Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-01 / 102. szám

Korácsoijuk acélnál is keményebbre pártunk esumei, politikai és szervezeti egységét, munkásosztályunk, népünk végső győzelmének legfőbb biztosítékát! PÁRi ÉS PÁR I ÉP rí ÉS A Simoniornyai Bőrgyár kommunistái lendületes munkával készültek május 1 méltó megünneplésére ... Mi-ben mutatkozik: ez meg üzemünk - ben? Először is abban, hogy üzemünk kommunistái, műszaki vezetői, sztaha­novistái és a tömegszervezet aktívái magúikévá tették pártunk határozatát'és tovább vitték a dolgozók felé. Tudták, hogy e feladatok végrehajtásában döntő fontosságú kérdés a munkafegyelem szi* górj betartása. Hogy nézett ez ki az utóbbi időben a Bőrgyárban? Az 1953. júniusi KV. határozat óta nálunk is mutatkoztak jelei dolgozóink körében, a közömbös­ségnek, s kezdett a liberalizmus kibon- takózni. Ebből adódott az, hogy dolgo­zóink so>k esetben megsértették a mun­kafegyelmet, mind a munkaidő kihasz­nálása terén, mind a technológiai fegye­lem betartásában. , Az üzemi pártbizottság, a szakszerve­zeti bizottság és a vállalat vezetősége határozatot hozott e hiányosságok fel­számolására. Ezeket a feladatokat mű- szgki' konferenciákon, n.agy aktíva ér­tekezleteken, álapszervezetenilcént, tag- gyüCésckea - vitatták meg, majd bizalmi csoportokon keresztül vittük a dolgozók köze. .Ebben a. munkában nagy segítsé­get adtaik a műszaki vezető elv társak is. Érmek következtében értünk el komoly etédmenyEka;. Míg az 1554. IV. negyedévben például az üzemben a késők száma 52 fő volt, s ez tí98 perc -kiesest jelentett a termelő munkából, addig április hónapban már csak 5 fő volt, összesen 35 perc késés­sel.' Ugyancsak lényeges javulás van a munkaidő jóba kihasználása tersei és a gyártás-teohnoiógiia betartl-isában. Üze­münk kommunistái és a becsületes dol­gozók, művezetőik tudatában voltak an­nak, hogy pártunk célkitűzéseit csak akikor tudjuk végrehajtani, ha a szocia­lista munka versen y ben 'tett vállalásain­kat maradéktalanul teljesítjük. Ennek tudható be, hogy üzemünk harmadszor érte el a -büszke élüzem címet, mellyel most pénteken, kaptunk meg. Az tette lehetővé ezeket az eredffné- nyeket, hogy az üzeni kommunistái és a becsületes párton&í-vüli dolgozók har­colnak a lazaságok ellen és nem egy esetben hívták fel az üzem vezetőségé­nek figyelmét arra, hói, milyen lazaság tapasztalható s megkövetelik, lépjünk fel ezek ellen. Továbbá faliújságom ke­resztül é-pitő, helyes bírálatok jelennek meg és nem utolsó sorban hangoshír­adón keresztül és egyég kulturális ren­dezvényeken rigmus brigádunk helye­sen dicséri a jó. dolgozókat és bírálja az elmaradókat, valamint a fegyelem sértőket. Az üzemi pártbizottság, a szakszerve­zeti bizottság és a vállalat .vezetősége a tömegszervezetek bevonásával döntő feladatának tekinti, hogy az 1955. évi* tervét minden részletében a vállalásunk szerint december 20-ra teljesíteni tud­juk. . Ennek érdekében már a felszaba­dulási muzrkaversenyben is olyan vál­lalások születtek, például Prieger István és őri Mihály elvtársik részéről, hogy munkaidejüknek minden percét kihasz­nálják és* állandóan emelők termelékeny­ségüket a jobb minőségi munka betar­tásával. Mint a szakma kiváló dolgozói már hosszabb idd óta teljesítik azokat a vállalásokat, amelyeket tettek a térv teljesítése érdekében. De még sorolhat­nánk több ilyen, elvtársat is. A Központi Vezetőség márciusi hatá­rozata adu, meg azt a 'lendületet, hogy a í'elszabad-uiási munka-versenyben ko­moly eredményeket értünk el. — így az I. negyedéves tervünk teljesítésében 107.2 százalékot, s ugyanakkor a -bőripar­ban a minőség terén a legjobb ered­ményt értük el, amiért üzemünk a Könnyűipari Minisztériumtól külön öt­ezer forint jutalmat kapott. Alihoz, hogy eredményeinket továbbfejlesszük a KV márciusi határozatának szellemé­ben újabb vállalásokat szerveztünk má­jus 1. tiszteletére, valamint a II. ne­gyedéves terv -teljesítésére. Erűnek érde­kében az üzem vezetősége, a dolgozók­kal egyetértésben. műhelyek közötti versenyt indított be üzemen belül az „élműhely“ cím elnyeréséért. Ebben, az évben ürjitereiljiik üzemünk 17ö éves fennállását. Büszkén beszél­nek a Simontoi-nyai Bűn-gyár dolgozói arról, hogy ez az üzem a jövőben még szebb és korszerűbb lesz, habár eddig is igen sokat fejlődött a felszabadulás óta. Most is huszonhat millió forintos beruházással bővítjük és tesszük korsze­rűbbé, amely kimagasló eredményként fogja hirdetni megyénkben is a szocia­lista ipar fejlődésének efredménj'ét. Varga Lőrinc üzemi pártbizottság titkára, Slmofntomya. Bőrgyár. Példamutató kommunisták Szarka György Mindhárom elvtárs az Aisó- le-pardi Állami Gazdaság foga- tosa. Kommunisták, és közü­lük Varga elvtárs párt vezető­ségi tag. Kommunistához mél­tóan megállják helyüket a ta­vaszi munkálatokban. Teljesít­ményük állandóan meghaladja a 100 százalékot. A május 1-i versenyben gyakran elérték a 150—160 százalékot is. Bárki megnézheti lovaikat, mert azokat olyan lelkiismere­tesen gondozzák, hogy abban még az irigy sem találhat hi­bát. Gondos almolás, tisztáin Varga József tartott lovak — erről lehet megismerni a .nagy istállóban, hogy melyik ennek a három kommunistának a fogata. Szarka György elvtársinak két vemhes lova van, már évek óta ezeket gondozza. Még a pártonkívüliek is azt mond­ják, hogy ez a legszebb pár ló a gazdaságiban. Példamutató munkájuk ered­ménye megmutatkozik a fize­tésnél is. Szarka elvtárs a leg­nagyobb munkaidőben megke­resett még 2400 forintot is egy hónap alatt. Most is ezer fo­rinton felül van a keresetük. Király István De nemcsak a gazdasági munkában példamutatók ezek a kommunisták, hanem a párt- me-gbizatások végrehajtásában is. Varga elvtársat, mint párt- vezetőségi tagot az ifjúság se­gítségével bízták meg. Tavaly ősszel szerelt le. Azóta szám­talanszor bebizonyította, a párt munka során, hogy képes nagy feladatok elvégzésére is. Ezért a kommunisták néhány héttel ezelőtt megválasztották párt- vezetőségi taginak és jól látja ei ezt a fontos pártenegbizatá- sát is. Czinkon György a gyöniid járási pártbizottság instruktora. Áldozatkész mun­kája nyomán jelentős fellen­dülés mutatkozik a körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteik pártéletében. Sokat foglalkozik az újonnan alakult községi pártvezetőségekkel, segíti őket munkájukban. A községi párt- vezetőségek így egyre ered­ményesebben tudják ellátni azokat a feladatokat, amelyek előttük állnak. Klsszékelyben például jelentősen javult a párt és a tanács viszonya és erősödik a párt vezető szerepe. VASÁRNAPI JEGYZETEK. Vörös sússlók erdeje Akármerre is járjon az ember, Tolnában, vagy másutt az országban, mindenütt találkoznak korosabb emberek, akik so­kat tudnak beszélni a régi május elsejékről. Azokról a máju­sokról, amikor még tilos volt kibontani a forradalmi vörös lo­bogói, amikor rendőrkopók lesték az üzemeket, falvakat egy­aránt, hogy hol csendülnek fel a forradalmi dalok. Ezekről a régi májusokról irt a Tolnai Naplónak Zarka József is, szakcíh egyéni gazda, s levele hű képe annak a kornak, amikor a sze­gényparasztság és a városi ipari munkásság csak titokban ta­lálkozhatott a máinsi ünnepen. De hiába mentek a tilalmi ren­deletek április végén minisztériumokból, főispánoktól, szolga bíróktól városra és falura, hiába tűntek fel a falusi deszkakerí­tések mellett a kakastollas csendőrök, mint Derkovits Gyula festményén, azokon a régi májusokon bármerre is járt az em­ber, ünneplőkkel találkozott. Daltól voltak hangosak a pestkör­nyéki hegyek, még jobban ökölbe szorult a munkanélküliek keze s falusi dolgozó parasztság ünneplő ruhát öltött s ezen a napon nem ment ki a földjére. így volt akkor nálunk s így van ma Franciaországban, ahol eltiltották a dolgozók ünnepét. A módszerek ugyanazok, a magyar dolgozók pontosan emlékez­hetnek rá, mint ahogy levelében Zarlca József is ezekről a régi, titokban megtartott májusokról beszél. Az idén tizenegyedszer bontjuk ki a vörös -zászlók selymét, országunkban tizenegyedszer csendülnek fel nyíltan, szabadon a régi és az új forradalmi énekek. S a tizenegyedik szabad má­just ünneplő dolgozók méltán emlékeznek vissza a régi máju­sokra, mert ők, az élő tanuk, pontosan tudják, milyen mélyről jöttünk a napfényre, a szabadságra, a boldogabb életre. A ma­gasra tartott vörös lobogók a felszabadult életet jelképezik s ezen túl a megváltozott, boldogabb világot. Azt, hogy megszűnt a munkanélküliség, magának termel, aki dolgozik s szabadon, a jövőbe vetett hittel építheti minden ember napjait és jövendő éveit. Azt je'enti a vörös zászlók lobogó erdeje, hogy szabad­ságban élhetünk s azt is, hogy élni tudtunk ezzel a szabadság­gal, amit tíz esztendeje vérrel és áldozattal vívtak ki nekünk a hős szovjet harcosok. De figyelmeztetés is ez az ünnep, mart lehetetlen nem gon­dolni azokra a.k'k titkon rendőrkopóki ól körülvéve, a munka- nélkülisA: örökös árnyékában bizodalmas hittek a jövőbe ve­tett reménnyel bontják ki ezen a napon azt a zászlót, melyre Marx, Engels, Lenin és Sztálin irt történelmet. A szabad Ma­gyarország ünnepén ezekre gondolunk, mint ahogy gondolat­ban ők is itt vannak velünk, a felvonulások örömében, a népi táncosok, énekesek dalában s a vidám báli mulatságok forgata­gában, velünk ünnepeinek, a nü eredményeinket és az ő har­caikat. A ínultra emlékező Zarka Józsefek sorsa így olvad bele ezen a napon a nemzetközi munkásság jövendőjébe. Mi tudjuk, hogy az építés, a további felemelkedés útján lépkedünk a má­jusi felvonulásokon, mig ők. az elnyomott, távoli országokban most építik terveiket, hogy egyszer ott is. Franciaországban. Nyugat-Németországban és mindenütt szabadon szárnyalhasson a május elsejei ének, szabadon lengethesse a szél a vörös zászlók erdejét. „Itt van május elseje...44 Visszaemlékezés 1908 május 1-re Szép, verőfényes reggelre ébredt Szekszárd város népe is 1908. május 1-én. A kis város munkássága, dolgozó parasztsá­ga és a velük rckanszenvezők serege ünneplőbe öltözötten már a kora reggeli órákban tüntető csoportokban sétált a város fo útdíján. A város urai riadtan nézték ezt a látványt. Mozgósították erre a napra a város csend őrségét és rendőrségét, hogy megfé­lemlítsék a felvonulókat. A kora délutáni órákban a muinMsság mégis megindult. Gyakran lehetett haliam az isimért jelszavakat: Éljen a nem­zetközi proletárforradaíom! Szabad május 1-ét követelünk! Követeljük a 8 órai munkaidő törvénybe iktatását! Le a mun­kásságot eláruló burzsoá kormánnyal! Le a népet nyúzó és butító papsággal! Vesszenek a munkásság árulói! A múzeum táján, amikor a felvonuló tömeg már megközc lítette a 2000 főt, szánté egy vezényszóra zengte száz, meg száz- torok: „Általános, titkos választójogot adjatok, majd nem le­szünk akkor sej hazátlan bitangok!” A gimnáziuma elé érve a tömeg hatalmas tüntetésibe kezdett. Egymás után következtek, egységest harsogva a fent említett jelszavak, A Garay tér­re érve hangzott fel az ismert dal: „Itt van újra május 1-e.. A munkássággal rokonszenvezők, a felvonuló menettel együtt énekeltek. Közben egyre nőtt a tömeg, amely a várni csárdánál lévő kis erdőbe érve meghallgiatta Heller elvtárs ünnepi beszédéi. Vígan ünnepeit a város munkássága, tudva azt, hagy nincs egyedül, vele ünnepel az egész világ proiletáriá-tusa. Érezte ere­jét, s hitt abban, hogy győzni fog, mert vele az igazság. <W. A.) Proletárnemzetköziség Május 1 a nemzetközi proletáriábus harcos seregszemléjének nagy napja. Ezen n napon szerte a világon, Moszkvától Berlinig, S tok- hóimtól a Fokvárosig mindenütt ünnepel a proletariátus. A béketábor országaiban ünnepi felvonulásokon százmilliók éltetik a nemzet­közi összefogást. A nép, amely maga vette ke­zébe sorsának irányítását, oly hatalmas al­kotásokról ad számot ezen a napon a vilég- proietáriátusának, amilyet ezelőtt nem alko­tóit niég ember. Az alkotás, a szabad élet, a ‘.KM) milliós bé- kf tábor eredményei példaképül állnak a ka­pitalizmus -jármát nyögő munkások előtt. A mi megvalósult terveink még aktívabb harcra késztetik őket. Hiába tiltják meg a tőkések a francia munkasoknak P felvonulást, milliók adnak kifejezést akaratulmak: elítélik a pá­rizsi szerződéseket, szövetséget kívánnak a Szovjetunióval. Másutt nem jelennek meg ezen a napon a munkahelyeken, kivonulnak er­dőkbe, mezőkre, úgy ünnepük a nemzetközi összefogás nagy napját. A győzelembe vetett hit új erőt önt ezen a napon a világ valamennyi dolgozójába. Uj eélokait tűz maga elé a nemzetközi proleta­riátus. Ez a május elseje is, éppen úgy mint a többi, új, nagy barátság, közös célok szü­lője. Ma a világ dolgozói, köztük a magyar nép, megfogadja, hogy a Szovjetunióval együtt még határozottabban küzd a békéért, a sza­badságért. Sztálin, elvtárs az SzlL(b)P XVII. kongresz- szusán a proletámemzeftköziségről szólva s. többi között elmondotta, hogy azért erős a Szovjetunió, mert kapcsolatai vannak a nem­zetközi munkásosztállyal, a világ proletariátu­sával, s ez a Szovjetunió hatalmainak egyik sarkköve. A marxizmus- leninizmus klasszi­kusai igen sokszor felhívták a munkásosztá­lyok figyelmét arra, hogy erőiket egyesítsék a közös ellenség a világ-burzsoázia ellen. A kapitalisták, hogy* hatalmukat fenntarlhas* s>ák, összefognak és közös erővel igyekeznem elnyomni a írumkásosatáiyt, vérbefoiytam a nemzeti mozgalmakat. Ez ellen csak úgy ludja eredményesen felvenni a harcot a munkás- osztály, ha a vil'ágburzsoáziával szeiWben a sa­ját egységét, a proleíáoiemzebköziséget állítja szembe. Minden nemzet protetáriátiusa közvetlenül a saját burzsoáziája ellen harcol, előkészítve a feltételeket a burzsoázia hatalmának megdön tésére, megsemmisítésére. De ugyanakkor valamennyi ország munlcásosztályáriak azonos az alapvető létérdeke és közös az ellensége is. Éppen ezért ebből az következik, hogy valamennyi nemzet munkásainak kölcsönösen segíteniök kell egymást a kapitalizmus fel­számolásának és a kommunizmus felépítésé­nek közös ügyért folyó harcukban. Ma már általánosan elismert a Szovjetunió vezető szerepe a békéért, a haladásért, a fej­lődésért vívott harcban. Közismert tény, hogy ezzel a harcával nagymértékben elősegíti más nemzetek munkásosztályainak harcát « a kizsákmányolók ellen. A magyar nép is erőt merít a Szovjetunió harcából, elért nagyszerű eredményeiből. Csak a felszabadító Szovjetunió segítségével tudta munkásosztályunk megragadni a hatalmat, csak az ő — a proleitámemzetköziség elve alapján — nyújtott segítségével tudtuk rcm- badőlt. országunkat felépíteni. A szocializmus alapjainak lerakását is csak a Szovjetunió tapasztalatai magyar viszonyokra való afisai­mazáséval tudjuk elérni. Ö védett meg ben­nünket a ránk acsarkodó imperialistákkal szemben, ő védi jogainkat az ENSZ-béri. A» Sztálin nevelte kommunisták példáján ta­nultuk meg azt is, hogy legjobb munkát ak­kor végzünk az emberi haladás, a proletár nemzetköziség érdekében, ha saját portánkon visszük diaaalra a célkitűzéseinket az osztály- eUemséggel vívott harcban, ha védjük a dol­gozó nép érdekeit. Azt hirdetik a burzsoák, hogy a nemzei- köziség megsemmisíti a nemzeti jelleget. Ma már nemcsak elméletből tudjuk, de a gy-ak-y latban is -tapasztaljuk, hogy az még inkább éivényre juttatja a nemzeti jelleget. A prole­tár nemzetköziség harmonikusan egyesíti a különböző országok munkásosztályainak kö­zös érdekeit a nemzeti érdekkel. Felvetődik a kérdés: hn valaki rokonszenv- vel figyeli, segítséget nyújt a nemzetközi pro­letariátusnak harcához a kapitalizmusa® 1 szemben, lehet-e saját nemzetének hű fia? Igen, sőt a kettő el sem választható. Nem lehet intemiacio#T<a.lásia az, aki nem hű fia népének, hazájának. Gondoljunk Zalka Má­téra, a legendás hírű Lukács tábornokra, aki azért ment segíteni a spanyol hazafiaknak, harcolni az ő szabadságukért, hogy ezael elő­segíthesse a magyar munkásosztály harcát sa­ját burzsoáziájával szemben. A szociaiisti, hazafiság közel hozza egymás­hoz a különböző országok dolgozóit a közös ellenség eliein, a közös osztályeélokért vívott harcban*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom