Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-22 / 119. szám

1055 MÁJUS 22 N A P U ó »> /I 62 esztendős Koieszár néni is tudja, hogy a kulák kizsákmányoló osztály ellenség — Lássa ez a piszkos Krámer ... Sóira életéiben nem dolgozott, a szegény emberek bőrén meggazdagodott. Még most is van annyi pénze, hogy 3 nap­számossal dolgoztat. Mégis az enyém kellene neki... Az enyém!... Mikor én szegény öregasszony vagyok. Hogy a rossefo enné meg a fajtáját.., — Miiről van szó néni? — El alkarja vetetni tőlem a szőlőt. Képzelje csak el, megnyerte a pert. Két ügyvédet is fogadott ellenem, az isten verje meg ... Ez a párbeszéd az elmúlt napokban köztem és a 62 esztendős Koieszár Mi- hályné között zajlott le. Aranyi meg­vetéssel, olyan gyűlölettel beszélt ez az idős asszony a kulá'król, hogy szavaiból arra következtettem: ha tudná, meg­fojtaná egy kanál vízben. Krámer Ignác Paks egyik legnagyobb kulákja. A felszabadulás ellőtt fa- és széntelepe volt, ezenkívül közel 10 hóid szőleje is. Miközben a napszámosai te­nyerén véres hólyagot tört a kapa és a szeneslapát, hátuk meggömyedt a per­metezőgép alatt, ő Budapest legfénye­sebb mulatóiban evetf-ivott, kártyázott, dáridózotf... A többi között idős Koieszár Mihály- né férje is Krámer kuláfcnál cseüéd- kedstt. A népet nyúzó, harácsoló kulák olyan aljasan bánt el szegény Koieszár bácsival, hogy a közel 10 esztendő alatt egy fillér biztosítási dijat sem fizetett utána. Ezért most a 67 esztendős, tehe­tetlen ember nem kap egy fillér nyug­díjat sem. De a kuláknak nem volt elég, hogy évtizedekig kénye-tkedvére zsákmá nyolhabta ki a nincstelen proletárokat. Ahol lehet még ma is becsapja a tör­vényt, még ma ie mások bőrén akar élősködői.... Miután a fa- és .széntelepét a felsza­badulás után elvették, a szőlőjének meg­munkálását 1953 tavaszától ez év ele­jéig egyszerűen elszabotálta. A közel 10 hold szőlőből 6 még ma is parlagon hever. Ami rendiben van, annak egy részét az idős Koieszár néni tartotta rendben. A tanáccsal szabályosan meg­kötötte az 5 évre szóló kishaszonbérleti szerződést, amely 1958-ban jár csak le. Ez év tavaszán a kulákban újra fel­támadt a harácsolás ösztöne, bement a tanácsházhoz s éppen azt a szőlőt köve­telte vissza, amelyet Koieszár néni rend­ben tartott. A tanácsnál mondták neki, hogy vegyen bérbe abból, amit senki sem munkál. De ez neki nem kellett, mondván, hogy ennek rendibeihozatalára csak ráfizetne. Cinikus módon még azt javasolta a tanácsnak, hogy az idős Koleszámiéraak adjanak abból, ami két esztendőn keresztül tarackot és hallatig- kórót termett. A tanács ezt nem tette. nem is tehette meg. A kulák ekkor pol­gári pert indított a tehetetlen öregek el­len. És csodák csodájára a kulák a pert megnyerte... Az idős Koieszár Mihályné azonban nem nyugszik bele a döntésbe. Azt mon­dotta: „Majd segít a párt, a tanács és ki fog derülni, hogy a kulák «zavaraik már nem sok hitele van’1. Én is megerősítettem Ko’.eszámé véle­ményét. Le fogjuk tömi a teulákok szarvát, amely az utóbbi másfél eszten­dőben ismét nagyra nőtt. A párt, a munkásosztály segítségével az 1946-os éveikben a nehéz viszonyok között is megvédte a parasztok számára a földet, síkra szállt a parasztság érdekeiért és ma is ezt teszi... * Ezt a történetet csak ilyen röviden tudtam leírni. De úgy gondolom, hogy a paksi kommunisták, a tanács vezetői ebből i« levonhatják a tanulságot. Ha többet nem, legalá Wo azt, hogy a kulá- kok nem akasztották szegre a harci bár- dot, egyre dühödtebbem támadnak. De a sokszázezer Koieszár Mihályné tudja, hogy a kulák kizsákmányoló osztály­ellenség, mely ellen harcolni kell min­den erővel, hogy tervük meghiúsuljon. P. E. Mözsön 500 egyéni gazda már kifizette II. negyed­évi adóját A beadási tervek teljesíté­sében, az adófizetésben Mözs már évek óta a szekszárdi já­rás legjobb községei közé tartozik. Adófizetésben jelen­leg is első. A mözsi tanács­tagok, állandóbizottsági ta­gok. az élenjáró dolgozó pa­rasztok bevonásával az elmúlt hetekben is eredményesen harcoltak a beadási tervek teljesítéséért, a pontos adó­fizetésért. Csuka István 8 holdas egyéni gazda, a pénz­ügyi állandóbizottság elnöke például elsősorban saját példa mutatásával győzte meg gazda társait arról, hogy minden­kinek érdeke, de kötelessége is a pontos adófizetés. Csuka István. Győrök I-ajos és a többi jó gazda példamutatása magával ragadta a község dolgozó parasztjainak túlnyo­mó többségét. Ennek ered­ménye az, hogy Mözsön má­jus I9-én estig mintegy 500 dolgozó paraszt fizette ki II. negyedévi adóját. Ezzel a község 98 százalékra teljesí­tette első félévi adóbevételi tervét. Molnár Albert kihasználja a kisparaszti gazdálkodás lehetőségeit A mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ben nagy szerelve van az egyénileg dolgozó parasztságnak:, — akik megyénkben is még a földművelő lakosság többségét alkotják. A különböző kedvezmé­nyek nagy és sokol­dalú lehetőséget ad­nak a gazdálkodáshoz dolgozo parasztságunk nak. A Központi Ve­zetőség márciusi ha­tározata leszögezi, hegy a legfőbb fel­adat a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése, ugyanakkor azonban továbbra is támogatni kell az egyénileg dolgozó parasztokat. Molnár Albertet a község legjobb gaz­dái ‘között emlegetik Öcs ínyben . Pedig még aránylag fiatal ember, s mégis olyan tapasztalattal ren­delkezik, mint az öreg gazdák. Nyolc hold fcidön gazdál­kodik. A nyolc hold terméséből el tudja látni a család, a jó- szágá/iomány szük­ségletét, ugyanakkor teljesíti beadását és adóját is kifizeti. A földet a legnagyobb gonddal műveli meg, amely jó terméssel viszonozza a jó mun­kát. A jó termés le­hetővé teszi az állat­tenyésztést. A két ló mellett tehén is van az istállóiban, a közel­jövőben ellik le. A 'éjből mindig van pénz a háztartás ré­szére. Szép jövedel­met jelené Molnár Al­bertiek a setrésneve- ’és is. Két törzsköny­vezett tberkshire-i anyakoca van az ól­ban —• jó 150 kilón felüliek — rajtuk kí­vül még négy kisebb süldó. Ezekből vág hízót a család ré­szére, teljesíti a be­adást. azonfelül el­adásra is jut belőlük. Az állatállomány, amellett, hogy pénzt hoz a házhoz, trágyát is biztosít a földek termőerejének fenn­tartásához. A nyolc hold föld mellett még 600 öl szőlő tartozik a gaz­dasághoz. J 5 termés esetén ez is szép jö­vedelmet jeient. Gon­dosan. ápolja, gondoz­za is Mr» mir Albert. Arra különösen büsz­ke, hogy ebben az évben jó termés ígér­kezik. A gazdáknak sok lehetőséget biztosít a szerződéses termelés. A begyűjtési rende- ’et értelmében a ter­melési szerződésre le­kötött földterület mentesül a teimény- bejdási köie«ezettség alól. Molnár Albert ezt a lehetőséget is kihasználja. Két hold bokorbab termelésére kötött szerződést, a búza között pedig szöszöslbüklcönyt ter­mei, így jelentős pénzjővedeiemre tesz szert, ugyanakkor ke­vesebb a beadási kö­telezettsége is. Ez a néhány példa is bizonyítja, milyen hasznot nyújthat a kisparaszti gazdaság egy-ogy gazdának megfelelő gazdálko­dás esetén. És Mol­nár Albert nem az egyedüli. Igen sók dolgozó paraszt hasz­nálja ki az állat- tenyésztés, a szerző­déses termelés, a mű­trágyával való ellá­tás és nem utolsó­sorban a gépi munka alkalmazásának Hehe tőségeit, s ezzel biz­tos megélhetést, jó jövedelmeit biztosít családjának. Térvbeszá moló iágé rtek ezlc i ek a földmű vessző vet kezetek n él A íöldmüvesszövetkezetek vezetősége min­den negyedévben beszámol a tagságnak a földművesszövetkezet végzett munkájáról. Tá­jékoztatják a tagságot, hogyan teljesítették a tervet egyes üzemágak, vagy mi volt a lema­radás oka. Az elkészített jövedelmezőségi szá­mítás alapján tájékoztatják a tagságot, mi­lyen jövedelemmel, vagy veszteséggel zárult a szövetkezet negyedévi működése. Megyénkben a íöldmüvesszövetkezetek má­jus 15-ig tartották meg az első negyedévi terv­beszámoló tagértekezleteket. A tapasztalatok azt mutatják, ahol jó volt az előkészítés, a nagy munkaidő mellett is a tagság 70—30 százaléka rész tvett a beszámolón. A cikói földművesszövetkezetnek 22(2 tagjq van, míg a tagértekezleten. 270 dolgozó paraszt vett részt, ami azt jelenti hogy olyan dolgozó parasztok is érdeklődnek a szövetkezet mun­kája iránt, akik nem is tagjai. Jól sikerült a tagértekezlet még Kismányckon, Grábó- con és Mőcsényben is. Az első negyedévben 49 földművesszövet­kezett közül csak három működése voilt vesz­teséges, az elmúlt év hasonló időszakában 10 szövetkezet működése volt veszteséges. A tagér tekerjetek legnagyobb jelentősége az, hogy a Központi Vezetőség márciusi határo­zata alapján a földiművesszövetkezetek veze­tősége beszámolt arról is, hogyan segítették eddig és hogyan segítik a jövőben a termelő- szövetkezetek fejlődését, a különböző terme­lési társulások, szákcsoportok működését. A szak$dáti taggyűlésen Gellérthegyi Máté. a szövetkezet elnöke elmondotta, milyen jó a kapcsolatuk a íöidművesszövetkezettel. Biz­tosították a tsz számára a szükséges műtrá­gyát, felvásárolják és értékesítik „ tsz termé­nyeit és most 9 hold zöldség, káposzta és hagyma termelésére kötöttek szerződést a földművesszövetkezettel. A termelőszövetke­zet részjegyet is váltott, így az értékesített szabadtenményeik utóm értékesítési visszaté­rítést is 1 lapnak, ami ugyancsak a termelő- szövetkezet jövedelmét növeli. A legtöbb helyen foglalkoztak a termelési társulások, szakcsoportok előnyeinek ismer­tetésével is és a dolgozó parasztok maguk tet­tek javaslatokat különböző szakcsoportok meg­alakítására. Kisdorogon Lovász Márton java­solta olyan állattenyésztő szakcsoport létreho­zását, amely a bonyhádi tájfajtp szarvasmar- hatenyésztéssal foglalkozna,. Lovász Mártom j avaslat át több dolgozó paraszt helyeselte. En­nek alapján a szövetkezet vezetősége már hozzálátott a szakcsoport megalakításéhoz. A íöldmüvesszövetkezetek további feladata, hogy minden erővel segítse az ilyen kezdemé­nyezéseket és elsősorban a szövetkezet veze­tői mutassanak példát. Ezenkívül foglalkoz­zanak a termelőszövetkezetek problémáival, ismertessék azok eredményeit, hogy' valóban a szövetkezés előiskolái legyenek a földműves- szövetkezetek. Pereesi József Újabb víztároló építését kezdtek cl Bulgáriában Razgrad város határában újabb víztároló építését kezd­ték el április végén. Az új víz­tároló 1 kilométer hosszú, 50 méter széles és 9 méter mély tava mintegy 400.000 köbmé­ter víz befogadására alkalmas. Épül a csehszlovák úttörővasút A Kassa melletti Crmelské-i völgyben megkezdték az ötkilo­méter hosszú úttörővasút épí­tését. Az öt kilométeres szaka­szon belül 3 állomás, 16 kité­rő és 12 híd építését tervezik. Az úttörővasút egy részen már ez év augusztusában megindul a forgalom­Kgyre több néző tekinti meg a szovjet filmeket Csehszlovákiában A szovjet filmek évról-évre nagyobb sikereket érnek el a csehszlovák dolgozók körében. Csupán Csehországban 1955 el­vi n» a ved síben 1954 hason ló időszakához viszonyítva több mint 1,600.000-el növekedett meg a szovjet filmek nézőinek száma. A naki „Ut a szocializmus felé“ tsz DISZ-fialaljai szerveze­tükön keresztül is szoro­sabbra főzik kapcsolatai­kat a parasztfialulokkat Napjainkban, a DISZ II. Kongresszusát megelőző he­tekben a naki Ut a szocia­lizmus felé termelőszövetke­zet fiataljai új, nagyszerű munkásiikeroket érnek el. ök kezdeményezték például a „Sze rezzümk minél több munka­egységei," mozgalmat a dom­bóvári járásban. A DISZ fia­talok állják is szavukat. Nem kevés tíiszista van a tez-toen olyan, aki már több mint 100 munkaegységet szerzett. Ezért is dicséret illeti a tsz fiatal­jait. De azt is el kell mon­danunk, hogy a termelőszö­vetkezet DISZ fiataljai 7 parasztfiatalt hoztak közelebb a termelőszövetkezethez. Apáti Sándor, László Antal és még öt parasztfiatal az el­múlt héten belépett a naki Ut a szocializmus felé tsz DISZ szervezetébe. Már régóta fog­lalkoztatja őket az a gondo­lat, hogy fő lenne belépni a tsz-be is. Az ősszel erre is sor kerül. Az őszig még job­ban megismerkednek a ter­met őszövet kezet fiatalja inak életével, a közös gazdálkodás­sal, egyszóval: napról napra közelebb kerülnek a termelő­szövetkezethez. TOX.MAI NAPLÓ GAZDATANÁCSA Í>ÓJA Itt az ideje a szőlők első permetezésének A tavasai növényápolási munkák során a szőlőtermő vidékeinken napirendre került a szőlők első permetezésének a kérdése is. Ezen a téren a szőlőtermelők részéről a leg­különbözőbb és a legellentéte­sebb véleményeket lehet hal­lani. Vannak, akik a szőlő fej­lődésének jelenlegi állapotá- ban még szükségtelennek, cél­szerűtlennek tarják a pero- noszpróra elleni bordói leves első permetezést. A legjobb és a legtapasztaltabb szőlősgaz­dák viszont már készülődnek a szőlőjük permetezéséhez és a napokban el is akarják vé­gezni ezt a fontos munkát. Sőt akad a megyében néhány olyan szőlőtermelő is, aki nagyon helyesen cselekedett és már megpermetezte szőlőjét. Évtizedek, de különösein az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy igenis nagyon fontos a Mólók késedelem nél­küli permetezése. A szőlők első permetezésének ideje elérke­zett. A fiatal hajtások elérték a 15—20 centiméteres meg­felelő nagyságot ahhoz, hogy az első permetezéssel átsegít­sük őket a leselkedő pero- noszpóra betegségen. A beteg­ség kitörését meg kell akadá­lyoznunk és a pusztítását meg kell előznünk. A peronoszpóra jelző állomásaink az eddigi méréseik alapján megállapí­tották, hogy a szőlőket fenye­gető peronoszpóra veszély fennáll és az első permetezé­seket sürgősen el kell vé­gezni. A rézgálic minősége jó. Fe­lesleges lenne vitatkozni a pcrmetlé helyes elkészítésének, az oldat erősségének elméleti tanításai és gyakorlati tapasz­talatai felett, ellenben szögez­zük le azt, hogy a védekezés sikerének titka abban van, ha a megfelelő védekezőszerrel a megfelelő időben akkor per­metezünk, amikor azzal meg tudjuk előzni a betegség pusz­títását. SZÁSZY SÁNDOR A cukorrépa egyelése Régen megállapított tény, hogy a cukorrépa agrotechni­kájában az egyelési munka döntő tényezőként szerepel. Köztudomású, hogy répából nagyjában hatszoros-nyolcszo­ros mennyiségét vetjük annak, mint amit ténylegesen meg­hagyunk. Ezért szükséges a korai, négy levélben történő egyelés, hogy a meghagyandó répacgyed részére mielőbb biztosítsuk a kellő nagyságú, körülbelül 800 cm--es tenyész- terülctet. Sok évtizedes tapasztalat bi­zonyítja. hogy a termés nagy­ságát az egyedek száma erősen befolyásolja. Szemünk előtt állandóan lebegjen a cél, mely szerint folyóölenként 10, négy­szögölenként 40. tehát holdan­ként 64.000 darab répacgyed maradjon meg. Tekintve az idei kedvezőt­len, hideg időjárást, rossz ke- lési viszonyokat, ráadásul a nagymérvű rovarkártételt, ré­páink „foghíjasak”. Ez a kö­rülmény arra késztet bennün­ket, hogy eltérjünk a megszo­kott 18—20 centiméteres egye­lőstül és azt a legnagyobb körültekintés mellett a követ­kezőként végezzük. Ha pél­dául két répánk 4—5 centire van egymástól és a sorokban sem előttük, sem utánuk meg­felelő távolság nincs, akkor mindkét répát meghagyjuk. Az ilyen módon végzett egye­lési módszerrel elérhetjük, hogy folyóölenként megkapjuk a kívánt 10 darab répát. Ha répánk mégis annyira ritka, hogy a folyóöleokcnti 10 darabot biztosítani nem tud­juk, egyelés közben, 24 órám előre beáztatott maggal pótol­juk. Az így pótolt későbbi ke­lést a mélykapálással egyidő- ben egyeljük. A hiányok pót­lására, kisebb területen ajánl­ható meg kiadós eső után a palántázás. Egyelés sürgősségének igazo­lására idézzük öreg, tapasz­talt gazdák mondásait: „Min­den egy napos késedelem, egy mázsával kevesebb termést jelent”. Az egyelt répát a kártevők tovább pusztítják, ezért a rrfr kiegyelt területet haladékta­lanul meg kell permetezni 1 százalékos Darsinnal. A Darsin erős méreg, óvórendszabályok betartandók. Ha a barkó lét­száma meg is csappant, a permetezést ne mulasszuk el. A pusztahencsei tanács meg­akadályozta, hogy az állatokkal etessék fel a kenyérgabonát Egy levél nyomában. Bartos József pusztahencsei levelezőnk május 5-cn kelt le­velében arra hívta fel a fi­gyelmünket, hogy a község nem teljesítette előírt kenyér- gabona vetési tervét, és ennek ellenére a dolgozó parasztoka rozsot kaszálják le, etetik meg az állatokkal. Az elmúlt napokban elmen­tünk Pusztahcncsére s Szili Istvántól, a tanács elnökétől megkérdeztük, hogy milyen in­tézkedés történt ennek meg­akadályozása érdekében. Kér­désünkre a következőket mondta el: — A májusban megtartott végrehajtóbizottsági ülésen ha­tározatot hoztunk arra. hogy a termelési bizottság és a mezőgazdasági állandó bizott­ság bevonásával a községben határszemlét tartunk. Ezzel egyik célunk az volt. Hogy megállapítsuk: igaz-e a hír, mely szerint zölden kaszálják a rozsot. A határszemle során kiderült, hogy valóban van Ilyen. Péter György egyéni gazda éppen akkor akarta ka­szálni a rozsot, mikor a bi­zottság tagjai arra mentek I Felhívták a figyelmét arra, I hogy ezt nem szabad, törvény- ellenes. Utána a tanácsnak is jelentették a tapasztalatokat. Dobszó útján azonnal közhírré tettük, hogy bűnvádi eljárás alá esik a kenyérgabona álla­tokkal való feletetése. Sőt azt is tudomására hoztuk minden gazdának, hogy a takarmány- keverék levágására, etetésére is engedély kell. — Az intézkedés alapján teljesen megszűntek ezek a je­lenségek? — Az elmúlt héten nem tapasztaltuk, de azért a mező­őrökkel, az állandó bizottság tagjaival ma is ellenőriztetjük, nehogy előforduljon hasonló eset a község határában. A mezőgazdasági áliandóbizott- ság és a termelési bizottság tagjai érthető módon magya­rázzák meg gazdatársaiknak, hogy az országnak több ke­nyérre van szüksége. Tervünk az, hogy a jó felvilágosító munkával, de ha így nem megy, a törvény alkalmazásá­val is mindenképpen biztosít­suk, hogy községünkben egy szál kenyérgabonát se etesse­nek lel a jószágokkal­» *

Next

/
Oldalképek
Tartalom