Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-05 / 131. szám

1955 JÚNIUS 5 N A PÉ <5 7 Á II. kongresszusra készülnek a tolnai üzemek DISZ-fiataljai A Tolnai Selyemfonógyár DISZ fiataljai alapszervezetük megerősítésével és a munka- verseny fokozásával készülnek a DISZ II. Kongresszusára. Eddig már elérték, hogy az üzem valamennyi fiatal, dolgozója — egy kivételével — tagja a DISZ-nek. A múlt hónap utolsó napjaiban tartott vezetőségi ülésen és taggyűlésen elhatároz­ták, hogy június 1-től 10-ig a kongresszus tiszteletére ünnepi műszakot tartanak, ebben a műszakban a két DISZ-brigád, a cérnázó és a fonoda ifjúmunkás brigádja ^versenyre hívta ki az összes dolgozókat, a fiatalok a legjobb eredményt akar­ják elérni az üzemben. Szerdán reggel, a cérnázóban és a fonodában röpgyűlóse- ket tartattak, ezzel indították el az ünnepi műszakot. A DISZ-szervezet kultúrcsoportja műsorral is készül a kongresszus megünneplésére. Vasárnap tartják az ünnepséget a gyár kultúrhelyiségében. Készülődnek a kongresszusra a Tolnai Textilgyár DISZ- fiataljai is. Jó eredménnyel folyik a tagszervezés a DISZ-be, a vezetőségi tagok, aktívák a gép mellett keresik fel a fiatalokat. Eddig 30 ifjúmunkás lépett be, akik közül tizen­hetet Badics József elvtárs, a két hete megválasztott DISZ- titkár szervezett be. A fiatalok most azt tervezik, hogy hétfőtől kezdve kong­resszusi- és VIT-versenyt indítanak a DISZ-brigádok közt. A legjobb brigádot vándorzászlóval jutalmazzák. A magyar ipar új termékei A napokban érkeztek meg a szekszárdi 89-es Rádió- és Villamossági szaküzletbe a magyar ipar új gyártmányai, köz­tük az új villamos mosógépek. A mosógépek megérkezését már megelőzte jó hírük, amit az bizonyít, hogy a megérkezés napján a tizenöt darab elfogyott. A tetszetős kivitelű mosógépek a gyakorlatban jól bevál­tak, kezelésük egyszerű, s használatuk igen kifizetődő, nagy­ban megkönnyítik a dolgozó nők egyik legnehezebb háztartási munkáját. A vevők közit találunk orvost, kisipari szövetkezet­ben dolgozó szábót, gépkocsivezetőt, egyszóval a legkülönbö­zőbb foglalkozású dolgozókat. Az üzletiben pedig — az újabb szállítmány mosógépet várják. A baráti Csehszlovákia iparának kiváló gyártmánya a „Tátra’1 villamos hűtőszekrény, ebből is érkezett két darab, melyeket ugyancsak eladtak már. Újdonság Szekszárdon a par- kettkefélőgép is, mely a szintén nehéz és fáradságos parkett- kefélési munkától kíméli meg az embert. Nagy keresletnek örvend a porszívógép is, amelyből négy darab érkezett. Kapható már Szekszárdon a magyar rádióipar újdonsága, a magnetofon. E készülékkel bárki megörökítheti hangját és a szalaggal később lejátszhatja. A szalagról a felvett hang le­törölhető, így azt újabb felvételre lehet felhasználni. Az anyagtakarékosság feladatai a Tolna megyei Tejipari Vállalatnál Népgazdaságunk fejlődésé­nek biztosítása fokozott mér­tékben teszi kötelességünkké az önköltségcsökkentést, a takarékosságot. Az önköltségcsökkentés, a takarékosság minden dol­gozó és vezető fontos érdeke. Az anyaggal való jó gazdál­kodás azért is fontos, mert a segédanyagok egy részét külföldről importáljuk. A műszaki intézkedési terveken alapuló anyagtakarékosság rendszerét ez év folyamán tovább akarjuk fejleszteni, a minőségi követelmények pontos betartása mellett. En­nek során anyagtakarékos­sági tervünket üzemekre és üzemegységekre bontottuk. A pazarlás megakadályozá­sára kidolgozott anyagfel­használási normát az üze­mekben szigorúan betartjuk és ellenőrizzük, hogy az egyes termékek előállításá­hoz szükséges anyagmennyi­séget és minőséget valóban az anyagnorma szerint hasz­nálják fel. Az évszakonként változó összetételű tej fel­dolgozásához külön nyári és téli anyagnormát dolgoztunk ki. Az 1955. évre jóváhagyott intézkedési tervünket — normán belül — gyártmá­nyonként külön folyadék és zsír megtakarításra dolgoztuk ki. Az alapanyaggal való takarékosság nem rontja a termék minőségét, mert a készáru — a szabványnak megfelelő — minőségi ellen­őrzés után kerül forgalomba. A konkrét megtakarítás na­gyobbik részét a gyártás, a feldolgozás következtében előforduló veszteség (csurgás, elfolyás, kenődés) csökken­tése révén akarjuk biztosí­tani. Az 1955. évre tervezett megtakarítás az alábbi ősz- szeget teszi ki: Fogyasztási tejnél 200 kg tejzsír, ér­téke 12.800 Ft Vajnál (anyag, pa­pír, göngyöleg) ér­téke 18.920 Ft Segéd- és egyéb anyagnál 20.800 Ft Az anyagtakarékosság egyik fontos tényezője, elő- segítője a beérkező nyers­anyag, a tej lelkiismeretes és pontos minőségi, meny- nyiségi átvétele is. Az elsőosztályú termék előállí­tásához jóminőségű tejre van szükség. Üzemeink gépeinek, be­rendezéseinek kímélésével és megfelelő karbantartásával, a kisebb hibák azonnali ki­javításával, a gőzvezetékek, csapok, vízvezetékek jó ál­lapotban tartásával nagy­mennyiségű tüzelőanyag és vilUmiosenergiát tudunk meg takarítani. Az anyagtakarékosságban nagy szerepe van a dolgozók szocialista versenyének, vál­lalásainak. Üzemeink dol­gozói az 1955. évre jelentős felajánlásokat tettek az anyagtakarékosság terén- Például Bálint Erzsébet és Kiss József né, a kölesdi üzem kannamosói vállalták, hogy naponta, személyen­ként 10 liter tejet gyűjtenek össze, havonta pedig más­fél kilogramm alumínium­zárat és 50 kiló tömítő- papírt talcarítanak meg. Bakó József, a tamási üzem művezetője vállalta, hogy az dolgozói vállalták, hogy ez évben 5.900 liter folyadékot takarítanak meg, az üzem a béralapból — a létszám be­tartása mellett — 5500 forin­tot takarít meg. A gyűjtő hálózatot olymódon ellen­őrzik, hogy a beérkező tej 95 százaléka sajtgyártásra alkalmas legyen. Jelentős megtakarítást vár­hatunk jól működő újítómoz­galmunktól is. Helyes mun­kaszervezéssel el tudjuk érni azt is, hogy az üzemi dolgo­zók beérkező alapanyag hiá­nyában ne álljanak, vagy ellenkező esetben időnkint ne legyenek túlterhelve. így kizárjuk a béralap- és lét­számterv túllépését. Az önköltségcsökkentés tartalékai a tejiparban igen nagyok. Nincs olyan üzem, olyan munkaterület, ahol a lehetőségek jobb kihasználá­sával ne lehetne rövid idő alatt jelentős eredményt el­érni. Célunk: Az eddigiek­nél jobban és rendszereseb­ben teljesíteni a termelési-, export-, áruforgalmi- és egyéb terveinket, lényegesen javítani a termékek minősé­gét, emelni a választékot, be­tartani a higénia követelmé­nyeit, mert ezek nélkül ered­ményeink csak látszat-ered­mények lennének, amikre szükség nincs. VARGA PÉTER Tolna megyei Tejipari Vállalat — Június 12-én mintegy 100 termelőszövetkezeti asszony jön össze Szekszárdon találko­zóra. HÍREK VASÁRNAP, JÚNIUS 5 ügyeletes gyógyszertár: — ll/l. számú Állami gyógyszer- tár. Névnap: Angéla. Várható időjárás vasárnap estiig: felhős idő, néhány he­lyen a délutáni órákban zápor eső, mérsékelt déli-délnyugati szél. A hőmérséklet emelke­dik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 8—11, legmagasabb nappali hőmér­séklet vasárnap nyugaton 21— 24, keleten 23—26 fok között. — Az Első Békekölcsön nyolcadik sorsolásán a Tolnai Selyemgyár * 32 dolgozója nyert. — A németkéri Ságvári tsz- ben ebben az évben 5 holdon telepítettek szőlőt. Még ezév őszén 22 hold területen ültet­nek gyümölcsöst, ebből 16 hold alma telepítés lesz. — A teveli Alkotmány tsz tagjai halastavat építenek. elsóosztályú sajt mennyisé­gét pontos munkával 4 szá­zalékkal emeli, az üzem az exporttervet 110 százalékra teljesíti. A szákályi üzem — A belecskei Szabadság tsz tagjai jelentős területen ker­tészkednek. A Budapesten nyitott standjukban naponta többféle friss zöldségféléket szállítanak. I jítások a Bonyhádi Cipőgyárban Surányi Ádám és Surányi Gyula, a Bonyhádi Cipőgyár szerszámműhelyének dolgozói már sok újítással gyarapítot­ták a műhely felszerelését. Nagy hozzáértéssel, lelemé­nyességgel oldják meg azokat a feladatokat, amelyek a gyár fejlődése szempontjából fonto­sak. A csákozókések köszörülésé­nálására készített berendezés Képünkön az a szabályoz­ható asztal látható, melynek segítségével a csákozókések magasság-marását pontosan és gyorsan lehet elvégezni. hez használt nagyértékű fa­zékkövek törésének megaka­dályozására és teljes felhasz­szintén a S urányj-tes tvérek újítása. A műssaki dolgozók szerepe a tervek teljesítésében, a verseny kiszélesítésében A felszabadulási versenyben a dolgozók ' versenylendülete magával ragadta az üzemek műszaki vezetőit is. Elmond­hatjuk, hogy nagyrészt az ő érdemük, hogy szervezettebbé, zökkenőmentesebbé vált., me­gyénk ipari üzemeinek mun­kája: A műszaki dolgozók sokat tettek azért, hogy a cé­lók válágos megjelölésével megmutassák a fizikai dolgo­zóknak, mit tehetnek közvet­lenül a termelés gazdaságos­sága érdekében. A Bonyhádi Cipőgyár és a Simomtornyai Bőrgyár műszaki dolgozói el­érték, hogy a gyárrészlegek dolgozóinak többsége már tudja, hogyan járulhat hozzá leginkább saját munkájával az önköltség csökkentéséhez, a minőség javításához. A Tolnai Selyemfonógyár dolgozói ugyan csak a műszaki vezetők jó munkája eredménye képpen tudják, hogyan, takarékoskod­hatnak legjobban az anyaggal, hogyan csökkenthetik a hul­ladékát. Nem is maradt el az eredmény, az elmúlt negyedév­ben mindhárom üzem meg­kapta az élüzem kitüntetést. Ma már egyre több az olyan műszaki vezető, mérnök, mint a Bonyhádi Zománogyáriban Gyopár etvtárs, a Simontor- nyai Bőrgyárban Róna elv- társ, akiket az üzem dolgozói tervszerű és céltudatos mun­kájuk után becsülnek és tisz­telnek. Megyénk ipari üzemei mind­inkább olyan kipróbált mű­szaki dolgozókkal rendel­keznek, akik meg tudják te­remteni a rendet, fegyelmet, szervezettséget, egyszóval az éves terv teljesítésének alap­jait. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, sem, hogy a mű­szaki vezetők által biztosított rend és szervezettség nagy­mértékben segíti a politikai munkát is. Az üzemi párt- és szakszervezeti aktívák csak akkor tudnak a rend és fe­gyelem megszilárdításáért fel­lépni, ha ennek megvannak a feltételei, csak úgy lehet har­colni a technológiai fegyelem betartásáért, ha a technoló­giai utasítások nem hibásak, csak úgy lehet harcolni a munkaidő teljes kihasználá­sáért, ha nam akadozik az anyagellátás, a munka bizto­sítása. r Egyszóval a legszebb sza­vaknál is meggyőzőbb az, ha a dolgozók látják: az ő fáradságos napi munkáju­kat a vezetők határozott és világos intézkedései irányít­ják, segítik. Ebben rejlik a műszaki vezetők, mesterek a versenybe való bevonásának sokat keresett lehetősége is. Nem kis feladat hárul a műszaki vezetőkre a verseny szervezeti problémáinak meg­oldásában sem. A felszabadu­lási munkaverseny megyénk üzemeiben is megmutatta mindazokat a hatalmas lehe­tőségeket, amelyek műszaki dolgozóink alkotókészségében, lelkesedésében rejlenek. A kialakult- versenyszellem és a javuló műszaki felté­teleik igen jó alapot nyújtot­tak ahhoz, hogy a szakszer­vezetek tovább fejlesszék, szélesítsék a szocialista munkaversenyt. Látni kell azonban, hogy a verseny rendszeres, nyilvános értékelése terén még nincs minden rendben. Enélikül pe­dig nem beszélhetünk igazi vetélkedésről. A verseny nyil­vánossága azonban csak ott és akkor mozgósít, ha a legfon­tosabb feladatokra irányítja a figyelmet, ha gyorsan végez­zük. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy számos helyen a műhelyekben, a munkapadok mellett nincs, vagy kevés lát­ható jele van a nyilvános ér­tékelésnek. Ez különösen érezteti hatását megyénk ken- dergyárainál. Még nagyobb üzemeinkben is leginkább csak a főbejáratnál van ered­ményt ábla, a plakátok, felira­tok sokszor késve készülnek és leggyakrabban sablonosak. Ennél is súlyosabb hiba, hogy az eredmények közt rendszerint csak a teljesí t- ményszázaJékot ismertetik, ritkábban a minőséget és egyáltalán nem az önkölt­ségcsökkentést, takarékos anyagfelhasználást. Ezért bizony a műszaki vezetők is felelősek. Kevés még ipari üzemeink­ben az olyan művezető, mint Bálint Károly elvtáirs, a Duna földvári Kendergyár mű­vezetője, aki napról napra megbeszéli csoportja dolgozói­val a napi eredményeket, ki, hogyan dolgozott — és meny­nyit keresett — előző nap, ki az első a versenyben, ki ma­radt le, és főképp mit kell ten­ni szinte egyénenként a dol­gozóknak a jobb eredmények elérése érdekében. Rendkívüli módon hátrál­tatja üzemi bizottságaink munkáját a rendszertelen adat_ szolgáltatás, ha nincsenek meg a szükséges mutatók és nyilvántartások. Gyakori hiba a sztahanovisták elhanyago­lása is. A sztahanovisták nagyobb figyelmet érdemelnek, hi­szen ők jelentik a szilárd bázist a munkaversenyben, azonban még sok helyen sem a műszakiak, sem pe­dig a szakszervezet nem tám aszkod hátik eléggé az ő tapasztalataikra. A termelé­kenységet pedig csak úgy lehet növelni, a termelést csak úgy lehet gazdaságo­sabbá tenni, ha felkaroljuk, terjesszük a sztahanovisták ötletes módszereit, újításait. A dolognak kétségtelenül van egy másik oldala is. Nem lehet csak követelni a műsza­ki vezetőktől, hanem támogat- n: és segíteni kell őket a he­lyesen megalapozott műszaki intézkedési tervek valóravál- tásóban, melyek betartása fon­tos követelmény, A kialakult* jól bevált üzemszervezési ta­pasztalatok elterjesztése nagy­mértékben segítheti elő a jobb munkát. Még mindig gyako­riak a menetközben előállott tervmódosítások, még mindig lók a felesleges értekezlet és egymást keresztező, sokszor egymásnak ellentmondó intéz­kedés. E hibák kiküszöbölése nagyban hozzásegítheti az üzemek műszaki dolgozóit a jobb eredmények eléréséhez. Megyénk műszaki dolgozói már nem egyszer bizonyítot­ták be, hogy a legnehezebb helyzetben is megállják helyü­ket. Most, amikor lehetősé­geink, adottságaink sokkal job­bak. mint akár egy fél esz­tendővel ezelőtt, amikor az 1955-ös népgazdasági tervünk teljesítése nagyszerű perspek­tívát nyújt számunkra, bizto­san számíthatunk, hogy siker­rel oldják meg a munka jó megszervezésének, a rend es fegyelem további megszilárdí­tásának feladatait és meg­valósítják a Párt Központi Vezetősége márciusi határoza­tában megjelölt feladatokat. Zrínyi János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára. Sporthírek A domlíóvári járási TSB az ide falusi spartakiádo.k jó meíszervezé­se érdekében Kurdon. Gyula jón é Mucsiban filmvetítést ren4ezett. A filmvetítésnek az volt a célja, boigy minél nagyoibb tömegeiket sikerüljön bekapcsolni a spartakiádok küzdel­meibe és bemutassák azokat a sport­ágaikat is, amelyek a íaílusi fiatalok előtt eddig nem voltak; eléggé isme retesek. A filmvetítésnek nagy si­kere Tölt, -különösen Kurdou ér M'ti csi-ban. aihol közel 2AJ0 i'aial tekin­tette meg a bemutatott lilánet. K.ü- önőseu Kurdon volt jó. a szervező munka, ahoi a 140 főt befogadó mozi-helyisé# szűknek bizonyult. Az előadások e’őtt K'o-v ár s bn van is­mertette a Fahl«! Spartakiádok. K entőségéit és íiívia lel a falusi fia­talok figyelmét arra, bogv mennél nagyobb számban kapeso.odj árvák be n versenyekbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom