Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-09 / 57. szám

NAPLÓ 1955 MÁRCIUS 9 V. A (Folytatás az 1. oldalról) üzemi gazdaság napról-napra szüli a kapitalizmust, azaz le­hetőségei ad arra. liogy kulá- kok és egyéb falusi spekulán­sok kizsákmányolják a dolgo­zó parasztokat, sőt arra is, hogy a régi kizsákmányolok .mellett új kapitalisták is. nő­jenek. E lenini tanításokkal szem­ben új erőre kapott az a régi megcáfolt állítás, amely sze­rint nemcsak a termelőszövet­kezet, hanem az egyéni pa­rasztgazdaság is a szocializmus felé fejlődik, a „maga mőd- .jän•■ ez utóbbi is a szocializ­must építi. Pártunk Központi Vezető­ségének az a véleménye, hogy az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok előtt nemcsak az egyéni paraszti gazdasá­gokban még fellelhető lehető­ségellet kell megmutatni, ha­nem e gazdaságok szűk kor­látáit is. Támogatni kell az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat abban, hogy lehe­tőségeiket a növénytermelés és állattenyésztés fejlesztésé­hen kihasználják, de ugyan­akkor szüntelenül népszerűsí­teni kell köztük a szövetke­zésnek, mint a felemelkedés : uyetlen tartósan járható út­nak előnyeit. A la'usi párl­ervezeíek egyidejűleg »moz­gósítsák mind a termelőszö­vetkezeti t/gokat, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a kulákság és más falusi kizsákmányolok ellen. Pártunkban egyesek helyte­lenül foglaltak állást a be­gyűjtés kérdésében is. Ebben a jobboldali álláspontban és a kulákok aknamunkájában van az oka annak, hogy 1 9S4- ben a párt és a kormány ál­tal helyesen csökkentett be­gyűjtési tervet sem teljesítet­lek. Nem húzták alá a begyttj tési kötelezettség fontosságát cs tétlenül szemlélték a be­gyűjtési legyeiéin meglazulá- sát. Pártunk Központi Vezető­ségének az a véleménye, hogy tovább keil folytatni erő­feszítéseinket w mezőgazdasá­gi termelés fejlesztésére, ugyanakkor azonban meg kell követelni az állampolgárt kö­telességek teljesítését, mert csak ilyen módón lehet meg­teremteni a népgazdaság —• ess ezen belül a mezőgazdaság fejlesztésének is — anyagi alapjait. Pártmik politikája, amely a munkas-paraszt szövetség megerősítésére, a mezőgazda­ság szocialista átalakítására é3 a mezőgazdasági termelés fel­lendítésére irányul, olyan po­litika, amely megtétel az oges_ dolgozó parasztság, mind a te. melószöverkezeti tagok, mind az egyénileg gazdaikotlo doi- guzo parasztok érdekeinek. A jobboldali nezetek ellenben, amelyek pártunk parasztpoii- ü kaja fiák alapvető kérdéséi­ben az utóbbi időben elterjed lek, nemcsak nmnkáseliene- sek, hanem dolgozó paraszt­ellenesek is, mert a kulákok és egyéb falusi kizsákmányo­lok megerősödését szolgálják a doigozo parasztság rovusara hátráltatják a mezőgazdasági termelés fellendítését és aía lu jobb éleiének kialakulását. IV. A megerősödött jobboldali opportunista elhajlás megmu­tatkozott a párt vezetoszere- penck lebecsülésében is. — Egyesek tagadták a párt ve- zetoszerepét a Hazafias Nép­frontban. A Hazafias Népfront létrehozását — amelyet pár- , tunk kezdeményezett, — oiyan jobboldali törekvések kísér­ték, amelyek a párt jelentő­ségének és vezetőszerepének visszaszorítását célozták, an­nak érdekében, hogy a Haza­fias Népfront legyen az az erő, amely ellenőrzi az álla­mi és tanácsszerveket is. Hogy a Hazafias Népír ont ezt az „ellenőrző és irányító sze­repét“ betöltse, akarták egye­sek a népi demokrácia legát­fogóbb tömegszervezetévé len­ni, ezzel lényegében a Haza­fias Népfrontnak nagyobb szerepet akartak adni, mint a helyi tanácsoknak, amelyek tudvaiévőleg a legátfogóbb tö­?lflífr«r Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a politikai helyzetről és a párt feladatairól megszervezetek és az állam­hatalom helyi szervei is, s amelyeket a választásokon ma­ga a dolgozó nép hoz létre. Ezek a jobboldali nézetek lényegi-jen a proletariátus diktatúrájáról szóló marxi— lenini tanítást akarták rev.zió alá venni. A legfontosabb a népi de­mokrácia rendszerében a mun­kásosztály forradalmi pártjá­nak irányító, vezető szerepét feltétlenül biztosítani. Ennek biztosítása nélkül nincs népi demokrácia! A munkásosztály forradalmi pártjának az egész társadalom vezető, irányúé és lelkesítő erejének kell lennie. Csak ezen az úton képes ér­vényesíteni a munkásosztály vezetőszerepet a szocializmus építésében, csak a párt vezető­szerepének maradéktalan ér­vényesítése révén töltheti be a népi demokrácia állama a munkásosztály, dolgozó népünk érdekének megfelelően vala­mennyi funkcióját. A párt a munkásosztály legmagasabb szervezeti formája, ezért a párt hivatott valamennyi tö­megszervezet irányítására és tevékenységük ellenőrzésére. Valamennyi tömegszervezet munkájában - legfontosabb a párt vezető, irányító szerepé­nek biztosítása, mert csak így érlíető el, hogy különböző íö- megszervezetek a szocializmus építésének ügyét szolgálják. A maxxizmus-leninizmus e sar­kalatos tanítását veszi revízió alá a jobboldali elhajlás. A Központi Vezetőség a leg­határozottabban elutasítja a párt vezetőszerepét csökkente­ni akaró jobboldali törekvé­seket, mert ez végső soron a munkásosztály, dolgozó né­pünk hatalmának gyengítését aláásását jelentené. A megerősödött jobboldali nézetek pártunk belső élete egész harci tevékenysége, va­lamint a párt egységes, szi­lárd vezetése biztosításának alapvető elve, a demokratikus centralizmus elve ellen irá­nyultak. A pártban egyesek olyan helyzetet akartak te­remteni, hogy a pártvezetés határozatai ne legyenek köte­lezők a párt valamennyi szer­vezetére, hogy minden szerve ■cetnek joga legyen a felső párfszervek által hozott hatá­rozatok helyességének felül­bírálására. Ez jobboldali revizionista álláspont, — s ha a párt nem lépett volna fel ellene — vég- io soron megfosztotta volna pártunkat, mint a nmnliásosz- ■aly forradalmi pártját, élcsa­pat, szervezett csapat jellegé­ül. Mtsszüntette vonva a párt akarat-egységét, ajtót-kapui nyitott volna különböző esopor tpsuiásoknak a párton beiül. A demokratikus centralizmus megszüntetése vágj gyengítése Komoly veszélybe sodorta vol­na a párt eszmei és szervezet egységét, komolyan megrtr.di- .ette volna a párt fegyelmét, gyakorlatilag . harcképtelenné ictte volna a pártot, népi de­mokratikus rendszerünk veze- •ő, irányító erejét. Kifejezésre jutott a jobbol­dali veszély a kommunista bí­rálat és önbírálat kispolgári, anarchista irányban való eltör ■átásaban is. A Központi Vezetőség hely­telennek, sőt egyenesen kar mik tartja, hogy az utóbbi .dobén jobboldali elemek a xritikä ürügyén rágalmazó módon tagad ták a munkás­osztály és az egész dolgozó nép által, a párt vezetésével Magyarországon elért történel­mi sikereket. A Központi Vezetőség fel­hívja az egész párt, minden Kommunista figyelmét arra, hogy ugyanakkor, amikor a leghatározottabban elítéli a párt tekintélyét romboló rá­galmazást, feltétlenül biztosí­tani kell a párt egész tevékeny ségében, az állami munka min den területén, s egyebütt a kommunista bírálat és önbirá. lat érvényesülését. Gondoskod­ni kell arról, hogy komoly és állandó harc folyjék a párt és az állami munkában megmu­tatkozó hiányosságok ellen, megszüntetésük érdekében. Bátran ki kell bontakoztatni az alkotó kommunista kriti­kát, amely nélkül nem bizto­sítható pártunk jó munkája és épülő szocialista társadal­munk előrehaladása. A pártmunka megjavításá­nak — az alapszervezetektől kezdve a Központi Vezetőség­ig — legfontosabb feltétele a bátor, pártszerű elvi bírálat és önbírálat, különösen pedig munkánk hiányosságainak alulról jövő bírálata. Ilyen bí­rálat nélkül lehetetlen az elő­rehaladás, ellenkezőleg', min­dig fennáll az önelégültség, az önmegnyugtatás, a tespedés veszélye. Semmi körülmények között sem szabad félnünk az elvi, pártszerű bírálattól. Az ilyen bírálat még jobban eme­li a párt és a párt vezető szerveinek tekintélyét, még jobban erősíti a párt egysé­gét. A jobboldali elhajlás egyik legveszélyesebb megnyilatko­zása a nacionalizmus és a so­vinizmus. A Központi Vezetőség el­engedhetetlenül szükségesnek tartja a nacionalizmus, a so­vinizmus minden megnyilatko­zása elleni kíméletlen ideoló­giai harcot. Szükségesnek tart­ja minden ellenséges támadás vagy aknamunka leleplezését és visszaverését. El kell mélyíteni népünkben — különös figyelmet fordítva az ifjúságra — a hazafias ne­velést és ezzel párhuzamosan a proletárinterhacionalizmus szellemét. Népünk nevelésében döntő szerep jut nagy fel­szabadítónk, a szocialista Szov jetunió népei iránti mélységes hála és szeretet ápolásának. Erősíteni kell népünk tudatá­ban a hatalmas, kilencszáz­milliós béketáborhoz való tar­tozásunk nagy jelentőségét. Az ideológiai és gazdasági kérdésekben elterjedt helyte­len és hibás nézetek jelenté­keny része az osztályellenség behatásának tükrözése a párt­ban és a népi demokrácia igyéb területein. A jobboldali nézetek pár­unkban és államunkban azért válhattak ilyen veszélyessé, niert Nagy Imre elvtárs beszé­deiben és cikkeiben támogat­ta ezen antimarxista nézete­ket, sőt elsősorban ő volt ezek hirdetője. Nagy Imre elvtárs jobbolda­li vonalának egyik alapvető vonása abban mutatkozott meg, hogy tagadta és lebe­csülte a párt által elért nagy­szerű győzelmeket és rendsze­resen elhallgatta az eredmé­nyeket. A Szabad Népben ok­tóber 20-án megjelent, ,.A Központi Vezetőség ülése után“ című cikkével Nagy Im­re elvtárs egyenesén bátorítot­ta a párton beiül és a párton kívül a kispolgári elemeket, helytelen, a párt tek’ntclyét aláásó tevékenységük fokozá­sára. Maga a cikk irányvona- ’a eltér az 1953. júniusi hatá­rozatoktól. 3 III. pártkongresz «zástól, az 1951. októberi K V.-ülés határozatától, sőt több kérdésben szembe is kerül izekkel áz alapvető párthatá­rozatokkal. Ez a cikk szembe­fordul a párt helyes iparosi- ’ási politikájával, lebecsüli a jobboldali veszélyt, lekicsiny­lőén veti fel a takarékosság kérdését, hallgatással mellőzi a legfontosabbakat, a termelé­kenység emelésének és az ön­költség csökkentésének kérdé­sét, helytelenül magyarázza a munkás-paraszt szövetség sze­repét, elhallgatja a munkás- ■sszíáiy vezető szerepének fon­tosságát e . szövetségen belül. A jobboldali elemek a pár­ton kívül és a párton belül jeladásnak tekintették e cik­ket és romboló módon kezdtek támadni a párt helyes politika iát. Ilyen jelenségek voltak tapasztalhatók több újság, — köztük a Szabad Nép — szer­kesztőségében, s az irodalmi élet területén is. Nagy elvtájrs, a miniszter­tanács elnöke, valamint egyes gazdasági, párt- és szakszerve­zeteink nem törekedtek a munkásosztály mozgósítására, a termelési tervek teljesítése és túlteljesítése, az ipar minőségi mutatóinak megjaví­tása, a munka termelékenysé­gének emelése, az önköltség csökkentése, a technika jobb kihasználása érdekében.. Ellen kezűleg: Nagy élvtárs és né­hány más elvtárs a miniszté­riumokban, a sajtóban (min­denekelőtt a Szabad Népben) olcsó demagóg Ígéreteikkel té­vedésbe ejtették a munkás- osztályt, a megnyugvás, a sültgalamb várás hangulatát terjesztették a munkásosztály­ban, alkalmazkodtak a mun­kások elmaradott rétegeihez és ezzel a bomlás bizonyos elemeit vitték be a munkás- osztályba. Az ipar 1954. évi Í nem kielégítő munkájának fő oka ebben áil. Több minisz­térium és a minisztertanács munkájában az a helytelen és káros opportunista gyakorlat terjedt el, hogy abban az eset­ben, ha a vállalatok nem tel­jesítették a tervet, akkor az év folyamán több esetben is csökkentették tervüket, ahe­lyett, hogy mindent megtettek volna az elmaradó vállalatok felzárkóztatása érdekében és mozgósították volna a munká­sokat a terv feltétlen teljesí­téséért, a munka termelékeny ségének emeléséért folyó harc­ra. V. A Központi Vezetőség — figyelembe véve, hogy minden előrehaladásunk fő akadályát a jelenlegi helyzetben a meg­növekedett jobboldali veszély képezi, — a következőkben állapítja meg pártunk soron- következő főfeladatait: J Pártunk alapvető fel- adata — a III. párt­kongresszus határozatának megfelelően — a szocializmus építése, a szocializmus alap­jainak lerakása hazánkban. E cél elérésére következetesen érvényesíteni kell pártunk fő irányvonalát, a szocialista ipa­rosítás politikáját, biztosítva a nehézipar fejlesztésének el­sőbbségét a népgazdaságban. A szocialista ipar, benne min­denekelőtt a nehézipar fej" lesztése erősíti elsősorban a szocializmus anyagi alapjait. Az országunk szocialista ipa­rosításáért vívott harcban szem előtt kell tartani ha­zánk gazdasági adottságait, nyersanyagforrásaink jobb ki­használását. A szocialista ipa­rosítás politikájának követke­zetes megvalósítása elenged­hetetlen feltétele a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­nek, amelynek fő útja a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesztése a dolgozó parasztok önkéntes szövetkezése révén. Ennek érdekében pártunknak, államunknak, hatalmas segí­tő, nevelő, szervező felvilágo­sító munkát kell végeznie a falvakban. Egyidejűleg pár­tunk s államunk változatla­nul támogatja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztsá­got gazdasága lehetőségeinek jobb felhasználásában, terme­lése növelésében az anyagi ér­dekeltség elve alapján. E! kell érni, hogy a rárt és a kormány hathatós segítsége, s a falu dolgozó népének moz gósítása révén végrehajtsuk pártunknak a mezőgazdaság fellendítésére hozott hatá­rozatait. O A szocializmus alapjai- ^ * najt lerakásáért vívott harc, a szocializmus építésé­ben elért sikerek biztosítják a dolgozó nép életszínvonalának következetes emelését, a dol­gozó nép anyagi, kulturális szociális viszonyainak állandó javulását, ami mindig pár­tunk politikájának fő célja volt és fő célja marad. Az 1S53 évi júniusi központi ve­zetőségi ülés nagyfontosságú határozatait pártunk eme fő célkitűzése megvalósítására következetesen végre kell haj­tani. A dolgozó nép életszín­vonalának következetes eme­lése megköveteli, hogy szaka­datlanul növekedjék mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés, emelkedjék a mun­ka termelékenysége, csökken­jen a termékek önköltsége hogy határozott harc folyjék az anyagi és pénzügyi eszkö­zök felhasználásában a leg­szigorúbb takarékosság érvé­nyesítéséért, a munkafegye­lem helyreállításáért és meg­szilárdításáért valamennyi ál lampolgári kötelezettség (adó­fizetés, beadási kötelezettség, stb.) pontos teljesítéséért. •» Biztosítani kell, hogy az * 1955. évi terv kereté­ben a szocialista ipar terme- 'ése 1954-hez képest 5.7 száza- ’ékkal, a mezőgazdaság ter­melése pedig 7.3 százalékkal emelkedjék. Biztosítani kell. hogy a széntermelés 4 száza­lékkal, a kohászat termelése 4 százalékkal, a villamosener­giatermelés 10 százalékkal nö­vekedjék az elmúlt évhez ké­pest. Biztosítani kell a köz­szükségleti cikkek termelésé­nek jelentékeny növekedését. Az egy főre eső termelést az iparban az elmúlt évhez képest 3.9 százalékkal kell emelni, az önköltséget általá­ban 3 százalékkal kell csök­kenteni, általában 2.3 százaié kos anyagmegtakarítást kell elérni. Mintegy 9 milliárd forintot kell 1955-ben beruházni, s 4.8 milliárd forintot lseit felújí­tásra fordítani. A nemzeti jövedelemnek 8.4 százalékkal kell emelkednie 1954-hez képest. Az elkövetkezendő hónapok legfőbb feladata: szakadatla­nul, dekádról-dekádra, hó- napról-liónapra teljesíteni a terv' minden előírását. A párt­állami. és gazdasági szervek­nek mozgósí t an io k kell min­den erőt az 1955. évi népgaz­dasági terv’ teljesítésére cs túlteljesítésére. Mozgósítani kell a majdnem kétmillió főt számláló szakszervezetek ha­talmas tömegeit, a DISZ lel­kes fiataljait, a Hazafias Nép­front kibontakozó erőit, gz MNDSZ-t és valamennyi tö­megszervezetet e célok eléré­sére. Mindenütt a kommunis­ták legfőbb kötelessége, hogy a terv teljesítésében és túl­teljesítésében, az önköltség, csökkentésében, s a termelé­kenység emelésében példamu­tató magatartást tanúsítsa­nak. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a népgazda­sági terv megvalósításánál egyaránt döntő, úgy a meny- nyiségi mutatók teljesítése, mint az előírt növekvő tenne lékehység s csökkenő önkölt­ség feltétlen biztosítása. /| A Központi Vezetőség megbízza a Politikai Bi­zottságot, hogy a III. párt- kongresszus határozatainak szellemében dolgozza ki a má­sodik ötéves terv részletes irányelveit. Vegye ennél figye­lembe a nehézipar és ezen belül a termelőeszközök ter­melésének elsődlegességét, a mezőgazdaság további fejlesz­tését és korszerűsítését, á szo­cializmus alapjainak lerakása! a mezőgazdaságban, valamint a fogyasztási cikkek termelé­sének további növekedését. Legyen a második ötéves terv hazánk további megerősödésé­nek, népünk növekvő jólétének, a honvédelem fejlődésének, a szocializmus győzelmének ; erve. SS Minden erővel, teljes mértékben biztosítani kell a párt megingathatatlan eszmei, politikai és szervezet' egységét. Ennek a szilárd egy­ségnek felülről lefelé, a párt Politikai Bizottságából, Köz­ponti Vezetőségéből kell oly irővel kisugároznia, hogy biz- osítsa minden vezető párt- szervnek és minden kommu- listának a párt helyes politi­kája szellemében való egyön­tetű működését. Ez a megingathatatlan esz- nei, politikai és szervezeti jgység kell. hogy biztosítsa a pártban az akarat és a cselek vés egységét, s a párt vasfe gyeimét. Csak ezen alapvető feladat sikeres megoldásával érhető el a párt és a pártveze­tés tekintélyének további nö­vekedése, továbbá az, hogy mind nagyobb lelkesedéssel s minél egységesebben kövesse és lelkesen támogassa mun­kásosztályunk, dolgozó paraszt súgunk és értelmiségünk a párt politikáját. Tömörüljön pártunk köre az egész dolgozó ncp és egységes lendülettel vigye győzelemre célkitűzéseinket. é Megalkuvás nélküli ideológiai harcot kell folytatni a párt politikájától eltérő minden elhajlás ellen, a jelen esetben mindenekelőtt a jobboldali elhajlás ellen. Fel kell tárni mindenütt a jobb­oldali veszély gyökereit. Fel­tétlenül biztosítani keil a jobb oldali nézetek elszigetelését és azok teljes felszámolását, ügyelni kell arra. hogy a jobb­oldali nézetek elleni harc ne elvont módon folyjék, hanem össze legyen kapcsolva a párt mindennapi feladatainak sike­res végrehajtásával. Miközben pártunk erőteljesen küzd a jobboldali veszélyek ellen, ugyanakkor szakadatlanul foly tatja a harcot a baloldali túl­zók és az állami törvényesség megsértői ellen is. Biztosítani kell a párt veze­tő, irányító szerepét a társa­dalmi és az állami élet min­den területén, az állami szer­vekben, tönicgszervezetekben és tömegmozgalmakban, a saj­tó, a rádió szerveiben, az iro­dalomban stb. Biztosítani kell, hogy pár­tunk központi lapja, a Szabad Nép, pártunk elméleti folyó­irata, a Társadalmi Szemle minden elhajlástól mentesen harcoljon a párt helyes poli­tikájának végrehajtásáért, ne­velje pártunkat, pártunk ká­dereit a párt marxista-leninis­ta politikájának szellemében. A többi lapoknál és folyóira­toknál is biztosítani kell, h«g> valamennyit — figyelembcvJve sajátosságukat és szerepüket — a párt politikájának megfelc- ’ően szerkesszék. A Központi Vezetőség köte- ’ezi a pártszervezeteket: min­den erejükkel szélesítsék és erősítsek a párt kapcsolatait a munkások, dolgozó parasz­tok és értelmiségiek széles tö­megeivel, erősítsék a munkás osztály vezette megbonthataí- 'an munkás-paraszt szövetsé­get. Minden kommunista végezze példásan és éberen munkáját izmi a helyen, amelyet a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép, népi demokratikus álla­munk kijelölt számára. A Központi Vezetőség szilár­dan meg van győződve arrói, hogy a magyar dolgozók harc- 'dzett pártjának minden szer­ezete s egész tagsága, a dicső magyar munkásosztály, dolgo ­zó népünk milliói lelkes, szí­vós. odaadó munkával valóra- váltják azokat a nagy nemzeti feladatokat, amelyeket e hatá­rozat országunk felemelkedő vére, népünk boldogulására ki­tűzött. Magyar ih>!^ozók Pártja IÁÖ7|»onti Vezetőséfé Megérkezett a szovjet filmművészeti küldöttség Kedden reggel megérkezett Budapestre a szovjet film ün­nepén résztvevő szovjet film­művészéti küldöttség. A Ven­dégek fogadására a ferihegyi repülőtéren megjelent Kállai Gyula népművelési miniszter - helyettes, Kónya Albert, az MDP Központi Vezetőségének póttagja, Simó Jenő, az MDP központi Vezetősége tudomá­nyos és kulturális osztályá­nak helyettes vezetője, Bíró Vera. a Magyar-Szovjet Tár­saság országos titkára, Tár­nok János, a népművelési mi- i isztérium filmfőosztály ónak vezetője, valamint a politikai is kulturális élet több más vezető személyisége. Ott volt a fogadtatáson V. Sz. Azovcev a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa, V, Z. Kuzmenko, a VOKSZ magyar­országi megbízottja, valamint A, F. Truszov, a Szovexport­film magyarországi képvisele­tének vezetője. A küldötteket Kállai Gyula népművelési miniszterhelyet­tes üdvözölte: — Bizonyosak vagyunk ab­ban —- mondotta többek kö­zött, — hogy ez a filmhét még jobban megerősíti a szovjet és a magyar nép testvéri kapcso­latát és a szovjet és a magyar filmművészet kapcsolatait- job­ban elmélyíti. — Meleg szeretettel üdvöz­löm N. A. Zsuravljovot, a Szovjetunió kulturális ügyek minisztériuma filmgyártási főigazgatóságának felelős’ mun katársát,- a küldöttség vezető­jét. Szeretettel üdvözlöm a művészdelegáció tagjait: Sz; F. Bondarcsukot, a Szovjet­unió Sztálin-díjas népművé­szét, N. P. Grebeskova film- művésznőt, V. P. Bászov film- •endezőt. Az üdvözlésre N. A, Zsu- ravljov válaszolt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom