Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-25 / 71. szám

N A P L ö 1955 MÁRCIUS 25 A francia Köztársasági Tanács szerdai vitája Párizs (MTI): A francia Köz- társasági Tanácsban szerdán tovább folyt a párizsi egyez­mények ratifikációs vitája. De Maupéeu független sze­nátor, a hadügyi bizottság több sége nevében a szerződések el­fogadását ajánlotta. Hangoz­tatta, hogy ha vannak is fenn­tartásai, azok mégsem indokol­nák módosító javaslat beter­jesztését, mert az az ered­ményt ismét hosszú időre elha- lasztaná. Ezután Bardon-Damarzid ra- dikális szenátor, a gazdasági bizottság nevében szólalt fel. Azt állította, hogy a francia gazdasági élet választás előtt áll: vagy visszatér önmagába es akkor megfullad, (szerk. megj.: mert nem tud exportál­ni), vagy megszervezik keres­kedelmét több országgal, első­sorban a nyugateurópai orszá­gokkal, kivált Nyugat-Német- országgal. Elismerte, hogy nem szabad túlzott reményeket táp­lálni, különösen a Németország ba irányuló francia mezőgaz­dasági' export tekintetében, de a párizsi szerződéseket szerin­te ratifikálni kell. André Armengaud független szenátor, az ipari termelési bi­zottság előadója hangsúlyozta, hogy feltétlenül szükség van módosító javaslatra. — A Köztársasági Tanács elé terjesztett szövet — mon­dotta — lényegében katonai szerződés és ezért feltétlenül szükséges, hogy Franciaország biztosítékot kapjon a fegyver­kezési közösség felállítása te­kintetében, amelynek szabvá­nyosítania, elosztani és ellen­őriznie kell a megrendelése­ket. . A kormány szívesebben venné, ha a Köztársasági Ta­nács csupán egyszerű óhajt fe­jezne ki, én azonban módosító javaslatot ajánlok. A szenátor ezután emlékez­tetett aiTa, hogy a franciák már a szén- és acélközösség létrejötte idején kifejeztek kü­lönböző óhajtásokat, ezeket azonban mindeddig nem vet­ték figyelembe, pedig a közös­ség megszavazása óta már há­rom év telt el. A Köztársasági Tanács akkor megelégedett az ilyen óhajok kifejezésével, eze két azonban semmibevették. Az ilyesféle óhajoknak semmi­féle gyakorlati jelentőségük nincs. — Azzal vádoltak bennün­ket — folytatta — hogy enge­dünk a külső nyomásnak. El­lenkezőleg: mi visszautasítjuk ezeket, beleértve Churchill nyo mását s az „üres bársonyszék” érvét. Már a vichyi időkben, 1940 júliusában, olyan válasz­tás, elé akartak állítani ben­nünket, hogy vagy elfogadjuk, amit ajánlanak, vagy jön a semmi. így akartak akkor ked vező eredjnényt kicsikarni a parlament tagjaitól. Hát erre az érvre mi azt feleljük, hogy mi inkább a semmit választ­juk, mint ezt. Hagyjuk már abba a lebo­mlást az aranybálvány előtt, — fejezte be felszólalását — es legyen elég bátorságunk Franciaország felemelkedésé­nek megvalósításához, az or­szág és a Francia Unió érdeké ben. Romani független szenátor, a tengerentúli területek bi­zottságának előadója hangoz­tatta, hogy Franciaország ten­gerentúli területeinek népei nyugtalankodnak a német had­sereg újjászületésének lehető­sége miatt, s azért is, mert a jelek szerint a németek be­hatolhatnak majd a tengeren­túli területekre. A német ter­jeszkedési törekvések közis­mertek. Mi lesz majd akkor, amikor Németország helyreál­lított hatalmának teljes súlyá­val nehezedik a mérlegre. Nem vagyok hajlandó csat­lakozni a lemondásnak ahhoz a hangversenyéhez, amelyet eddig hallgattam — mondotta. Maragen független szenátor a pénzügyi bizottság nevében elismerte, hogy a párizsi szer­ződések mai szövegükben nem jók, de hangoztatta: mégis meg kell szavazni őket s ké­sőbb még mindig lehet javíta­ni rajtuk. A vita folytatását csütörtök- í'e tűzték ki. Spaak állást foglalt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a parlamenti küldöttségek cseréjére vonatkozó javaslata mellett Brüsszel (MTI): Mint az AFP jelenti, Spaak, belga külügy­miniszter az alsóház külügyi költségvetési vitájában fog­lalkozott a parlamenti kül­döttségek cseréjére vonatko­zó szovjet javaslattal, vala­mint Kína ENSZ-tagságának kérdésével. A belga külügyminiszter a többi között kijelentette: „A nemzetközi feszültség enyhí­Az Egyesült Államok akadályozza az osztrák kérdés rendezését Berlin (TASZSZ): A Berli­ner Zeitung „az Egyesült Ál­lamok szabotálja az osztrák kérdés rendezését“ címmel ADN-jelentést közöl, amely­ben egyebek közt ez áll: — Thompsont utasították, eszközölje ki, hogy az osztrák kormány térjen ki az állam- szerződéssel kapcsolatos köz­vetlen szovjet-osztrák tárgya lások elől és halassza el a végleges választ a szovjet ja­vaslatokra arra az időpontra, amikor a Francia Köztársasá­gi Tanács ratifikálja a párizsi egyezményeket. Az amerikai külügyminisztérium megbízta Thompsont, hogy az Ausztriá­ban állomásozó amerikai meg­szálló csapatok parancsnoká­val együtt teremtse meg a fel­tételeket az amerikai, angol és francia övezetnek a párizsi egyezmények hatálybalépése utáni összeolvasztására. Az amerikai külügyminisz­térium leszögezte Thompson- nak adott utasításában, hogy Ausztria nyugati övezeteinek egyesítése a legfontosabb fel­tétel ahhoz, hogy Nyugat-. Ausztriát az atlanti tömb tag jává és olyan alpesi híddá te­gyék, amely összeköttetést te­remt a Német Szövetségi Köz­társaság és Olaszország kö* ’ött Az amerikai külügyminisz­térium megbízásából Thomp­son többízben találkozott az osztrák kormány vezető té­nyezőivel. A megbeszéléseken követelte, hogy az osztrák kor­mányférfiak ne adjanak hatá­rozott választ az új szovjet javaslatokra. A Liberation ismertette az Egyesült Államok és Nyugat-Németország közölt a Saar-vidékkel kapcsolatban kötött bizalmas megállapodást Párizs (MTI): A Liberation ismerteti az Egyesült Államok és Nyugat-Németország között a Saár-vidékkel kapcsolatban kötött bizalmas megállapodást A Liberation közleményéből kiderül, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya, a Faure- kormány állításai ellenére Nyugat-Németországot támo­gatja a Saai-kérdésben. A titkos megállapodás sze­rint az Egyesült Államok — ellentétben Franciaországgal, amely véglegesnek tekinti a Saar-vidék statútumát, — csak ideiglenesnek tartja azt. Ezenkívül az Egyesült Álla­mok ígéretet tett arra, hogy a békeszerződés megkötésekor Franciaországgal szemben tá­mogatja Nyugat-Németország- nak a Saar-vidékre vonatkozó igényét. Ha pedig nem kötné­nek a legközelebbi hárem év során békeszerződést Német­országgal, az Egyesült Álla­mok támogatni fogja Nyugat- Németországot abban a töreik- vésében, hogy felülvizsgálják a Saar-vidék jelenlegi státu­sát. A francia nemzetgyűlés március 3Q-án vitatja meg Gilbert de Ciiambrun képviselőnek a Saar-kérdésben benyújtott interpellációját Párizs (MTI): A nemzetgyű­lés szerdán háromszáztizenöt szavazattal, 278 ellenében már­cius 30-ra, tehát a Köztársa­sági Tanács vitája utáni idő­pontra tűzte ki de Chambrun haladó képviselő'interpelláció­jának megvitatását, Mint is­meretes, de Chambrun felhív­ta a kormányt, adjon magya­rázatot azokról a súlyos „újí­tásokról”, amelyeket a Saar- vidéki megállapodás szövegé­hez fűztek az Adenauer-kor- mány álláspontja következté­ben. tése érdekében készek va­gyunk arra, hogy kedvezően válaszoljunk a parlamenti kül­döttségek kicserélésére tett szovjet javaslatra.“ Spaak kérdésekre válaszol­va állástfoglalt Kína ENSZ- tagsága mellett .„Itt az ideje, — mondotta, — hogy Kínát felvegyék az ENSZ-be. Reáli­san kell gondolkozni. Lehetet­lenné vált a béke megterem­tése Ázsiában, a Mao Ce-tung- gal való tárgyalás nélkül.“ A :ü! ügy miniszter azonban eh­hez még hozzáfűzte, hogy Kí­na ENSZ-tagságával várni kell, „amíg a helyzet javul a Távol-Ktfleten.“ Külföldi hírek PÁRIZS Mint az AFP hírügynökség jelenti, O’Danicl tábornok, az Egyesült Államok indokínai ka tonai missziójának vezetője, akit megbíztak a délvietnami hadsereg átszervezésével, már­cius 22-én kijelentette, hogy a délvietnami hadsereget 1956 júniusára véglegesen megala­kítják és hatvanezer hivatásos katonát, továbbá negyvenezer újoncot foglal majd magában. Az újoncokat tizennyolc hóna­pi katonai szolgálatra hívják be. Három hadosztályt már meg alakítottak, továbbá két vagy három hadosztályt az év végé­re állítanak fel. Minden had­osztály nyolc-tízezer emberből áll. O'Daniel tábornok elmondot­ta, hogy az új hadsereg kikép­zését francia és amerikai ki­képzők látják eL Hat hónap múlva minden három francia kiképzőre két amerikai kikép­ző fog jutni. PÁRIZS Az AFP tuniszi körökre hivat­kozva arról számol be, hogy Szalah Ben Jusszef, a tuniszi Uj-Desztur párt főtitkára elfo­gadta a meghívást az ázsiai és afrikai országok Bandungban tartózkodó értekezletére. Szalah Ben • Jusszef megfi­gyelőként vesz majd részt az értekezlet munkájában. BEIRUT Az Al-Nida és az Asz-Sarha című sziriai lap március 21-i számában teljes szövegében közölte a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívását. Az említett lapok helyeslőén nyilatkoznak arról az elgondo­lásról, hogy a különböző or­szágok küldjenek egymáshoz parlamenti küldöttségeket. WASHINGTON Az AFP beszámol arról, hogy Felix Stump tengernagyot kato nai szakértővé nevezték ki a SEATO tanácsában működő amerikai képviselő mellé. Stump emellett továbbra is a csendesóceáni amerikai tenge­ri erők főparancsnoka marad. A múltat nem lehel visszahozni Az IndusU'ie Kurier című düsseldorfi lap. amely szoros kapcsolatban áll a Ruhr-vidé­ki iparbárókkal, amiatt hábo- rog, hogy a . kínai nép tiltako­zik a német militarizmus fel­élesztése ellen. A lap méltat­lankodva írja vezércikkében: hogy mer Kína véleményt nyíl vánitani a német ügyekről?! Hogy meri támogatni a Szov­jetuniónak. és az európai népi demokratikus országoknak Nyugat-Némelország militari- zálása ellen folytatott harcát?! A cikkíró bánatosan sopánko­dik: „Milyen messze vannak azok az idők, amikor a kí­nai trónörökös bocsánatért esdett Európa udvarai­ban!” Miféle időket emleget a Ruhr-vidéki gyárosok lapja?’ Nyilvánvalóan 190t)-ra gondol, amikor nyolc idegen hatalom csapatai Walldersee német tá­bornagy parancsoksága alatt büntetlenül taposták Kína föld jét, pusztulást, halált hozva a békés lakosságra. A nyolc ha­talom — köztük a császári Né­metország — elfojtotta Kíná­ban a népi felkelést és kény­szerítette a császári kormányt, hogy . „bocsánatkérö missziót” küldjön Európába, Csak természetes, hogy a Ruhr-vidéki iparbárók szívé­nek kedvesek azok az idők, amikor Vilmos császár kanni- báli beszédeiben ráparancsolt a német katonákra, hogy Ti­nában senkinek „kegyelmet ne adjanak, foglyokat ne ejtse­nek!” — kapitalista országok hatalmasai akkor büntetlenül számoltak le Kínával. De ez 1900-ban volt... Érthető az imperialistáknak a népi Kínával szemben táp­lált tehetetlen bűne. Szeretnék, ha visszatérnének azok az. idők, amikor elfojtották a boxerlázadást. Csakhogy vissza vonulhatatlanul a múlté az az idő, amikor az imperialisták büntetlenül garázdálkodhattak Kínában. A kínai nép, amely lerázta az idegen igát, s megteremtet­te hatalmas, szabad államát, felelősséget érez a világbéke, így az európai béke fenntartá­sáért. A Kinai Népköztársaság azzal, hogy a német militariz­mus újjáélesztése ellen lép fel, előbbreviszi a béke ügyét. S a 600 milliós limai nép szavát természetesen nem fojthatják el a Ruhr-vidéki szén- és acél­bárók lapjának szitkai. Párizs (MTI): Szakadatlanul követik egymást a küldöttsé­gek a Luxemburg palotában, hogy felhívják a szenátorokat a párizsi szerződések elutasí­tására. A palota előtt n rendőrség erős kordont vont, s helyen- ként vasserempókat állított fel, hogy „illetéktelenek” ne közelíthessék meg a Köztársa­sági Tanács palotáját. Szerdán délután két órától este hét óráig lűOO küldöttség kereste fel a Köztársasági Ta­nácsot és még az esti órákban is sokan várakoztak arra, hegy fogadj ált őket. Megfigyelők szerint . a sze­nátorokra igen nagy hatást gyakorol e néma, elezánt tö­meg, amelynek érzéseit, egy mondatban lehetne kifejezni: ,Ne adjunk fegyverekét a né­metek kezébe!” Áz angol gyarmatosítók ígéretei és tettei JRI A: 1. POJYEHtN 1953 nyarán a brit kormány elhatározta, hogy Anglia há­rom középafrikai gyarmatát — Dél-Rodéziát, Észak-Rodé- ziát és Nyassza földet — a Középafrikai Föderációban egyesíti. Ezt a határozatot az illető gyarmatok lakosságának határozott akarata ellenére hozták meg. Az afrikaiak jog­gal féltek attól, hogy a föde­ráció létrehozása csak még nehezíteni fogja a tűrhetetlen gyarmati igát.' „Amikor tilta­kozunk a Dél-Rodgziával való egyesülés ellen, — mondotta az afrikai rézbányászok gyű­lésén az egyik felszólaló — egyáltalán nem a paradicsom és a pokol között választunk. Észak-Rodézia szintén pokol, de a föderáció poklából kive­zető ajtó még erősebben lesz bezárva, mint a jelenlegi po­kol ajtaja.” A már sokszor becsapott, keserű tapasztala­tokkal rendelkező rodéziai és nyasszaföldi nép szilárdan szembeszállt a föderáció lét­rehozásával. Imperialista terveinek meg­valósítása érdekében Anglia mégis létrehozta a föderációt. Az angol burzscá sajtó most megvonja a föderáció első ered ményeinek mérlegét. A föde­ráció, mint kiviláglik, eldorá- dója lett a mór.cpóltőkés tár­saságoknak. R odézia rendkívül gazdag ásványi kincsekben, elsősor­ban rézben. Az országban je­lenleg nagyméretű réz-, szén-, vas- és krómérc-, cink-, ólom-, kobalt-, berilium- és azbeszt­bányászat folyik. Észak-Rodé- ztn rézterme lés oen tavaly már megelőzte Chilét és ma az Egyesült Államok mögött a második helyet foglalja el. A ro.déziai réz teljes mértékben fedezi Anglia szükségleteit. Jelentős részét doilárvalutáért zz Egyesült Államokba szál- litjak. A föderáció ipari potenciál­jának gyorsütemü növelése érdekében Anglia kitárta a középafrikai gyarmatok ka­puit az amerikai monopóliu­mok előtt. A középafrikai fö­deráció az imperialista körök agresszív terveiben ugyanis fontos stratégiai nyersanyag- szállítóként szerepel. Roy We- lensky, a Középafvikai Föde­ráció közlekedésügyi minisz­tere nemrég közölte, hogy 1954-ben az amerikai tőkebe­fektetések 11,000.000 fontster­linget tettek kí, szemjoen az 1952. évi 3,350.000 fontstérling- gel. Az amerikai tőke ellenőrzé­se alatt álló „Roan Antelope Copper Mines” és „Mufilita Copper Mines” társaságok az utóbbi három év' folyamán 33 és félmillió 'fontsterling ha­szonra tettek szert, míg az angol tőke ellenőrzése alatt álló „Nchanga Consolidated Copper Mines” társaság 23.8 millió fontsterling haszonban részesült. A bánya-társaságok az afri­kai bányászok lelketlen kizsák mányolása árán jutnak ilyen magas profithoz. A négy leg­nagyobb bánya-társaság hasz­na 1954-ben 18,391.000 fontster­ling volt. Az afrikai bányá­szok ugyanakkor mindössze egymillió fontsterling munka­bért kaptak. A haszon tehát 18-szorosa-n múlta felül a munkásoknak kifizetett bért. Az afrikai munkások nem hajlandók belenyugodni ebbe a helyzetbe. Egyre erőtelje­sebb harcot folytatnak a kül­földi kizsákmányolok ellen. A bárom gyarmaton körülbelül egymillió afrikai bérmunkás dolgozik. E munkások egyre szervezettebben és egysége­sebben veszik fel a harcot. A középafrikai gyarmatok mun­kásai harcos szakszervezete­ket alakítottak, amelyek áll­hatatos harcot folytatnak a munkásosztály gazdasági érde­keiért és tevékenyen résztvesz nek az általános demokratikus mozgalomban. A szakszerveze­tek élenjártak a Középafrikai Föderáció létrehozása elleni küzdelemben is. A föderáció kormánya és az angol ható­ságok éppen ezért minden­áron gátat akarnak emelni a szakszervezeti mozgalom fejlő­dése elé, meg akarják foszta­ni az afrikai munkásokat at­tól a lehetőségtől, hogy legális keretek között harcolhassanak jogaikért. Az afrikai munkások a gyar- ; matt önkény rendkívül nehéz j körülményei között folytatják | sztrájkharcaikat. A helyi és az angol hatóságok minden 1 sztrájkot fegyveres terrorral ! igyekeznek letörni. . A hatalmas tőkebefektetése­ket eszközlő angol és ameri­kai monopóliumok azt követe­lik a helyi hatóságoktól, hogy „szilárd helyzetet“ teremtse- [ nek meg a gyarmatokon. A Kelet-Afrikai Föderáció, kor­mánya a legelemibb jogoktól is megfosztja a gyarmatok népeit. ! Ez a politika jutott kifeje- • zésre az 1954. elején megtar- ; tott első parlamenti választá- . sok iaején. A választói jegy-. zéíebe 67 ezer európai válász- ( tót vettek fel (az európai la­kosság száma összesen 177 ezer), de a hatmillió afrikai közül mindössze 414 kapott szavazati jogot. A föderáció parlamentjében i jelenleg 29 európai és hat airi- ! kai képviselő van. A gyarma­tok törvényhozó szerveiben szintén hasonló arányban vau­nak képviselve az, afrikaiak. A gyarmatok végrehajtó ta­nácsaiban és a föderáció mi­nisztertanácsában egyetlen af­rikai sincs. Ly ttelton, volt an­gol gyarmatügyi miniszter 1854 február 11-én az akóház­ban tartott beszéde során az­zal magyarázta ezt a helyze­tet, hogy nem akad. megfelelő afrikai. Az angol gyarmatosítók ilyen „magyarázatokkal“ akarják félrevezetni a közvéleményt. Az afrikaiak „még képzetlenek és műveletlenek“ arra, hegy választójogokat élvezzenek — mondotta egy sajtókonferen­cián a volt angol gyarmat ügy: miniszter. E cinikus „magyará­zatok“ arr3 mutatnak, hegy a gyarmatosítók szándékosan sö­tétségben akarják tartani az afrikaiakat és meg akarják fosztani őket a művelődéshez való jogtól. A Középafrikai Föderáció megteremtésének első eredmé­nyeként tehát szüntelen nö­vekszik az angol és amerikai monopóliumok profitja, s egy­úttal fokozódik a benszülött lakosság gazdasági és politi­kai elnyomása. így valósítot­ták meg az angol gyarmato­sítók !)a nép jólétének eme­lésére” tett ígéreteiket. Rodézia és Nyasszaföld' né­pei a Középafrikai Föderáció létrehozásának példáján ismét meggyőződtek arról, hogy a monopóliumoktól s a monopó­liumokat Idszolgáló kormány­tól semmi jót nemi várhatnak. A középafrikai népek fokoz­zák harcukat jogaikért és sza­badságukért., egyre erőtelje­sebben küzdenek az knperia-i lista elnyomás ellen. Küldöttségek áradata követeli a szenátoroktól a párizsi szerződések elutasítását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom