Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-29 / 100. szám

XII. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1955 ÁPRILIS 39 Mezőgazdászaink nagy feladata Az éves terv túlteljesítéséért Húsz budapesti ipari vállalat felhívása az ország üzemeinek dolgozóihoz LNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄGANAK LAPJA Rákosi elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja III. kong­resszusén tartott beszédében a következőket mondotta: „Me­zőgazdasági termelésünk fel­lendítéséhez azonban eadig tulajdonképpen még csak a kezdeti feltételeket teremtet­tük meg és ezeket sem teljes mértékben. Még igen nagy, sokoldalú, szívós, kemény mun kát kell kifejteni annak érde­kében, hogy a párt és a mi­nisztertanács 1953 december 23-; határozata a mezőgazda- sági termelés fellendítéséről megvalósuljon és hogy mező- gazdaságunk termelése évről- évre valóban gyors ütemben emelkedjék.“ Rákosi elvtárs szava mind- annyiunkhoz szól, mert a me­zőgazdaságunk fejlesztése, fel­virágoztatása egész népünk- nea, valamennyiünknek kö­zös, nagy ügye. Azt kell elérnünk, hogy me- rtjgazdaságunk a különböző mezőgazdasági termékekből annyit termeljen és az állat- tenyésztést oly mértékben fo­kozza, hogy Qolgozó népünk ellátását képes legyen biztosí­tani, és az egyre növekvő igé­nyek mellett még az export- váhalások teljesítésére is jus­son. Mezőgazdaságunk fejlesz­tésének feladatait csak akkor tudjuk elvégezni, ha okszerű­en és a legfejlettebb agrotech­nikai módszerekkel gazdálko­dunk. Szakembereinkre, me­zőgazdászainkra vár a legtöbb feladat és a legtöbb tenniva'ó ennek érdekében. Pártunk és népünk bizalmából a mi me­gyénkben is többezer mező­gazdász áll a gazdálkodás szol­gálatában. A mezőgazdasági termelésünk feladataival leg- elsősorban mezőgazdászaink­nak kell foglalkoznak. Külö­nösen most és az elkövetke­ző napokban kövessenek el mindent a gépállomási, a ter­melőszövetkezeti, a községi agronómusaink és mezőgaz­dászaink annak érdekében, hogy a mezőgazdasági mun­kák szervezetten, gyorsan, időben és jó minőségben le­gyenek elvégezve. A mezőgaz­daságban mindig van munka, és rengeteg tennivaló akad. A tennivalók különösen most mutatkoznak hatványozott mér tékben, mivel a rendkívüli szeszélyes időjárás, a tavasz­ba nyúló tél a koratavaszi me­zőgazdasági munkáltat nagy­mértékben hátráltatta és sok tekintetben késedelmet oko­zott. Most mezőgazdászainkon és mezőgazdasági dolgozóinkon a sor, hogy az időjárás okozta átmeneti nehézségek leküzdé­sével pótolják a hiányokat, be­hozzák a lemaradásokat. Pél­daképül állítjuk a mezőgazdá­szaink elé Móré József eivtár- sat, s simontornyai Alkotmány termelőszövetkezet agronómu- sát, aki személyes példamuta­tással járt elől abban, hogy a termelőszövetkezet cukorrépá­ját és napraforgóját éjszaka is vetették. Éjszaka is kellett vetni, mert a szeszélyes idő­járás nappal nem engedte be fejezni a munkát. Eben a hónapban már lénye­gében befejeződnek a vetési és általában a tavaszi munkák. Gazdaságainkban túlnyomó- részt most vetik a kukoricát. Minisztertanácsi határozat ír­ja elő, hogy a termelőszövet­kezetek és az egyéni terme­lők a vetéseket minél nagyobb területen a fejlett vetési mód­szerek alkalmazásával végez­zék eL Mezőgazdászaink sze­rezzenek érvényt a miniszter- tanácsi határozatnak. A mi niisztertanácsi határozat cél­kitűzéseinek elérésére minden előfeltétel ' rendelkezésűn sre áll, a Szovjetunió tapasztala­tai, a fejlett és új termelési módszerek útján. Mezőgazdá­szaink tudatosítsák ismertes­sék a négyzetes vetés legfőob előnyeit: amely a jelentős munfcaerőmegtaKaritésban, s vetőmag megtakarításban és a növény tenyészterületének jobb kihasznáiásán keresztül a ra- gyobb termésben mutatkozik meg. A vetések befejezése után a növényápolása munkák kö­vetkeznek a soron. Ezeknek a mimikáknak a tömét gépállo­másainknak kell végezniük. A növényápolási gépi munkák jó megszervezése és időbeni elvégzése egyik legkomo yabb feladata a gépállomás; vnező- vu' rászoknak. A gépállomásokon dolgozó rne őgazdászok feleiői sk a kör­zeti kihoz tartozó tPimei&szöve; kezetek gazdasági és szerve­zeti megszilárdításáért, a ter­me iöszövetkezetett be.y a tata i te: n őerejének fenntartásáért ás fokozásáért, a legmegfele­lőbb agro- és zootechnikai el­járások bevezetéséért, a nö­vénytermesztés és ailidenyész lés fejlesztéséért, a termésho­zamoknak és az állatállomány íermelékenységénok növelésé­ért, a helyes rét- éj legelőgaz­dálkodásért és a gépi mun­kák határidőben és kifogásta­lan minőségben való elvégzé­séért. A gépállomások mező­gazdászai legyenek állandó agitátorai a gépi növényápolá­st munkáknak; mutassák be jelentőségét és előnyeit. Sza­mokkal bizonyítsák be a gépi növényápolás gazdaságosságát és előnyösségét. De a mező­gazdászok feladata, biztosítani a növényápolás legmegfelelőbb és leggyorsabb ütemű elvég­zését is. A termelőszövetkezeti mező­gazdászainkon mffet különö­sen nagy felelősség nyugszik, nagy feladattal kell megbirkóz niok az ősziek gyomtalanításá­val, el kell végezni az acato- lást. Termelőszövetkezeteink­ben úgy kell megszervezni a munkát, hogy a gyom irtása időben megtörténjék. Mezőgazdászainknak a sok fontos feladat végzése közben sem szabad megleled keani ö k egy ugyancsak fontos feladat­ról, a legelők és rétek javítá­sáról. Állattenyésztésünk fejleszté­sének egyik legfontosabb elő­feltétele a szálastakarmány biztosítása. A legelő és a rét látja el az állatainkat a le­geltetési idényben zöldtakar- máinnyal, télen pedig szénával. A legelőik és rétek gondozásá­val, javításával a legtöbb gaz­daságunkban keveset törőd­nek. Mezőgazdászainknak kell ezeken a hibákon javítaniok. A legelők ápolása mellett fel­tétlenül be kell vezetni a sza­kaszos legeltetést. Hogy mezőgazdászaink a so- romlévő feladataikat eredmé­nyesen és jól el tudják végez­ni, ahhoz segítenünk kell. Ne engedjük meg azt, hogy a mezőgazdasági szakemberein­ket adminisztratív munkákkal terheljék meg. Ne kösse őket íróasztal mellé a sok papír­munka. A mezőgazdászoknak kint van a helyük a terüle­ten, mert csak így tudják irá­nyítani a termelést. És ez egész dolgozó népünk közös érdeke. Mi, húsz budapesti vállalat: Rákosi Mátyás Vas és Fém­művek, MÁVAG Mozdony és Gépgyár, Ganz Vagon és Gép­gyár, Gheouglhiu Dej Hajógyár. Óbudai Hajógyár, Egyesült izzólámpa és Villamossági R. T., Vörös Csillag Traktorgyár, Klement Gottwald Villamossági Gyár, Villamos gép és Kábel­gyár, Április 4. Gépgyár, Orion Rádió és Villamossági, Lőrinci Hengermű, Goldberger Textilművek, Kispesti Textilgyár, Lő­rinci Fonóipar, Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár, Vörös Október Ruhagyár, Csepeli Papírgyár, Gránit Csiszolókorong ég Kő­edénygyár, Budapesti Konzervgyár dolgozói: munkások, műve­zetőik, technikusok és mérnökök, megvitattuk vállalataink terv teljesítéséinek helyzetét, az 1955. évi terv teljesítésének fel­adatait és a következő felhívással fordulunk Budapest és az ország összes ipari üzemeinek munkásaihoz és műszaki veze­tőihez: MUNKÁSOK! MŰSZAKI VEZETŐK! EL VT ARS AK! üzemeink dolgozói és mű­szaki vezetői becsülettel helyt álltak a felszabadulási mun- kaversenyben. amely jelentős kezdeti eredményekkel zárult, üzemeink túlteljesítették első negyedéves termelési tervüket. Kezdeti eredményeket értünk cl a termelékenység emelése, a fegyelem, a rend, a szerve­zettség javítása, az anyag­energia takarékosság, valamint az önköltség csökkentése te­rén is. Azonban e téren a szükségletek és a lehetőségek mögött még mindig nagyon el­maradtunk. Mi, budapesti dolgozók büsz­kék vagyunk arra, hogy a fel- szabadulási versenyben jó munkájuk elismeréseként hu­szonegy budapesti vállalat nyerte el a minisztertanács és a SZOT megtisztelő serlegét, a velejáró pénzjutalmat; leg­utóbb 35 budap.v di vállalat nyerte el a minisztertanács és a SZOT vándorzásztoját és az első negyedévben 389 üzem nyerte el .az élüzem vándor­zászlót illetve oklevelet . A felszabadulási verseny, az első negyedév termelési ered­ményei és ürr, előttünk álló nagy feladatok arra kötelez­nek bennünket, hogy ne bíz­zuk el magunkat, ne pihen­jünk a babérjainkon, folytas­suk és erősítsük a s-mrialista munkaversenyt, s kezdeti ered menyeinket tovább fejlesztve még nagyobb lelkesedéssel és ’endülettel küzdjünk éves ter­vünk minden mutatójának túl­teljesítéséért ! Üzemeink dolgozói megértet­ték pártunk szavát, a Köz- nonti Vezetőség márciusi és áprilisi határozatát és teljes mértékben magukévá teszik. Helyeseljük és tettekkel támo­gatjuk a párt harcát a jobb­oldali opportunisták ellen, akiknek káros párt- és nép- ellenes nézetei nyomán a ml üzemeinkben is elterjedt a la­zaság, a liberalizmus, a fegyel­mezetlenség és a szervezetlen­ség, aminek következtében az elmúlt évben nem emelkedett, hanem csökkent a munka ter­melékenysége, megnőtt a se­lejt és megdrágultak a termé­kek. A munkásosztály és egész dolgozó népünk pártunk Köz­ponti Vezetősége márciusi és áprilisi határozatában választ kapott azokra a kérdésekre, amelyek az elmúlt hónapok folyamán leginkább foglalkoz­tatták a népi demokrácia ügyét szívükön viselő dolgozó­kat és most lendületes mun­kával megvalósítja a párt ha­tározatában megjelölt felada­tokat. Egyre jobban megért­jük azt, hogy a népjdlét eme­lését csakis terveink teljesíté­sével és túlteljesítésével, a munka magasabb termelékeny ségével, az önköltség csökken­tésével, fokozott anyag- és energia megtakarítással való­síthatjuk meg. üzemeink munkásai, mérnö­kei, művezetői és technikusai a felszabadulási munkaverseny eredményei alapján meg van­nak győződve arról, hogy ter­melésünkben még igen nagy felhasználatlan lehetősé­geink vannak, amelyeket ki kell használnunk, hogy a ter­veket hiánytalanul teljesítsük, túlteljesítsük és a munka ter­melékenységét emeljük. Igen nagy lehetőségeink vannak üzemeink gépi berendezésé­nek, a régi és új technikának jobb kihasználásában, a tech­nológiai előírások betartásá­ban, a jobb munkaszervezés­ben és a fegyelmezettebben végzett munkában, ügy látjuk hogy 'íiz a feladat, amelyet az ezévi terv elénk állít, nemcsak reális, hanem túl is teljesít­hető, ha ezeket a lehetőségeket jól felhasználjuk, ha ütemessé tesszük a termelést, szervezet­té és állandóvá a szocialista munkaversenyí. amely számos iparágban olyan szép eredmé­nyeiket hozott a felszabadulási verseny folyamán. Üzemeink dolgozói úgy vé­lik, hogy hazánk érdekei, a munkásosztály és a dolgozó parasztság, a haladó értelmi­ség érdekei, valamint a béke védelme egyaránt megköveteli, hogy most lendületes munka­versenyt kezdjünk egész évi (érvünk minden mutatójának teljesítéséért és túlteljesítésé­ért. a második ötéves terv si­keres előkészítéséért. Termeljünk többet, jobbat és olcsóikban, ez most a fő fel­adat minden üzem dolgozói és műszaki vezetői számára. Ez a szoríaűzmus építésének, a népjólét emelésének legbizto­sabb záloga. A felhívás a továbbiakban •ész’ctesen kitér az egyes üze­mek vállalására, majd így folytatódik: Mi. a húsz budapesti ipari vállalat dolgozói együttesen az éves terv túlteljesítésével 351 millió forint tervein felüli ter­melési értéket adunk a nép­gazdaságnak! Ezzel a termelé­si értékkel húsz vállalat együt­tes éves termelési tervét 3.5 százalékkal túlteljesítjük. A felajánlások teljesítésének eredményeképpen az üzemek nagyrésze december 20-án tel­jesíti a teljes termelési 1955. éve* tervét. Exportra termelő üzemeink dolgozói vállalták az éves ex­porttervek határidő előtti tel­jesítését is. üzemeink dolgozói és műsza­ki vezetői biztosítják, hogy a más üzemek száinára készített gyártmányokra vonatkozó kooperációé kötelezettségeiket határidőre, pontosan teljesítik. Felhívjuk a mi üzemeinkkel kooperáló üzemek dolgozóit, hogy ugyancsak a határidők; pontos megtartásával segítsék elő éves vállalásunk teljesíté­séi. Mennyiségi vállalásunk tel­jesítése mellett fő figyelmün­ket a minőség javítására, a termelékenység emelésére és a termelési költségek csökken­tesére fordítjuk. A jobb termelés érdekében minden üzem, műhely és le­hetőleg minden dolgozónk konkret felajánlást tesz a mi­nőség javítása érdekében. Fi­zet biztosítjuk, hogy nemcsak több, hanem jobb minőségű termékeket gyártunk dolgozó népünknek és külön nagy fi­gyelmet fordítunk az export minőségének javítására. A munka jobb szervezésével, a munkaidő, a termelési tar­talékok jobb kihasználásával, az anyag, és energiatakarékos­sággal emeljük a termelékeny­séget, csökkentjük az önkölt­séget. Ezzel biztosítjuk nem­csak a több és jobb, hanem az olcsóbb termelést is. A szocializmus építésében a munka termelékenységének emelése a legdöntőbb. Ezért üzemeinkben az 1955. évre a tervezetten felül átlagosan 2.3 százalékkal növeljük az egy munkásra eső termelési érté­ket. A termelékenység növekedé­sén kívül az öiíköltség továb­bi csökkentését fogja eredmé­nyezni, hogy takarékoskodni fogunk az anyaggal és a ter­meléshez felhasznált álló- és forgóeszközökkel. A húsz budapesti vállalat dolgozói vállaljuk, hogy a 251 millió forintos többtermelés mellett termelési költségün­ket 41.4 millió forinttal, ezen belül az anyagköltséget 20 millió forinttal fogjuk csök­kenteni. Az eddigieknél jóval na­gyobb figyelmet fordítsunk az új technika alkalmazására, a meglévő technilva jobb kihasz- ,Hálására, dolgozóink alkot« kezdeményezésének kifejlesz­tésére, az újítási mozgalom fellendítésére és az élenjáró íúj tapasztalatok elterjesztésé­re. A termelési feladatok meg­oldásával egyidejűleg üze­meink gazdasági vezetői, va­lamint a párt, szakszervezet, IMSZ és MNDSZ-szervezelek nagyobb figyelmet fordítanak a kollektív szerződésben előirt kötelezettségek betartására, a dolgozók gazdasági és kulturá­lis helyzetének javítására. Üzemeink párt-, szrkszerve­zeti-, DISZ és MNDSZ-szerve- zetei jó politikai és szerve­zeti munkával, a termelés párt ellenőrzésével segítik a dolgo­zókat, a gazdasági vezetőket, a fenti vállalások maradéktalan teljesítésében. Mi, húsz budapesti nagy­ipari vállalat dolgozói és ve­zetői versenyre hívjuk az ipar valamennyi üzemének dolgo­zóit és vezetőit, csatlakozzanak felajánlásunkhoz és tegyenek felajánlást az éves terv min­den részletében való túltelje­sítésére! Termeljünk 1955-ben többet, jobbat és olcsóbban! Ne le­gyen munkás, mérnök, műve­zető, technikus, aki nem vesz részt a versenyben. Lépjenek a verseny élvonalába a szta­hanovisták és újítók újabb százezrei! Vessük latba minden erőn­ket, hogy az 1955. éves terv teljesítésével és túlteljesítésé­vel alaposan előkészítsük a második ötéves terv kedvező indulását. Tegyük ezzel még erősebbé hazánkat, amely a nagy Szovjetunió oldalán, a nemzetközi béketábor élvona Iában harcoL Legyen ez a verseny százez­rek és milliók versenye a bé­kéért. hazánk boldogulásáért, a szocializmusért. Június 22-re halasztották el a béke világtalálkozót Bécs (MTI): A Béke Világtanács titkársága Frédéric Jo- Uot-Cur’e, a Béke Világtanács elnöke aláírásával az alábbi köz­leményt vette közzé: Különböző országok befolyásos szervezetei azzal a kérés­sel fordultak a Béke Világtánácshoz, hogy a májusban Hel­sinkibe összehívott béke-világtalálkozót későbbre halassza el. Ugyanilyen kéréssel fordultak a Béke Világtanácshoz olyan személyek is, akik részt óhajtanak venni a világtalálkozón. A Béke Világtanács ezért úgy döntött, hogy a béke-v ilág­találkozót június 22-től 29-ig tartják meg Helsinkiben. A Pécsi Cementáruipari Válla lat dombóvári üzemében a ra­kodóbrigádok közt állandóan első a versenyben Horváth Lajos DISZ-brigádja. Teljesít ményük állandóan kétszáz szá­zalék körül mozog, most, a má jus elsejét megelőző héten na­pi nyolc vagon (121 tonna) föd émbéléstestnek megfelelő kész áru berakását vállalták. WLÁCmMEtÁaMt EGYESÜLI ETEK] TTT A MAI SZAMBÁN: Gyorslista a Második Békekölcsön hatodik sorsolásának második napjáról. (2. o.) — Má­jus 1 előtt. (3. o.) — Az újjáválasztott bony­hádi községi pártbizottság terveiről. (4. o.) — Mindenütt gazdag kultúr- és sportműsor lesz május elsején. (4. o.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom