számokkal mutattuk meg. hogy mennyivel kifizetőbb a jó minőségű áru gyártása maguknak a dolgozóknak is, mert ezzel emelkedik keresetük, de megmutattuk azt is, hogy a selejtes áru gyártásával mennyi kárt okoznak nemcsak maguknak, hanem a népgazdaságnak is. ¥gen fontos feltétele a minőség megjavításának a mi- nőség naponta történő értékelése. A gyárban korábban csak a mennyiségi tervek teljesítését értékeltük nyilvánosan naponta. Most már feltüntetjük a táblán azt is, hogy előző nap hány százalék I. osztályú árut gyártott az üzem és a hónap elejétől számítva hány százalék az I. osztályú áru aránya. Fontos a hibás árukat termelő gépek műszaki ellenőrzése is. E téren igen jó munkát fejtettek ki műszaki dolgozóink, főművezetőink művezetőink. Ha szükség volt rá. nem egyszer több műszaki dolgozóból álló brigád vizsgálta felül az egyes gépeket és amikor megállapították a hibát, azonnal intézkedtek annak kiküszöbölésére. A felsorolt intézkedések meghozták az eredményt. Hónap- ról-hónapra javult a minőség a gyárban. Az I. osztályú áruk részaránya januárban még csak 83.3 százalék volt. Februárban 85.8, márciusban 86.3 százalék. A Il.negyedévben tovább javult a minőség, havonta körülbelül egy százalékkal. így júniusban már 88.8 százalékban gyártottunk I. osztályú árut. Ezek a számok azt mutatják, hogy megtaláltuk a helyes utat, hogy nemcsak mennyiségi, hanem minőségi termeléssel is hozzájárulhassunk dolgozó népünk megfelelő textilanyagokkal való ellátásához. Feladatunk az — és erre meg is van a lehetőség, — hogy a tapasztalatok felhasználásával tovább javítsuk a minőséget. , Molnár István gyárrészlegvezető.
