Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-13 / 61. szám
ms MÁRCIUS IS NAPLÓ d Ahol eredményesen alkalmazzák a fejlett zoótechnikát Sokat hallottunk, olvastunk 1 már az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhídvégi Kísérleti Gazdaságáról és annak rideg borjúnevelésérőL E két képest bemutatjuk „Lola“, „Szellő“ és a hófehér házacskák többi lakóinak déli itatását. 1 Varga Béláné, a kísérleti gazdaság borjúnevelője nagy felelősséggel járó munkát vállalt magára a borjúneveléssel. Különösen, ha figyelembe t esszük a jelenlegi szeszélyes időjárást. A borjúknál januárban 109 dekagrammos napi súlygyarapodást ért eh ! Baranyai János a tehenészet egyik kiváló dolgozója a tőgymasszázst mutatja be. „Szuli- kó“ a kísérleti gazdaság kiváló teheneinek egyik példánya. — Ezt bizonyítja az is, hogy elő- hasi korában 20.5 liter tejjel lett befejve. A dunakömlödi Szabadság és a paksi Vörös Sugár termelőszövetkezet egész évi párosversenyszerződést kötött A paksi Vörös Sugár és a dunakömlődi Szabadság termelőszövetkezet fölldjei úgyszólván határosak egymással, így tehát bőven van lehetőség arra, hogy ellenőrizzék egymás munkáját, átvegyék egymás jó tapasztalatait, okuljanak a hibákon. Ez az elhatározás vezette a két" termelőszövetkezet tagságát március 9-én, mikor egész éves párosverseny szerződést kötöttek. A verseny szempontjai olyanok, hogy azok teljesítésével nagyban növekszik a termelőszövetkezeti tagok jövedelme. Például a betervezett 10 mázsa búza helyett 11 mázsa holdanként! termés elérését vállalták mindkét termelőszövetkezet tagjai. /is őcsényi tanács a tervek teljesítéséért A gazdakörben esténként összejövő gazdák körében örömmel hallani arról, hogy ez a szomszéd, vagy ez a sógor, jóbarát elsők között van az idófizetésben vagy a begyűjtésben. így van ez öcsény lsen is. — Ezt az eredményt nem volt könnyű elérni. Ehhez szívós, alapos nevelőmunkára volt szükség, — mondotta Bakó István elvtárs, öcsény község tanácselnöke. — Tavaly ugyanebben az időszakban — folytatta tovább — az I. negyedévi adófizetésünk teljesítésének csupán 15 százaléka körül jártunk, ma pedig meghaladja a 75 százalékot is. Vituska István, Véber József, Csele Mihály, Frei József, — Papp Lajos, özv. Lacza József- né, Zoli Fülöp dolgozó parasztok I. negyedévi, illetve félévi adójukat rendezték már. Nemcsak az adó, hanem a begyűjtés terén is sok és jó eredményről számolhat be az őcsényi tanács. Pekari Mihály, 5 holdas évi sertés, félévi tojás és baromfibeadását teljesítette már. De ugyanezt lehetne elmondani Balogh István, Gaál István és özv. Nagy Jó- zsefné dolgozó parasztokról is. Szép eredmények ezek, amelyek elérésében igen nagy szerepe van az őcsényi községi tanácsnak, a végrehajtóbizottság és az állandóbizottságok valamennyi tagjának, akik szép szóval győzik meg a község gazdáit. Ezt a célt szolgálják a v. b. üléseket követő kisgyűlések és gazdagyűlések. A tanács éberen őrködve segíti a község lakóinak munkáját és vigyáz az államfegyelem betartására. A tanács segít, de ha kell, akkor a szép szót acélossá és kérlelhetetlenné is tudja változtatni. Az ellenség, a faluban megbújó, magat becsületes embernek valló kulák egy percig sem szünteti meg azt az ádáz harcot, amellyel ártani szeretne. Horváth József, Asztalos Dániel, Lovas János, Sz. Mizser István és a többi őcsényi kulik aljas tevékenysége azonban megtörik a tanács, a becsületesen dolgozó emberek akaratán, Ma már nem spekulálhat Asztalos Dániel 12 holdas kulák, neki is kell kenyér gabonát vetni, nem szerződhet le például 8 holdat kender termesztésére, — mint az elmúlt évben is tette. — A vlssza- lévő négy holdon pedig kukoricát akart vetni csak azért, hogy ne kerüljön búzamag a földbe. Terve nem sikerült, de az idei tavaszon sem fog sikerülni, mert a tanács idejében elejét veszi minden spekulációnak. A váffsdoi'xászfó Gazdát udvaráról • . . BÜSZKÉK -—'tegyük hozzá joggal büszkék — a "harci Uj Élet termelőszövetkezet tagjai arra, hogy termelőszövetkezetük jó hírneve a megye határain túl is eljutott. Már a Földművelésügyi Minisztériumban is tudják, hogy Tolna megyében a Harc—Janyapusztai termelőszövetkezetben bonyhádi piros-tarka törzskönyvezett tehenek vannak, átlagban 14.5 liter tejet fejnek egy-egy tehéntől. Ezért a harci Uj Élet termelőszövetkezet most. elsőízben kapta meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság legjobb tejterme- lő tsz-nek járó váridorzászla- ját. — MÉLTÓBB TULAJDONOSA nem lehetne jelenleg a vándorzászlónak, — ez volt a véleménye Mohär László eivtársnafc, a megyei állattenyésztési osztály vezetőjének. így is van ez. Már három hónap óta ebben a termelőszövetkezetben a legmagasabb a fejési átlag és napról-napra gya és Növényvédőszerérté- kesítő Szövetkezeti Vállalat rendezésében kiállítás nyílt a szekszárdi múzeumban. A kiállítás bemutatja a különböző növény- ég gyümölcsvédelmi eljárásokat, az egyes műtrágyák felhasználási módját és hatását. A kiállítással kapcsolatban a SZÖVOSZ, az agrártudományi egyesület és a Tolna megyei mezőgazdasági igazgatóság . ankétet: rendezett, melyen tükrözi azt is, hogy a termelőszövetkezet tagjai törődnek a tehenészettel, az egész állattenyésztéssel. Amint Nádori Gyula elvtárs, a szövetkezet elnöke mondja, ez az üzemág jövedelmez legtöbbet. Az > számításuk szerint ebben az esztendőben a 20 tehén — sze rényen számítva, — 108 ezer forint jövedelmet hoz a termelőszövetkezetnek. Ha az állattenyésztés jövedelmét ösz- szességében nézzük, 230 ezer forintot jelent ebben az évben a szövetkezetnek. A HARCI UJ ÉLET termelőszövetkezet tagjai még a jelenlegi kimagasló tejtermelés! eredménnyel sem elégszenek meg. Amikor Nádori Gyula elvtárs, a szövetkezet elnöke átvette a zászlót, az egész tagság nevében ígéretet tett arra, hogy nem engedik át senkinek. „A tagság nevében megfogadom, hogy a jelenlegi tejtermelésünket még tovább fokozzuk. Május 1-re elérjük a 15 literes istállóátlagot.“ dr. Bárrá István egyetemi tanár, az agrártudományi egyesület tudományos kutatója a gyümölcs- és szőlővédelemről, dr. Manninger G. Aaoif egyetemi tanár pedig a lucernakár tevők elleni védekezésről tartott beszámolót. Az ankét több mint 200 résztvevője, megyei agrcnómusok, termelőszövetkezeti tagok, egyéni gazdák, a beszámolók elhangzása után számos kérdést tett fel az előadóknak, „Megnézem az udvarodat és megmondom, milyen gazda vagy“. Ez jutott eszünkbe, amikor Valocsaj Sándor 13 holdas várdombi gazda udvarába beléptünk. Az első, ami meglepett, az udvar tisztasága volt. A szalma, a takarmánykazal környéke tiszta, rendben van a trágyatelep is. Az udvar bán mindent a maga helyén lehet látni. Az igazi meglepetések azonban még ezután következnek. A gazda szívesen mutatja meg jószágállományát. Először is talán a legnagyobb nevezetességet, az anyakocát mutatja meg, amely fürgén ugrik ki az ólból mikor az ajtót kinyitja. — Mit gondolnak, meny nyit nyom? — Rögtön meg is adja a választ, 235 kiló. — Ezután két másik fiatalabb anya koca kerül sorra. — Egyik 80, a másik 90 kilós — mondja a gazda. Törzskönyvezve van mind a három és be is vannak bugatva. Ez a 90 kilós az öreg kocának a malaca. A másik ólból négy süldő kerül elő. — EzeKet úgy vettük. Most jöjjenek az istállóba, ott is van négy malac, nézzék meg azokat is. Az istállóban kell őket tartani, mert nincs máshol hely, ahova berakhatnám őket. Mit gondolnak hány kilósak, most lesznek 8 hetesek, „ne is gondolkozzanak sokat, majd a mázsa megmutatja. — A malaccal a kamrába siet, a mázsára állítja. A mázsa 23 kilót mutat. A malac nyugodtan áll mérlegelés közben, ami újabb bizonyítékot jelent. Bizonyítéka annak, hogy a gazda szeretette] foglalkozik a jószággal, a jó gazdának szelídek, kezesek az állatai, Néhány pillantást vetünk közben a kamrában lévő tárgyakra is. Lószerszámok rendben szögre akasztva a falon, az üres zsákokat is rendben, összehajtogatva látjuk. A kam ra sarkában gyalupad áll. ügy látszik a gazda a kisebb faragó munkát is elvégzi. Körülnézünk a tisztára meszelt betonpadlós istállóban is. Itt is van mit megnézni. Tíz darab jószágot találunk. — A két ló közül egyikben csikó van — mondja a gazda — ezt a két tehenet fejjük. Ez az üsző itt hasas, ezzel a tehénnel meg a vágómarhabeadást teljesítem majd. Itt van még a négy növendék, kettőt szerződéses hizlalásra kötöttem le, a másik kettőt tovább neveljük. Az istállóból a takarmányelőkészítő helyiségbe lépünk be. A gazda az egyik sarokban lévő takarmányba markol — lucernaszecska, ezt etetem a disznókkal. Azt a takarmányt a bikák, emezt pedig a tehenek kapják — mutat a vékákban lévő keverékre. Amint az istállóból kilépünk, az udvaron szaladgáló kocáit elől riadtan menekülnek a baromfiak — éppen tegnap oltották. így megtudjuk mondani, hogy pontosan 100 darab van. Januárban teljesítettük az egészévi baromfibeadást — szól közbe most Va- I locsai néni is — a tojás beadást is rövidesen egészévre 1 teljesítjük és teljesítettük már a sertósbeadást is. — Mindehhez talán még csak annyit kei’ hozzáfűzni, hogy Valocsai Sándor mintagazda, nemcsak a beadásban, hanem az adófize- tés.ben és a mezei munkák elvégzésében is az elsők között van Várdomb községben, emelkedik. De a .vándorzászló hűen Műtrágya és növényvédelmi kiállítás nyílt Ssekssárdon Pénteken délelőtt a MűtráTOLNAI NAPLÓ gazdatanácMidój a Őszi veléseink növényápolás! és fejtrágyázásí munkáinak közvetlen tennivalói Az őszi vetéseink éppen úgy megkívánják a tavaszi növény- ápolást és fejtrágyázást, mint- ahogy a növendék állat szinte kiköveteli tőlünk a becsületes és lelkiismeretes ápolást és takarmányozást. Tehát őszi vetéseinket tavasszal ápolni és fejtrágyázni kell. Az ősziek növényápolása akkor kezdődik, amikor "az éjszakai fagyok elmúltak és a vetéseink földje 2—3 centiméter vastagságban teljesen fel- szár-.dt, apró, morzsalékos lesz. Egyszerű próbája ennek az, ha rámegyünk a vetésünkre és lábunk nyomán a sarok és, a talpnyomok szélein a föld visz- szaomlik és a járás könnyű és kellemes érzést vált ki. Ekkor kezdődik az első munka, a fe.itrágyázás. Mivel géppel ilyen korán a vetésre rámenni nem szabad, a műtrágyaszórás kézzel, vagy fogatos műtrágyaszóróval* történjen. A szórás ideje mindig száraz időben, harmat leeste után. A fejtrágyázás csakis gyorsan ható nitrogén műtrágya használásával történjen, legyen az akár pétisó, vagy más egyéb gyorsan ható nitrogén műtrágya. Mennyiséget az határozza meg, hogy mi volt az elővetemény, milyen erős, mennyire fejlődött a növény. Általában kataszteri holdankint 30—50 kilogrammot adunk, ha az őszi vetések előtt ősszel megfelelő foszfor műtrágyát adtunk, úgy ha szükséges, 60—80 kiló pétisót is adhatunk kétszeri adagolással. Első felét a már fent elmondott időben, a második felét három hét múlva, de legkésőbb április első felében adjuk. Foszfor műtrágyát tavasz- szal adagolni helytelen. A műtrágyaszórást követi a könnyű, vagy félnehéz simahenger aszerint, hogy vetésünk földje milyen laza. Különösebb gond fordítandó a hengerezés- re az ilyen, télvégi, száraz fagyok esetén, amikor hó nyomás nem igen volt, de annál több a száraz, szeles hideg. Ilyen esetben, ha felületes szemmel nem is látható a felfagyás, az egyes tövek átvizsgálásánál meg tudjuk állapítani, hogy lazán állnak-e a talajban s egy-két szál gyökérfonál tartja-e a búza tövét. Oda kell erősíteni, oda kell nyomni a talajt a búzatövekhez, hogy a tavaszi vegetáció megindulásakor minden győ kér erősen álljon, valóságban belekapaszkodjon a talajba. Ezzel a hengerezéssel egy kis vizet is veszünk fel az altalajból, de kiszáradás kezdete előtt újból megváltoztatjuk a talaj síma felületét a boroná- lással. A boronálás a hengerezésl körülbelül 2—3 hét múlva kövesse. Az őszi vetések boroná- lására Inkább könnyebb boronát használjunk, amelynek hármas célja lesz. Az első az, hogy a'her.gere- zéssel mesterségesen előidézett teljesen síma felületet morzsa lékossá tesszük, tehát megszüntetjük az úgynevezett haj- szálcsövességet a feltalajban, s valóságos takarót idézünk elő az altalajvízben gazdag réteg fölött. A boronálás második célja, hogy a fejtrágyaként kiszórt nitrogén műtrágyát a talajba juttassuk, belekapcsoljuk á vizes rétegbe, hogy feloldva a növény felvehesse, mint szükséges és gyorsan ható tápanyagot. A harmadik igen fontos célja a boronálásnak az, hogy az egyes tövek valóságos „kapálást” kapnak az apróbb borona fogaktól, amely fogak közvetlenül is az egyes tövek mellett tökéletes talaj lazítást végeznek — ezzel a munkával gyom irtást is végezünk, mert az idő közben millió számra előtörő apró gyomokat is kiforgatjuk helyükből és megakadályozzuk azok megeredését. Boronálás mindig a sorokkal részű, vágj' kereszt irányban, történjen. „Amikor a gazda fogasol, ne nézzen vissza” — ez mindig helytálló igazság marad, mert az őszi vetésünk boronálás után igen csúnyát és megté- pettet mutat, de ha az elmondottakat elmulasztjuk, illetve ha párhuzamot vonunk a tavasszal ápolt és elhanyagolt ve tés között, akkor lényeges kü lönbséget látunk majd a terméshozamoknál. TÖTH GYÖRGY Eőagronómus, alsóleperdi áll. gazd. Trágyázzunk szervesírágyával A jó táperőben lévő termőtalaj adja meg a jó magágyat. Megyénk területén Dombóváron működik egy szervestrágya- gyüjtő telep és annak kisugárzó részlege Pakson működik. Mindkét telepen jóminőségű fe- káltrágyát állítanak elő. Felhívjuk állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, egyéni dolgozó parasztjaink figyelmét, hogy gazdaságukban alkalmazzák minél nagyobb mennyiségben a szervestrágyát. A szervestrágyára vonatkozó igénybejelentést az alábbi címre kell megtenni: Tolna megyei Tanács Bánya és Építőanyag ipari Egyesülés Szekszárd, Marx Károly utca .11. sz. Fe- káltrágya mázsánkénli ára helyi átadás esetén 4.50 forint, ab. leadóállomás és 10 kilométer körzeten belül 7.50 forint, Orgafoszfát ab. leadóállomás 30 forint. A fenti szervestrágyák fejtrágyázásra is alkalmasnak bizonyultak. KISS JÓZSEF szerves előadó „A háború elkerülhető, ha valamennyien összefogunk .. a Jóleső és felemelő érzés volt együtt lenni az ország különböző részeiből és a külföldről érkezett béke küldöttekkel. A kongresszuson elgondol- kockám azon, hogyha a II. világháború előtt is ilyen erősen akarták volna az emberek a békét, akkor talán apám és öcsém ma is itt lehetne közöttünk. Apámat Bácsiban ölték meg a fasiszták golyói, öcsémről pedig már 11 éve semmi hírt nem hallottunk. Az ő emlékük buzdít arra, hogy továbbra is kitartóan, dolgozzam a békéért. Azon leszek, hogy minél több emberrel megértethessem, hogy a háború elkerülhető, ha valamennyien összefogunk a béke érdekében és becsületesen végezzük a munkánkat. Törkő József Tolnai Bdyeaagsuátí I I
