Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

TOLNAI wnÁGPíiütnáit^ftl^fikJErsK? A MAI 8ZÁMBAN: A köwégi pártyezetőséget és bizottságot vk- Us2)to ;'gyr. uek tapasztalatai. (2. o.) — Lo- ntn ti. rs t \ is» a pártról. (2. o.) — Nem­zetközi «zemlt.. ;'s. >.) — Kultúrfront. (4. o.) — A századik közgyűlés. (5. o.) — Tolnai Napló gazdatanácsadója. (5. o) — A kulákok Tamá­siban sem váltak szelíd bárányokká. (6. o.) — Tíz szabad esztendő a Bonyhádi Cipőgyár életében. (1. o.) I - - ­M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄGA'NAK LAPJA XIL ÉVFOLYAM, 90. SZÄM ARA 50 FILLER VASÁRNAP. 1955 ÁPRILIS 17 Vessünk minél több kukoricát négyzetesen A mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló párt. és kormányhatározat megvalósító, sában nagy szerepe van an­nak, hogy gyarapítsuk állat- állományunkat. Életszínvona­lunk további felemelésében is nagy szerepe van állatállomá­nyunk növelésének. Enélkül le­hetetlen több hússal, zsírral ellátni dolgozó népünket. Mind­ez megvalósíthatatlan, ha nem érünk el bőségesebb termés­eredményeket a takarmánynö­vények termesztésében. Ebből is kiemelkedik egyik legfonto­sabb takarmánynövényünk, a kukorica. Termesztése nem­csak az egyén, de népgazdasá­gunk szempontjából is rend­kívül nagy jelentőséggel bír. Igen sokoldalúan fel tudjuk használni a kukoricát. Magas a keményítő értéke s ezért igen fontos hizlaló takarmány, más­részt a szeszgyártás egyik je­lentős alapanyaga. A szárré­szeket is igen jól tudjuk érté­kesíteni az állattenyésztésben. Zölden levágva, vagy más ta­karmánnyal keverve magas táp értékű takarmányt ad. A ku­koricatörés után közvetlen le­vágott szár besilózva a köze­pes réti szénával egyenértékű. Ezért fontos tehát, hogy az 1 ?dén minél több kukoricát ter­meljünk. Egy-két nap melegebb idő és vethetjük a kukoricát. Me­gyénkben is ezévben meglehe­tősen nagy területen vetnek ebből a nagyjelentőségű gaz. dasági növényből a termelő- szövetkezetek, állami gazdasá­gok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. A mi tala­jaink kiválóan alkalmasak arra, hogy magas terméseket érjünk el. Persze — mint álta­lában minden gazdasági nö­vény termesztésének — a ku­korica termesztésének is meg­vannak a maga fortélyai. A nagy termés nem hull az ég­ből, azért meg kell dolgozni. A kukorica igen tápanyag­igényes növény, ezért igye­kezzünk lehetőleg ősszel fel­szántott, istállótrágyázott, jó táperőben lévő talajba vetni. Az őszi mélyszántás és a táp­anyagban gazdag talaj igen fontos, de nem egyedüli köve­telmény. Tavasszal a munka elkezdődött a simítózással, most pedig szükséges az idő­közben megtömődött, kigyomo- sodott talajt nagyüzemben traktoros kultivátorral, egyéni termelőknél pedig lófogatos ekével megjáratni. Amikor a talaj hőmérséklete eléri a 8—12 fokot — s ez a napokban vár­ható — meg lehet, meg kell kezdeni a kukoricavetést. A kukorica termesztésénél is arra kell törekednünk, hogy minél olcsóbban, könnyebb munkával, több termést taka­rítsunk be. Ezért már a ve­tést is rendkívül előrelátóan, kellő gondossággal végezzük. Többféle vetési módot isme­rünk, de ezek közül a legjob­ban bevált módszer a négyze­tes vetés. Ezt a mi megyénk­ben is számtalan tény igazolja. Ezzel a termelési módszerrel igen sok termelőszövetkezet, állami gazdaság és egyéni ter­melő is kiváló terméseredmé­nyeket ért el. A kajdacsi „Március 9" tsz az elmúlt év­ben négyzetesen vetette a ku­koricát 80x80 centiméteres kö­tésben, s kétszálas művelés mellett, többszöri kapálás után katasztrális holdanként 30 má­zsás termést takarított be. A szedresi „Petőfi” tsz még ennél is jobb eredményt ért el. Itt 70x70 centiméteres sor- és tő­távolság és ugyancsak kétszá­las művelés mellett — három­szor kézzel, ötször pedig gép­pel kapáltak — holdanként 52 mázsa termést takarítottak be. Sokan azt mondják, hogy a négyzetes vetés még több mun­kát jelent. Az igaz, hogy a vetésnél valamivel több mun­kát kíván, mint az egyszerű sorbavetés. Ez a többletmunka azonban a kukorica növény­ápolási munkáinál búsásan megtérül. Számtalan gyakor­lati példa igazolja, hogy a négyzetes vetés jelentős mum- kaerőmegtakarítást jelent és a termelés önköltségét is lénye­gesen csökkenti, örvendetes, hogy megyénkben is egyre többen alkalmazzák ezt az új termelési módszart. A koesolai „Vörös Csillag“ tsz tagsága az elmúlt évben még húzódozott á négyzetes vetéstől. De a ta­valyi tapasztalatok meggyőz­ték őket is, s ezévben is így vetik a kukoricát. A jó példát szívesen követik az egyénileg dolgozó parasztok is, s közöt­tük számosán kiváló eredményt érnek el. Bodó József dombó­vári egyéni dolgozó paraszt az elmúlt évben például egy hold 309 öl területen holdanként átszámítva 82 mázsa termést ért el. Az élenjáró kukorica- termelők értekzletén azt vál­lalta, hogy ezévben 65 mázsa holdankénti termést ér el. Érdemes tehát négyzetesen vetni a kukoricát. De mégis vannak megyénkben olyan he­lyek, ahol nem értették meg a négyzetes művelés jelentőségét. Még több termelőszövetkezet­ben is húzódoznak tőle. Ezért a pártszervezeteknek és a mezőgazdasági szakemberednek igen fontos feladata megma­gyarázni, mennyire érdemes minél nagyobb területen al­kalmazni a négyzetes műve­lést, Legyenek fáradhatatlan harcosai az új termelési mód­szerek minél szélesebb körben való elterjesztésének. A gépállomásokon és a tsz- ekben alaposan oktassák ki a kukoricavetést közvetlen irá­nyító agronómusokat, brigád­vezetőket a négyzetes vetés végrehajtásáért. A négyzetes vetés úgy ér va'amit — s ép­pen ezért rendkívül pontosan kell elvégezni ezt a munkát, — ha utána a kukorica négyze­tesen is kei. A munka valódi eredménye a terméshozam be­takarítása után fog megmutat­kozni, amikor jóval több má­zsa termést takarítanak be holdanként. A több termés pe­dig úgy kell, mint egy falat kenyér. Nem lehet eléggé hang súlyozni, hogyha több kuko­rica terem, több állatot tudunk felnevelni, meghízlalnl: egy­szóval több lasz a hús, javul a dolgozó nép ellátása, ami az életszínvonal emelkedésének egyik fontos feltétele. Pártunk Központi Vezetősé­gének határozata is felhívja fi­gyelmünket, hogy olcsóbban és minél többet termeljünk. Párt­szervezeteink és mezőgazdasági szakembereink most úgy tehet­ünk legtöbbet a Központi Ve­zetőség határozata végrehajtá­sáért, ha minden lehetőt meg­tesznek a nagyobb kukorica- termés eléréséért. VADAI MIHÁLY A 35 mázsás kukorica termésért Megteremtik az előfeltételét a magas kukoricatermésnek Dunaszen tgyörgyön A dombóvári járásban ... — Élőben n gazdasági évben megteremtjük az előfeltételét a magas kukoricatermésnek — mondotta Sebestyén eltvtárs, a duneszent- györgyi tsz elnöke. — Kukorica talajaink nem szegények táperőben. A talaj kapott is­tállótrágyát, a vetés ellőtt pedig 36 kiló péti- sót, és 50 kiló káílnsót szórunk ki hóldankin t összesen 82 holdon vetünk kukoricát és eb­ből 62 holdon négyzetesen vetjük ed azt. Mer­jük vállalni a holdankénti 35 mázsás kuko­rica termésátlagot és ezzel csatlakozunk Czapári László, az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhirivógi Kísérleti Gazdasága ve­zetőjének javaslatához. Elmondom azt ds, hogy a kiváló magágy elkészítése mellett hogyan kívánjuk biztosí­tani a holdankénti 36 mázsás kukoricatermést Az összes kapás területet felosztjuk tagokra, Emdlyet jegyzőkönyvileg adunk át A kuko­ricát háromszor kézzel és háromszor géppel, vagy fogaterővel kapáljuk. Ezenkívül beve­zetjük a kukorica termesztésénél is a termé­szetbeni premizálást, vagyis aki területén na­gyobb átlagtermést ér el a tervezettnél, aa akkor prémiumban részesül A 35 mázsás átlagtermés elérése vafamemrryl tagunknak érdeke és én biztos vagyok abban, hogyha a tsz pártszervezete a kukorica kapá­lásnál is úgy mozgósít a munkára, mint a k ágyrih ordasnál, akkor még szebb eredmé­nyeket is érhetünk eh a koesolai Vörös Csillag termelőszövetkezet tagsága kezdeményezte elsőnek a 36 mázsás kukorica átlagtermési mozgalmat Kezdemé­nyezésükhöz a dombóvári járás valamennyi termelőszövetkezete csatlakozott * Tóth József élvtárs, a Vörös Csillag tsz el­nöke mondotta egyik munkatársunknak, hogy a tervezett 100 hold kukoricájukat teljes egé­szében négyzetesen fogják vetni Ha a talaj melege eléri a 10—12 fokot, akikor késedelem nélkül azonnal hozzálátnak a vetéséhez. A 100 hold terület vetésre készen áll. Az őszi mélyszántást slmatózták, kultivátarozták a ve­tés előtt pedig még pétisót szórnak. A kuko­rica kapálását pedig annyiszor végzik el, ahányszor a talaj gycmoeodása azt meg­kívánja, A ICO hold kukorica vetéstervükből 80 holdon exportra „Ananyözön“ minőségi vető ku&oócamagot termelnek. Mi is csatlakozunk A Fadd-vámszegí Búzakalász termelőszövet­kezet hrigádvezetöje, Gulyás elvtáns mon­dotta, hogy — mi is csatlakozunk és vállal­juk a holdankénti 35 mázsás kukoricater­mést összesen 58 hóidon fognak kukoricát vetni * Búzakalász tsz tagjai. Ebből az arca alkal­mas 43 hold területen négyzetesen vetik a kukoricát A kukoricát az előre megvonala­zott talajba kézzel fogják elvetni íészektra gyázással Vetés után hengerednek és a kelés után pedig íogasolni fogják a Jcukoric-, terü­letet Ezenkívül háromszor kézzel, háromszor, vagy négyszer pedig géppel fogják kapáin! A szekszárdi járás termelőszövetkezetei is csatlakoztak a 35 mázsás kukorica termelési mozgalomhoz Április 16-én a szekszárdi járás termelőszövetkezeteinek képviselői megbeszélték a ter­melőszövetkezetek pénzgazdál­kodásával kapcsolatos felada­tokat Ezenkívül a kukorica­termelés fokozásáról is szó esett A 26 termelőszövetke­zeti elnök felhívással fordult a megye összes termelőszövet­kezetéhez. A felhívás így hangzik: „Mi, a szekszárdi já­rás termelőszövetkezeteinek képviselői csatlakoztunk aa élenjáró kukoricatermelők me­gyei tanácskozásának felhívá­sához, a 35 mázsás kukorica- termés eléréséhez. A megye többi termelőszövetkezetének vezetőit, illetve tagjait is fel­hívjuk, hogy miné! előbb csat­lakozzanak a mozgalomhoz.” Az értekezleten felszólalt a tengeliel Petőfi tsz elnök­helyettese és az alsánánai VI- iágszabadság tsz elnöke. A tag­ság nevében vállalták, hogy nem *5, hanem 40 mázsa ku­koricát termelnek egy hcád földön, Május 1-re készülnek a bonyhádi üzemek dolgozói A nsgyszokolyi „Béke“ tsz-ben! négy irázsável emelik j az állsQtermés! • Több húsra és zsírra van az* országnak szüksége. Ezt a * nagyszokolyi „Béke" termelő-' szövetkezet tagjai is tudják.] Azzal is tisztában vannak,, hogy ezek előállításéihoz több < takarmány szükséges. Ennek l érdekében határozta el a tag-l ság, hogy a 94 hold kukori^á- * bői 60 holdat négyzetesen vet.' Az a terv, hogy a tavalyi 31: mázsás holdankéniti átlagter- j mést ebben az évben még 4 ( mázsával növelik. A nagyszo-| kolyi „Béke" termelőszövetke- \ zet is csatlakozott a 36 má­zsás holdankénti kukoricater­melési mozgalomhoz. Ennek biztosítása érdekében már ■megkötötték a szerződésit az iregszemcsei gépállomással mely szerint négyszer végzik el a gépi kapálást. Hibrid kul or cái veinek ke?es2t$oros3n az epahairi Felszabadulás Isz tagjai Az aparhanti Felszabadulás tsz tagjai már a tervkészítés­kor sokat beszéltek a kuko­rica termésről. Elhatározták: az idén a 60 holdból ötvenen négyzetesen, tíz holdon pedig heterozis kukoricát vetnek. A négyzetesen vetett kukoricát kereszt- és hosszirányban egy­aránt lehet géppel művelni, könnyebb a kapálása. Tavaly háromszor kapálták meg és harminc mázsás átlagtermést értek el. Az idén a jól előké­szített talajba keresztsorosain hibrid-kukoricát vetnek. A ’ondos növényápolással, kellő műtrágyázással, a pótbeporzás alkalmazásával 35 mázsás hol- iankénti termést akarnak el­írná. A napokban megkezdik a íukorica vetését is, így május elsejéig minden vetési munkát >efejeznek, I A bonyhádi zománc- gyár a felszabadulási ver­senyben első lett a megye üze­mei között. A versenyíendület a nagy ünnep után sem csök­kent. A gyár dolgozói a terv mennyiségi teljesítése mellett egyre eredményesebben har. colnak a minőség megjavítá­sáért is. A másodük negyedéves terv mennyiségi feladatait a felsőbb szervek az első ne­gyedév tényleges eredményei­nek megfelelően határozták meg. Az első dekádban a gyár ezt a tervet 100,3 százalékra teljesítette. Az ünnep után megtartott termelési értekezleten a gyár dolgozói elhatározták, hogy május elseje méltó megünnep­lésére tovább javítják az ered­ményeket. Míg az első ne- # gyedévben az. elkészült zománc * edények 82,4 százaléka volt J elsőosztályú minőségű, az elsői dekádban már 84,3 százalék i volt az elsőosztályú áruk ará-<[ nya, április 11-én pedig 85,8 f százalék. t A CIPŐGYÁRBAN Is kidol­gozták már a negyedéves és a május 1-i versen yvállalások tervezetét Szerdán délután összehívták a párt-, szaikszer- vezerti- és műszaki vezetőket, ahol megvitatták ezt a terveze­tet amit aztán majd a dolgo­zókkal beszélnek meg, a terv­ismertető értekezleten kiegészí temek a dolgozók vállalásaival. Szép eredményeket értek el a gyár dolgozói a második ne­gyedév első dekádjában. A mennyiségi tervet 104,6 száza­lékra teljesítette az üzem, 94,6 százalékban gyártottak műsza- ki hiba-mentes cipőt Szovjet gyártmányú ülletőgép veti a burgonyát az Állattenyésztési Kutató Intézet alsótengelici kísérleti gazdaságában Megyénkben az Állattenyész­tési Kutató Intézet alsótemge- líci kísérleti gazdaságának a határában, egy 40 holdas táb­lán ültetőgéppel vetik a szu­per-elit burgonyát A jellegzetes tolnai lősztala- jon, nagy gonddal előkészített magágyba egyenletes mélyre rakja a vetőmagot, s azonnal be is takarja a gépóriás, amit egy G. 35-ös traktor húz. A burgonya tartályból kanalakba folyik, s onnan a földbe, amit a kanalak mögé szerelt kapák takarnak be. A vetőmagtar­tály előtt egy műtrágyavető szerkezetet látni, s így a bur­gonyával egyidőben történik a ! kálisó vetése is. — Amikor megérkezett ez a nagyszerű gép, mindjárt lát­tam, hogy gondosan megszer kesztett alkotmány, — magya­rázza Czapári László Munka- érdemrendes kutató, a gazda­ság- igazgatója. — Most mégis meglepődtem, amikor láttam pontos, szakszerű munkáját. Ez a gép nagyon sokat segít ne­künk a gyorsaságban is, mert egy műszak alatt olyan nagy területen veti el a burgonyát két dolgozó irányításával, ame­lyen kézzel 60 ember végezné el egy nap alatt Emellett a 40 hold burgonyavetésnéi kö­zel 8000 forint megtakarítás; is jelent. Alsótengelicen a burgonya- ültető jó munkája is segít a dolgozóknak abban, hogy tel­jesíthessék 1,20 mázsás bur­gonyatermelés! vállalásukat. A megyék begyűjtési verse­nyében Tolna megye a leg­jobb eredményt érte el az utóbbi időben, azonban itt is vannak kimagaslóan jó be­gyűjtő községek, amelyekre méltán büszkélkedik a kör­nyék. A megye legjobb begyűjtő ^ községeiben megbecsülik a leg- á jobb beadó gazdákat, ugyan. Í akikor megvetik a hátraléko­sokat. | Szakadatén és Kölesden, a Í ” megye élenjáró községeiben pá idá u 1 a j ándék mozi jegye t kapnak a legj obb beadók. Az ^ utóbbi időben egyre többen ér- í demlik meg ezt a kedves fi- ) gyei/mességet. > Szekszárdon, a városi ta­nács hangoshíre dója nótával köszönti a legjobb gazdákat. Különösen piacnapokon a dol­gozók százai hallgatják az is­merőseiknek küldött néitákat. Majoson nincs hangoshír- adó, de itt is megtalálták a módját az élenjáróik népszerű, sításének. A Kossuth tsz mel­lett, — amely országos leg­jobbak közé küzdötte fel ma­gát, — igen sok egyéni gazda is példamutatóan teljesíti be­adását nemcsak tojásból és baromfitól, de sértésiből is. Itt versenytáblára írják naponta a legjobb gazdákat, de kipellen­gérezik a hátralékosokat is. Ki.sgyűléseken, tanácsüléseken szinte megdicsérik őket név- szerint.---------------—---------------­f l.ándék mozijegyet kapnak a legjobb bead» gazdák; Tolna megye élenjárd községeiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom