Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-21 / 170. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! TOIKAI NAPLÓ r-----------------------------------------------------------------------^ A MAI SZÁMBAN: A négy külügyminiszter közös nyilatkozata a szerda délelőtti megbeszélésről (2. o.) — /I kulák knlák marad listával és lista nélkül (3. o.) — A nagy nyári munkák sem akadályozzák a dunaföldvári községi pártbizottságot az oktatási év jó előkészítésében (3. o.) — Ovecskin, Falusi hétköznapok v. ___________________________J A Z MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄGA'NAK LAPJA Xil. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM. AHA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, JULIUS 21. f-------------------------------------------^ Termeljünk minél több másodvetésű takarmányt Tolna megye szarvasmarhatenyésztése nagy hírnévre tett szert. Hozzáértéssel, szakszerű takarmányozással, gondos ápolással és kiválasztással igen jól tejelő szarvasmarhaállomany alakult ki. Nem egy kiváló rekordtermelésű tehenet, kiváló származású bikát adott megyénk az ország állattenyésztése számára. Az elmúlt évi mezőgazdasági kiállítás nagydíját a Juhépusztai Törzsállattanyésztő Állami Gazdaság 86-os Terka nevű tehene nyerte, amely egy év alatt 6030 kiló tejet termelt, 4.4 százalékos tejzsírral. A zombai Szabadság termelőszövetkezet 18.687 forintért adott el egy 18 hónapos 'növendékbikát, amelynek anyja a 25-ös Bimbó, 285 nap alatt 5561 kiló tejet termelt 4.47 százalékos tejzsír tartalommal. A kiváló teljesítményű állatok utódai rendszerint kiváló termelésűek lesznek, ha kedvező takarmányozási viszonyok között nőnek fel. Minden állattenyésztőnek arra kell törekednie, hogy minél több tenyészállatot, főként minél több üszőt neveljen fel kiváló termelésű tehénné saját maga és az ország számára. A jószágnevelés és a nagy tejtermelés legalapvetőbb feltétele a mennyiségileg és minőségileg legmegfelelőbb takarmánybázis megteremtése. Ennek egyik jelentős, de még nem eléggé kihasznált módja a kettős termelés, amellyel takarmány termő területünk terméshozamát kétszerezzük meg, nagymennyiségű lédús takarmányhoz, sőt, szerencsés esetben szénához is juthatunk. A kettős termelés fontos szerepe még a zöldtakarmányok folyamatos biztosítása egész éven keresztül, — az úgynevezett zöld futószalag. Helyes zöldfutószalag rendszerrel kora tavasztól, késő őszig elláthatjuk jószágállományunkat értékes zöldtakar- mányfélékkel s nem kell idő előtt feletetni a szénának szánt szálastakarmányokat, a fűféléket, a lucernát és a lóherét. A tavaszi nagy választék után augusztusban és szeptemberben már gondot okoz a zöldtakarmányokkal való ellátás. Mindezt elkerülhetjük, ha másodvetésekkel gondoskodunk takarmányról. Az őszi takarmánykeverékek és az őszi kalászosok tarlója igen alkalmas rövid tenyészidejű másodvetésű takarmany- féleségek termelésére, ha számukra megfelelő életfeltételeket biztosítunk. Kettős termelésünk sikere legnagyobb mértékben függ a kalászosok lekerülése utáni sekély, aprólékos és nedvességőrző talaj műveléstől. Csak jó táperőben levő talajból várhatunk jó termést. A gyorsan ható műtrágya — pelisó — alkalmazása ezért mindenkor kifizetődik. A csírázáshoz bizonyos talajnedvesség, illetve megfelelő csapadékmennyiség szükséges. E tekintetben Tolna megye meglehetősen előnyös helyzetben van. Az idei borús, esős nyári időszak pedig kimondottan kedvez a másodvetésű növényeknek. Számos növényféleségben lehet válogatni, amelyekből megfelelő takarmányt kapunk. Vethetünk kukoricacsalamá- dét őszi kalászosok, vagy őszi takarmánykeverék után. Ebből kapjuk a legnagyobbtömegű zöldtakarmányt, sőt, ha borsóval vetjük, fehérjében gazdag, igen ízletes, fejős tehénnel és növendékkel egyaránt etethetjük. 200—300 mázsa is lehet egy hold termése. Száraz talajon is biztos termést hozó ízletes takarmánynövény a szudánifű. Tápanyagtartalma hasonló a zsenge legelő füvéhez, értékesebb, fehérjében gazdagabb a muharszénánál. Július közepéig lehet vetni, ha elegendő nedvesség van a talajban. 8—10 hét múlva lehet kaszálni. Ha korán kaszáltuk, majd megfogasoltuk, 4—6 hét múlva sarjú- termést, vagy legelőt ad. Jó táperőben levő nedves talajban termelhetünk tarlórépát. őszi takarmánykeverék után, azonkívül árpa vagy búzatarlóba lehet vetni. Fejlődése lényegesen meggyorsul, ha kikelés után holdanként 20—25 kiló pétisót szórunk ki rá. Gyökértermelése holdanként 80—100 mázsa. Másodnövényként vethetünk még muhart, kölest és csibehurt. Mindegyik növény gyorsan fejlődik s jóminőségű takarmányt ad. Ha másodnövényeinket nem tudjuk időben feletetni, akkor le kell silózni, amellyel a téli takarmányozást könnyíthetjük meg. Jószágállományunkat így télen is jó kondícióban tarthatjuk, ami a növendékek fejlődésében és a tehenek magas tej hozamában feltétlen fontos. A termelőszövetkezetek a még hiányzó vetőmagokat a járási mezőgazdasági osztályoktól igényelhetik, az egyéni dolgozó parasztok pedig beszerezhetik a földművesszövetkezeteknél. Állattenyésztésünk fejlesztése megköveteli, hogy minél több takarmányt biztosítsunk a másodvetésű növényekből. Ki kell használni most minden lehetőséget annál is inkább, mert erre az időjárás is kedvező. A velejáró munka bőven visszatérül az állattenyésztés hozamában. V ____________________________J M eghaladja a IS mázsás átlagot az iregszemcsei Új Elet Tsz búzatermése A sok esőzés az iregszemcsei Uj Élet termelőszövetkezetben is nehezebbé tette az aratást, de amint az idő megjavult, minden erővel munkához láttak. Az egyik táblán a kombájn, a másik táblán a szövetkezet tagsága aratott. A kombájntól több mint 100 mázsa kitisztított búza került a szövetkezet magtárába. A holdankéntl átlagtermés meg haladja a 15 mázsát. A még el nem csépelt gabona is megadja ezt a mennyiséget. A szövetkezet tagsága szorgalmasan dólgo zott egész éven keresztül, amely nek az eredménye most térül vissza. A szövetkezet tagsága szorgalmasan dolgozik most az aratás ideje alatt is, mert tudatában van annak, hogy az idő sürget, a saját és a nép kenyerének betakarításáról van szó. Az aratás mellett nem feledkeznek meg a tarlóhántásról és a másodvetésről. Eddig 38 hold napraforgót vetettek el zöldtrágyaként. Pttlfesi teljesüli (teaméi a Mőszöuetmi A MÖZSI UTTÖRÖ termelőszövetkezet beszállította az utolsó gabonarakományt, teljes egészében teljesítette beadási kötelezettségét. A kötelezettség teljesítése után fennmaradó gabonából 110 mázsát adott át az államnak szabadfelvásárlási áron. Egyúttal teljesítette a még hátralévő sertésbeadási kötelezettségét is. Évi baromfi- és tojásbeadásukat már előbb teljesítették. Tegnap teljesítette kenyérgabonabeadását a bogyiszlói Petőfi teranelőszövetkezet is. A NAGYDOROGI Felkelő Nap termelőszövetkezet egyenesen a cséplőgéptől vitte a begyijtőhelyre kenyér- és takarmánygabonáját, eleget téve az állam iránti kötelezettségnek. A DUNASZENTGYÖRGYl Szabadság termelőszövetkezet nemrégiben ünnepélyes keretek között adta át takarmánygabonáját a begyűjtőhelyen. A szövetkezet most a községben szintén elsőnek teljesítette kenyérgabona beadását is. A KÖLESDI HALADÁS termelőszövetkezet közel kétszáz mázsa kenyérgabonával teljesítette beadási kötelezettségét, így közel 2000 forint gyorsbeadási prámiumhoz jutottak. Tegnap már a szabadfelvásárlási áron eladott 100 mázsa kenyérgabonát szállították be. Számos tsz levélben köszönte meg a fiatalok segítségét A gyönki járási DISZ-bizottság már az aratás megkezdése előtt ifjúsági arató- és cséplőbrigádokat szervezett. A DlSZ-bizott- ság felhívására tömegével jelentkeztek a gyönki járás fiataljai. Vasárnap, 17-én Nagyszékely községben 35, Kistormáson 25, Gyön- kön 20 fiatal segített a termelőszövetkezetek gabonáinak learatásában. Több termelőszövetkezet utólag levélben köszönte meg a lelkes fiatalok segítő munkáját. Különösen jó munkát végzett Nádas Eta, a BM járási osztályának dolgozója és Jávori Nándor, a járási tanács DISZ-titkára. Á paksi Vörös Sugár termelőszövetkezetben befejeződött az aratás Hírt adtunk már arról, hogy a paksi járásban elsőnek a paksi Vörös Sugár termelőszövetkezet teljesítette árpabeadási kötelezettségét. Kedden, a késő délutáni órákban jelentette a paksi járási tanács mezőgazdasági osztálya, hogy a helybeli Vörös Sugár tsE a járásban elsőnek fejezte be összesen 197 holdon a kalászosok aratását. Az első szállítmány .. • Zúg a kombájn az ebesi pusztán, a szekszárdi Béke termelőszövetkezet búzatábláján. A bólogató nehéz kalászok engedelmesen hajolnak a motolla alá. — ömlik az aranyló mag az öblös zsákokba. Felpántlikázott fényesszőrű tsz-lovak húzzák a megrakott kocsikat a szekszárdi Terményforgalmi Vállalat Jókai-utcai magtára elé. Szinte hajlanak az acéltengelyek a vörös csillagos teli zsákok súlya alatt. — Az első gabonát a hazának — mondták a szövetkezeti tagok és délelőtt megindult az első szállítmány a pusztáról a város felé. Két és fél vagonnal a beadásba, egy vagonnal a feleslegből, — szabadon. A Terményforgalmi Vállalat kultúrgárdája boldog izgalommal készül az ünnepélyes fogadtatásra. Büszke boldogság csillog a szemekben —• elsőnek a helyi termelőszövetkezet kezdte meg a búzabeszállítást. A Szendi és Teszler elvtársak között üldögélő termelőszövetkezeti kocsis, Száraz Mihály bácsi, legényesen csavarint egyet tömött fekete bajuszán, ahogy a ringó, karcsú derekú táncoló lányokat nézegeti. — ügy hajladoznak ezek itt, mint ott kint Ebesen azok az aranyszőke sugár búzaszálak a szélben. Kovács Vera szavalata ... „hogy kenyeredért kérges a paraszt Ember dolgos, becsületes keze”. — mintha meg egyenesen hozzá is szólna. Simon Ági is neki szaval és társának, a pusztán arató új embernek: „Szebb az élet, jobb az élet, Nekünk arat kasza, gép ...” — Mi, a Terményforgalmi Vállalat tánccsoportja ezzel a kis műsorral szeretnők meghálálni a Béke termelőszövetkezet tagjainak szorgalmas, jó munkáját és igyekezetét, hogy az első gabonát a hazának hozták, — a kultúrfelelös, Dicső elvtárs szavai jólesően simogatják a szíveket. A kocsik elindulnak a malom felé — Ádor elvtárs, az elnök kíséri őket. Holnapután talán már mindannyiunk kezében ott lesz a foszlósbélű fehér kenyér, — az első, az idei termésből. 78 holdat aratott... Az Alsóleperdi Állami Gazdaságban 9 kombájn aratja a búzát. Nagy vetélkedés folyik a kombájnosok között, ki arat le több búzát. Varjú János kiváló dolgozó, jelvényes kombájnvezető, kedd estig 78 hold búzát aratott le, amelyről 1054 mázsa termést szállítottak be. Á kombájnos A gabonatábla egyik oldalán a szederfákkal szegélyezett országút húzódik, a túlsó oldalt szegélyező dűlőn sűrűn váltogatják egymást a gabona és kukoricavetések — egyéni gazdák földjei. A bátai Vörös Zászló Tsz földjén folyik az aratás. Mint valami mesebeli szörnyeteg, úgy kúszik végig a kombájn hatalmas teste az érett tavaszi árpa táblán. A tábla szélén két fogat várakozik, hogy elszállítsák a kicsépelt magot. A foga- tosoknak egy kis pihenőidejük van. Egyikük a kukorica árnyékában keres fekvőhelyet, másik azt vizsgálja, hogyan dolgozik a kombájn. A kombájnvezető, Szaksz János átadja társának a kormánykereket, — az addig mögötte ült a szerszámosládán, — jót húz a kékzománcos Vizeskannából és leugrik a gépről, megáll, nézi amint az tova halad. — Jónapot — köszöntenek rá a fogatosok. — Adjisten. — Megy a munka? — Kell neki menni, az idő is sürget. Még ma leakarjuk aratni ezt a 6 hold tavaszi árpát és a tegnapról maradt 5 hold tavaszi búzát is. — Eddig úgy volt, hogy mi, tsz-tagok magunk aratjuk la... — Igen, de közben annyira beérett, hogy csak mi tudjuk aratni kombájnnal. Számítsa csak, a tavaszi árpának alacsony a szára, össze is van kuszálódva. Amíg levágják kézzel, marokba szednék, bekötnék, csomóba raknák, mennyi szem hullana el, mérjük csak meg itt a szemveszteséget. Szaksz János mércét vesz elő a zsebéből, kimér egy négyzetmétert, letérdel, felszedegeti a földön lévő szemeket. — Hetven szem, másfél-két százaléknak felel meg. Ha kézierővel aratnák, sokkal több lenne a veszteség. — Csakhogy a jószág részére kellene a pelyva, mert takarmányrépánk terem bőven. Jól dolgozik a kombájn, nem lehet ellene kifogás, csak a pelyvát választaná külön a szalmától. — Már készítenek olyan gépeket is. Nézze csak, a szalmából így is könnyen ki lehet szedni. Amikor a szalmát lehordják a földről egy kocsi előbb összeszedi a pelyvát, itt van csaknem mind a szalmabála elején. A tábla közepén halad a kombájn, amikor az egyenletes motorzúgás hirtelen lehalkul, a gép megáll a vezető leszáll róla, s a vágószerkezethez siet. — Csak nem történt valami baj? — Nincs semmi hiba — válaszol Szaksz János —, csak puha a talaj és a nehéz gép lesűlyed. Ahol a talaj egyenetlenebb, megakad a földben a vágószerkezet. Ezért kell megállni és letisztítani róla a földet. Sokan mondják, hogy csak száraz talajon lehet kombájnnal dolgozni. Pedig lehet akkor is, ha nedves a föld. Természetesen ilyenkor nem lehet olyan gyorsan haladni, így is 11 hold búzát arattam le tegnap. S a 11 holdnak ma is meg kell lenni. Itt van még az 5 hold tavaszi búza, azt learatjuk, utána lemegyünk Furkóra. Ott van 70 hold búza, még abból is akarok aratni estig. Még az egyéni gazdák is szívesen aratnának kombájnnal. Tegnap, amikor beleálltam a tavaszi búzába, jónéhányan összegyűltek a szomszéd dűlőből megnézni a kombájn munkáját. Megnézték hogyan jár a kasza, hogyan kerül a gabona a gépbe, mennyi szem marad el a tarlón. Nevettem, mert volt aki azt mondta, hogy a motolla hajtja a szelet, ami a gépbe beviszi a gabonát. Aztán elmagyaráztam nekik, hogyan is működik a gép, hogyan aratja le és csépeli el a gabonát. Ezeknek az embereknek most már mondhatják, hogy nem érdemes kombájnnal dolgozni, mert ahogyan arat, úgy vet is. Úgysem hiszik el. Meggyőződtek arról, hogy jól dolgozik a kombájn. Persze, nekünk azon kell lennünk, hogy mindig jobb munkát végezzünk. Megindulnak a saekerek, s mire a kombájn után körbe járják a táblát, meg is rakodnak. Sükösdi Jani bácsi megpattintja az ostort — No, Kedves, Remény megyünk a kombájn-szérűhöz, ne unatkozzanak ott sem.
