Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-15 / 113. szám

1955 MÄJUS 15

NAPLÓ

T

Szakszervezeti nagyakKva-ülés

Takarékos gazdálkodás a jó és olcsó árú előállításának fontos feltétele

uT&karélioskn dj anyaggal, pénzzel, idővel1' olvassuk sok vállalat falán, műhelyében az intő soroka l. Nézzük meg, hogy a villáit ttok vezetői és dolgozói hogyan tartják ba e soroltat.

Vállalatain11 előre meghatározott tervek szerint dolgoznak. Vi innak termelési, anyag, munfiaügyi, pénzügyi, értékesítési ■ stb tervek. A Izülöríböző tí írvek közölt szó- ■ ros összefiifjgések vannak.

Jól dolgozó vállalatok általában a megadott keretek Icö- zött dolgot majc. Természetesen legdöntőbb a termelési terv. Ha H l egy vállalat nem tudta kihavni a megadott tér ytelési szi.imokat, de az elő-, irányzott anyagot,' létszámot Cd műnk tbert felhasználta; rosszul dolgozott. Egyszerűen drágábban termelt a megengedettnél , termékeire ráfizetett, telni tt ez a vállalat veszteséget nts riem nyereséget hozott népgazdaságunknak.

Az illően termelésnek igen sokszor oka az anyagnorma túllépés, több nyers vagy se- gédany igot • használ fel az clőirán yzorltnál. Oka lehet munka bét túllépés, a válidlat több ti lunkabért f izetett ki a megej igédétinél. Oka lehet, hogy .é tervezettnél rosszabb árut ' gyártott és azt ., alacso- nyabtlxm kellett értékélni.

Ezfk a vállalatok nem tar- tottáta szem előtt a fenti idézetei ( . ijífi; takarékoskodtak sem anyaggal, sem pénzzel, sem idővel.

'Talán legdöntőbb az anyag gal való takarékoskodás. Népgazdaságunk feszített telpekkel dolgozik, tehát lényeges feltétel az anyaggal való helyes gazdálkodás. Nézzük például vállalatunknál, a Paksi Konzervgyárnál a hegyes nyersanyag-gazdálkodást. A termelési keretszámokhoz kap nyersanyagot a gyár termelési, vagy szállítási szerződésekkel. Egy cikk idénye 20—30—40 nap. Ha a vállalat nem számol helyesen gépparkjával, munkaerejével, vagy rosszul ütemezi a nyersanyag behozatalt, vagy üres állása, vagy túl-, zsúfoltsága keletkezik. Az üres állás is veszélyes, mert más napokon kell túlfeszítet- tea termelnie, de a meglévő munkaerő is kihasználatlanul áll, ami a kapun belüli munkanélküliséget • eredményezi. Ez már a munkaerő és a munkabérrel váló rossz gazdálkodáshoz is vezet. A nyersanyaggal való túlzsúfoltság viszont nyersanyag romlásokhoz vezet. A megrom lőtt nyersanyagot. újjal kell pótolni, így a. tervezett készáru legyártásához a tervezett nél több nyersanyagot használunk fel, ami termékeinket megdrágítja.

Takarékosan kell bánni az igen nagy értéket képviselő segédanyagokkal. Ez nem azt jglenti, ha például 1 mázsa készárura elő van írva 15 deka, akkor csak 13 dekagrammot adagolunk. így nem

szabad talcarélcoskodni, mert ez a technológiai fegyelem megszegése, eredménye pedig minőségromlás, esetleg készáru rcrmlás is lehet. A takarékos gazdálkodást más utakon kell végrehajtanunk. Ne tűrjük például, hogy a raktárban szakadt zsákok, vagy dobozok legyenek, ahol állandóan szóródik az anyag. Gondatlan mérésnél is sok elszóródhat, vagy az üzemben felhasználás előtt is kiborulhat a segédanyag. Ilyenkor sök dolgozó úgy segít magán, hogy kevesebbet adagol, a hiány eltüntetésére, ami hely télén. Ha viszont helyesen adagol, hiány keletkezik, illetve többlet. felhasználás, ami ismét csak megdrágítja a termelést.

De takarékosan kell bánni a munkaerővel és a munkabérrel is. Ennek előfeltétele a helyes munkaszervezés és az üzemnek nyersanyaggal való folyamatos ellátása. Ezen a téren még igen sok tennivaló vár az üzeműnk vezetőire. Időre kell biztosítani a szükséges munkaerőt. Ez állandó jellegű üzemeknél lényegesen Icöny- nyebb feladat, mint az időszakos — szezon jellegű vállalatoknál. De a meglévő munkaerőnek biztosítani kell a termelő munkát. Az anyag beszerzés minden üzemnél körültekintő és komoly mun kát igényel. Fokozottabban érvényesül ez a mezőgaz fasági terményeket feldolgozó

vállalatoknál. Itt nemcsak a , termés mennyisége, de az időjárás okozta eltolódás is komoly mértékben kihat a termelésre, az árak alakulására és ezzel az önköltségre, á munlták megszervezésénél ezt is előre számításba leéli venni.

Ha a felsoroltak közül aßak az egyikkel is rosszul számol, vagy gazdálkodik a vállalat, az már ai önköltség növekedésében jelentkezik. Ha pedig az önköltség növekedik, a termelés drágul, nem lehet árleszállításról beszelni.

De ugyanilyen fontos követelmény a jó minőségű áru termelése. I-Ia a vállalat teljes termelési költségek mellett rossz minőségű árut tér melt, áruját le kellett értékelni, tehát a megengedett-- nél drágábban gyártott. Ez komoly Icára a vállalatnak és népgazdaságunknak, de a fogyasztónak is, 'mert silány árut kellett megvennie.

A cél tehát világos: a takarékos gazdálkodás szempontjainak szem előtt tartásával, minél olcsóbban a . lehető legjobb árut kell gyártanunk. Olcsó és jó árut kell fogyasztóinknak adni. Ezt kívánja tőlünk szocialista pép gazdaságunk és ez legyen vállalati - vezetőink legfőbb célkitűzése.

HANKÓ JÁNOS a Paksi Konzervgyár mb. főmérnöke.

A vasgvőjtés hírei

A vasgyűjtő ’ hónap sikere érdekében verseny indult a já ráspk között Az első két hót eredményei alapján a szekszárdi járás az első, a községi földniű vessző vetkezetek versenyében pedig Paks szerezte meg az első helyét, ezért kétszáz forint jutalmat kaptak.

A kakasdi földművesszövetkezet május 5-ig nem kapcsolódott be a gyűjtésbe, ezzel lerontotta a járás eredményeit is. A szövetkezet dolgozód Gyi- móti László ügyvezető vezetésével elhatározták, hogy 6-án vasgyűjtő napot rendeznek. E napon a szövetkezet összes dől gozója részt vett a gyűjtésben, estig 28 májasa vasat gyűjtöttek össze és így tervüket már 103 százalékra teljesítették, a fém-gyűjtési tervet pedig 70 százalékra. Ennél az eredmény nél nem állnak meg, vállalták, hogy a kampány végére 150 százalékra teljesítik tervüket.

Hasonló szép eredményeket érték el a. dunaszentgyöngyi és siéagárdi szövetkezetek is. Az utóbbi időben a szekszárdi földművesszövelkezetinél is szó pen megindult a gyűjtés, a szövetkezet dolgozói egyre nagyobb számban kapcsolódnak be a munkába. Taksonyi Sándor, a földniűvesszövetkezet dolgozója egymaga 11 mázsa vasat gyűjtött eddig.

A mözsi úttörők két nap alatt 15 mázsa vasat és 30 kilogramm fémet gyűjtöttek össze és adtak át a földmü- vesszövetkezetnek.

A vas- és fémgyűjtésbe még nem kapcsolódott be teljes erő vei a megye minden földmü- vesszövefkezete, például a bogyiszlói földművesszövetkezet eddig egyáltalán nem foglalkozott a vasgyűjtéssel, az a véleményük az ottani vezetőknek, hogy „á kampány végére majdcsak 1 meg lesz a terv.” Ideje lenne felszámolni - ezt az álláspontot, hiszen nemtörődömségükkel hátráltatják a megye tervtelj esi lését, az ipar ellátását, Így közvetve a falu iparcikkekkel való ellátását is.

—- Magyarkeszi községben Kersáík Gy. Márton dolgozó

paraszt vállalta május 1-re, hogy félévi adó iát rendezi,

1.800 forintot fizetett be adójának rendezéséire.

Péntekem délelőtt a Pártok- íatás Háza nagytermében tanácskozásra jöttek össze a me gye szakszervezeti funkcionáriusai, hogy megbeszéljék'azokat a feladatokat, amei.yaket a Magyar Dolgozók Pária Központi Vezetőcégének március 4-i határozata és; a Szakszervezetek Országos Tanácsa a szaksaeovezettf.i részére kijelölt. A Megyei Pártbizottságot az értekezleten Szügyi Elek elviére, haimadtitkár és Xvan- csiik Lajos elvtárs, ■■az ipari

osztály vezetője képviselte.

Az értekezlet beszámolóját Hucker Ferenc ei-vtárs. a Szak szenveaeték Megyei Tanácsának elnöke tartotta. Bevezetőben a Köaponíi Vezetőség határozatának jelentőségét méltatta, majd arról beszélt, hogy a - határozatot - milyen : lelkesedéssel fogadta az ország és Tolnia megye dolgom népe is. „A mai, tanácskozásorl 26.000 szervezett tojnemegyei dolgo zó névéiben teszünk hitet pártunk határozata mellett és megfogadjuk, hogy fenntartás nélkül támogatjuk ég követjük pántunkat az előttiünk álló nagy feladatok sikeres -megoldásaiban..”.— mondotta.

A továbbiakban ismertette Ifucker elv társ a határozatban leleplezett .- opportunista' nézeteket, majd rámutatott,.-hogy ,<(. •. a Büakszervozetekíben is m-ut-átkoztaik a 'jobboldali elhajlás megnyilvánulásai. Ezek ért felelősség teiheil.- -bennünket, a szakszervezetekben dől gozó vezetőket is .. . Senki sem tagadhatja, hogy a szakszervezeti munkáiban, -a szakszervezeti vezetők körében, eléggé általánossá vált annak figyelmen (kívül hagyása, hogy a néipjólét emelése lehetetlen a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a munkafegyelem megszilárdítása, a lazasáigck, a 'bércsalásdir elleni küzdelem nélkül.1’ — Maid -az elmúlt év terv-teljesítésének hibáiról beszélt, ami szoros összefüggés-bem van ezekkel az elhajlásokkal, több példát. sorolt fel a -megye ipari es mezőgazdasági üzemelnék ad-al-al- ból.

„A munka termelékenységé nek csük/k-enése, az; önköltség és béralap emelkedése k-öve-t- keztébem -kialakult helyzetet még jobban súlyosbítja az a körülmény, hogy szakszervezeti, vezetőink élére álltak olyan k-öveteiéseScniek, amelyek egyáltalán nem jogosak. Üzemi bizottságaink a kollektív szerződések készítésénél:igen nagy szeretettel, indokolatlanul követelték és nem egy esetben ígérgették a munka- és védőruhával való ellátás kiterjesztését, nem egy ‘esetben a törvényeket akarták kijátszani, népszerűség haj-húszas érdekében indokolatlan, követeléseket támogattak.”

A továbbiakban a műinké - fegyelem ‘lazaságáról -beszélt Hucker elvtársi' „Ezek a té nyék önmagukban - is mutatják-, hogy 'ez az- út nem lehet az . életszínvonal tartós - emelésének útja. A szakszervezeteik felelősségét növeli az a tény, hogy megyénk dolgozói részéről’ . termelési .értekezleteken és egyéb szakszervezetek- által rendezett értekezleteken),a dől gőzök részéről egyre több figyelmeztetés és javaslat hangzott el, hogy - a munkai egyelem és az igazolatlan mulasztások a foecsüieíés dolgozók munkáját hátráltatják... a szakszervezetekben mutatkozó jobboldali elhajlás nem valami megfoghatatlan fogalom, hanem nagyon is élő, káros kihatásaiban lemérhető valóság.”

Hucker elv táré, beszámolójába» rátért a Központi Vezetőség határozatából adódó feladatokra. „Meg kell • értetni a dolgozókkal, högy minden a termeléseh, a tervek minden részletében való ütemes, egyen letes és gazdaságos teljesítésén' múlik.” Felhívta a szakszervezeti funkcionáriusok figyelmét a dolgozók javaslatainak,-- kezdeményezés-elmek fokozottabb felkarolására, a jól bevált módszerek feleleybrú'-é- séré, a felszabadulási verseny tapasztalatainak felhasználására. Ezek a tapasztalatok azt mutatják,, hogy az év első hónapjától kezdve 'csökkent a hóeleji lemaradás és a hévégi hajrá, egyenletesebb a terv tel j-esátés. ’

A I églagyári ES is csatlakozott a .20 budapesti vállalat kcxdcménrczéséhes

'• !>H unkasikerekbeií gazdiig vers-esnysza- kasa, zárult le felszabad! ilásiuní-; 10 éves évid indulójának ünnepév) el, majd^izt köve- tőleg május 1-vel, a munkásosztály nagy ürjr i-epével. A versen yszakasz 3 hónapja alatt a Téglagyári IS gyártelepei -.többsébe eredményes és 3<j> munkát végzett és aa ipar negyedéves tervéinek teljesítésá- heéz jelentős mérték- toepi ■ 'hozzájárulták munkájukká!. ,

Soha még ilyen mennyiségű tégla egyetlen időszakban sem készült az ES-en belül, mint a felszabadulási verseny ide jaa és, ezt gz , tette lehetővé, hogy az ipar törzs-gárdája, fizikai és műszakj . dolgozói közösen mindent elkövettek a terv és a vállalások teljesítéséért. A legjobb sztahanovisták álltaik a verseny élére, mint id. Hűm József hányása, Berta József kihordó, Szita József téglavető és példamu tatásukon keresztül magúikkal ragadták a gyártelepek dolgozóit. A műszaki vezetők pedig fontos feladatuknak tekintették a versenyvállaiások teljesítéséhez szükséges műszaki feltételek biz tosítását.

Ez alatt az időszak alatt javult a munka [egyelem,, csökkentek az" igazolatlan muiasz tások és az elvtársi segítségjnyújtás, a munikainióclszer-átadá- sok eredményeképpen csökkent a normájukat nem teljesítő dolgozók száma is. Ja- . vuit. U verseny ellenőrzése, rendszeresebbé váiít az eredmény efc értékelése és

nyilvánosságra hozatala. A felszabadulási verseny sók. olyan hasznos tapasztalatot hozott felszínre, amit a további munkánkban feltétlenül alkalmazni k-ell.

Figyelembe véve az eddigi eredményeket sz ES vezetői és a gyártelepek vezetői megvitatták a húsz budapesti vállalat kezdeményezését és a gyártelepek vezetői egyenként csatlakoztak a felhíváshoz és vállalásokat tettek az évi tervek (túlszárnya iásáha, a minőség javítására és a gyártási költségeik csökkentésére, amelyen keresztül a Téglagyári ES terven felül 600 ezer darab tégla -gyár tását vállalta, amely 20 családi 'ház építéséhez elegendő. Abban a szellemben tör téritek a vállalások,

hogy a dolgozók érzik, a béke védelmében cselekszenek, ha a tervet minden részletében teljesítik, ha többet, jobban, oicscíb bán termelnek. A váí Hálásoknak minden reális alapja megvan, a feladat csak az, hogy a versenylendületet, a dolgozók kezdeményezését a mű szaiki vezetőknek minden erejükkel segíteni, támogatni kell. Harcot kell folytatni a felajánlások teljesítéséért, állandósítani 'kell a versemylein- dületet és akkor min den lehetőség megvan arra, hogy a felajánlás teljesítve legyen, és hogy az ES határidő előtt teljesítse vállalását.

Várni Gyula

igazgató.

I tiniontornyai pálya ni unkások...

A május elsejei felvonuláson büszkén vittél: az jiSlüzem” jelvényt, a Dombóvári Pályafenntartási Főnökség dolgozói is. Az első negyedévben, a feisE&barf'íilási verseny- időszakában végzett jó. muri (ájultkai érdemelték ki a kitüntető „Élüzem” -címet a pályafenntartási, dolgozók.

A második,' negyedév- elején újabb . vállalásokat tettek-a tervek teljesítésére, munkájuk még jobb elvégzésére. Az 1-es számú, simontornyaí pályames3eri szakasz dolgozói a fenntartási terv tGO szátealőkos teljesítését, azt \S\ hegy a kocsiforduló, meggyorsítása érdeké- beit a beérkező anyag azonnali kirakását vállaltát.

Három brigád doigsteiik állandóan ezen a szakaszon, Gácsér Juntái, Ihász . István' és Glück- János: brigátíjfa. Szovjet módszerrel, szalagszerűem szervezték meg a munkát. Egyik brigád ia talpffek kicserélését végzi, a másik a vágányszabályozás munkáit, a harmadik pedig a befejező munkákat. Mindegyik brigád tagjai már , -jól begyakorolták magukat. így 10—15, szá'talék-kal magasabb a teljesítményűik a'korábbinál. Azonban, ha anyag érkezik, mindhárom brigád a vagonokat rakja ki, hogy azolc írtüelőbb felszabaduljanak,.

Múlt hét szerdáin kapott értesítést Fülöp Géza sztaűranövjsíii pélyamester, ennek a szakasznak a vez/utője, hogy délután haivninc

vagon zúzott kő érkezik. Fülöp elv-társ és a páiyamunkások tudták, hogy igen fontos a gyors kirakás, hiszen nem az á-il-omáson, hanem - a pálya többkiiemé teres szakaszán kell ezt elvégezni, még pedig úgy, hogy (közben a személy- és teherv-onatok járnak ezen a forgalmas vonalom. Kihasználni azokat „ félórás- egyórás időközöket, amikor nem jár erre vonat.

Este nyolckor futott be a harminc vagon. Azonnal hozzáfogtak a kirakáshoz, lelkesen dolgozott mind a. három brigád. Éjfélre már üres volt mind a harminc kocsi. Vasárnap délelőtt 10 órakor újabb harminc vagon zúzott követ kaptak. Délelőtt tiz órakor érkezett meg az irányvonal a szállítmánnyal, a brigádok már — az előzetes értesítés alapján — felkészülten várták ezt i®, nem törődve azzal, hogy vasárnap van, mindenki ott volt a kirakásnál, pedig többen 8—10 kilométer távolságra laknak a munkahelytől. Négy óra alatt ráírták ki a kocsikat, délután kettőkor az irányvonat már vihette is visz- sza az üres vagonokat.

A pályafenntartási dolgozók e vállalásukkal nagymértékben segítik a kocsiforduló lerövidítését, nemcsak azoknál* ia kocsiknál, amelyekben anyagot kapnak, hanem az arra haladó vonatok zavartalan forgalmát’ is' biztosítják a kirakás jó, gyors elvégzésével,

önkritikával' áliepítöita meg, hogy a húsz budapesti üz=m felhívásához váló ’ csáilaxó '.a- sok érdakéban a szakszervizetek még jóformán pammtt sem tettek, amiért a Sz'akseer- vezetek Megyei Ta-nac;;1 rs te- ielős. A Versenyszert-ezékbén még -meglévő hibák léiküszö- böiésére hívta fel a figyejimet. „Fel kell számolni az óban formális kötelezettségvállalásokat,- amelyek az .előző vei'- senyszakaszban elért erainte- nyeket nem veszik Ügy ele.ViToe és mfírad scázaléöcban, miúd mítnőségbein alacsonyabb fit- ajánlásokra irányulnak í.. lelkesít het-e valakit az ilyen bürokratikus, az élettől,-. ..e> íjieléstől elszaíkadt fe.ajanlári „rendszer?“ De nem lélkeSíh a dolgozókat az sem, ha a termelés fcö vetéimésnyei t os

általánosságban, . je.ölik msg.

Beszámolóilának további részében Hucker elvtárs a verseny műszaki, e-őteiíételeínek 1 iztosításáibi beszélt és aiVo1, hogy a versenynyllváíiösság terén meg kell valásílánl neva- csak a százalékos teljesítméar, nanem m-Lndcnirányú vállalá- sr.k értékelését is. Ne eggs egy-két élenjáró dolgozó nevét tegyék ki a verseny táblára, elhanyagolva többszá^ dolgozó kisebb, de nem kevésbé jelentős sikerét, mert csak az egész munkáesá-g versenye es eiőfeszítése biztosíthatja a terv teljesítését.

Ezután a sztahanovista és ú.ító (mozgalommal foglalkozott Hücker elvtárs, mint; a munka termelékenysége növelés énék fontos tényezőjére.. „ ... teljesen hibás az a méze , hegy a sztahanovista mozgalom csak a legkiválóbb dolgo- ; oknak, szinte csak a termelés úgynevezett rekord erejének mozgalma.” A feltételek melí- áliapílásánál, a verseny szervezésénél nagy ’ gondot ' ke-.l íoidítani arra, hogy a sztahanovista feltételek teljesítése rrellett mind több dolgozó teljesíthesse napi tervét... a dől gozók maguk tömegesen küzdjenek a cím elnyeréséért.

A termelési értekezl-etekrCj szórva felvetette az üzemi bizottságok és egyes -műszaki ;vé zetők felelősségét ja hányáin’, előkészített és éppen ezért tel- n-éÉetelem éctökezloteaéi». máid a munkafegyelem megszilardí- tésánaik 1 tennivalóit ismerte^-s. „Az öntudatos -dolgozóik joggal megkövetelik a vezetőiktől, párt- és szakszervezeti szervektől egyaránt, -hogy' csináljanak' rendet ezen’ a területen . ..” — mrcndoíta ..- V.. az

eív társak .etevetiiítsált' féíazokat a régebben bev.ál-t -fó 'módszereket, mélyek -ssgítséjgével a szskszeijveketeik’ e-radmiányé- sen tudtak hözzájiruini u, fegyelem I mftSskllárdrtásáihbz. riyenek például' az élvtáííi bíróságok,' melyeken a 'dolgozók jelenlétében megtárgyalják egyes nótárius fegyeleméi’tők ügyét, s- ameiyetoekisegííségl- vel igen sak dolgoz ónak mag- mutatják, hegy. a íegyelemséiv tés irályén káToket c-kqz az üzemnek és a népgazdaságnak.”

Befejezésül, a dolgozókról •''aló gondoskodás fonfosságia- ról beszélt Hucker 'elvtárs, majd arról, hogy a Központi Vezetőség határozatának vég- rehajtásár.ak feltételei -megvan r.ak a megyében is. „ ... ne- kürik, komimunistálcnak és valamennyi szaíkszervezeti funk- Gionári-Usnak tnem lehet szebb és nemesebb feladata, mint hiégyalösítan: -: mindazokat a réllcitűzésekéi, •; melyeiket a ijö nagy pártunk márciusi határozata dolgozó népünk,elé .tű/ zott.”

(A beszámolót vrta követte, melyre visszatérünk.)

ti'