Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-26 / 97. szám

1355 'ÁPRILIS SS NAPLÓ 3 TAGGYŰLÉS! JIGYZ1T!SC»„ A községi pártszervezetek alakúié taggyűléseinek egyik legnagyobb ered­ménye, hogy régen volt ilyen nagy a megjelentek arányszáma, mint most. Kolesd Községbe* például a párttagság 93 százaléka megjelent annak ellenére, hegy a községhez tartozó Hangos-pusz­táról és Bcrrjádról 3—S kilométert kel­lett gyalcgoiniűk. Nakon... .... a jó; beszámoló alapot adóst a szé­leskörű vitára. A hozzászólóik valameny- •nyien a pártszervezetek előtt átló lég- tcrtosább feladatokhoz szóltak hozzá. Töllősi Antal elvtárs, a termelőszövet­kezeti mozgalommal foglalkozott és be­szélt arról is, hogy a községi pártszer­vezet megalakítása milyen nagy jelen­tőségű a tsz mozgalom erősítése szem­pontjából. Szabadi István elvíárs, a pártcsopor­tok éleírekeltésánek szükségességéről beszélt. — Meg kell javítani a párt- csoportok munkáját — mondotta — és ennek érdekében' pártbizatoiakat' kell választani, akik irányítják á páfftveze- íőség útmutatásai alapján, a hozzájuk tartozó kommunisták tevétenySíedését. A Pak»i Konzervgyár... ... alapszervezeti taggyűlésének az volt a legpozitívabb része, hogy szélesköriién foglalkoztak az előttük álló feladatok­kal, például a következő oktatási év elő készítésével. Elhatározták, hogy az el­múlt éveik tapasztalatai alapján nem hagyják az utolsó napokra ezt a .nagyon fontos pártmunkát. Sokat foglalkoztak a kommunisták példamutatásával, a diszisták. "'munkájával. Csak az veit a hiba, hogy főleg általánosságban beszél- . tefc a hibákról és a feladatokról, nem bírálták névszerinti a hibák elkövetőit és a jövőre vonatkozólag konkrét javas­latokat sem ' terjesztettek elő, inkább csak arról beszéltek, hogy ezt is meg kell tenni, azt is, de a „hogyan’-röl már megfeledkeztek. Szálkáit... ... a községi pártvezetőség már elosz­totta a funkcióikat is és hozzálátott a munkához. A DlSZ-szervezettel eddig nem törődött kellő mértékben a pártve- zetőség. Most HISZ felelőst jelölt ki a legjobb kcjrróújn.isták közül. Nagy Sz. István elvfáraat bízták meg a fiatalok segítségével. Az i'S; párlveizetőság készí­tette elő a községben á Lenin-ünnepsé­get éf hozzáfogott a tömegBzervezeiek bevonásával a május 1-ré való készü­lődéshez is. A begyűjtés akadályai Felsőnyéken Tamásiban minden gazdával megtárgyalták a beadási kötelezettsége teljesítését HA FELSŐNYÉK beadási tervteíjeaí'tését vizsgáljuk, csak hamar kiderül, hogy még igen sok adósságuk van a község dolgozó parasztjainak. Néz­zünk. meg néhány olyan tényt, amelyek gátolják a községben a begyűjtést.­Először is nézzük magra ta­nácstagok példamutatását. A tanácselnök, Zámbó József elv társ őzt mondja: — Alig van öt tanácstag, aki' hátralékos, d-e ezekneií is csak „kisebb'’ tartozásuk van. ,H. Kiss Lajos, 1 K-ss József az első negyed­évi sertésbeedási kötelezettsé­gével ■ tartozik, Bada Mihály 84 .kilogramm sert'óssal és 2 kilogramm baromfival tartó­zik, Sári Ferencnek tejteadá- «i hátraiéloa \ an, Vajda János nein teljesítette a múlt évi sériésbeádási kötelezettségét. A KÖZSÉG hátr aléüiának többsége éboesi ilyen úgyneve­zett áldseöb“ tartozásokból tevődik Össze. Tehát, a községi tanács és a begyűjtési hivatal nétn tudja 'gyökeresen feílesi- d.íte.ti a községben a begyűj­tést, míg megalkuvás nélkül írem gondoskodik e ,-kisebb“ hátralékoknak a teljesítéséről. A tanácstagoknál a példamu­tatás szempontjából is súlyos hiba a hátralék..— 'függetlenül Bitói', hogy; kevés vagy sok. Ha mindjárt , néhány kiló a tanácstag hátraléka, még . ak­kor is. rossz példa a község lakói előtt, a rossz példa pedig nyilván nem a beadás teljesí­tésére serkent, hanem csök­kenti az állam iránti kötele-, zettségekkel szemben a fele­lősségérzetet. A .községben tanácstagi be­számolókat tartanak a tanács­tagok. A végrehajttó'bizoirtság úgy tervezi, hagy itt fo'glalkoz nck a begyűjtéssel is. Ez he­lyes és jó kezdeményezés, de amíg altad olyan tanácstag, aki hátralékos, addig nincs súlya- szavának. A HASIK nagy akadálya a begyűjtési .tervek teljesítésé­nek a szigorú, határozott fel­lépés hiánya a hátralékosok­kal.szemben. Különösen a kó­látoknál van ez így. Hogy mennyire szükséges és ered­VÄLASZ # Tolnai Napló április 1T.-i számában megjelent „Nem mondhatják az elvtársak, hogy wem segítünk a munkában" c. karcolatra A karcolat, annak ellenére, hogy egy rosszul, felvett jegy­zőkönyv alapján készült, szá­munkra' tanulságos két szem­pontból is. 1. A jegyzőkönyvek elkészí­tésére nagyobb gondot kell fór dl tanunk a jövőben és mi­előtt aláírnánk, 'gondosan át kell olvadnunk, bármilyen más sürgős .munkánk is van. 2. A felsőbb szervek' részére csak jól és pontosan felvett, va lásnint áttajuiík éllenőfzött jegyzőkönyvet továbbítunk. Szekszárd Városi Párt­V egrehajtóbizottsága. Szeady Pá! ®Í3Ő': titkár. menyes lenne a határozott fel lépés, arra jó példa Radics Jánosaié' kuiákasszony esete, , Amikor felmérték a huták .ter­méskészletét, és erélyesebb módszerhez folyamodtak, a kuiákasszony 1 óra alatt bí­zott sertést tudott „előállítani”. A hátralékok teljesítésénél nem léhet „udvaroigatni” sen­kinek: ha az agitáció, á szép szó nem használ, akkor eré­lyesebb eszközeikkel kell ér­vényt • szerezni a rendeletek- nek, mert a beadási kötelezett­ség — törvény. A tanács és a begyűjtési hivatal liberálisan foglalkozik a hátralékosokkal ás ez meg­mutatkozik abban ;s, hogy sok gazda nem teljesítette az első negyedévi beadási kötelezett­ségét, de feleiősségrevoriás áp­rilis 20-ig nem történt egy gaz­dánál sem. Sok gazda megsér­tette a törvényt, a rendelet értelmében ilyen esetben fel kell szólítani kötelezettségének teljesítésére, ha ez sem nász­nál, fel kell emelni tartozását 10 százalékkal. A begyűjtési hivatal nem szerzett érvényt az idevonatkozó törvényerejű rendeletnek és ebben hibás a tanács is. A hátralékosok elszámolta­tásához is későn fogtak hozzá és amint az eredmény mutat­ja, elég felületes munkát vé­geznek az elszámoltatok. Az ország elvárja, hogy Fel­sőnyék. sürgősen törlessze be­gyűjtési adósságát. et tervjelbontást azzal az ér­zéssel fejeztük be, hogy jó kap­csolatot teremteltünk a liözség valamennyi beadásra kötele­zett dolgozó jXLrasztjával — nyilatkozott Schaffer György- né a tamási begyűjtési hiva­tal dolgozója. A hivatal dolgozói «■ terv­felbontás során nagyon ko­moly és eredményes munkát végeztek. Két hónap alatt 1600 beadási kötelezettel foglalkoz­tak olyan értelemben, hogy a termelők vetésterületeit figyc- lembevéve készítették el az egyes termény féleségekből az illető beadási tervét. A ter­melőt írásban hívták meg a tervfelbontás megtárgyalásá­ra. Mindén egyes termelő há­rom nappal előbb megixipta az értesítőt és így volt ideje min­denkinek arra, hogy előkészül- jön s a hivatallal közösen ál­lapodjék meg az egyes ter­ményféleségek, a tákarmány, a vágómarha, a sertés, a tej, a tojás és a baromfi beadásá­ra vonatkozóan. Az 1600 beadásra kötelezett közül mindössze 80 olyan ter­melő akadt, aki a kitűzött terv- felbontási napon valami oknál fogva nem jelent meg a be­gyűjtési hivatalban. Ezeket a termelőket írásban idézték meg egy másik napra. Akik az idé­zésre sem jelentek meg a hi­vatalban, azokat a begyűjtési megbízott felkereste a Idkásu­kon és ott tárgyalta meg ve­lük a beadási tervet. A terv- felbontás teljes befejezése ér­dekében 15 termelőt kellett a lakásán felkeresni. Most már j minden egyes termelő beadási 1 könyvében cikkcsoportokra bontva benne van a végleges beadási kötelezettség. Akadtak olyan termelők, akik a szántóterületeik egy- 1lármádat, tehát a. tételező •agyságban, nem vetették el kenyérgabonával. A dolgozó nép államának törvényeit min­denkinek be kell tartania. A begyűjtési hivatal ezért tekin­tet nélkül arra, hogy a terme­lő elvetette-e a kötelező nagy­ságú területét kenyérgaboná­val, vagy sem, kivetette a kö­telező gabonabeadást. A termelők közül többen azt leérték, hogy a kukorica he­lyett babbal teljesíthessék a be adást. Ezekhez a térésekhez a hivatal indokolt esetben hoz­zá is járult. Tamási község sem teljesí­tette maradéktalanul az elmúlt negyedévi beadási kötelezett­ségét. Bár a tojás, baromfi és sertésbeadás terén nincsen le­maradás, sőt baromfiból 284 százalék a teljesítés, hiány van" a vágómarha- és a tejbeadás­ban. Az a véleményünk, hogy a tanácsnak és a begyűjtési ál­landóbizottságnak jobban kell segítenie a begyűjtés munká­ját és akkor nem lesz lema­radás semmilyen téren sem. g'erdéje, kokszolója és erőmű­ve van. Gépészete sorozatban gyártja már az ország legjobb kokiliáit. Óriási hőerőműve, annyi energiát termel, ameny- nyi amellett hogy a kombinát üzemeit ellátja, — hárommillió lakás világításához elegendő. Ugyanakkor az erőműből in­dul ki a , távfűtési hálózat, amelyen keresztül a fáradt gőz a város ötezer lakását fű­tik. Az erőmű és egyben a gyár méreteire is jellemző, hogy ez az erőmű csak kise­gítő üzem és mégis : annyi energiát termel, mint a hábo­rú előtti Magyarország legna­gyobb erőműve, a Mátra vidéki Centrálé.. A Marii "műiben mán- két ke­mence dolgozik, rövidesen in­dul a harmadik és már építik a negyediket és jelenleg any- nyi acélt ad, amennyi havonta négyezer traktor gyártásához elegendő. Rövidesen befejeződ nek a Kokszoló és Vegyimű építkezései. A kokszoló igen fontos üzeme lesz a kombinát­nak, mert itt nemesedik majd a komlói szén vegyileg tiszta kohókoksszá. Rövidesen innét kapják a vegyi üzemek a száz­féle értékes nyersanyagot tar­talmazó kőszénkátrányt. Az építkezés tovább folyik. A közelmúltban kezdték az ércelőkészítő és tömörítő mű építését és még ez évben meg­indulnak a sztalinvárosi durva hengermű gépei is. ;. , £s s. várót alatt» Dum­dk ifjú város Budapesttől hetven kilomé­terre, a Duna adonyi kanyar­jában, a hajdani pentelei fennsíkon épült Sztálinváros. E városnak nincs évszázados történéltne. Nevét nem említik az ősi krónikák. A legfiata­labb magyar város mindössze öt esztendős. Fiatal város és lakóinak száma máris megha­ladja: az olyan régi dunamenti Sztálinváros Ahol néhány éve az első munkások kis fabarakjai sora­koztak, ma hatalmas modem .szálloda áll. Étterme, táncter­me, .presszója semmiben sem marad alul a világvárosok szórakozóhelyeinél __ és ven­d égkönyvében a Nagyvilág cso­dálatáról szólnak a bejegyzé­sek. Angol, francia, német, olasz, szovjet, jugoszláv, arab, kínai, indiai, román és cselt nyelven. Csak egyet idézzünk a sok közül — Iradzsi Esz- kandri iráni költő sorait — „Sztálinváros! Csodálatos a név, amely töretlen földeket, szépséges városokká formái”. A tűz & az izzó vas városa. Az emberszeretet és humánum városa. Benne ég az egész ma­gyar nép izzó hazaszeretete, al­kotás vágya. Acél város, ahol először a lakóházak, & város városokét, mint Komárom, Baja, Mohács ... Üt év -alatt építette vasból és betonból a magyar nép. Állnak a falak, dolgoznak a Vasmű üzemei. A pentelei síkon villóűzó. éjszakai fények az új város önálló életének mindennapos történetét lob­banják az égre ... utcái épültek, hogy ne bará­tokban . lakjanak a . váskombi- nát építői. Sztálinváros a nem­zetközi barátság és a' népek összefogásának városa is — ahol ■ szovjet földgyaluk, cseh­szlovák baggerok, német gé­pek és magyar munkás agyüdt dolgozott, épített... ess ahol a kohó gyomrából a krivoj- rogi vasérc ömlő áradata hir­deti a megbonthatatlan nagy baráti szövetséget. A Vasműben izzik a koksz, kékes lángot lövel a gáz és a2 Öntőformákba csurran az acél, A gyárrengeteg közepén, mint. óriás kalaposgomba ágaskodik a nagykohó és egy-egy csapo- iásnái több mint száz tonna vasat ont magából. A kombi­nát a legmodernebb tervek alapján épült Saját. tűzállt> téglagyára. Máriás műve, berw A nehézipar fejlesztése • a parasztság? érdeke... Egymástól elválaszthatatlan közös érdeke munkásnak és pa­rasztnak a fejlett, korszerű szocialista gyáripar megteremtése és ezen belül a fejlett nehézipar létrehozása. Csák az az or­szág és nép őrizheti meg függetlenségét, amely önálló nehéz­iparral rende%ezjk., Nem fejlődhet a falu, nem teremhet töb­bet a közös és egyéni föld, ha az ipar nem segíti egyre több műtrágyával és a mezőgazdasági munkát megkönnyítő gépek­kel. Mindehhez azonban a nehézipar félévszázados hazai elma­radását ,'kell pótolni. U j gyárakat építeni és a, régieket korsze­rűsíteni, fejleszteni, mert csalt így tudunk olcsó és jóminőségű iparcikkel segíteni a falu munkáján. Világosan kell végre látni megyénk minden dolgozó parasztjának, hogy a munkás ’es paraszt közös érdekében gyámolítja népi kormányunk a gyár­ipart. Az első ötéves,terv során a magyar nép komoly, áldoza­tos munkával segítette a Magyar Dolgozók Pártja és a kor­mány iparosítási politikáját. Az öt év fejlődése óriási. Uj ipar­városok épültek, új gyárak százai kezdték meg a termelési. Sztálinváros, Kazincbarcika, Diósgyőr, Tatabánya, Várpalota — hogy csak legismertebb alkotásainkat említsük, — ma már a faluért iá, mindannyiunkért dolgoznak, A Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetősége ez év márciusában hozott határozata kijelenti: — Mindazok, akük a nehézipar állandó fejlesztése ellen foglalnak állást. — akarva, nem akarva — lényegében aláássák a népgazdaság továbbfejlődését és épülő szocialista hazánk védelmi képességét, veszélyeztetik népünk kivívott szabadságát. A párt politikájával nemcsak azt kell biztosítani, hogy következetesen javuljon népünk élete, hanem nem kevésbé azt is, hogy népünk szebb, boldogabb életét min­den külső es belső veszély ellen megvédjük. A terméshozam növelése, a gazdaságos termelés, mind­mind elengedhetetlen feltétele annak, hogy szebb legyen min­dennapi életünk, erősödjünk és paraszti gazdaságaink agro- kultúráját a lehető leggyorsabb ütemben fejlesszük. Egyéni személyes érdeke ez megyénk minden parasztjának, akár tár­sas, akiár egyéni módon gazdálkodik. Az első ötéves terv nagy létesítményeinek segítségét napról-napra jobban érezzük. Az elmúlt évek során a kormány tekintélyes összegeiket fordított arra, hogy a mégnövekedett műtrágya-igényt kielégítse. Kül­földről kellett műtrágyát hózni az országba. A. nyáron azon­ban termelni kezd hazánk legnagyobb vegyigyára, büszke alko­tást«';' Kazincbarcika és a „barcikaj só” csakúgy terméke­nyíti Tolna megye földjeit, mint az ország más területeit. Sztálnvárois Martin kemencéiben már olvad az acél. A «faktorok és mezőgazdasági gépek ezreihez ad jóminőségű anyagot. Lehetővé teszi a mezőgazdasági gépgyártás nagy­arányú továbbfejlesztését. A gép hasznos segítőtársa az em­bernek, természéteiseri ha az ember lelkiismeretes munkát vé­gez veie Mi nein engedhetjük meg magunknak azt a fény­űzést, hogy rosszul dolgozzunk. A’falu közös Összefogására van szükség, hogy mihdannyiumk közös erőfeszítése árán megte­remtett erős, önálló nehéziparunk gyártmányait megbecsül­jük és a gépeket saját hasznunkra a lehető legjobb munkára használjuk. Hegedűs András, a minisztertanács elnöke, az országgyű­lés előtt mondotta: — Kormányunk a mezőgazdasági termelés fellendítése, a munkásosztály és dolgozó parasztság szövetségé­nek további erősítése érdekében továbbra is, változatlanul se­gíti a szántóterületünk mintegy kétharmadán gazdálkodó egyé­nileg dolgozó parasztokat, gazdáságaik, növénytermelésük és állattenyésztésük fej leszlesében. Ez azt jelenti, hogy nehéziparunk segítségével újabb, egyre 'olcsóbb kisgépek, műtrágya, növényvédőszer, tenyészállat és nemesített vetőmag jut a falunak... — Mindemellett a támo­gatás mellett; felhívjuk a figyelmet a kis paraszti gazdaság fej­lődésének korlátáira is. A közös, nagyüzemi gazdálkodásban olyan előnyök és lehetőségek várnak minden becsületes dolgoz­ni akaró parasztot, amelyek össze nem hasonlítható jobb éle ­tet biztosítanak minden tag számára ... Minden szem gabona, minden cső kukorica, a pontosan fi­zetett adó közös ügyünket segíti — a szocializmus építését, a nehézipar további fejlődését és következésképp a falusi élet­színvonal kultúrálódását, emelkedését, hazánk erősödését... ágban felépült á Duna legna­gyobb kikötője, amely alkal­mas arra Ls, hogy a tenger­járó hajók dokkjai mellett ki­köthessenek. Ebben a kikötő­ben teljesen gépesítették a szállítást, a ki- és berakodást. Sztálinvároé- virágos kertvá­ros lett. A hatemeletes házak között széles parkok, fákkal, dísznövényekkel ’ beültetett te­rek, játszóterek. Aki az új vá­rosba érkezik, akár az ország különböző részeiből ide futó új beton utakon; akár az egy­mást keresztező vasútvonala­kon, ez első pillanatban lát­hatja, — itt minden az em­berért épült. A ' tervezett tíz­ezer lakás több mint fele el­készült már. A város megvál­toztatta a környék falvainak életét is. Ipari, kereskedelmi és kultúrközpoüíja lett a Me­zőségnek. A várasba, amelynek lakos­sága már ezidáig több mint huszonötezer lelket számlál. A napokban született a város szülőotthonában a 2700. Sztálin városi születésű gyerek. A város házai világos, mo­dern stílusúak, díszítéseik kö­zött megtaláljuk a hagyomá­nyos magyar népi 'házdíszítő elemeket. Van olyan ház, amely 13 lakásos, van 23 és nagyobbak, 76 és száz lakáso­sak. A lakások egy, kettő és háromszobásak, valamennyi mellékhelyiséggel és fürdőszo­bával. A főútvonalak épületeinek földszintjén áruházak és üzle­tek. Emellett külön üzletházak is működnék. Napról-napra szépül az ifjú város. Ebben az évben újabD kettőezer Ötszáz facsemetét és huszonötezer bokros növényt ültetnek. A város' és a gyár között, mintegy nyolcszáz-ezer méter szélesen húzódik a „zöldöve­zet" ,.. ÉS a víztornyon túl dohog, búg a hatalmas gyár- órás ahova á kikötőiből kötél­pályán érkezik a vasérc. Cso­dálatos. látvány a pusztából nőtt gyát'óriás képe. Csillogó 120.000 voltos távvezetékek ha­ladnak Északra, Délre és Ke­letre ... át- a Dunán földek és erdők felett. Budapestre, Sió- agárdra, Inotára és Kecske­métre, mert Sztálinváros az országos energia és távvezeték hálózat egyik csomópontja lett. Felépült és dolgozik a ma­gyar nép egyik büszkesége, első nagy alkotása i— á Sztá­lin Vasmű. Rövid hősi történe­tét ezer és ezer magyar mun­kás, építő és mérnök írta, ki csákánnyal, ki téglával, beton­nal és vassal, ki pedig ceru­zával és logarléccel. Diagramm szerint csapolnak a tohóműben, a martinban Menetrendszerint indulnak a városból autóbuszok és vona­tok ... .:. Sztálin város bekapcsoló­dott az ország életébe. SZAMOS lij I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom