Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-17 / 64. szám

2 N A P L ó 1955 MÁRCIUS 17 A taianzi búzát március végéig el kell vetni! Penyigey Dénes földművelésügyi miniszterhelyettes nyilatkozata .4 késői kitavaszodás következtében a tavaszi mezőgaz­dasági munkák 1összetorlódnak. Minden percet ki kell tehát használni, hogy a munkák időben elvégezhetők legyenek. Erről nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának Penyigey Dénes földművelés ügyi miniszterhelyettes. A hosszúra nyúlt télies idő­járás miatt elhúzódtak a kora tavaszi mezőgazdasági mun­kák. így Olyan torlódással kell számolni, amit megfelelő terv- szerűséggel és jó szervezéssel kell leküzdeni. A munkák összes előfeltételeit úgy kell biztosítani, hogy amint az arra alkalmas idő elérkezik, kése­delem nélkül megkezdhetők legyenek. A vetőmagot meg­felelően tisztított állapotban, különösen pedig a tavaszi bú­za vetőmagot csávázva, készen kell tartani a gyors vetésre. Az utóbbi időben hekövet­kezett nagy havazások, majd az olvadás után a szántóterü­letek egy részén, különösen a kötöttebb talajokon és mélyeb ben fekvő földeken vadvíz foltok maradhatnak vissza. Már most hozzá kell látni ezek levezetéséhez, árkokkal, barázdákkal, hogy ezzel a to­vábbi munkák számára a le­hetőséget biztosítsuk. Különö­sen fontos a gyorsaság a ta­vaszi búza, a tavaszi árpa, va­lamint a mák és a borsó veté­sénél is. Ne várjunk addig amíg a talaj felülete teljesen megszárad, hanem amint a tá­lai pirkadni kezd és nem ke- nődik, azonnal simítózzunk, boronáljunk. Az így előkészí­tett földbe lehetőleg még az­nap vessük el a tavaszi bú­zát, mert egy közbejöhető eső az elkészített jó magágyat tönkreteheti. A földeket szin­te naponta kell lejárni és fi­gyelni, mikor válnak alkal­massá a jóminóségü munkára. A talajmunkákat a gyorsab­ban száradó, lrátasabb fekvésű földeken kezdjük meg és még az egyes táblákon belül is ke­ressük ki az erre már alkalma sabb területrészeket. A tavaszi búza a télies idő kihúzódása ellenére is jó termés reményében vethető, mert a talajok elegendő víz­készlettel rendelkeznek s a fo­kozatosan emelkedő hőmérsék­lettel biztosítják a kedvező fejlődést. Fontos azonban, hogy a vetés mielőbb megtör­ténjen. Éppen ezért a tavaszi búzát az ország egész területén március végéig el kell vetni. Tekintettel arra, hogy egy-egy gazdaság aránylag csak kisebb területen termel tavaszi búzát, ennek vetése órák, legfeljebb °?v-két tipp alatt minde­nütt elvégezhető. őszi vetéseink fejlődését az elkésett tavasz visszavetette. Azonnal meg kell kezdeni te­hát a gyenge, fejlődésben el­maradt őszi vetések fejtrágyá­zását, hogy így segítsük át őket ezen a kritikus időszakon. Különös figyelmet kell for­dítani a hideg éjszakák és az aránylag meleg nappalok válta kozása következtében fellépő felfagyás veszélyére* A felfa­gyott vetéseket, mifjplyt a ta­laj nem tapad, héngerezzük meg. A vetések boránálásával viszont várjunk, amíg a gyö­kérzet jól megerősödik és a ve­tés már erőteljes fejlődésnek indul, a fagyveszélyek pedig elmúltak. Ha minden rendelkezésünkre álló percet kihasználunk, akkor a most jelentkező munkatorló­dást le tudjuk küzdeni és a későbbi munkák már üteme­sen, zavartalanul végezhetők — fejezte be nyilatkozatát a I miniszterhelyettes. Siker koronázta a szekszárdi szimfonikusok bátaszéki szereplését Komoly érdeklődés mellett zajlott le Bátaszé'ken a szek­szárdi szimfónikusok hangver­senye és az a 201) érdeklődő, aki kíváncsi volt az előadásra, azzal távozott, hogy a zenekar előtt komoly fejlődési lehető­ségek állanak. Ezúttal az együttes a műsor első felében nyújtott jobb tel­jesítményt. A Don Juan nyi­tányt és a B-dur szimfóniát szinte hibátlan előadásban hal­lottuk. Nagyszerűen sikerültek a tempóvételek és „színezés­ben” sem volt hiány, különö­sen a szimfóniánál. A második részben első számként a Kis Éji Zenét hallottuk. A 20 tagú vonóskar ezúttal lényegesen jobb teljesítményt nyújtott, mint Szekszárdon, de most a IV. tétel előadása kissé vonta- tottnak hatott. A Bölcsődal előadásánál a hideg teremben a fafuvók lehangolódtak és emiatt a zenekar összehango­latlansága szembetűnő volt. A Török induló előadása ismét nagyszerűen sikerült, olyannyi­ra, hogy meg is kellett ismétel­ni. A méltán aratott nagy siker­nek komoly részese ifj. Theisz Lőrinc is, aki a Varázsfuvola című operából adott elő két áriát Sarastró áriáiból. Mélyen zengő basszusa nagyszerűen érvényesült a jó akusztikájú teremben. Véghelyi Miklósban biztos­kezű karmestert ismertünk meg, aki össze tudja fogni 30 ember egyéniségét a zeneszer­ző elgondolásainak tolmácsolá­sára. A zenekar a következő szom baton este Bonyhádon mutat­kozik be. Kiosztották a% 19&5. évi Kossuth-díjakat Március 15-én délután — immár nyolcadszor osztatták ki az 1848—49-es szabadságharc és forradalom centenáris év­fordulója alkalmából alapított Kossuth-díjakat, Az országház kupolacsarno­kában megtartott ünnepségen megjelent Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hege­dűs András, Hidas István, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai. Bata István, a Politikai Bizottság póttagja, Rónai Sán­dor, az országgyűlés elnöke, Olt Károly pénzügyminiszter, Molnár Erik igazságügyminisz­ter, Kiss Árpád vegyipari és energiaügyi miniszter, Czottner Sándor szénbányászati minisz­ter, Erdei Ferenc földművelés- ügyi miniszter, Pogácsás György, az áLlami gazdaságok ménfisztére, Altomáire Iván élelmiszeripart miniszter, szo­lt itlföl<li hírek A lengyel Szejm elnökségének meghívására kedden a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Varsó­ba érkezett, hogy résztvegyen a Szejm 6. ülésszakán. A küldöttséget a repülőtéren Jan Dembowski, a Szejm el­nöke üdvözölte. Az - üdvözlő beszédre, A. P. Volkov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa kül­döttségének vezetője, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa szö­vetségi tanácsának elnöke, a moszkvai területi szovjet vég­rehajtó bizottságának elnöke válaszolt. A burmai hadsereg parancsnoksága közölte* hogy a burmai csapatok több helységből kiverték a burmai- thaiföldi határ vidékén garáz­dálkodó csangkajsekista ban­dákat. A Burma területén garázdál­kodó csangkajsekista csapatok elleni hadműveletekben a bur­mai hadsereg légi- és tüzérsé­gi egységei is résztvesznek. Az osztrák minisztertanács ülése Bécs (TASZSZ): Az APA­hírügynükség jelentése szerint március 15-én Raab szövetsé­gi kancellár elnökletével ülést tartott az osztrák miniszterta­nács. Az ülésen FigI külügyminisz­ter beszámolt azokról a tárgya­lásokról, amelyek február 35-én és március 2-án Moszk­vában az osztrák nagykövet és Molotov szovjet külügyminisz­ter között folytak. A miniszter- tanács úgy határozott hogy a tárgyalások tartalmát a már­cius 16-án ülést tartó parla­menti főbizottság tudomására hozza, továbbá, hogy ismerteti az osztrák kormánynak a szó- hanforgó kérdésben rffoglalt álláspontját és ezzel kapcso­latban kormány-nyilatkozatot ad ki. A párizsi egyezmények ratifikálása érdekében Franciaországra gyakorolt angol—amerikai nyo­más mély felháborodást keltett a francia közvélemény széles rétegeiben. A francia sajtó to­vábbi megjegyzéseket fűz ah­hoz a levélhez, amelyet január 12-én Churchill intézett Men- Tes-France-hoz és amely mint ismeretes, azt a fenyegetést tartalmazta, hogy „Franciaor­szág helyét” a jövendő nem­zetközi tárgyalásokon esetleg más ország foglalja majd el, ha Franciaország nem ratifi­kálja a párizsi egyezménye­ket. „Ennek a politikának régóta megvannak; a hívei, nemcsak Peniteeonbain, hanem Lon­donban is” — írja a Monde. A lap hangsúlyozza, hogy Churchill hű maradt régi áb­rándjához, amelynek alapján „angol—amerikai direktóriu­mot” kíván a nyugati országok fölött bek András begyűjtési minisz­ter, Szijjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József nép­művelési miniszter, a Kossuth- díj bizottság 'elnöke, Erdey- Gruz Tibor oktatásügyi minisz tér, Román József egészségügyi miniszter, Szabó Pál, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke, Czakó Kálmán, a Népköztársaság legfőbb ügyé sze, Szabó Gergely, a minisz­tertanács titkárságának veze­tője, Szántó Zoltán a minisz­tertanács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Andics Erzsébet, az Országos Béketanács elnöke, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Kovács Ist­ván, az MDP budapesti párt- bizottságának titkára, Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és közéletünk más személyisé­gei. Számosán voltak jelen a Kossuth-dijjal korábban kitün­tetett dolgozók közül is. Az ünnepségen Lobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke mondott be ­szédet. Dobi István ezután átnyúj­totta a Kossuth-díjakat a ki tüntetett dolgozódnak. A minisztertanács hatáfoza- tát Németh Gyula, Kossulü- díjas akadémikus ismertette. A kitüntetett tudósok nevé­ben Lukács György akadé­mikus mondott köszönetét. Az irodalom és a művészet kitüntetett dolgozóinak köszö­netét BÖlöni György író tolmá­csolta. A termelés kitünteti dolgozói neveiben Rufld Lajos csapat- vezető vájár mondott köszöne­tét. Az ünnepség után a párt és az állam vezetői hosszasan el­beszélgettek a Kossuth-díj új kitüntetettjeivel. Felszabadulási műszakot indítanak a gépállomások A felszabadulás tiszteletére a gépállomásokon indított mun­kaversenyek a téli gépjavítá­sok idején kifejlődtek. A jelen­tős anyag- és pénzmegtakarí­tás mellett határidő előtt fejez ték be az előirányzott gépjaví­tási munkákat. A gépállomások most, a ta­vaszi talajmunkák idejére már­cius iS-től április 4-ig felsza­badulási műszakot indíteineSí, amelynek a többtermelés mel­lett a minőségi munka, továb­bá a termelés költségeinek mi­nél nagyobb mértékű csökken­tése a célja. Közeledik az Ötéves Tcrvkölesöu utolsó sorsolása Az ötéves Tervkölcson utolsó sorsolásának előkészülete az ország egész lakosságát foglal­koztatja. A városokban, közsé­gekben és az üzemekben hang­szórók tájékoztatják a dolgo­zókat az ötéves tervkölcson március 20-i utolsó sorsolásá­nak előkészületeiről és esemé­nyeiről. A helyi tanácsok és az üzemi bizottságok sorsolás< tanácsadásokat rendeznek. A megyeszékhelyeken fényképes táblák ismertetik az ötéves tervkölcson első húzásának ese ményeit. Az Országos Takarékpénztár is készül ae ün.neipé-1 vés sorso­lásra. Valamennyi OTF-fiókot feldíszítik erre az alkalomra. Rövidesen „hangosautó” járja majd a megyéket, hogy a leg­távolabbi falvakba is elvigye s. hírt: először fizetnek vissza teljes egészében államkölcsön" Magyarországon. Á 'enayei-magyar műszaki- tudományos együttműködési bizottság ülésszaka A lengyel—magyar műszaki­tudományos együttműködési bi zottság március 4—11-e kö­zött tartotta soronlévő üléssza­kát Budapesten. A baráti légkörben lefolyt tárgyalásokon hozott határoza­tok értelmében a Lengyel Nép- köztársaság lehetővé teszi ma­gyar szakemberek tanulmány- útját, illetve műszaki doku­mentációkat ad át a Magyar Népköztársaságnak, többek kö­zött a kohászat, szénbányászai, mezőgazdaság és élelmiszer- ipar területén. A Magyar Népköztársaság többek között gépipari, vegy­ipari és könnyűipari tapaszta­latok átadásával nyújt segítsé­get a Lengyel Népköztársaság­nak. Átadták a Pécsi Slicg-jác új as&okpiiic^éjét Március 15-én ünnepélyes keretek között adták át a több, mint nyolcmillió forintos beruházással épült új ászokpincét a sörgyári dolgozóknak. Az átadáson jelen volt Gulyás Béla, az Élelmiszeripari Minisztérium Szesz­ipari Igazgatóságának főmérnöke és számos meghívott vendég. A résztvevők megtekin­tették az új és a régi ászokpincét, utána ke­rült sor a hivatalos átadásra. Az átvételikor Békési László, sörgyári igazgató köszönetét mondott mindazoknak, akik lelkiismeretes munkájukkal lehetővé iették az új ászokpince határidő előtti befejezését. A pécsi Tervező Iroda három fiatal szak­embere 1953 októberében látott munkához. Mayer György tervező mérnök a statikai éK építészeti rész, Horváth Miklós gépészmérnök a gépészeti rész és Nagy Perge-Lajos techni­kus a villamosrész tervét kezdte kidolgozni. Az első lépéstől együttműködtek a kivitele­zőkkel, így tették lehetővé, hogy a tervezési munkával párhuzamosan megkezdődhessék az építkezés. És 1953 decemberében mái- az építők is munkához láthattak. Schiliingor János építésvezető irányításá­val sokszor 15—20 fokos hideggel dacolva vé­gezte munkájút az ács-, kőműves- és lakatos- brigád, és legalább olyan szorgalmasan tevé­kenykedett az otflévő kubikos-brigád vala­mennyi tagja. Átlagosan alig 30 építőmunkás dolgozott állandóan, de azok aztán derekasan megálltak helyüket. A nehézségek ellenére is J40—200 százalékra teljesítették előirányzatu­kat, hogy az ígért határidőre valóban elké­szüljön az ászokpince. Mindent úgy csinál­tak, ahogyan a tervezők elgondolták: a kö­zös munka eredményeként alig másfél évvel a kezdés után teljes kapacitással üzembehe­lyezhették megyénk, országunk élelmiszeripa­lának újabb büszkeségét, A régi ászokpince tervezésénél, építésénél az volt az egyedüli cél, hogy minél kevesébb költséggel, mjnél olcsóbb munkaerővel, magas profithoz jusson a tőkés. Nem törődtek azzal, hogy veszólyés, vagy egészségtelen munkahe­lyük lesz a dolgozóknak. Még kevésbé töre­kedtek a nehéz fizikai munka megkönnyí­tésére. A munkaerőt tekintettek legolcsóbb­nak. Az új ászokpincét 106 évvel később kezd­ték el tervezni és építeni. Nyilván más cél­juk volt a tervezőknek ma, mint 106 évvel ezelőtt. Állandóan tisztántartható, egészséges munkahelyeket építettek. A dolgozóknak esek; a műszereket kell ellenőrizniük. Nem csöpögj a nyakukba a víz, s nem kell bokáig vízben jámiok. Főleg nem kell erőlködniük u ne­héz fahoj-dók felvon tatásával. Beépített be- tiootankckban tárolják a sört,, s a szükséges helyre tudják vezetni az arra a célra szolgáló gumicsövekben. Egy-egy tankba annyi sör fér, mint a régi fahordók legnagyobbjai kö­zül háromba. Hogy mennyire más az új ászokpince, mint a régi, azt a dolgozók tud­ják a legjobban. Hermész József pincemester­nek gondot okoz, hogy kit küldjön az új pin­céhez, mert mindenki ott szeretne már dol­gozni. Nehéz lenne eldönteni, hogy ki dolgozott többet az új ászokpince építésén: a terve­zők-e vágj” a kivitelezők. Valamennyien tudá­suk legjavát, szívüket adták munkájukba, hogy olyan legyen, ahol öröm dolgozni. De Somogyi Jenő sörgyári főmérnök sem maradt el mögöttük. Fáradságot nem isméivé mun­kálkodott, hogy az új pincét fokozatosan be­kapcsolja a termelésbe. Nem kis része vau neki abban, hogy tavalyi éves tervüket 138 százalékra teljesítették és 19 százalékkal csökkentették az önköltséget. Ezzel egyido ben az egy főre eső termelési értéket' 48.00c forintba] emelték. Az új ászokpince teljes be­kapcsolásával mintegy tizenháromszor annyi sört gyártanak ezévben már, mint 1949-be: Ugyanakkor jelentős mértékben javítják a minőséget, mert. közel 170 százalékkal növe­kedett az ászoktér az új létesítménnyel. így lehetővé válik, hogy az eddiginél hosszabb ideig érlelhessék a sört, ami által jobb mi­nőségű lesz. * Amiskor Békési elvtárs átvette az új ásza*: - pincét, a gyár dolgozóinak nevében megígérte, hogy a termelékenység további emelésével, az önköltség csökkentésével mindent elkövet: nek, hogy minél több jóminőségü sört gyárt­sanak. A felszabadulási műszakot már az új ászokpincével kezdték s szép eredményekre számíthatnak. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom