Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-27 / 98. szám

TÁTIJÁT fnJtcmmuAujAi eoye/űuetekt — 1 "L - ■*' rv ■ A MAI SZAMBÁN: ftatojajma és Sigemicu nyilatkozata a japán parlamentben. (2. o.) — Külföldi hírek. (2. o.) — A szekszárdi vörös búrért. <2. «.) — Rossz előkészítés ' — rosszul sikerült pártértekezlet Pincehelyen (3* o.) — A puszta szíve. (3. o.) — ’Rein Péter zetoros levele Tolna megye gépi növényapolóihoz. (3. o.) — Április 26-án élet­be lépett a Budapesti Helyiipari Vásár 50 szá­zalékos utazási kedvezménye. (4. o.) V- ......--.......lrr- .................. .... .n-1 AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTAA'GA'NAK LAPJA xii. évfolyam, »8. szám ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1955 ÁPRILIS Z1 Versenyben a vasút dolgosói Harc az önköltség csökkentéséért A márciusi párthatározat ■megszabja a vasút előtt álló feladatokat is. A szocializmus építését, az életszínvonal to­vábbi emelését mi vasutasok is csak úgy tudjuk segíteni, ha emeljük a termelékenysé­get és csökkentjük az önkölt­séget. Ennek elérése érdeké­ben kell a meglévő mozdony- és kocsiparkunkat gazdaságo­san és tervszerűen felhasznál­ni, emelni a vonatok átlagos terhelését és széles körben al­kalmazni az élenjáró szovjet módszereket, az 500 kilométe­res és 2000 tonnás mozgalmat, az irányvonat képzést. Ezeket a feladatokat egye­dül sem a forgalmi, sem a vontatási dolgozók nem tud­ják teljesíteni, hanem mind­két szolgálati ág közös jó munkájára van szükség. Az önköltségcsökkentés te­rén nagy szerep hárul a menet irányítókra. Elő tudják segí­teni a 2000 tonnás mozgalom fejlesztését zöld út biztosífá- sával, a forgalom helyes sza­bályozásával növelhetik a vo­natok utazási sebességét. Zen- tai István bátaszéki menet- irányi' ' április első dekádjá- ban 1179 tonna túlsúlyt továb­bított vonalán, amellyel két 324-es sorozatú gépet takarí­tott meg. Utazási sebesség ter­vét 114 százalékra teljesítette. Ezeket az eredményeket úgy tudta elérni, hogy szoros kap­csolatot tart a mozdonyfelvi­gyázó, a mozdonyszemélyzet és az állomások dolgozói kö­zött. Egy-egy út alkalmával egy útra szóló szerződést köt­nek. Emellett Zentai elvtárs állandóan fejleszti szakinai és politikai tudását, így tudja alkalmazni az élenjáró szovjet módszereket. Az állomás dolgozói közül Csuprik Tibor és Ferencz Bé­la is párosversenyben vannak. Az önköltségcsökkentés terü­letén az árammal való taka­rékosságot vállalták. Március­ban 200 kilowattóra áramot takarítottak meg a múlt év márciusi áramfogyasztással szemben. A nyomtatvány felhasználás­nál egy hónappal ezelőtt még komoly hibák voltak, de amióta felállították a nagy- és kiskészletet, azóta feleannyi nyomtatványra van szükség. Minden egyes szolgálati hely nyomtatványszükségletét felül vizsgáltuk és így meg lehetett állapítani, hol vannak fölös mennyiségben és rendeltetésé­től eltérő célra felhasznált nyomtatványok, amelyeket gaz daságosan lehet máshol fel­használni. Az önköltség csökkentése érdekében eredményesen har­colunk a vonatok átlagos ter­helésének növeléséért, amit a hónap első dekádjában 113 százalékra teljesítettünk. A kocsitartózkodási egységidőt is 113 .százalékra teljesítet­tük, amivel a kocsiforduló csökkentését segítjük elS. ~ PÁSTI JÓZSEF Levél epy példamutató ka’auzról Kedves levél érkezett a na­pokban a Dombóvári Vasút­állomásra. Egy kalauzról szól. akit az utasok dicsérnek meg jó munkájáért, udvarias maga­tartásáért. „Ne tessék haragudni — ír­ja Boron Márton a levélben — de dolgozó társaim nevében is irom a levelet. Mi, Kapos­vár környéki dolgozók, min­den nap utazunk a vonaton és ismerjük a maguk dolgo­zóit, melyik milyen. Örömmel írom a dolgozótársaim nevé­ben is, hogy van egy dombó­vári kalauz, aki sűrűn jár er­re, neve Simon István. A nevét is mástól- tudtuk meg és már régóta feltűnt, nyugodt, udvarias, de határo­zott magaviseletével. Ö, ha be­köszön a kocsiba, még az uta­zásunk is más. Úgy szeretnénk ha sok ilyen kalauz járna ezen a vonalon. Ezt csak azért írom meg, hogy az állomásfőnök elvtárs, meg a dombóvári pártvezetőség is büszke legyen az ilyen vasúti dolgozóra, aki az utasokkal ilyen udvarias és mindig tisztán, csinosan jer. Az összes korpádi és nagy­bajomi dolgozók nevében üd­vözlöm az udvarias dolgozót és az állomásfőnök elvtársat is.’’ József Atilla emlékest Szekszárdion A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a TTIT vasár­nap ünnepi megemlékezést tartott József Attila születésének ötvenedik évfordulója alkalmából. Az ünnepség méltó volt Jó­zsef Attila emlékéhez, de egyben hírt adott a TTIT-ről is, amely az utóbbi hónapokban keveset hallatott magáról. Ez az ünnepség figyelmeztető is lehet: ilyent nemcsak lehet és érde­mes, de kell is rendezni. Az emlékest gerincét vendégművészek adták. Pándi Pál egyetemi docens nagyon szép előadása nemcsak emberileg hoz­ta közel József Attilát, hanem az európai háttér megrajzolásá­val megmutatta a világirodalmi helyét is an-nak a költőnek, ki most lenne ötven esztendős, s valóban itt lelhetne közöttünk. Pándi szép emlékbeszédét mintegy kiegészítette Ascher Oszkár élményt jelentő versmondása: a szebbnél-szebb József Attila versek póz és mesterkéltség nélkül szólaltak meg elő­adáséiban. Kár, hogy Simonffy Margit előadásmódja egyáltalá­ban nem a harcos forradalmárt idézi. Kitettek magúkért helyi művészeink is. Privler Gyula Beethoven patetikus szonátáját szólaltatta meg kulturáltan és elmélyedéssel. Ritkán szerepel, pedig szívesen hallgatnánk meg önálló koncerten is. Mint zeneszerző, két József Attila-dalát mutatta be Peres Sára, az ihletett dalokhoz illő szép tolmá­csolásban. Erdélyi János Csajkovszkij és Sarasaié két hegedü- c:arabját adta elő, hatásosan, nagy sikerrel. A szekszárdi József Attila-est méltán aratott emlékezetes sikert, Termelőszövetkezeteink életéből Több dohányt termelnek a nagyszékely! Dózsa Népe tsz-ben Haracsi Gyula levelezőnk arról ír, hogy nagy gondot fordítanak a tsz-tagok a do­hánypalánták nevelésére. Ezt bizonyítja az egymás mellett sorakozó fehér molinóval le­takart melegágyak. A szépen fejlődő dohánypalánták Csö­mör János brigádveaető lelki­ismeretes munkájáról beszél­nek. Csömör János tudását, ta­pasztalatát nem rejti véka alá. Nem olyan régen, alig két hete került faliújság tábla az iregszemcsei Uj Elet termelő­hanem községük egyéni gaz­dáit is megtanítja a dohány- nevelésre, termelésre, nem egy gazdának ő maga vetette el a melegágyát. A 15 főből álló dohány ter­mesztési munkacsapat vállal­ta, hogy a tervezett 7 mázsás holdanként! dohánytermést túl­teljesítik és holdanként 7.50 mázsát fognak elérni. vállalta, hogy május 1-ig egy új raktárt fog régi épületből átalakítani. Már1 csak a beto­nozás van vissza. Állattenyésztésünk terén is javulásról számolhatunk be. Ez a javulás különösen a tehe­nészetre vonatkozik, ahol rö­vid idő alatt közel egy litert emelkedett a fejési átlag. Termelőszövetkezetünk tag­jainak jó munkáját az egyéni dolgozó parasztok is látják, többen érdeklődnek termelő-' szövetkezetünk munkája felől és arról is beszámolhatunk, hogy közülük vettünk is fel új tagot. tŐ' íTj tag választotta a szövet­kezeti gazdálkodás útját. A kukorica és burgonya ki­vételével valamennyi tavaszi növényüket elvetették már. Igen szép eredményről lehet beszámolni a beadás terén is. Évi sertés- és vágómarhabeadá sukat 100, tojásbeadásukat pe­dig 80 százalékra teljesítették. A felsoroltakon kívül a Kos­suth tsz tagsága a tisztasági hónap keretén belül is példát mutat, mert irodahelyiségüket, istállót, raktárt kimeszelték. szövetkezet irodájába. A tsz könyvelőjének javaslatára lé­tesítették, hogy faliújságon ke­resztül bírálják meg a tagok munkáját. A faliújság első cikkét a tsz elnöke, ifj. Tóthi Mihály elv­társ írta, aki írásában bírálta a tsz vezetőségének egy-két tagját, akik a rossz idő be- köszöntével betegségre, hideg­re hivatkoztak és nem men­tek dolgozni. Sói az az eset is előfordult, hogy egyik tag csak tetette magát betegnek. Egyszóval az iregszemcsei Uj Elet tsz-ben felütötte fejét a ráérés, a nemtörődömség han­gulata. Erről írt a faliújságon keresztül cikkében Simon Já­nos elvtárs, az ellenőrző bi­zottság elnöke is. „Mindannyiunk érdeke, hogy a termelőszövetkezet s a tsz minden vagyonát a legnagyobb gonddal kezeljük, amelyet az alapszabály is kimond.” Simon János elvtárs nem véletlenül kezdte így bíráló cikkét, mert ellenőrzése során megállapította, hogy a hengert Többször hallhattunk már hírt arról, hogy állami gazda­ságaink vezetői a szakmai se­gítségen kívül különböző gé­pekkel, eszközökké) segítik közvetlen szomszédságunkban lévő termelőszövetkezetek tag­jait. Erről az elvtársi segítségről hallottunk Nagyszokolyban is. A Tolna Mejye, Moziüzemi Vállalat Lenin elvtárs születé­sének 85. évfordulója tisztele­tére lehetőség szerint olyan filmeket hozatott, amelyek Le­nin életével, munkásságával kapcsolatosak. Szekszárdán pél dául a Puskás ember című fil­met 670-en nézték meg. Simon tornyán a Lenin 1918-ban cí­is kint hagyta a hrigádvezető a szabad ég alatt, ahelyett, hogy azt tető alá tette volna. Az ellenőrző bizottság ott ta­lálta a legnagyobb hibát, hogy a naponként teljesített munkai egységeket nem írták be. ha­nem havonta egyszer, sőt elő­fordult az is, hogy a brigád- vezető bemondás után írta be a napi teljesítményt. A Cilik megjelenése utóm gyökeres változás állt be min­den téren. Azóta a henger is tető alá került. A teljesített munkaegységeidet pedig a mun- kacsapatvezető minden nap felírja külön, szombatonként pedig a tsz könyvelőjének a segítségével átvezetik a munka egység’könyvbe. A bírálat után megjavult * munka, nagyobb kedvvel mén* nők a tagok dolgozni, amely- nek eredménye a tavaszi mun­kák elvégzésénél már mutat­kozik is. A Fornádi Állami Gazdaság burgonya-vetögépet adott köl­csön a nagyszokolyi Béke tar- tagságának. Ennek a gépnek egy napi normája 6 bőid, ami azt jelenti, hogy a gép segít* ségével 2 és fél nap alatt be­fejezik a burgonya vetését amely ellenkező esetben 5 napig tartott volna. mű filmet vetítették. Duna- földváron több, mint 350 né­zője volt a Felejthetetlen 191* című fűmnek. Több keskeny- vetítésű mozi is játszotta az említett filmeket. Az alsóle- perdj állami gazdaságban pe­dig a Megvédjük Cárié int cí­mű filmet mutatták be siker­rel. Hírek a bikácsi termelőszövetkezetből 1 15 taggal gyarapodott a tuajosi Kossuth tsz A bírálat rnouián {óbban balad a munka az iregszemcsei ..Uj Elet4 isz-ben A Fornádi Állami Gazdaság segítése Lenin életéről szóló filmek bemutatója 7//V/ muaéizek között (Banyhádait Akarva, akaratla­nul eszem.be jutott az én gyermekkorom. Igaz ugyan, hogy nem azért ültem le vasárnap a bonyhádi járási kultúrotthon színháztermében egy nyikorgó székre, hogy ° gyermekéveim apró és nagy eseményeit , számlálgassam. Hiá­ba, a varázs olyan erős és meglepő volt. A színpadon píros- nyakikendős apró fiúk és lányok énekeltek. Kik ezek? — kérdez­tem a szomszédom­tól, egy fitos orrú kis lánytól, Érdi Jutká­tól, aki már nagy ’ány. mert a bonyhá­di alta.áncs iskola hatodik osztályos ta­nulója, de azért a lá­ba még nem ér le a székről. — Pszt — intett a kislány és mozdulat­lanul figyelte a szár­nyaló dallamot, a színpadon éneklő út­törőket. Beethoven tavaszi dalát énekelték a gyerekék. Az én időmben a falusi is­koláján hírét sem hallottuk a nagy né­met zeneköltőnek. Véget ért a dal. — Jutka önfeledten tap­solt és hozzámhajolt: — Mit tetszett kér­dezni? — Kik voltak ezek? —• A dikói úttörők-• Még a megyében sem igen ismerik az emberek ezt a kis he­gyi falut... és a ci- kői gyerekek?... De kár volt csodálkozni... újabb és újabb kel­lemes meglepetést hozott ez a délelőtt. Apró művészek, szí­nészek és versmon- dók, énekeseik és kó­risták ... négy község négyszáz fiatalja kö­zé csöppentem. Ver­seny volt ez a javá­ból. A kultúra, a nép művészet ifjú műve­lőinek versenye... — Nehéz a választás, magam is Jutka véle ményét kérdeztem: — Mit gondolsz, a szigorú bíráló bácsik kiket érdemesítenek a DISZ járási kultúr- vet'senyére . .. mert ugye készülődik min­den fiatal. Jutka gondolkodott kicsit; — Hát... az a maiosi kislány, az nagyon szépen szaval ta a Fülemülét.. a cikói úttörők ügyesen játszották a Kádár Katát, meg a cikói táncosok is jól tán­coltak .. na és ter­mészetesem a mi is­kolánk kamarakóru­sa... Igen. Jutka, de nem mi vagyunk a bíráló- bizottság ... — Jaj azért izgu­lok én is ... csak si­kerülne ... Sokáig emlékezetes marad nékem ez a találkozás. Amilyen tűzze? járta öt cikói fiú és lány azt a tán­cot ... Bíró Gizi.. . Német Ferenc és a többiek. Jó volt látni, eat a körzeti versenyt., és nagyon jó volt arra gondolni, hogy ezek­nek a gyerekeknek szép, tartalmas a gyermekkoruk... — Köszönet érte a falu tanítóinak:, hiszen ők is itt voltak. Mennyi munka, türelem, em­berszeretet kellett ahhoz, amíg Wilchem Anna. a tizeink étéve« kislány bájos egysze­rűséggel énekefite Ká­dár Kata balladáját... vagy ahhoz, hogy a közel száz tagú bony hádi úttörő énekkar olyan tisztám és mű­vészien énekeljen, — meglehetősen nehéz kómsműveket... A területi verseny sike­rült. Köszönet érte a négyszáz fiatalnak és tanítóiknak .. — Dr. Kolta Lászlóménak, Kertész Mártomné- nak, Ambrus Gyulá- nónak és Lukács Ká­rolyinak. Áldozatos munkát vállaltak, de munkájuk eredmé­nyéről mindennél szebben szói ez a te­rületi kultúr verseny és a verseny négy­száz résztvevője.. A taps nékik is szóit, Ésszerűsítették a kukorica négvzetes vetését Alsóieperden A gyakorlat megyénkben is számtalan helyen igazolta, a négyzetesen vetett kukorica előnyeit. Sok gondot okozott és okoz még ma is a négyzetes vetés gépesítése, mert kapu­val sok időt' és munkaerőt vesz igénybe. Az alsóleperdi állami gazdaságban sokat fog­lalkoztak ezzel a problémával, és végül sikerült kidolgozniok egy olyan eljárást, amely meg könnyíti, olcsóbbá teszt a négyzetes vetést. A kultivátor- ra nem egyszerű vonalzókat hanem helyükbe kocsisínből készült hegyes vasakat erősí­tenek keresztbe. Ez mér nem­csak vonalat, hanem mintegy 8—10 centi mély barázdát * húz. Amikor keresztbe-hosazá- ha meghúznák ezt a barázdát, természetesen a négyzetek sár kain is ott lesz a szüksége« 8—10 centi mélyedés, abba csak bele kell szórni a magot, majd pedig utána elm un kálin a talajt. így nem kell kapával készíteni a kukorica fészkét, csak a magot kell beleszórni a kész fészkekbe. Termelőszövetkezetünk tag­jai lelkesen kezdték meg a ta­vaszi munkákat — írja Ju­hász Rozália levelezőnk, a bikácsi Petőfi tsz tagja. A lelkes munka eredményeként rövid idő alatt földbe kerültek a koratavaszi növények mag­jai. Vetettünk 11 hold zabot, egy holdon dinnyét, 6 holdon napraforgót, a burgonyán kí­vül a napokban elvetjük 20 holdon a heterózis kukoricát, amelynél a magasabb termés elérése érdekében a pótbepor­zást időben el fogjuk végezni. Termelőszövetkezeteink tag­jai egész évre versenyben áll- rak. Pártszervezetünk titkára Forrai Antal elvtárs, Ma- jós község v. b. elnöke szer­kesztőségünkhöz küldött leve­lében a Kossuth termelőszö­vetkezet tagjainak munkájá­ról, eredményeiről írt. „A múlt évben a kevés tag­ság miatt eléggé rosszul ha­ladtak a munkák. A hiba a kevés tagság mellett elsősor­ban a szervezetlenségben volt található. Jelenleg azonban már megváltozott a helyzet, jól dolgoznak a majosi Kos­suth tsz tagjai, amit bizonyít az is. hoev a zárszámadás óta

Next

/
Oldalképek
Tartalom