Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-03 / 155. szám
1955 JULIUS 3 NAPLÓ mrarjav.viAargjjiaciitir tr - sosasj» Cséplés előtt a mözsi gépállomáson... Olyan az egész mözsi gépállomás, mint a támadásra induló hadsereg főhadiszállásának a környéke Gondos előkészítő munka szervezés és számítások előzték meg a nagy „hadműveletet’’ — a kenyérgabona gyors betakarításáért folyó harcot. A gépállomás valamennyi dolgozója a legnagyobb lelkesedéssel in dúl a nyári nagy munkába. Az udvaron pöffögnek a traktorok. A gumikerekű kombájnok lassan gördülnek Rí a ka pun és indulnak a szélrózsa minden irányába. A várszegi pusztán és a tolnai dűlőkben már beérett az őszi árpa, a szekszárdi határban, Özsákon és Nyámád-pusztán még . néhány napig várni kell az aratással. Rém György brigádvezető G. 35-öse a mögéje akasztott cséplővel már indulna is Bogyisz- lóra ,de észrevette ,hogy a tartozékok közül hiányzik egy és más. Ezért az indulás előtt még körülnéz a raktárban és kiegészíti a felszerelését. A leggondosabban ügyelni kell arra. hogy egyetlen csavarhúzó, kanna, olajozó, szíj, vagy ponyva ne hiányozzék a gép tartozékai közül, mert a hiány rendszerint akkor bosszulja meg magát, amikor legégetőbb a munka Az igazgatói irodában Jurin- ka Sándor elvtárs kora reggeltől kezdve tárgyal, intézkedik, telefonál, utasításokat ad az indulóknak. Délután három óra az idő, de még nem jutott az ebédlőasztal mellé. Embere: egymásnak állják a kilincset. Türelmetlenkednek amiatt, hogy a raktáros egyedül nem győzi elég gyorsan kiadni az anyagot a felszerelést. Az igazgató intézkedik és a raktáros megkapja a segítséget. Baka elvtárs, a szekszárdi traktorok brigádvezeiője sem nyugszik bele abba, hogy az egyik cséplőgépét kicserélték és Bogyiszlóra irányítják. Körömszakadtáig védi igazát és nem enged, amíg nem kap ígéretet arra, hogy visszakapja a gépet. Ha ilyen derekasan harcol Baka elvtárs a szekszárdi városi tanácsnál is a csépi és zavartalanságának biztosítása érdekéiben, akkor az idén sem lesz hiba Szekszárdon a csép- léssel. A kezdet ugyan nem ezt mutatja. Nem a Baka elvtárs harcos kiállása hiányzik a sikerhez hanem a városi tanács intézkedése. Jurinka elvtárs véleménye szerint a tanácsok közül egyedül a városi tanács tehetetlen- kedik a cséplés zavartalanságát biztosító intézkedések megtétele terén. Még mindig nincs kijelölve, valamennyi közösszé- rü helye. Eddig még nem talál - tak megfelelő helyet, ahol biztonságban elhelyezhetnék a cséplőgépeket addig, amíg ú cséplési munkák megkezdésére nem kerül a sor. Víztároló edényekről is gondoskodni kellene. A vásártéri legnagyobb közös- szérű helyének kijelölése, vagy engedélyezése körül is dönteni kellene már. A gépállomás 9 mezőgazdásza, 5 kombájnosa, 6 műszaki dolgozója, a traktoristák, az irodisták, az igazgató valamer.y nyien harcosai a döntő küzde lemnek. 1243 hold kalászos vá- learatásra a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezeteknél. Ebből közel 1.000 holdat aratnak a gépek — főleg a kombájnok. A gépállomás dolgozói MEG JÉG YZÉS gondoskodtak arról, hogy a kombájn után a szalma azonnal lekerüljön a tarlóról. A kombáj- nosok vállalták, úgy osztják be a gabonatáblát és úgy számítják ki a fordulókat, hogy a gép a megtelt szalmagyüjtő kocsival a tábla szélére érjen ahova elhelyezi a szalmát. Ettől eltekintve is valamennyi kombájnhoz készen van a szalmalehúzó, mellyel gyorsan letakarítható a tarlóról a szalma és igif nincs akadálya a tarlóhán- tásnak. A termelőszövetkezetek közül már csak a szekszárdi Béke és a faddi Buzakalász tagjai idegenkednek a kombájntól. A mözsi gépállomás dolgzói vállalták hogy ebben az évben valamennyi termelőszövetkezetivel így a szekszárdi Békénél és fi faddi Búzakc.lásznál is bebizonyítják a kombájn minőségi munkáján keresztül annak fölényét. Hetekig fog tartani a kenyér- gabona szemveszteségnélkü-.i betakarításáért folyó harc, de ebből a csatából is a dolgozó ember és a gép kerül ki győztesen. Akik félreértették a patronálómozgalmat t mikor megjelent a párt mezőgazdaságunk szocialista átszervezéséről és a mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló határozata, a megyei tanács kereskedelmi osztály vezetőinek eszükbe jutott, hogy illenék már valamit nekik is tenni, hogy ez a határozat minél előbb megvalósuljon. Ekkor született meg az igazán üdvözlésre méltó elhatározás: „Patronálunk mi is egy-két gyengébben működő termelőszövetkezetet.“ Külön dícséretreméltó, hogy a megyei kereskedelmi osztály a viszony lag sok gonddal-bajjal küzdő alsónánai Világszabadság termelőszövetkezet patronálását vállalta. A kereskedelmi osztály képviselői hamarosan megkezdték tevékenységüket. Kiszálltak a helyszínre és megtudták, hogy mit tehetnek. Amikor a tagok elpanaszkodták, hogy nemigen tudnak vásárolni, mert így évközben kevés a pénz, a kereskedelmi osztály helyettes vezetője operatívan intézkedett. f ^ yőri István,' a szóbanfor^ gó oszályvezetőhelyettes utasította a Népbolt-központot, a MESZÖV-nek pedig javasolta, hogy szállítson 72 órán belül olyan árucikkeket a termelőszövetkezetnek, amire a tagoknak a legnagyobb szükségük van. A MESZÖV-től úgy adták tovább alsóbb szerveiknek ezt a javaslatot, hogy amelyik tsz nagyobb mennyiségű árut kér, annak szállítsák ki a helyszínre és készpénz ellenében adják át azt a tagoknak. A Népboltnál viszont nem ez történt.. . Győri István többszöri „javaslatára“ Greif Antal, az áruosztály vezetője, — mivel látta, hogy így nem igen tudnak semmit „produkálni“ — a nagy gonddal patronált Világszabadságnak a szekszárdi népboltból kiutalt 15 darab kerékpárt, 20 öltöny munkásruhát és egy triciklit. (Ez egy háromkerekű tej hordó kerékpár, ami egyáltalán nem segíti napjaink bán a tsz megszilárdítását). A tsz örömmel fogadta ezeket az árucikkeket, hiszen nagy dolog, ma 15 kerékpár egy szövetkezetben, még a milliomos tengelici Petőfi termelőszövetkezet tagjai sem élnek olyan módban, hogy a közös tulajdonában lévő kerékpárokra üljenek és úgy menjenek kapálni. A jótékonyságért a szövetkezet tagjai talán haló poraikban is áldanák a patronálókat, ha... ff ddig minden simán ment. Jól járt a tsz is, a patronálok is, mert ők is tudnak felmutatni eredményt. —■ Igen ám, csak közbe jött a Nemzeti Bank. Serényi elvtárs, a bank igazgatója kijelentette, hogy a tsz beláthatatlan időn belül nem tudja kifizetni a kerékpárokat, a munkaruhát és a triciklit, mert 140 ezer forint esedékes tartozása van az állammal szemben. Sőt a rendellenességet nem tűrő bankigazgató kijelentette: kötbérezi a Népbolt-központot, mert tűrhetelen állapot az ilyen. Ezen túlmenően lesújtó véleménnyel volt az olyan nagy készséggel patronáló kereskedelmi osztályra. Azt mondotta: „Mégis csak elítélendő dolog segítség címén újabb adósságba verni egy eladósodott tér melószövetkezetet.“ IVfi is a bankigazgató véle- ményéhez csatlakozunk. Még azt fűzzük hozzá az egész történethez :,'(Szomorú, hogy a megyei kereskedelmi osztály kezdeményez rendellenességeket, amelynek éppen megakadályozni kellene, hogy elkerülhető módon ezrekkel tartozzanak a nép államának. De vajon mit szólnak a tsz tagok a patronálok „segítségéhez“, ha egy szép napon megjelenik tehergépkocsival a Népbolt és íelpaKol egy csomó terményt? Mert már Váczi István ,a nép- boll főkönyvelője kijelentette: „A mi árunk nem veszett el, mi nem vagyunk kitéve annak, hogy évekig tartozik a termelőszövetkezet, mert jogunk van az áruk ellenértéket terményben megkövetelni.“ Még csak annyit: arra va gyünk kíváncsiak, hogy majd annakidején a megyei kereskedelmi osztály, személy szerint Győri István, lesz-e olyan gerinces, hogy megmondja a termelőszövetkezet tagjainak: félreértettük a patronáló mozgalmat. Itt erről van szó, de ezt helyes patronálással, segítséggel rövidesen jóvá lehet tenni. A gép jeniek úgy tervezik I tengelici Petőfi ísz iparosai a gabonabetakaritás sikeréért A tengelici Petőfi tsz-ben az iparosok is segítik munkájukkal a gabonabetakarítás sikerét. Egy részük, akik a műhelyben erre az időre nélkülözhetők, közvetlenül is részt vesznek az aratásban, de emellett nagy feladat hárul az iparosok ra a szállítóeszközök megfelelő kijavítása terén. A bognárok egy kocsi elsőrészt készítenek. Emellett igen sok kereket, lőcsöt, rudat és. különféle alkatrészt javítottak meg, amelyek nagymértékben befolyásolják a gabonabetakarítás időbeni elvégzését. Képünkön Kiss János, Benizs József, Nyaka Imre bognárok munka közben. A kovácsok már kijavították a kocsik nagyobb részét. Többek között közel 50 kerékre húztak fel sínt. Nemrégiben fejezték be egy új kocsin a vasalási munkálatokat. Itt dolgozik többek között két kommunis| la is, Halász és Horváth elvtársak. Képünkön Halász Ferenc, Horváth József és Hunyadi István elvtársak egy új kerékre a keréksínt illesztik fel. A tsz-nek saját, motormeghajtású fűrészgépe van .A fűrészgépet szinte állandóan üze meltetik és ez látja el a tsz-t fűrészeltáruval. Ez természete sen nagy megtakarítást jelent a tsz-nek. Az idén például any- nyi deszkát fűrészeltek fel, hogy közel 20 kilométer hosz- szú és 1 méter széles lepadlózott utat lehetne belőle készíteni. Képünkön Kulcsár István és Somogyi János elvtársak fűrészelik a deszkát. megnyerik a versenyt ARATÁSRA KÉSZÜLNEK a gerjeni dolgozó parasztok. Napról-napra figyelik a hatéit, a gabonatáblákat, mikor lehet megkezdeni az aratást. Mindezek mellett a szomszéd községbeliekre is van gondjuk, figyelik azt is, mikor kezd.k meg az aratást a dunaszentgyörgyí határban. — Az ö földjeik ho mokosabbak, valamivel előbb beérik a gabona, hamarabb megkezdhetik az aratást, mint mi — mondják a gerjeniek. — A behordással és a cséplésse' viszont előbb tudunk végezni, mert ez nálunk gyorsabban megy. I gy„ami elvész a réven, megtérül a vámon." Mindennek az a magyarázata, hogy a duna szentgyörgyiek többnyire egyes szérűkre hordják be a gabonát, mi pedig közös szérűre takarodunk, kalákában, egyik gazda segít a másiknak közös erővel gyorsabban megy a munka. — ■ HOSSZÚ ÉVEK ÓTA kalákában, közös szérűre hordják be gabonájukat a gerjeni dolgozó parasztok, így csinálják ebben az évben is. Előre kijelölik, kinek hova keli rakni az osztagot, abban a sorrendben, ahogyan az aratást elvégezte, s mint az aratás befejeződött, megindul a behordás. Összefog ilyenkor a szomszédság, rokonság, hogy mielőbb osztagban legyen a gabona. Annak a gazdának, aki éppen sorrakeriil, öt-hat fogat is hordja a gabonáját. Sok hasznát látják a gci- jeniek a kalákában való behor- dásnak. Egy gazdának két-hú- rom napig kellene egyedül hor- dogatni a gabonáját, így, közös erővel nem telik egy napba, sem, máris osztagban van. Kevesebb eshetőség van arra is, hogy megázik a félben levő osztag. A közös szérűt is az előnyei miatt szeretik a gerjeni gazdák. A cséplőgépnek így nem kell házról-házra járnia, kevesebbszer kell állítani a gépet, nem vész kórba a sok idő. Ezzel tudjuk ledolgozni azt ez előnyt, amelyet a szengyörgyiek az aratással nyernek, — mondják. 546 hold gabonát kell a községben elcsépelni, ezt a gépállomás két cséplőgépe végzi. Sőt, lia a harmadik gép előbb befejezi a iséplést a termelő szövetkezeiben, az is dolgozik az egyéni gazdáknak. A GERJENIEK nem feledkeznek meg kötelezettségükrő. sem. Közvetlenül a cséplőgéptől teljesítik beadási kötelezettségüket, ahogyan azt a rendelet előírja. Az aratási-cséplési eló- készületek mellett minden tanácstag megkapta a feladatot, amelyet ebben az időszakban el kell végeznie. Még a cséplés előtt meglátogatnak a körzetükben minden gazdát és beszélgetnek velük a beadás teljesítésének jelentőségéről. Nem lehet, hogy éppen most maradjon le Gerjen, hiszen eddig mindig példásan teljesítették kötelezettségüket. Az elhatározás az, hogy most sem esik csorba a község jó hírnevén. Az állatállomány átteleltetéséhez szükséges takarmány biztosítva lesz az izményi Nagy Sarló Tsz-ben Mire is törekszik a jó gazda? Többek között arra, hogy újtól újig elég legyen az állatok ellátásához szükséges abrak és szálastakarmány meny- nyiség. Erre törekszenek az izményi Nagy Sarló termelőszövetkezet tagjai is. Állatállományuk takarmányellátásáról nyl latkozik Burián István elvtárs, a tsz elnöke. — Sok, nehéz munka árán sikerült elérnünk azt, hogy nemcsak az idén, de tavaly sem kellett semmiféle takarmányt venni. A járás, sőt a megye nagyon sok tsz-ével szemben mi annyival nehezebb körülmények között gazdálkodunk, hogy területünk nincs összetagosítva, így 174 hold összes területünk többszáz darab parcellából áll. •— Éppen ezért jónak értékelhető az az eredmény, amelyet a tejtermelés 1erén felmutattunk. Nem heteken, hanem kereken négy hónapon keresztül tartottuk a járásban a legmagasabb I istállóátlagot: ma sem megvetendő, 10.2 liter. — Az elért eredmény természetesen annak tudható be többek között, hogy jól tudjuk állatainkat takarmányozni. A 6 literen felüli teheneknek pót abrakmennyiséget saját magunk a szétszórt parcelláinkon termeltük meg. Igaz, tavaly kevesebbet osztottunk a tagoknak, de még mindig van a padláson és a kukoricagóré- ban 10—12 mázsa zab, 20 mázsa korpa, 3 mázsa árpa, 20 mázsa kukorica. Egyszóval any nyi, hogy újig mindenféle abraktakarmány elég lesz. — Az idei év jobb termést ígér a tavalyinál. Szépek a kukoricáink is a felfejlesztett közös állatállomány takarmányellátásán kívül egy munkaegységre hat kiló kukoricát is tudunk a tagoknak osztani. Gondoskodunk a szálastakar mányról is. Lucernaszénánk kitűnő minőségben került a pajtába. A második kaszálásból lucernaterületünk felét meghagyjuk- magfogásra. A korán lekerülő őszi árpa után muhart és kölest vetünk. Továbbá vetünk még takarmány káposztát, marharépát, csala- mádét és silókukoricát is. Kétszáz köbméter silót akarunk készíteni, amelyet cséplés után azonnal megkezdünk. — Nem félünk az átteleltetés tői .Állatállományunk részére a létfenntartáson kívül a még nagyobb termelés eléréséhez szükséges takármánymennyisé- get is biztosítani tudjuk.
