Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-08 / 56. szám

NAPLÓ 1955 MÁRCIUS í< A Magvar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének levele a magyar nőkhöz a Nemzetközi Nőnap alkalmából Magyar Asszonyok, Leányok! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége köszönti a magyar nők sokmilliós tá­borát a világ asszonyainak cs leányainak nagy bekeünnepén, a Nemzetközi Nőnapon. Sze­retettel üdvözli a városok, falvak asszonyait és leányait, akik karöltve harcolnak közös nagy ügyünkért: hazánk fel­virágoztatásáért, népünk anya­gi és kulturális jóléte állandó emeléséért, a szocializmus i «cg val ósí tilsáért. a béke meg­védéséért. Az 1955-ös Nemzetközi Nő­nap megünneplése egybeesik Magyarország felszabadulásá­nak 10 éves évfordulójával. Tíz esztendővel ezelőtt a Szov­jet Hadsereg hős katonái ki­űzték Magyarország területéről a fasiszta csapatok utolsó ma­radványait cs elérkezett hazánk teljes telszabadulásának vár­va várt napja. A magyar nők, együtt egész dolgozó népünk­kel, soha, el nem midó hálá­val és szeretettel gondolnak a Szovjet Hadsereg harcosaira, akik a szabadságot, az új élet kezdetét hozták hazánk népé­nek. Tíz évvel ezelőtt végé­hez közeledett a második világ háború is, amelybe hazaáruló urai taszították az országot. Ez a háború száz- és százez­rével ragadta áldozatait a ma­gyar családokból. Senkit sem sújtottak kegyetlenebből a há­ború viszontagságai, a fasisz­ták pusztításai, mint a nőket, az asszonyokat. Leírhatatlan szenvedés, nélkülözés, megpró báltatás, tengernyi bánat volt osztályrészük. S a háború szörnyű örökségeként sajgó seb vésődött a gyermeküket vesztett anyák, az árvák, az özvegyen maradt hitvesek, a szétrombolt családi otthonban magukra hagyott asszonyok szívébe. De a magyar asszo­nyok, akik már a múlt évszá­zadok folyamán annyiszor ad­ták nagyszerű tanujelét forró hazaszeretetüknek, áldozatkész ségiiknek. bátorságuknak, tör­ténelmünk c válságos napjaiban minden eddiginél fényesebben állották ki a próbát, s nagy példaképeik. Dobó Katalin, Irinyi Ilona, Hámán Kató, 3919-es hősi proletár asszo­nyaink méltó követőinek, igazi honleányoknak bizonyultak. A magyar asszonyok felis­mertéit, hogy a felszabaduló* gyermekeik szebb jövőjének, otthonuk felvirá.gozásának, a boldogabb csaiádi élet kibon­takozásának új lehetőségeit tárja fel előttük. A dolgozó magyar nő, altit a népi demo­krácia állama évszázados el- esettségéböl emelt fel, nem maradt adósa népének, bebizo nyitotta, hogy élni tud egyen­lő jogaival. A felszabadulás első órájától kezdve maguk is odaálltak a harc, az építés frontjára. Nincs társadalmi, gazdasági és kulturális éle­tünknek olyan területe, ahol ue találkoznánk a magyar asz- szonyok és leányok nagyszerű teljesítményeivel, kimagasló eredményeivel. Nincs a ma­gyar népi demokráciának olyan vívmánya, amely ne viselné a magyar nők, leányok, asszo­nyok kezenyomát. Ott vannak Csepelen, Sztálinvárosban, Ka­zincbarcikán, a gépállomáso­kon, a tanácsok és a termelő- szövetkezetek vezetésében. Nagy részük van a nevelés, a művészet, a kultúra fejlődésé, ben. Tíz esztendő nagy ered­ményei, a szocializmus építésé nek jelentős sikerei elválaszt­hatatlanok attól az áldozat­kész, lelkes munkától, azoktól a nagyszerű tettektől, amelyek a magyar asszonyok nevéhez fűződnek. Történelmünkben példa nél­kül álló eredményeink kivívá­sában állandóan magunk mel­lett éreztük nagy barátunk, a Szovjetunió minden irányú tá­mogatását. segítségét. Ez az önzetlen, testvéri segítség volt és marad minden sikerünk dön tő forrása. Legszentebb köte­lességeinkhez tortozik, hogy szüntelenül ápoljuk és erősít­sük a szovjet és magyar nép örök barátságát, s minden erőnkkel részt veszünk abban a harcban, amelyet n Szovjet­unió vezetésével a földkerek­ség minden részén a dolgozó emberek százmilliói a békéért, a háborús gyújtogatok ellen folytatnak.A békéért folytatott közös harc elszakíthatatlan ba­rátságba kovácsol bennünket a hatalmas kínai néppel, s vala­mennyi népi demokratikus or­szág népeivel. A magyar anyák azt akar­ják, hogy gyermekeik napfé­nyes óvodákban, egészséges la­kásokban, békésen játszhassa­nak, hogy fiaik és leányaik az életnek és a békének neveljék gyermekeiket. Az a forró sze­retet, amelyet családjuk, hit- vestársuk, hozzátartozóik iránt éreznek, elválaszthatatlanul egy beforrt hazánk szabadságának és a világ békéjének eszméjé­vel. Ezért találjuk ott minde­nütt asszonyainkat és leánya­inkat, ahol a béke nagy ügyé­ről van szó. Ezért hallatták oly meggyőző erővel hangjukat a nemrég lezajlott IV7. magyar békekongresszuson. Ezért eme­lik fel tiltakozó szavukat az új háború előkészítőinek mes­terkedéseivel szemben, ezért harcolnak ma Európa és a vi­lág többi asszonyaival, minden becsületes emberrel egysorban a német újraf elf egy vérzés el­len, a hidrogénbomba és egyéb tömegpusztító fegyverek betiltásáért. A Magyar Dolgozók Pártja irányításával hazánk alig egy évtized alatt többet haladt előre, mint máskor egész em­beröltők folyamán. De hatal­mas feladatok állnak még előt­tünk. Hazánk minden hű fiá­nak, asszonyaink és leányaink odaadó munkáján és segítő szándékán is múlik, hogy való­ra váltsuk pártunk III. kong­resszusának határozatait, le­rakjuk a szocializmus alapjait, megvalósítsuk iparunk és me­zőgazdaságunk további fellen­dítését, magasra emeljük né­pünk jólétét és kultúráját. — Az üzemekben és a földeken, az iskolákban és a hivatalok­ban dolgozó nők akarata és lelkesedése nagy erő a szocia­lista építőmunkában. Termelő­munkájuk, szorgalmuk és lele­ményességük a szocialista erők növekedésének, a népjólét fel­virágzásának kiapadhatatlan forrása. Ezekben a hetekben orszá­gunkban széles méretekben fo­lyik a felszabadulásunk 10. évfordulójának megünneplésé­re indított munkaverseny. A verseny résztvevői között min­denütt ott vannak a magyar nők százezrei is, akik teljesít­ményük fokozásával, az önkölt ség csökkentésével, a minőség emelésével, exporttervünk tel­jesítésével járulnak hozzá né­pünk jólétének emeléséhez, kulturális és szociális értéke­ink gyarapításához. Üdvözöljük a gyárak mun­kásnőit, akik az elnyomatás idején a bátor szabadságharco­sok ezreit adták népünknek és a felszabadulás óta százezrével küzdenek a szocializmus épí­tésének frontjain! Üdvözöljük a magyar falu asszonyait és leányait, akik példamutatásukkal harcolnak a jó termésért és elsajátítják a fejlett mezőgazdasági tech­nikát! Üdvözöljük a termelőszövet kezetekben dolgozó nőket, akik jó munkájukkal erősítik szövetkezeti mozgalmunkat, s egész népünk felemelkedése érdekében harcolnak a falu szocialista átalakításáért! Üdvözöljük a felszabadult népünk szolgálatában sok si­kert elért női orvosokat, pe­dagógusokat, technikusokat, mérnököket, az értelmiségi pályán dolgozó nőket, akikre mind felelősségteljesebb fel­adatok hárulnak országunk­ban! f Üdvözöljük a háziasszonyo­kat, a hétköznapok fáradha­tatlan munkásait, szorgalmas, a családi tűzhely melegét biz­tosító munkálkodásukért! Üdvözöljük a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét, a magyar nők harcos tömegszer vezetét, mely pártunk oldalán tíz éve végez áldozatos és eredményes nevelő, szervező és építő munkát! Magyar Asszonyok! Leá­nyok! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a hála és köszönet szavaival adózik a magyar nők milliós táborá­nak eddigi eredményeikért és sok sikert kíván további mun­kájukhoz. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a magyar asszonyok, akik oly példamu­tatóan állták meg helyüket az elmúlt tíz esztendő során, to­vábbra is híven követik pár­tunk és kormányunk útmuta­tásait, a jövőben még oda- adóbban teljesítik lionleányi kötelességeiket, egyre többen teszik magukévá a szocializ­mus felépítésének nagyszerű eszméit, lankadatlan erővel és szilárd hittel veszik ki részü­ket a haza javáért, a béke megőrzéséért folyó harcban. MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Megkezdődött az országos élelmiszeripari kiállítás c l haza ha leám/a Irta: L. KOHANSZKÁJA tanítónő A Moszkva környéki Vörös Fény szovhoz ** behavazott földjein keresztül láncként húsódnak a magasfeszültségű vezetéket tartó oszlopok. A szántóföldek szélén vaskerítéssel határolva, szép épület emelkedik. Sakszáz gyermek siet ide, az iskolába. Az ügyeletes tanulók fogadják őket. Valentyina Ivanovna Sipova, az iskola igazgatója, az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának küldötte ellenőrzi, hogy az ügyeletesek feltették-o a vörös karszala­got, rendesek, csinosak-e? Valentyina Ivanovna az iskola életének leg- apróbb eseményeivel is törődik. Az iskola építését a tanítás megkezdése előtti napon fe­jezték be. Késő éjjel hoztak a padokat. De még ezekben az órákban is időt szakított arra, hogy feldíszítse az iskolát, Feliratokat készítettek. Az ablakok előtti virágágyakban gyönyörű őszi virágok fogadták a gyerme­keket. Valentyina Ivanovna, a hó minden utolsó keddjén a kerületi szovjetben tartózkodik. — .Flőtte .füzet, ide Írja be mindazt, amiért az 'emberek felkeresik. Sokan szeretnének be­A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa az élelmiszeripar vezetőit, legjobb dolgozóit, párt és tömegszervezeteinek képviselőit tanácskozásra hív­ta össze, hogy megbeszéljék az 1955-ös népgazdasági terv­ben az élelmiszeriparra háru­ló feladatokat, A kétnapos ta­nácskozás hétfőn reggel kez­dődött az országháza kongresz szusi termében. A tanácskozá­son megjelent Dobi István, az elnöki tanács elnöke. Hegedűs András, a Minisztertanács első elnökhelyettese, az MDP Poli­tikai Bizottságának tagja, Ma- tolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnö­ke és a minisztertanács több tagja. Kovács Imre élelmiszeripari miniszterhelyettes elnöki meg­nyitója után Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter mon­dott beszédet, s a többi kö­zött a következőket mondotta. — Legfontosabb feladatunk biztosítani a lakosság több és jobb élelmiszeripari cikkel va­ló ellátását. Másik fontos kér­dés, hogy fokozzuk termelé­sünk gazdaságosságát. 1955-ben főbb gyártmánya­ink közül a cukor termelé­sét például tizennégy szá­zalékkal növeljük, a húsel­látás megjavítása érdekében 7.7 százalékkal emeljük a nyershústermelést. Hús- készítményeink közül az igényeknek megfelelően 27.9 százalékkal több kolbászt és 59 százalékkal több virslit gyártunk, mint 1954-ben. — Zsír- és zsírszalonnatermelé sünket 12 százalékkal emel­jük. Kenyérellátásunk terén leg­fontosabb feladatunk a minő­ség javítása, ugyanakkor a nagymértékben megnöveke­dett igényeket a péksütemény gyártás terén is kielégítjük. Jelentősen emelkedni foga tanácsok irányítása alá tarto­zó és a helyi szükségleteket kielégítő élelmiszeripari üze­mek termelése is. így, a ter­melés ilyenirányú növelése le hetővé teszi, hogy a belföldi ellátás javítása mellett telje­sítsük exportkötelezettségein­ket is. Élelmiszeriparunk minden dolgozójának tudnia kell, hogy az export-tervek ma­radéktalan és legjobb mi­nőségben való teljesítése egyik fontos feltétele nép­gazdaságunk fejlődésének, életszínvonalunk további emelésének. Az exporttervet minden ne­gyedévben minden hónapban, az előírt ütemben kell telje­síteni. A termelés gazdaságos­sága érdekében a munka ter­melékenységét az idén leg­alább öt százalékkal kell nö­velni. az önköltségeket az ed­digi előirányzatok szerint 1.2 százaMdcal kell csökkente- nünk. Ezután termelési feladata­ink teljesítésének fontos elő­feltételéről; nyersanyagaink maradéktalan biztosításáról szólott és rámutatott arra, hogy pártunk helyes politi- 4 küja nyomán emelkedett a E parasztság termelési kedve. E — Mi az oka, hogy különö- Esen az élőállatbegyüjtés, fel- Evásárlás, szerződés és hízla- Elás vonalán voltak és vannak Emég ma is nehézségeink? En- Enek oka elsősorban az, — ► —• mondotta a miniszter. — ► hogy 1053. júniusa után külön­► bűző ellenséges híresztelések ► Íratására a beadási fegyelem ►meglazult és a parasztság egy ►része inkább kupeceknek ad­Eta el állatait. ► E Tovább lazította a fegyel- t met az, hogy a begyűjtési E és a tanácsi apparátus nem ► lépett fel a beadást eJmu- - lasztó termelőkkel szemben ► kellő szigorral és nem alkal- ~ raazta a törvényes szankció l kát. A munkás-paraszt szö- ; vétségét helytelenül értel- * mezve, liberálisan szemet ' hánytak az állampolgári fe­I gyeíeiu megsértése felett. ► I Az állampolgári fegyelem meg 1 tartásában riem egyszer rossz » példát mutattak a begyűjtő lés tanácsi apparátus tagjai is, Nagymértékben lazította az állampolgári fegyelmet az a körülmény is, hegy csak nem­rég történt határozat és eré­lyes intézkedés a spekuláció, „ kupeckedés és a feketevágás letörésére. Az történt ugyanis, hogy az ellenség felhasználta pártunk helyes politikáját, amely a mindennapi szük­ségletek jobb kielégítése ér­dekében lehetővé tette a ma­gánkisiparosok működését. Á hentes és mészáros kisiparo­sok egyrésze azután gyakran 'húsz-harminc főből álló or­szágos felvásárló hálózattal megszállta a piacokat, felver­te az áraikat és elvonta az ál­latokat a íbeaaás elől. Ráadá­sul ezek az úgynevezett ..kis­iparosok“ nem az állam által megállapított, hanem sokkal magasabb áron adták el ter­mékeiket és a dolgozók rová­sára busás hasznot vágtak zsebre. Fontos feladatunk most, hogy az átvételek megszer­vezését és lebonyolítását meg­javítsuk és szorosabbra fűz­zük az apparátus kapcsolatát íj parasztsággal. Az állatfor­galmi dolgozók nem eléged­hetnek meg azzal, hogy átve­szik a beadási kötelezettség szerint rendelkezésre bocsá­tott állatokat, hanem kísérjék figyelemmel, hogy a községben kik a hátralé­kosok, rendelkeznek-e be­adásra alkalmas állatokkal. Kérjék az ilyen hátraléko­kosok elszámoltatását a be­gyűjtési hivataloktól. Legye­nek éberek, leplezzék le a kupeceket és a feketevágó­kat! Ezzel nemcsak saját munká­juk akadályozóit, de népgaz­daságunk kártevőit is ártal­matlanná teszik. Az á.Uatbe- gyüjtés területén mutatkozó hiányosságok megtalálhatók a tej-, tojás, R baromfi és a bor begyűjtése és átvétele terü­letén is, tehát a feladatok itt is azonosak. , Az 1955. évi megnövekedett feladatok teljesítéséhez elen­gedhetetlenül szükséges a be­gyűjtési tevékenység fokozá­sa. Ebben a munkában az élelmiszeripar dolgozóinak a legmesszehbmenően támogat­ni kell a begyűjtési hivatalo­kat. 1954- ben a hiányosságok el­lenére sertéshizlalási szerző­dések terén az, előző évekhez képest jelentős előrehaladás­ról beszélhetünk. 1955- ben a sertéshizlalási szerződések feltételeit az ille­tékes szervek későn hagyták jóvá. Emiatt, valamint a ku- pecek káros tevékenysége kö­vetkeztében a szerződésköté­seknél elmaradás mutatkozik. Kormányzatunk a piac sza­bályozására hozptt intézkedé­sei következtében a nehézsé­gek jelentős része megszűnt és meggyorsult a szerződéskö­tések üteme. Most tehát min­den erővel azon kell lennünk, hogy az elmaradást pótoljuk és a szerződéses tervet telje­sítsük. — Sokan azért nem szer­ződnek, vagy azért csökken­tik szerződött területüket a korábbi évekhez viszonyítva, mert azt mondják, hogy a cu­korrépa, a dohány, vagy a cikória termesztése nem elég gazdaságos számukra. Ez nem helytálló. A jövedelmezőség ugyanis csak ott alacsony, ahöl nem' törődnek n talaj -kiválasz tásával és előkészítésével, a trágyázással, nem alkalmaz­zák a korszerű agrotechnika legelemibb módszereit, ahol későn vetnek, későn egyel­nek és eltűrik, hogy gyom, gaz és különböző kártevők lep jék el a földet. Nem nyughatunk bele az el maradásba. A vetési időszak végéig tovább . folytatjuk a szerződtetési munkát, hogy biztosítsuk a tervezett terület­re a szerződéseket. •Tój meg kell szervezni a ve- tömagkiosztást és gondos­kodni kell arról, hogy a vetőmagot minden termelő idejében átvegye és teljes egészében a szerződött te­rületen vesse el. Elmondotta a miniszter hogy sertéshizlaldáink nagy­mértékben hozzájárultak a húsipar termelési ütemességé­nek biztosításához azzal, hogy a begyűjtés ég a felvásárlás te­rén mutatkozó 'időszaki eltoló­dásokat ellensúlyozni tudják. — Hús- és zsírellátásunk megjavítása érdekében fej­leszteni kell saját élőállat-bá­zisunkat — mondotta. Az or­szág hús- és zsírellátásának megjavítása érdekében a vágó- hidaknak és baromfifeldolgo­zó vállalatoknak tovább kell fejleszteni az állatok vágáselői- ti- felhizlalását. El kell érni, hogy a termelők is érdekeltek legyenek az állatok átadás élőt ti felhizlalásában. Célgazdasá­gainknak az a legfőbb felada­tuk, hogy mind nagyobb meny- nyiségű nemesítette vetőmagot adjanak a mezőgazdaságnak és magasfejlettségű növényter­mesztő és állattenyésztő eljá­rások bevezetésével járjanak élen a magas terméshozamot: biztosításában. — Pártunk és kormá­nyunk határozatai alapvető célként tűzték elénk né­pünk életszínvonalának állan­dó emelését. Ezt pedig nem le­het megvalósítani a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar fej­lesztése nélkül, a mezőgazda­ság és az élelmiszeripari dol­gozóknak jobb munkája nél­kül. Ugyanakkor mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszeripar fejlesztésé­nek legfontosabb feltétele ne héziparunk állandó, rendsze­res fejlesztése, amely modern gépekkel látja el népgazda­ságunk valamennyit ágát. A miniszter ezután a terme­lés gazdaságosságának problé­májával foglalkozott. — Nemrég élelmiszeripari delegáció járt a Szovjetunió­ban. A szovjet elvtársak töb­bek között elmondták, hogy a vállalatok igazgatói az üzemek vezetőivel, ezek pedig egyes termelési egységelv dolgozói­val diszpécser megbeszélést ‘ tartanak, amelyeken megtár­gyalják tervüket, a feladatok megoldásának legjobb mód­szereit. Megbeszéléseik nyomán javítják a munkát, napról- napra növelik a termelékenysé get, csökkentik az önköltséget. Több üzemben például elmon­dották a dolgozók, hogy évente nyolc-tíz százalékkal emelik a termelékenységet és öt-hat szá­zalékkal csökkentik az önkölt­séget. Mi is azt kérjük mű­szakijainktól, hogy ne várják, míg külső vállalatok helyettük elvégzik a feladatot, hiszen a mi műszaki embereink, mun­kásaink találékonyak, tele van­nak alkotó kedvvel. — El kell érnünk, hogy a kutató intézeteinkben kidol­gozott, munkánkat előrevivő témákat az ipari vállalatok minél előbb alkalmazzák. — Az ipar fejlesztését első­sorban nem nagyszámú új üzem létesítésével, hanem a meglévő üzemek fokozottabb és gazdaságosabb kihasználásával kell elérnünk. Az elmúlt tíz esztendő ered­ményeit jelentős mértékben az élelmiszeripar kiváló munkásai nak és szakembereinek köszön­hetjük, akik példamutatásaik­kal mindig élenjártak a mun­kaversenyben. Ugyanakkor, amikor sztaha­novistáink, újítóink, kiváló dolgozóink a szocialista mun­kaverseny segítségével túltel­jesítik a terveket, még mindig magas a fegyelmezetlen dolgo­zók száma. A társadalmi tulaj­don még előforduló hanyag ke­zelése, vagy kellő védelmének elmulasztása is hátráltatja üze­meink munkáját. Ezeken a hiányosságokon sürgősen vál­toztatnunk kell, s ki kell ala­kítani minden üzemünkben a munkaszerető fegyelmezett kol lektívát. A gazdaságosabb termelés kérdésével foglalkozva megál­lapította, hogy az élelmiszer- iparban a legdöntőbb az anyag­gal való takarékosság. Hiszen az élelmiszeriparban az anyag- költségek teszik, ki az összkölt­ségek majdnem 90 százalékát. Ezért van szükség arra, hogy az idén éppen ennek a 90 száza­léknak, vagyis az anyaggazdál­kodásnak ellenőrzésére kellő intézkedéseket tegyepek üze* meink. 1 szelni a küldöttel. Mégsem siet. mindenkit türelmesen meghallgat .mindenről tájékozó­dik. Néhány ház valahogyan kimaradt a gáz­szolgáltatásból. Két asszony kéri a küldöttet, segítsen, hogy ők is használhassák a gázt. — Természetesen — feleli Válentyina Iva­novna és már fel is emeli a telefonkagylót: — A Legfelső Tanács küldötte beszél... Sok emberen segített Valentyina Ivanovna. A kerület vállalataiban ezért beszélnek olyan melegen küldötti munkájáról. ...Valentyina Ivanovna esténkén:. nem- sokat pihen. Felkérik, hogy rádióelőadást tart i-on, üdvözölje a tanulókat a második félév megindulása alkalmából. Nagyon jól ismeri a gyermekeket, naponta látja őket, gyakran tart beszédet nekik. A legutóbb megtartott szovjet-választások során Moszkva város Cserkizovszkij választó- kerületének választói ismét Valentyina Iva­novna Sipovát jelölték küldöttnek az OSzSzSzK Legfelső Tanácsába. Méltó erre a nagy bizalomra. j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom