Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-28 / 99. szám
Wüö ÁPRILIS 38 NAPLÓ 8 Szívós, eredményes harc a Tolnai Textilgyárban a jó minőségért A TOLNAI TEXT-ILGYÄR bejáratánál elhelyezett nagy verseny táblára naponta kerülnek ki a legfrissebb adatok. Megmutatják, mennyi. volt a legutóbbi napi tervteüjesítés, hogyan állnak a minőséggel, naponta melyik műszak, melyik művezető csoportja érte el a legjobb eredményt. Üj színnel gazdagodott ez a tábla, a dolgozók — munkába jövet — már nemcsak a napi mennyiségi adatokat olvashatják le róla. hanem azt is, hogy elsejétől aznapig hány százalék első- osztályú áru készült a szövődében. Néhány adat: Apr. 19... minőségi terv: 86.2% ténylegesen: 85.6% ápr, 24). vetésterv: 110.7% minőség: 85.7% ápr. 21. vetésterv: 112.4% minőség: 85.8% Tehát - naponta —' a hónap elejétől ösekesítye — egy tized százalékkal emel kelik az e-lsőosztályu áruk.aránya. Még fél százalékkal vannak elmaradva a tervtől, de nem nehéz kiszámítani, hogy ha így haladnak, műfus elsejéig a terv mennyiségi túlteljesítése mellett itt is „egyenesbe .jönnek." AZ ÜZEMBEN NAGY A ZAJ, csattog a többszáz szövőgép. A déli terem egyik ,jA” jelű gépénél különös csoportosulás vonja magára a • figyelmet: — mintha egy kórházi ágynál orvosok tartanának konzíliumot. A hirtelen összeverődött „bizottság’1 tagjai: Eger József, a gyár műszaki vezetője, Shalli Adom főmű vezető, Verhás Mihály művezető és Kintner János segédművezető. Pár perccel eiőbb Eger elvtárs nyitott be a művezetői irodába. „Elvtársak a MEO jelezte, hogy az ,,A’“ jelű gépről lekerülő anyagban, itt-ott olajos szál van, gyerünk, nézzük meg, fni a hiba". Patrasz készül ezen a gépein, aminek a minőségével a legtöbb baj van, erre fordítják most a fő figyelmet a műszakiak és a dolgozók. Mindnyájan a gép fölé hajolnak. — „Biztos a fiókban, van a baj". — „Nem jól .rugózik a vetü- lék’“ — közüein Schalli e-lvtárs coliatokkal kiméri a fiók távolságát, megnézi az anyagban, hol olajos a szál, gyorsan, kiszámítják, hol, mitől kapott oiajfol- tot. A GYENGE RUGÖZÄS miatt a cséve felül néhány miiliméternyit kilóg a hajóból, néha hozzáér a rugózó bőrhöz, az olajozza be a vetülékfonalat. — „Próbáljuk ki egy másik hajóval’“ — Az eredmény, miután, pár percig megy a gép, tiszta, olajmentes a szőtt anyag. Közben mógegyszer átvizsgálják a gépet, megjavítják a vetélő rugózásét:, most már arra is ügyelnek, hogy alul se lógjon ki belőle a cséve és már dolgozhat is a gáp. „Gyakori az ilyen eset —- mondja Schalli elvtárs, — állandóan ellenőrizzük a gépeket, ha akármilyen kis tóba is van, azonnal intézkedünk. A minőségi hibák oka bizony gyakran a gépben van, azt kell rendben tartani.” NE>I VOLT KÖNNYŰ FELADAT — a hónap eleji mélypontról így megjavítani a minőséget. Április elsején mindössze 62.6 százalék volt. az eisőosztályu áruk aránya, másodikéin 72.8 százalék. Csak a második héten emelkedett 80 százalék fölé. Komoly intézkedéseket hoztak a gyárban a minőség megjavítására. A művezetőknél prémium-tényező az, hogy partijukban milyen a minőség. így egyénileg is érdekelve vannak nem csak a szövők, hanem a művezetők is a jó minőség elérésében. A szövőket már rendszeresen felhívják a MEO-íba a legkisebb hiba esetén is. Különösen sokat foglalkoznak a géptisztítókkal, gépoiajozókka!, hogy gondos munkát végezzenek, tisztítsák meg a gépen az olyan helyeket, ahol csöpöghet az olaj. A szövőgépeket átalakítják. folyamatosan kikapcsolják a nyüstösgépéket és kopár-szerkezetre állítják át a nyüsbök vezérlését. így a kártya helyett — ami sok miníaíh lkának volt a forrása .— ez a szerkezet dolgozik. A PÁRTSZERVEZET IS megjavítja az agiíációs munkát. Külön foglalkozik a művezetőkkel, szövőakeí, karbantartókká1!.. A pártvezetőség kiadta a jelszót: „MáJ’iis elsejére a mennyiségi terv túlteljesítése mellett a minőséget is meg javítjuk!“ — Az eredményt a számok mutatják. így véleked'ilc Zsidó János né S20vőmő is. Büszikén mondja: ,.Á múlt hónapban ebben. a teremben ón voltam az egyedüli, aki száz százalékban elsőosz- tályu árut szőtt. Most azon leszek, ha törik, ha szakad, ne csak én, hanem valamennyien teljesítsük a minőségi tervet is.“ Rudas La-szló eíVlárs, a magyar iminkás- tnozgáiom kipróbált harcosa, a kiváló filozófus, a Magyar Kommunista Párt egyik, kiváló alapító tagja, aki tizennyolc éves korától élete utolsó pillanatáig a párt, a munkásosztály ügyének szentelte nyppam tudását, minden erejét, egész életét. Igaz; kommunista veié, akit bárhova Is ékített-,a párt, .min-’ der.üít teljes erejével, jelkesedéssei dolgozott. Kezdettől a műn kásmozgaiom radikális baloldalán harcolt s -róttdgott ellenfele ÖT ÉVE HÁLT MEG volt a jobboldali és centrista m’-’-kásáru- 1 óknál;. 1919-ben az a kitüntetés érte, hogy a párt őt küldte Moszkvába a III. Kommunista Inte-ma cionálé alakuló kongresszusára, Két fronton kellett Mészáros Gáborral áttöimiök, de végire is eljutott Moszkvába, ahol élete legnagyobb élménye -Várt rá: szemtől szembe találkozhatott Leninnel. „Az első percben természetesen nagycsn elfogó- dött voltam. Hisz olyan emberrel beszéltem, aki mellett valóságos törpének éreztem magam’“ — emlékezik vissza több min* két évtized elmúltával. Az ellenforradalom ideje alatt emigrációba kényszerült. — Ausztria, Olaszország és Németország, után a Szovjetunióban talált otthont s mint a Vörös Prof essz ura intézetének tanára, a marxizmus-leminiz- raus ismert és megbecsült művelője és terjesztője lett, tagja a K'•'mmunista- Akadémiának, fűmunkatársa a moszkvai Marx-Bnge&s Intézetnek. A felszabadulás után, noha, már beteg volt, ugyanolyan oda .adással dolgozott — Akik tanítványai lehettek, scíra nem felejtik el pompás előadókészségét, meggyőző o-kfejtését, szellemességét. A . tanít- v ányek ezreinél-: adta át harcos optimizmusát, bolsevik pártosságát, a munkásosztály iránti forró szere tótét. Halálos ágyán, utolsó szavaival is, Rákosi elvtársnak és a pártnak Ü2ent. Mer tudta, ha ő ki is dől a sorból, a párt .tovább építi azt, amiért ő is egész életében harcolt, dolgozók Magyarországát. Az idén már 28 holdon termesztenek rizst a megyében Megyénk területén az elmúlt évben mindössze a palánk! tangazdaság termesztett rizst 4 holdon, A kényes növény nem mindenben kapta meg a szükséges kezelést, mégis 13 mázsás átlagtermést takaríthattak be a gazdaságban. A palánki példa nyomán az idén három termelőszövetkezet határozta el, hogy rizstertmesz- tési kísérleteket végez: a sióagárdi Béke tsz-ben 14. a de- csi Búzakalász és a faddi Szabadság Földje tsz-ben pedig 5—5 holdon termesztenek rizst az idén. A talajelőkészítést mindenütt a tolnai öntözésj és talajjavítási vállalat szakemberei ellenőrizték, Decs és Fadd után a héten Sióagárdon is befejeződnek a vetési előkészületek. Á grábóci Alkotmány tsz vagyona nem Csáki szalmája ! Alig múlt egy éve, hogy KolbzsVári Károlyt megválasztották elnöknek a grábóci Alkotmány tsz tagjai. Ez idő alatt Kolozsvári Károly nem hogy magkcdveltatte volna magat a tagsággal, rászolgált volna a bizalmukra, hanem dicstelen magatartásával, ■ felelőtlenségével súlyos • karolhat okozott a tsz- neli,. zixllesztette egységét és kiskirályoskodása miatt a tag ság csak elkedvetlenedett a szövetkezén gazdálkodástól. Nézzük sorjában, miről is van szó? Mikor elnök lett, igyekezett kialakítani maga köré egy klikket, „népszerűséget” próbált szerezni magának. En nek érdekében szemet hányt mindenféle lazaság, munkakerülés, lopás, csalás fölött és mondani sem kell,, sikerült ,■ is szert tennie egy olcsó népszerűségre, de tegyük hozzá, csak az olyan • emberek körében, akiknek a munka sohasem volt a jobbik oldalúk, és a tsz-ben is csak azt lesték, hol lehet megkaparintani valamit. „Kéz ke- zet mos” formában ő nem törődött aszal, Hogy a tagok egy része hogyan károsítja a szövetkezetét, cimborái pedig nem törődtek aszal, hogy az elnök állandóan csak ltorhelykedik és ünnepszámba ment, ha valaki józanul találkozott vele. Ha észrevette, hogy felsőbb szervektől idktiláöttélc jönnek a tsz-be, *s 'étofisPr hogy ne vágyéit. ■ észre a részegségét. Mint nemrégiben kiderült, nem is saját, hanem a szövetkezet pénzéből mulatozott. Kolozsvári Károly ugyanis több alkalommal vett fel pénzt a Tsz pénztárából, de azzal nem számolt el. ..Ez a fogalom, hogy „alapszabály”, ismeretlen volt Kolozsvári előtt. A tsz „ügyeit’> koronázatlan császár módjára önhatalmúlag intézte és ha valaki ez ellen szót emelt, a Kolozsvári-klikk lehurrogta. Tavaly ősszel kúlzorjcá- ból például nemcsak az alapszabály szerint megengedett részt osztotta szét, hanem csaknem az egész készletet. Télen aztán, amikor a jószág állományt etetni akarták, kénytelenek voltak a tagoktól pénzen „megvásárolni” a jogtalanul szétosztott kukoricát. Ami ezt csak tetézi, a kulMricavásárlásra laipott pénzt kiosztották a tagok között, mint a „megvásárolt” kultorica ellenértékét, kukorica azonban nincs sehol, a tagok egy része hallani sem akar arról, hogy még kukoricát is adjon a tsz-nek, hiszen már megkapta az árát..i A tsz lovait a tsz munkakerülői éjszaka kilopták az istállóból és különféle ma- gánfuvarokat bonyolítottak le velük, többek között fát loptak a környező erdőkből. Az elnök sem a közös tulajdon megőrzéséről nem gondoskodott, sem a tolvajok megbüntetése ügyében wém' járt el kellő eréllyel. Kolozsvári Károly ahelyett, hogy megbecsülte volna a gazdaságot, amely vezetésével megbízta a tagság, liagyta, hogy közpréda legyen belőle. Az elnök hanyagságának tudható be az is, hogy tönkre ment mintegy másfél hold fiatal gyümölcsös, mert nem szervezte még a téli védelmét. Bratyiszellem nyilvánult meg a munkaegységelőleg ki osztásúnál is. Nem a végzett munllui arányában kapták a munkaegységet, hanem aszerint, ahogyan „barátnak” bizonyultak. A múlt hetekben pedig egyenesen az történt a tsz- ben, hogy nem tudták értékesíteni az eladásra szánt 60 darab malacot. Erre fel úgy „határoztak”, hogy kiosztják a tngs&íj közciíí. Ez eddig még rendjén is volna, dé az elnök azt indítványozta, hogy a malacok értékével na terheljék meg a tagságot, hanem ingyen osszák szét. A közös vagyon elherdálása, elfecsérelése ez, amit szigorúan tilt az alapszabályzat. Az eredmény természetesen az lett, hogy a szorgalmas, becsületes tagoknak egyre inkább elment a kedve ettől a tsz-től, mert vajon ki szereti az olyan „közös gazdálkodást”, ahol kiskirály uralkodik, ahol közpréda a közös vagyon és ahol a munkakerülőké, •’ jogtalan haszonlesőké a szó? Senki, mert a becsületes tagok jó munkájuk nyomában boldogulásuk biztosítékát látták a tsz-ben és nem a Kolozsvári- klikk piszkos üzelmeit. Felvetődik a kérdés, a tsz kommunistái hogyan tűrhették meg ezeket a tsz-elle- nes mesterkedéseket? A tsz vezetőségi ülésen például Bakos János párttitkár elvtárs határozottan szembeszegült a malacok törvénytelen szétosztásának módjával, de a „többség", vagyis az elnöki klikk az elnök tékoáló határozatát támogatta. Így volt ez más határozathozatalnál is. Kolozsvári gondosan ügyelt arra, hogy „többsége” legyen és mire a pártszervezet rászánta magát, hogy tennf, kell valamit, merttsz- ellenes tervek valósulnak meg a „többség akarata” elvén, akkor már későn volt. Hogy nem volt elég következetes a pártszervezet, abban természetesen hibás a járási pártbizottság is és beszélni kell a járási tanács súlyos felelősségéről is, hogy bekövetkezhetett ez a tűrhetetlen állapot. Csak akkor kezdtek komolyan foglaikoz- ni a tsz ügyeivel, amikor már ez a helyzet lett úrrá és ennyire összetornyosultak a hibák, ahelyett, hogy mar a kezdet kezdetén megtették volna a szükséges intézkedésekéit ' . 'Z . . .; . ü Szekszárdi járási PárMsái swekájs ez MDP járási titkárai értekezlete elán Elmondotta Somi Benjámin a Párt-végrehajtó- bizottság első titkára Azok, akik azt hirdetik, hogy az egyéni gazdálkodás mellett a szegény- és középpa nászt ok zöme magas jólétet érhet el, és hogy a so-kszúaeaer egyéni parasztgazda;ágból álló mezőgazdaságunk a termelőszövetkezetek fejlesztése nélkül is virágzóvá és élenjáróvá lehet, becsapják a dolgozó parasztságot. . (Az MDP KV -márciusi határozatából.) — A Központi Vezetőség és a párt járási titkárainak országos tanácskozása egyaránt ama hívta fel figyelmünket, hogy a mezőgazdaság gyorsütemű fejlesztése lehetetlen a termelőszövetkezetek fejlesztése nélkül. A mi feladatunk, hogy járásunk minden kommunistáját úgy szervezzük és vezessük, hegy a járás szövetkezeteit megerősítsük és megteremtsük az. alapot a termelőszövetkezeti mozgalom további kíbcntak-ceásé- hoz. — A munkát azzal kezdtük; hogy gépáüomásainkiaf erősítettük tnefe gazdaságilag és politikailag egyaránt. Érmek eredménye lett, hagy legtöbb gépállomásunk ma már nemcsak gaz daisági segítséget nyújt a körzetéhez tartozó szövetkezeteknek, hanem komoly politikai erőt is jelent. Énre példákat ig sorolhatunk. Ä mözs-i gépállomás párt titkára W idomaim és igazgatója, Juirinka elvtársak, hetente többször személyesem is meglátogatják a szövetkezeteket — és tíznaponta a gépállomás így -pontos értékelést adhat a szövetkezeteik munkájánál. Ezt írásban kiadják és eljuttatják műiden egyes tsz-hez. Ma már ott tartanak, hogy a szövetkezetek elismerték a gépállomás fontos sz-erepét. Az elismeréshez hozzátartetaiik az is, hogy ez a gépállomás minden földét a vállalt határidőre felszántott, iiasonlóképpen a többi talaj-munkákhoz, kiváló minőségben. — A pártszervezet jó munkájának eredménye az is, hogy a gépállomás -körzetében nam merült fel olyan kércés. hogy negyedébe adják-e ki a kukoricát, vagy saját maguk műveljék? A szedresi gépállomás kommunistái is hasonló módszerekkel dc.jg'oanek, mint a mözsiek. Igen szoros kapcsolatot alakítottak ki a szövetkezetekkel. Ennek eredménye, hogy időben hívhatták fel a medinai Bőké tsz tagjainak figyelmét, mennyire előnyösebb a négyzetesen vetett kukorica. — Igen ám — tiltakozott a vezetőség, — de ki kapálja azt? — Hogy-hagy? — csodálkoztak a gépállomásiak. — Mi negyedébe akarjuk kiadni a kikor]cár, mert nem bírjuk erővel. Énre Miklós elv-társ, a gópáUoraás fóagromómusa a párttitkárra!, Bániczká elvtárssal együtt összehívták a tagokat: — Kevesen vagytok? — Igen. — Hát miért nem vesztek fel új tagoltat? — Még mit nem. Akkor csökken a jövedelműül!.. Bizony, kemény -munka volt megmagyarázni a Béke tez tagjainak, hogy az új tagok erősítik a csoportot, a kukoricát sem kell kiadni negyedébe. művelni. A járásunkban az a helyzet, mintha a Dunára tartó ke- seiyüsi műút kettéosztaná politikailag Is a járást. Az északi részen szépen gyarapodnak a szövetkezetek, meglehetős eredményei is mutatkoznak munkánknak, annál nehezebb a helyzet a déli részen. A sárpilisi gépállomás még nem tudja összefogni a körzetéhez tartozó szövetkezeteket. Itt is elsősorban az volt a feladatúnk, hogy a gépállomás pártszervezetét erősítsük. A közelmúltban került vissza a gépállomásra Szik elvt-árs tőle sokat várunk, már mutatkoznak eredmények, bár ezek még kezdettek. Megállapítottuk, hogy a gépállomás körzetében melyik a leggyengébb tsz. ilyenek: az aleónyékí Vi~ lágszabadság, az alsónánai Világszabadság és a sárpilisi csoportok ... — (segítségükre megszerveztük a patronázs-mozgaiknaí, amelyben mintegy harminc vállalat és ipari jellegű üzem vesz részt. Itt is előre- meghatároztuk, hegy melyik tsz-nek főleg milyen segítségre van szüksége. A tengeiici főleg tudományos segítséget igényel, segít néki az alsótengelíci kutató intézet. Az intézet segítségével felmérték az áliatóllományt és az érd takarmányszükségletét. Megfogadták a jó tanácsot és napraforgós borsót vetettek. — A. MÉSZÖV főleg a -tsz-ek könyveléseit segíti renoibehczni. Példának állíthatom a Bánya és Építőipari ES segítő munkáját. Bittér igazgató elvtárs vezetésével rendszeresen segítik a faddi Kossuth, szövetkezetét. Segítenek -az anyagbeszerzéstől á felmerült viták igazságos eldöntéséig mindenben, A tagság nagyon szereti őket. Bizonyság ez arra, hogy a munkásosztály így is mennyi segítséget cdhat a parasztságnak. És sorolhatnám tovább, de emiithetek egy-két olyan vállalatot, — mint a Szekszárdi Magasépítő, a földmű* vesszoveíkezet, a szekszárdi Tatarozó, — akik csak ígérgettek; de még kint sem jártak a szövetkezetiben. Pedig nagyon fontos ez, mert mélyül a barátság és egyre. erősödnek azok a szét téphet étién szála!;, amelyek munkást ég parasztot egybe- kapcsolnak. További failadaliínk, hogy minőéin erővel megszilárdítsuk a szövetkezetek -pártszervezeteit és minél több tapasztalt elv- társat küldjünk a falusi pártimunkára. A hármas típusú szövetkezetek közül mintegy háromban minős még pártszervezet, m-cat dolgozunk ezek létrehozásán. Ugyanakkor szép eredménnyel folynak a tsz-lá.tcgaíásak, amelyek eredménye az új belépők százaiban keid mutatkozzon. Csak- a kezdeti lépéseket tettük még meg 3 mezőgazdaság fejlesztési határozat végrehajtására. Szólhatunk ugyan eredménvelpről, de járásunk minden komipunistáj-ának érezni éa tudó: keli. hegy a kezdeti sikereket kihasználva tovább kell hal-adn-unic a megkezdett úton. Mihályfi Ernőnek, az Országos Béketanács alelnökcuek nyilatkozata: Németországban megkezdődött az aláírásgyűjtés a Béke-Világtanács bécsi felhívására Április 22—28—24-én tartották -meg Drezdában a német békekongresszust. A komgresz- szuso-n a magyar békemoega- lom képviseletében résztvett Miihályfi Ernő, népművelési miniszterhelyettes, az Országos Béketanács aieinöke, aki hazaérkezése után többek között a következőiket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: Szombaton délután hatalmas arányú -nagygyűlés volt a Kari Marx-platzon, A gyűlésen több, mint ötvenezer drez: dai lakos veit részt. A gyűlésen felszólaltakra külföldi.dér legátusok Is. A bétiíegyule-sen átadtam a magyar nép békeüdvözletét és beszámoltam a.r-rói, hogy a csaknem tízmilliós Lakosú Magyarországon mintegy héttnk- lióan írták alá a bécsi felhívást A német békekangresz- szus vasárnapi záróülésén ün nepélyesen elhatározták, hogy Németországban megkezdik az aláírások gyűjtését, a Bálié Világ tanát.; bécsi felhívására. A határeeait értelmében va sé-map 11 órákor a Német Demokratikus Közlarsaságbar- ég Ny-ugaí-NámetorsEágban egya ránt megkezdőaött. . aláúáe' gyűjtés, . 4