Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-07 / 158. szám

1955 JÚLIUS 7 NAPLÓ 3 * Párt és pártépítés Az alsómmal községi pártvezetőség felkészül a cséplésre A MEZÖGAZDASÄGI mun­kák csúcspontjához értünk: dolgozó népünk kenyerét taka­rítjuk be. Az őszi árpa aratása nem egy helyen már befejező­dött, s néhány helyen már a búza aratását is megkezdték. Pártszervezeteink szerte a me­gyében azon dolgoznak, hogy e fontos munkát minél kevesebb szémveszteséggel végezhessük el, de arra is gondolnak, hogy a betakarításnál nemcsak a gyors aratás, hordás, hanem a cséplés időszakában is követ­kezetesen harcolni kell a szem­veszteség csökkentéséért. Ennek szellemében dolgozik az alsónánai községi pártveze­tőség is. Nagyon jól tudják, amint Zai István elvtárs, a köz­ségi pártvezetőség titkára is mondotta, hogy eredményes cséplés, s utána gyors begyűj­tés csak akkor lehetséges, ha már jó előre most megteremtik annak előfeltételeit. Éppen ezért a legközelebbi pártvezetőségi ülésre meghív ják a két cséplőmunkacsapat vezetőjét, s közösen beszélik meg a feladatokat. Számba- veszik, hogy az egyes munka csapatokban hány kommu­nista munkás van, s rajtuk kívül kiket lehet a párton- kívüliek közül is bevonni a népnevelő, felvilágosító mun­ka végzésébe. A következő lépésként a pártvezetőség úgy tervezi, hogy őket is összehívja, s közvetle­nül is tájékoztatja a legfonto­sabb feladatokról. Utána pedig a két munkacsapat összes tag­jaival is megbeszélik a teendő­ket. Az egyik munkacsapatnál például Németh Sándor elvtárs pártcsoportbizalmi a vezető, öt a pártszervezet javaslatára az egyénileg dolgozó parasztok között dolgozó cséplőgéphez osztották be, hogy a csépléssel egyidőben az állam iránti köte­lezettségek teljesítését is szor­galmazza. VEZETŐSÉGI ÜLÉSEN be­szélik meg a szervezés másik fontos feladatát, az ellenőrzést is. Ennek értelmében Hanu- szek Joahim elvtárs pártveze­tőségi tag, Rákóczi István elv­társ, a tanács elnöke, Farkas István elvtárs, a tanács v. b. titkára és maga Zai elvtárs, fel osztják maguk között a szérű­ket abból a célból, hogy meg­határozott időpontokban felke­resik a munkacsapatokat. Ellenőrzik és segítik munká­jukat, s elősegítik, hogy a sajtóolvasás, a versenyértéke lés, a felvilágosító munka megfelelő legyen a csoportok nál. Arra is kiterjed a figyel­mük, hogy a munkacsapatok tagjai jó munkájuk után megkapják-e járandóságai­kat, A községi pártvezetőség leg­fontosabb feladatának azonban mégis azt tartja, hogy a munka csapatoknál a kommunistákból és az élenjáró pártonkívüli munkásokból alakított népne­velő csoport megfelelő érveket kapjon a felvilágosító munká­hoz. Régi tapasztalat az, hogy csak általánosságban beszélni például a szemveszteség csök­kentéséről, a gyors cséplés és begyűjtés feladatairól, nem olyan meggyőző, ha nincs az személyhez szóló érvekkel alá­támasztva. Ilyeneket pedig le­het találni mindenütt, így Alsó nánán is. A községi pártvezetőség ter­ve tehát az, hogy ilyen érveket ad a népnevelőknek a megbe­szélések alkalmával. Elmondják például, hogy­ha a szemveszteség csak 2 százalékkal lenne több a gépnél, a megengedettnél, akkor egy 10 holdas dolgozó parasztnál, aki 4' hold búzát vetett, s csak 10 mázsás átla­got ért el holdanként, 80 kiló szem megy veszendőbe. Ez egy gyermek majd félévi kenyérszükségletére elegen­dő. És ez nagy szó. De lehet ezt más oldalról is megvilágítani, s a pártszerve­zet vezetősége ezt sem mulaszt ja el. Elmondják azt is a nép­nevelőknek, hogy ez a 80 kiló búza pénzben mennyit jelent egy-egy gazdának. A fenti pél­dát alapul véve több mint 200 forinttól és körülbelül 16 kiló korpától esik el egy-egy csé- peltetö dolgozó paraszt. AZ EGÉSZ FALURA kiszá­molva közel 300 hold búza­vetést véve alapul, mintegy 60 mázsa gabona, tehát 30 ember egész évi kenyere menne tönk­re, ha a cséplőmunkacsapat tagjai nem tennének meg min­dent a szemveszteség csökken­téséért. Különösen nagy gond­dal készítik fel az etetőket, mert rajtuk is sok múlik, de a szalmánál dolgozóknál sem kevesebb a felelősség, hogy idejében észrevegyék, ha több szem kerül oda, mint amennyi elfogadható. A községi pártvezetőség arra mozgósítja a cséplőgépeknél dolgozókat a népnevelőkön ke­resztül, hogy a gyors cséplés­sel együtt folyjék a harc a gyors beadásért is. Kettős tehát az itt dolgozó népnevelők feladata. Egy­részt a fentiek alapján saját körükben is végezniök kell a felvilágosítást, másrészt pedig meg keli értetniük, hogy a beadás a dolgozó pa­rasztok hozzájárulása a szo­cializmus építéséhez. A begyűjtött terményből bizto­sítja az állam dolgozó népünk zavartalan élelmiszerellátását. Továbbmenve, ennek segítsé­gével tudja államunk a nehéz­ipar fejlesztése útján a mező- gazdaságot még több géppej, műtrágyával ellátni, amely szintén visszahat a termelés növekedésén keresztül a dolgo­zó parasztok jobb, gazdagabb, kultúráltabb életének biztosítá­sára. AZ ALSÖNÁNAI községi pártvezetőség tehát igyekszik megteremteni a feltételeket ah­hoz, hogy a párt szava minden gazdához eljusson, a cséplés és a gyors beadás sikere érdeké­ben. «isi iuiHieief! a üeiopii W aeszélwe Megyénkben 45 viilanycséplőgép dolgozik Alsónyék és Ráta között az egyik burgonyaföldön különös bogárra lett figyelmes Hor váth József, a bátai iskola első osztályt végzett tanulója. A gyufás doboz rajzáról emléke­zett rá, hogy a bogár veszedel­mes kártevő. Azonnal szólt édesapjának, aki a kolorádóbo­garat megmutatta a tanácsnál. Kedden délután már meg is ér­kezett a bátai határba a fácán­kertiek növényvédelmi brigád­ja és a fertőzött területen el­végezte a porozást. A kis Hor­váth József sokmázsa burgo­nyatermést mentett meg ezzel. Megyénkben az elmúlt évi 38 villanycséplőgéppel szem­ben az idén 45 dolgozik. A ve­zetékek, transzformátorok sze­relése már mindenütt folyamat bán van, s július 10-ig ezeket a munkálatokat be is fejezik. Kúlönösen sok villanycséplő gépet állítanak munkába az idén a mözsi gépállomáson, ahol 11 gép csépel majd villany meghajtással. A mözsiek jól felkészültek a cséplésre: a vil­lanymotort a cséplőgéphez sze­relték, így a szérűkre való szál lítás, a szerelés és beállítás nem okoz gondot. SZEKSZÁRD ÉLETÉBŐL A szekszárdi Béke Tsz-ben kedd reggel óta Szántó István, a mözsi gépállomás kombájno- sa dolgozik gépével. Szépen fi­zet a 48 holdas őszi árpa. Az eddig levágott 7 holdról 105 Jobban kell szorgalmazni a tarlóhántást és a másodvetést Nagy gonddal készült fel az idei aratásra a szekszárdi vá­rosi tanács mezőgazdasági osz­tálya. Az aratást megelőzően gazdagyűlésen beszélték meg a város dolgozó parasztságával Sörös Sándor tanácstag, Fodor István, Császár János és a töb­bi dolgozó parasztok azon igye­keztek, hogy viaszérésben, a legkisebb szemveszteséggel ta­karítsák be őszi árpájukat. Meg kezdik a héten a búza aratását is, mert mint Sörös Sándor dol­a minisztertanács határozatát az aratás, csépléssel kapcsolat­ban. Kijelölték a 12 közösszérű helyét, rendbehozták az utakat, gondoskodtak megfelelő gépi erőről. Június 30-án gozó paraszt mondotta: „A 2 százalékos szemveszteség csök­kentése nekünk szekszárdiak­nak 5 vagon gabona megtaka­rítását jelenti”. Serényen folyik az aratás a szekszárdi határ­ban, szerda estig mintegy 280 holdon vágták le az őszi árpát. A szekszárdi gazdák a 280 hold learatott földből csak 110 hol­don végezték el a tarlóhántást, de még ennél is rosszabb a má­sodvetés állása, mely mindösz- sze 25 hold. A tanács mezőgazdasági osz­tályának most arra kell moz­gósítania a gazdákat, hogy a gazdasági évben az aratás után felszabaduló földekbe minél többen vessenek silózásra al­kalmas másodnövényt, vagy búzasor távolságra naprafor­gót, mely leszántva igen táp­dús zöldtrágyát ad. a dolgozó parasztok megkezdték az aratást Egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok látogatása a termelőszövetkezetben Vasárnap múlt egy hete, mintegy 45 főnyi parasztkül­döttség látogatta meg Szek- szárdról a faddi Uj Élet terme­lőszövetkezet portáját. A szek­szárdi dolgozó parasztok nagy elismeréssel figyelték a közös munka gyümölcseit. Általában dicsérték a termelőszövetkezeti tagok szorgalmas munkáját. Mellékelt képeink a látogatás egyes mozzanatait örökítik meg. A baloldali képünkön például a küldöttség és a ter­melőszövetkezeti tagok csoport­ja a már kiásott öntözőmeden­cét tekintik meg, mely nagy­ban hozzá fog járulni a tsz kertészete jövedelmének foko­zásához. .A jobboldali képün­kön egyik termelőszövetkezeti tag a lekaszált zabosbükönyt mutatja az egyik látogatónak. Kalákában végzik az aratást A zombai Petőfi első típusú termelőcsoport tagjai kaláká­ban végzik a gabonabetakarí­tást. Két-három család összeve­rődik ..egy bandába és úgy aratnak. Képünkön Seresék gabona­tábláján aratnak. Kisszékelyi Felszabadulás Tsz 16 aratópár végzi majd az aratást A kisszékelyi Felszabadulás termelőszövetkezet tagsága ked den befejezte az őszi árpa ara­tását. Holdanként 12 mázsás termésre számítanak az előze­tes becslés alapján. Az aratással egyidejűleg ka­zalba hordták az összes széná­jukat, a mintegy 240 mázsa első rendű takarmányt. Az állat- állomány újig el lesz látva ta­karmánnyal. Megkezdték a 81 hold magbaltacim kaszálását is. A búza aratása a héten meg­kezdődik, 16 aratópár végzi majd az aratást, amelyet — ígéretük szerint — nyolc nap alatt elvégeznek. Az aratás ide­jére üzemi konyhát állítanak fel, hogy az asszonyok is részt vehessenek az aratásban. A kisszékelyi dolgozó parasz­tok, ilyen könnyen még nem fizették ki mostanában az adót, mint most, mert olyan nagy volt a meggytermés, hogy az el adott meggy árából akár egész évi adójukat is kifizethetik. Boda Gyula Kisszékely A kisipari szövetkezetek küldöttgfilése elé A tolnamegyei kisipari szö­vetkezetek július 8-ára öszehí- vott küldöttgyűlése értékeli majd a megye szövetkezeteinek a legutóbbi küldöttgyűlés óta végzett munkáját, irányt szab a megye kisipari szövetkezeti mozgalmának az elkövetkezen­dő idők nagy feladatainak megoldásához. Megvitatásra ke rül, hogy az OKISZ II. Küldött- gyűlése óta szövetkezeteink mi­lyen fejlődésen mentek keresz­tül, hogyan hajtották végre az OKISZ és a KISZÖV küldött- gyűlés határozatait, milyen hi­bák merültek fel, különösen a párt politikájának a közelmúlt­ban leleplezett jobboldali eltor­zítása következtében. A küldött gyűlésnek éppen ezért, igen nagy jelentősége lesz. Jelentős fejlődésen mentek keresztül szövetkezeteink a múlt év november 5-i küldött- gyűlés óta. Az akkor vállalt 10 millióval szemben több, mint 11 millió forinttal teljesítették túl az 1954-es tervet. Kedve­zően alakult az önköltség és a termelékenység is. Ez év első negyedében is ki­magasló eredményeket értek el. Az erősen feszített tervet 106 százalékra teljesítették, a ter­melékenység további 11 száza­lékkal növekedett, a béralapnál 3 százalékot takarítottak meg. Szövetkezeteinknek 1954-ben 3,287.000 forint volt a nyeresé­gük, melyből a tagoknak része­sedésként közel 600 ezer forint került szétosztásra. Jelentős eredményt értek el a szövetkezetek a dolgozók igé­nyeinek kielégítése terén. A múlt év első felében az összter­melésnek mintegy 40 százaléka jutott a lakosság közvetlen el­látására, az év végén már 77 százalék. Komoly segítséget nyújtottak a szövetkezetek a mezőgazdaság részére is, külö­nösen a kisgépek gyártása te­rén. A Tolnai Épületkarban­tartó, valamint a Dombóvári Vasipari KTSZ által készített kalapácsos darálókon kívül a Regölyi Vegyes KTSZ láncbo­ronák készítésével, a Bonyhádi Építőipari KTSZ kovácsrész­lege, a Hőgyészi Vegyes, a Te- veli Vegyes KTSZ és még né­hány szövetkezetünk nagy- mennyiségű félkész patkót gyártott a mezőgazdaság ré­szére. Emelkedett a szövetkezeti dolgozók anyagi jóléte is. A múlt évi januári 881, februári 794 forintos átlagkereset az év végére 1.158 forintra emelke­dett. Sokat javult szövetkeze­teink munkája az állammal szembeni kötelezettségük tel­jesítése terén, javult a terv-, a munka- és bérfegyelem is. Az elért eredmények mellett azonban még sok fogyatékosság jellemzi a megye szövetkezeteit Gyakori a tervszerütlenség, a termelés nem helyes szervezése munkájukban. Ennek követ­keztében az első negyedév ki­magasló eredményei után ápri­lisban lemaradtak a tervtelje­sítésével, első ízben volt 5 szá­zalékos béralaptúllépés. Má­jusban már teljesítették a ter­vet, az eddigi adatok szerint a júniusit is. Nem javult az utóbbi időben a lakosság részére történő ter­melés százalékos aránya sem. Romlott a minőség is. Komoly hibák fordulnak elő a bérfegyelem és anyaggazdál­kodás, a társadalmi tulajdon kezelése terén. A Szekszárdi Építőipari KTSZ-nél szabályta­lanul időt utalványoznak olyan munkára is, amire állami nor­ma van. Ilyen hibák vannak más szövetkezeteknél is, töb­bek között a Faddi Fémipari és Vegyes, a Dombóvári Vasipari KTSZ-nél. Gyakori a munka­lapok szabálytalan kitöltése. Számos egyéb hiányosság is van a megye szövetkezeteinél. Ezek megszüntetéséért igen komoly feladat hárul a KISZÖV vezetőségére, apparátusára, de a szövetkezetek vezetőire, párt- szervezeteire és egyéb társa­dalmi szerveire. A szövetkeze­tek vezetői, dolgozói a megyei küldöttgyűlés után, annak útmutatásait figyelembevéve — bizonyára eredményesen har­colnak majd a szövetkezet to­vábbi fellendítéséért, erősítésé­ért. Gyerő András KISZÖV elnök. mázsa őszi árpát takarítottak be, amely 15 mázsás átlagnak felel meg. De jónak Ígérkezik a búza és a tavaszi kalászos is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom