Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-08 / 107. szám
4 .19.55 MÁJUS 8 hä Pier— Az egész nép Azon az éjszakán — az 1945. május 8-ról 9-re virradó éjjelen — a szovjet főváros nem hányta le szemét... Éjfélig várt, az örvendetes hírek lázas izgalmában élt, melyek ut cáról-utcára, házról-házra száll taik. Várta, mikor kél szárnyra e mindent kifejező szó: „Győzelem!” A moszkvaiak ezrei özönlöttek az utcára. A Vörös téren egyre gyűlt a nép. Éjjen három órakor a rádió hívó jelének ismerős dallama csendült a főváros fölött: a rádió közölte Németország feltétel nélküli megadásáról szóló okmány aláírását és kihirdette a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének rendeleté®, amely a következő napot, május 9-ét, az egész nép diadalünnepének, a Győzelem Ünnepének nyilvánította. Felvirradt május 9-e. Az utcákat ujjongó tömegek lepték el. Estére jóformán egész Moszkva a Vörös térre özönlött. Itt, nagy fővárosunk szívében a Kreml falainak tövében köszöntötték a moszkvaiak az egész nép ünnepének végső, legfenségesebb óráját. Egy fényszóró kékes sugara a Kreml toronyórájának arany színű számlapjára esett: két perc múlva kilenc óra .. Most nyomban meghallja Moszkva, az egész ország, az egész világ Sztálin hangját. A szovjet nép meghallja annak a férfinak a hangját, aki ezekben az esztendőkben vezette a hé'-orú nehéz és hosszú útjain, aki már azokban a vészes napokban győzelmet ígért az országnak, amikor a győzelem még igen messzinek lát szott. A bolsevik párt által diadalünnepe nagy hőstettekre lelkesített nép mindent elviselt, mindent kiállott És a nép győzött És most megcsendül az ismerős, nyugodt hang a Vörös tér fölött, Moszkva fölött, a Haza fölött. Egyszerű szavakat mond Sztálin, de éppen azokat a szavakat mondja, amelyekre mindenki vágyva vágyott, amelyeket mindenki várt négy hosszú éven át. Az óriási tér elcsendesedve hallgatja. — „Elvtársak! — mondja Sztálin. — Eljött ú Németország fölötti győzelem nagy napja”. És válaszul mintha izgatott mozgolódás, hullámzás futna végig a sokezres tömegen, am; kor meghallja a szerető atyai szavakat. ... Az egész nép diadalának e napját, ezt az ünnepet, amely századokon és nemzedékeken át emlékezetes marad, Moszkva a Győzelem végső dísztüzével ünnepelte. Füstö’- gő ezüstös-lila hálóként borultak a sötét esti égre a £é íy- szórók sugarai, s valóságos óriási fénykupolát emeltek o Kreml fölé, számtalan rakéta szökött magasba — fényeseo- ben és vidámabbra, mint valaha. És ezer ágyú dübörgött, mennydörgő éljent a győztes harcosoknak, a hatalmas szovjet állam hős hadseregének. Sztálin hangját és M xszkva disztüzét hallották azok a szovjet harcosok t?, akik >cül- t'lloön, hazájuk®'.; távol voltok: hallott Vií Berlinben és Bériben, Bidopesu-n és Bukarestben, az Odera és a Duna pástján. A szovjet hadsereg világraszóló győzelmei a Nagy Hód védő Háborúban Részletek éiolikov könyvéből Szjanov őrmester, a Szovjetunió Hőse, a Reichstag épületében vívott harc egyik részvevője a következőiket mondotta el: „Amikor a széles lépcsőre értünk, golyózáporban kellett felfelé haladnunk. A németek minden ablakiból tüzeltek... Hatalmas, a lövedékektől- több helyen, megsérült kapu állta utunkat. Kézigránát afrikkal célbavettük a repedéseket, úgy, hogy a kapuin résekkeletkeztek. Számos tiasadék volt az épület falain is, amelyeken keresztül harcosaink behatoltak a Reichstag épületéibe. Egy hosszú folyosóra értünk. Mintha megelevenedett volna az egész hatalmas épület. Valahonnan kongó lépték hangzottak, máshonnan hangosan kiabáltak németül. Ebben a helyzetben lehetetlen volt azonnal tájékozódnunk. Annyi bizonyos volt, hogy az épületben sok a német és verekedni kell. A folyosó végét hordók és ládák torlaszolták el egészen a mennyezetig. Jobbra fordultunk és egy terembe jutottunk. Néhány német bukkant fel előttünk. Ordítva futottak és géppisztolyaikkal lövöldöztek. Füst, féihomány. Két pincelejáratot fedeztünk fel. Őrséget állítottam eléjük. Miután szilárdan megvetettük lábunkat a teremben, felderítő útra indultunk az emeleteiken. Vörös színű rakétával jelt adtam, de a mieink aligha vették azt észre. Minden füsfoe és lángba borult. Távbeszélő összeköttetésünk nem volt. Jenmakov szakaszvezető, a távbeszélőraj parancs noka pokoli tűzben már jó néhányszor átszaladt a téren, hogy megkeresse a szakadások helyét. Végülás sikerűit helyreállítania az összeköttetést és elsőiként jelentette, a Reiehstagból távbeszélőn, hogy behatoltunk az épületbe és az épület belsejében harcolunk, s hogy Kanta- rija tizedes és Jegorov szakaszvezető már kitűzték a zászlót az épület kupolájára”. Este 10 óra volt, mire a szovjet csapatok elfoglalták az épület alsó emeleteit. Május 1-én éjjel és egy nap elkeseredett harc folyt. A berlini Reichstag ormán a győzelem szovjet lobogója lengett. * 1945. május 1-én a berlini szovjet parancsnokság előtt meg jelent Krebs hitlerista tábornok és bejelentette, hogy Hitler öngyilkos lett. A tábornok arra kérte a szőttet parancsnokságot, hogy közölje vele a berlini helyőrség megadásának feltételeit. Ezt a választ kapta: — Semmiféle feltétel! Feltétel nélküli és teljes kapitulálás. Krebs tábornok távozása után a német fasiszta csapatok tüzet nyitottak csapatainkra. A fasiszta fenevad tehát ellenállást akar tanúsítani. Ha pedig az ellenség ellenállást tanúsít, akkor a szovjet harcosok tudják, hogyan kell véle elbánni. 1945. május 1-én a szovjet tüzérség tüze fokozódott. Elképzelhető, milyen hatalmas erejű volt az a tűz, mikor az arcvonal minden kilométerére néhányszáz löveg jutott. A füst, por és pernye teljesen elsötétítette a napot. Csak ez után az orkánszerű tűzcsapás után, május 2-án 1 óra 50 perckor közölte rádión a fasiszta parancsnokság hogy harci tevékenységét beszünteti. Több mint 300.000 német katona és tiszt tette le a fegyvert. Beriin osztroma a szovjet csapatok legfényesebb győzelmével végződött. Több, mint 1200 kultúrmunkás közül a legjobbak versenyeznek ma Dombóváron Díszelőadás Az ifjúság kulturális seregszemléje hatalmas méretekben bontakozott ki megyeszerte. Jónéhány új kultúrcsoport alakult ez alkalommal és az egész kulturális munkába friss vért, friss lüktetést vitt a fiatalok seregszemléje. A dombóvári járás eddig lezajlott körzeti bemutatóin például több, mint 1200 versenyző vett részt, összesen 22 színjátszó együttes szerepelt 208 fővel, közöttük állami gaz dóságok és termelőszövetkezetek DISZ-fiatal}ai. Tizenkilenc táncegyüttes 175 fiatalt tömörített magában. A járás területén 11 kórus gyűlt össze a bemutatókra, két zenekar is indult a versenyen. A szavalok száma, akik többnyire József Attila emlékének áldoztak szavalatukkal, egy hijján elérte a 110-et. A művészi felolvasásban versengtek hetvenhárman. Meglepően nagy volt a szólóénekesek száma. Negyvenhat szólóénekes mutatkozott be a lezajlott versenyeken. Hét hangszerszóló is szerepelt, köztük népi hangszerek is, mint például citera. A dombóvári járás népi hagyományokban aránylag kevésbé gazdag terület, mégis akadt öt szólótánc is a versenyeken, amelyek igen nagy sikert arattak. Tizenkilenc mesemondó szereplé sében elevenedtek meg a magyar népmesék úgy, ahogyan az régen szokásban volt, az öregek mesét mondtak a fiataloknak. Érdekes és egészen új jelenség a versenyeken a kottaolvasás. Ebben inkább az általános iskolás és középiskolás fiatalok versengenek, akik a mai oktatási rendszerben zenei alapműveltséget is kapnak. A körzeti bemutatókon legnagyobb sikert aratott műsorszámok szerepelnek ma, május 8-án az ifjúság kulturális seregszemléjének járási találkozóján. Ma Dombóváron, a járási székhelyen gyűltek össze a versenyző fiatalok és itt dől el, hogy melyik csoportok készültek fel a legszebben, melyek mennek majd <a Szék- szárdon megtartandó megyei bemutatóra. Nemcsak a versenyzők érkeztek azonban Dom bóvárra ezen a napon, hanem a környékből sok fiatalt odacsalogatott az érdeklődés, a' kíváncsiság is. A dombóvári fiatalság, a vendéglátó kitesz magáért ez alkalommal, a nép művelési szervekkel és a többi tömegszervezet segítségével széppé, ünnepélyessé, emlékezetessé teszi a seregszemle járási bemutatóját. A szekszárdi Garay János filmszínház jövő heti műsorán szerepel a „Díszelőadás” című új magyar fi-kn, amely egy színházi díszelőadás ragyogó műsorszámait mutatja be, a leghíresebb és legnépszerűbb énekesek, táncosok és zenészek közreműködésével. A szereplők között találjuk Gyurkovics Mária Kossuth-diíjas kiváló művész, Honthy Hanna Kos- suth-díjas kiváló művész, Si- I mándi Józseif Kossuth-díjas, Svéd Sándor Kossuth-díjas kívánó művész és Székely Mihály Kossuth-díjas ldvtáló művész énekeseket. A táncosok közül Csimádd Dóra és Fülöp Viktor táncművé szelében gyönyörködhetünk. Közreműködik még a Magyar Állami Operaház ének-, zene- és balettkara, a Magyar Állami Népi együttes ének-, zene- és tánc- kara, a Magyar Rádió zenekara és a Forrai kórus. cAnyák nafijáia Mai életünk új emberei a bölcsődék, a napközi otthonok gondozónői. Ök pótolják az édesanyáit, amíg az dolgozik. Hogy milyen szeretettel igyekeznek az éaeaanyP szerepét betölteni, arra igen kedves bizonyíték az alábbi vers, amely az nyák napján a „napközi mamáiról“ emlékezik meg. A verset „ szekszárdi kórház napközi otthonának egyik gondozónője: özrv. Molnár Sandámé írta. A NAPKÖZI MAMA. Nem az eny émek —-----D rága kicsi testük* szent anyai kínmai Nem én váltottam meg. A sugárzó, tiszta gyermékszemek Első mosolya nem reám nevetett A nyíló öntudat első édes szava Nem nékem szólt, hogy „mama, mama”. A tipegő lábaik tétova lépése, Amikor először Indult az életbe, Nem hozzám futott lelkendezve, Nem az én nyakam ölelte prlhegve. Nem az én két erős ringató ikezem Altatta őket minden esteien. S a kis korsók puha bársonyán át Nem én hallgattam vérük ritmusát. Nem én hajoltam gyötrő aggódással Betegágyuk fölé, néma virrasztással Nem én lestem minden mozdulatuk. Nem én — hiszen más az édesanyjuk. Mert e kacagó, vidám gyermeksereg Egytől-egyág mind „napközi“ gyerek. Nem az enyémek ők — mind a másé. A küzdő, fáradó, dolgozó anyáké. Akik munka előtt minden reggel Eljönnek karjukon a kisgyerekkel. Bízó szeretettel kezünkbe teszik le S nyugodtan dolgoznak, míg eljön az este. ilyenkor néhány órára, félnapra Mi vegyünk kisgyerekek anyja. Végezzük ezt egész szívvel és lélekkel. Bár az édesanyát senki nem éri feL De 'ha szeretet kell, s édesanya szava, Nem marad ed abban a napközi marna. Beszélgessün k a könyvekről Több újmegjelenésű könyv érkezett a napokban megyénk Állami Könyvesboltjaiba. E könyvek között találhatunk szépirodalmi, ifjúsági és ismeretterjesztő műveket. Karinthy Frigyes: NEM NEKEM KÖSZÖNTEK. Ez a könyv az Olcsó Könyvtár sorozatban jelent meg. Más természetű válogatás, mint az előző „Omnibusz“ című kötet volt. Karinthy Frigyes kevésbé ismert írásai szerepelnek benne, köztük az örök emberi gyengeségeket gúnyoló humoreszkek, ezenkívül erőteljesen bíráló és a kor visszásságait támadó írások is. Orlov: A LATHATATLAN BUVÄR. című könyve az ismeretterjesztő művek sorozatában jelent meg. Ki hinné, milyen fontos a mész bel énül mozgó, áttetsző árnyék, ki hinné, hogy még fontosabb a mindent eltakaró füst, ugyan ki hinné, hogy a por' cukor is felrobbanhat, s a levegőbe röpítheti a cukorgyárat? Orlov könyve az árnyékról, a buborékról, a poriról, a füstről és a visszhangról szól. Parányi dolgokról, tovatűnő jelenségekről, amelyekre talán ügyet se vetünk soha, de amelyek mégis kihatnak életünkre. Zbanackij: A SZQKOLINI FENYVES TITKA. Kalandos, izgalmas partizán regény. Tizen- két-tizenhat éves gyermekek a német mej- szállás idején egy barlangot rendeznek be a sziokodini erdőben, hogy itt vehessék á't a felnőtt partizánok utasításait, és itt szerve?:1 sék meg a német megszállók elleni harcukat Néhány gyereket a fasiszták elfognak és Németországiban akarják szállítani őket, de a gyerekek lengyel területen kiugrónak a robogó vonatból ég csatlakoznak a lengyel partizánokhoz. Itt tovább harcolnak egészen hazájuk felszabadulásáig. Az olvasó szívébe zárja a könyv kis hőseit, mert az író úgy formálta meg őket, hogy nemcsak hősök, hanem egyúttal játékos, kedves, eleven gyerekek, történetük ezért megható, hitele, és tanulságos. Kipling: RIKI TIKI-TÉVI A kispajtások mesekönyve sorozatban jelent 'lieg Kipling írása. A történet hőse egy kis monguz. aki hősies harcot vív ellenségeivel, két hatalmas kebrskígyóval. A kígyó nemcsak az ő életét, hanem a komveyri'rikb-in élő embereket is pusztulással fenyegetik. A kiadvány illusztrációit Haranghy Jenő készítette. Az ifjúsági seregszemle hírei A szekszárdi járásban ma két helyen zajlik az ifjúság kulturális seregszemléjének be mutatója. Szekszárdon ma bonyolítják le a városi döntőt, amelyben az előző bemutatón legjobban szereplő csoportok és egyéni versenyzők vesznek részt. Többek között a Ter- mónyfongalmi Vállalat nagy sikert aratott tánccsoportja és színjátszó együttese szerepel egy jelenettel. A városi tanács táncegyüttese is népi táncokat mutat be. A megyei tanács régi, már patinás tánccsoportja is versenyez, hogy bekerüljön a járási versenybe. Egyik legesélyesebb a táncosok versenyében a győzelemre a járási kultúrház szépen fejlődő táncegyüttese. A zeneszámok közül nagy ér deklődést vált ki Bicskei János cimbalomszólója * Tolnán a seregszemle körzeti bemutatóját tartják ezen a napon,, amelyen résztvesz- nek a tolnai üzemek kultúrcso- portjai és a környező falvak DISZ fiataljaiból alakult kul- túrcsoportok és egyéni szereplők. A járási bemutatóra május 21-én és 22-én kerül-sor Szekszárdon a járási kultúrotthon nagytermében. Dalos, táncos népi játékot tanul a Bátai Népi Együttes A Bátai Népi Együttes nagyszabású előadásra készül. A készülő rendezvény egészen újszerű, érdekes, amilyen nem csak, hogy Bátán nem volt még, de az egész megyében nincs párja. Egy, a halászélettel összefüggő dalos, táncos népi játékot tanul az együttes, amelyet ez alkalom,mai több taggal bővített Farkas Vilmos, az együttes vezetője. A népi játékot a tervek szerint még májusban előadjak, mégpedig az úgynevezett Mély gödörben. Ez tó, ahol nyáron fürödni is szoktak. Az előadást ladikokon mutatják be.
