Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-08 / 159. szám
2 NAPLÓ 1955 JÚLIUS 8 ü Fu-csui beszámolója a Kiiai Népköztársaság első ötéves tervéröl Peking (TASZSZ) Li Fu- csun, a Kinai Népköztársaság államtanácsának elnökhelyette se, az államtanács mellett működő Állami Tervbizottság elnöke a Kínai Országos Népi Gyűlés ülésszakán beszámolt a Kínai Népköztársaság népgazdaságának fejlesztését célzó első ötéves tervről. Az ipar fejlődése Li Fu-csun közölte, hogy az 1957-ben végetérő első ötéves terv alatt kína ipari termelése értékben kifejezve 98.3 százalékkal, a modern ipar termelése pedig 140.1 százalékkal növekszik. Az ipar fejlesztésének ez az üteme — mondotta — kétségtelenül magas és a kapitalista országokban nincs és nem is lehet ilyen ütemü iparfejlesztés. Li Fu-csun kijelentette, hog> az ötéves időszak feladatai a következők: a fő erőfeszítéseket 694 nagy ipari objektum építésére kell összpontosítani, ezek k izül a legfőbb az a 156 objektum, amely a Szovjetunió segítségével épül és amely* Kína szocialista iparosításának alapját alkotja; a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztésére, amelyekben a tulajdon részben társadalma- sítva van és a kisipari szövetkezetek fejlesztése, ami megteremti az alapot a mezőgazdaság és a kisipar szocialista átalakításához; a kapitalista ipar és kereskede- • lem nagy részének átalakítása az államkapitalizmus különböző formáivá' az adott körülményeknek megfelelően és ezzel az alapok megteremtése a magánipar és kereskedelem szocialista átalakításához. Az előadó ezután adatokat sorolt fel arra vonatkozólag, hogyan emelkedik az alapvető ipari termékek termelése 1957 re az 1952 évihez viszonyít'/::. Kína ipari fejlődésének szocialista jellegét az adja meg — mondotta Li Fu-csun — hogy az állami ipar termelése öt év alatt értékben kifejezve 130.1 százalékkal nő és 1957-ben az állami, szövetkezeti és a részben állami, részben magánipari vállalatok termelésének té- szesedése az egész ipari termelésben értékben kifejezve 87.8 százalékra emelkedik, a magánipari vállalatok termelésének részesedése pedig 12.2 százalékra csökken, s emellett a magánipari vállalatok nagy része is állami megrendeléseket teljesít. Az első ötéves terv értelmében — folytatta Li Fu-csun, — a termelési eszközök előállítása 126.5 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése 79.7 százalékkal emelkedik. Az összes kiadások 55.8 százalékát a beruházásokra fordított kiadások alkotják. Á mezőgazdaság fejlődése A mezőgazdaság termelésé öt év alatt értékben kifejezve 23.3 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek a kisparaszti gazdaság átalakításának egyetlen útját jelentik, az első ötéves terv éveiben a mezőgazdasági termelés |ejlődésének alapjává váltak. 1957-re a mezőgazdasági termelőszövetkeze tek a kínai parasztgazdaságok egy’narmadrészét ölelik fel. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése mellett megfelelőén fejlődik majd a közlekedés, a posta, a telefon és a távíró is. Li Fu-csun kijelentette, hogy a Szovjetunió közvetlen segítségével Kína ebben az ötéves tervben megkezdi az atomenergiának a népgazdaságban való békés felhasználásával kapcsolatos munkálatokat. 1957-ben a főiskolákon 434 ezer hallgató fog tanulni, 127 százalékkal több mint 1952- ben, az iskoláskorú gyermekek több mint 70 százaléka tanulni fog, vagyis 18 százalékkal több mint 1952-ben. Az ötéves terv szerint 4.2 mii Iió fővel nő a foglalkoztatottak száma, az üzemi munkások és a hivatali alkalmazottak átlagos munkabére pedig 33 százalékkal emelkedik. Az első ötéves terv megvalósítása — mondotta Li Fu-csun — hatalmas változásokat hoz Kína népgazdaságában. Ez kétségtelenül megszilárdítja a népi demokrácia diktatúráját, megerősíti Kína honvédelmét és megteremti a lakosság anyagi jólétének és kulim üis színvonalának további emeléséhez szükséges feltételeket. Az első ötéves terv megvalósítása elő fogja segíteni a béke és a demokrácia nemzetközi táborának további megerősödését is. Az ötéves terv tervezetét a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága és Mao Ce- tung elnök közvetlen irányításával készítették el. A terv alapját azok a fő feladatok képezik, amelyeket az országnak az átmeneti időszakban meg kell oldania és ez a terv fontos lépés e feladatok megoldása felé. A szocialista iparosítás központi feladata a nehézipar fejlesztése. Ez biztosítja Kínában a szocializmus felépítéséhez a hatalmas anyagi bázist, hangsúlyozta. — Kína — mondotta az előadó — hatalmas ország, bonyolult viszonyokkal. Nemzetgazdasága kezdettől fogva igen elmaradott volt, ezért Kínában a szocialista iparosítás és a szocialista átalakítás óriásokhoz méltó feladat, amely viszonylag hosszú időszakot kíván. A jelenlegi körülmények között Kínában a szocialista iparosítás és átalakítás megvalósítására a 3 éves újjáépítési időszakot nem számítva, körülbelül 15 évre van szükség. Amint Mao Ce-tung elnök rámutatott, a szocialista társadal mát lényegében valószínűleg 15 évi intenzív munkával és energikus építéssel felépíthetjük, de ahhoz, hogy igen fejlett szocialista iparral rendelkező hatalmas országot építsünk, évtizedes erőfeszítések kellenek, mondjuk negyven, vagy ötven év, vagyis évszázadunk egész második fele szükséges. Hála a Szovjetunió iránt Az előadó háláját fejezte ki a Szovjetuniónak és a népi demokratikus országoknak a Kínában folyó építés segítéséért, különösen a Szovjetunió tartós, sokoldalú és önzetlen hatalmas segítségéért. Az első ötéves terv megvalósításának és a szocializmus győ zelmének bázisa — mondotta Li Fu-csun — a munkásosztály vezetése alatt álló, erősödő és szilárduló munkás-paraszt szövetség, amely a kínai népi forradalom hatalmas győzelmének alapja. Li Fu-csun hangsúlyozta, hogy fel kell használni az egész világ élenjáró ismereteit és tanulni kell az összes testvéri országoktól. Különösen a Szovjetuniótól, mert ez a technikai színvonal emelésének fontos eszköze. Az ország lakosságát felszólítot ta, legyen éber, hiúsítsa meg a külső és belső ellenség szabotázs terveit. Li Fu-csun befejezésül kijelentette: a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-tung elnök vezet bennünket. Országunk kül- és belpolitikája helyes. Világos, hogy teljes sikert arathatunk, világos, hogy sikeresen teljesíthetjük és túlteljesíthetjük az ország nemzetgazdaságának fej lesztését szolgáló első ötéves tervet. ünnepségek az Odera-Neisse béke határ kijelölésének évfordulóján A Német Demokratikus Köztársaságban és a Lengyel Nép- köztársaságban szerdán lelkes baráti hangulatban ünnepeltek meg az Cdera-Neisse békehatár kijelöléséről szóló lengyelnémet szerződés aláírásának ötödik évfordulóját. Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság ügy vezető miniszterelnöke Marx Károly érdemrendet nyújtott ál Boleslaw Bierutnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Berlinben időző lengyel kormányküldöttség vezetőjének. A Demokratikus Németország Nemzeti Frontja szerdán este Berlin legnagyobb színházában, a Friedrischstadt Palast bán nagygyűlést tartott, melyen az egész német főváros lakosságának több mint 3000 képviselője vett részt. A nagygyűlés első szónoka, Otto Nuschke, az NDK miniszterelnökhelyettese, a többi között kijelentette: Az Odera-Neisse békehatár kijelöléséről szóló szerződés alá írása óta eltelt öt esztendő során bebizonyosodott, hogy a határ érintetlenségének nemcsak a német-lengyel baráti viszony fejlődése, hanem az európai béke és biztonság szempontjából is igen nagy a jelentősége. Amikor ma mégegyszer és ünnepélyesen megerősítjük fo- gadaimunkat, amellyel végérvényesnek és sértetlennek ismertük el az Odera-Neisse békehatárt, teljes világosságot teremtünk a nemzetközi politika egyik fontos kérdésében. Boleslaw Bierut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára egye bek között a következőket mondotta: „Az Odera-Neisse határról szóló szerződés a lengyel-német államközi kapcsolatok történetében az első egyezmény, amelynek tartalma: béke, barátság és együttműködés. Lengyelország és Németország, mint szövetségesek: ez új történelmi jelenség, mely azzal vált lehetővé, hogy Lengyelországban és a német szabadság országában, a Német Demokratikus Köztársaságban a demokrácia eszméi diadalmaskodtak.“ O. Nuschke és B. Bierut beszédeit gyakran szakította félbe a hallgatóság viharos tapsa. Johannes Dieckmann, a Német Demokratikus Köztársaság ügyvezető államelnöke, és Varsóban, a Gwardia sportteremben július 6-án este, a 'engyel-német határmegállapítási szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartottak-. Az ünnepi ülésen resztvettek: A. Zawadzki, az államtanács elnöke, J. Cyrankiewirz, a minisztertanács elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt politikai bizottságának tagjai, a kormány és az államtanács tag jai. Résztvett az ülésen a Német Demokratikus Köztársaság varsói nagykövete, P. P. Turpityko, a Szovjetunió ideiglenes varsói ügyvivője, és a Varsóban működő diplomáciai képviseletek számos tagja. A megjelentek melegen üdvözölték a Német Demokratikus Köztársaságnak Ottó Gro- tewohl miniszterelnök ve ötösével megjelent kormányküldöttségét. Az ülésen J. Cyrankiewi.cz mondott beszédet. Úgy jelleWalter Ulbricht ügyvezető miniszterelnök este ünnepi fogadást rendezett a lengyel kormányküldöttség tiszteletére. mezte a lengyel-német határ- megallapítási szerződést, mint a Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság népei közötti barátság megszilárdításának igen fontos tényezőiét. Hangsúlyozta, hogy az Odera-Neisse vonal a béke és barátság határa. Az ezután felszólaló A. Zawadzki közölte, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány javaslata alapján az államtanács Otto Orotewohl miniszterelnököt, a Polonia Restitute rend első fokozatával és Lothar Bol- zot a Polonia Restitute (Újjászületett Lengyelország) rend parancsnoki keresztjével tüntette ki. Otto Grotewohl ezután beszé det mondott, melynek során kijelentette: a lengyel-német ba- lármegállapítási szerződés a lengyel-német barátság és az európai béke igen fontos tényezője. Ünnepségek Varsóban R Mmisst@irtanács határozata a iesMeaa Ili telisül AH KSÉSWMI A Minisztertanács — az ország kenyérellátásának zavartalan biztosítása érdekében legutóbbi ülésén határozatot ho zott a kenyérgabona állami felvásárlásának rendszeréről. A határozat szerint az egyénileg gazdálkodó termelők, a termelőszövetkezeti csoportok tagjai, valamint a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek kenyérgabonafeleslegüknek a köz ségi, városi, illetve járási tanács végrehajtó bizottsága által megbatározott részét kötelesek az állam számára értékesítési szerződés alapján — számukra kedvezményes feltételek mellett — átadni. Az eladási kő telezettség címén előírt kenyér gabonamennyiség tehát a község kötelező begyűjtési tervébe tartozik. Ezek szerint az a község kapja vissza a szabadpiaci értékesítés jogát, amely mind a beadás, mind a kötelező állami felvásárlás tervét hiánytalanul teljesítette. A határozat az általános rendelkezések után az eladási kötelezettség megállapításával foglalkozik, majd az eladási kö telezettség címén előírt kenyér- gabona átvételéről intézkedik, végül vegyes rendelkezéseket tartalmaz. Rövidesen megkezdik a rádióizotópos anyagvizsgálatokat a Rákosi Mátyás Művekben Rádióizotóppal történő anyag vizsgálatok végzésére a Rákosi Mátyás művek nemrég kobalt izotópokat kapott a Szovjetunióból. Ezeket az izotópokat erős sugárzóképességük miatt kis aluminiumtokban helyezve vastagfalu ólomhengerben tárolják. A mintegy egy centiméter hosszú és fél centiméter átmérőjű izotópokat már belehelyezték a gyárban készített tokokba, — megfelelő hosszúságú különleges rudakkal és elektromágnessel, amelyeket a Rákosi Mátyás Művek központi anyagvizsgáló osztályán állítottak elő. A tervek szerint rövidesen megkezdik az anyagvizsgálatokat a rádióizotopokkal. Általában nagy vastagságú acél- és vasöntvények nagyobb kovácsolt anyagok belső anyaghibái nak kimutatásánál alkalmazzák az új vizsgálati módszert, mert ezeknél a röntgensugárral való átvilágítás már nem használható. Ezenkívül a rádióizotopo- kat felhasználják különféle hen gerelt gyártmányok: csövek, lemezek, szalagok, faivastagságának gyártásközbeni mérésére is. Az új módszer alkalmazása során elsőnek vastag acél for- gattyú tengelyeket világítanak át rádióizotópokkal a Rákosi Mátyás Művekben. A Francia Kommunista Párt közleménye július 14 megünnepléséről A Francia Kommunista Párt közleményt adott ki a július 14-i felvonulás betiltásáról: A közlemény élesen tiltakozik a kormány ezen intézkedése ellen, amely a szabadságjogokat korlátozó rendszabályok sorába tartozik. A tiltakozás rámutat, hogy a kormány betiltó rendelkezésével a legfontosabb szabadságjogokat tiporja azzal a céllal, hogy továbbfolytassa a nyomor és háború politikáját, amelyet pedig az ország elítéli. A július 14-i ünnepet. — mondja a tiltakozás — mindenütt egységben fogják megünnepelni, azzal a szándékkal, hogy győzelemre vigyék- a nemzetközi feszültség enyhülése és a béke politikáját, hogy győzelmesen megvédjék a bér- követeléseket, valamint a mun kásosztály oly súlyosan fenyegetett jogait és a demokratikus szabadságjogokat. iehni mimszlgreliili Brteal tartézkodása Nehru indiai miniszterelnök szerdán Brioniba érkezett. Nehru Tito jugoszláv elnökkel a Brioni közelében levő Vanga szigeten folytatott megbeszélést. A megbeszéléseket a brioni fehér villában fejezték be. Este negyed 9-kor került sor a közös nyilatkozat aláírására. Mivel a nyilatkozatot egyidőben hozzák nyilvánosságra Uj-Delhiben és Belgrádban, elhatározták, hogy a nyilatkozatot pénteken, július 8-án teszik közzé a jugoszláv és az indiai fővárosban. Szerdán este Nehru sajtóérte kezletet tartott Brioniban. A sajtóértekezleten 50 jugoszláv és külföldi újságíró vett részt. Tito elnök és felesége szerdán este búcsúvacsorát adott Nehru miniszterelnök és leánya Indira Gandhi asszony tiszteletére. Az indiai miniszterelnök csütörtökön reggel utazott el Brio- niból és a pulai repülőtérről Róma felé vette útját. Eisenhower amerikai elnök július 6-án sajtóértekezletet tartott A küszöbönálló genfi négyhatalmi kormányfői értekezletről szólva az elnök kijelentette hogy az Egyesült Államok bé- külékeny és barátságos álláspontra helyezkedve megy el erre az értekezletre és nem szándéka, hogy előítéletből vagy arroganciából bármit is elutasítson. A leszerelés kérdéséről szólva Eisenhower rámutatott arra, hogy itt a fő kérdés az e llen őrzés és a felügyelet kérdése. Az Egyesült Államok szempont jából ez a kérdés abban áll, milyen fajta ellenőrzésbe hajlandó beleegyezni. Eisenhower elmondotta, hogy az amerikai kormány igen komolyan tanulmányozza ezt a kérdést és reméli, hogy választ talál rá. Eisenhower kijelentette, hogy a leszerelés terén reális eredmények elérése a nemzetközi bizalom megteremtésétől függ. Kijelentette, az Egyesült államok célja jelenleg, hogy „áthidaló eszközöket keressen a nemzetek közötti bizalom helyreállítására, mert ez a tartós béke alapja.“ Az amerikai elnök kijelentette, hogy véleménye szerint az atomenergia békés felhasználása ügyében augusztus 8-án Genfben megnyíló nemzetközi értekezlet „igen fontos dolog“.
