Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-03 / 79. szám
Éljen aHagpr ^épkditársaságS fi gépállomás segítsége nélkül nem boldogulnánk A tamási gépállomáson ki tudja hányszor elhangzott már, hogy a gépállomás felelős a termelőszövetkezetek termés- eredményeinek állandó fokozásáért. Azonban a szavak mitsem érnének, ha azokat nem követnék tettek. Hogy n.éz' ez ki.a tamási gépállomáson? Arról beszéljen Péti János elvtárs, a helybeli Vörös Szikra termelőszövetkezet elnöke, a szocialista munka hőse. A gépállomás segítsége nélkül nem boldogulnánk. A munkaszervezetek kialakításában is, de különösen a szántás-vetés elvégzésében rendkívül sokat segít a gépállomás. A Szovjetunióban végzett tapasztalatok alapján maga Szlaczki József eivtárs, a gépállomás igazgatója rendszeresen eljár termelő- szövetkezetünk vezetőségének megbeszéléseire, javaslataival segít egy-egy feladat megvalósításában. — Ha valamilyen problémánk van, annak megoldását elsősorban is a gépállomás segíti. így volt ez az elmúlt héten is. Jó idő volt, a vetést sürgősen be, akartuk fejezni, az erő viszont kevés volt. Szóltunk a gépállomásnak és küldtek még két kormos traktort és egy Zetort így, három nap alatt be tudtuk felezni a borsó, a zabosbükköny és a tavaszi árpa vetését, — mondja Péti elvtárs. Arról is beszélt a termelőszövetkezet elnöke, hogy a gépállomás a Szovjetunió traktorállomása.inak példája nyomán állandósította termelőszövetkezetben a traktoros brigádot. Lapadát József eivtárs vezetésével egy brigád négy erőgéppel, egy Zetorral egész esztendőben csak az ő termelőszövetkezetükben dolgozik. Ezek a traktorosok a termelő- szövetkezet terméseredményei, után kapnak prémiumot, ezen keresztül értékelik egészévi munkájukat — A munkákkal kapcsolatban nem fordulnak elő ellentétek? — kérdeztem. — Nem, — hangzott a határozott válasz. Az elmúlt esztendőben előfordult, hogy kölcsönösen elnéztük egymás hibáit, de ez nem volt ió, végső soron is a terméseredményeknél éreztette hatását. Ma már ez nem fordul elő. Ha a traktoros nem jól dolgozik, nem vesz- szük ét tőle a munkát. Ez már ebben az ^vben is előfordult. Az egyik traktorvezető jól szántotta fel ugyan a Sóidét, de végét egyszerűen otthagyta. Szóltunk a gépállomás vezető gazdászá- nak, ő megnézte, elismerte igazunkat, s intézkedett. Nincs kizárva az se, hogy ennek az ellenkezője előfordul. Megtörténtet, hogy a termelőszövetkezet hibájából egyik, vagy másik munkát nem tudja a gépállomás határidőire elvégezni Ebben az esetben joga van a gépállomásnak a termelőszövetkezettel szem ben kötbért alkalmazni. De iparkodunk, hogy ez ne forduljon elő. — Mennyit dolgoztatnak ebben az évben a gépállomással? , — A szántás, vetés, növényápolás és a gabonabetakarítás zömét a gépállomással végeztetjük eL Az egyénileg dolgozó parasztok látják, hogy a termelőszövetkezetben gyorsabban, könnyebben elvégeznek egy- egy miunkát és mégis magasabbak a terméseredmények. A szövetkezeti tagok jobb élete nyomán egyre több dolgozó paraszt választja Tamásiban is a nagyüzemi gazdálkodás útját. Ebben a gazdasági évben 31 új taggal erősödött már a Vörös Szikra tsz, de napjainkban is 10 dolgozó paraszt kérte felvételét a > termelőszövetkezetbe. Időszerű baromfitenyésztési problémákról Döntött a — Szó nélkül elment, hát bántottuk mi7 Megbecsültük akár a többi tagtársunkat, iskolára küldtük, Ezt a beléje helyezett bizalmat azután nagyon szépen megköszönte. Én nem mondom azt, hogy ne fogadjuk vissza, de jól gondolja meg aki mellette dönt. Az elhangzott szavakat halálos csend követte. Mérlegelték az emberek a hallottakat, gondolatban (teljesen igazat adtak tagtársuknak, aki mindannyiuk nevében beszélt. Ezen az estén a dunaföldvári Alkotmány termelőszövetkezet közgyűlésén egy ember sorsáról döntöttek. Annak az embernek a sorsáról, aki egykor velük volt jóban, rosszban és egy szép napon mégis cserben hagyta őket. Elment szó nélkül, papíron bejelentve eltávozási szándékát. Ezen a közgyűlésen az Alkotmány tsz valamennyi tagjának az eszébe jutott ez az emlékezetes nap. — Kedves elvtársak — törte meg a csendet Juhász József, a tsz elnöke. Termelő- szövetkezetünk közgyűlésének joga van dönteni Linger István mellett, de ellene is. En is azt mondom, jól gondolja meg mindenki mielőbb kimondja a végszót. Elment tőlünk ez igaz, mert azt gondolta, hogy talán könnyebb lesz, de most újra visszajönne, mert érzi, hogy szüksége van a virágzó kis csoportunkra, de nekünk is őrá. A tsz-tagok Linger Istvánra néztek. Szerettek volna annak gondolatvilágába tekinteni. Tudták, hogy Linger István nem rossz ember, csak megbotlott, de azt is érezték, hogy most rajtuk a sor, neLátos Lajosné levelezőnk áriéi számol be, hogy a bölcskei Béke tsz tagjai példát mutatnak mind a tavaszi munka elvégzésében, mind állam irán ti kötelezettségük teljesítésében, Amint írja, már elvégezték a tavaszi árpa, zab, napraforgó, cukorrépa és lencse vetését. Ezzel a tavaszi munközgyűlés..* kik kell megfogni az eltévedt kezét, hogy ne a göröngyös, hanem a helyes, síma úton, velük járjon tovább. A néma tekintetek néha a szaruiknál is többet mondanak és ezekből a tekintetekből kiolvasta Linger István a megbocsáj- tást és az ő felszabadult tekintete azt ígérte, hogy soha többé nem hagyja ott azt a termelőszövetkezetet, amelynek tagjai a sorsdöntő pillanatban baráti békejobbot nyújtottak. A közgyűlés óta bizony eltelt már egy-két hónap. És mit gondolnak kedves olvasóink, helyesen tette-e a tsz tagsága, hogy visszafogadta az eltévedt tagot. Helyesen bizony, mert az az ember, aki nem kiközösített, hanem a visszafogadott ember gondolatával kezdett a munkához szép eredményeket mutat fel, Linger István a tsz juhásza, kezére közel 350 darab anyabirka, ürü és bárány van bízva. A juhász pedig a visszakapott munkakedv teljes lendületével látott a mun kához. Eves vállalásában a járás összes tsz juhászait ver senyre hívta, 5 kilogramm nyírási átlag helyett a 6 kilogramm gyapjú elérésére. Ezenkívül vállalta, hogy darabonként 4.50 kiló túróhozamot fog elérni. Biztosítja az állomány darabonkénti 45 kilogrammos kondícióját, es jo gondozással megelőzi a lü- hességet és büdössántaságot, a juhoknál. Az év végéig pedig 700 munkaegységet teljesít. Ezek a vállalások dicséretre méltóak és ha Linger István teljesíti is, akkor igazán megmutatja, méltó volt a bizalomra. kákkal kapcsolatos vállalásukat atz egyes típusú termelő- szövetkezet tagjai maradék nélkül teljesítették. Hasonlóképpen eleget tettek a begyűjtéssel kapcsolatos fogadalmuk nak is. A termelőcsoport tagjai szinte kivétel nélkül valameny nyien teljesítették egészévi tojásbeadási kötelezettségüket. Különösen falun, de városokban is Igen hangos a ház környéke a baromfiak zajától. A háziasszonyok arra törekednek, hogy korán, már márciusban ültessenek tyúkot, mejrt a korai csirke még az évben megkezdi a tojásrakást. Érdemes tehát korai naposcsibével vesződni, de úgy, hogy ne legyen elhullás. Az elhullás mértékét a háziasz- szony maga is szabályozhatja. Nagyon sok gazdaasszony nem fordít különösebb gondot a naposbaromfiak takarmányozására. Egyoldalúan, legtöbb helyen csak kukoricadarával takarmányoznak. Pedig az köztudomású, hogy a kukorica nem tartalmazza azokat a tápanyagokat, amelyek feltétlenül szükségesek a csirkék gyors fejlődéséhez. Nemcsak kukorica darát, hanem állati eredetű fehérjét is kell a naposbaromfiaknak ada golni. Ez az állati eredetű fehérje pedig könnyen beszerezhető, mivel tojás és túró majd nem mindegyik gazdaasszony Az aparhanti Felszabadulás termelőszövetkezetben is elkövette a vezetőség azt a hibát, hogy az egyenlősdi elv alapján adta ki a termelőszövetkezeti tagoknak a háztáji földeket. Az is egy holdat kapott, aki egyedül dolgozott a termelőszövetkezetben, meg az is, aki harmadmagával vett részt a közös munkában. A szövetkezet vezetői gyakorlatból tapasztalták, hogy ez így konyháján található. Nem kell sajnálni azt az egy tojást, melyet naponta egyszer, délben lágyeleségbe — ami kukorica, árpa darából és korpából áll — apróra reszelve adagolnak. Ezenkívül elengedhetetlen a takarmánymész — futor — és só adagolása. A csirkék takarmányozását egészíti ki a zöldtakarmány. A zöldtakarmány vitaminokban gazdag, ezért nagy szerepe van a baromfi fejlődésében. Áprilisban már nem okoz gondot a vitamin pótlás, mert a gazdaasszony házatáján csipegethet zöldet a baromfi. Különösen akikor fontos a vitamin pótlása, amikor korai csirkénk van és azt nem lehet még kiengedni. Zöldet mégis tudunk biztosítani baromfiaknak, ki sem kell menni a házból, hiszen sárgarépa, hagyma, cékla valamennyi háziasszony kamrájában található. Ezeket apró, egy centi- méteres nagyságúra kell felaprítani és a lágy eleségbe keverve adagolni. nem helyes. Ebben az évben ezen változtattak. Amint Lauf- fer József elvtárs, a termelő- szövetkezet könyvelője mondja, ebben az évben már nem az egyenlősdi alapján adták ki a háztáji földeket. Az a termelőszövetkezeti tag, aki egyedül dolgozik a közösben az 800 négyszögölet kapott, aki másodmagával, az 1200 négyszögölet, aki pedig harmadmagával, az egy holdat. Termelőszövetkezetünk teljesítette április 4-i vállalását Ebben az évben nem egyenlősdi alapján adtuk ki a háztáji jöídeket Egy héttel a tamási Toros Szikra tsz-bentett látogatás után Vasárnap volt. A hűvös szél jobbra, balra hajtogatta az akácfákat, amelyek nyáron' beárnyékolják a regőlyi tanácsház előtti teret. Itt gyülekeztek az élenjáró gazdák, innét volt az induias ... 24 regölyi élenjáró gazda ellátogatott a tamási Vörös Szikra tsz-be. Látogatásuk célja az volt, hogy ott alaposan megnézzenek mindent. Gyakorlatban akartak meggyőződni arról, hogy miiyen egy élenjáró termelőszövetkezet gazdasága... A küldöttség tagjai nem tekintettek, bele a szövetkezet számadásaiba, Dank számláiba, de megnézték magát a gazdaságot, a jószágállományt, azt hogy milyen módban élnek a Vörös Szikra termelőszövetkezet tagjai. A küldötteknek nagyon tetszett minden, de különösen a szép közös jószág- áliomány. Hazatérve elmondották gazdatársaiknak, hogy a yörös Szikra termelőszövetkezet példája igazolja a szövetkezeti gazdálkodás fölényét az egyéni parasztgazdaságokkal szemben, hogy a szövetkezet tagjai jobban elmek, mint az egyéni gazdák. A látogatás óta egy hét telt el. Az egy hét eseményei is bizonyítják, hogy a regölyi dolgozó parasztos látogatása nem volt eredménytelen. Onnét hazatérve egyre több dolgozó parasztot foglalkoztat a szövetkezés gondolata. Többen már kinyilatkoztatták elhatározásaikat is, hogy szívesen lennének termelőszövetkezeti tagok. Az első lépés már meg is történt. A földművesszövetkezeten belül szőlőtermelő szakcsoport alakult, amelynek már 50 tagja van. Gábor Antal és Gábor József pedig már olyan javas.atot is tett a tanácselnöknek, hegy alakítsanak a községiben egy termelőszövet kezetet. A tanácselnök helyeselte a feltevést, sőt megígérte, hogy csaldájával együtt ő 's belép a termelőszövetkezetbe. Ezenkívül arra is ígéretet tett, hogy a községi tanács elősegíti a dolgozó parasztok szándékának megvalósítását, egy új termelőszövetkezet megalakítását. TOS.KTAI NAPLÓ Oazdutanácsadója Á korai cukorrépavetés jelentősége A jó időjárás mellett meg keli kezdeni a cukorrépa vetését. A korai cukorrépavetésnek azért van nagy jelentősége, mert tenyészideje hosz- szú, és ha korán vetjük, van ideje a bogár „foga” alól kinőni. Répaföldünket már korábban le kell simítózni, műtrágyázni és fogasoké Ha időközben a talaj kigyomosodott, akkor azt fogassal, kultivátorral kell kiirtani. A gyomok elszára- dása után fogassal, hengerrel készítsük a földünket vetésre alkalmassá. Ugyanis nem szabad elfelejteni azt, hogy a cukorrépa kertileg megművelt talajt kíván. Vetés előtt hengerezzünk. A vetőgépet 38—42 centiméteres sortávolságra állítsuk be. Ha kombinált vetőgépünk van és a műtrágyát még nem szórtuk ki, akkor a megfelelő műtrágya mennyiséget a magvetéssel egyidőben végezzük ei. Ajánlott mennyiség szuperfoszfátból 160, káliból 100 és fef. trágyaként (későfabi időpontban) 50 kiló pétisó. A vetés mélysége mindig a talaj ned~ vességétől függ. Ha a talaj kellően nyirkos, akkor elegendő a 2 centiméter, de szárazabb felsőréteg mellett 3—4 centiméter vetési mélységre kell törekedni. Túlzottan mély vetés helytelen, mért az apró mag csírája nem tud felszínre törni. A vetés után könnyű magtakarót, majd később hengert kell használni. Lótenyésztésünk feladatai Tíz évvel ezelőtt a magyar állattenyésztés és ezen belül a magyar lótenyésztés a mélyponton volt. Éppen ezért a kiváló Tolna megyei tenyészlóál- lomány újjáalakítása nagy fel adat elé állította a lótenyésztés vezetőit. A Tolna-Tamási tájfajta újjáélesztése nemcsak a megyei lótenyésztési szervek de a földművelésügyi kormány zat célkitűzése is. Ennek a feladatnak a megoldására több helyire kiváló mének kerültek kancák fedeztetésére. Ezenkívül a mesterséges termékenyítő állomások beiktatásával igye kezünk az eredményeket fokozni. Legújabb zoó technikai elliárások nagyban fokozzák az eredményeket. Nagyszokoly, Szekszárd, Dunaföldvár insze- minátor technikusai a kancák meddőségi kezelésével az pvek óta üresen álló kancákat sikerrel termékenyítik. A kitűzött feladatok, elérése a megye kaneaállcmányának minőségi és mennyiségi emelése, nemcsak a ménteleipek munkáján, hanem a kancatartókon is múlik. Hiába a jói előkészített értékes mén, ha a kancát tartó gazda nem igyekszik azon, hogy csikója'le- gyen kancájának. Nern elég egyszer fedeztetni, mindenkor szükséges a kanca 18—21 napon való utóprőbáltatása is. A tavaszi fedeztetés előtt a kancákat megfelelő takanmányo zással kell előkészíteni a vem- hességre. A Vemhes kancákat kíméletes munkával óvni kell az elvetéléstől. A csikók felnevelése igen nagy gondosságot igényel. Az etetés, járatás mindig megfelelő legyen. Felhívjuk a csikótulajdonosókat, hogy a legeltetésnek több szempontból is nagy jelentősége van. A takarmány megtakarítása mellett a csikó a legelőn vitaminokban és ásványi sókban gáz dag takarmányt kap. A legeltetés a -borjak legeltetésévé, együtt is megoldható ott, ahol nincs s községben több csikó, Sitkéi János főállattenyésztő. Érdames méhészetiéi foglalkozni A sikeres méhészkedéshez nemcsak méhcsaládra és méh „legelőre van szükség, hanem nélkülözhetetlen a szakmai tudás is, — írja levelében Jura- sek József. Több éve foglalkozom méhészkedéssel és az elmúlt évben is jó eredményeket értem el. Családonként 30 kiló mézet termeltem. Ennek a jó eredménynek az elérése arra késztetett, hagy jelentkezzem a méhész mesterképző tanfolyamon. Most mint a lengyeli méhész mesterképző tanfolyam hallgatója látom és tapasztalom, hogy mennyi feltétele van a méhészetnek, amely nélkül esetleg csak véletlenül lehet jó eredményt elérni. Felhívom méhésztársaim figyelmét — akik legalább máikét éve méhészkednek — hogy saját méhészeti tudásuk fejlesztése érdekében jelentkezzenek a bentlakásos, ingyenes háromhónapos tanfolyamra. A tanfolyam helye Lengyel, $te- zőgazdasági Szakiskola méhészeti tagozata. Jurasek József szavait én kiegészítem azzal, hogy az eltelt egy hónap alatt milyen sok és érdekes dolgot tanultunk ezen a szaktanfolyamon. Dr. Mérő Jenő és Dunkel Lehel méhésztanárok pár óra alatt a tudomány kapuit nyitották meg előttünk. Öráról-órára, napról- napra újabb és újabb olyan dolgokat hallunk, amelyek eddig ismeretlenek voltak előttünk. Most tudjuk azt, hogy a vetőmagok nagy részét, az ízletes gyümölcsök zömét mind a méhek szorgalmas munkájának köszönhetjük. Nem beszé,- va a mézről, melynek világpiaci keresete napről-napra nő,* a viaszról, mely iparunkban szinte náiikülözheífetien. Egler Jenő Lengyeli mezőgazdasági szakiskola. Méltók akarunk lenni... Kovács Pál, a gerjeni állami gazdaság párttitkára arról számol be levelében, hogy dolgozóik a felszabadulás 10. évfordulója tiszteletére tett vállalásaikat megfeszített mun kával maradék nélkül teljesítették. Mint írja az állattenyésztés dolgozói már korábban teljesítették vállalásukat. A növénytermelő brigád tagjai és a traktorosok egész vasárnap dolgoztak, hogy ők is maradék nélkül teljesítsék vállalásukat. A verseny, a jó munka eredményeként az állami gazdaságban befejeződött a koratavaszi növények vetése, az őszi gabonák fej trágyázása és tavaszi ápolása. Kovács Pál elvtárs a következőkkel fejezi be levelét: „FelszaDadulásunk 10. évfordulóján állami gazdaságunk valamennyi dolgozója méltóképpen ünnepel, s egyben megígérjük, hogy egész esztendőben úgy dolgozunk, mint a felszabadulási verseny ideje alatt. Azon igyekszünk, hogy a februárban megtakarított 90.000 forintot az elkövetkezendő hónapokban is következetesen megtakarítsuk. Állami gazdaságunk minden dolgozója igyekszik egész esztendőben olyan munkát végezni, hogy méltók legyünk a szocialista mezőgazdaság példamutató fel adatához.’-
