Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-02 / 154. szám

1955 JULIUS 2.

NAPIG

3

Párt és pártépítés

A tsz pártszervezetek fontos feladata az új tsz tagok nevelése

A tamási Vörös Szikra tsz pártszervezete időközönként jó agitációs munkát végez a község egyéni dolgozó parasztjai körében. Többek között ennek az eredménye, hogy állandóan nő, szaporodik a tsz taglétszáma. Az elmúlt héten az agitációs tanfolyamon is szép számmal jelentek meg a tsz tagjai, főleg a kommunisták.

A tsz taglétszámának növelése érdekében végzett agitációs munka tehát jó, de ugyanezt

Az új tagok közül többen, noha meggyőződésből léptek a tsz-be. még nem érzik, hogy egy nagy családnak lettek a tagjai és ezért a nagy gazdaságért ők is felelősek. Látták és látják, hogy a régebbi tagok milyen szép jövedelemre tettek síért, de azt kevésbé, hogy azért áldozatkész, lelkiismeretes munkát kellett végezniük, így aztán könnyűszerrel kijelentik. — Jó a szövetkezetben mert itt nincs semmire sem gondom. Néha aztán munkájukban is ez mutatkozik meg: gépiesen dolgoznak. Egy példa erre: Cs. Bakó József új tsz tagot megbízták a cukorréppa gépi vetésével. A mag megszorult a vezetékben és ment a gép anélkül, hogy szórta volna a magot. Ezt természetesen észre kellett vennie, de ő csak ment a gépen, végigjárta a négy holdas területet és a 36 kiló helyett csak három kiló magot szóét a földbe. Természetesen a területet újból el kellett vetni.

nem mondhatjuk el a tsz-en belül, a termelőszövetkezet tagsága körében végzett nevelő munkáról. A pártszervezet az agitdciónak ezt a területéi elhanyagolta, nem foglalkozott megfelelően a tsz belső ügyivel. Pedig tennivaló lett volna éppen elég, annál is inkább, mert a sok új belépő szövetkezeti taggá való nevelés szívós, rend szeres agitációs munkát igényel és emellett még a ,.régi” tagok neveléséről sem lehet lemön-> dani.

Cs. Bakó Józsefnek nem írtak jóvá munkaegységet e napi „munkája” után, tehát megbüntették. Természetesen végső esetben ehhez a megoldáshoz kell folyamodni, de nem ez a fő módszer. A pártszervezetnek lett volna feladata olyan nevelő munkát végezni az új tsz tagok között, hogy azok felelősségteljes, lelkiismeretes munkájukkal minél előbb beleilleszkedjenek ebbe az új közösségbe úgy dolgozzanak, mint a régebbi tagok, akik sok évi fáradhatatlan munkával híressé tették a tsz-t, A pártszervezet azonban nem sokat tett az új tsz tagok nevelése érdekében. Néha megemlítették ugyan, hogy, ezzel kapcsolatban tenni beli valamit, de a sok között csak egy volt ez a feladat és a végrehajtásánál is megfeledkeztek róla. Nem történt meg például, hogy vezetőségi illésen napirendre tűzték volna ezt a problémát. A feladatokat úgy határozták meg, hogy mindenki foglalkozzon az új tagokkal is. „Konkrét, névreszóló pártmegbizatást azonban nem adtak és végül elsikkadt a felelősség

A pártszervezet nem sokat tett az új tsz tagok gondoUo- dásmódjának megválioziatosa terén és így még ma is úgy gondolkodnak, mint egyéni gazda korukban. Többek között idegenkednek az új tagok a gép tői, mert nem látják, hogy a gépi munka alkalmazása a nagyobb jövedelem egyik forrása. A pártszervezet megelégedett azzal, hogy a régi, „edzett” tsz tagok úgyis nagy hatással lesznek az új tagokra és velük sem lesz semmi baj. Az igaz, hogy a régi tagok példája nagymértékben befolyásolja az új tsz tagok gondolkodásmódját, munkáját, de ez mégsem helyettesítheti a pártszervezet nevélő munkáját. Amint az előző példákból láthatjuk, ez be is bizonyosodott.

Az új tagok egy része nem érez megfelelő felelősséget a közös iránt azért sem, mert nem is ismerik c megnövekédéit saját gazdaságukat. Nem ismerik megfelelően a tsz gazdasági terveit, lehetőségeit, nem tudják, hogy miért szükséges az egyik-másik újszerű terv végrehajtása. Van olyan új tag is, aki a tsz területének cSak egy részét látta. Természetesen nem arról van szó, hogy a tsz vezetősége a tagság tudta néhtül intézkedik, mert mindenben a közgyűlés dönt. De a közgyűlések nyilván nem elégségesek ahhoz, hogy az új tsz tagok teljés egészében megismerjék a tsz sokszáz holdra kiterjedő, többszörös milliomos gazdaságát. A pártszervezetnek kellett volna a népnevelőin keresztül olyan agitációs munkát

az új tsz tagokkal való foglalkozás terén.

végezni, hogy az új tsz tagok a közös nagygazdaság — amely mostmár sajátjuké is — megismerésével jobban hozzáková- csolódjanak a szövetkezeti családhoz. Erre a lehetőség is meg lett volna annál is inkább, meri például a párttagokat helyesen úgy osztották el a tsz- ben, hogy minden munkaterületre jusson közülük.

Nem forrott hozzá kellően az új belépők csoportja a tsz-hez azért sem, mert még nem is ismerik egymást. A régi tagok csak egy részét ismerik az újak nak, az új tagok pedig még ke- vésbbé tudják, hogy ki van a isz-ben. Megtörténik, hogy egy új és egy régi tsz tag elmegy az utcán anélkül, hogy megismerné egymást és köszönnének. A régi fogok nem egyszer megkérdezik: hát ez az ember mii keres a mi portánkon? Ha éppen van a közelben, aki ismeri, megmagyarázza, hogy az is tsz tag, közénk tartozik, de ha nincs ilyen „tájékozott", bizony még kellemetlenség is előfordulhat.

,4 pártszervezetnek erre fel kellett volna figyelnie és ha a tsz vezetősége nem gondolt rá, neki kellett volna olyan javaslatokat tenni, amellyel biztosítani tudták volna az új és régi tagok megismerkedését. Különösen a szemesei és az adorjám tagok élnek ilyen elzárkózottan egymástól és nyilván ez is befolyásolja az olyan kollektíva kiált kulcsát, amelynek minden tagja — régi és áj egyaránt — felelősseget érez a tsz egész gazdaságáért, minden munkájáért.

Ähol megfeledkeztek az új tagokról

Ä „régi" tagok példája

önmagában nem elegendő

29

Aratnak a gyönki Vörös Csillag Tsz-ben

]\ em szeretünk dicse- kedni, de azért már kezdtem haragudni, — mostanában a sajtó elhanyagol bennünket. Bezzeg, amikor hibák voltak nálunk... — mondja neheztelve Zsigmond Endre elvtárs, a gyönki Vörös Csillag tsz elnöke. Bár a bírálat akkor rosszul esett, nem volt hiábavaló, levonták a tanulságot, javult a tsz munkája.

— őszintén szólva nem is tudom, kit dicsérjek, az idén valamennyien egy akaraton va gyünk, mindenki kiveszi részét a munkából; ez a jó ered- ményeink titka. De beszéljenek a tények, menjünk ki a földekre — folytatja Zsigmond elvtárs. Az idén nem kell szégyenkeznünk a gazos földek miatt.

A gyönki Vörös Csillag tsz tagsága valóban derekas munkát végzett. Ez meg is látszik a földeken. A 18 holdas kukoricatáblát, csak egy út választja el az egyéni dolgozó parasztok földjétől. Azok kukoricája alig két araszos, míg a tsz kukoricája már derékig ér. Kedden reggel esett az eső, ez akadályozta az aratás megkezdését. Ennek ellenére mindenki a tsz székház udvaráé volt.

ÍVT a már árpát nem arathatunk, de lekaszálhatjuk a repcét — mond ja az elnök. Még szemerkélt az eső, amikor a 44 tag elindult és mire kiértek, hozzá is foghattak a munkához. Az élen a brigádvezető járt s mindenki úgy dolgozott, hogy délután 4 órára befejezték a 8 holdas repce levágását.

Papp elvtárs all holdas burgonyatáblán dolgozik. Szita Ferenc zetorossal, a burgonya harmadik töltögetését végzik.

— No, elnök elvtárs, megnézheti ezt a táblát, erre még a tsz irígyei sem mondhatnak semmi rosszat — vélekedik Szita Feri. — Dűlő másik végén kígyózó kocsiúton két parasztember ballag. Meg-megállnak, nézik a zetor munkáját, a nyílegyenes, jó mélyen feltöltött burgonyasorokat. Elismerően bólogatnak, mintha csak azt mondanák, — „köny- nyű ezeknek.“ A zetor beleéli a nagy táblába, s estig el is felejtik a burgonya töítögeté- sét. Hiába, a gép nagyon megkönnyíti a munkát, s ezt kihasználni csakis a közösben lehet.

Gyönyörűek a tsz kalászosai is, szerdán reggel az árpa aratásával kezdték a munkát. —

Bállá András a varsádi gépállomás brigádvezetője, már 2-3 nappal ezelőtt kivonult gépeivel.

— Idenézz! Ez itt a zászló helye — mutat a gépen elhelyezett zászlótartóra. Ez a két aratógép úgy működik, mint a parancsolat, és ha minden jól megy, a brigád el is hozza a versenyzászlót.

T^élután 2 órára jár az idő, mire visszatértünk a faluba. Útközben többször meg kellett állni. Az egyik gaz

da eladó széna iránt érdeklődött, egy fiatalasszony pedig egy borjút ajánlott a tsz elnökének megvételre. — Az idei tervünkben szerepel az állat- állomány felfejlesztése, ezt a tervünket is maradéktalanul teljesítjük — mondja a tsz elnöke. A feltétele minden megvan, szép termést ígér a kukorica, a szénatermésük is kielégítő, eddig 11 vagon szálastakarmányuk van, de az idén háromszor annyi silót készítenek, mint az elmúlt évben.

Teljesítették a tervet a Tamási Téglagyár dolgozói

A Tamási Téglagyár dolgozói — június közepe táján — kissé elmaradtak a nyersgyártási terv teljesítésével. A júniusi terv nagyobb követelményeket írt elő, mint a májusi, közbejött egy-két esős nap, a téglaverőknél az előírt létszám keret sincs betöltve, hárommal kevesebb nyersgyártó dolgozik, helyhiány miatt, így veszélyez tetve volt a tervteljesítés.

Mészáros elvtárs párttitkar és Lajkó elvtárs ü. b. elnök kéz deményezésére elindult ekkor egy mozgalom a gyárban, hogy mindenki naponta száz darab nyerstéglával többet készít, mint addig. Molnár Imre elvtárs, a gyár vezetője egyre gyakrabban kereste fel a téglaverőket, elbeszélgetett a dolgozókkal. Tájékoztatta őket nemcsak saját vállalásuk, hanem a gyár tervteljesítése állásáról is.

A dolgozók — szinte kivétel nélkül — teljesítették, amit vállaltak. A gyár — a hónap utolsó napján, — már a második féléves, terv teljesítésén dolgozott.

Szép eredményeket értek el a nyersgyártók. Ez nemcsak a teljesítményszázalékban mutatkozott meg, hanem a keresetben is. Szemerédi András, aki fiával, Józseffel és Ágnes lányával dolgozik, 96 ezer nyerstéglát, tehát négy családi

házra elegendő téglát készített júniusban. A család keresete ebben az egy hónapban közel 6.400 forint.

A Szekszárdi Nyomdában...

Július elsejétől a Szekszárdi Nyomdában készül a Tolnai Napló. A nyomdában már hetekkel ezelőtt megkezdték az új gyorssajtó és a szedőgepek

felszerelését. Képünkön az indulás előtt Schneider Géza gépszedő vizsgálja át a szedőgépet.

A kendergyári üzemi bizottságok munkájáról

A MEGYE I PÁRÁBAN jelentős helyet foglalnak el a kendergyárak. Nemcsak a megye kendertermését dolgozzák fel, hanem távolabbi vidékekről is kapnak nyersanyagot, sőt külföldi eredetű rost kikészítésével is foglalkoznak.

Megyénk kendergyárai ebben az évben sikeresen teljesítik terveiket, nem egy üzem már többszáz mázsa tilolt szálkendert és kócot adott terven felül az országnak. A felszabadulási versenyben szinte kivétel nélkül vészt vettek a gyárak dolgozói és a versenylendület nem csökkent azóta sem, ennek eredménye a tervek túlteljesítése.

A munka verseny eredményeiben nagy része van az üzemi bizottságok munkájának. Színvonalasak, élénkek a termelési értekezletek a kendergyárakban, sok hozzászólás, javaslat hangzik el, azonban a dolgozók nemcsak a hibákat bírálják, javaslatokat tesznek egyik-másik helyen a munkák jobb megszervezésére, hanem komoly szocialista kötelezettségvállalások, versenykihívások is születnek, A termelési értekezletek, versenyvállalások előkészítésénél legtöbb helven ott vannak a szakszervezeti aktívák, bizalmiak, akik egyénenként beszélgetnek el a dolgozókkal A szekszárdi üzemben a telepvezető, a pártitkár, az ü. b. elnök és a DISZ titkár a termelési értekezletek előtt pár nappal megbeszélik a következő havi tervet és az üzemi bizottság ennek alapján mozgósítja aktíváit a dolgozók versenyval- lalásainak szervezésére. A dolgozók nagy vonalakban így ismerik a gyár következő havi tervét, fei tudnak készülni a termelési értekezletre. Tolnanémediben nemcsak azokkal beszélnek, akik mindig tesznek versenyfelajánlást, hanem az olyan dolgozókkal is, :k'k korábban még nem versenyeztek. Korábban még előfordult, hogy egyes dolgozók alacsonyabb teljesítményt vállaltak, mint amit korábban elértek, de ma már egyre ritkább az ilyen semmire sem mozgósító versenyvállalás. A dombóvári üzemben egyik-másik dolgozónak — aki korábbi teljesítményénél alacsonyabb vállalást akart tenni — megmagyarázták, hogy „le többre is képes vagy”.

A FIATAL tapasztalatlanabb dolgozók általában a 100 százalék elérését vállalják. Az üzemi bizottság — mint Tolnanémediben, vagy Szekszárdon — egycgy, .tapasztaltaid), gyakorlottabb dolgozóval beszélik meg, hogy versenyfelajánlásában vállalja a gyengébbek segítését.

A tolnanémedi üzemben Pető Sándorné, aki mégcsak három hét óta dolgozik a Utónál, a termelési értekezleten maga ké'ie, hogy ne órabérben számolják el. mint kezdőt, hanem kapjon annyit, amennyit dolgozik, vállalja a 100 százalék elérését. A legutóbbi dekádban már 94 százalékra teljesítette a normát. A szekszárdi üzemben Kotálik György elvtárs, az ü. b. elnöke egyben a legjobb tilos is. Heilig Margit fiatal ti löst munkamúd- szerátadással segítette, hogy elérje a 100 százalékot.

A kendeigyárakban — mindegyik üzemben — ott van a dolgozók szeme előtt a versenytábla, ahol naponta értékelik az eredményeket. Nemcsak az élenjárók szerepelnek rajta, hanem a lemaradók és azok i;. akik — bár nem érték el a 100 százalékot, — napról-napra javítanak eredményükön.

Hiba az, hogy a versenyszervezésnél, de főként a nyilvánosságnál nem foglalkoznak a szakszervezetek kellően a minőségi vállalásokkal, azok teljesítésével. Pedig a magas szál- hozam elérésénél, a minősig javításánál sok függ az áztatósoktól, tálasoktól, íörős brigádoktól. Helyes lenne, ha a versenyértékelésnél ezeket az eredményeket is ismertetnék.

A bérezésnél az üzemekben figyelembe veszik az egyes dolgozók minőségi munkáját, az anyaggal való takarékosságot. Ki kell terjeszteni a versenyt ebbe az irányba is.

Ott folyik jól a verseny szervezése, ahol az üzemi bizottság egésze részt vesz abban. A tolnanémedi üzemben Varga Gyula elvtárs az áztatónál dolgozik, sok munkája van. De mégis el tudja látni feladatát, mert foglalkoztatja aktíváit. Furkópusztán viszont már két hónapja nem tartott ülést az üzemi bizottság, a pártszervezet nem lépett fel az olyan hangulat ellen, hogy „miért nem tartják munkaidőben”.

A VEESENYSZERVEZES megjavítása érdekébe« sok tennivaló van még az üzemi bizottságok kollektív munkájának megszervezése terén. Csak ezek megvalósításával tudják biztosítani, hogy a jövőben is, az eddiginél is jobban teljesítsék feladataikat a kendergyárak dolgozói.

Szakbizottság segíti a nemrégen alakult mucsfai Gábor Áron tsz-t

A BONYHÁDI JÁRÁSBAN mindjobban megérlelődik a dolgozó parasztok körében a szövetkezés gondolata. Ezt igazolja az a tény, hogy a mucsfai dolgozó parasztok egyré- sze úgy határozott, hogy ezután termelőszövetkezetben foly tatja a gazdálkodást. Ezt a törekvést, ezt az elhatározást nem csak a tsz megalakulásakor, hanem a későbbi időkben is segíti az e célból megalakított járási szakbizottság. A szak- bizottság tagjai a járási főagronómus, főállattenyésztő, építészeti technikus, gépállomási agronómus, járási csoport tsz főkönyvelője.

Ennek a szakcsoportnak az életrehívása a bonyhádi járási pártbizottság és a járási tanács javaslatára történt azzal a céllal, hogy a nemrég alakult, a szövetkezeti gazdálkodásban ma még járatlan termelőszövekezetben mind a növénytermesztési, mind az állattenyésztési vonalon felmérjek a lehetőségeket; hogy a szakirányítással, szaktanáccsal az első perctől kezdve segítsék a közös gazdálkodást választó dolgozó parasztokat. Szomor Ferenc járási főagronómus véle ménye szerint a mucsfai tsz talaj adottságai lehetővé teszik a kalászosokon kívül munkaigényesebb növények, például a cukorrépa és a dohány, termesztését is. A termelőszövetkezetnek különösen az állattenyésztéshez vannak :ó lehetőségi. Mindenféle követelményeknek megfelelő istállóval rendelkezik az új tsz. Külön tudják elhelyezni a teheneket, a növendékeket és a lovakat. A tsz tagsága a közgyűlésen jóváhagyta a szakbizottság javaslatát, 10 darab fejőstehén és egy fehér hússertés vásárlására vonatkozóan.

AZ ALIG KÉT HETE ALAKULT termelőszövetkezet tagsága úgy határozott, hogy az aratás után kezdi meg ténylegesen a közös gazdálkodást. A másodvetést a szakbizottság javaslatára közösen végzik. Ebből akarnak silót készi teni. A községi tanácstól 11 hold rétet kapott a tsz, amelynek szénája már a közös állatállományé lesz. Elhatározták, hogy az állatok takarmányozásához szükséges meghatározott takarmánymennyiséget minden tagnak kötelessége bevinni a közösbe. A tagosítás után az őszi gabonavetést már közösen végzik. Az őszi búza, őszí árpa és rozs vetéséhez szükséges jó vetőmagot csere útján a járási tanács főagronómusa biztosítja.

Mindenhol segít, minden kezdeti lépést támogat a járási szakbizottság, hogy a termelőszövetkezetek a kezdeti nehézségeken minél előbb túljussanak.

I