Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-23 / 95. szám
2 NAPLÓ 1955 Április 23 » fjnnepi ülés fis Opera húsban Vlagyimir lljies Lenin születésén eh érford uióján (FoVytatás az 1. oldalról) tote:, akik leküzdve a kezdeti nehézségeket, a gyakorlatban mutatták meg a szövet kezes előnyét. (Taps) Lenin a mezőgazdaság szocialista átszervezését .csak a dolgozó parasztsággal szövetségben, az önkéntesség szigorú figyelembevételével tartotta keresztülvihetőnek. Pártunkat és kormányunkat is ez az elgondolás vezeti, segíti az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelését és az önkéntesség lenini elvét tiszteletben tartva arra törekszik, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat ne a kényszer vigye a szövetkezetbe, hanem saját tapasztalatuk alapján önként válasszák a dolgozó parasztság felemelkedésének ezt az egyetlen járható útját. A mezőgazdasági termelés fellendítése továbbra Is egyike a iégfantcsab'b feladatunknak, améiyei öntudatos muníkás- osztáiyutiik, szorgalmas pa- raszteáguiiK és tehetséges ér- teiiAtpégüúlte segítségével minden. bizonnyal sikeresen meg is oldunk. A íiépjóláí felemelése volt és ez is marad pártunk és kor- mányunik gazdaságpolitikájának alapja, de ezt a célkitűzést' nem légvárakra, hanem népgazdaságunk egészséges, 2 lenini utat követő fejlesztésére építjük. Ahogy a Szovjetunió Kommunista Pártja az alapja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének, a szocializmus építése sikerének a Szovjetunióban, úgy hazánkban minden győzelmünk forrása volt és marad a magyar kommunisták pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. (Hosszantartó, telkes, ütemes taps.) A, lenini párt a Szovjetunió dicsőséges Kommunista Pártja megalakulásától kezdve példaképe- volt a magyar komtnunis ták pártjának és az marad a jövőben is. Pártunkat a Szovjetunió Kommunista Pártja bátorította és lelkesítette az 1919-as dicső proletár forradalomban. A proletár-internacionalizmus jegyében támogatta a Szovjetunió Kommunista Pártja a magyar kommunistákat nehéz harcaikban a felszabadulás előtt és országépítő mun kéjükben a. felszabadulás lltÓJl. Pártunk a felszabadulás előtti kemény, és áldozatkész harcaival és a felszabadulás utáni hősi országápítő. munkájával méltán érdemelte ki az egész magyar dolgozó nép bizalmát. ... Népünket saját tapasztalata tanította meg arra. hogy bízhat a pártban, hogy a párt hivatott vezetőereje egész társadalmunknak. Népünk tudja, hagy párt nélkül nincs népi demokrácia, szilárd pártirámyí- tás nélkül nem emelkedhet a népjdlét, nem erősödhet szocialista hazánk. (Taps) Pártunk minden eddigi eredményének és sikerének az volt az alapja, hogy töretlenül követte a lenini útmutatásokat és egységes volt a lenini politika végrehajtásában. Megbonthatatlan volt a párt egysége, összeforrottsága és fegyelme. Pártunk elvi egységét, vasfegyelmét szilárdította még pártunk Központi Vezetőségének márciusi és áprilisi határozata is, amely döntő csapást mért a népellenes és pártellenes, a pártl'egyel- met lazító, jobboldali opportunista nézetekre. Pártunk, amelyet erőssé tesz egysége, politikájának elvi és eszmei szilárdsága, a lenini zznuahoz való hűsége és a munkásosztályhoz s az egész néphez fűződő elszakíthatatlan kapcsolata, a legfőbb biztosítéka hazánkban a szocializmus győzelmének, a népgazdaság fejlesztésének, a népjólét emelésének, az ország védelmi képessége' növelésének. Pártunkat megerősíti a kollektív Vezetés lenáná elvének egyre következetesebb megvalósítása, amely ma már a párt- mumjka jeffiemzője, a Központi Vezetőségtől egészen az alap- szervezetekig. Pártunk vezető- szervének kefitektív tapasztalata és kollektív bölcsessége az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy pártunk helyes úton vezeti népünket. Marx és Engels tanításaiból kiindulva Lenin továbbfejlesztette a proletariátus vezető szerepéről szóló tanítást. Csak a munkásosztály képes következetes harcot folytatni a burzsoázia elten. Ä munkásosztályt osztály öntudat a, szervezettsége, a haladásért és a szocializmusért vívott harc hivatott vezetőjévé tette. Pártunk erfejét és egész népi aemeferatikus rendszerünk szilárdságát is az szabja meg, hogy hivatott vezető osztálya harcedzett nagyszerű munkás- osztályunk, amely az elmúlt tíz év alatt hősies helytállásával, fegyelmezettségével any- n.yi nagyszerű feladatot oldott meg győzelmesen. A lenini tanítások alapján szilárdult meg országunkban a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan testvéri szövetsége, népi demokráciánk megingathatatlan alapja. Pártunk a munkás-paraszt szövetség megerősítése érdekében következetes lenini pa- raszitpolitikát folytatott és folyta, s nem ismer megalkuvást, nem tűr semmiféle elhajlást ezektől az elvektől. Pártunk Központi Vezetősége a lenini tanítás szellemében lépett fel, amikor a . leninizmustól idegen, osztálybékét hirdető, a szegényparasztság; szerepét lebecsülő opportunista nézeteiket elutasította, leszögezte, hegy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének további erősítése érdekében a szegényparasztságra, mint a part legszilárdabb falusi támaszára építve kell megnyerni a középparasztot és szakadatlanul harcolni kell a r j’.áksá'g ellen. Nem tudtuk volna hazánkban sikeresen építeni a szocializmust, megszilárdítani a munkásosztály hatalmát, megteremteni a munkás-paraszt szövetséget, fejleszteni 3 népgazdaságot, emelni a népjólétet, ha a felszabadulás első órájától kezdve nem segítette volna népünk harcát és építő munkáját a Szovjetunió. Lenin tanításának, a prole- térintemacianaüzmusnak diadala ez a megbonthatatlan barátság, az az újtípusú viszony, kölcsönös segítség és szoros együttműködés, amely kialakult a Szovjetunió, a Kínai Nepköztáreáság és a demokratikus, a szocialista tábor többi országai között. A barátság, amely ma összeköti. a kapitalizmus járma alól felszabadult országok népeit, ez „ legdöntőbb erő, amely képes megakadályozni az új világháború borzalmait, s képes megálljt parancsolni az atom- és hidro- géniháborü megszállottjainak, a ’ népek ezen eszeveszett efíten- ségeinek. Ezen történelemformáló barátság megerősítése szent kötelességünk hazáink és az emberi halaaás nagy ügye iránt, különösen most, amikor a pá• Hegedűs András beszédét gyakran szakította félbe az ünnepi ülés résztvevőinek lelkes tapsa, amellyel a felszabadító Szovjetuniót, a Szovjetunió Kommunista Pártját rizsi szerződések ratifikálása után az amerikai., imperialisták irányítása alatt'a nyugat- európai kapitalista, országok uralkodó körei elhatározták a népek legveszélyesebb ellenségének, a nyugatnépiet imperia lizmusn&k felélesztését,. a nyugatnémet hadsereg felállítását. Pártunk és kormányunk, egész népünk egységesen, helyesli, hogy a német imperializmus feltámasztásával, járó veszély elhárítására a moszkvai értekezleten részeveit országok kölcsönös barátsági és együttműködési szerződést kötnek és közös katonai- főparancsnokságot éffiítanak fel. (Taps.) Az érintett áKamdk népeinek biztonsága, az európai béke fenntartása megköveteli, hogy ilyen határozott intézkedéseket tegyünk meg. Már Lenin megmutatta, hogy mi a különbség a reális béka- harcot folytatók és azok között, alak pacifista illúzióikat táplálnak a tömegeikben azért, hogy leszereljék, elvakítsáik és harcképtelenné tegyék őket. Mi nem így védjük a békét, hanem erőink növelésével és összefogásával. Ez lehetőséget ad arra, hogy ha a szükség úgy kívánja, a demokratikus és szocialista tájbor olyan választ tudjon adni az ellene támadó hatalmaiknak, amely tehetetlenné teszi az agresszió újbóli megismétlődését és a kapitalizmus teíijés megsemmisülését jelenti. (Taps.) Az imperialisták háborús törekvései nein okoznak riadalmat országunkban. Tudatában vagyunk annak, hogy felszabadult hazánk nemcsak azért erős, mert van fejlett technikával rendelkező korszerű néphadseregünk, hanem mindenekelőtt azért, mert népünk egységesen és tántoríthatatlanul támogatja pártunk és kormányunk politikáját, amely a szocializmus felépítésére, a nép élet- színvonalának emelésére, hazánk megerősítésére irányul. (Taps) Hazánk erős, mart olyan hatalmas táborhoz tartozunk, amelyet támogat a népek egységes akarata és mély igazság- érzete és ez ellenállhatatlan HŐ. » Növeli a béketábor és így országunk erejét is az a tény, hogy a kapitalista országok dolgozóinak jelentős része is támogatja a Szovjetunió és a béketábor országainak politikáját. A népi demokrácia és a szocializmus országainak ereje és együttműködése, a kapitalista országok dolgozóinak harca a kiz.sákmányei!ás és politikai elnyomás, az imperiaiiat., háborús politika ellen.-a gyarmati és félgyarmati országok dolgozóinak szabadság és függetlenségi mozgalmai s a világ népeinek egységes harca a békéért, együttesen .'légyőzhetet-. Ion erőt jelent. A ieni'nizmus e küzdelemben az egész haladó emberiség zászlója lett az imperiaiist-a kö rök háborús törekvései ellen, valamennyi nép őszinte barát, ságáért, a népek szebb jövőjéért. A magyar nép, a párt és a kormány becsülettel őrzi Lenin hagyatékát, tanítása és életműve egész munkánk vezérfonala, E győzelmes eszméket követve megfeszítjük erőinket azért, hogy országunkban lerakjuk a szocializmus alapjait, felépítsük a szocializmust, erős, fejlett, szilárd népgazdaságéi hozzunk létre. B jólétet teremtsünk városban és faluin egyaránt. és a Magyar Dolgozók Pártlát éltették. Az ünnepi ülés első része az Internacionálé hangjaival ért véget. Az ünner'~/,r> részében művészi miisor következett, ___ Az Egyesült Államok fegyvert szállít Nyugat-Némcíor- szágha a jövendőbeli Wehrmachtnak (újsághír). Amerikai kiszolgálás a bonni vásárlónak. „Most a !\ttugatom a sor44 Külföldi hírek NEWYORK Grant, a Post Diispatch című lap baTüdunigi tudósítója azt írja, hegy a bandungi értekezlet több tekintélyes résztvevőjével folytatott ‘beszélgetés után arra a következtetésre jutott, az’ ázsiai országok „úgy vélik, hogy az Egyesült Államok fenyegeti függetlenségüket és önálló fejlődésüket.“ Síead, a Christian Science. Monitor tudósítója Bandunglból küldött cikkében írja: „Az értekezletből már most levonhatjuk azt a legfőbb tanulságot, hogy a jövőben Ázsia szándékszik irányítani az ázsiaiakat... Az afrikaiak szintén azt hangoztatják, hogy földrészükön az afrikaiaknak kell vezető szerepet beíölteriiök.“ PEKING Kína nagyobb városaiban gyászünnepségeken emlékeztek meg az amerikai-csangkajse- kista ügynökök által előidézett április 11-i repülőgépszetVm- csétlemség áldozatairól. LONDON Piniay. francia fcülügyminisz- tsr csütörtökön délután megbeszélést folytatott Londonban MacMillan brit külügyminiszterrel. Az AFP jelentése szerint a csütörtök délutáni megbeszélésen nagyrészt európai Jrérdé- seikkel foglalkoztak. A két külügyminiszter többi között az osztrák államszerződésről, a német kérdésről és a négyhatalmi értekezlet problémájáról tanácskozott. Pinay és MacMillan tanulmányozta a távolkeleti helyzetet is. MOSZKVA Az Angol Egyesült Gépipari Szakszervezet meghívására szovjet szakszervezeti küldöttség utazott Londonba. A küldöttséget Sz. V. Bjelov, a Szovjet Gépipari Munkások Szakszervezete Központi Bizottságának titkára vezeti. A New Vork Times közölte Warburg amerikai bankár levelet. Warburg rámutat, hogy a szovjet-osztrák tárgyalások eredményei „az egész világ és különösen a németek figyelmének középpontjába állítják azt a dilemmát, amely elé a nyugati hatalmak egyáltalán nem hajlékony diplomáciájuk következtében kerültek.*“ Az oroszok tettekkel, nem pedig szavakkal mutatják meg a németeknek, hogy amennyiben Oroszországtól függ. ők is egyesülhetnek és szabadok lehetnek, ha lemondanak a katonai szövetségekről — írja Warburg. — Az Oroszország által ajánlott nagylelkű feltételek ... nagy befolyással vannak Németország közvéleményére. Ha a Nyugat nem lenne hajlandó tárgyalni, ezzel nyílta» beismerné, hogy a nyugati hatalmak nem annyira az össz- német békés rendezéssel törőd, nek, mint inkább Nyugat-Nc- metország felfegyverzésével. Ez azt jelentené, hogy reájuk hárulna a teljes felelősség Németország cs Európa további kettészakítottságáért.'* Most — hangsúlyozza Warburg, — a Nyugaton a sár. Most a Nyugat, nem pedig az oroszok szándékai őszinteségének kell kiállnia a próbát, kü- ‘önösen Németországban az össznémet rendezés tekintetében. Jl&íiin fa a tudomány. Lenin az az ember, akinél többet senki sem tett az emberekért. (Barbusse). — Nincs más ember a történelemben, kinek életműve oly gazdag, oly sokoldalú volna. A gondolkodásban és a cselekvésben egyaránt nagy. A proletáriátus forradalmi vezére és egyben az emberiség feledhetetlen tanítója. Lenint óriásnak látták már kor társai is, de az évek múlása még hatalmasabbá tette életművét. A lenini eszmék hatásának, forrása: az igazság meggyőző ereje, Lenin maga írta: a marxizmus mindenható, mert igaz. Ugyanez pll a marxizmus alkalmazására és alkotó továbbfejlesztésére, a le- ninizmusra is. Lenin életművében megtestesült az elmélet és gyakorlat egysége. A forradalom legnagyobb szervezője, de egyben a tudomány lángelméje, aki minden gyakorlati lépést mélyreható elméleti kutatásokra alapoz, aki a társadalomtudomány egész területét új eszmékkel, új gyakorlati jelentőségű következtetésekkel gazdagította. A marxista tanítást továbbfejlesztette a fejlődés új szakaszában megfelelően, a kapitalizmus új szakaszának, az imperializmusnak megfelelően gazdagította a marxizmus kincsestárát, de egyben ő tette a cselekvés vezérfonalává. Ugyanakkor megőrizte a marxizmus tisztaságát,. megvédelmezte a marxi elmélet meghamisítására és el- sekélyesítésére irányuló kísérletekkel szemben, minden oldalról megvilágította a marxista tanítás igazi értelmét és leleplezte az opportunista és szektáns irányzatok, antimurxisUt jellegét. A hatalmas örökséget, amelyet átveti, megőrizte és jelentékenyen gyarapította. Végrehajtotta azt a világtörténelmi jelentőségű feladatot, hogy az imperializmus kifejlődésének korában megalkos sd az impericMzmus és proletár forradalmak korának marxizmusát. Lenin jól tudta, hogy az új helyzetben az iránymutató elméleti következtetések kidolgozásához nélkülözhetetlen a marxizmus elméleti alapjainak, elsősorban a marxista dialektikus módszernek, továbbfejlesztése és gazdagítása. Csak a marxista dialektika alkalmazásával lehetett feltárni a társadalom gazdasági és politikai életében megnyilvánuló új törvényszerűségeket. A dialektika világította meg az osztályerőviszonyok új alakulásának, az osztályellentétek állandó éleződésének olcait és szükségszerű következményeit. A dialektika segítségével lehetett csak kijelölni a proletariátus forradalmi mozgalmának soronlévő feladatait. Lenin — amikor kialakította a marxista diakle- tika lényegéi feltáró zseniális gondolatait — tulajdonképpen fegyvert kovácsolt a társadalmi - fejlődés olyan problémáinak megoldására, mint a szocializmus egy országban való győzelmének elmélete, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet államformái, az imperialista háború átalakítása felszabadító' háborúvá, stb. Ragyogóan bizonyítja mind ez, hogy a marxista filozófia elválaszthatatlanul összefügg a gyakorlati cselekvéssel, a munkásosztály pártjának gya korlatí politikájával. A valóság dialektikus elemzése és ugyanakkor azoknak a feladatoknak a megoldása, a/me lyek a valóság megismerésével válnak előttünk világossá, ez teszi világtörténelmi jelentőségűvé Lenin munkásságát. Nem lehet elválasztani a filozófia tudományát és a társadalmi élet gyakorlati feladatainak megoldását, nem lehet különválasztani a tudományt és a tudomány gyakorlati alkalmazását. A tudományban levő ismeretek, gon dokitok a valóságból származnak, helyességüket nem idealista spekulációval, hanem egyedül a gyakorlattal ellenőrizhetjük. Világos, hogy a marxista- leninista filozófia szorosán összefügg a gyakorlati cselekvéssel, a munkásosztály pártjának gyakorlati politika jával. Lenin módszere arra tanít bennünket, hogy ez nem ..alacsonyítja” le a filozófiát, hanem ellenkezőleg, hozzájárul, hogy a marxizmus-le- ninizmus valóban a gyakorlati cselekvés vezérfonalává váljék és a gyakorlati alkalmazás során szakadatlanul gazdagodjék. Leninnek az imperializmus ról és a proletárforradalomról szóló tanítása egyik leglényegesebb kérdésként öleli fel az imperialista háború megakadályozására irányuló tömegharcot. Lenin eszméi elevenednek fel, az azóta lezajlott két imperialista világ háború tapasztalataival gazdagodva, abban a hatalmas békeharcban, amelyet a Szov jetunió vezetésével a világ békeszerető népei folytatnak a béke. az alkotó munka szabadságának megőrzéséért• Lenin eszméi ebben a harcban is fegyvert adnak kezünkbe. SZENDI JÁNOS . tanár, a TTIT tagja.
