Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-24 / 173. szám
1955. JULIUS 24. NAPLÓ 5 Sürget az idő Lelkes munka folyik a dunaföldvári Alkotmány termelő- szövetkezet földjein'. A nagyszerű kombájn, a fürge aratógép rendületlenül vágta a gabonát. Mivel az idő sürgetett a termelő- szövetkezet tagjai Is kaszát ragadtak, hogy mielőbb le legyen aratva a gabona. Képünk a 13 kaszással dolgozó munkacsapat egy csoportját mutatja munka közben. Juhancsik Mihály és felesége, Farkas István, Tóth József, Tamás elvtársnő és a többiek mind, mind jó eredménnyel dolgoztak az aratás befejezéséért. bőségesen ömSík a zsákba a búza V Jól dolgozott a mözsi Úttörő termelőszövetkezet földjén Vigh Antal felelősvezető irányításával a mözsi gépállomás Vörös Csillag cséplőbrigádja. Nagyrészük van abban, hogy a termelő- szövetkezet időben le tudta adni a beszolgáltatás! kötelezettségét. A gyorsbeadásért 2.197 forint prémiumot kaptak a tsz tagok. Szabotálják a beadást — állataikkal etetik a búzát a zombai kulákok Zomba község dolgozó parasztsága éjt nappallá téve versenyben dolgozik a földeken, hogy az idei szép termést minél kisebb szemveszteséggel takaríthassák be. — Számíthat ránk az ország — mondták a legutóbbi gazdagyűlésen és versenyre hívták ki Kisvejke termelőszövetkezeti községet a gabona gyors betakarításáért és a begyűjtési terv teljesítéséért. Míg a dolgozó parasztság erejét megfeszítve dolgozik, a falu kulákjai azon fondorkodnak, hogyan árthatnak a nép államának. A nép kenyerére törő kulákok aknamunkáját leplezte le az elmúlt napokban a zombai községi tanács. Bábel József tanácselnök vezetésével a községben ellenőrzést végeztek a tűzrendészeti felkészüléssel kapcsolatban. Az ellenőrzés során betértek Pakli József 32 holdas ku- lák portájára, ahol az udvaron elszórva kicsépeletlen búzát találtak, mint kiderült, a kulák búzát etetett az állatokkal. így leplezték le Kelemen György 30 holdos kulákot is, aki a kötélkészítés ürügye alatt vitt haza búzakévéket, amelyeket a baromfival etetett meg. Takács József 32 holdas kulák legutóbb 8 hónapot kapott a cukorrépavetés szabotá- lásáért. A kulák most újból megmutatta igazi arcát: a dolgozó nép kenyerére tört. Állataival búzát etetett és hogy re legyen észrevehető a kicsépelet- ien búzakévéket szecskavágón felaprózta, s úgy szórta az állatok elé. Hasonlóképpen leplezték le Mocsári Józsefet (akit Palotás Mocsárinak ismernek Zomb.Vn). Jelenleg 13 holdon gazdálkodó hírhedt kulák már számított az ellenőrzésre ezért a hazavitt gabona egy részét a présházba rejtette el. A szög azonban hamarosan kibújt a zsákból. A zombai ku- lákoknak nem sikerült kijátszani a törvényt. A községi tanács vezetői leleplezték a kulák fondorlatot, akik minden bizonnyal elnyerik méltó büntetésüket. Csépelnek az egyéniek is... A simontornyai egyéni termelők a hét közepén befejezték az aratást, ötszázötven hold gabona került learatásra. Megkez dődött a gabona behordása is. Legtöbb egyéni paraszt összefog és kalákába hordják a gabonát a géphez. Az egyéniek gabonáját két cséplőgép csépeli. Csütörtökön délben kezdődött meg Simontornyán az egyéniek kenyérgabonájának első cséplése. Kővágó Mihály 11 holdas dolgozó paraszt elsők között vég zett az aratással, nyomban utána a tarlóhántással. Másfél hold területét tarlórépával és csalamádéval vetette el. A község egyéni dolgozó parasztjai eddig 15 hold területen végeztek a tarlóhántással és a másodvetéssel. Az aratás befejezése után azonnal megkezdődött a gabona cséplése. Az aparhanti Felszabadulásban és Március 9-ben, a kakasdi Gábor Áronban, a mázai Megértésben, a ciköi Alkotmányban és a szentgálpusztai Szabadságban. A járás termelőszövetkezeteinek legtöbbjében az árpa cséplésével már végeztek. Legyen a neve: „Zöld Meső” CSENDES KIS KÖZSÉG | húzódik meg a dombok között — Felsőnána. A csütörtök is éppen úgy telt el a községben, mint a hét bármelyik másik napja. Napközben csak gyermekeket lehetett látni, a község népe kint a hatúrban végezte munkáját. — Az idő sürget, mielőbb be kell fejezni az aratást. — Az utcák csak akkor népesedtek be, amikor a nap már eltűnt a dombok mögött. Sarlóval, kosárral a kezükben asszonyok jöttek előbb, vásároltak egyet mást a szövetkezeti boltban, hogy mire a család hazaér, készen legyen a vacsora. Már besötétedett, mire az aratók hazaérkeztek a határból. Megetetik a jószágot, megvacsoráznak maguk is és kiki nyugovóra tér. Azonban nem fekszik le mindenki a napi nehéz munka után. Milyen elfoglaltság van ilyenkor, hogy még nem pihennek le? A pártszervezet helyiségének ablakából fény vetődik ki az utcára. Oda igyekeznek. Odaveszi az útirányt Homoki János is. AZ EGYIK UDVARBAN | a gazda éppen a lovakat itatja. Homoki beköszön. — Jó estét. Befejeződött-e az aratás? A gazda felnéz, majd megereszt egy ugyancsak cifra fohászt. — Hogy az a ... Dehogy fejeztem. Még az a jó, hogy a búza megázott előbb, mert amilyen jég volt az éjjel, ma nem kellett volna aratni menni. Szerencsére nem lett kár Ibenne. — Hát eljön estére? — Majd meglátom ... Egyszerű kis szoba a párthelyiség. Terítővei letakart asztal, néhány pad. Csendes beszélgetés közben ül bent már néhány ember, öreg, fiatal. Mi másról folyna a beszélgetés, ha nem az aratásról, az esőzésről. Többen az asztalon levő kis rózsaszínfedelű füzetekből vesznek kézbe. „Közös úton” — ez áll a címlapon. Egy idős bácsi lép most be. Hátát meghajlította, arcára mély barázdákat vont a kemény munkában eltöltött évek hosszú sora. — Antal bácsi, hallom hogy elment Bonyhádra a Bogos Domonkoshoz tanácsot kérni, — fogadják. — Aztán jól körülnézett a Dózsában? — Elmentem, hogy lássam mit is akarunk mi — feleli az öreg Illés Antal — a Domonkos meg iskolán van most. — Majd ha már mi is ott tartunk, ahol ők ... — Aztán most már valamilyen nevet is kell választani. — LEGYEN „ZÖLD MEZÖ”\ —, az még nincs a megyében. A faluban úgysem mondják, hogy Zöld Mező Tsz. Homoki csoport lesz az csak Nánán. — Úgy látom, mindenki itt van — állapítja meg Schmidt János községi párttitkár. — Akkor meg is kezdhetjük — Amiről már régóta beszélgettünk, most megvalósítjuk — kezdi Pólyák elvtárs, aki a gyönki járási mezőgazdasági osztálytól jött ki erre az alkalomra. — Megalakítjuk a községben a harmadik termelőszövetkezetet. A hivatalos formák szerint választani kell egy korelnököt. Kire gondolnak? — Legyen Bíró Antal, ő a legidősebb — szólt Péter András. — Miért éppen én, vannak fiatalabbak — hadakozik az őszhajú, deresbajuszú gazda. — Hát nem bánom — egyezik bele, mikor megmagyarázzák, hogy csak hivatalos ceremónia az egész. — Milyen nevet akarnak adni a termelőszövetkezetnek? — Éppen az előbb beszéltünk róla. Legyen Zöld Mező. — mondja szinte egyszerre Erős Mátyás és Keresztes Lőrinc. — Elfogadják elvtársak? — ELFOGADJUK! | * 6 — A termelőszövetkezetbe felvételét kérte — kezdi ismertetni a belépési nyilatkozatokat Pólyák elvtárs. —: Orbán Antal, Barabás Ferenc- né 9 holdas, Biró Márton 11 holdas, Erős János, Erős Gergely 11 holdas, Illés Antal 9 holdas, Kondrád Lajosné 12 holdas, Péter András 7 holdas, Erős Mátyás, Homoki Fábián 6 holdas, Keresztes Gáspárné 3 holdas, Homoki János másfél holdas, Keresztes Lőrinc 9 holdas, Miklós Lőrinc 9 holdas. Elfogadják egymást tagnak? — Elfogadjuk! — Mostpedig meg kell választani a vezetőséget. Kit javasolnak? — Azt már eldöntöttük magunk között tegnap. Homoki János legyen az elnök, Erős Mátyás és Keresztes Lőrinc legyen az intézőbizottságban. Nyílik az ajtó, ketten lepnek be, egy idősebb asszony és egy fiatal lány. — Hát eljöttünk mi is — kezdi az asz- szony, én most a férjem helyett. Be akarunk lépni. — Itt a belépési nyilatkozat, töltsék ki. Orbán Antal segít kitölteni. A GYŰLÉS FOLYTA TÓDIK tovább.— Felvételét kéri Cser- nik János 15 holddal és Cser- nik Anna. Elfogadják őket? — Elfogadjuk! Az események ezután már gyorsan peregnek, összeírjak ki milyen jószágot, felszerelést ad a közösbe. Péter András egyetlen bikaborjúját, Bíró Márton a lovát, a többiek is lovat, kocsit, ekét, vetőgépet. Éjfélre jár az idő, amikor vége a gyűlésnek. 16 taggal, 12 rendszeres munkát végző családtaggal, 110 hold földdel, egy hold szőlővel alakult meg a „Zöld Mező” termelőszövet-, kezet. Az emberek elköszönnek egymástól, hárman, négyen összeverődve, mennek hazafelé. Útközben már folyik a tervezgetés. — A télen halastavat építünk. A legfontosabb az állattenyésztés lesz. Libát és baromfit is tenyésztünk. A télen legalább egy 20 férőhelyes fiaztatót is kell építeni Termelünk szerződéses borsót is, abból a tavasszal tudunk fizetni előleget. — Egymásután lépnek be a kisajtókon. Éppen úgy telt el a nap, mint máskor. 16 család életében mégis nevezetes lesz ez a nap, amelyiken az élete változott meg. Bognár István Tolnai Napló gazda-taiiáesadója Sürgősen fogjunk hozzá a nyári gazolókapáláshoz A Simontornyai Alkotmány termelőszövetkezet tagsága a behordással egyidőben hozzáfog a gazoló kapálások végzéséhez. Valamennyi állami gazdaságban, termelőszövetkezetben és egyéni parasztgazdaságban mielőbb hozzá kell fogni ehhez a fontos munkához. A nyári kapálással nemcsak a gyomokat írtjuk, hanem porhanyóvá, légjáratossá tesszük a talajt és siettetjük a növényeink beérését. Elsősorban a gyomok irtása a fontos, mert az időközben elszaporodott, megnőtt gyomok gyökerei elvonják a kultúrnövényektől a nedvességet, a tápanyagokat, ezáltal a hasznos növények a fejlődésben visszamaradnak és végeredményben tér méscsökkenés következik be az elgazosodott földeken. A nyári hónapokban csak akkor fejlődik megfelelően a növény, úgy lesz jó a burgonya gumóképzese, a cukorrépa gyökérfejlődése a kukorica cső- és szemképződése, ha gyomtalan a föld. Ha a gyomok nem fogyasztják a talaj víz- és tápanyagkészletét, több marad a jövőévi növények részére. A talaj tartalékanyag gazdagsága biztossabbá teszi a következő évi termést. Ezenkívül a következő év növényápolási munkáit is megkönnyítjük, mert megakadályozzuk a gyommag beérését és földbe jutását. Porhanyóvá, légjáratossá kell tenni talajainkat, ezért is fontos a kapálás. A záporeső következtében a talaj összetömö- dik, ezért porhanyítani, szellőztetni kell. Porhanyítás nélküli, levegőtlen talajban gyengén fejlődnek a növények. A megyénkben is eléggé sok a későn vetett kukorica, melynek' beérési és szemképződési idejét gyorsítani kell a mielőbbi kapálással. Helyesen végezzük a tarlóhántást A megyénkben elég gyakori jelenség a tarlóhántás helc- , télén végzése. Főleg az egyénileg gazdálkodó parasztoknál fordul elő, hogy a tarlóhántás helyett tarló mélyszántást végeznek. A tarlóhántást csak 3—6 centiméter mélyen kell elvégezni Csak lazátalajon, futóhomokon és láptalajon indokolt a mélyebb tarlóhántás. A tarlóhántást lehetőleg tárcsákkal, vagy kultiváto- rokkal végezzük. A helyesen beállított tárcsaborona jól bekeveri a talajba a tarlómaradványokat, az elpergett gabona és gyomszemeket és megteremti a porhanyó talajtakarót. Ha kevés a tarlómaradvány és ha nem túlságosan száraz a talaj, a tárcsa helyett kultivátort is használhatunk. Ekével csak akkor végezzünk tarlóhántást, ha a tárcsa, vagy a kultivátor nem ad jó munkát, vagy a tarlóhántást mélyebben kell elvégezni. Az eke jó munkát végez, de a munkája lassú és drága. Különösen, ha ekével mélyen szántjuk a tarlót, akkor feleslegesen pazaroljuk a talajnedvességet, pedig arra még a legtöbbször száraz augusztus hónapban nagy szükségünk lesz. A meghántott tarló elmunkálását a hengerezést, vagy szükség esetén a fogasolást is haladéktalanul végezzük el. Aratás után azonnal bántják a tarlót Az aratás után azonnal elvégzik a tarlóhántást a Keszőhl- degkuti ,,Uj Élet” termelőszövetkezetben. 82-es fajsúlyú búzát adott be a bikácsi Petőfi Tsz A bikácsi Petőfi termelőszövetkezet tagsága a 113 hold kalászosából 100 holdat már learatott. Az egy aratógép és a tagok kézi kaszával versenyt aratnak. 20-án reggel teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket és gabonában rótták le a gépállomási tartozásukat is. 133 mázsa gabonára kapják meg mázsánként all forint értékű prémiumot. A szabadbeadásba 10 mázsa rozsot szállítanak a Terményforgalmi Vállalat magtárába. Amikor a búzát szállították és a Tsz fogatok a magtár "lé álltak, a falu jól gazdálkodó középparasztjai közül többen kíváncsian nézegették a termelő- szövetkezet acélos búzáját, és elismeréssel nyilatkoztak a termelőszövetkezeti gazdálkodásról, a tagok eredményes munkájáról. Meg is érdemli a termelőszövetkezet tagsága az elismerést, mert a mérő a búzánál 82, a rozsnál 75-ös fajsúlyt mutatott. Az egyéniek fogatokkal és gyalogosan is meg-megállnak a termelőszövetkezet táblái mellett és nézegetik a szépen fejlődő növényeket, a jól megmunkált földeket. A termelőszövetkezeti tagok az aratással egyidőben hozzáfogtak a tarlóhántáshoz is. Eddig 16 holdon végezték el a munkát és 6 hold muhart vetettek a jószág részére.
