Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-23 / 172. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! TAT.mai r A MAI SZAMBÁN-: A Szovjetunió küldöttségének tervezete az európai álta­lános kollektív biztonsági szerződésről (2. o«j — Egyre na­gyobb jövedelmet biztosít az állattenyésztés a tengelici Petőfi Tsz-nek (3. o.) — Kajdacsi aratás (3. o.) — Pillantás a gyönki kultúrhaz munkájába (4. o.) ^-------­-----------------------------------------------------------------) A Z MDP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTT5A'GA'NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, JULIUS 23. Békenagygyttlés Szekszárdim A szekszárdi békenagygyűlésen közel ezren jelentők meg. A nagygyűlésen megjelent Zekeria Sertel török béke­harcos, a Békevilágtanács tagja és Erdei Lászlóné, az MNDSZ országos titkára. Részt vett a békenagygyűlé- aen Rév András elvtárs, a megyei Pártbizottság másodtit­kára, Czeber Árpád elvtárs, a megyei tanács első elnökhe­lyettese és a megye, valamint a város szerveinek számos képviselője. Vida Lajos elnöki megnyitója után Erdei Lász­lóné beszámolt a helsinki Béke-Világtalálkozón és az anyák lausannei kongresszusán szerzett élményeiről. — A nemzetközi szervezetek képviselői, az egyházak vezetői, művészek, tudósok és egyszerű emberek tanács­koztak a Béke-világtalálkozón. — mondotta többek kö­zött — Az ötödik nagyhatalom képviselői tanácskoztak, akiknek külöaböző volt a világnézetük, színük, nemzetisé­gük, de mégis egy nyelven beszéltek, a béke nyelvén. Külö­nösen nagy elismeréssel köszöntötték a küldöttek Hja Eh- renburg békeharcost, aki a szovjet nép békeüzenetét tolmá­csolta a népek kongresszusán. A többiek is a békéért emel­ték fel szavukat. A japán küldött emlékeztetett Hirosimára, ahová az el6Ő atombombát dobták le és ahol még ma sincs élet. Elmondotta, hogy a japán nép tízmilliói békét követel­nék, nem akarnak többé hirosimai pusztítást. A columbiai békeküldött arról számolt be, hogy náluk mennyire üldö­zik a békeharcosokat. Egy békeharcost például meggyilkol­tak békealáírás gyűjtése közben. anyák lausannei Kongresszusának történelmi jelentő­sége volt •— folytatta tovább Erdei Lászlóné, az MNDSZ országos titkára, mert először ültek össze a világ édesanyáinak képviselői, hogy felemeljék szavukat az élet­ért, amelyet ók adnak. Ez a kongresszus olyan időben ült össse, amikor már csak néhány nap választott el bennünket a genfi négyhatalmi tárgyalásoktól. Az anyák felhívást in­téztek a négy nagyhatalom képviselőjéhez és követelték, hogy a nemzetközi ellentéteket békés úton oldják meg. Zekeria Sertel, a Béke-Világtanács tagja többek között a következőket mondotta: —- Elődeim többszáz évvel ezelőtt, mint legyőzők, hábo­rús kalandorok jártak itt, én most úgy jöttem, mint barát, mint békeküldött. A helsinki Béke-Viiágkongrssszusról elmondotta, hogy ott egy kanadai pap felvetette a kérdést, hogy a fcékemoz- galom kommunista mozgalom-e, mert sokan ezzel rágal­mazzák a békeharcosokat. Nem, ez a mozgalom a jóaka- ratú, békét szerető emberek mozgalma, függetlenül pártál­lásától. Hozzá kell tennem, hogy amint a Szovjetunióban jártam, azt tapasztaltam, hogy a szovjet emberek vala­mennyien békét akarnak. ’Jß ekeria Sertel Magyarországon tartózkodása alatt meg­tanult néhány magyar szót is és a beszámolóját egy magyar mondattal fejezte be: „Éljen a béke!“ Erdei Lászlóné és Zekeria Sertel békeküldötteket az úttörők és a szekszárdi édesanyák képviselői virágcsok­rokkal köszöntötték. Janó Jánosné, a szekszárdi Béke ter­melőszövetkezet tagja búzakoszorút adott át a küldötteknek és a következőket mondotta: — A mi termelőszövetkeze­tünknek Béke a neve. Úgy gondoljuk, hogy jól választot­tuk meg ezt a nevet, mert mindannyiunknak ez a leghőbb vágya. Napjainkban a dúsan termő határunkban szorgal­masan folyik az aratás. Ezt a koszorút azzal adjuk át, hogy jelképezze: ránk bizton számíthat a béketábor. A nagygyűlés részvevői csatlakoztak az országos bé­ketanács felhívásához, amelyet a négy nagyhatalom genfi tanácskozására küldtek. Kétszáznyolcvcm forintért megéri... Bácsi Mihály 10 holdas sió- agárdi dolgozó parasztot min­denki ismeri a községben. Nemcsak azért, mert tagja a községi tanács végrehajtóbi­zottságának, hanem azért, mert példamutatóan gazdál­kodik. Emellett jut ideje arra is, hogy községe, és az egész ország ügyes-bajos dolgaival foglalkozzék, mert Bácsi Mi­hály olyan ember, akit min­den érdekel, aki nem megy el véleménynyilvánítás nélkül az élet apró és nagy eseményei mellett. Hogy mennyiben reá­lisak a véleményei, annak mutatója a következő pél­da is. Megjelent a rendelet a ga­bona állami felvásárlásáról. — Erről én is tudok — mondja Bácsi Mihály. — Mi a véleménye erről a rendeletről? — Ha az ember véleményt akar nyilvánítani — mondja — először okosan kell gondol­kodni, számolni. Nos, hát szá­moljunk ... Az állam 2S0 j >- rintot fizet egy mázsa szabad búzáért, ha nem vesszük igénybe sem a műtrágya jutta­tást, sem pedig a gépi mun­kát. Ha egy mázsa búzát meg­őrletek, abból legjobb esetben is csak 80 kiló kenyeret kam­pók. A kenyér ára 3 forintjá­val számolva, 240 forint. így 40 forintban van az a néhány kiló korpa, amit egy mázsa búza után kapunk. Tehát jól jár a dolgozó parasztság ezzel az állami szabadfelvásárlás­sal. Az értékesítés szempont­jából is előnyös számunkra, mert tavaly örült, aki 2,80 fo­rintjával eladhatta a búzáját. Az idén jobb termés lesz és ez nyilván az árak csökkenését vonja maga után. — Az állami szabadfelvá­sárlásról beszéltem több gc.z- datársammal. Az a megállapí­tásom, hogy mindannyiunk nevében mondhatom: nagyon örvendünk ennek a rendelet­nek. Én csak a feleségemmel dolgozom a 10 holdon és az öreg szüleinket is nekünk kell eltartani, de azért kerül majd eladásra is, mert 280 forintért megéri... I ELŐRE A GABONABETAKARÍTÁS SIKERÉÉRT Jelentés a szekszárdi járás kombájr.vezetőinek versenyéről A szekszárdi járásban nem­sokára befejeződik az aratás. A gépállomások traktorosai, kombájnvezetői, aratógépkeze­lői azon dolgoznak, hogy gé­pükkel minél nagyobb teljesít­ményt érjenek el. Komoly küzdelem folyik az első hely­ért. A legutóbbi értékelés alapján a kombájno- sok közül a szedresi gépállo­más kombájnosa, Tibai Sán­dor érte el a legjobb ered­ményt a tengelici Petőfi ter­melőszövetkezetben, 84 hold­ról 1363 mázsa gabonát ara­tott le. A második helyet Kar­dos László mözsi kombájnos szerezte meg, 80 holdról 900 mázsa gabona betakarításával. Harmadik helyre Téhsz Lajos sárpilisi kombájnos került, 72 holdról 1102 mázsa terményt takarított be. Jó eredményt ért el még a sárpilisi Böröcz János, Hosnyánszki András mözsi, Virágh Mihály szedresi kombájnos. Az aratógépvezetők verse­nyében Gyalogh Mihály sár­pilisi traktoros az első, 120 holdat aratott le. Második Klamár István 109 kőid telje­sítménnyel, míg a harmadik helyen Benke István szedresi traktoros áll, 107 holdas ered­ménnyel. Jó eredményt ért el még a mözsi Fekete János és a szedresi Szokodi Ferenc. Szorgalmasan dolgozik a kétyl Alkotmány Tsz tagsága A kéíyi Alkotmány termelő- szövetkezet tagsága felismerte a gazdálkodásban levő hibákat, amelyeket az újjáválasztott ve zetőséggel igyekszik kijavítani. Ennek hatása meglátszott már a növényápolási munkában is. Kukoricájukat háromszor gép­pel, kétszer kézzel kapálták meg, azonkívül a többi kapások nál is elvégezték a szükséges növényápolást. Betakarítottak 600 mázsa takarmányt, elkészí­tettek 100 köbméter silót. 60 hold őszi árpájukról 21 mázsás átlagtermést takarítottak be. Learattak már több mint 60 hold búzát. A tarlóhántást 70 holdon végezték el eddig, rész­íeiesííeííe Seaiii í A teveli Alkotmány termelő1 szövetkezet júlias 20-ig 130 szá zalékban teljesítette beadási kö­telezettségét. 130 mázsa búzát és 35 mázsa árpát elsőnek szál­lítottunk be. Csak a búza után 1300 forint gyorsbeadási prémiumhoz jutott ben be is vetették másodnövény nyel. A tagság vállalta, hogy szom bat estig befejezik az aratást. A munkák mellett nem feled­keznek meg arról sem, hogy fejlesszék szövetkezetüket. El­beszélgetnek az egyéni dolgozó parasztokkal, elmondják, milyen terméseredményeket értek el a gépek alkalmazásával. Pancza Ferenc kombájnvezető olyan szorgalmas, lelkiismeretes mun­kát végzett, hogy bátran hivat­kozhattak rá a tsz tagok, ami­kor a gépi munkák előnyeit is­mertették. Busái István Hl IMI ÍSZ a termelőszövetkezet tagsága* A búza aratása előrelátható­lag 23-án befejeződik, még a zab aratása van hátra. Az őszt árpa átlagtermése 15 mázsa kö­rül van, a búza pedig megadja a 12—13 mázsát. Ludas András Közel 2000 forint gyorsbeadási prémium A tolnanémedi Meggyőződés termelőszövetkezet tagsága az aratás megkezdésekor vállalta, hogy a cséplést augusztus 5-re befejezik, ugyanakkor a beadási kötelezettséget is teljesítik. A szövetkezet vezetőségének és tagságának összefogásával már július 20-ra teljesítették összes gabonabea­dási kötelezettségüket. A beadá­si kötelezettségen felül 20 mázsa búzát adtak el az államnak sza­badfelvásárlási áron. A 20 má­zsa búzáért 4.156 forintot ka­pott a tsz és a vele járó korpa­juttatást. A beadási köteleaett- ség teljesítése után a tsz 1.904.40 forint gyorsbeadási prémiumot kapott, az összes gabonáért pedig 6,160.60 forir* tot. A tagság örömmel vette tu­domásul a vezetőség bejelenté­sét, hogy egy munkaegységre mintegy öt kiló búza és két kiló rozs jut, árpából pedig 3 kiló. Az aratást a mai napon fejezi be a termelőszövetkezet. Majos teljesíti adott szavát Mindössze 420 beadási 'appal rendelkező gazda van ebben a kis községben. Az első félévi beadási kötelezettség teljesíté­sében alaposan kitettek magukért. Csupán két gazda maradt adósa államunknak: Kiss József sokgyermekes dolgozó paraszt és özv. Simon Mártonná. Évvégére azonban már ők sem lesz­nek adósok. A majosi tanácsház előtti táblán csupán két cím olvasha­tó: „Élenjárók” és „Lemaradók’". Megnyugató, hogy a jól telje­sítő gazdák többségben vannak ebben a községben. Olyanok, mint Krizsán János 10 holdas dolgozó paraszt, aki már tojás­ból és baromfiból egész évi kötelezettségének eleget tett, vagy mint László Mihály 11 holdas, akinek már nincs adóssága vágómarhából, sertésből, tojásból, baromfiból és tejből. Ugyan­ilyen példamutatóan teljesítő Csergő András 10 holdas gazda is sertés, tojás és baromfi beadását már egész esztendőre telje­sítette. Bent a tanácsházán, ott a falon kifüggesztve egy óralap- hoz hasonló kerek papírra írt számok és mutatók jelzik, hogy melyik termékből hány százalékra teljesítette a község a ter­vét. Ez olvasható rajta: sertés 120, tojás 110, tej 95, baromfi 80, és vágómarha 70 százalék. Most nagy feladat előtt állanak a majosiak: augusztus 20-ra vállalták, hogy gabonabeadásukat 100 százalékra telejesí- tik. Vágómarhából pedig az egész évre vonatkoztatva 70, to­jásból 100 százalékban eleget tesznek kötelazettségüknek, tej bői és baromfiból pedig 10 havi beadásukat teljesítik. A mőcsényi DISZ fiatalok beváltották szavukat A mőcsényi DISZ-szervezet eddig még nem mutatott fel sok eredményt. Névleg működött csak. Volt ugyan néha összejövetel, gyűlés, de nem sok ered­ménnyel. Most azonban dicsérni lehet a mőcsényi fiatalokat. Községünkben javában folyt az ara­tás és a DISZ is megértette, hogy most meg kell mutatnia erejét, életrevalósá­gát. Igaz, hogy nem ment könnyen, míg a titkár Barducz Márton és Lotz László kezébe nem vette az ügyet. Az ő szer­vezésük és fáradságos munkájuk azon­ban meghozta gyümölcsét. Ennek eredményeképpen a DISZ-tagok meg­ígérték, hogy segítik a helybeli Május 1 termelőszövetkezetet az aratásban. A fiatalok beváltották szavukat. Szombaton délután, mikor a fiatalok hazajöttek a munkából, ki kaszát, ki sarlót fogott és elindultak aratni. Vidá­man indult a kis csapat. Tréfás meg­jegyzések, vidám kacagás hangzott amerre elhaladtak. A földeken dolgozó emberek csodálkozva néztek utánuk. Egymást kérdezgették, hogy hová me­hetünk? Azok, akik tudták útunk cél­ját, bíztatva integettek, ,jó munkát kí­vántak. Jólesett ez a bíztatás és még nagyobb kedvvel folytattuk útunkat, Négy órakor értünk a jókora tábla búza széléhez. Meg kell vallanom, fél­tünk egy kicsit, mert azt gondoltuk, nem tudjuk majd elvégezni a vállalt munkát. Fiatalok vagyunk és bizony még nincs kellő jártasságunk az ara­tásban. Kilenc kasza vágta egyszerre a bú­zát. Amikor az első forduló után visz- szanéztünk a learatott rendekre, csil­logott szemünkben az öröm. Jókora le­aratott rész maradt mögöttünk. A ké­vék katonás rendben sorakoztak és jó volt végignézni azon a munkán, amit elvégeztünk. Hatvan csomót arattunk aznap. A nap már régen lenyugodott, mikorra hazaértünk. Fáradtan, de örömtől sugárzó arccal lépkedett a ma­roknyi csapat. Egyöntetűen elhatároz­tuk, hogy vasárnap is aratni fogunk. Vasárnap reggel 6 óra. A harmat ké- kesszürke felhőbe takarta még a völ­gyeket, de a korai napfény már vidá­man csillogott az aratásba induló fiata­lok kaszáján. A tegnapi munka még több DISZ-fiatalt ragadott magával. Ti zenhárom kasza indult munkába. Szí­vet, szemet gyönyörködtető látvány volt végignézni „az aratóknak vidám sere­gén”. Kilencven kereszt learatott búza mutatta e napon a mőcsényi fiatalok jó munkáját. Dicséret illeti a tanács tit­kárát, Váncsadi Jánost és elnökét, Szőts Gáspárt is, akik nemcsak szervezé­sükkel, de munkájukkal is elősegítet­ték, hogy a vállalt munkát sikerrel vé­geztük el. A tsz elnöke meghatottan mondott köszönetét és jutalomként táncos össze­jövetelt rendez számunkra. A DISZ- fiatalok sem maradnak adósak. Ezután is segítjük a tsz-J^ munkálkodásában. A mőcsényi DISZ-szervezet megmu­tatta életrevalóságát, erejét. Beváltotta pártunknak a fiatalsághoz fűzött remé­nyét. I /.----0,

Next

/
Oldalképek
Tartalom