Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

2 NAPLÓ 1955 ÁPRILIS üt Megkezdődőit az országgyűlés ülésszaka Ewyik legíontosabb feladatunk a mezőgazdaság szocialista szektorának támogatása (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt Országgyűlés! Nép­gazdaságunk egészséges fejlő­déséhez, áz előttünk álló fel­adatok megoldásához az ipar fejlesztése mellett feltétlenül szükség van a mezőgazdasági termelés fellendítésére is. Az az aránytalanság, amely a gy-orsan fejlődő- szocialista ipar és a szinte egyhelyben topogó mezőgazdasági termelés között még mindig fennáll, hátráltat­ja egész szocialista építésün­ket. Ez a helyzet megnehezíti az ország lakossága növekvő igényeinek kielégítését élelmi­szerekkel. hátráltatja a köny- myű és az élelmiszeripar fej* ttőásséí. ' Kormányunk a mezőgazdasá­gi termelés fellendítése, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének to­vábbi erősítése érdekében to­vábbra is változatlanul segíti íl szántóterületünk mintegy kétharmadán gazdálkodó cgyénilfcg dolgozó paraszto­kat gazdaságaik növényter­melésük és állattenyésztésük fejlesztésében, abban a szél­iemben, ahogy azt pártunk Központi Vezetőségének 1.953. júniusi határozata, a III. pártkongresszus és a Köz­ponti Vezetőség márciusi ha­tározata megszabta. Kormányunk megad az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztság számára minden lehe­tőséget — kisgépeket, tenyész­állatokat, nemesített vetőma­got, műtrágyát, növényvédő­szert — ahhoz, hogy szorgal­mas munkával kihasználják az egyéni gazdaságban rejlő tarta­lékokat. De látjuk az egyéni gazdaság, korlátáit is, azt, hogy a fejlett gépi technika és a mezőgazdasági tudomány ered­ményeinek széleskörű, haté­kony felhasználása csak a szo­cialista nagyüzemekben, a ter­melőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban lehetsé­ges. A dolgozó parasztság szá­mára a jövő útja a szövetkezet. Ezért kormányunknak és állami szerveinknek az egész dolgo­zó parasztság érdekében egyik legfontosabb feladata a mezőgazdaság szocialista szektorának támogatása. Arra kell törekednünk, hogy termelőszövetkezeteinkben, — gépállomásainkon és állatni gazdaságainkban gyorsan ki­alakuljon a szocialista gazdál­kodás rendje, hogy termés- eredményeik — felhasználva a nagyüzem előnyeit — messze felülmúlják az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok gaz­daságaiban elért színvonalat. Olyan támogatásra van szük­ség, amely a termelőszövetke­zetekben a termelés növelését segíti plő, amellyel állami szer­veink, de elsősorban a mező- gazdaságot irányító szervek a maguk területén felfedik és ki javítják a hibákat, segítik a mezőgazdaság szocialista szek­torában a termelés és ennek következtében a jövedelem nö­vekedését. Az elmúlt másfél évben meg kísérelték, a termelőszövetke­zeteket háttérbe-szorítani, je­lentőségüket csökkenteni. Még is minden kulákmesterkedés ellenére is ma már 200.000 pa­rasztcsal ád saját tapasztalatá­ból győződött meg a szövetke­zeti gazdálkodás előnyéről. Látva a szövetkezet előnyeit s azt, hogy pártunk és kormá­nyunk' teljes erejével támogat­ja a szövetkezeti mozgalmat, a dolgozó parasztok újabb ezrei és tízezrei csatlakoznak hozzá­juk. Ezt mutatja annak a ti­zenötezer dolgozó parasztnak a példája is, akik ez év első ne­gyedévében lépték be a ter­melőszövetkezetekbe, illetve alakítottak új szövetkezeti gaz daságokat. A Magyar Dolgozók Pártja politikájának megfelelően kormányunk a termelőszövet kezetek támogatásával egy időben fokozza erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelés fel lendítésére, az 1953. évi de­cemberi párt- és kormány­határozat végrehajtására. A decemberi határozat óta el­telt közel másfél év alatt a mezőgazdaság több fontos ágá­ban jelentős fejlődés követke­zett be. Nőtt kukorífcatermeié, sütik, zöldságtenmeléstenk. Ser­tésül! cmányimk ez év márciu­sában közel harminc százalék­kal v*olí nagydob, mint az el­múlt év hasonló időszakában. Fellendülőben van gyümölcs­ös szőlőtermelésünk is. Neon kielégítő azonban a helyzet a mezőgazdaság két rendkívül fontos területén: a kenyérga­bona termelésben és a szarvas- marhatenyésztéaben. Ezért kor mámyunkirjak és állami szer­váinknak elsősorban ezekben az ágazatokban kell erőfeszí­téseket tenniök a mezőgazda- sági termelés további megja­vítására. Nem halad megfele­lően egyes munkafolyamatok­nál — így különösen a növény ápolásinál és: betakarításnál — a mezőgazdasági munkáik gé­pesítése sem, holott a mező- gazdaságiban leginkább ezzel tudnánk fokozni a munka ter­melékenységét és a termésát­lagokat. — Teimelőszövetkozatelnk- bon és állami gazdaságainkban egy-két éven beiül meg kell oldanunk — és meg is oldjuk — a -kukorica és burgonya négyzetes, illetve négyzetes fészkes vetését és ezzel együtt a géoi növényápolást. Növény- ápolási munkáink gépi műve­lése lehetőséget ad e fontos kultúráink vetésterületének ki­bővítésére, a mezőgazdaság szocialista szektorában termés átlagaink emelésére és- ezzel növeli a termelőszövetkezet’ tagefe jövedelmét, illetve segí­ti megszüntetni az állam: gaz­daságok veszteségét. A gépállomások és állami gazdaságok a rendelkezésükre álló gépéket még nem hasznáL '■á!k ki megfelelően és még mi.nd-g kev-és gondot fordíta­nak a munka minőségére, az önköltség csökkentésére, a munka termelékenységének '■meiésére, a társadalmi tulaj­don megvédésére, ped’g a gé­oi munka az egyik legfőbb esz­köz a nagyüzemi termelés elő­nyeinek kidomborítására. Nőnünk éle*műszerrel való jobb ellátása érdekében to­vább kell erősítenünk a be­gyűjtési f > velnyet-, a-m'-'y az elmúlt évben meglazul*. Kormányunk nem tűri el, hogy kulákok és egyéb speku­lánsok begyűjtési törvényein­ket kijátszva, népüijh rovásá­ra gazdagodjanak, A begyűj­tési törvény kötelező minden­ki számára tó maradéktalan teljesítését -feltét lééiül meg kell követelnünk. A. mezőgazdasági termelés fellendítésének, begyűjtési tér. veink maradéktalan teljesíté­sének megvan minden lehető­sége. Egyre biztosabban tá- maszikűdiiatuTfk a mezőgazda­ság szocialista szektorára, fej­lett iparúmra: egybe’ több gép­pel, műtrágyával, Vegyi anyag­gal tudja ellátni szorgalmas, tehetséges parasz-tságunfcslt. Dolgozó parasztságunk — szö­vetkezetiek és egyéniek egy­aránt — értik és,' szeretik hi­vatásukat, és tud.rák, hogy egész begyűjtési, ^dóaási rend­szerünk ós a szabadpiaci érté­kesítés lehetőségei érdekeltté teszik őket ábbpji, hogy jcWb munkával fokozzák termelésű, két a növénytermelés és az állattenyésztés minden ágában. Ipari és mezőgazdasági ter­melésünk növelésének, a ter­melékenység emelésének és a.z önköltség csökkentésének is egyik legfontosabb célja, hogy népünk fokozódó igé­nyeit jobban ki tudjuk elé­gíteni közszükségleti cikkek­kel. Áruellátásunk jobb az előző évekénél. A naeyképasfoeaélimd készletek a legfontosabb ipamikkakméí az elmúlt év első negyedének háromszorosára növekedtek és érnék révén fokozotteibb mér­tékben lehetséges a .lakosság 'généinek folyamatos és- meg­felelő választék szerinti ki­elégítése. Több fontos dilik­ben azonban: és mindenek­előtt sertéshúsibain, az áruellá­tás még nem kielégítő. Bér ez év márciusiéiban több, nyerslhús került belföldi forgalomba, mint az előző év megfelelő ide szakáiban, és több mint -bármi­kor eddig, mégsem tudtuk tel. ’es rpértt'-kSbcn kielégíteni ' a szükségletet. Az a célunk, hogy husiból éppúgy, nv'nt minden fontos életen!szere'Ifckfcől telje5 mértékben kielégítsük a lakos­ság növekvő szükségleteit. A húshelyzet megjavítása '•rdekébeij is nagyobb gondot kell fordítanunk a szarras- marhatenyész-tés~e és a sertés­hizlalási szerződősek kiterjesz­tésére. ■ 1 oviíbH kell íeMeszíenfink a Kultur» forradalom vívmányait — Tisztelt országgyűlés! A magyar népgazdaság a’-apjáhar e gészségesen feilőö’k. Egyszer- ’Tnimde-nkor.ra felszámoltuk a munkásosztálynak annyi keser­vet "elemtő munka-nélküliséget Hazánkban egyre jobban ki­bontakozik a szcciahsta gaz­dálkodás és termelés óriás' ílőnve és fölénye. Minden le­hetőségünk megvan arra. hogv az elmúlt évi hibákat kikü-szö hölve. népgazdaságunk gyorsat bán fejlődiák és szilárd alapo* adjon a népiólét további eme- ’ éséhez. a tudomány és a kul­túra* fejlesztéséi87. honvédel­münk megerősítéséhez. Tisztelt Országgyűlés! A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának rendkívüli jelentősége, neli megfelelően többet kell foglalkoznia az oktatásügy, a kultúra, a tudomány fejteszté- sével. Tovább kell fejlesztenünk országunkban a már erőtel­jesen kibontakozó kultúríor- radalom vívmányait. Büszkék vagyunk arra. hegy egyetemesükön és főiskoláin­kon négyszer többen tanul­nak, középiskoláinkban pedig több, mint háromszor annyi­an, mint 1938-ban. A jövőre vonatkozóan feladatunk, hc-gy a hallgatók létszámát lassab­ban növelve, emeljük az egye­temeken és a főiskolákon, va­lamint a középiskolákban és az általános iskolákban a ta­nítás színvonalát, és gyökere­sen megjavítsuk a nevelés munkáját. Jelentőségüknek megfelelően többet kell törőd műnk az egyetemi és a főis­kolai oktatással, mert ez az utolsó másfélévtoéin némileg háttérbe szorult. A gi.mn-áziu- mekban az általános műveltsé­gi tárgyak oktatása mellett meg kel! kezdeni a po-Mitechni kai oktatás elemeinek beveze­tését is. Technikumaiinikban álról a termelés fontos közép­kádereit neveljük, nagyobb gondot k&Ur fo-rd-í-tcinunik a gya­korlati oktatásra, hogy techni­kumit véga&tt ifjak jobbén megállják helyüket az életben. Az á!fo!iáihOiS iskoláé oktatás megjavítása érdekében kor* mányiunk ebben az évben el­készíti az új -tantervét, amely a folyamatban lévő kísérleti tanítás''tapasztalatainak figye- 'embe vételével alkalmas lesz arra, hogy segítségével fel- rmeljük áJitaüánosi iskolai oklg- ásunik színvonalát. Népünk nevelésében nagy szerepet játszik áz irodalcm-és a művészet. Pártunk és kormányunk az irodalmat és a művészetet jelentőségének megfelelően támogatta és támogatni fog­ja ?, jövőben is. Jelenleg . hEsánlíthata-tlanul jobb íróink és művészeink helyzete, mint a felszabadulás előtt volt, nemcsak azért és nem is elsősorban azért, mert jclbbak anyagi körülményeik hanem azért is, mert művésze­tük, gciiidoiatpiiik akadálytaíár nul jutnak el a széles dolgo­zó tömegokhez. Az elmúlt év­ben majdnem háremszer any- nyi könyv jelent meg, három­szor annyi rádióelőfiizető, öt­ször annyi' moiz;,látogató, két­szer annyi színházlátogató volt mint p/z 1938-as .évben, Irói-bk és művészeiinik közül azonban soltan ma még . nem használ- íálk ki megnövekedett lehető­ségeiket. Keveset foglalkoznak mai életünkkel, nem vesznek részt megfelelően a szocialista társadalom felépítése fe’emeiő feladatainak megvalósításá­ban, az új. szocialista ember megformálásában, ifjúságunk nevelésében, irodalmunk je- 'entős eredményei mellett is stenaradt népi demokráciánk íltalános fejlődéséhez képest Ezt az elmaradottságot fel kell számolnunk. Pártunk és kormányunk ed­dig is nagy jelentőséget tu­lajdonított tudományos . éle- tüniií. fejlesztésének. Az elmúlt évéklbeii a tudományos és Imtatólrttázetefenek széles há­lózata épült ki, ahol tudósa­ink,' kutatóink lagjcibbjai ki­váló eredményeiket értek el, ás ezzel hozzájárultak gandjaisági életünk és kultúránk felvirá­goztatásához. Az előttünk álló fekuáaíóüc megoldása sokrétű követelményt támasat a tudo­mánnyal, a kutiatáseal szem­ben. E feladatok ntegoildása érdekében, azonban közelebb kell vinni tudomá­nyos életünket „ gyakorlat­hoz. Jobbéin kell megszervezni kutatási eredményemre gyeket tett hasznosítását. ' . Pártunlcnak és kermányunk- naik az cktiatésügyiől, a náp- műyeiésről és a tudományos mankóról való gondoskodását mutatja az országgyűlés előtt fakpíjő költségvetési javaslat is. amely szerint az erre ■ a célra szánt kiadáaaaik lSóö-ben több mint háromszorosát teszik ki annaäc az. összegnek, amelyet az* ötéves terv első évében, 1950-bc-:vtrre a célra fondítoA- tur.jc. ■■ ; .... . Tráztelt Orsaággyűliés! Állam igaeggíási szpirv^iuk csak jak­kor túdnak niegfeleiül gaz­daság, a tudomány és a kultú­ra területén rejlik háruló fel- adatoknaik, ha az állEmvozétés minden láncszemé'ben félszá- imolijuik a bürpknáttkus mód- .szereket, ha miniden dolgozó ■nisgyobb felelőööégórzett&l dol­gozik. De a felelősség nocsak á feí&datck kijelölését, thanern. az életben való5 megoldását Is jelentse. Államunk mina'cn dolgozó},, növelje' szaktudását ós ’irnunikEiterüi'etének alapos ismierete, ’miá'ly : tanulmányo­zása alapján határozott gya- koríiati intézkedóatskkéi szol­gálja a haladás ügyét. Az államgépezet minden lánc szemében e célcijf. érdekében további egyszerűsítést haj­iunk végre. Tcyálbb kell erősítenünk a he­lyi vsaetást; kiszélesítve a me­gyei, járási és köEfiígi taná­csok hatáskörét, ^^-aiiakikcr növelnünk kell a helyi taná­csuk feJelőSségét gazdasági, oktatási,' -kuiiurális cs egész- ségügj'i felad Élteik tólogast*- len ■vég.rfíaajtásáért, a párt­ós kormánylraitároBSíűk matra- dáktaian teljesítósááit. Állami vezistlsünk minden dolgozójá­nak őrködnie kell dörvénye- iijrk bstuntásám., arrtely ek ma már népürk érdéfctil, •• a *zcciá- Kzmus építését, országunk fej­lesztését szolgálják. Törvényeink betartása és betartatása, á szocial ista tör­vényesség biztosítása: ez munkánk egyik legfontosabb alapkő vele tménye. A kormány tegfantosaArb fel­adatának tartja az állewveze- tás színvonálánifk' tovább? ems- ’tfsüét, hegy új'típuEÚ aocciia- . lista áljcmunk, —- arnalytoen a' munkás-osztályé a vezeffi -z-=- rsp és amely egész műkő lésé­ben a dolgozó nép érdekét szolgálja, — megifeleljen azek- nak a jíólad&tcikhrk, emeVvek a »zociaiista társadalom fel- építósóiban, a népgazdasÉg fel- Isnidítésében, a népjóllét ace- ■lésffiwn reá hárulnak. Szükség van a béLesyereiö népek még szorosabb együtiműködésére T-lsztelit Képviselő Elvtár­sik! Ahhoz, hogy pártunk és icormányunk végre tudja hajtani eddigiekben felvázolt politikáját, békére van szükség. A’Magyay. Nép­köztársaság konmányánek kül­politikáját a béke megőrzése, békés építőmunkánk biztonsá­gának növelése vezérli. E cél érdekében a Magyar Népköz­társaság kormánya teljes mér- lé'kbein helyeselte és magáévá tette azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió kor­mánya tett az európai kollek­tív biztonsági rendszer megte­remtésére. E javaslatok meg­valósítása lehetőséget adna hí európai béke fenntartására „és biztosítené békás alkotómun­kánk , föltételeit. .Áz , európai kollektív biztonsági renaszef megvalósulása jelentős mér­tékben előmozdítaná az.egysé­ges, békeszerető, demokrati­kus Németország megteremté­sét, A magyar 'nép minden erejével támogatja a '.Német Demokratikus Köztársaságnak, a német egység következetes harccsáxisk és "az eg-ész német népnek hazája egyesítóséér* folytatctt küzdelmét. A legnagyobb mértékfoen saj­náljuk azonban, hagy a Szov­jetunió kormányának békesze- • re fő javaslatait: — szöges el­lentétben nápsik érdekével — a nyuga-teurcpíii országok kor­mányai elutasították és ratiíi- ,káiták a párizsi egj-ezményé- ket. Á magyar r.óp mélységesen elítéli a párizsi szerződésekéi amelyek lehetővé t.eszi'k, az agresszív nyugatnémet hadse­reg felállttáfeát; la néánet milb tarizmus feltámasztását'. A pá­rizsi egyemiények ratifikálása nyomán bekövetkezett új hely­zetben' teljes mértékben jogo­saik'és feltétlenül, szükségesek azok a határozott intézkedések amelyekét a moszkvai .értekez­leten résztvett ■ .országok — köztük a Magyar Népköztársa­ság — kidolgoztak és eiiogajj- I am, 1 ’ ’ Népünk békés építömunkájá- nak biztosítása óö az euró- nai béke fenntartása érdeké­ben szükség van a bákesze- tető népek még szorosabb együttműködésére. Ezért a Magyar Népköztársaság kor­mánya örömmel kész alá­írni a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély nyújtási szerződést a mosz­kvai értekezleten résztvett országok között (Nagy taps) és örömmel kész aláírni a közös katonai parancsnok­ság felállítására vonatkozó megállapodást is! 'Nagy taps,) A magyar nép saívvel-lélékkel részivess a ha­tározatok végrehajtásában, a Magyar Népköztársaság kor­mánya azon lesz, hogy a hivai- ralos megegyezéseken túlme­nően is a lehető legsckolda-• lub-b gazdasági, politikai és kulturális együttműködést va­lósítson meg, elsősorban Ma­gyarország és a Szovjetunió, országunk és a Kínai Népköz- társaság, valamint a többi ba­ráti népi demokratikus orszá­gok között.- Hazánk megerősítését előse­gíti és biztonságát fokozza, hogy szomszédai vagyunk a nagy Szovjetuniónak, amely népünk felemelkedését a fel­szabadulás- első pillanatától kezdve , szüntelenül -támogatja valamint- Gsehszlo-vákiának l és Romániának,, amelynek népei­vel: a' magyar népet szoros ba­ráti és testvéri viszony fűzi össze. (Nagy taps.) Tudjuk, hogy a szocializmust építő ki- 'énészázmilliós demokratikus és; szocialista tábor országait összakötő megbonthatatlan ba­rátság a legfőbb erő m-a, ame- ’viik gátat szab óz , Amerikad Egyesült Áliamc.k imperialista körei és nyügateurópái impe­rialista csatlósaik azon törek­vései,n-ek, amelyekkel egy újabb;* világháborút akarnak ki,robbantani,. A széttéphetet- !én barátságnak volt egyik me-s nyilvár.ulssa felszabadulásunk tízéves évfordulója is. amelyen résztvett a Szovjetunió, a Kí­nai, Népköztársaság, a Lengye’ NépkÖziíársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Roméin Nép­köztársaság, a Német Demo­kratikus Köztársaság. a Bokár Népköztársaság, az Albán Nép köztársaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és a Mongol Náviköztársaság korma rtyatoak küldöttsége. Nemzeti felszabadulásunk évfordulóján velünk együtt ünnepelt az egész ki’enesaáamilliós demo­kratikus. és szocialista tábor. (Taps) A Magyar Népköztársaság­nak a többi országokhoz v^Jó viszonyát is a béke fenntar­tásának, a békés épííőmun- kánk biztosításának célja határozza meg. Ennek megfelelősu arra tö­rekszünk, hogy a Szovjetunió. Csehszlovákia és Rcmánia mellett, amely országokhoz Magyarországot megborőhatat- iar) baráti és testvéri viszony fűzi — jó szomszédi viszonyt fejlesszünk ki a másik két szomszédi országgal, Jugoszlá­viával és Ausztriával is. Erre annál is iuikáibb megvan a le­hetőségünk, msnt Magyaror- szághtek egyetlen szomszéd or­szággal gzemiben sincs olyan, igéhve vagy követelése, amely akadÉíypzhatíná a népeink kö­zötti javiszony kialakuláséit. A Magyar Népköztársaság kor*- mánya tovább kívánja íejlesz- tesii országunk kapcsolatait Jugoszláviával, mind politikai, mind gazdasági, mind kultu­rális térem. Az a meggyőzódí- aürilc, hogy ezftcnalc a kapcso­ltaknak további kölcsiSniös fai Tesztése ■ és erősítése egyarécí erdőké mind a Magyar Néo- köztársaság. m'sid a Ju-gc,szláv Szövetségi .Népköztársaság né­pétetek és kormányainak. Ausztriával fennálló viszo­nyunkat erősen zavarta az a körülmény, hogy a nyugatné­met imperializmus felélesztése meg,növelte Ausztria bekebele­zéséinek, az úi Anschlussnaic ve szélyét.' A Magyar Népközitár- saság kormánya örömmel üd­vözli azt a megállapodást, amely a Szovjetunió és Auszt­ria kormánya között a napok­ban lezsi’iott moseíkvai tárgya­lások sorén létrejött. Ennek a megállapodásnak a mssvalósv.- ’ása na svm éri ékben e'őmoízdí- taná a Magyarország és Auszt r*a közötti iószom.szédi viszony további elmélyítését, amely minőikéit -népnek — mind a ma— gyárnak, mind az osztráknak — egyaránt érdeke. (Taps) A Magyar Nénköztársaság kormányé, szélesíteni igyek­szik politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait min­den más országgal. Külön jelentőséget tuíajdoní- *umk áz olyan országokkal va- ’ókapcsolataink kiépítésének és fejleszitésének, amelyek ném vesznek részt támatíó- iellegü cscportosufásekban és amelyeknek 'Dolitikája nem el­lenséges a bék&táibor országai­val, köztük hazánkkal szfem- ben. A magyar nép mély ro- konszenvvel figyeli a gyarma­ti és függő országok népeinek erőfeszítéseit, szabadságukért, íügg-i'fenségükárt, boldogabb jövőjükért ezért tulajdonít nagy jelentőséget az ázsiai és afrikai országaik jelenleg Ban- itemglban ülésező értekezlet é- í*ek és üdvözli az értekezle­tét (Nagy taps.) A Magyar Népköztársaság kormánya nagy súlyt helyez netmzeűközi. gazdasági kapcso- Isje.ineík kiszélesítésére és ma m ir a világnak alig van olyan on v.ága. amellyel ne lenne áru csínóförgalimüink. Az a szándé­kúink, hogy ■ a kölcsönösség aVpján ezeket a kapcsolatokat més; tovább mélyítsük és erő-, sítsV'k. Kulturális és soortTcap- csólafta'ink egyre szé’eseibbetk és el"ediményeseibbek. Ezt' töb- hék . között állami népi esvüt- tesüfk sikerei mutattak Frsr- "’aoTÍ’zágban, Belgiumfoain és Holltindiáfoan. A Álagyar Népköztáirsaság- nak a kapitalista Országokkal való g izdasá&i, kulturális és politikai kapcsolatai fejleszté­sére inínyuió erőfeszítéseit za- varjóit \ és akadályozzák a né­met mijitari-zmus feltámasztá­sára törekvő körcőt, elsősor­ban az Amerikai Egyesült Ál­lamok ós Anglia imperialista körei. li eghiusítják felvételün­ket az IVgyesült Nemzetek Szar vezetébő. Többszöri tiltakozá­sunk elleniére megpróbálnak beavatkozni belügyeinkbe és rágalomhiadjáratot vezetinek a magyar népi demokrácia ellen. A Magyar Népköztársaság kiilpoliiiká.ja a különböző társadalmi rendszerek egj- más me31ett élésének alap- elvére épiil, de a leghatáro- zottalííjaji elutasítja az Egyesült Államok és más kapitalista országok agresV;- szív köreinek különböző be­avatkozását népi demokrá-. ciánl; bel ügyei be és a leg­mélyebben elítéli az impe­rialista körök háborús poli­tikáját. A niaiivar nép nagy bizakodással íép felszabadulásunknak második évtizedébe Tisztelt Országgyűlés! Ha­zánk tíz esztendővel ezelőtt a Szovjetunió segítségével nyer­te el szabadságát és független­ségét, a szovjet hadsereg te­remtette meg a lehetőséget a tőkés és földbirtokos iga lerá­zására, a népi demokratikus rendszer, a népi Magyarország létrehozására. A magyar nép a párt és a munkásosztály vezetésével élt (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom