Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-24 / 96. szám
1955 ÁPRILIS ad NAPLÓ 3 A Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetőségének jelszavai május 1-re 1. Ki jen május elseje, apro- Ictárnenizctköziség harcos ünnepe, a békéért küzdő népek nagy seregszemléje. 2. Dicsőség a világbéke legfőbb védelmezőjének, hazánk felszabadítójának, a nagy Szovjetuniónak., 3. Forró üdvözlet a kommunizmust diadalmasan cpitő szovjet népnek és dicső élcsapatnak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának! 4. Éljen és viruljon a magyar és szovjet nép megbont- IHatatlan, örök barátsága! 5. Forró üdvözlet a nagy kínai népnek és győzelmes Kommunista Pártjának! 8. Forró üdvözlet á testvéri népi demokráciák népeinek, amelyek sikeresen fejlesztik népgazdaságukat a népjólet emelése, a béke megvédése, a szocializmus megvalósítása érdekében! 7. Forró üdvözlet a német munkásosztálynak, minden német hazafinak, akik elszánt harcot folytatnak hazájuk egységéért, függetlenségéért, a német milítarizmus feltámasztása ellen! 8. Éljen a Német Demokratikus Köztársaság, a német egység megteremtésének élharcosa ! 9. Éljen a világ népeinek a békéért, az alom- és hklrogén- Ibómba betiltásáért, Nyugal- Nérne (ország újrafelfegyverzé- r,e ellen küzdő legyőzhetetlen békemozgalma! 10. Éljenek a testvéri kommunista pártok, a béke, a demokrácia és a nemzeti függetlenség élharcosai! 11. Testvéri üdvözlet a kapitalista országok békéért és szabadságért harcoló dolgozóinak! 12. Forró üdvözlet a. békéért, függetlenségért, szabadságért harcoló gyarmati népeknek! 13. Éljen hazánk szocialista építésének vezető ereje, a népjólét megteremtésének élharcosa.,. a dicső magyar munkás- osztály! 14. Éljenek a magyar szakszervezetek, a kommunizmus iskolái! ' 15. Éljen és erősödjék a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetség! 18. Éljen és viruljon a magyar dolgozó nép építő és harci szövetsége, a Hazafias Népfront! n. Minden erőt békénk, szabadságunk, függetlenségünk megvédésére! Vesszenek az imperialista háborús gyújtogatok! IS. Magyar dolgozók! Harcoljatok a Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtásáért! Előre a szocializmus építésének útján! 19. Magyar dolgozók! Uj termelési győzelmekkel ünnepeljétek május elsejét! 20. Széncsaták hősei! Bányászok, technikusok, mérnökök! Készüljetek május elseje méltó megünneplésére! Adjatok több, jobb és olcsóbb szenet a n épgazdaságnak! 21. Kohászat dolgozói! Még több, jobb -és olcsóbb acél és vas gyártásával készüljetek a proletárnemzetköziség nagy seregszemléjére, május 1-re! 22. Gépipar dolgozói! Adjatok több és jobb gépet szocialista iparunknak, nagy béke- alkotásainknak és a mezőgazdaságnak! 23. Munkások és munkás- nők! Mérnökök és technikusok! Az exportterv teljesítésével szerezzetek még nagyobb megbecsülést a magyar ipar hírnevének! 24. Könnyű- és élelmiszer- ipar dolgozói! Adjatok több és jobb minőségű közszükségleti cikket a dolgozóknak! 25. Szocialista ipar dolgozói, munkások, művezetők, mérnökök, igazgatók! Szakadatlanul küzd Jetek » termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért! 26. Közlekedés dolgozói! Jár. műveitek becsületes gondozásával, a vasutak és közutak )példás rendben tartásával biztosítsátok a személj'- és teher- f órgalom zavartalanságát! 27. Műszaki értelmiségiek! Ai munka, jobb megszervezésével, szaktudástok állandó fo- keizásával, a munkásosztállyal wsjUvetve mnnkálkodjatok a szocialista ipar továbbfejlesztéséért, a gazdaságos termeléséért! 28. Kereskedelmi dolgozók! A kulturált szocialista kereskedelem fejlesztésével segítsétek elő a dolgozók jobb ellátását, zavartalan munkáját! 29. Munkásif jak! Kövessétek, hős apáitok, a dicső raa- gj-ar munkásosztály példáját! Járjatok a szocializmus, a béke ügyéért folj’ó harc első soraiban! 30. Éljen a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a magyar dolgozó ifjak és leányok harcos szervezete, a párt legjobb segítőtársa! 31. Termelőszövetkezeti tagok! Fegyelmezett munkával, példamutaló gazdálkodással harcoljatok a. nagyobb termésért, az olcsóbb, gazdaságosabb termelésért, a nagyobb jövedelemért! 32. Előre a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság erősítéséért és továbbfejlesztéséért! 33. Állami gazdaságok, gépállomások dolgozói! A munka- fegyelem megszilárdításával előre a mezőgazdaság termés- eredményeinek fejlesztéséért! 34. Dolgozó parasztok! Végezzétek el időben a tavaszi mezőgazdasági munkákat, vessetek be május 1-re minden talpalatnyi főidet! 35. Dolgozó parasztok! Teljesítsétek állami kötelezettsé- geteket: erősítsétek a munkás- paraszt szövetséget — szabad hazánkat! 36. Magj'ar nők. magyar anyák! Családotok, gyermekeitek boldog jövőjéért emeljétek fel szavatokat a háborús gyújtogatok ellen! Neveljétek gyermekeiteket a munka és a haza szeretetére! 37. Értelmiségi dolgozók! Emeljétek a tudomány és a technika, színvonalát, neveljétek az ifjúságot a hazaszeretet és a népek közötti barátság szellemében! 38. írók, művészek! Cj, nagyszerű alkotásokkal lelkesítsétek népünket, segítsétek nevelni ifjúságunkat a szocializmusért, a békéért vívott harc hőstetteire! 39. Éljen a magyar néphadsereg, függetlenségünk, szabadságunk, békénk erős védelmezője! 40. Éljen a Magyar Népköz- társaság! 41. Éljen szocializmust építő népünk élcsapata, győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja és annak Központi Vezetősége! 42. Kovácsoljuk acélnál is keményebbre pástunk eszmei- politikai és szervezeti egységét, munkásosztáljTink, népünk végső győzelmének legfőbb biztosítékát! 43. Magyar dolgozók! Tömörüljetek a Magj'ar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége köré! Könyörtelenül leplezzétek le és zúzzátok szét népünk belső ellenségeit! 44. Kommunisták! Harcoljatok 3 párt politikájának minden elferditése ellen! Leplezzétek le a szocializmus építését. a népünk jólétét veszélyez tető jobboldali és egj'éb nézeteket! 45. Marx-Engels-Lenin-Sztálin diadalmas zászlaja alatt előre a szocialista Magyarországért! Pinay francia kíilügymíniszfer sajtófogadása Párizs (MTI) Pinay küiügy- mirwsater pénteken, London,á! való visszatérése, után — ahol MacMAllan. angol külügyminisz terrei tárgyalt —- fogadta a sajtó képviselőit és bizonyos tényeket ismertetett a nyugati hatalmaik diplomáciai program jár a vonatkozólag. Április 27-én Londonban nyugati szakértők gyűlnek öszsze, hegy előkészítsék a kül- ügyminisztereikmek a Szovjetunió kü' ugyan:ratszt erével való tárgyalását. Az újságírók kérdésére, vajon Adenauer résztvesz-e maid ezekben az előkészítő munká- laíckiban, Pinay külügyminiszter kijelentette, .hogy a bonni Németország képviselőjét meghívják ezekre a megbeszél é-, sskre. A kanadai külügyminiszter parlamenti uyilalkozata Newyark (TASZSZ): A Uni- '.cd Press ottawai •• tudósítása szerint Peaitscií, káncdal' kül> ügyrnínősztier április 21-én az alsóház külügyi vitájának berekesztése alkalmával kijelentette, hegy Kanada nőm támogatja ,.automatikusra.'' ■ az Egyesült Álíraiakat 1 ,.a kínál szárasföldón vagy bárhol másutt vívandó hábo fejteti.*' A nyilatkozatot, tapssal icgadták az alsóháziban. Felhívás Fson Fn-laj nyilatkozata: A kínai kormány hajlandó tárgyalni Amerikával a tajvani feszültség enyhítéséről Bandung (Uj Kína) Burma, Ceylon, a Füiöp-szigetek, India, Indonézia, Kína, Pakisztán és Thaiföld küldöttségednek vezetői szombaton helyi idő szerint 13 órakor összeültek, hogy megvitassák a tá- volkeleki feszültség enyhítésének kérdését, különös tekintettel a tajvani térségre. A megbeszélésen Csou Bn- laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának, elnöke a következő nyilatkozatot tette: A kínai nép barátsággal viseltetik, az, amerikai nép iránt. A kínai nép, nem akar háborút vívni az Amerikai Egyesült Államokkal. A kínai kormány hajlandó tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Állaimck kormányával, hogy megvitassa a távoükeleti feszültség enyhítésének kérdését és különösem a tajvani térségiben uralkodó feszültség enyhítésének kérdését. A külföldön élő magyar állampolgárokra vonatkozó amnesztia rendelettel kapcsolatban — amit a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa ha z.ánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából bocsátott ki, — a Magyarok Világszövetsége Információs Irodája a nagy érdeklődésre való tekintettel április 27—28-án a dunántúli megyék megyei tanácsának székhelyén felvilágosítást nyújt az érdeklődő feleknek. Mindazon személyek, akik a dunántúli megyékből levéllel fordultak az Információs Irodához felvilágosítás végett, keressék fel a megj'ei tanácsokat április 27—28-án és ott megkapják a szükséges tájékoz tatást. Kotelavela ceyloni minis/.írclnok manőverei a bandímgi értekezlet a kiaknázására Bandung (Az Uj Kína hírügynökség külön tudósítója írja): Kotelavela ceyloni miniszter elnök pénteken délelőtt sajtóértekezleten fejtette ki álláspontját a tajvani helyzetről. A ceyloni miniszterelnök teljes tájékozatlanságát árult él, amikor azt állította, hogy Tajvan népe faji jellemvonásaiban és nyelvében annyira különbözik a kínaiaktól, „mint az angolok a franciáiktól.“ Történelmi tényekkel szerette volna igazolni azt az állítását, hogy Tajvan „független” volt. A tények ilyen eltorzítása alapján, Kotelavela amellett szállt síkra, hogy Tajvant külön keil választani Kínától és IV«gyméretű marógép A leningrádi „Lensztankol it“-gyár nagyméretű marógépek gyártását kezdte meg. A termeléshez külön gyárépül » tömböt építettek. A napokban a gyár elkészítette az első négyersós hosszmarógépet. A gép súlya 64 tonna, hossza 11 méter. A gépen 8 tonnás alkat részeket is meg lehel munkálni A gj'ors-marógépet mindössze egy ember kezeli. A képen: N. Lobanov s,ze relő-brigádvezetö az új gépnél. Javasolta a sziget nemze tközi gyámság alá helyezését. Ismeretes, hogy egy hasonló jellegű javaslat, amely Kína ríerü- letének. csorbítását és a. .kfesp belügyetebe való beavatkozási célozta, már csődbe . jutott. A ceyloni m tetsrt erei nők lél- ktiismeratleriül rágalmazta . , a Szovjetuniót, Kínát .és a népi demctoáoiáket,. noha ■ ezekin,ek az országoknak egy őre sem fenyegette zciia Ceylon létét. A lcülöci'b-öző'országik kesprnu- nista mozgalmait úgy próbálta feltüntetni, mint amelyek üsz- szeegyeztethetetlen.sk a népek békés együttélésével. Bandungban szélssteörü gyanakvással fogadták a c.eyloim miniszterelnök . s«jtóértekezLe- tét. Rámutattak, hogy a ceyloni miniszterelnök nyilatkozata el- lenitétfcen áll az ázsiai-afrikai értekezletnek á bogc-rt érbeíkez- ’eten kitűzött céljaival, .• Az a gyanú merült “fel, hogy mindezek mögött egy harmadik félnek az ázsiai-afrikai értekezlet szabót, ál'ás ára iránydló terve húzódik meg. Faure miiviszlerelnük értekezlete az aiont- kérdésről Párizs (MTI): Edgar, Faure, francia .miniszterelnök lért&kez 'elet tartott a miihiszterelnök- sé.gi palotában az' atcmkórdés- ről. Az értekezlet' vé§én Faure mi niiszitérelmök nyiíaíkozatot tett, amelyben leszögiázte: ..Azt alkarjuk, hogy Franciaország atcmínsgyhaitaLcjn •' -legyen.“ •••— Franciaország adott esetben Igénybe venne atcmbc'mhát. — Helyzetünk nem ietenvi ági, — mondotta, -rr hogy Franciaország adandó esetbein Lemondana az ország véd'élimsbén azoknak az eszközöknek a felhasz- nálésáitól, Eiínialyek az atomltou- tatások és atomberendezések fejlődéséből származnak-:“NEMZETKÖZI SZEMŰ Felébredi földrészek T ágy Ázsiát, borzolt Afrí- kát falnak — írta még két évtizede József Attila. S ma a két nagy földrész államvezető politikusai a világot szaggató fogukat csattogtató imperialisták nélkül egy asztalnál ülnek az indonéziai Bandungban, hogy -megvitassák a szolgaság lerázásának útjait — módjait. Egy hete tart a bandungi páratlan jelentőségű értekezlet. Mérleget vonni az elmúlt egy hét munkájáról könnyű, s egyúttal nehéz feladat. Könnyű azért, mert az elhangzott megnyilatkozások alapján össze lehet foglalni az ázsiai és afrikai országok álláspontját és nehéz, mert a bandungi tanácskozások hatása majd az értekezletet követő hónapokban mutatkozik meg igazában. Fogjuk meg hát a dolgok köny nyebbik végét és nézzük, milyen tanulságok vonhatók le az eddigi eseményekből. A legfontosabb következtetés- az lehet, hogy a bandungi értekezlet beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A 29 ország küldöttei azért gyűltek össze elsősorban, hogy kinyilatkoztassák. végétért egy Hosszú, évszázados korszak, amikor európaiak uralkodtak másfélmil- liárd színesbőrű felett. Noha vannak még gyarmatosítók és gyarmattartók, vannak ieigá- zottak és rabságban tartottak, a megindult felszabadulási folyamat felfeléívelő irányzatot mutat. Nincsen olyan ország ma Ázsiában és Afrikában, ahol ne lenne szervezett és erős nemzeti mozgalom. Egy kis afrikai ország, Líbia küldötte mondotta ki, hogy ma „az elsőszámú rossz, ami a a Csr>u En-Jaj- -Nehru fé-e öt alapelvié:. Einelv ma már szel te a világon példa az egymás mellett élésre. Nem arról Van szó, hegy mindazt, amit a japán kormány hivatalos képviselője és a pakisztáni miniszterelnök mond, teljes készpénznak vegyük. Az ;; fontosabb és !é- nye.grs:rbb. hogy klku-ícissute. az .okát. miért mccaftoEÍf ilyeneket. És itt érkeztünk el a.ban- dun.gi éi'tíúez’et.níik talán leg- i'.'n.toer'pb eredményéhez. A u-nscskozáisc-n „zért került -fölénybe az egymás mellett élés g.-ndö'at« a zs-varilkeltéasel es a p.rovciíáéókkel szemben — ilyenek is voltok ott. —. mert értekezlet -legtekintélyesebb ó-we-vöje. a Kínai Népköz- :i:-3?í-g volt. a kínai kormány politikája volt a legfőbb vonzó erő Ez már egymagáiban is elég ahhoz, hegy elszigetelje az olyan provcikát-crokaí és ha- zud’ozókat. m'rvt az iraki, a török és. a fülöpsz.igeti küldött .Ezek az értekezlet elején megkísérelték, hogy világ, néz? 11 különbségek és ellentetek ürügyén viszályt és széthúzást szít-.an,ak, de nasg-uk- r„ mi : adtak. A legkeményebb csapást Csou En-lajtól, a Kínai Népköztársaság küldötte igének vezetőjétől kaptáik. Higgadtaméi tóságteljes, a kommunista diplomata biztonságával és a szocialista diplomácia fölényének toldatában, eimondott beszédéi feszültséget okozza a gyarmatosító rendszer”, de ebben any nyira egységes volt az a vélemény, hogy még az egység- ’oontási célzattal odaküldött ..amerikai” ázsiaiak és afrikaiak sem mertek ellentmondani. A második nagyon fontos jellemvonása és egyúttal fő- célkitűzése a bandungi tanácskozásnak, hogy a résztvevő országokat egységbe fogja a béke nagykiterjedésű övezetének megteremtésére. Ennek jeien- tőségét csak akkor foghatjuk fel igazán, ha számbavesszük, milyen erők és milyen célzattal működnek Ázsiában és Afrikában. Elegendő megemlíteni a legutóbbi hónapok fejleményeit. Létrejött az amerikai irányítású délkeletázsiai paktum (SEATO), kétoldalú szerződéseket kötöttek egyrészről az Egyesült Államok, másrészről a tajvani klikk, a li- szirimanisták, a dálvietnami rendszer és a hozzájuk hasonló rendszerek között, folyik a japánok háborús felkészítése és most akarják kialakítani a középkeleti agresszív tömböket a török-pakisztáni és a török-iraki pakturhokra alapozva. Ez az irányzat arra törekszik. hogy bekerítse K'nát és az európai mellett megteremtse a másik háborús pólust a Távolkeleten, valamint a Közel- és Közép-Keleten. Az ezzel szembenálló vonal a békés egymásmelleit élést vallja programjának és olyan kormányok tudhatok mögötte, mint elsősorban a Kínai Nép- köztársaság és a bandungi összehívók közül India. Indonézia és Burma. Ezenkívül e program mögött áll minden ázsiai és afrikai országban igen széles, nagykiterjedésű társadalmi réteg. L' 7. utóbbi érezteti hatását *J a bandungi Homansvpy szálló termeiben is. ahol a küldöttek tanácskoznak. Emeljünk k.i két ■ f elszórt!,árt. Az ee'v;k.°t IVcs jenén te-ca- nélküli miniszter mondotta, a másikai Mohammed Ah. annak a Pakisztánnak a miniszterelnöke. amelybe nagy reménységükéi vetik Washingtonban. Takaszaki azl fejtette ki. hogy a .mai japán kormány külpol iti k újának i lányé) ve együttműködni más nemzetekkel és ápolni a baráti kapcso- : ... t v: 1 - megteremtése érdekében. M.htivrúléd A:ti m rt'-.toít rá hr zv irha. a Bpusd'ung- br.n meg,te!®nW.í egymástól .e1- tórő faicSiicz tertózrtek, éghajlatuk é; kultúrájukmás és más. sokféle' eve’ven b>- sráln.r.’x és külörífiöző társsdií^}- mi srn’te-r’k varr' inig is közös óhai vezet?- Cfoét.' hogy rtőm ózd iáik a nemzetközi megekyezást és a békét-. A pakisztáni miniszterelnök több pontot említett a béke fenntartásának: alapelviéiként és ezefc nem igen esnek messze be>n hangoztatta, hegy a bé- ktetáibpj.- országai tseen fednek máis világnézetektől és ezért nem is az foglalkoztatja őket legjabban, ami az államckait egymástól széh’álasiztja. Inkább gzcfeat az érintkezési pomtotoat keresik, ahol a. különböző néma szerű országokat közel lehet hozni egymáshoz, a béke fanav tartása érdekéiben..: Abamidus»- gi küldőé beik —- mondott« . —■ nem azért gyűltek össze, hogy világnézeti vitákat folytassanak. hnnem ezért, begy egysé- giäs frontot kovácsokjaihiak *kí a háború és a á'aiznsstofitós elten, közös gazdasági és „kulturális fellendülésükért, • függetlenségükért. Ez a beszed olyan hatást váltott. fai. hegy meg a más szláridékúak is kény télének voltak ’ éhsanenv. az- abban - mccdcttaik héíjtesSégét, amit ók úgy fogalmaztak: mag. hegy Csou En-faj „bekülekeny hangon“ szónokolt, I > and dog tehát esek meg- erösíteHe az; az álésdunk már ismert igazságot, hogy a •kínai fon'adrtlom gyözelnje e* a Kínai Népköztársaság raég- a.'.clculása á kosásza árunak, az erjedésnek, ami & elinyomotr oi'szégDk'bain megiindul t' és ami a gyarmati rendiszer .szétesésére vezet. A . fentebb e’imon- dót tokkal aláíámasata.ni k ivazv tűk, 'hegy az értekezlet újabb szeg a gyarmatosítás koporsójába. Sói. anníai is több. Mé- lyebbre ásta ennék, a rendsaer- neik a sírját azzal ,is,..hogy egységbe •fogta 'Ázsia és A £ ritka népeit az áimpei'ialistá háborús poláttk,., elten. Végezetül ismét amlékeztefoi . sz.ei'etmén.k arm. hogy Bandung Íratása igazába* majd az elkövetíkezó hónapole- ban rnut-atkozik meg:. 0
