Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-02 / 51. szám
1855 MÁRCIUS 2 NAPI ó S Tapaszbalatok a kanacsi állami gazdaság tavaszi gépszemléjéről a kanacsi állami gazdaság hóval fedett kerti bejáratának utján befordult í. személyszállító fogai., Á gazdaság dolgozói .kíváncsian figyelik, vajon kik jöhetnek a fogattal, mert hisz oly idegen ’ arcok tűnnek fel a- télikabát gallérja mögül. Az ismeretien arcok azonban rövidesen ismerősök lettek, mer. bemutatkoztak,' hogy a Kelet dunántúli Igazgatóság részéről érkeztek Németh ’ááia előadó és Csarnai Gyű i mérnök, akik a tavaszi gépázemlét fogják felül- . izsgólnl a gazdaságban. A szésnvebizett súg kiküldötteihez csatlakoztak még a járási pártbizottság kiküldötte, a gazdaság vezetősége, a, pártszervezet titkára c, ár helyi űzetni bizottság elnöke. A szemíebizotSsá« Iróövítí’e indult a hóval fedett úton a rápcsoper.t felé. Valamennyit a kíváncsiság .fűtötte, hiszen az a hír járja, hogy a gépjavítást idejében elvégezték fi kanacsi állami gazdaságban és közel -000 forint megtakarítás van egy-egy erőgép javításon. Németh Béla, a bizottság vezríője meg ’iS jegyezte menetközben, .nogy ez igén komoly összeg a. gépjavítás terén, mer* • ilyen mérvű megtakarítást a tavaszi gépszemiék alkalmával még sehol sem tapasztaltait. Ezek után csupán az a kérdés, hogyan vannak minőségileg is kijavítva a gazdaság erőgépei és munkagépei. Erre a kérdésre Vaszkó Péter, a gazdaság gépcsoport vezetője ad feleletet. — Majd meglátjuk á szemle alkalmával hangzik határozott válasza, amiből némi elbizakodottság csendül ki. Rövid párbeszéd közben érkezünk meg a gépcsoporthoz, ahol a gépek egymás mellé felsorakozva állnak és _ dübörögnek. Alig érkezünk meg a gépek mellé, Németh és Csarnai elvtársak első dolga a. gépekhez menni. Egyikük a gázt adja és túráztatja a motort, a másik a szűrőket vizsgálja, majd megemelteti a traktorok elejét és kiülöh-külön meghallgatják a motorbúgást minden egyes gépnél. Bontsa ki a hengerfejét és a csapágyat — hangzik a határozott utasítás Csarnai elvtárs, részéről, aki úgy következtet a traktorbúgásból, mint a jó orvos a beteg hátának kopogtatásából. Nepp és Szőke elvtársak kissé meglepődve összenéznek, és hozzáfognak a hengerfej leszereléséihez és a csapágy kibontásához. Munkaközben azt gondolták, ha nem is mondják, hagy még ilyen gépszemlénk nem volt, pedig ezévben javítottuk ki legjobban valamennyi erő és munkagépeinket. Az erőgépek után a Zetovok és Lanz Buldog talajművelő erőgépeket, utána pedig a vetőgépeket, boronákat és egyéb talajművelő gépeket, valamint talajművelő eszközöket vizsgálta felül a bizottság. A bizottság tagjai alapos munkát végeztek, amit bizonyít az, hogy a talaj művelő gépeknél és eszközöknél minden egyes boronafogat külön}, megnéztek, megmozgattak, hogy nincs-e meglazulva. Ezek után megállapíthatjuk, azt, hogy ez a gépszemle alapos volt és messze túlszárnyalta az elmúlt évi szemléket. Most már az új szakasz politikájának végrehajtásánál nem az a fontos, hogy a gépek hogy vannak befestve és milyen nagy vonalú a gépek felvonulása, hanem a döntő szerepet a minőségi javítás és a szemlére való alapos felkészülés dönt! el. Értékelve tehát a kanacsi állami gaz-, daság gépjavítási munkáját, a bizottság a szemle utám megállapította, hogy a talajművelő gépeket és eszközöket, Zp torokat, vontatókat, Lanz Buldogokat a gazdaság «wkenaberei jól kijavították. A kovácsokat meg külön dicséretben is részesítették , mivel a borotvákon végzett munkájuk példás Volt. Nem így néz ki a helyzet egészen az erőgépek- á tvét elénél. A kijavított gépek jó minőségét azonban lerontotta az elbizakodottság. Lebecsülték a tavaszi gépszemle jelentőségét, piszkos szűrőkkel, megtágult kapaszkodó körmökkel és meglazult járókerék csapággyal álltak oda a gép- szemlére. Emiatt kell pótszemlét kérni az erőgépekre, habál' ez mindcsak pár órai munka elhanyagolásának eredménye. A felsorolt hibák sem fordultak volna elő, ha a kanacsi állami gazdaság gépcsoportja megszívlelte volna a paksi járási párt-végréhaj tóbizottság bírálatát, ahol elég erélyesen mut^t^k rá a hibákra. A tanulság A felsorolt hiányosságok tanulságként kell, hogy szolgáljanak a jövőben a gép csoport vezetőnek, a szerelőknek, és valamennyi traktorosnak, hogy az eredményeket ne becsüljék túl és nagyobb gondot fordítsanak olyan apró dolgoknak felülvizsgálására is, mint a szűrők tisztítására, vagy a járókörmök meghúzására. Nem lehet az indok, hogy a kijavított gép már két hónapja dolgozik, mert azt mindenkinek tudnia kell, hogy egy szemlére minden aprólékos simítást és javítást el kell végezni a gépeken. A fent említett fogyatékosságok nem csupán a gépcsoport vezetőjének hibájából fakad, mert hibás a gazdaság vezetősége, a szakszervezet, de nem utolsó sorban a pártszervezet is, mart nem ellenőrizték kellőképpen a szemle előkészítését. Ami nekünk parasztoknak és a népgazdaságnak is hasznára válik Tanácsülést tartottunk községünkben, amelyen körülbelül 160 gazda és értelmiségi vett részt. • A, tanácselnök volt az előadó. Előadásában többek között ismertette a gazdakör megalakulásának hasznosságát. A tanácsülésen újjászerveztük a legeltetéai bizottságot, amely már meg is kezdte működését. 287 hold legelőn, kaszálón és szántón kezdik meg a munkájukat. Az elnök beszámolójában szó esett arról is,, hogy társadalmi munkára van Szükség a faluban, de azt még a tavaszi munkák előtt kell elvégezni. Az első teendőnk a kuitúrház előtti térség íeltöltése lesz, ahova 300—350 köbméter földre. lesz szükség. Ezt a javaslatot elfogadta a szabályi dolgozó parasztság: ki fogatával, ki gyálogmunkávai fogja segíteni a munkát. Utána pedig a dűiőutakat fogjuk társadalmi munkával rendbeliőzhl. A járási pénzügyi osztály kiküldötte ismertette a. pénzadó negyedévi részletekben va ló fizetésének kamaimentessé- gét, a növendékmarhák és fias kancák utáni adókedvezményeket és, hogy milyen forrná bán kaphatnak a gazdák állataik után adókedvezményt. Végül annyit akarok még megemlíteni, hogy Szabály köz ség végrehajtóbizottságának tag jait, mi küldtük a tanácsba, — ők pedig szívesen foglalkoznak ügyeinkkel. Mostanában legyen gazdagyűlés, vagy tanácsülés, mindig nagy az érdeklődés iránta. Márpedig ezt fontosnak tartom, mert kell, hogy többet halljunk, tanuljunk vezetőinktől; a rendelkezéseket rendszeresen ismertetik velünk. És, hogy hozzáfűzzem még azt is, nagy hasznára válik a dolgozó parasztságnak, hogy gyűlések alkalmával eszmecseréket folytat egymás között, egyik a gabonatermesztésről, másik a jó' szágfejlesztés előnyeiről -tud jó tanácsot adni. így gyarapítjuk a tudást, és emeljük a termelést, ami nekünk parasztoknak és a népgazdaságnak is hasznára válik. Ezekuíán pedig az életszínvonal emelkedik.. Lezsák Béla 6 holdas dolgozó paraszt, Szabály. A két tehenész .. . Mint két csintalan, összedugják fejüket és tanácskozásba kezdtek. Vajon mi lehetett az a titkos dolog, amely lázba hozta Horváth István és Álló Imre tehenészeket, a dóm bóvári Rákóczi termelőszövetkezet két tagját. — Az agronómusunk is csat lakozott Üveges János, a szed- resi Petőfi tsz agronómusának versenyfelhívásához, de én ennél messzebb megyek — mondotta Horváth Pista bácsi. — Én azt mondom, hogy az egész ország termelőszövetkezeti tehenészeit kell kihívni a 14 literes fejési átlag elérésére. —-. Nem bánom, versenyezzünk — válaszolta Álló Imre. De szava óvatosságtól csengett. De hogy ezt az eredményt el tudjuk érni, segíteni kell ám a tsz-nek is. — Jó, jó, öreg cimbora, hát persze, hogy szólunk az elnök elvtársnak. Én merem gondolni, hogy nála megértésre találunk. — Lajos öcsém, — szólt Pista bácsi az elnökhöz, — gyere ki, beszélni szeretnék veled. — Hű, de komoly arcot vág kedves Pista bátyám, ez bevezetésképpen nem sok jót ígér. Valami baj van talán a teheneknél? —• Nem kell félni, semmi baj, csak azt szeretném mondani, hogy.., — Mondja már Pista bácsi gyorsabban. — Hát csak azit akarom mondani, hogy mi versenyezni szeretnénk, mégpedig az ország valamennyi tsz-tehené- szeit akarjuk versenyre hívni. Jelenleg nálunk 7.3 liter a fejési átlag, de szeretnénk, ha 14 liter lenne. —• Ez igazán kedves maguktól. Ennek a kezdeményezésnek én csak örülni tudok. * E párbeszéd óta már eltelt pár hét és éppen ezért látogattuk meg a versenyt kezdeményezőket, megkérdezve, hogy az április 4-e tiszteletére tett vállalásukat hogyan teljesítik. —- Talán sikerül — mondotta Pista bácsi mosolyogva, de meglátszott arcán, hogy a teljesítés biztos lesz. — Most mennyi a fejési átlag? — 13.6 liter. — Akkor bizony már nincs messze a teljesítés. — De messze van még április 4-e, addig még sok minden jöhet közbe, de azért reméljük, hogy a 14 liter nemcsak meglesz, hanem valamivel több is. „Minél főbbet tartózkodni a dolgozók kozott64 Bálint Károly sikeres mankójának ez a „titka“ kj,em könnyű fickóig meg^ találni a DunaföldVári Kendergyárban Bálint Károly ■művezetőt. ..Most volt itt" — mondják a tiiósok. —- ,,£pp‘ az előbb matt ki1’ —- felelik a rázógépnél. „Itt járt az előbb, de ha vár az elivtárs öt percig, akkor visszajön, mert a telepre ment" — bíztatnak a mázsa irodában. Nehéz megtalálni, mégis mindenütt ott Var., ahol,szükség van rá. Bálint elvtárs munkásból lett a gyár főművezetője. — Kommunista. Tagja a pártszer vezet vezetőségének is. Tavaly kérte, hogy művezetőnek osz- szák be, bízzák rá egy műszak vezetését. A második műszak vezetésével bízták meg és pár hónap alatt „csak” az történt, hogy műszakjában 2-3 mázsával emelkedett a napi termelés, a dolgozóig átlagkeresete pedig mintegy kétszázötven forinttal lett magasabb. 1/ önnyű neked, — mondta Pintér Péter művezető egy műszaki értekezleten, — jó, szorgalmas dolgozóid vannak. — Ekkor egy másik műszak vezetését vette át. Ott is megtörtént a „csoda“’, emelkedett a termelés. ..Megcsinálunk mi is annyit, hogy Bálint ne hagyjon el bennünket" — így Pintér. Az eredmény: a gyár túlteljesítette negyedik negyedévi tervét, javult a munka az egész üzemben, több kender , jutott a feldolgozó iparnak, több lepedővászon, zsák, ponyva a lakosságnak, a mezőgazdaságnak. Emelkedett a dolgozók teljesítménye — keresete is. A rázónál például a régebbi napi 6 mázsás átlag- eredmény nyolc—nyolc és fél mázsára emelkedett, a többi műszaknál is. Azért Bálin* elvtársat nem tudták „lepipálM ni", ma is meg van naponta az egy-két mázsás különbség a lobbi műszakkal szemben. a titka Bálint elvtárs eredményeinek ? Ugyanazt tudja elmondani, amit azon az emlekezeteá értekezleten: — Biztosítani a folyamatos, jó anyagellátást es. ami a legfőbb, minél keveseb bet az irodában és minél, többet a dolgozók közt leírni. U arcol az anyagért. Ha ** rossz az idő, lelkesíti a kórósakat, még segít is nekik. Ha elromlik a kisvasúti vágány, Intézkedő:, hogy megja. vítsák, vagy kocsit szerez. „Anyagnak mindenképpen keli Lenni — mondja, — nem maradhatunk le, mi lesz a vállalásunkkal?” Be-benéz a szárítóba, megmondja, melyik anya got szárítsák. Reggel az első az üzemben, már félórával munkakezdés előtt ott van. Mire a gyár dudál, már minden gépen megy a munka. Lilire a dolgozók bejönnek, már azt is kiszámította, hogy meny nyit kerestek előző nap. „Szeretünk Bálint bácsival dolgozni“’ — mondja Farkas Anna, a Vörös Csillag rázós brigád vezetője. — Ha elakad a gép, a kissé szívós kender rácsavarodik a hengerre, ottterem művezetőnk. „Itt fogd meg... ott emeld meg... — amott majd én húzom meg .. —■ és már megy is a gép. Szeretjük azért is, mert mindenkihez van egy kedves szava“’. A jó eredmények eléréséinek tehát nincsenek olyan különleges feltételei. Minél többet tartózkodni az üzemben a dolgozók között. Bálint elv- társ ezt teszi. És nemcsak beszélget velük munkájukról, problémáikról, a versenyvállalásokról, hanem segít is. ha kell. Miért nem adnak keHd időben teg et a s ak íly-hőiryészi vasútállomáson ? 1955 február 21-én .Szakály községben végeztem napi munkámat. Utána Dombóvárra kellett volna utaznom az esti 17 óra 18 perces vonattal, de ebbe a szakály-högyészi jegykiadó is beleszólt, mégpedig a következőképpen: Amikor 10 percet várakoztam a jegykiadó ablak előtt, legalább huszonötöd magammal és a vonat ott volt az állomás előtt, kezdtünk, nyugtalanok lenni, hogy lekéss ült, mert menetjegyet nem tudjuk megváltani. Felkerestem a forgalmi irodában tartózkodó MÁVAUT-kalauzt és kértem tőle egy .„csatlakozót”, hogy a vonatban válthassam meg a menetjegyet. A közeliben lévő jegykiadó odaszólt, hogy ne izguljak, mindenki fog menetjegyet kapni. Erre a MÁVAUT kalauznő nem adott „csatlakozót” és visszamentem ismét a jegyváltó ablakhoz. Beállt a vonat, még nagyobb lett az izgalom, majd a jegykezelő lecsapta az ablakot mi legalább tizenöten jegy nélkül maradtunk. Menetjegy •nélkül maradottak rohantunk be az irodába, ahol a MÁV- AUT-kalauznő tartózkodott, aki látva helyzetünket, azonnal adott „csatlakozót”. Gyors léptekkel mentem a vonathoz, hogy felszáríak, de a vonatot már nem láttam. Elment. Próbáltam megoldásokat találni, — végül is elindultam gyalog és erre a tO kilométer távolságra sem vonat, — sem esaí- lakozójegy nem kellett, csak 2 és fél óra. Ez nem is lenne talán nagyon érdekes, de a szekálj - hőgyészi állomáson ez a második eset, hogy menetjegyet nem sikerült váltani. Az előbbi 7 forint megbüntetés,se! járt, az utóbbi 10 kilométer gyaloglással. N. J. Az ,?Élüzem4i cím megtartásáért Műit év júliusa óta teljesíti az „Elüzem“ fettételeket a Simontornyai Bőrgyár, A gyár dolgozói a felszabadulási versenyben is tartják az „Élüzem““ szintet, túlszárnyalják eddigi teljesítményeiket is. Képeinken a gyár néhány élenjáró dolgozóját mutatjuk be munka közben. Nedves Gyula a hidraulikus vasalógépen dolgozik. Munkáját minőségi kifogás nélkül végzi, teljesítménye 142 százalék. Úgy éve dolgoznak együtt a kenömúhelyben ftalános Jánosné és Takács Magdolna. A fel- szabadulási versenyben újabb tíz százalékkal emelték a decemberi 157 százalékos eredményüket. Hegyi Ferencné a kefélőgépen dolgozik, a bőlök portalanítását végzi. 166 százalék az átlagteljesítménye. Két tanács munkájáról A xombai tanácsliázhoz a tanácstagok rendszeresen eljárnak, megtartják fogadó órájukat, beszámolnak munkájuk ról. Jól dolgozik az áliandó- bizottság. A végrehajtóbizottság őrködik a törvények betartása és a lakosság ügyeinek elintézése felett. A tanácstagok szinte kivétel nélkül ismerik a tanácstörvényt, amely a tanácstagi igazolványukban is megtalálható. Tehát tudják mi a kötelességük és a joguk. Rendszeresen tanulmányozzák az újonnan megjelent rendelkezéseket. A dolgozók bejelentéseit figj'elembeveszik mun kájuknál. •*> A végrehajtóbizottság előre elkészített munkaterv alap“ ján dolgozik. Gondoskodik a tanácstagok tájékoztatásáról. A többi között rendeletismer tető táblát rendszeresített. A végrehajtóbizottság olyan határozatokat hoz, amelyek elősegítik » tanácstagok és az. áUandóbizoííságok munkáját. Határozataik nem általánosak, hanem a helyi problémák meg oldásával foglalkoznak. — A végrehajlóbizoítság tanácsülésen rendszeresen beszámol munkájáról és a határozatok végrehajtásáról. A tanács függetlenített dolgozói, nemcsak a rendeleteket ismerik, hanem a község lakosságát is. Az állandóbizottságok a v. b. m-unkaterve alapján készítik el saját munkatervüket. Üléseiken egy-egy konkrét feladat megoldását tárgyalják és azzal segítik a v. b. munkáját. A v. b. pedig meg tárgyalja a javaslataikat és értesíti őket a végrehajtási határozatról. A szomszédos Kéty községben más a helyzet. A tanácstagok egy része „személyéé nézeteltérés“ miatt nem vesz részt a tanács munkájában. A tanácstörvény* még « v. b. elnök sem ismerte. teljesen. Többen hadilábon állnak a személyes példamutatással is és félnek.kimenni választókörzetükbe bizonyos — szerintük népszerűtlen •—• feladatok meg tárgyalására. Csak „Összevont“ állandóbizottsági üléseket tartanák, és a v. b. sem foglalkozik e helytelen állapot megszüntetéséről. Zömével Kétyen is becsületes emberek laknak. A v. b elnök maga is azt mondotta, hogy kezdetben szeretettel foglalkozott az emberekkel. így tehát láthatjuk, hogy Kétyen sincsenek valami különösem berek, csupán azon múlott a község elmaradása, hogy a vég rehajtóbizottság nem jól végzi a munkáját, Péterbenczc Lúszío bonyhádi járási tornáca
