Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

2 NAPLÓ 1955 Április « • • Oröh hála a felszabadító Díszünnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából Tjazánk -felszabadulásának 10. évforduló- ja, alkalmából a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az MDP Budapesti Bizottsága és Budapest Főváros Tanácsa vasárnap este díszünnepséget rende­zett az Állami Operaházban. A díszünnepség elnökségében foglaltak he­lyet Rákosi Mátyás, az MDP Központi Veze­tőségének első titkára, Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István, Ács Lajos, Szalui Béla, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József a Politikai Bizottság póttagjai, Végh Béla és Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, továb­bá a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetősége és a Minisztertanács tagjai, poli­tikai, gazdasági és kulturális életünk számos vezető személyisége. Az elnökségben foglalt helyet Klrment Jcf- removics Vorosilov marsall, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága El­nökségének tagja, a szovjet kormányküldött­ség vezetője, a szovjet, a kínai és a népi de­mokratikus országok kormányküldöttségeinek vezetői. Jelen voltak az ünnepségen a külföldi kor­mányküldöttségek tagjai és a Budapestre akkreditált diplomáciai testületek vezetői. Hazánk felszabadulásának lő. évfordulója alkalmával rendezett díszünnepséget Dobi Ist­ván elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke nyitotta meg. Majd Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, mondott ünnepi beszédet. felszabadulás korszakalkotó tórdutópont, üj fényes fejezet kezdete a magyar történelemben fl« kosi Mátyás elvtávs éinmepi beszéde Kedves Elvtársak! Ma tíz esztendeje, hegy i felszabadító Szovjetunió hős katonái kiverték hazánk terü­letéről a német fasiszta had­sereget és a magyar nyilas hordák maradványait, és fel­szabadították hazánk egész te­rületét. E nap népünk életé­ben korszakalkotó forduló­pont, új, fényes fejezet kez­dete a magyar történelemben. Szabad lett végre a magyar nép! Nemcsak abban az érte­lemben, hogy az évszázados osztrák gyarmatosítás, a nyu­gati imperialisták függősége alól szabadult fel, de abban is, hagy történelme folyamán a dolgozó nép először lett az ország gazdája, először vehet­te kezébe sorsának intézését Sok évszázad után végre nem­zetünket nem nyomja el se külső gyarmatosító vagy im­perialista ellenség, se a nagy- birtokosok, tőkések uralma. Ezeréves történelme folyamán először fejtheti ki szabadon mindazt a teremtő életerő-,, energiát, mely elnyomva szunnyadt benne. Először vált hatja valóra a szabad, boldog életről szőtt álmait És először élvezi a nyugodt, szabad, jobb jövővel biztató életet, melynek eléréséért a múltban annyi hazafi ontotta vérét. A magyar nép története: sza­badságharcok története. Az eh múlt fél ezredév alatt szaka­datlanul harcolnia kellett lé­téért: a török hódítás, a né­met elnyomás ellen. Bocskai, Bethlen, Rákóczi, Kossuth har­cai, az 1919-es proletárforra- daiom a magyar nép minden hősiessége dacára, nem tudták artósan kivívni a szabadsá­got. Nemcsak a kedvezőtlen nemzetközi viszonyok követ­kezménye volt ez, nemcsak ab­ból adódott, hegy a magyar szabadságharcok legtobb^-'ö- elszigetelten, megbíznató szö­vetségesek nélkül folytak le, ^ hanem azért is, mert a nem­zeten belül mindig volt olyan nemzetellenes, hazafiadon ősz tály, mint a földbirtokosoké, vagy a tőkéseké, ame:y kész volt saját szüle, önös érdekei­ért eladni az országot és az ország függetlenségét. A magyar függetlenség, me­lyet hazánk évszázados elnyo­matás után újra visszanyeri, hasonlíthatatlanul magasabb- rendű, mint valaha is volt! Aj egységes nép védi, őrzi, szilár­dítja függetlenségét, önállósá­gát, szabadságát. Külön erőt és szilárdságot ad önállóságának az, hogy tíz év óta bizton támaszkod­hat felszabadítójára, a ha­talmas Szovjetunióra, a szo­cializmust építő kilencszáz­milliós táborra, az egész ha­ladó emberiség rokonszen- vére. (Nagy taps.) Ha visszatekintünk a felsza­badulás óta eltelt időre, meg­állapíthatjuk, hogy ezeréves történelmünk folyamán né­pünk még nem élt át olyan mélyreható gazdasági, társa­dalmi, politikai és kulturális átalakulást, mint ezalatt az egyetlen évtized alatt. A leg­döntőbb ebben az átalakulás­ban a termelőv is zonyolt meg­változása, szocialista termelő viszonyok létrejötte és az, hogy a régi burzsoá nemzet helyén napról-napra mindin­kább szocialistává váló ma­gyar nemzet van kialakuló­ban. A dolgozó nép azonosul a nemzettel, a nép és nemzet mindinkább eggyé válik. 'Taps.) Mi tette lehetővé nemzetünk életében ezt a sorsdöntő törté­nelmi fordulatot? A Szovjet­unió léte és a dicsőséges Szov­jet Hadsereg győzelme a né­met fasizmus felett! Amióta 1917-ben a lángeszű Lenin ve­zetése alatt a kommunista párt megdöntötte a burzsoá­zia uralmát és létrehozta a világtörténelemben először a munkásosztály szilárd állam­hatalmát, a földkerekség dol­gozóinak és elnyomottadnak minden országban a Szovjet­uniópéldája mutatott utat adott erőt. A dolgozók minden re­ménye, sóvárgása a békés jobb életre ettől az időtől fog­va elválaszthatatlanul össze­forrott a Szovjetunió fejlődé­sével és növekedésével. Ez volt a magyar dolgozó nép legjobb jajnak reménye és bátorítása a 25 esztendős Kor- thy-rendszer idején, a fasiszta terror legszörnyűbb tomboláié közepette, S ez a remény nem volt csalóka! A szabadságot a Szovjetunió hozta, melynek dicsőséges hadserege a német fasiszták és magyar zsoldo­saik szétverésével nemcsak ha zárukat szabadította fel a né­met imperialista elnyomás alól, de halálos csapást mert a magyar kizsákmányoló osz­tályokra is. Ezzel megnyílt az út, hogy az elnyomott mun­kásosztály, szövetségben a dol­gozó parasztsággal a hatalom birtokosává váljon. A Szovjet­unió a felszabadítás után L szakadatlanul felettünk tar­totta védpajzsát, s ezzel eleve megóvta dolgozó népünket a tőkés restaurációtól, nem en­gedte, hogy az idegen imperia­listák, vagy a belső ellenfor­radalmi erőik véres poligárhá* borút kezdjenek. Ez a véde­lem biztosította az elmúlt tíz esztendő alatt békés fejlődé­sünket! De a Szovjetunió nemcsak felszabadított bennünket, lia nem a fasiszta hordák ki­űzésének első órájától kezd­ve szakadatlanul baráti, ön­zetlen támogatásban része­sítette dolgozó népünket, Ez tette lehetővé, hogy a ka­pott szabadsággal élni is tudjunk. A hálás magyar nép soha el nem felejti, hogy a szörnyű rombolások közepette, melyeket a német fasizmus hazánkban oko­zott, 3 Szovjetunió segítsé­gével űztük el az éhség fe­nyegető rémét, kezdhettük meg a romok eltakarítását, népgazdaságunk helyreállí­tását. Az elmúlt tíz esztendő alatt nem volt népünk gazdaság;, kulturális életének egyetlen olyan területe sem, ahol sza­kadatlanul ne kaptunk volna felbecsülhetetlen segítséget, ön zetlen támogatást a hatalmas Szovjetuniótól. Csák a Szov­jetunió állandó gazdasági, po­litikai, műszaki, tudománj'cs és egyéb segítsége tette lehe­tővé, hogy le tudtuk győzni n kezdet szörnyű nehéziségeit és 3 lépten-nyomon felmerülő akadályokat. Ez a támogatás, és a Szovjetunió tapasztalatai­nak kimeríthetetlen tárháza, melyből szakadatlanul merít­hettünk és merítünk, 'segítet­te elő hazánk talpraáliítását, szocialista építőmunkánkat Szabadságunk, önállósá­gunk, szocialista fejlődésünk minden eddigi eredményünk forrása és kiindulópontja a hatalmas Szovjetunió fel­szabadító harca és állandó támogatása. (Viharos taps.) Ez volt a múltban és ez ma­rad a jövőben is! Ezért gyö­keredzik a magyar dolgozó népben kitcpbeteilenül a há­la, a köszönet érzése és tu­data felszabadítója, a Szov­jetunió iránt. S ez az érzés, ez a tudat minden nappal csak erősödik! (Nagy taps.) Minket a Szovjetunióhoz nemcsak a felszabadítónk és segítőnk iránt érzett hála fűz elééphetetlan kötelékeikkel, de a közös eszmei alap is. A ha- balmas Szovjetunió és dicső kommunista pártjának példá­ját követve minket is az em­beri haladásnak azok a győz­hetetlen eszméi vezérelnek, melyeket Marx, Engels, Lenin, Sztálin írtak zászlajukra, azok az. eszmék, mélyek ibevüágít- ják ez utait nemcsak a kilenc­százmilliós szocializmust építő tábornak, de az egész haladó ernberiséginek. A háta. a kö­szönet és a szocialista célkitű­zések azonosság,, teszik szét- téphetetlenné és erősítik év- ről-óvre a szovjet-magyar ba­rátságot. Felszabadulásunk 10 éves évfordulóját nem ünne­pelhetjük meg méltóbban, mint hogy megfogadj uik: mint legdrágább kincsünket, mint szemünk fényét, fog­juk őrizni jobb jövőnk leg­biztosabb zálogát, a magyar­szovjet barátságot! (Hatal­mas taps.) Pártunk szilárd, biztos kézzel vezeti a szocialista építést A Szovjetunió felszabadító harca és segítsége volt az a szikloszülárd alap, amelyen az elmúlt 10 esztendő minden eredménye nyugszik. De nem tudtunk volna visszanyert sza­badságunkkal népünk feleme­lésére sikerrel élni, ha nem lett volna hazánkban olyan politikai szervezet, olyan poli­tikai párt, mely nemzetünk szörnyű elesettsége közepette is bizton látta a kivezető utat. Ez az erő a magyar kommu­nisták pártja volt! (Nagy taps) Azokban a nehéz hónapokban amikor az ország a háború szörnyű csapásai alatt elalélt, amikor annyi igaz hazafi jog­gal emlegette Mohácsot, a Magyar Kommunista Párt volt az, amely kimunkálta a legsürgősebb feladatokat, meg tudta nyerni, fel tudta lelkesíteni e feladatok meg­oldására a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmi­séget, a dolgozó nép mil­lióit. Hosszú évtizedek áldozatos, nehéz harcaiban szerezte meg pártunk azokat az ismereteket, amelyek lehetővé tették szá­mára, hogy a Ifegbonyolulta'jb helyzetekben is biztos kézzel mutassa az utat, lelkesítő pél­dájával magával ragadja a dől gőzök százezreit és . millióit a küzdelemre, az új, szabad, független Magyarországért. — Dicső pártunk örököse és to­vábbfejlesztője mindannak a haladó hazafias hagyomány­nak, amely a magyar történe­lemiben a szabadságért és a nép felemeléséért vívott har­cokban évszázadokon keresz­tül felhalmozódott. Gyökerei közvetlenül visszanyúlnak az 1848—19-es szabadságharc esz­méiig. Pártunk vezetésével, a. Szovjetunió népeinek példáján fellelkesülve valósult meg az t9i9-es dicső prcleíárforráda- lom. Ezt a forradalmat a kül­földi imperialisták és a ma­gyar reakció egyesült erő: megfojtották,'■ de nem tudták megsemmisíteni a magy ar kom­munisták pártját, s a magyar kommunistáiknak, a magyar dolgozó nép legjobbjainak azt a stólára bitét, -hogy előbb, vagy utóbb, de bizton felvir­rad a nap, amikor megszaba­dul bilincseitől, visszanyeri sza badságát, és megindulhat a fel emelkedés, a jobb jövő, a szo­cializmus útján. És ez a törté­nelmi nap tíz esztendővel ez­előtt el is érkezett! (Hosszan­tartó taps.) A magyar dolgozó nép leg­jobbjai felszabadulásunk első napjától kezdve bizalommal, s áldozatkészem sorakoztak fel pártunk mögé, mert megvol­tak győződve róla, hogy nem­csak' a jó utat mutatja, de látták, hc-gy az élen jár a há- boiú ütötte sebek gyógyításá­ban, a romok eltakarításá­ban, az újjáépítés megkezdé­sében. Pártunk gazdag forra­dalmi múltja, szoros kapcso­lata a dolgozó néppel, az s becsületes odaadás, az önfel­áldozó harc, az igazi hazafi- ság, mellyel nemzetünk érde­keit a legnehezebb időkben is szolgálta; kivívta népünk bi­zalmát. melléállította a dolgo­zók zömét. A munkások, dolgozó pa­rasztok, értelmiségiek szé­les tömegei meggyőződtek róla, hogy e párt számára a legfőbb törvény a dolgozó nép szolgálata, a dolgozó nép java, a haza üdve és további felemelkedése. (Vi­haros taps.) A mi’ pártunk fal volt vér­tezve a marxizimus-'-eninizmus utat mutató elméletével, tör­hetetlen hűséggel ragasz&oaott a míarxdzmus-leninizmus .taní­tásáéhoz, határozatiam elutasí­tott minden vele ellentétes nézetet. Lelkesítő példájával harcba tudta vinni nemcsak a munkásosztályt, de a 'paraszt Ságot, az. értelmiség lég jobb­jait j, boldogabb, . új, szabad, független Magyaron szagért! Tíz esztendő cjia a Magyar Kcmimuncsta Párt — később a mimkásegység megvalósítása után a Magyar Dolgozók Párt­ja — vezeti szilárd, biztos kézzel azt a1 történelmi, egész hazáinkat formáló átalakulást, mely az új, szocialista Magyar- országot hozza létre. Hála és dicsőség nemzetünk vezetőjének, a Magyar Dol­gozók Pártjának! (Hosszan - , tartó, ütemes taps.) A harcban edzett, fegyelmezett, lelkes és lendületes munkásosztály országunk ‘ átalakulásának vezére Az eknúlt 10 esztendő .'tör­ténelmi változásainak és forra­dalmi átalakulásának fő haj­tóereje a felszabadulás első percétől kezdve a kommunis­ta párt vezette munkásosztály volt. A mi harcos, áldozatos, fegyelmezett munkásosztá­lyunk. a felszabadulás után.: években bebizonyította, hegy elevenen élnek benne azok a forradalmi erők. melyek az 1919-es proletárdiktatúrát lét­rehozták. Hogy töihetetlerjül megvain benne a szívósság, a céltudatosság ég kitartás, mely iyei a Hóiéi:y-idők 25 eszten­dős véres terrorja dacára meg őrizte tetterejét, s amikor ütött a felszabadulás történel­mi órája, azonnal élére tudott állni az egész dolgozó népnek. Azóta naipról-napra, évről-évre bebizonyította, hogy . méltó tör­ténelmi nemzetvezető szerepé­re, hogy áldozatkészsége, szor­galma, tehetsége, lendülete ma gjával tudta ragadni, egysé­ges harci. szövetségbe tudta kovácsolni a dolgozó paraszt­ságot. az értelmiség legjobb­jait, a forradalom és a demok­rácia eleven erőit. Felszabadulásunk első órá­jától kezdve ez a harcban edzett, fegyelmezett, lelkes és lendületes munkásosztály volt vezére, hegemónja an­nak az átalakulásnak, mely a nagybirtokosok és tőkések Magyarországát népi demok­ráciává, a kizsákmányolok elnyomó államát a munká­sok és dolgozó parasztok szocialista államává \ adóz­tatta, (Nagy taps.) Ez a munkásosztály szám­ban egyre gyarapszik: az ipa­ri munkások száma 19ó4Jbei elérte az 1,270.000 főt, ami 1928-hoz képest 78,4 százalé­kos emelkedést jelent. Még inkább növekszik műveltsége és öntudata. Súlya, vezetősze- repe hazánk életében egyre nagyobb és a jövőben még csak tovább emelkedik. Hála és dicsőség nemzetünk vezetöerejének, a magyar munkásosztálynak! (Hosszan tartó taps) A munkásosztály és a tlolgozo para^zísás szövetsége népi cLinokráciank szilárd alapja A párt-vezette forradalmi munkáscsztály nem tudta vol­na elvégezni a 10 esztendő ha­talmas feladatait, ha nem te­remtette volna meg a városi munkások és a falu dolgozói­nak szilárd, baráti szövetsé­gét. Á magyar munkásosztály pártunk vezetésével meg tud­ta győzni a dolgozó parasztság sokszázezres tömegeit arról, hogy a földibirtokosok és tő­kések évszázados jármából csak úgy szabadulhatnak meg. ha szoros szövetségre lépnek az Ipari munkássággal. Ennek a szövetségnek régi, évtizedes hagyományai vannak hazánk­ban. Már 1919-ben az ipari munkáscik ég a falu dolgozói, fegyverrel a kézben vállvetve küzdöttek az idegen imperia­listáik és saját elnyomóik, a tőkések és nagybi rícthosbk el­len. A falusi szegénység, ..a há­rommillió koldus“ legjobbjai kéz a kéziben harcoltak a Horthy-rendszer nehéz évtize­deiben, a kommunista ipari munkásokkal. <,A felszabadulás után e dolgozó parasztság — az ipart munkásság táíme,gálá­iévá! — ellenállhatatlan érö­véi, úgyszólván hetek alatt birtokába vette jussát, a föl­det. A földosztás a munkások és dolgozó parasztok nagyszerű, közös forradalmi tette volt a munkás-paraszt szövetség megvalósulásának gyümöl­cse. Ez a szövetség azóta csak erősödött, mert a dol­gozó parasztság számtalan­szor tapasztalhatta azt a test­véri segítséget és nélkülöz­hetetlen támogatást, melyet a közös ellenséggel szemben, valamint anyagi és kulturá­lis felemelkedése érdekében az ipari munkásság nyújtott számára. E- szövetség megszilárdításá­hoz- az utolsó esztendőkben új, hatalma? tényező járult. A dől .gozó parasztság egy része fel­ismerte, hogy igazi felemeíke- oásének és', böldcgulésának isik egy útja vaíi: a szocia­lista nagyüzemi mezőgazdasági termelés. Ennek a felismerés­nek megfelelően eddig több, mint kétszázezer dolgozó pa­raszt lépett n szövetkezeti ter­melés útjára, s ezzel megkezd­te a falu Szocialista átépítését. A szocializmust építő tenms'ő- srövetkezetek a munkás-pa­raszt szövetség újabb, hatal­mas megerősödését mutatják. A -munkásosztály és a dol­gozó parasztság e. hosszú, év­tizedes harcokban kialakult és megedződött szövetsége né­pi demokráciánk szilárd alap­ja volt a mulfíbsm, s az ma­rad a jövőben is! Erősítsük és ápoljuk szaka­datlanul a munkás-paraszt szövetséget! (Hosszantartó taps.) 1 Hatalmas fejlődésen ment keresztül a felszabadulás pia a magyar értelmiség is. Nera- csEjk mennyiségi, hanem mi­nőségi fejlődésről van szó. Az értélmi&ág, s vele együtt a szel 'érni munka és a tudomány hazánkban; a felszabadulás óta olyan elismerésiben és támoga­tásban részesül, mint azelőtt sohasem; A régi értelmiség túlnyomó többsége nemcsak arról győződött meg, hagy épí­tő munkáját őszinte megbe­csüléssel és hálával , kíséri a magyar dolgozó nép. A hazájához hű értelmiség, ezen beiül különösen a mű­szaki értelmiség, azt Is meg­értette, hogy a felszabadult Magyarország, a népi de­mokrácia, munkájához olyan hatalmas lehetőségeket nyújt, amelyekről a tőkés időkben szó sem lehetett. A magyar értelmiség zöme felismerte, 'hegy milyen fon­tos szerep vár réá a szocializ­mus építésében, hogy nincs szebb feladata, mint a dolgozó nép érdekelt szolgálni. A régi értelmiség mellett a felszaba­dulás óta, számban és jelen­tőségben egyre jobban növek­szik a népből, a munkások és parasztok gyermekeiből lett értelmiség. Ez az új és a régi értelmiség egyre inkább ösz- sz-sfocr, s .ezzel is közelebb ke­rül a dolgozó néphez, egyre inkább eggyé forr vele. Üdvözlet a ml új és régi ér­telmiségünknek, a mind egy­ségesebbé váló népi értelmi­ségnek! (Hcsszantarió taps.) Népünk nemzeti egységének létrehozásában döntő szerepe volt ő? van annak, hegy meg­valósult munkásosztályunk egy sége. Amíg a munkásosztály, nemzetünk vezető ereje nem volt egységes, nehéz, volt; a munkás-paraszt szövetség meg- vzilánlíí'ása, és, nem' érvénye­sülhetett. teljes erővel a mun­kásosztály vonzása a ■ többi osz­tályra. A munkásosztály egy­ségének létrejötte lett az új, erősödő nemzeti egység kiala­kulásának legfőbb tényezője. Erősíti nemzeti egységünket a ,nők . felszabadítása, az, hegy megszűnt, minden régi korlá­tozás,, mely a férfiaknál aiá- réndeltebb helyzetben . tartóttá őket,; a, "minit a haza egyenran­gú polgárai előtt: szélesre nyíl­tak 1 az. érvényesülés kapui, melyeik a tőkés időkben el voltak zárva előlük." A ma-, gyár dolgozó nők, köszönetü- tóet és hálájukat jó, odaadó munkával fejezik ki. Nincs szocialista építésünk­nek olyan területe, ahol az élmunkások, sztahánovisták, a legjobb, legodaadóbb dol­gozók első soraiban áldo­zatkészen, példamutatóan ott ne lennének a, felszabadult magyar nők! (Nagy taps.), (Folytatás a 3.‘oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom