Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-29 / 151. szám

TOI. MAI micPBBm&amamStmaa A MAI SZÁMBAN: Lukács György beszéde a helsinki béke világ­találkozón. (2. o.) — Az ENSZ jubileumi ülés­szakának záróülése. (2. o.) — Az alacsonyabb típusú tszcs-k segítése is fontos feladata a gépállomásnak. (3. o.) — A helyiipar a lakos­ság szolgálatában... (3. o.) — Németh Gyula pincehelyi kutaknak sem sikerült becsapni a nép államát. (3. o.) AZ M DP TOLNAMEdYEI PARTBIZOTT5AG ANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 151. SZÄM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1955 JÜNIUS 29 Úgy dolgozunk, hogy többet teremjen a föld... A milliomos tengelici Pe­tőfi termelőszövetkezetben dolgozik Tibai Sándor trak­toros brigádja. A brigád tag­jai valamennyien fiatalok, nevükhöz sok silcer, sok ki­magasló termelési eredmény f ázodik. A brigád fiatal vezetője, Tibai Sándor elvtárs még tavaly traktorozott. Ebben az évben viszont nagy szak­tudással, szervezett munká­val irányítja a hét trakto­rost. Az 5 jó munkájának is része van abban, hogy a bri­gád a tavaszi tervét 146 szá­zalékra teljesítette, A szedresi gépállomás Kos­suth brigádjában vannak a gépállomás legjobb trakto­rosai. Benke István „Munka Érdemrend”-dél kitüntetett traktoros, aki a növényápo­lást végző zetorosok verse­nyében tavaly országosan harmadik volt. Jelenleg is növényápolást végez. A ten­gelici Petőfi termelőszövet­kezetben már négyszer meg­kapálta a kukoricát és a napraforgót. Az előírt kapá- lási tervét közel 250 száza­lékra teljesítette. A 300 hold helyett az utóbbi jelentésig 720 holdat végzett. A bri­gád már az aratásra készül, mert a gabona szemveszteség nélküli betakarításában is jó példát akar mutatni, leg- eXOblT'akarja learatni a ten­gelici Petőfi termelőszövet­kezet több, mint 500 hold gabonáját. Kovács György elvtárs „Ki váló dolgozó” a legfiatalabb a brigádban. Munkatársait mindig példamutatásra, kom­munista helytállásra neveli. Tavaszi tervét 175 százalék­ra teljesítette. Kovács György neve az egész me­gyében közismert, a közeljö­vőben a többi között ő is képviseli Bukarestben a Vi­lágifjúsági Találkozón Tolna megye fiataljait. A brigád büszkesége Ko­vács István elvtárs, aki fia­tal kora ellenére legidősebb a brigádban. 1953-ban még a megyei gépállomási igazga­tóságon dolgozott, adminisz­trált. De szereti a mezőgaz­dasági munkát, a gépet, — ezért visszament a termelés­be. Ma már senki se mon­daná meg róla, hogy sok esztendeig elszokott a fizikai munkától. Most ő a brigád legjobb dolgozója. Megyei viszonylatban, de országosan is ő végzett legtöbb gépi ka­pálást, közel 900 holdat. A Kossuth-brigád vala­mennyi traktorosának van már kisebb-nagyobb kitünte­tése. Pfeiffer János, Szi)járlo Ferenc, a gépállomás kiváló dolgozója, Rácséi István ok­leveles sztahanovista. A Kossuth-brigád tagjai most a gabona szemveszte­ség nélküli betakarításáért harcolnak. A közelmúltban vitatta meg és fogadta el a brigád a dalmandi és a sár­pilisi kombájnosok, aratógép­kezelők versenyfelhívását A brigád nevében Tibai Sán­dor, a brigád vezetője kije­lentette: „aratásban, tarló- hántásban, cséplézben csak­úgy, mint a növényápolásban és a tavaszi munkák elvég­zésében első lesz a szedresi gépállomás Kossuth brigádja. Egy szem gabonát sem ha­gyunk veszendőbe menni. — Amint learattuk a kalászo­sokat, nyomban elvégezzük a tarlóhántást. Egyszóval úgy dolgozunk, hogy brigádunk hírneve járja be a megyét, sőt az egész országot, hogy munkánk nyomán többet te­remjen a föld.” A Simoníornyai Bőrgyár fennállásának 175. évfordulójára készül A Simon tornyai Bőrgyár dol­gozói kettős ünnepet ülnek augusztus 20-án. Ekkor ün­nepük a gyár fennállásálnak 175. évfordulóját is. Az ünnep­ség előkészületei máris meg­kezdődtek. Hakni Dezső, az üzem egy k dolgozója megirja az üzem történetét. Forrásmunkául fel­használja a Sijnomtornyai Kró­nikáit, amely sok érdekes ada­tot tartalmaz az üzem történe­tiére vonatkozólag és sok érde­kes dolgot tud felhasználni egy emiékaib umtoól amelyet még Friedék adtak ki, az üzem volt tulajdonosai. Az évforduló alkalmával em­lékkiállítást is reinaeznek az üzemben. A kiállítás megmu­tatja az üzem fejlődését attól kezdve, amikor még csak 26 munkást alkalmaztak és a mun kák legtöbbjét kézi erővel vé­gezték, egészen a mai napig, amikor már modern gépi be­rendezésűvé lett a gyár A kiállítás dokumentálja majd a munkások helyzetét összehasonlítva a felszaba­dulás előtti és a mostani vi­szonyokat. A kiállításra egy egész sor régi képet szedtek össze, a képgyűjteményt pe­dig rajzokkal egészítik ki. A képek, rajzok és grafikonok szemléltetően mutatják meg a fejlődést, összehasonlítva a ré­gi és új munkafolyamatokat. Említsük csak példánál-: a bő­rök szárításéit. Míg régen igen nehéz munkái adott a dolgo­zóknak a nehéz bőrök felszö- galése, moat az üveglapos szárítók meg­könnyítik az emberek mun. káját, emellett 10 százalék­kal nagyobb marad a bőr felülete is az üveglapos szá­rítással, mint a régi eljárás mellett. Több összehasonlítással ábrá­zolja a -kiállítás a technológia fejlődését. A kiállítás bemutat­ja a gyár készítményeit és azt is, hogy mi készül a bőrökből. Az üzem szíjgyártója, aki kéz­ügyességéről híres, igen szép tablót készített, amelyen mi­niatűrben láthatók a különfé­le bőrkészítmények. A gyári kultórcsoport fejlő­dését is bemutatják majd a kiállítás képed. Nemcsak ■ ké­pék láttatják azonban a jelen­legi kultúrcsoportot, mert az ünnepi előadáson bemutatko­zik a zenekar, a támccsapart, a csasztuska-brigád és a szín­játszó együttes ift, MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A rpakeresstek a kakasát határban A KAKASDI GÁBOR ÁRON Tsz tagsága hetek óta ké­szült az aratásra. Zsák Imire agrromómus teányításáival „ nö­vényápolást végzik, mert mint mondták, azt akarják, hogy az aratás megkezdéséiig gyomitalamftsák a kapásakat. Tiszták is a tsz földjei: gyamtaiam a répa, burgonya, napraforgó. A kuko­rica harmad% kapálását is hamarosan befejezik, de betakarí­tották a tsz 500 mázsa szénáját is. Kovácg András, a tsz elnöke és az sgranómus naponta a határt járják, 'irányítják, szervezik a munkát; figyelik a ka­lászosok érését. így határozták el, hogy 25-én megkezdik az őszi árpa aratását. A 11 hold oldalas terület gépi aratásra nem alkalmas, szombaton reggel fél 5 óikor 14 kaszás, 14 marók- saedő, 6 kévehordó és kévekötő kezdte meg a munkát. Kora. reggeltői a késő dédutámá órákig vidáman folyt az aratás, nyolc holdat arattak le és raktak keresztekbe. — A kévék súlyosak, a szemfejlődés jó, — az eddigi becs­lések szerint 15 mázsára számíthatunk holdanként — mondja Zsók elvtárs. A Gátbor Áron Tsz tagságának példáját követve vágják a rendet az egyéni dolgozó parasztok is a kakiasdi határiban. Dávid Ferenc 9 holdas dolgozó paraszt is 'learatta már egy hold őszi árpáját, Fél nap alatt 10 holdat aratott a kévekötő aralópép a kaidacsi November 7 Tsz-beo A kajdacsi „November 7“ Termelő­szövetkezet tagjai ezelőtt egy hónappal még úgy vélekedtek, hogy nem érdemes a gépállomással dolgoztatni, mert so­kat kell érte fizetni. Úgy tervezték, hogy gabonájuk túlnyomó részét learat­ják saját erejükből. Rájöttek, hogy rosszul csinálták. Ezért mindjárt a kez- det kezdetén a gépállomáshoz fordultak segítségért. A gépállomás küldött is már a héten egy kévekötő aratógépet a November 7 Termelőszövetkezetbe. Üzemképes a gép, kiváló munkát végez. Már az első fél napon közel 10 hold ősziárpát aratott le, kötött kévébe vele a gép vezetője. Ennek alapján határoz­lak el a termelőszövetkezet tagjai, hogy gabonájuk szemveszteség nélküli beta­karításához a későbbiekben is igénybe­veszik a gépállomás segítségét. A kisvejkei V. B. elnök jelenti: Községünk dolgozó parasztjai eleget tettek félévi beadási kötelezettségüknek EZELŐTT 2 ESZTENDŐVEL beadásuk kötelezettségének teljesítéséiben országosan a 6 legjobb község dolgozó parasztjai közt voltak a ktisvejkeiek. Aratás előtt rendezték félévi tej-, tojás-, baromfi-, vágómanhabeadási kötelezettségüket, s kifizet-' ték első félévi adójúkat. Utána siettek az aratással, a csáp- léssel, s gabonáiból is még augusztus 20-a előtt minden kis- vejkei gazda eleget tett állam iránti kötelezettségiének. 1953 óta sok csorba esett a kisvejkei dolgozó parasztok országos hírnevén. De azóta már többször elhatározták, hogy ismét az ország legjobb községei közé küzdik fel magúkat e íektn tetbein is. A kisvejkei dolgozó parasztok számítása eddig még sike­rült. A község beadási kötelezettségének június 30-ig esedékes részét június 25-ig a következőiképpen teljesítette; Hízottsentés 110, tej 100, tojás 103, baromfi 105, vágómarha 105 százalék, Félévi adóbevételi tervét pedig 123 százalékra teljesítette a község. A fentiek alapján mertek tenni a kisvejlkeáek olyan ígéretet, hogy gatoona/beadási kötelezettségüket is elsőnek a. megyéiben, országosan pedig az első 10 község között teljerí1 tik. Seres Dezső v. b.-elnök , Három aratógép aratja az árpát a dunakömlődi Szabadság Tsz-ben A bölcskei gépállomás kollektívája a tavasza idényben, a nyári idény lejárt szakaszában nem éppen dícséretremél- tó munkáit végzett. Nem javult a hely­zet a növényápolásban sem. A bölcskeiek a gabona gyors, szem- veszteség nélküli betakarításához adott segítségen keresztül az eddigi mulasz­tásból sokat pótolhatnak, bebizonyít­hatják, — amit már az elmúlt években olyan sokszor bebizonyítottak, — hogy tudnak jól dolgozni is. Ennek bebizo­nyítását a bölcskei traktorosok már meg is kezdték. Hétfőn a délelőtti órák bán két kombájn megkezdte aratni az ősziárpát a dunaföldvári Alkotmány Tsz-ben. A harmadik kombájn kedden délelőtt látott munkához a bölcskei Vörös Október Tsz határában. Ugyan­csak kedden reggel indítottak útnak a gépállomástól három kévekötő aratógé­pet, amely a dunakömlődi Szabadság Tsz-ben dolgozik. Vasárnap Írták alá a kurdi cséplő-munka­csapatok a szerződést Ritkán fordul elő, hogy ünnep nap olyan népes tömeget láthat az ember a kurdi tanácsházánál, mint az elmúlt vasárnap. Hogy miért jöttek össze oly sokan? Ezen a napon írták alá a cséplő munkacsapatok a szerződést. Három cséplőgép, három munkacsapat dolgo­zik majd a községben. A legfiatalab­bak Zádori Béla ifjúmunkás vezetésé­vel a helybeli Dózsa tsz-ben csépelnek majd. A fentemlített ifjú cséplő munkacsa­pat dolgozott tavaly is a Dózsa tsz-ben. A dombóvári járás ifjúsági cséplő mun­kacsapatainak versenyében a kurdi fia­talok bizonyultak legjobbnak, ök nyer­ték el a járási tanács vándorzászlaját. Az idén sem adják alább. Mindjárt a szerződés aláírásánál megfogadták, hogy ebben az évben is elsők lesznek a dombóvári járás ifjú cséplő munka­csapatainak versenyében. Az iregszemcsei Új Élet Termelőszövetkezet földjén A hét egyik napján gya- logszerrel indultam ki a ha­tárba a termelőszövetkezet területére. Egy idősebb bá­csi közben idolért kocsival. — Hova lesz az út? — Az Uj Élet földjére. — Én is arra tartok. Ül­jön csak fel, hamarabb oda­ér. Felültem a kocsira. Miköz­ben lassan, döcögve haladt a kocsi, szó esett a minden­napi munkáról, a gabonave­tésekről, a várható termés­ről, s végül a termelőszövet­kezet munkájáról is. A bácsi úgy gondolta, most jó alka­lom van arra, hogy meg­tudja, mit vár a tagság az aratástól. — Aztán milyen termésre számít a csoport? Büszke örömmel feleltem, minden túlzás nélkül: — Kevés olyan szép gabo­na van az iregi határban, mint a miénk. A búza meg­adja a 13 mázsát, a rozs 10 mázsás, az ősziárpa 12 má­zsás termést ígér. Ez azt je­lenti, hogy munkaegységen­ként 6 kiló kenyérgabonát oszthatunk Ki a tagság kö­zött. Látja, érdemes a tsz- ben dolgozni. Aki szorgal­masan dolgozik egész éven keresztül, 300—350 munka­egységet tud elérni, tehát egyedül 18—20 mázsa gabo­nát vihet haza. De nemcsak egyedül a ga­bonából számítunk jövede­lemre, hanem a többi ter­ményből is. A növényápolási munkákkal előbbre vagyunk mint az egyéni dolgozó pa­rasztok. Elvégeztük a kuko­rica második kapálását, a napraforgó kapálását és a burgonya második töltögeté- sét. Megnézheti a kertésze­tet is, amelyből már eladás­ra kerül a zöldségféle. Egy szál gyomot sem talál benne. 600 n-öl hagymánk van töb­bek között, amelyet, ha piac­ra viszünk, 3500 forintért tudunk értékesíteni. A fel­szedés után hagymamaggal vetjük be ezt a területet, jövőre megtermeljük a szük­séges dughagymát, még el­adásra is kerül belőle, • J Amíg ezeket elmondtam a bácsinak, közben odaértünk a tsz földjeihez. — Én már elmondtam né­hány dolgot. Most pedig győ­ződjön meg róla a saját sze­mével, milyen eredménnyel dolgozik a szövetkezet tag­sága. A bácsi figyelt, nézegette a búzatábláit, a gondosan megművelt kukoricafőidet, közben akaratlanul is kicsú­szott a száján: — Nagyon szép, valóban szép. Csakhamar célhoz értünk, leszálltam a kocsiról, ő pe­dig ment tovább. Kézfogás­sal búcsúztunk egymástól, azzal a reménnyel, hogy az új gazdasági évben, mint szövetkezeti tag, találkoz­hatunk újra. Kora reggel volt ez, s amint a kocsiról leszálltam, csodálkozva álltam meg a répaföld szélén, szokatlanul sok embert, asszonyt láttam. — Hát ez hogyan lehet? Hi­szen egy közgyűlésen sincse­nek ennyien, pedig ott is megjelenik mindenki becsü­letesen. — Nem is lehettek ennyien sohasem, mert most a legtöbbel itt volt a sógor, koma, jóbarát. Nagy szorga­lommal dolgozik a tagság, amelynek eredménye igazán csak ősszel, a betakarítás után mutatkozik meg. Az aratás megkezdése előtt még géppel elvégezzük a kukori­ca harmadik kapálását, köz­ben lesz idő a lucerna máso-< dik kaszálására és betakart* tására is. Ezekután tagsá­gunk hozzáláthat az aratás- hoz, a jövő évi kenyér beta­karításához. Az aratás után nyomban elvégezzük a tarló hántást és a másodvetést isi Beadási kötelezettségünket pedig a cséplőgéptől teljesít- jük. A szövetkezet tagsága mindenben példamutatóan dolgozik, hogy eredményein keresztül győzze meg az egyéni dolgozó parasztokat arról, mennyivel kifizetőbb a termelőszövetkezeti gazdái kodás. KOVÁCS A. Jözsm 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom