Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-10 / 58. szám
I960 MAKO US 1U NAPLÓ Legyen ifjúságunk ügye az egész párttagság ügye jegyzetek a szekszárdi járás DISZ szervezeteinek küldött értekezletéről Közeleg a DISZ II. Kongresszusa. Ezt megelőzően az Ifjúsági szövetség alap- szervezeteiben, — a DISZ bizottságokon értekezleteket tartanak, ahol mérlegre teszik az elmúlt közel 5 esztendő munkáját, megszabják az elkövetkező Idők feladatait, megválasztják a felsőbb szervekbe a küldötteket. A szekszárdi járás ifjúsági szervezeteinek küldöttei vasár- p.ap tartották járási küldött értekezletüket. A küldötteknek Molnár László elvtárs, a járási DISZ- bizottság titkára beszámolt az elmúlt évek munkájáról. A beszámolóból, de különösképpen a hozzászólásokból az tiint ki,-' hogy a DISZ alakuló kongresszuson megszabott feladatokat a szekszárdi iá- rás ifjúsága többéke vésbé. jól oldotta meg. Az ifjúsági szer vezetek, maguk a DISZ tagok tőlük tel hetően legtöbb alkalommal igyekeztek elősegíteni az üzem, az állami gazdasági, a gépállomás vagy éppen a község előtt álló feladatok megvalósítását. Az elért eredmények dacára azonban még a szekszárdi járás ifjúságainak körében is nagyon sok a tennivaló. Helyén való volt az a megállapítás, melyet hozzászólásában Bölkény Sándor elvtárs, a járási pártbizottság másodtitkára mondott. ..Üzemeink, mezőgazdasági szocialista szektoraink ifjúságainak eredményeit nem lehet letagadni. A tények tanúskodnak amellett, hogy a termelőmunkában legtöbb esetben példamutatóan vették ki részüket. Az ifjúsági szervezetekben mutatkozó hibákért, — mert vannak hibák — elsősorban mi, pártvezetők, kommunistái!: vagyunk felelősek. Elnéztük, hogy helyenként párt és állami szerveink nem segítik, hanem akadályozzák az ifjúság tevékenységének kibontakozását, szervezeti munkáját A következő időben ezt egyetlen kommunista nak sem lehet tétlenül nézni. Az ifjúság ügyét az egész párttagság ügyévé kell tenni.” Valóban legfőbb ideje, hogy párt es állami szerveink törődjenek az ifjúsággal. A következőkben nem szabad megismétlődni annak, amit több hozzászóló elmondott. Varga Kata. lin a jegenyés-pusz- tai DISZ titkár például arról panaszkodott, hogy két hétig volt csak DISZ helyi sógük, illetve kultúr termük. A vállalat vezetősége elvette munkásszállásnak. — Dömötör Sándor de- csi küldött arról számolt be, hogy hiába hívják meg a párt és tanács vezetőket egy- egy DISZ gyűlésre, nem mennek el. A hozzászólásokból csak néhány olyat említettünk, amely igazolja, hogy több helyen elhanyagolják a párt és állami szerveink az ifjúságot. Ez helytelen, nem lehet tovább tűrni. A magyar ifjúságban, — közte a szekszárdi járás ifjúságában is, — nagy akaraterő van, csodákat képes tenni. Csali egyetlen példa. A furkópusztai kendergyár ezelőtt három hónappal — mindössze 70—75 százalékra teljesítette tervfeladatát, a béralap költséget viszont túllépte. Az üzem vezetősége és a párt vezetősége az ifjúság segítségét kérte a hiba felszámolásához. Az ifjak csatasorba álltak. — Ifjúsági brigádokat szerveztek, lendületes munkájukkal harcba vitték az idősebbeket is, s »me az eredmény: a Eurkó- pusztai kendergyár ma már rendszeresen teljesíti, túlteljesíti tervfeladatait., nincs béralap túllépés. Ez a példa igazolja, hogy érdemes a fiatalokkal foglalkozni, ügyeiket az egész nép ügyévé tenni, mert méltóképpen viszonozzák ezt. A szekszárdi járás DISZ szervezetei ni k küldöttértekezletén jelen volt Somi Benjámin elvtárs, a járási pártbizottság első titkára, a DISZ Központi Vezetőség részéről Strassenrei- ter József. A DISZ megyebizottsága képviselete nevében meg jelent és felszólalt Turgonyi Teréz elvtársnő. Rajta kívül még számos küldött szólalt fel. Befejezésül a járási küldött- értekezlet 31 tagú választmányt választott és megválasztották a megyei értekez letre a küldötteket. Ezzel az értekezlet befejeződött. 9 A dtmaföldvári tanácsnak I lilába a figyelmeztetés, ' nem szorgalmazzák a tavaszi búza vetési kötelezettségvállalást A Tolnai Napló február 27-i számában a ,.Zöldségféle is kell —, de első a kenyér!“ című cikk élesen bírálta a du- naföldvárl községi tanács vezetőségét, hogy félkézzel kezelik a tavaszi búza elvetését. Azt hinné az ember, hogy a bírálat után a dunaföldváriak hozzáfogtak a tavaszi búzavetés előfeltételeinek biztosításához. Tegnapelőtt érkezett a szerkesztőségünkhöz egy levél, melyet Dravecz Lajos elvtárs a járási mezőgazdasági hivatal vezetője írt. Ez a levél többek között azt tartalmazza, hogy Duna föld v áron a község vezetői még mindig keveset tettek a tavaszi búza elvetésének biztosítása érdekében. A 103 tavaszi búza vetésre köteles gazda közölt mindössze 16 mázsa tavaszbúzát adott a tanács kölcsön. Igaz, hogy még a határban hó borítja a földet, de az idő egyre inkább sürget, különösképpen sürget a tavaszi búza elvetése. Jelen esetben pedig j semmi biztosíték nincs arra. I hegy Dunaföldváron & 103 j gazda elveti a törvényesen előírt tavaszi búzát. A dunaföMvári tanács vezetői részéről is véget kell vetni a megalkuvásnak. Az országnak kenyérre van szüksége, amelynek megtermelése a dunaföldvári dolgozó parasztokra nézve is kötelező. Tamási járási tanács egész éves versenyre hívta a többi járási tanácsokat A Tamási járási tanács tagjai, végrehajtóbizottsági tagjai alaposan megtárgyalták az 1955-ös esztendő tennivalóit. A munkák gyorsabb elvégzése, a terméseredmények növelése érdekében versenyre hívták megyénk többi járási tanácsait. A tamásiak versenykihívásában részletesen szerepelnek a begyűjtési, mezőgazdasági, egészségügyi, oktatási, kereskedelmi testnevelési feladatok is. A versenyszempontokból most csak néhányat közlünk. Az állattenyésztés 1. pontja így hangzik: „Vállaljuk, hogy április 4-ig a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló termelőszövetkezeti tehenészetekben a tejtermelést 2.2 literrel emeljük. — Augusztus 20-ra további 1.5 literes tejtermelési emelkedést vállalunk. Április 4-ig 2 termelőszövetkezetben, augusztus 20- Ig további 4 termelőszövetkezetben bevezetjük a napi háromszori fejest. Április 4-ig 2 tsz, augusztus 20-ra további 4 tsz- ben és november 7-re újabban 1 termelőszövetkezetben bevezetjük az itatásos borjúnevelést. Az elmúlt évihez viszonyítva ebben az évben 20 százalékkal több tenyészbikát nevelünk fel köztenyésztésre.” A begyűjtés terén a többi liözött azt is vállalják a tamási .lárási tanács tagjai, dolgozói, hogy a most folyó gazdánkénti begyűjtési iervf elbontást úgy, segítik, szervezik, ellenőrzik, hogy a minőségi követelményeknek megfelelően április 15-é helyett a járás valamennyi községében április 10-ig befejezzék. A tamási járási tanács vállalásának többi pontjait nem áll módunkban közölni, de időnként, illetve rendszeresen visz szaténünk a versenyvállalás egy-egy pontjának teljesítésére. Nagy gondot fordítanak a tehenek gondozására az uzdi tsz tagjai Nagyon jól tudják állattenyésztésünk szakemberei a termelőszövetkezetek tagjai, hogy egy tehenészetben lehet kiemelkedő eredményt elérni. De ha egyszer hanyag és lelkiismeretlen munkával azt a tehénállományt tönkre tette valaki, akkor nem egy-kéí hónap, hanem legkevesebb egy év kell, . amíg az rendbejön. Rövid írásunkban az uzdi Táncsics termelőszövetkezet tehenészetéről van szó. A Táncsics termelőszövetkezetben jelenleg 20 darab tehén van, ebből 8 darabot fejnek, a többi vagy borjas vagy szárazon áll. A tehenészet fejési átlaga 5.2 liter. Ez nagyon kevés. A gondos, lelkiismeretes munkára szükség lett volna, mert az előző évek rossz ta- karmánytermése a tehénállományra erősen rányomta bélyegét. . Amikor a tehenészetet Be- nedeczki József és Ács István átvette, akkor a fejési átlag 4.1 liter volt, most 5.2 liter. Ez az egy Liter emelkedés szép teljesítmény, és a gondos és lelkiismeretes munkájukért dicséret illeti a két tehenészt. Nem állhatnak, de nem is állnak meg ennél az eredménynél, legalább 8—9 literre akarják ellés után a fejési átlagot emelni. Ennek érdekében a vemhes teheneket jól előkészítik. A kevesebb tejet adó teheneket pedig kiselejtezik. Szép törekvések ezek és ahhoz, hogy az uzdi Táncsics termelőszövetkezet közös vagyona tovább gyarapodjon, feltétlenül szükséges, hogy ezek a törekvések valóra . is váljanak. f ény derült az iregszemesei kulákok itt es terk edéseire Zrínyi István 40 hold földdel rendelkező kulák pontosan 20 esztendeig volt Iregszemcsén községi bíró. Tisztségét, — ha akartai ha nem — 1945-ben ott kellett hagynia. Az iregszemesei proletárolt, kommunisták letörték Zrínyi István és többi barátai szarvát. Zrínyi a többi hasonszőrű barátjával együtt egy darabig, meg is húzta magát. De tavaly aztán megint kinyílott az . i reg- szemesei kulákok szeme. Egyre szemtelenebb módon játszották ki a törvényt, próbáltak szervezkedni. Tavaly decemberben a gazdagyűlésen a kulá- k.oknak már nagyobb volt a hangjuk, tarnt'a kisparasztiaknak. Követelték, a tanácstól, hogy kulákokból álló erdőbizottságot alakítson. Iszli Lajos meg a többi kulák úgyszólván figyelmeztették a tanácsi vezetőket, hogy vegyék tudomásul, többé nincs kulák, csak esetleg nagy gazda. A tanácselnök persze nem maradt adós a kulákok nak, idézte Rákosi eivtárs szavait, „a kulák listával is. meg lista nélkül is kulák”. A kukának azt vélték, sőt hangoztatták is: — .ki,ajd mi megmutatjuk, hogy több '«tízünk van, mint a tanácselnöknek, kiférj, uk u törvényt“'. A' maguk módján sotsä is fogtak. ■"kinyi István * magi 40 holdjából csak 4 holdat hagyott meg, a többit már korábban felajánlotta az államnak. Tehát most csak 4 holdon gazdálkodik, ellenben munkálta az egyik kis paraszt három hold földjét is — feketén. A nevezett kkiparasztot Belkó Istvánnak hívják. Jónéhányszor berugatta a kulák, adott neki ezt is, azt is, „le- kenyerezte”, hogy adja oda a három hold földjét. Belkó oda adta, a kulák megmunkálta, beadást és adót viszont senki sem fizetett róla. A községi tanács vezetői hiába követelték Beikétől a föld után járó beadást és adót, neki nem volt. A kulák viszont bölcsen hallgatott, mind addig míg ... Palánki István foldhözjuttatott kisgazda és több becsületes dolgozó paraszt hívta fel a tanács figyelmét, hogy Belkó földjén mindig Zrínyi István ku- lákot látják dolgozni. A dolgozó parasztok figyelmeztetésére a tanács vezetői alaposan utána néztek, hogy mi is itt a helyzet. Bizony kiderült, hogy Belkó István földjét á kulák munkálja, a termést is betakarítja, adót és beadást viszont senkisem fizet. A tanács vezetői nagyon helyesen a törvény értelmében kifizettették a kulákkal Belkó István földje után járó beadási és adófizetési tartozásokat. Kár volna azonban azt hinni, hogy Iregszemcsén csak egyedül Zrínyi István akarja kijátszani a törvényt. Nem. Barátjai, a többi kulákok sem különbek. Iván Sándor kulák szintén másfél hold földet művel feketén. Az élenjáró dolgozó parasztok segítségével a tanács az ő mesterkedésére is fényt derített. Nagyon helyesen kifizette a föld megmunkálásáért járó bért és visszaadatott megfelelő mennyiségű vetőmagot, amit Iván Sándor belevetett, a föld termését pedig elvitték tőle. De még ez sem minden. A kulákok mesterkedése napjainkban mindjobban színre kerül. Most a tavaszi búza vetés terv teljesítését próbálják elszabotálni. Persze ez sem sikerül. A párt és az állam helyi szervei résen vannak. A törvény szigorával biztosítják, hogy a kulákok ne játszhassák ki a törvényt. Weller Istvánné kulákasszonyt például a napokban adták át az’ ügyészségnek, mert megtagadta a tavaszi búza vetését. A becsületes iregszemcsei dolgozó parasztok, a2 egész dolgozó nép azt várják, követelik a tanácstól, hogy ne nézze tétlenül a kulákok fondorlatosságát, mesterkedéseit. 3 Amit az iskolán jól megfigyeltem . . . Egy iskoláról hazaiért párititkár levele Balogh Gyula elvtárs, a gyulaji Uj Barázda tsz pártszervezetének titkára nemrég a bonyhádi egyhónapos pártisko.áu tanult. Már a pártiskoláról írt szerkesztŐBégfitiknek, hogy milyen sokat tanul és a tanuludcat miként akarja otthon a gye. korlatban felhasználni. Most arról ír, hogy miként sikerült, ez — Az-'iskolán tanultak érvényesítése nem ment olyan könnyen., mint ahogy azt először gondoltam. Azonban igyekeztem fáradságot nem ismerve dolgozni s a téli napokat felhasználni szervezésre és tanításra. Ismertettem, hogy pártszervezetünk kommunistái nak és a pártankfvüiieknek erősen össze kell f egmiok,-hogy megvalósítsuk, amit pártunk és kormányunk célul tűzött elénk a termelőszövetkezetek megerősítése terén. — Igyekeztem megmagyarázni, hogyan lehet a közös vagyont gyarapítani, megvé- derű és hogyan kell nekünk, kommunisiáknak ellenőrizni a gazdasági munkák menetét. Nem mondom, hegy ez teljes mértékben sikerült. .Nem sikerült azért, mert a mi pártszer vezetőnkben igen nagy hiba van. Az a helyzet, hogy kommunistáink jó példát mutatnak a munkákban, mert túlnyomó részük élenjár a gazdasági feladatok végrehajtásában. A tóba az, hogy az oktatásban nem nagyon veszik ki részüket. Ennek következtében nem ismerik az új szakasz poitikáját eléggé, s így nem is tudnak megfelelő népneve- lornjunkát végezni a párton- kfvüli tagok között. — Igyekszem megmagyarázni, hoigy mit jelent a (bírálat és önbírálat megfelelő használata, s ezzel kapcsolatban a közös vagyon megvédése, sőt gyarapítása. Mégis egyelőre többeknél tapasztalható az a helytelen felfogás, hogy nem a közös vagyon adja a, tez-tagek fő. jövedelmét, hanem a háztáji terűiét. A hibák ellenére azért sikerült jó eredményeket is elérni, például a tavaszi munkákra való felkészülés terén. A mezőgazdasági kisgépek kijavítása már csaknem teljes egészében rendben van. A kocsik, lószerszámok kijavítása is megtörtént. Lovaink is olyan kondícióban vannak, hogy ha bármely pillanatban ránk köszönt u tavasz, nem ér bennünket váratlanul. Teljes erővel neki tudunk mén ni a munkának. Készen ál Umk a minőségi tavaszi vetőmagvak előkészítésével is Eredménynek ' mondhatjuk még azt is, hogy a szarvas- marhaálkmány átszervezésével a tehenészetben elértük, hogy a beadási üejesi kívül bővan jut szabad tej is a piacra. Ez nagyban hozzájárul a tagság havi . munkaegységeitől egének biztosításához. — Sertésállományunk is igen jövedelmezőnek .mutat kozik. Ebben nagy része var annak, hogy ab rak, takarmány - nyal él vagyunk látva. — Ezeket az eredményeket úgy értük e", licigy így altéi tünk — amit az iskolán jól megfigyeltem, — a termelés párte’.lenőrzését jól megszervezni. Ezt kommJinsíáü'Tk let - késén fogadták. Beosztottuk kommunistám kát és a becsületes párton kívüliek egy részét, s a növényápolásnál, a jószág te nyésztésnél, a kocsisoknál, a raktárban, a műheljbeD és az irodán belőlük mindenüvé felelősöket állítottunk. Kéthetenként aktíva- értekezleten be is számol tatjuk őket, s értékeljük, hogy ki milyen munkát végzett a maga területén. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a hibákat idejében ki. tudjuk javítani. — Mindezeknek is része van abban, hegy a brigádveze- őknsk jegyzőkönyvileg adjuk át a területekeit, a gazdaság: felszereléseket, hogy mindenki tudja, miért felelős. Termel üsző vetkező tünkbe!; kommunistáink kezdik megérten: és gyakorlatilag ia megváló síteni, hogy csak harcos kommunista helytállással lehtít az egés'2 tagság életszínvonalát emelni, a közös vagyont gyarapítani, népgazdaságunkat erősíteni. El kell mondani. *. El kell mondani, -amit az elmúlt. heteik egyik napján tapasztaltunk R?gőly községben, mert a béliéről, a béke megvédéséről van szó. El kell mondani, mert ‘még mündig hallani olyan hangok hogy: „Mit tehetek én, egyszerű halandó a' háború erőivel szemben? Mit számít az én csekély erőm egy ilyen hatalmas küzdelemben?" Különösen a háziasszonyok körében haliunk ilyet s még hozzáteszik: Óh, azoknak könnyebb, akik gyárban, vagy a mezőgazdaságban dolgoznak állandóan. Békeala írásukat jobb munkával, többtermeléssel támaszthatják alá. Békét akarunk mi ás, de mát tehetünk? — mondják ezek. ^Eppen ezért kell elmondanunk egy regölyi háziasszon. . — név szerint Noé Ferenc né — életének egy kis részér. Nem érintjük itt a gyermeknevelés, a férjről való gondoskodás felelősségteljes és sokszor bizony nem könnyű munka részleteit. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy nem ő az egyedüli háziast- szemy, aki emellett mással is foglalkozik, már ami erejéből és idejéből telik. Mégis őt választottuk, mert nem mindennapi eredményt ért el. Elő', járóban el kell mondanunk, hogy férje állásban van. Sok hozzá hasonló háziasszony úgy gondolja, elég a közvetlen házimunkát elvégezni. Ő nem ezt tartja. Ö az országot is erősíteni akarja, tevékenyen részt akar venni az új szakasz politikájának végrehajtásában. Arról Van szó, hogy három hold föld művelését is magára vállalta, s a szokásos egy sertés helyett hármat hizlalt. Egyet a csalid részére, kettőt eladásra, hogy több hús, zsír, kerülhessen faluról a városba, a dolgozók asztalára. Nos, ebben ért el igen jó eredményt. Bizony nem akárhogyan kellett azt a három malackái nevelni ahhoz, hogy tíahóhapoe korukra az egyikből 170, a másik kettőből pedig 150—450 kilót; hízó legyein. Hosszú volna elmondani a módszert, ahogy például 6—7 hónapos korukig naponta adott nekik lucernát, vegyes takarmányt kukoricából és árpából, meg burgonyás, korpás moslékot, méghozzá szigorú pontossággal. Talán nem is ez a legfontosabb most iríkáljb az, hág:- lám egy „egyszerű” háziasszony is (hozzá tud járulni a foga dalom — mely még a III. békéken gr esszuson foshgZCU el — teljesítéséhez: „Megfogadjuk, hogy minden nap, fl nap minden órájában hű katonái leszünk a békehanaiek. Helytálltaik v. munkában, példát mutatunk a kötelességteijesítésöeJi..Bz annál is könnyebb, miivel a család jólétéhez is nagy segítség például Noé Ferencné esetében az a 6000 forint, amit a kél, szabadpiacom eladott, hízóért kapott. , Rajta keresztül csak üdvözölni ‘ tadjuk cnsgyéml. - ilye», ; MNDSZ-asszotnyaát, » I
